Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-15 / 192. szám
Á társadalom segítségére is szükség van Dr. Fülöp Andor, a megyei bíróság elnöke nyilatkozik az ólet elleni bűncselekményekről bér védelme és boldogulása áll a centrumban. Mégis az tapasztalható, hogy a társadalom egyes tagjai nem tanúsítanak kellő megbecsülést, kíméletet — lehet mondani — tiszteletet embertársaik élete és egészsége iránt. Pedig a szocialista társadalom ezt a tiszteletet, kíméletet és megbecsülést nemcsak nyújtja, de el is várja tagjaitól. Megyénkben is viszonylag nagy számban fordulnak elő az élet elleni cselekmények. A megye józan erkölcsű lakosságának fokozódó felháborodása jelzi egy-egy élet elleni cselekmény bekövetkezésekor, hogy maga a társadalom milyen felfogást vall. Ennek ellenére a megye társadalma nem tesz meg mindent az ilyen cselekmények megelőzésére, hogy az ember életére való törés gondolata bárkiben is felmerüljön. A nevelés, a ráhatás, a jó példa kézenfekvőén szükséges ahhoz, hogy a „veszélyes” helyzeteket teremtő jelenségek megszűnjenek. Nem hiszem el, hogy a család, a szomszédság, a lakótárs ne érezné magát társadalmilag felelősnek azért, ha közvetlen közelében elmérgesedett, sokszor a durva tett- legességig elfajuló családi viták folynak, vagy szomszédsági perpatvarok zajlanak. Ki nézheti közömbösen azokat az alkoholos életvitelből származó veszélyeket, amelyek az emberöléshez, vagy annak kísérletéhez vezetnek? Ha pedig ez a kérdés felmerül, akkor helyesnek kell elfogadnunk azt a kívánságot is, hogy az ilyen helyzetek ismerője, azoknak akarva-aka- ratlanul is szemlélője avatkozzék be akkor is, ha ez a beavatkozás pillanatnyilag kényelmetlen és veszélyes is, ha haragot vált ki vagy izgalommal jár. Éppen azért, mert büntetőpolitikánk egyik alapvető célkitűzése az emberölés megelőzése, az emberi élet megvédése, foglalkozott a Legfelsőbb Bíróság is a közelmúltban ezzel a kérdéssel. Az irányelvben kifejezésre jut az a meggyőződés, hogy a társadalom segítségét a megelőzés terén nélkülözni nem lehet. — Miben látja az emberi élet megfelelő védelmének biztosítását? Kik vegyenek részt a fokozottabb védelem biztosításában? — A nemrég megjelent irányelvek szerint az ítélkezés legyen határozott a bekövetkezett bűnügyek elbírálása során, vegye el mindenkinek a kedvét attól, hogy mások életére törjön. A társadalom és a bűnüldöző szervek egyértelmű és következetes harcára van szükség ahhoz, hogy a jelenlegi kedvezőtlen állapotban lényeges javulás állhasson be. Szocialista társadalmunkban megvannak az objektív feltételek a bűnözés felszámolására. A szocialista társadalom felépí- • tése egyre erőteljesebben fo- , lyik, a gazdasági eredmények egyre jobban megszilárdulnak, . tehát nem tűrhető, hogy e hatalmas eredményeket elérő . ember élete forogjon veszélyben embertársai indulatai mi- ; att. A megyénkben előforduló élet elleni bűncselekmények kapcsán is kiemelten beszélnünk kell, mint jellemzőről, a túlzott alkoholfogyasztásról. Az ital fellazítja a gátlásokat, szüli a virtuskodást, garázda, kötekedő viselkedésre ingerel, bicskázásra bújt. Nem lehet tétlenül tűrni, hogy egyes községeinkben visszatérő bicskázások emberek testi épségét, életét, családok nyugalmát veszélyeztessék. Minden helyi, társadalmi lehetőséget fel kell használni, hogy a garázda, a „falu rossza” szerepét játszó elemek megnevelése, sürgős kikapcsolása a társadalomból ne csak vágyálom maradjon. Olyan hangulatot kell teremteni, amely lehetetlenné teszi, elszigeteli — ha úgy tetszik — végleges javulásukig kiközösíti a társadalomból az ilyen cselekményekre kapható, vagy hajlamos egyedeket. A bíróságok segítséget nyújtanak az ilyen és nyilván a tudatformálást szolgáló törekvések végrehajtásához