Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-05 / 183. szám

Harriman hazaérkezett — európai körútjáról Johnson megbeszélései A Pentagon cáfol SAIGON (MTI) A Vietnamból érkezett hír­ügynökségi jelentések a VDK ellen intézett amerikai terror­bombázások folytatódásáról tu­dósítanak. Kisebb amerikai re­pülőkötelékek behatoltak a Vi­etnami Demokratikus Köztár­saság légiterébe, vasútvonala­kat, országutakat bombáztak. Később egy amerikai katonai szóvivő közölte, hogy a támadó gépek 50 kilométernyire köze­lítették meg a Kínai Népköz- társaság határát. Johnson elnök szerdán azzal a kéréssel fordult a szenátus­hoz, hogy további 1 milliárd 700 millió dollárt fordítsanak az amerikaiak vietnami ütőké­pességének növelésére. A szenátus hadügyi meg- ajánlási albizottságában McNa­mara hadügyminiszter rész­letezte, hogy mire is fordítanák ezt az összeget. A kérést azzal indokolta, hogy Vietnamban a partizánoké a kezdeményezés, szükség van tehát az amerikai csapatok megerősítésére. A kormány — mint Johnson elnök múlt heti sajtóértekezle­Jugoszláv—guineai közös közlemény BELGRAD (TASZSZ): Sékou Touré, guineai elnök és Tito belgrádi tárgyalásai­ról jugoszláv—guineai közös közleményt adtak ki. A közös közlemény megállapítja, hogy az aktív békés egy­más mellett élés elveinek következetes érvényesítése vala­mennyi ország számára megteremti a tartós béke, az egyen­jogú nemzetközi együttműködés és a fejlődés feltételeit. A két elnök aggodalmát fejezte ki a délkelet-ázsiai fejle­ményeik miatt. Sürgette a VDK bombázásának beszüntetését és a vietnami probléma olyan megoldását, amely összhang­ban áll a vietnami nép függetlenségi és szabadság törekvései­vel és egyben megfelel az Indokínára vonatkozó genfi határo­zatoknak. A két ország kapcsolataival összefüggésben a közös köz­lemény rámutat, a két államfő helyesli a kölcsönösen előnyös együttműködés továbbfejlesztését. hogy panaszt emeljen Ciprus ellen a Biztonsági Tanácsnál. A ciprusi törvényhozási intézke­dések — Liatisz véleménye szerint — nem teremtenek semmiféle veszélyes helyzetei az országban. A görög küldött a török kormánynak a ciprusi problémával kapcsolatban el­foglalt álláspontját „negatív és obstrukcionista” álláspont­nak nevezte. Ezután ismét Eralp török küldött rövid felszólalása kö­vetkezett, majd a Biztonsági Tanács elnapolta ülését és a vita folytatását csütörtökön, magyar idő szerint 20 órára tűzte ki. WASHINGTON (AP) W. Averell Harriman, John­son elnök utazó nagykövete hazaérkezett Washingtonba európai körútjáról, amelynek során Moszkvában, London­ban és Belgrádban is tárgyalá­sokat folytatott, elsősorban a vietnami kérdésről. Harriman Kosziginnel, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökével is tárgyalt. A nagykövet Rusk külügyminiszterrel együtt fel­keresi Johnsont és beszámol tapasztalatairól. Az elnök egyébként háromórás megbe­szélést tartott Ruskkal, McNa­mara hadügyminiszterrel és McGeorge Bundyval, nemzet- biztonsági tanácsadójával — a közlemény szerint számos kér­désről, így Délkelet-Ázsiáról, Latin-Amerikáról és Ázsiáról. Maxwell Taylor tábornok, az Egyesült Államok volt dél-viet­nami nagykövete is felkeresi Johnsont és dél-vietnami hely­zetjelentést ad. Taylor kedden érkezett vissza Washingtonba. A külügyminisztérium szerint a tábornok a minisztérium ve­zető munkatársaival még egy utolsó megbeszélés-sorozatot tart „mielőtt végleg visszatér a magánéletbe”. Wheeler tábornok, a vezér­kari főnökök egyesített bizott­ságának elnöke, aki visszaérke­zett Washingtonba Honolulu­ból, a katonai vezetők Vietnam ügyében folytatott tanácskozá­sáról, a repülőtéren kijelen­tette, hogy véleménye szerint a vietnami háborúban nem vár­ható radikális taktikai válto­zás. Wheelerék