Heves Megyei Népújság, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-22 / 223. szám

Megyénk valamennyi termelőszövetkezetéhez ... A megyei tss-versenybizottság őszi szántási, vetési és betakarítási versenyfelhívása Törvényjavaslat a községi tanácsok hatáskörének bővítésére — II szakrendszerű oktatás, a körzeti orvosi ellátás fejlesztése Út- és csatornaépítés a falvakban Dallos Ferenc nyilatkozata a tanácsok tizenötéves működéséről és a jövő feladatairól Államhatalmi szerveink, a tanácsok jubileumhoz érkez­tek: 15 évvel ezelőtt járultak az urnákhoz a magyar válasz­tók milliói, hogy első ízben megválasszák a megyei, váro­si, járási és községi tanácsok tagjait. Az évforduló alkalmá­ból Dallos Ferenc, a Minisz­tertanács Tanácsszervek Osz­tályának vezetője nyilatkozott a tanácsok eddigi munkájáról, fejlődésükről és jövő feladata­ikról. — Hogyan értékeli a taná­rsok másfél évtizedes tevé­kenységét? — A tanácsok a dolgozó emberek számára az állami és politikai élet olyan szervezetei és munkahelyei, amelyek csak a szocializmus viszonyai kö­zött jöhetnek létre. 15 év munkáját értékelve azt mond­hatjuk, betöltik azt a szerepet, amelyért létrehozták: a töme­geket bevonták a dolgozók képviseleti szerveibe. Több százezer tanácstag működött és működik, a tanácsok a politi­kai jogok gyakorlásának szín­helyei. — Melyek voltak a taná­csok működésének jelentő­sebb állomásai? — Működésük az élet min­den lényeges területére kiter­jed, tehát eredményeik az or­szág egész életében jelentkez­nek. A tanácsok történelmi szerepet töltöttek be a mező- .gazdaság átszervezésében, a termelőszövetkezetek megszi­lárdításában, valamint a spe­ciális kultúrák fejlesztésében. A könnyűipari termelés 10 százalékára terjed ki gazdál­kodásuk. Űj munkalehetősége­ket teremtettek, hozzájárultak a közszükségleti cikkek vá­lasztékának növeléséhez. Kul­turális területen különösen •eredményes volt tevékenysé­gük az iskolafejlesztés és a népművelés terén. ■—• Az eddigi tapasztalatok­ból milyen következtetéseket lehet levonni az elkövetke­ző évek munkájára? —■ A kormány határozatot hozott arra vonatkozólag, hogy a tanácsok szervezeti életét és hatáskörét tekintve előre kell lépni. A fő törekvés: az ügy­intézés gyorsítása, bizonyos hatáskörök leadása, ezzel együtt a városi és községi ta­nácsok ügyintézési körének bővítése. • Igazgatáspolitikai irányelveket dolgozunk ki. hogy a tanácsok egységesen cselekedjenek az ügyekben. Ezáltal jobban összhangba ke­rül az egyéni és a közérdek, a helyi és össznépi érdek, haté­konyabbá válik a tanácsok rendező és nevelő szerepe. — A gyakorlati munkában melyek a közeljövő felada­tai? — Az egyik a mezőgazda­ság irányításának fejlesztése. Korábban szükséges volt pl. a termelőszövetkezetek belső ügyeiben a konkrét, operatív közreműködés, ma már erre nincs szükség. A termelés te­rületi kialakítása mellett töb­bet kell törődni a tsz-demok- rácia fejlesztésével, az emberi viszonyok javításával, az alapszabályok érvényesítésé­vel. További fontos feladatot jelent a tanácsok számára az állategészségügy, a növényvé­delem, a legelőgazdálkodás javítása. — Hogyan alakult a taná­csok vállalati működése? — A párt decemberi hatá­rozatát a tanácsok teljesítet­ték : a létszámot 3000 fővel, a béralapot havi egymillió fo­rinttal csökkentették, a költ­ségvetési megtakarítás évi 300 millió forint. A további fel­adat, hogy gondos