is. Hivatali kötelességünkből adódóan alkalmazzuk ítéleteinkben a Legfelsőbb Bíróság irányelvét, hogy a társadalom minden adott esetben megkapja az élet megfelelő védelmét. A bíró az eléje kerülő bűnöző esetében megtorolja a súlyos bűnt, amit az a társadalom ellen elkövetett. De hogy a bűn ne következhessék be, a társadalomnak olyan hangulatot kell teremtenie — hangsúlyozza a gyakorló bíró a komoly figyelmeztetést —, amely elveszi a kedvét a garázdának az élet elleni cselekményektől. Ez pedig tudatformálás, nevelés és sokszor közbeavatkozás kérdése. A veszélyes helyzetet mindenki felismeri: legyen erkölcsi erőnk és elhatározásunk a beavatkozásra, a gyakran jóvátehetetlen tett elkövetésének megakadályozására. Ez a határozottság, ez a javító' nevelő szándék az egyén és a társadalom közös érdekében áll. (farkas) Vizel kap Márkáz Régi vágyuk a markazíak- nak, hogy egészséges ivóvízzel láthassák el falujukat s a szövetkezet új tanyaközpontját. A terv nagyméretű társadalmi munkával és több százezer forintos költséggel most válik valóra. Vízvezetéket fektettek le a falu utcáin és a falu feletti dombon levő víztárolóból a csövek egészen a Mát- ravölgye Tsz tanyaközpontjáig futnak. A falu lakói közül sokan bejelentették már; szeretnék udvarukba, házukba is bevezettetni a vizet. MPBJSiG 5 1965. augusztus 15., vasárnap A közvéleményt érthetőéi foglalkoztatják azok a bírósá gi és rendőrségi hírek, ame lyek gyilkosságokról, ember ölésről, az emberi élet ellen bűncselekményekről szólnak A rádió, a tévé, az újságok le írnak, ismertetnek súlyos ese teket, beszámolnak a példái büntetéseket tartalmazó bíró sági ítéletekről. Statisztikái alapján is joggal figyel fel i közvélemény és az átlagembei erre a szórványosnak nen mondható jelenségre. Nemrég adta ki a Legfelsőbl Bíróság 4. számú irányelvét amelyben az emberi élet vé delmét fokozottabban biztosító ítélkezési gyakorlatot ír ele a bíróságok számára. Persze : dolgok rendjénél fogva a bíróságok az elkövetett bűnt torolják meg és így utólag — bár hathatósan — nyúlnak bele a büntetés eszközével e küzdelembe, amely az emberi élet fokozottabb védelmét akarja eredményezni. A bűnözések száma általában csökken a mi életviszonyaink között, de az élet elleni bűncselekmények sora a korábbi évtizedekhez képest nem mutat fogyó tendenciát. •A káros jelenség okait vizsgálva és a megoldás lehetőségeit kutatva kerestük fel kérdéseinkkel dr. Fülöp Andort, az Egri Megyei Bíróság elnökét — Hogyan áll napjainkban általában a bűnözés tendenciája? — A szocialista társadalomban fokozatosan, egyre inkább megteremtődnek azok a feltételek, amelyek a bűnözésnek, mint társadalmi jelenségnek a felszámolásához vezetnek. A bűnözés megszűnése egy történelmi korszak fejlődésének eredménye lesz. Átmenetileg még hatnak olyan másodlagos tényezők, amelyek a szocialista gazdasági keret, a szocialista társadalmi körülmények között is szülhetnek bűncselekményeket. Ilyenek: a tudati elmaradottság, az ellenőrzés lazasága, a felügyelet elmulasztása, az önzés, a kapzsiság, a a közöny, vagy például, annak a fel nem ismerése, hogy a társadalmi tulajdon a köznek és nem egyeseknek a tulajdona. Hatnak a régi maradványok. Hat és olykor-olykor új erőt nyer a burzsoá befolyás. Sokakat fűt még a gyors meggazdagodás vágya is. Nyilvánvaló, hogy viszonyaink között — mert a kizsákmányolás megszűnt — a bűnözés elsődleges forrása kiapadt. Ésszerű azonban az is, hogy a bűnözés elleni küzdelem nem kizárólagosan igazságügyi feladat, hanem társadalmi erőt, társadalmi ösz- szefogást igénylő komoly probléma. __ Miért nem javul az élet el leni bűncselekmények statisztikája? — Társadalmunkban a legfőbb értéket képviselő emA csányi MÉK-telepen, végig a vasúti sínek mentén, teherautók