Johnson ama döntésének végrehajtási módo­zatait beszélték meg, amely szerint további ötvenezer ame­rikai katonát vetnek be a dél­vietnami háborúba. A tábor­nok, aki elnökölt az értekezle­ten, kifejtette: nem hisz abban az elméletben, hogy á gerilla­háborúban a reguláris erők — azaz a dél-vietnami kormány­csapatok és az amerikai inter­venciósok — csak 10:1 arány­ban kerekedhetnek felül. Sze­rinte az 5:1 is megfelelő arány. A Pentagon szükségesnek látta, hogy cáfolatot adjon ki azokkal a hírekkel kapcsolat­ban, hogy az Egyesült Államok katonai erőket irányít át Nyu- gat-Európából Dél-Vietnamba. (A hírek szerint a Nyugat-Né- metországban esedékes válasz­tások után küldtek volna Dél- kelet-Ázsiába egész katonai alakulatokat.) A nyilatkozat le­szögezi, hogy „az Egyesült Ál­lamok nyugat-európai elkötele­zettségének mértékét nem akarják csökkenteni”. Könyv a német kémfőnokről MOSZKVA (MTI): Wilhelm Canaris tenger­nagyról, a német titkosszolgá­lat egykori főnökéről könyv jelent meg a Szovjetunióban. A munka szerzői D. J. Melnyi- kov történészprofesszor és L. Csornája írónő. Nyugaton rengeteg könyv látott napvilá­got már Canarisról. Ezek nagyrésze majdhogynem anti­fasisztának tünteti fel a ten­gernagyot, abból a körülmény­ből kiindulva, hogy részt vett az 1944. július 20-i puccs elő­készítésében. Sokan azt írták* hogy az Abwer főnöke az angol kémszolgálat ügynöke volt. A szovjet szerzők azt a feladatot tűzték maguk elé* hogy teljes „sokoldalúságá­ban” mutassák be Canarist. Nem egyszerűsítik le alakját* hanem úgy mutatják be, mint tapasztalt politikust, aki egy­szerre több lóra tett. Az afgán király szovjet vezetőkkel tárgyalt MOSZKVA (TASZSZ) Muhammed Zahir sah, afgán király, szerdán délelőtt a Kremlben megbeszélést foly­tatott Alekszej Koszigin szov­jet miniszterelnökkel, Anasz- tasz Mikojannal, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökével és Dimitrij Poljansz- kijjal, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökhelyettesével. II. Brahminok, boncok, muftik 1541-ben lett Loyolai Ignác B Jézus Társaság első „gene- rális”-a és ekkor fogalmazta meg azt a törvényt, amely a fekete hadsereg törvényei kö­zött talán a legfontosabb: pEngedelmesség az elöljárónak, mintha az ember halott test lenne, vagy bot egy öreg em­ber kezében.” A legfőbb elöl­járó személyét „Szent Péter utódjá”-ban, a pápában jelölte meg, de már a tridenti zsinat is azt mutatta, hogy nem any- nyira a jezsuiták voltak a Jé­zus Társaság generálisának és más vezetőinek kezében. De — mint a Loyolai leszö­gezte — „csak az várhat el en­gedelmességet, aki maga is en­gedelmes”, s ezért a katonai szempontok alapján építette fel a társaság szervezetét. Az engedelmesség három fokát különbözteti meg a társaság máig érvényben levő szabály­zata: „1. A parancsok puszta végrehajtása. 2. Saját akara­tunkat a parancsoló akaratá­val cseréljük fel és így hajt­juk végre a parancsokat. 3. A legmagasabbrendű, a legkívá­natosabb fok: végleg felhagy­ni az önálló gondolkodással.”- Loyolai szerint „a meggyőző­dés feláldozásáig terjedő kor­látlan engedelmesség a legna­gyobb öröm”, s a társaság első generálisa szerint „ezt érezhet­te Ábrahám is, amikor Isten azt parancsolta neki, hogy ál- Idozza fel fiát, Izsákot.