Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-23 / 197. szám
Országszerte nagygyűléseken köszöntötték az Alkotmány napját (Folytatás az 1. oldalról) rendszer. Hadd írják csak a burzsoá tudósok, hogy elavuljon a Szovjetunió, majd azt tak Marx eszméi, ez mit sem követően a szocialista világ- változtat azon, hogy nemsokára az egész világon ezek az eszmék és mindenütt szocializmus, kommunizmus lesz. Vannak baloldali kritikusaink is, akik azt mondják, hogy nem vagyunk elég radikálisak, mintha inkább puhák, meg liberálisak lennénk. A radikalizmusról persze nem nehéz beszélni és ha a baloldali frázisok segítenének, akkor egyáltalán nem kellene dolgozni. Ez azonban nem segít; a szocialista társadalom felépítéséhez jó politika, meggyőzés, a fizikai dolgozók munkája, tudományos, mérnöki munka, tervezés kell. Ez mind kell ahhoz, hogy eszméink valósággá váljanak. Azt is mondják, hogy nem vagyunk elég erélyesek. Ez persze megítélés dolga. Mi azt tartjuk, hogy úgy jó, ahogyan most van; a nép nagy többsége — nemcsak a régi, meggyő- ződéses kommunisták — elfogadja a szocialista célt, beleilleszkedik a társadalmi rendbe, és normális kapcsolatban van és együtt dolgozik a kommunistákkal. Mit érnénk azzal, ha az országban volna néhány százezer, nagyon radikális kommunista, a nép többi része viszont szembefordulna a kommunizmus eszméivel? Mit ér az ilyen radikalizmus? Az a véleményünk tehát, hogy folytatjuk bevált politikánkat, mert jó eredményei vannak, s megvéd- jük — mind a jobboldaliakkal, mind a kalandorkodásra hajlamos ál-baloldaliakkal szemben. Azoknak pedig, akik azt mondják, hogy liberálisak, puhák vagyunk, azt felelem, hogy az eszme hirdetésében legfőbb fegyverünk a meggyőzés. Most is előfordul, hogy valakit becsuknak nálunk, ha meg nem engedhető dolgot tesz, ha a rendszer ellen fordul. Itt is érvényesül az állampolgári egyenlőség. Nyugaton például most amiatt bé- kétlenkednek egyesek, hogy nálunk papokat tartóztattak le. Nem papokat tartóztattak le, hanem az utóbbi hónapokban letartóztattak két-három segédmunkást, aki azelőtt szerzetes volt. Nálunk állam- polgári egyenlőség van. Ha vaIgy építünk a gazdasági élet területén és minden más területen. Kádár elvtárs ezután a nép- gazdasági terv első félévének teljesítéséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a számok nem rosszak és ebben már tükröződik a Központi Bizottság gazdasági munkával foglalkozó decemberi határozatának jó eredménye. Az ipari termelés 6 százalékkal növekedett, a termelékenység 5 százalékkal és a legfontosabb az egészben az, hogy a termelés meny- nyiségi növekedésének 85 százalékát nem új létszámmal értük el, hanem a munka nagyobb termelékenységével. Ennek a határozatnak a szellemében kell tovább dolgozni. Országosan most az aratási munkában vagyunk, ami az idén nagy és különösen nehéz. Pillanatnyilag az egész országban 90 százalék felett van a learatott gabona részaránya. Jelenleg a dolog úgy áll, hogy a gabona-veszteség közel négy százalék — ennyi ment tönkre a belvizek, meg a kiöntések miatt — viszont a gabonatermés országosan — úgy látszik — valamivel a tervezett felett lesz és valószínű, hogy kenyérfognak uralkodni laki a rendszer ellen uszít, vagy szervezkedik, őrizetbe veszik, és megindítják ellene a megfelelő eljárást, függetlenül attól, hogy szerzetes volt-e azelőtt, vagy sem. Ma vannak nálunk meggyő- ződéses kommunisták, szocialista emberek — ezek nagyon nagy többségben vannak —, van egy kevés antikommunis- ta is, de közbül még van nagyon sok ember, aki se nem kommunista, se nem antikom- munista. Egyesek nem értették hogy egy Hazafias Népfront-összejövetelen, megfordítva azt a jelszót, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van, egyszer azt mondtam, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van. Megmagyarázom, hogyan értettem. Amikor fegyveres összecsapás, harc folyik, természetesen teljesen más szabályok uralkodnak, de normális viszonyok között, békés államban, szocialista