hosszú sora. A tűző napsütésben félmeztelen, barnára sült munkások rakják a paradicsomosládákat, a dinnyéket, kezük fejével simítják végig izzadó homlokukat. Bent az irodákban sincs sokkal hűvösebb, legalábbis, ami a hangulatot illeti. Pillanatonként berreg a telefon, utasítások hangzanak, látszólag bábeli a zűrzavar. Ez azonban csak a látszat. Mert ha néha egy kis veszekedés, izgalom árán is, de csak útnak indulnak a kamionok, a vagonok, a teherautók az ország szinte minden részébe, sőt külföldre is. A külföldi útirány általában: Csehszlovákia, Ausztria, a Német Demokratikus Köztársaság. Az elmúlt hetekben átlagosan 140 vagon áru indult útnak. Az export nagy részét a paradicsom teszi ki, de az uborkából, dinnyéből is bőven jut külföldre. S nem egyszerű dolog a kül- Eöldi szállítás. Nagy gondot, sok előkészületet kíván. A; Ausztriába menő paradicson színének pirosnak kell lennie ami viszont az NDK-ba megy annak csak szalmasárgának Nehogy túléretten érkezzék. Az exportparadicsom szezonja még két hétig tart. Eddig 23( vagonnal szállítottak. Egy napi forgalom? — Mintegy 700 mázsa paradicsom, 2—300 mázsa sárgadiny- nye, 150—200 mázsa görögdiny- nye és mintegy 100 mázsa sorolt paradicsom. Még leírni ií sok nemhogy elszállítani. És s görögdinnye — a világszerte ismert, híres csányi görögdiny- nye — szezonja még nem köszöntött be. Néhány nap múlva kezdődik, eddig negyven vagon előrejelzése érkezett be a telepre. Érik a Csabagyöngye szőlő is, ebből mintegy harminc mázsát várnak a közeli napokban. Emellett a kecskeméti és a nagykőrösi konzervgyárnak is szállítják az ipari felhasználásra kerülő sárgadinnyét, főzőtököt. Hatalmas a 'forgalom. Rakják a vagonokat, egymás után jönnek a megrakott autók. A telep dolgozói két műszakban fogadják vagy indítják útnak a szállítmányokat. Rekkenő a hőség, ez még külön gond. Különösen a paradicsomra kell vigyázni. A hőségen kívül más is akadályozza a munkát. A telep dolgozói arról panaszkodnak, hogy az egyik irodahelyiségben nincs villany. A villanyoszlopokat ugyan felállították, de a vezeték hiányzik. Az is gondot okoz, hogy a MÁV sok esetben szennyezett kocát bocsát a rendelkezésükre, ezekbe kell berakni az exportszállítmányt. Sok a gond, az idegesség, nagy a hőség, de a csányi diny- nye, a paradicsom csak elindul Ózd, Salgótarján, Balassagyarmat, sőt Prága, Becs, Berlin felé. Hogy bizonyítsa: nemhiába van a csányi termékeknek világhírük. Oc. L) Az útirány: Ausztria, Csehszlovákia, NDK Útnak indul a paradicsom, a dinnye nabb a külföldiekénél. Igaz, hogy ott lényegesen magasabb is a vezetékes rádió után fizetendő használati díj. A szovjet és lengyel vezetékes rádió például hasonló elveken működik, mint a magyar, azonban előfizetési díjukat a hálózati rádiók háromszorosában állapították meg. Ha Magyarországon így jártak volna el, akkor a jelenlegi 6 forint helyett 30 forintban kellett volna megállapítani az előfizetési díjakat. Mindezeket figyelembe véve javasolta a posta-vezérigazgatóság, hogy a vezetékes rádió rendszerét szüntessék meg. A határozatot három—három és fél év alatt hajtják végre a jelenleg működő berendezések elévülésétől függően. A posta úgy tervezi, hogy az erősítőket és hangszórókat — többnyire hangos híradó céljára — könyvjóváírással átadja a helyi tanácsoknak. Ezenkívül mintegy 3000 erősítőt és 200 000 hangszórót a Művelődésügyi Minisztériumnak ajánlottak fel az oktatás segítésére. „Felvetődik a kérdés, mi lesz azokkal, akiknek a lakásában eddig ilyen vezetékes rádió működött? Olyan elképzelések születtek, hogy esetleg a volt vezetékes rádióelőfizetők részére az ezer forintnál kisebb értékű rádiókra is kiterjesztik az OTP hitelakciót”. A posta most készült fel a vezetékes rádiók megszüntetéséről