­rendszerben. Eralp szavai sze­rint ezek az intézkedések rendkívül súlyos helyzetet te­remtenek a szigetországban és veszélyeztetik Ciprus békéjét. Az ezután felszólaló Kip- rianu ciprusi külügyminiszter alaptalannak minősítette a tö­rök kormány panaszát. Han­goztatta, hogy Cipruson a hely­zet viszonylag nyugodt és ha tapasztalható bizonyos fe­szültség a szigetországban, ez csak azzal magyarázható, hogy Törökország nyíltan veszélyez­teti Ciprus területi épségét. Kiprianu leszögezte: kormá­nyának az az álláspontja, hogy a törvényhozási rendszer módosítása kifejezetten Ciprus belügye. Mint az AFP jelenti, a cip­rusi külügyminiszter ezután hangoztatta, kormánya kész az ENSZ közreműködésével megvitatni a török kisebbség parlamenti képviseletének problémáját. A Reuter jelentése szerint Kiprianu rámutatott, hogy nem lehet visszatérni a ciprusi tö­rökök 1963. évi lázadása előtt érvényes alkotmányhoz, mert a korábbi választójogi törvény nem vált be és a válság egyik fő előidézője lett. Alaxisz Liatisz, görög küldött felszólalásában szintén azt hangoztatta: Törökországnak semmi alapja sem volt arra, A fekete hadsereg Mit parancsolt Isten” a je­zsuitáknak? Hogy szálljanak szembe a feltart ózhatatlan- nak látszó reformációval, de ne olyan hatástalanul, mint a dominikánusok és a ference­sek, hanem részben úgy, hogy látszólagos engedményeket te­gyenek, — mint a már idézett tridenti zsinaton, — részben pedig úgy, hogy a megfélem­lítés, a lelki terror, s a „be­folyásolok befolyásolása” új és új módszereit találják ki és alkalmazzák. 200 korbácsütés Még élt a Loyolai, amikor legkedvesebb tanítványa, Xa- vier-i Ferenc Indiába utazott, hogy — mint „térítő” — kiter­jessze a portugál gyarmatbiro­dalmat, amelynek legnagyobb szorgalmazója és haszonélve­zője VI. Sándor pápa volt. S ugyancsak a Loyolai küldte Kínába Ricci atyát, aki ott ele­inte Buddhát imádta, hogy így rafinált módon megvesse egy jezsuita gyarmatosító kö­zösség alapjait. „Kereskedő a kereskedővel, katona a kato­nával” — volt a jezsuiták má­sodik nemzedékének híressé vált jelszava. A XVII. század elejére a jezsuiták mindenütt kiépítették támaszpontjaikat Délkelet-Ázsiában, brahmin- nak, boncnak, és muftinak öl­töztek, messzemenően alkal­mazkodtak a helyi szokások­hoz. Mexikóban viszont, ahol a spanyol konkisztádorok — és a ferencesek — megalapozták már a „keresztény” uralmat, nem sokat törődtek azzal, hogy alkalmazkodjanak a *,bennszülött” tradíciókhoz. Egy Landa nevű jezsuita Yuca- tánban leromboltatta az ősi azték templomokat, elégette a régi kéziratokat. A „nemes atya” rendszerint 200 kor­bácsütést méretett a hitetlen­séggel gyanúsított indiánra, és ha az indián ezután is „reni­tens” volt, forró viasszal ön­tötte le a szerencsétlen hátát. A jezsuiták buzgalmának kö­szönhető, hogy a római egyház a gyarmati kor végén megka­parintotta Mexikó, Peru, Co­lumbia és Ecuador nemzeti vagyonának több mint a felét. Az „tjj-Spanyolország”-nak nevezett közép- és dél-ameri­kai spanyol gyarmatbirodalom­ból a Jézus Társaság kincstá­rába a XVII. század végén több mint 20 millió pezo folyt be évenként. A korona jövedel­me ennpk alig húsz százaléka volt. Nem csoda hát, hogy a jezsuiták nevezték ki Üj-Spa- nyolország és Mexikó alkirá- lyát. Guarani indiánok között Az „atyák” igen nagy szere­pet játszottak a rabszolgake­reskedelemben ia. Évről évre rabszolgahajókat küldtek az afrikai Angolába. (Angola és Goa, ez a két jezsuita segítség­gel meghódított portugál gyar­mat különben a mai napig is fontos bázisa a jezsuita misszi­ós munkának, s a „spanyol vo­nal” híveinek a spanyolországi, olaszországi és japáni „provin­cia” mellett — legjelentősebb székhelye.) A spanyol jezsuiták a XVII. és XVIII. században külön államot szerveztek meg Paraguayban. A jezsuiták sze­retik hangsúlyozni, hogy lám, ők az „igazi kommunisták” hi­szen ők annak idején — Bolí­via és Brazília között, az őser­dőkben — „kommunista álla­mot alapítottak”. Paraguay azonban valójában rabszolga­tartó állam volt, ahol az indi­ánok általános munkakötele­zettség alapján dolgoztak és szolgáltatásokra voltak köte­lezve a jezsuitákkal szemben. A terület őslakóinak, a guara­ni indiánoknak száma három emberöltő