rendszerben igenis mondhatjuk, hogy aki nem összeesküvő, nem folytat aknamunkát, nincs ellenünk, az velünk van. Az ilyen embereknek van is munkahelyük — hivatal, gyár, vagy mező- gazdasági üzem —, minden reggel bemennek, dolgoznak és ha tetszik nekik, ha nem, ténylegesen a szocialista társadalom építésében vesznek rés*t, mert az egész társadalom a szocializmust építi. Ebben az értelemben mondtam, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van. Ez helyes is. Nem szabad a mostani helyzetet lebecsülni. Nem kell lebecsülni, hogy a nép nagy többsége jó szívvel magáévá teszi a párt politikáját és a párt módszereit. Mert nemcsak az a döntő, hogy mit hirdetek, az is számít, hogy hogyan hirdetem. Ezért van fontossága a módszernek a párt politikájában. Demokratikus módszereink vannak minden becsületes dolgozóval szemben, és erélyes módszereink vannak tartalékban a nem becsületes emberekkel szemben. Ez a helyes. és dolgozunk gabona-tervünket mégis teljesítjük. Ami a kukoricát illeti, az is jól mutat és ha szép napos őszünk lesz, akkor a kukoricatermés is rendben lesz. Ezért mondom, hogyha összefogva megnyomjuk a munkát, akkor legyőzzük a nehézségeket, viszont ha nem, akkor a nehézségek győznek le minket. Kádár János ezután politikai kérdésekkel foglalkozott. A nemzetközi helyzet jelenleg bonyolúlt, nehéz és az utóbbi esztendőben bizonyos értelemben élesedett. A nemzetközi reakció támadásba kezdett és különösképpen a világreakció élén álló Egyesült Államok különböző agresszív lépéseket foganasított már a múlt esztendőben. Pártunk és kormányunk álláspontja ebben a kérdésben világos. Mi a leghatározottabban, a legélesebben elítéljük az Egyesült Államok agresszív lépéseit. Az az elvi álláspontunk és meggyőződésünk, hogy egy ország belügyeibe senkinek nincs joga beavatkozni, az Egyesült Államoknak sem. Az a meggyőződésünk és elvi álláspontunk, hogy a gyarmati rendszert, és annak újabb formáját, a neokolonializmust is meg kell semmisíteni, fel kell számolni. Az az elvi álláspontunk, hogy az államoknak békében és függetlenségben kell élniük és ezért minden háborús provokációt és agressziót elítélünk. Mi szolidárisak vagyunk a vietnami néppel, a Dél-Viet- namban élőkkel és az északvietnamiakkal egyaránt. Ami bennünket, szocialista országokat, és más haladó országokat és népeket illet, egy a kötelességünk: segítsük a vietnami nép harcát. Vietnami testvéreink a mi szabadságunkért és függetlenségünkért is harcolnak, amikor saját földjüket védik és nekünk erkölcsi kötelességünk, hogy segítsük őket. Segítjük és segíteni fogjuk a jövőben is. Beszédének befejező részében ezeket mondotta: A Központi Bizottság biztosan kezében tartja az ügyek vezetését, irányítását. Szüntelenül arra törekszünk, hogy a tömegekkel együtt dolgozzunk. A tapasztalat bizonyítja, hogy a világos, határozott és megfelelő pártvezetés elengedhetetlen feltétele az előrehaladásnak, a jobb életnek. Ha ezt követjük, ha hívek maradunk marxista elveinkhez, ahhoz, hogy a néptömegekkel, a munkásosztállyal, a parasztsággal, az értelmiségiekkel nagyon szoros egységben dolgozzunk, ha a hibákat nem kenjük el, de az eredményeket sem becsüljük le, akkor, ahoPénteken délelőtt többezer ember gyűlt össze Egerben, a Foglárkertben, hogy a város és a környező községek dolgozói együtt ünnepeljék az alkotmány napját, s meghallgassák a nagygyűlés szónokát Szirmai István elvtársat, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. A nemzetiszínfi és piros zászlókkal, címerrel és jelmondatokkal feldíszített emelvényen foglalt helyet az elnökség, tagjai sorában a megye, a város és az egri járás párt-, állami és tömegszervezeti vezetői, üzemek és termelőszövetkezetek élenjáró dolgozói. Az ünnepséget Oláh György elvtárs, a Heves megyei Párt- bizottság első titkára nyitotta meg, és üdvözölte a nagygyűlés részvevőit. Ezután Szirmai István elvtárs tartotta meg ünnepi beszédét. Bevezetőben tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözletét majd így