hozott minisztertanácsi határozat végrehajtására. A megtakarított 100 millió forint felújítási és az évi 20 milliós üzemeltetési többletköltséget a» Kossuth és a Petőfi rádió adásának javítására, a műsorsa-, gárzás minőségének fokozására fordítják. (K. E» módja, hogy hálózati rádió-vevőkészüléket vásároljon, sokan felmondták a régi vezetékes rádió bérletét. Egyébként is a statisztikai adatok szerint Magyarországon 2 303 000 rádiói, ezenkívül 167 000 vezetékesrá- dió-előfizető van, tehát majd minden családnak van már rádiókészüléke. A szakemberek véleménye szerint a vezetékes rádió valóban csak azt a célt szolgálja, hogy hírközlő, tájékoztató forrósa legyen a falusi lakosságnak. Ezeken a készülékeken ugyanis igényesebb műsort, például zenei adást alig lehet élvezni. A megszüntetésre a fő indok mégsem ez. A 15 évvel ezelőtt épített vezetékek és berendezések már elavultak és sürgős felújításukra lenne szükség. Ez pedig mintegy 100 millió forintjába kerülne a népgazdaságnak. Többen szóvá tették, hogy miért szüntetik meg nálunk a vezetékes rádió rendszerét, amikor ilyen működik más országokban is. Az 1950-es nehéz gazdasági helyzetben sebtében felállított hálózat azonban jóval gyengébb és gazdaságtalaM agyarországon 167 ezer falusi otthonban szól jelenleg a vezetékes rádió. Éppen ezért nagy tömegeket érint az a kérdés, hogy mi lesz e rádiók sorsa. Amint azt a posta-vezérigazgatóságon elmandtáik, a Minisztertanács a legu tóbbi hetekben úgy döntött, hogy megszünteti a vezetékes rádic rendszerét A vezetékes rádiószolgálatot 1950-ben honosították meg Magyarországon, akkor, amikor még sok lakott településen, községben nem volt áramszolgáltatás. A határozatnák akkor valóságos kultúrmisszió jellege volt A párt és a kormány határozata nyomán 250 ezer házba vezették be a vezetékes rádiót s egy-egy hangszóró felszerelése 600 forintjába került az államnak. Az előfizetési díjakat is kedvezően állapították meg. A készülék-tulajdonosoknak havonta 6 forintot kellett fizetniük, bár a fenntartási költség 16 forint volt. Ez évente 20 millió forint többletkiadást jelentett a népgazdaságnak. Most, hogy hazánkban befejeződött a villamosítás, és mind több falusi családnak nyílik Mi lesz a vezetékes rádiók sorsa? A Kossuth és Petőfi rádió adásának megjavítására használják fel a megtakarítandó összegeket — 10 635 vezetékes rádió a megyében Kedvező jelen — biztató jövő — Döntő még a kétmillió oltvány, mert ebből is tekintélyes jövedelmet várunk. Ezzel kapcsolatban érdekesség, hogy azelőtt itt egyáltalán nem foglalkoztak oltványtermeléssel. Nem is értettek hozzá. Két évvel ezelőtt azonban vagy száz fiatalasszony és lány megtanulta. Azóta szép jövedelmet hoz. Itt tehát mindent — a jövedelmet, a jólétet, az elégedettséget — a szőlő jelenti. Intenzívebb állattartásra nincs is lehetőség, hiszen kevés a szántóterület és a legelő. Ezért említik szerényen, hogy a tehenészetben mindössze 36 állat van. Azok sem valami jó tejelők, mert csupán 25 ezer forintot hozott a tejértékesítés. Sokat megisznak az „újszülött” borjak. De nem sajnálják az ilyesféle tejfogyasztást, mert a növendékállatok szépen fejlődnek. Az istállójuk 96 férői helyes, és tele van. Igaz, hogy növendékállatokkal, de néhány év múlva már 60 — 65 tehén adja a hasznot. Ennyi a maximum a területhez viszonyítva. A falu harangja délre kon- dul. Az irodákban dolgozók ebédelni sietnek. A falu szélén népes lánycsapattal találkoztam. Az oltványosból vagy a kertészetből igyekeztek a terített asztalhoz, hogy délután újult erővel folytathassák a munkát. Loczifc János a levelek között. Ugyanezt a képet nyújtja a 30 hold gyümölcsös is. Eddig ez a terület csupán a kiadás rovatban szerepelt, hiszen az évek során ezernyi kéz óvta féltő gonddal a gyenge vesszőket, amelyek jövőre más dús fürtökkel hálálják meg a gondoskodást. Még a nyár elején a véletlen összehozott egy gyöngyösoroszi tsz-taggal. Dicsekvéssel emlegette, hogy havonként 1600— 1800 forintot visz haza előlegképpen. Mivel akkor kissé tamáskod- va fogadtam a kijelentését, most egyenesen választ kértem. — Sőt, olyan tagunk is van, aki 2 000 forintot kap előlegként, — erősíti a főkönyvelő. — Munkaegységenként 30 forint előleget fizetünk. így, akik szorgalmasak, és ahol a család is besegít, szép summa jön össze. És ez a 30 forintos előlegfizetés önkéntelenül felvet egy másik kérdést' is: miből? — A kérdés jogosnak látszik, — mosolyog Orosz Gá- borné. — Mi szőlőtermelők vagyunk, másból alig akad jövedelem. De egymillió 700 ezer forint értékben tartalékoltunk oltványt, bort és pálinkát. Ezeket most értékesítjük, és ebből rendszeresen tudunk fizetni. — Tudtommal a szőlőn kívül más üzemágak is vannak. A gyöngyösoroszi Februái ■ 24. Tsz nem tartozik a megy« - nagy közös gazdaságai közé, i de az egy munkaegységre jutí • fizetés tekintetében az elsŐS ■ között jár. Jogos büszkeség■ gél hangoztatják, hogy a megalakulás óta a munkaegység értéke nem volt 50 forint alatt, (Tavaly 57 forint volt prémiummal együtt.) A falut övező dombokon húzódó szőlőparcellák tiszták, gondozottak. Pedig a férfiak javarésze ércbányász. Ám szabad időben szívesen segítenek az asszonyok által vállalt családi területen. Nem kis meg- erőtetést jelent ez a kemény bányászmunka mellett, nem is úgy kívánja a jövő, de jelenleg megoldást jelent. Munkára biztató, szép napos idő van. A falu néptelen. Az udvarokban néhány tipegő öreg és virgonc gyerek ügyel az aprójószágokra. Az elnök és a mezőgazdász is a határt járja. Orosz Gáborné főkönyvelőt találom az irodában, de őt is csak véletlenül, mert... — ... és is szeretem a határt járni, ha van néhány órai szabad időm — szabadkozik fiatalos mosollyal az ősz hajú, idős hölgy. — Főleg az új telepítésű szőlő és a gyümölcsös vonz... Igen, a 168 holdon virító új telepítés valóban gyönyörködteti a szemlélődőt. A régi, kevés hasznot hozó direkt termők helyére került, és itt-ott már apró fürtök húzódnak meg gánember. Olykor eljönnek a vadászok is és magukkal hozzák zsákmányuk „skalpját”; nyulak, vaddisznók, nyestek, vidrák bőrét. Meglepő volt hallani, hogy a telep „gyűjteményében” — még görénybőr is szerepel! — Évente csaknem 5 és fél millió forint értékű bőr kezelését végezzük itt, a gyöngyösi telepen — mondta a telepvezető. — A technológia szerint három hétig sóban tartjuk valamennyit, hogy a nedvességet kivonjuk belőlük és egyben konzerváljuk is. A háromhetes „kifolyató sózás” után aztán a központi gyűjtőbe, Budapestre küldjük a Mátra vidéki bőröket, további feldolgozás végett Röviden: ennyi a fák közé bújt, város széli kis telep mindennapi munkája. Amelyről kevesen tudnak Gyöngyösön-. . . .... Gyöngyös peremén — a ka- fácsondi út mellett— fák közé dugott lapos tetejű kis épület. Az üzletfeleken kívül aligha ismerik sokan. Nagyon Is érthető hát Telepó Gusztáv telepvezető csodálkozása — amikor idegent lát a gonddal parkosított udvarban. — Ugyan, mondja már, hogyan akadt ránk itt, az „isten háta megett?” — fogad meglepetten. — Hallottam róla, hogy itta bőrgyűjtő állomás, s hogy jó helyre kalauzoltak, a tábla is igazolta ... Aztán a telepvezető végigvezetett kis birodalmán, és elmondta, mi a feladata napnap után annak a négy embernek, aki itt dolgozik. Mint közölte, a legnagyobb szállítójuk a Heves megyei Húsipari Vállalat. A gyöngyösi vágóhíd- ról szarvasmarha-, sertés- és lóbőröket küldenek, de üzletifél a MÉH is és sok-sok maBőr — a só alatt Nagy forgalom egy kis telepen A vágóhídról hozzák a legtöbbet Néha vadászok is jönnek