során kétszázezerről 74 ezerre apadt. Ha a spanyol korona — persze nem az indi­ánok iránti részvét, hanem a maga anyagi érdeke miatt — nem vet véget, szabályos hábo­rúban, a jezsuita államnak, az indiánok végiképp kipusztultak volna. A függetlenné váló közép- és dél-amerikai államok mind­egyikének első intézkedése a KAIRÓ: Amer marsall, az EAK had­seregének főparancsnoka, aki kedden érkezett vissza ötna­pos jemeni tartózkodásáról, hogy tájékoztassa Nasszer el­nököt a helyzetről, hamarosan visszatér Jemenbe, hogy meg­szemlélje az EAK hadseregé­nek ott állomásozó egységeit — jelenti szerdán az A1 Ah- ram. MONTEVIDEO: A montevideói egyetem ta­nárai és diákjai, egy hó­napja sztrájkolnak, mert a kormány nem folyósítja az egyetem fenntartási költségeit és a tanárok fizetését. Amikor tüntető menetet akartak tarta­ni, a rendőrség gumibotokkal rájuk támadt. Többen megse­besültek, sokakat letartóztat­tak. SYDNEY: Ausztrália 42 jelentős kikö­tőjének forgalma bénult meg szerdán, több mint 22 000 ki­kötőmunkás sztrájkja követ­keztében. A sztrájk a jövő­ben megismétlődik minden második hét szerdáján, mind­addig, amíg nem teljesítik a kikötőmunkások bérkövetelé­sét. ADDISZ-ABEBA: Abdul Razak Ahmed, a szo­máli kormány egyik magas­rangú tisztviselője Európából hazatérőben, Etiópiában poli­tikai menedékjogot kért. SAO PAULO: Sao Paulo közelében egy tehergépkocsi nekirohant az előtte haladó autóbusznak, amely az ütés erejétől átlen­dült az országút korlátján és egy 200 méteres szakadékba zuhant. Utasai közül ötvenen meghaltak. jezsuiták kiűzése volt S a je­zsuiták a XVIII. század végén már annyira népszerűtlenek voltak Európában is, hogy XIV. Kelemen pápa kénytelen volt „elítélni”, sőt „kiátkozni” a társaságot. De éppen mert — többek között — a spanyol gyarmatbirodalom bomladozni kezdett, mert valamennyi spa­nyol szabadságharc antikleri- kális jelleget öltött, a pápa és a spanyol korona századunk elejére nagyon is megbékélt a fekete köpenyes atyákkal. A jezsuiták befolyása alatt levő egyházi körök nem sokkal előt­te még „szocialistá”-nak, sőt — ami még rosszabb — „eret­nekének bélyegezték XIII. Leó pápát, a munkáskérdéssel — természetesen nagyon is fel­színesen, s az igazi problémákat megkerülve — foglalkozó „Re- rum novarum” enciklika szer­zőjét. De aztán megszületett a spanyol atyák és a Vatikán új barátsága, a Spanyol Köztár­saság ellen lázadó Franco leg­hívebb — és legravaszabb — támogatói kezdettől fogva a je­zsuiták voltak, s ők hívták fel a pápa figyelmét is Francora. A fekete hadsereg spanyol osz­taga — de az egész nemzetkö­zi hadsereg is — rögtön felis­merte Francisco Franco gene­rálisban azt az embert, akinek érdemes engedelmeskedni, hogy „elvárható legyen az ő engedelmessége is” ...' Lovag Anial Következik: Aki nem hitt a pokolban... BRÉMA: A nyílt óceánon, a kormány­kerék mellett érte utói a halál Rössing tengerészkapitányt, a Bremen parancsnokát, amikor az óriási utasszállító hajó fél­úton volt New York felé. RIO DE JANEIRO: A brazil munkáspárt Teixei- ra Lőtt marsallt választotta a párt jelöltjévé Guanabara-ál- lam kormányzói tisztjére. Az állam jelenlegi kormányzója Carlos Lacerda, a brazíliai reakció vezető alakja. Lőtt marsall Kubitschek kormá­nyában hadügyminiszter volt, és 1960-ban Quadros-szal szemben maradt alul a brazil elnökválasztásokon. WASHINGTON: Az amerikai képviselőház kedden 328 szavazattal 74 el­lenében jóváhagyta a négerek választójogáról szóló új tör­vényjavaslatot, amelyet John­son elnök márciusban a selmái polgárjogi tüntetések idején nyújtott be. Az új törvényja­vaslat, amely csütörtökön ke­rül a szenátus elé, eltörli a né­gerek választás előtti művelt­ségi vizsgáját azokban az ál­lamokban, ahol a