elemző munkával újabb tartalékokat tárjanak, fel a termelékenység és a takarékosság; terén. — A községfejlesztésben jó eredmények mutatkoznak. Milyen kérdésekre kell ösz- pontosítani az erőket az el­következendő években? — Továbbra is a vízellátás javítására, járda- és útépítés­re, az oktatás és egészségügyi alapellátás javítására. Mi tö­rekedni fogunk arra, hogy az eddig felhasználatlan pénzügyi eszközök számára biztosítsuk az anyagfedezetet. — Kulturális tekintetben melyek a legfontosabb teen­dők? — Az oktatás területén az általános iskolák színvonalá­nak emelése, a körzetesítés, a szakrendszerű oktatás fejlesz­tése. Törekedni kell arra is, hogy a fiatalok időben végez­zék el az általános iskolát. Se­gítsék elő a tanácsok a peda­góguslakások felépítését. To­vábbi feladat — a szakembsr- és szakmunkás-képzéssel össz­hangban — a középiskolai há­lózat fejlesztése. Az elkövet­kező időszakban megalakul­nak a népművelési tanácsok megyei és járási szinten. Ezek nyiván gyorsítani fogják a kulturális célú eszközök össz­pontosítását és tájjellegű centrumok kiépítését. Végül, de nem utolsósorban élettel kell megtölteni a meglevő művelődési házakat. — Egészségügyi, szociálpo­litikai feladatok is hárulnak a tanácsokra. Hallhatnánk ezekről is? — Legfontosabb teendő az alapellátás — a közeti orvosi ellátás — javítása, a megelő­zés, az egészségügyi felvilágo­sítás, a tisztasági mozgalom fejlesztése és a termelőszövet­kezetek közegészségügyi hely­zetének javítása. A szociálpo­litikában a család- és ifjúság- védelemre és a csökkent mun­kaképességűek foglalkoztatá­sára kell nagy gondot fordíta­ni. — 1966 új ötéves tervünk első esztendeje. Terveink í megvalósítását hogyan se-' gíthetik legjobban a taná-1 csők? — A . legfontosabb, hogy a munka és a vezetés stílusa megfelelően fejlődjék. Vezetni nem lehet ösztönösen, a veze­tés ismeretét meg kell tanul­ni, el kell sajátítani, őszinte jó viszonyt kell kialakítani a dolgozó emberekkel és kriti­kai észrevételeiket hasznosíta­nunk munkánkban. Röviden szólva: szélesíteni kell a ta­nácsok demokratizmusát. B. I. SIPOS avut A: ötven éve itt még erdő volt. A múlt század második fe­jében még izgalmas történe­tet írtak arról, hogyan szo­rult padlásra a társaság és hogyan ették meg vacsoráját a betörő farkasok. Farkasrét, Farkasvölgy ... ■már csak a nevek őrzik a ve­szedelem emlékét. Meg fák. A kertekben százados fák állnak, tölgyek, bükkök, me­lyek még a régi erdő ma­radványai. A mi kertünkben is van néhány tölgy, meg juharfa, a mai napimádó korban in­kább aggságnak, mert nagy árnyékot vet, nem engedi a házhoz a napsütést. De lombjával, odúival fész­ket ad a madaraknak. Van is olyan koncert haj­nalonként, hogy a mélyen al­vó is fölébred. Egy öreg feke­terigó kezdi meg, valahol messze, aztán rázendít az egész madársereg. Mire a nap fölkel és az autóbuszok járni kezdenek, már újra csak né­hány madár pityeg, a nagy hangversenynek vége. De akkor kezdődik valami kedves trillázás. Egyszer, kétszer, harminc­szor. Az egyik szomszéd mada­rász. Lépes vesszővel fogja az énekes madarat, kalická- ban tartja, napsütéses regge­leken kiteszi a kalickákat a falra és dalolnak a madarak. A szomszéd azt is tudja, mi­kor kell letakarni a kalická­kat, apró vászonburákat varrt a felesége, mert a fél napig letakart madár szebben éne­kel, ha leveszik róla a vá­szonburát. És természetesen eteti őket