folytatta: — Az ünnepi pihenéshez hozzátartozik a számvetés is munkánkról, gondjainkról, eredményeinkről, feladatainkról. Az alkotmány törvénybeiktatásának 16. évfordulóján érdekes végiggondolni, milyen is lett az új alkotmányos rend hazánkban, megvalósult-e mindaz, amit célként kitűztünk, hogyan éltünk az alkotmányban biztosított jogokkal és kötelességekkel. — A továbbiakban Szirmai István hangsúlyozta, hogy az emberek szabadságának feltétele az olyan társadalmi rend, amelyben nincs kizsákmányolás, nincs kiszolgáltatottság. Feltétele az emberi szabadságnak a műveltség, az ismeretek gazdagsága, a magas fokú emberi öntudat, az, hogy senki se féljen a jövőtől, ne ismerje a létbizonytalanság szörnyű gondját, s nem utolsósorban feltétele az emberi szabadságnak a törvényes rend, a tényleges jogegyenlőség, végül a nyugalom, a biztonságérzet, a béke. Biztosítja-e a kommunista párt politikája a néptömegek alkotó munkájához ezeket a feltételeket? A hatalmat a munkásosztály — a parasztsággal szövetségben — 16 esztendővel ezelőtt hódította meg véglegesen hazánkban. Azóta a néphatalom megerősödött, gyan az elmúlt években nagy sikereket és eredményeket értünk el, ugyanúgy, a jövendő évek is a szocializmus új győzelmeit hozzák népünk számára. A párt a munkás-, a paraszttömegekre, az értelmiségi tömegekre, a nép erejére épít és támaszkodik. Nemzetközi téren velünk van a Szovjetunió, a szocialista országok, és az gi Köztársaság és Anglia. Jelenleg egyedüli ország a Szovjetunió, ahol tízezer lakosra több orvos jut, mint Magyarországon. E tekintetben világviszonylatban hazánk a második helyen áll. Egerben például 1938-ban mindössze 27 orvos volt, most 153 van. Államunk nyugdíjakra és családi pótlékokra évi tízmilliárd forintot fizet ki. Ilyen szociális terheket csak szocialista állam vállal, csak munkások és parasztok állama, amely a nemzeti jövedelmet igazságosan, emberségesen osztja el. Nem élünk rosszul, mégis többet és jobbat akarunk. Az igények gyorsabban nőnek, mint lehetőségeink. Nem baj a többetakarás, nem baj ha igényeink nőnek, de csak akkor ha nem felélni akarjuk, azt, ami a kamrában van, hanem meg is termeljük a jobbat, többet, olcsóbbat. Az ilyen igényesség és türelmetlenség jogos, helyes, ösztönöz, előrevisz. Ma ott tartunk, hogy a magyar nép élet- színvonalát nyugodtan összehasonlíthatjuk olyan fejlett tőkés országok dolgozóinak élet- színvonalával, mint Ausztria, Olaszország, Franciaország, s messze magunk mögött hagytuk Európa sok-sok országát. Ezt követően a Központi Bizottság titkára az osztályharc kérdésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az osztályharc most nálunk építőmunkát, versenyt jelent. Versenyt a tőkés világgal, harcot a szocializmus teljes felépítéséért, a még erősebb hatalomért, a még gazdagabb országért. Az osztályharc azért folyik, hogy a meglévő osztálytagozódás határai minél hamarabb elmosódjanak, s befejeződjék az a folyamat, amelyről évszázadok óta legjobbjaink álmodtak: a szocialista nemzeti egység megvalósítása. Errefelé haladunk. Pártunk a már ismert módszerekkel, — vitatkozva, tanácsokat adva és kérve meggyőző szóval, az emberek iránti tisztelettel, a vélemények tisz- teletbentartásával segíti ennek imperializmus ellen küzdő minden nép. Szilárd meggyőződésünk, hogy a szocialista és minden más imperialista-ellenes ország együttes ereje nagyobb, mint az imperializmusé és ez az erő az emberiség életét a haladás irányába fogja vinni. Ez az erő legyőzhetetlen — fejezte be nagy taps közepette szavait Kádár János. a nemzeti egységnek erősödését — mondotta Szirmai István, majd így folytatta: — A nyugati tőkés világ propagandistái azt próbálják bizonyítani, hogy a mi rendszerünkben nincs az embernek szabadsága, Magyarországon nincs személyes szabadság. Bátran állíthatjuk, hogy ez nem felel meg a valóságnak. Nálunk a hatalom nem idegeneké, a hatalom erős és a népé. Senki sem kizsákmányolt, senki sem kiszolgáltatott ebben az országban. Nincs munkanélküli, nincs létbizonytalanság, nincstelenség és megalázottság. A nép élet- színvonala rendszeresen emelkedik, jövője biztosított, a szocialista rend teljes jogegyenlőséget nyújt. Ezek a mi szabadságunk feltételei, amelyek megvannak és az emberek ezzel a szabadsággal élnek. A Magyar Népköztársaság alkotmánya 16 évvel ezelőtt ígéretet tett, hogy megvédi hazánk függetlenségét. Ez a fogadalom is teljesült: Magyarország, önálló, független állam. Ebben az országban nincs idegen tőke, idegen érdekeltség, sem az iparban, sem a mező- gazdaságban, sem bankjainkban, sem kereskedelmünkben. Semmiféle tőkés politikai befolyás hazánkban nem érvényesülhet, belügyeinkbe senki bele nem szólhat. Beszéde további részében az előadó hangsúlyozta, hogy az idei első félév eredményei azt mutatják, országszerte megértették a Központi Bizottság múltév decemberi határozatát és annak végrehajtása eredményesen halad: — Elismerés illeti Heves megye dolgozóit is azokért az eredményekért, amelyeket az iparban, a mezőgazdaságban az év első felébent elértek, — mondotta, majd hozzátette: az eredmények mellett van még gondunk, megoldásra váró feladatunk elég. Vannak kiküszöbölendő hibáink, gyengeségeink a gazdasági életben, a nevelő munkában, a vezetés módszereiben. — Az MSZMP politikájában, a kormány politikájában nincs és nem is lesz változás, a módszerekben sem lesz semmiféle változás. Továbbra is a népre támaszkodva, a néppel együtt kívánunk előremenni, továbbra is tanácskozni fogunk a tömegekkel, meghallgatunk minden embert, megvizsgálunk minden panaszt, továbbra is igényeljük az emberek segítségét, közéleti aktivitását. Azt szeretnénk, ha minél többen elmondanák a véleményüket, mert ez az igazi demokrácia. Megtanultuk, hogy politikánk kialakításában nélkülözhetetlenek a tömegek, a nép harci tapasztalatai, a dolgozó emberek munkában szerzett tapasztalatai. Arra törekszünk, hogy ilyen módon is, a tömegek még tevékenyebb közreműködésével bővítsük, mélyítsük rendszerünk, politikánk demokratizmusát. — A nyugati propaganda azzal csábítgat bennünket, hogy Magyarország nyugati ország, nem a Kelethez, hanem a Nyugathoz tartozik. Mikor nézett Magyarország Nyugat felé? Jó száz esztendővel ezelőtt, a felvilágosodás korában, a francia forradalom idején, amikor az emberi haladás eszméjének zászlaját tényleg ott, Nyugaton tartották magasra. Ez a zászló — az emberi haladás zászlaja — azonban most Keleten van. Keleten van 1917 óta, a Nagy Októberi Szocialista Forrada-* lom óta. A nyugati világ az elhaló, a múlt, a keleti az új, a feltörekvő. A kapitalizmus eszméi, társadalmi rendje a régi, az elavult. A szocializmus az új, ez tör utat magának megállíthatatlanul világszerte. A szocializmus a modern, a korszerű, és mi magyarok idetartozunk, a szocialista világhoz, s nem fogunk visszafelé, Nyugat felé menni. Számunkra a szocialista országok egysége, a Szovjetunió barátsága a legfontosabb érdek, ennek ápolása szent kötelességünk. Népünk külpolitikája is változatlan: valljuk és a gyakorlatban igyekszünk megvalósítani a békés egymás mellett élés lenini elvét. Hűen kitartunk a Szovjetunióval, a szocialista országokkal kötött szövetség mellett, a Varsói Szerződés mellett, építjük, ápoljuk testvéri kapcsolatainkat, min-* den szocialista állammal, a gyarmati sorból felszabadult népekkel és kormányokkal, segítjük függetlenségüket, az imperializmus ellen harcoló erőket, és hajlandók vagyunk normális, tisztességes, elfogadható diplomáciai, kereskedelmi, gazdasági és kulturális együttműködést kiépíteni minden országgal. Ennek egyetlen feltétele: vegyék tudomásul, hogy Magyarországon szocializmus épül, s ez megváltozhatatlan — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Szirmai István elvtárs Az egri alkotmánynapi nagygyűlésen megdönthetetlen és szocialista lett. A tőkéseknek, arisztokratáknak, földesuraknak, a néptől idegen érdekeknek nincs és nem is lesz soha többé semmi köze a Magyar Népköztársasághoz. Az a szövetség, amely a munkásosztály és a dolgozó parasztság között létrejött, ma már elszakíthatatlan. Ebbe a testvéri szövetségbe bevontuk az értelmiséget, a kispolgárságot, minden dolgozó becsületes embert. Így vált a munkás- osztály hatalma néphatalommá, amely hatalom erős és szilárd, mert az ország lakosságának óriási többsége támogatja. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a nép egészére támaszkodik a párt, amikor olyan politikát képvisel, szervez és valósít meg, amely egybeesik a nép akaratával, céljaival. Az ünnepi szónok ezután példákkal, statisztikai adatokkal illusztrálta, hogyan gazdagodott az ország, amióta a nép vette kezébe a hatalmat. — Az elmúlt 16 esztendő alatt 450 milliárd forintot ruháztak be az iparba, a mezőgazdaságba, a lakótelepekbe, iskolákba, s egyebütt. 1938-ban II 000 egyetemi hallgató volt Magyarországos, ma 60 000 van. A tízezer lakosra jutó egyetemi és főiskolai hallgató számával megelőztünk olyan fejlett tőkés országokat, mint Olaszország, Franciaország, Svédország, a Német SzövetséUnnepi megemlékezések Heves megyében A megyeszékhelyen rendezett ünnepségen túl, a járási székhelyeken, s megyénk valamennyi helységében megemlékeztek az alkotmány napjáról. Szi halom községben a művelődési házban megrendezett ünnepségen, Hazai Béla, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Részt vett az ünnepségen a termelőszövetkezet patronáló üzemének képviseletében Darvas József, a Budapesti Chinoin Gyár igazgatója, aki átvette a tsz vezetőitől az új termésből sütött kenyeret. Gyöngyösön ez alkalommal nem rendeztek nagygyűlést. — Alkotmányunk 16. évfordulójáról csütörtökön „házi” ünnepségeken emlékeztek meg az üzemek, vállalatok, hivatalok, intézmények dolgozói. Ugyancsak csütörtökön, este fél nyolc órai kezdettel a Vasas Központi Művészegyüttes szerepelt a városi szabadtéri színpadon. Az ünnep első napján, pénteken délelőtt, foto- képzőművészeti és virágkiállítás nyílt a városi művelődési ház kistermében — s a Batthyány téri sporttelepen kispályás labdarúgó-mérkőzés szórakoztatta az érdeklődőket. A gyöngyösiek azonban — inkább a Mátra felé fordultak: a kitűnő időjárás ez alkalommal is sok ezer Kirándulót csalogatott a hegyekbe. Pénteken is, szombaton is zsúfolt autóbuszok segítettek az úttörővasútnak — s mondhatni: telt ház volt a közeli kirándulóhelyeken. A Mátra- alji város lakossága tehát inkább a zöldben ünnepelt... A kétnapos ünnepet, szombat este színvonalas műsor zárta a szabadtéri színpadon: a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag érdemrenddel kitüntetett Központi Művészegyüttese lépett a gyöngyösiek elé... Hatvanban már szerdán este megtartották a Népkert szabadtéri színpadán az augusztus 20-a tiszteletére rendezett ünnepi gyűlést. Dr. Lukács Lajos, a városi tanács vb-elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Ezután mintegy 2000 főnyi közönség előtt, a Néphadsereg Központi Művészegyüttese adott kultúrműsort. Füzesabonyban Bíró József, a megyei párt vb tagja, a megyei tanács vb-el- nöke mondott ünnepi beszédet, ahol mintegy félezer ember jelent me" a művelődési házban. Recsken Itt tartották meg a mátrai munkás-paraszt-katona találkozót. Az ünnepi beszédet Maruzs János, a Hazafias Népfront járási titkára mondotta. Megjelent a találkozón Ne- deliczki Pál, a járási párt- bizottság első titkára és .Csabai Mihály országgyűlési képviselő is. A délelőtti ünnepség 500 főnyi részvevője, délutánra már 1000 fölé nőtt. Este lépett fel a Néphadsereg Központi Művészegyüttese. Ezután látványos lampionos felvonulást és tűzijátékot rendeztek A gyöngyösi járásban Viszneken és Gyöngyösoro- sziban tartottak jelentősebb megemlékezéseket az alkotmány ünnepéről. A hatvani járásban Lőrinciben rendezték a legnagyobb szabású alkotmány napi ünnepséget. Mintegy 1500 ember előtt Ig- lódi Ferenc, a járási pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. A lőrinci, selypi medence ipari üzemeinek dolgozói nagy számban jöttek ei, hogy részt vegyenek a munkás-paraszt találkozón.