legutóbbi, novemberi választásokon a la­kosságnak több mint 50 száza­léka részt vett. Ezek között az államok között szerepel Alaba­ma, Alaszka, Georgia, Louisia­na. AMERICUS: Americusban vádat emeltek két 21 éves néger ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a múlt heti tüntetések során megöltek egy fehér fiatalem­bert. A két néger ügyét novem­berben tárgyalják. Csaknem 300 polgárjogi tüntető vonult a bíróság épülete elé, s tiltako­zott a két néger fiatalember vád alá helyezése ellen. GREENVILLE: Az Alabama állambeli Gre* envillé-ben könnyfakasztó bombával mintegy 300 polgár­jogi tüntetőt vert szét a rend­őrség. A tüntetők felvonulását először barrikádokikal próbál­ták megakadályozni, majd ami­kor a tömeg folytatta útját, könnygázfakasztó bombákká! akadályozták meg őket. ŰJ-VIDEK: A Budapesti Nemzetközi Új­ságíró Iskola afrikai és ázsiai hallgatói a jugoszláv újságíró szövetség és a szövetségi tájé­koztatási hivatal vendégeként új-vidékre érkeztek. A húszta­gú csoport két hetet tölt Jugo­szláviában. (MTI) 7 A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: PAPP JANOS. Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz utca 3. Telefon: 12-57, 12-73. Postafiók: 23 Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat Feleiős kiadó: TÓTH JÓZSEF. Kiadóhivatal: Eger. Bajcsy-Zsilinszky utca 1. Telefon: 22-44. Postafiók: 23. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizetési díja egy hóra 12,— Ft. Előfizethető bármely postahivatal* nál és kézbesítőnél. Index: 25 062. Heves megyei Nyomda Vállalat? Eger, Bródy Sándor utca 4. Igazgató: Marosán, József. tén nyilvánvalóvá vált — mi­nél előbb 50 ezer katonát akai Vietnamba vezényelni. McNa­mara szerdai nyilatkozatában hozzáfűzte, hogy Vietnamba akarnak még küldeni 35 762 polgári személyt is, „akikre szükség van a harc fokozásá­ban”. A hadügyminiszter kifejezte a reményt, hogy az Egyesült Államok más szövetségesei is küldenek még az idén katoná­kat Dél-Vietnamba. Elismerő­en jegyezte meg, hogy ausztrá­liai és új-zélandi katonák már­is részt vesznek a partizánok ellen vívott harcokban. Amerikai gépek 50 kilométernyire a kínai határtól Újabb 50 ezer amerikai katonát küldenek Vietnamba Újabb fejlemények a maffia-ügyben RÓMA (MTI): A palermói rendőrfőnök szer­dai nyilatkozata szerint a tíz maffia-vezér letartóztatása még csak „a kezdet kezdete”. A rendőrség kedden és szer­dán két palermói kereskedelmi társaság helyiségeiben tartott házkutatást. Az egyik társaság a hétfőn letartóztatott Gioe Imperiale tulajdona és feltéte­lezhető, hogy csupán fedőszer­vül szolgált a dohány- és kábí­tószer-csempészethez. Körözik továbbá Rosario Mancinot, az Olaszország és az Egyesült Ál­lamok között lebonyolított ko­kain-csempészet egyik fő szer­vezőjét. Ö volt a már hétfő óta ugyancsak letartóztatásban lé­vő Frank Coppola egyik alve- zére. Az évekkel ezelőtt Liba­nonba szökött Mancino kon­zervgyárat alapított, s konzerv­dobozokban szállította a ko­kaint, Szicílián keresztül az Egyesült Államokba. Az olasz lapok részletesen elismerésüket fejezik ki az olasz bűnügyi rendőrség teljesítménye előtt. NEW YORK (TASZSZ—AP, Reuter): A Biztonsági Tanács újra összeült, hogy a török és a cip­rusi kormány követelésére megkezdje a ciprusi kérdés vi­táját. Mint a TASZSZ jelenti, az elsőnek felszólaló Orhan Eralp török küldött azzal vádolta a ciprusi kormányt, hogy a tö­rök nemzeti kisebbség rová­sára megváltoztatja az ország alkotmányjogi felépítését. Két törvénytervezetről van szó, amely egyrészt előirányozza az elnök és a képviselőház meg­bízatásának meghosszabbítá­sát, másrészt részleges változ­tatásokat ír elő a választójogi A ciprusi kérdés vitája a Biztonsági Tanácsban

Next

/
Thumbnails
Contents