kendermaggal, kölessel, ma- dáreleséggel. A másik szomszéd meg be­kopog hozzám. — Hallom, te sokat jársz vidékre, nem tudnál nekem néhány kiló korpát hozni? — Minek az neked, Sanyi bácsi? — K.'Mcot akarok te­nyészteni. — Kukacot? Az őszi mezőgazdasági munkák meggyorsítására és sikeres végrehajtására a Szol­nok megyei karcagi Lenin Termelőszövetkezet szántási, vetési és betakarítási verseny­re hívta ki az ország vala­mennyi termelőszövetkezetét. A karcagi kezdeményezést magáévá tette a tarnazsadá- nyi Egyetértés Termelőszö­vetkezet és a szeptember 18-i kompolti szakmai tanácsko­záson bejelentette a verseny­ben való részvételét. A me­gyei versenyfelhíváshoz még aznap csatlakozott a hevesi Rákóczi és a pélyi Aranyka­lász Termelőszövetkezet. Mindhárom szövetkezet vál­lalta, hogy kenyérgabona-ve­téstervüket október 25-ig tel­jesítik, a betakarítási mun­kákat november 15-ig befe­jezik, a' szervestrágyázási és mélyszántási munkákat no­vember 30-ig elvégzik, a ta­karmánybázis következetes biztosítása érdekében silózási tervüket túlteljesítik. Megyénk vezető szakembe­rei és a megyei tsz-verseny- bizottság egységes és szer­vezett versenyfelhívással for­dul megyénk valamennyi ter­melőszövetkezetéhez: 0 A kenyérgabona vetését a mezőgazdasági üzemek az adottságaiknak megfelelően megkezdik és legkésőbb ok­tóber 31-ig befejezik. (A ver­seny értékelésekor a mennyi­ségi teljesítés mellett döntő jelentőségű a munka minősé­ge.) Törekedjenek az elővetemé- nyek lehetőség szerinti jc megválasztására, a jó talaj­erő biztosítása érdekében a műtrágya fokozottabb mérté­kű használatára, illetve an­nak növelésére. A több ter­més érdekében vessenek mi­nél nagyobb területen inten­zív búzafajtákat. A vetőmag használati értékének megál­lapítása után az egyes táb­lák talajerő-állapotától füg­gően törekedjenek a legopti­málisabb növényállomány el­— Ha a korpát összekeve­rem reszelt sárgarépával, megnőnek benne a lisztkuka­cok. — Minek az neked? — Na gyere csajt. — Megyünk a kert végébe és Sanyi bácsi néhány napra­forgómagot vesz a tenyerébe és kitárja a karját. — Cini, cini, cinike .. 1 Kis cinke ugrál az ágon, egyre közelebb, egyre bátrab­ban, végül rászáll a kinyúj­tott tenyérre és elviszi a nap­raforgómagot. — Ez a legbátrabb. Mikor festettem a kerítést, rászállt az ecsetre, csupa festék lett a lába. Szinte sajnáltam. De fi­gyeld csak, jönnek a többiek is. És jön az óvatos fakusz, a rozsdafarkú madár, és a sur­rogó, nehézröptű harkály. — Nincs olyan könyved, amelyik ezekről a madarak­ról ir? — Dehogy nincs. Ez az. És böngésszük a madár szo­kásait, fészkelési rendjét, táp­lálkozását, mikor költ, hány tojást rak. A cinke rászáll Sanyi bácsi vállára. — Tudod, mit csinálnék, ha sok pénzem volna? — Vennél egy mázsa kor­pát. — Nemi A rozsdafarkú a kerítésen lesi a napraforgószemeket. Egy-két feketerigó füttyent és szólnak, megrendelésre, táskarádió módjára szólnak ismétlődő trillával a másik szomszéd letakart madarai. — Hát mit csinálnál? — Megvenném ezeket a nyomorult kalickás madara­kat és szabadon engedném őket. Hogy abból micsoda hangverseny lenne! És meg van győződve, hogy azok is a tenyeréből ennének. érésére és a fajtáknak megfe­lelően adagolják a vetőma­got s A mezőgazdasági üzemek gondoskodjanak arról, hogy lehetőleg november 15-ig minden növényt a legkisebb veszteséggel takarítsanak be. A munkákat úgy szervezzék meg, hogy a szántás és vetés mellett a szállítókapacitást a legmesszebbmenőkig kihasz­nálhassák. Nagyon fontos, hogy a betakarítási munkák meggyorsításából a termelő­szövetkezeti tagok családtag­jai is kivegyék a részüket 0 A szervestrágyázási mun­kákat, valamint a mélyszán­tást legkésőbb november 30- ig befejezzék. Gondoskodja­nak arról, hogy a közös és a háztáji gazdaságokban lévő istállótrágyát hiánytalanul ki­szórják és alászántsák. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy a rendelkezésre álló trágya­markolókat és trágyaszóró­kat az üzemek jól kihasznál­ják E A takarmánykészlet növe­lése érdekében maximális erőfeszítéseket kell tenni a silókukorica és egyéb silózás­ra kerülő növények időbeni betakarítására, valamint a melléktermékek (répakorona, kukaricaszáj-, stb.) tartósítá­sára. A verseny értékelésénél és a jutalmak odaítélésénél • termelőszövetkezeteket há­rom kategóriába sorolják: az I. kategóriához a 2500 holdnál kevesebb, a II. kategóriához a 2500— 4500 holdon és a III. kategóriához a 4500 holdnál nagyobb területen gazdálkodó termelőszövetke­zetek tartoznak. Az első kategóriában har­minc-, a másodikban negy­ven- és a harmadikban ötven­ezer forint értékű tárgyjutal­mat osztanak ki az első há­rom helyezették között. A verseny rendszeres érté­kelésével a megyei verseny- bizottság foglalkozik és az eredményeket lapunk rend­szeresen közli majd. Az eddigi versenymozgal­mak tapasztalatai azt igazol­ják, hogy egy-egy jól szerve­zett termelési verseny nagy segítséget jelent a mezőgaz­dasági feladatok végrehajtá­sában. A kedvező tapasztala­tok alapján a megyei ver­senybizottság felhívással for­dul a megye valamennyi ter- ímelőszöveüiezetéhez és ja­vasolja, hogy a fenti kezde­ményezést tegyék magukévá, csatlakozzanak a versenyfel­híváshoz és jó munkával, be­csületes helytállással segít­sék az őszi mezőgazdasági munkák időben és jó minő­ségben való elvégzését. Ezzel is járuljanak hozzá a szövetkezeti mozgalom megszilárdulásához, a nagy­üzemi gazdálkodás eredmé­nyességéhez. Munkásarcok: A vésős .a. A gép asztalán egy „száz­hetvenötös szivattyú” meghaj­tó tárcsája — a szorító kul­cson olajos kéz: mindjárt he­lyére kerül, s dolgozhat a szerszám. A véső,: s Munkája fölül csodálkozó arc tekint a kérdezőre: — Miért éppen ezt a szak­mát választottam? Magam sem ti hI-vu már..: Azt hi­szem, nem is választottam, csak úgy egyszerűen „bele­csöppentem”. Mégis, higgye el, nem tudnám már abba­hagyni! Annak idején marós­ként szabadultam, nyolc esz­tendeje vagyok véstős. Az üzem egyetlen vésőse ... — Gondolom, van is akkor dolga elég? — Hat-ihét fajta munka napjában. Havi 150—160 té­tel,:. Változatos, érdekes el­foglaltság. Nagyon szeretem. A gépe mellett nyitva az ajtó, belátnii a szerszámos- szekrénybe. Egy állványkán különös formájú acélkések sora. — Minden munkához más és más fazon. Magam alakí­tottam valamennyit. A szek­rényben lehet talán vagy het­ven darab belőlük. •, -. Fiatalember a gyöngyösi IZZÓ vésőse, Ács József — szakmájában mégis rangja, tekintélye van már. Okleve­les, jelvényes kiváló dolgozó, s tíztagú szocialista brigád! vezetője. — Jut-e belőle valami a* „örökösöknek”? — Kérdezze meg a tanu­lóimat, meg azokat, akik már' felszabadultak a „kezem alatt”.: : Megtudtam: ügyes, szorgal­mas emberek azok is, (—ni) AtPÜJSiG 3 1965. szeptember 22., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents