Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-16 / 166. szám

Mit mond a tudós a Mars-felvételekről? Kalandos 500 millió kilométer után a világtörténelem legdrágább fényképei úton a Föld felé Mindennapi munkában ... A Svájci Alpok félelmes fcsúcsát, a 4482 méter magas Natterhom sziklatömbjét szer­dán kétszer is meghódították az alpinisták — és mindkét si­ker világelsőséget jelent. Először történt, hogy a tele­vízió helyszíni közvetítésben számolt be a rendkívül nehéz alpinista vállalkozásról és először mászta meg nő a félelmetes, falszerű északi ol­dal felől a csúcsot. Mindkét vállalkozás a hegy meghódítása centenáriumának tiszteletére indult. Száz évvel ezelőtt Edga Whymper angol alpinista 13 óra alatt jutott fel áz addig megközelíthetetlen csúcsra, leereszkedéskor azon­ban négy társa a mélybe zu­hant és meghalt. Az első csoport ezúttal már kedden elindult: ebben Yvette Vaucher svájci alpinistanő, férje, valamint még egy hegy­mászó vett részt. A csoport a meredek sziklafalon töltötte az éjszakát, majd a hajnali órák­ban érte el a csúcsot. A Mat­terhorn tetején már járt nő, de a könnyebb úton jutott fel, amelyen száz évvel ezelőtt Whymper járt, s amelyet azóta Irfjul Dvml hegymászóról ne­veztek el. Az északi oldal, amelynek rettegett híre van a világ alpinistái között, mind­eddig legyőzhetetlennek bizo­nyult a nők számára. A televíziós expedíció vala­mivel később érkezett a Whymper ösvényen a csúcsra, viszont ennek az expedíciónak hét tagja magával cipelte a nehéz kézi kamerákat. A csúcsra korábban helikopte­rekkel szállítottak mintegy tíz tonna felszerelést, a televí­zió történetében páratlan köz­vetítéshez. Az Euróvízió nézői több órán keresztül szemtanúi lehették az alpinista technika páratlan fejlődéséről számot adó közvetítésnek. SZÁMTALAN panasz, ész­revétel érkezett már a laphoz az egri Bródy Sándor utca „ügyében”. Nagyon sokan tet­ték szóvá, hogy az utca rende­zetlen, egyik-másik része va­lóságos szeméttelep. Ez mind az utca képét rontja. De a pa­naszok nem merülnek ki eb­ben. Hónapról hónapra újabb emberek kifogásolják a lehe­tetlen közlekedést a Bródy ut­cának a mozitól, a nyomdáig terjedő szakaszán. A kikopott öreg lépcsőkön a késő esti, éj­szakai órákban nyaktörést — de legjobb esetben is lábtörést kockáztatva óvakodnak végig az emberek, mert nincs világí­tás. Ha időnként egy-egy lám­pa fel is pislákol, nem marad hosszú életű. Vajon miért nem lehet vég­re megnyugtatóan orvosolni ezt a panaszt, hiszen forgalmas útról van szó, sokan járnak haza délutáni műszakból a késő esti órákban a felbontott l ryJtjPBJSMGj 1965. július 16., péntek A dél-szudáni kérdés Az Afrika északkeleti ré­szén elterülő, a több mint 2,5 millió négyzetkilométer kiter­jedésű Szudán hosszú évek óta belpolitikai válsággal küzd. Az ellentéteket az ország terüle­tének egynegyedét kitevő déli tartományok (Bahr el-Ghazal, Felső-Nílus és az Egyenlítő tartomány) 3,5 millió fős néger lakosságának ez ideig megol­datlan problémái váltották ki. A 13,2 millió lakosú Szudán­ban, a zömmel arab lakta északi tartományok érdekeit képviselő kormányzat és a — térképünkön ferde vonalkázot- tan ábrázolt — déli tartomá­nyok lakossága között kirob­bant ellentétek kiéleződése még a függetlenség kikiáltásá­nak idejére vezethető vissza. A független Szudán első al- kotmányozó bizottsága — melyben a déli tartományok­nak (a volt gyarmatositó ha­talom — NagyBritannia takti­kázásának következtében) csu­pán elenyésző képviseleti ará­nya volt — kimondta* hogy az állami nyelv az arab, az ál­lamvallás pedig az iszlám. A mintegy 40 féle nyelvjárást beszélő, ősi vallási hagyomá­nyokat ápoló néger népek sérelmesnek tekintették e ha­tározatokat. Véleményük sze­rint a szudáni közigazgatás, a hadsereg, a kereskedelem ve­zetése, a közoktatásügy Is az arabok kezében van, s a beru­házási politikában is az arab lakta északi — térképünkön fehéren ábrázolt — tartomá­nyokat juttatják előnyhöz. Az ellentétek olyannyira kiéleződ­tek, hogy a „Dél” képviselői­vel folytatott tárgyalások so­3,$mil!?ófő (27%) ^'648 000 km* rozatosan megszakadtak és a déli tartományok lakosságá­nak képviselői már a Szudán­tól történő elszakadás gondo­latával is foglalkoztak. Az ez év május elején meg­alakult új szudáni kormány sem tudta ez ideig helyreállí­tani a nyugalmat a fegyveres összetűzések kisebb-nagyobb mértékben továbbra is folyta­tódnak. A dél-szudáni kérdés meg­oldásának csupán egyetlen, a szudáni haladó erők által java­solt útja van: a déli tartomá nyok helyzetének demokrati­kus úton történő -rendezései és sötét Bródy utcán. Vajon meddig marad pusz­tába kiáltó szó az erre járó egriek panasza? — kérdik az arra járók? HATVAN városa és járási tanácsának vezetői . nagy gon­dot fordítanak a város tiszta­ságára, szépítésére. Valóban szemet gyönyörködtető lát­vány a város központjában levő virágos, jól ápolt park. Kétszeresen szemet szúr tehát a Hatvanban járóknak, — de az ott lakók­nak is — a város központjában lévő Fűszer- és Csemegeüzlet. A neonreklámos üzletre fel­figyelnek az emberek, s aki megfordul benne, az tisztasá­got, udvarias kiszolgálást talál. De az üzlet környéke annál csúnyább. A romos külsejű épület egyáltalán nem von­zó. Esők után hatal­mas vakolat-kupacok pú­posodnak a járdán. A szomszé­dos KERAVIB-üzletet nemrég tatarozhatták. Vajon nem le­hetne az üzlet gazdáját, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatot kötelezni arra, hogy több gondot fordítson az üzlet külsejére is? Ez is hozzá tar­tozna a város szépítéséhez. AZ EGRIEK nagy örömmel fogadták az Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat kezdeménye­zését, amelynek során egy köl­csönző boltot nyitottak a Do­bó téren. Hogy mennyire köz­kedvelt az üzlet és milyen nagy szükség volt rá, azt a bolt forgalma egymagában is bizo­nyítja. A háziasszonyokat sok nagy munkától mentesíti, hogy mosógépet, porszívót, padlókefélőt vehetnek kölcsön és egy-egy nagyobb családi ünnep, — esküvő, eljegyzés, névadó alkalmával is sok se­gítséget jelent az edényköl­csönzés. Néhány forintért hoz­zájuthatnak az emberek sok mindenhez. Sok mindenhez, mert van olyan cikke is a boltnak, amit csak nagyon ritkán „foghat ki’* az egri háziasszony. Különösen gyermekes csa­ládokban nagy segítség lenne* ha egy-egy hétre ki lehetne kölcsönözni egy varrógépet Egy hét elegendő is arra, hogy rendbe hozzák a család holmi­ját, átalakíthassák a gyermek- ruhákat. Van négy kölcsönöz­hető gép a boltban, de a bolt vezetője gép helyett csak saj­nálkozó mosolyt adhat az ér­deklődőknek, mert a gépek hó­napok óta egy-egy személynél vannak. A kölcsönzési szabá­lyok szerint a boltvezető helye­sen jár el, amikor meghosz- szabbítja a kölcsönzési időket; — hiszen nincs jogalap arra; hogy visszahozassa, ha a dí­ját rendszeresen fizetik. De a többségnek ez hátrányos, és felmerül a probléma: kisipa­rosok viszik-e ki a gépet; vagy kontárok dolgoznak raj­ta — illetéktelen haszonhoz jutva. t Válaszol az illetékes A vámosgyörki átutazóknak Jumus b-i szamunkban szó­vá tettük, hogy a vámosgyörki Utasellátó korán zár. Az este fél tízkor befutó és Gyöngyös felé átszálló utasoknak 70 per­cet kell várniuk vonatjukra. E hetven perc még akkor is sok, ha azt az időt egy újonnan épí­tett váróteremben kell eltöl­teni. — Jó lenne — írta a cikk írója, ha vagy az Utasellátó, vagy a földművesszövetkezeti cukrászda tovább tartana nyit­va, hogy a fáradt utazó egy frissítőt, egy kávét, esetleg egy­két pohár bort fogyaszthasson. A panaszra a MÁV miskolci igazgatósága válaszolt: „Kirendeltségünk ... márci­us 11-én javaslatot tett úgy a helyi tanács, mint a helyi ál­lomásfőnökség felé, hogy az Utasellátó nyitvatartási idejét módosítsa, illetve az üzem új nyitvatartásához — nyitás 5.30-kor, zárás 22.30-kor —já­ruljon hozzá. A nevezettek nem járultak hozzá, szó szerint így utasítot­ták el: „A fenti nyitvatartási időt nem javaslom. Ezt sem az utasforgalom, sem pedig á község lakossága nem igényűi Szedmák Józsefi vb-elnök. A községi tanács megálla­pításával egyetértek és támo­gatom. György Attila, állo­másfőnök.” Megjegyezni kívánjuk, hogy a helyi fmsz igazgatóságával felvettük a kapcsolatot folyó hó 3-án, s azt közölték velünk, hogy a hozzájuk tartozó kis­vendéglő nyitvatartási idejét 22 órában állapították meg, s így az utazóközönség, valamint a helyi lakosság igényeit kielé­gítik.” ★ A megoldás a miskolci MÁV igazgatóság minden jó szándé­ka ellenére is csak félig sike­rült, hiszen az állomás épüle-i tében elhelyezett és újabb terv szerint 22 óra 30 percig nyitva tartó Utasellátó oldotta volna meg véglegesen a problémát Jó lenne, ha a helyi vezetők (a tanács és az állomás részé­ről) felülvizsgálnák saját dön-, tésüket, hátha az utasoknak van igazuk. A tv operatőrei találkoztak a már visszatérő Yvette Vauch- errel, aki rögtön nyilatkozott is: „minden, amit most szeret­nék, az egy kis saláta, néhány keksz és az, hogy rendbehoz­hassam a frizurámat” — mon­dotta a Matterhorn legyőzője. A centenáriumi ünnepségek folytatódnak. A valaha meg­közelíthetetlen csúcs ellen pénteken tömeges támadás indul: hatvan alpinista készül a sziklaoromra. Kamerák a Mafterhornon Páratlan közvetítés a televízió történetében Meddig kell még kérni...? Mikor tatarozzák...? Vajon ki kölcsönzi...? Nagy látogatottságnak ör­vend az egri strand. Kora reg­geltől estig sok-sok ember ke­res itt enyhülést a forró na­pokban. A fürdőző, vidám emberek között ott ül a medence szóién egy fiatal, barna hajú ember. Vizsgáló szemekkel nézi a medencét, figyel, s ha kell síp­szóval figyelmezteti a mély vízbe merészkedőket, akikről gyakorlott tekintete azonnal észreveszi, hogy bizonytalanul mozognák. Bár vagy tíz perce figyeltem a medencébe ugráló fiatalokat, — s az úszómestert, nem vet­tem észre semmit, csupán arra lettem figyelmes, hogy a fia­talember felugrik, s a meden­ce közepére úszva egy elme- rülőt emel ki a vízből, s gyor­san hozta is ki a víz szélére. Az emberek jóformán észre lsem vettek semmit, továbbra is jókedvűen úszkáltak, ugrál­tak a medence hús vizébe. A fiatal úszómester pedig visszaült a helyére, s figyelte tovább a fürdőzőket. Amikor gratuláltam neki az életmen­tésért, mosolyogva hárította el: ez a munkám Én arra gondol­tam, érdemes lenne nehány szóban megemlékezni az új-4 Ságban is azokról, akik ébe­ren figyelik a strandon ön­feledten szórakozó embereket, s akiknek nagy részük van ab­ban, hogy nagyobb szerencséd lenség nélkül zár esténként a strand. Kánya Gyula, Eger. Novaji úttörők Jósvafőn JÓ egy héttel ezelőtt, nova­ji úttörők verték fel sátortábo­rukat Jósvafőn. A tábor a fes­tői környezetű tengerszem mel­lett van. A pajtások nagyon jól érzik magukat, túrákon is­merkednek a csodálatos kör­nyezettel. Megnézték a jósva- fői, aggteleki Béke és Szad- ság barlangokat. A barlang ve­zetőinek segítségével felejthe­tetlen kirándulást tettek a gye­rekek a csehszlovákiai Do- mincában, megnézték a világ­híres cseppkőbarlangot is. Ta­lálkoztak ezen az útjukon csehszlovák úttörőkkel is. Az ellátás kitűnő, a gyere­kek nagyon jól érzik magukat, egészségesek. Szinte minden napra nagy­szerű program van. Tervbe vették a Szádvár meglátoga­tását, sportverseny is volt a táborban; a jósvafői pajtások­kal mérték össze erejüket. A tábor lakói hálásan gon­dolnak a község vezetőire, a novaji tanácsra és termelőszö­vetkezetre, akik segítettek, hogy ezt a felejthetetlen két hetet ott tölthessék el az or­szág egyik legszebb vidékén. Stepan Lászlóné, Novaj. Ismét yért adtak a pctőfibányaiak A Mátraalji Szénbányászati Tröszt gépüzeme és a hatvani ’ kórház szerződést kötött arra, 1 hogy a dolgozók rendszeresen ' ellátják vérrel a kórházat. A ' szocialista üzemrész dolgozói ’ ebben is állják szavukat, és az elmúlt napokban ismét szép ’ példáját adták emberségük- ' nek. A kis létszámú özem dolgo- ' zóinak mintegy 80—85 százalé- ' ka jelent meg az önkéntes ' véradáson, s hetvenöt jelen t- 1 kenőtől vettek le 24 liter vért. A véradás ismételt sikere dicséri Horváth Andrásné vö- ■ röskeresztes titkár munkáját is, aki szabad idejében rend- , szeres felvilágosítást végez. Rávfy István, Petőfibánya fehérjemolekulákból fel­épült, feltehetőleg élő anyagot felfedezni. Azt máris megállapította a Mariner 4., hogy a Marsnak nincs a Van Allen-övezethez ha­sonló sugárzási öve, mágneses tere pedig a felküldött műsze­rekkel nem mérhető, legfel­jebb a földi mágneses tér egy százalékát érheti el. Az űr­szonda azonban igyekszik fel­deríteni azt is, van-e a Mars körül a földünket burkolóhoz hasonló porfelhő, és ml az igazság az úgynevezett Mars­csatornák kérdésében. Még egy érdekesség: nem számítva az űrkutatás általá­nos kérdéseinek tisztázásával és a fellövésnél alkalmazott hatalmas készültséggel kapcso­latos költségeket, a Mariner 4. útja körülbelül 0 millió dol­lárt emésztett fel. Így egy-egy felvétel — ha sikerül — megközelítőleg 450 000 dollárba került. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy ezért az összegért más jelentéseket is küldött már a földre az űrszonda, még akkor is a világtörténelem eddig leg­drágább fényképei lesznek úton a most következő napok­ban a Mars vidékéről a föld­re. (MTI) ragat találkozó anc-alagút itásán méterrel rövidít! meg a távol­ságot Párizs és Róma között. Az autósok 3—8 dollárt fizet­nek az alagút bejáratánál. Ezekből a díjakból törlesztik a mintegy 400 millió dollár épí­tési költséget. , A Mont Blanc-alagút felava­tására olyan időpontban kerül sor, amikor Franciaország a Közös Piacban éles ellentétbe került társországaival, elsősor­ban Olaszországgal, sű atomi részecskék áramlását is. Amikor február elején egy ilyen természetű, de rendkívül sűrű, a normálisnál 200-szor erősebb részecskefelhőn haladt keresztül, három műszere is felmondta a szolgálatot, s ezek közül uóbb is csak az egyiket sikerült újra üzembehelyezni. Végül 5500-szor közelebb ke­rült a Marshoz, mint amennyi­re a két bolygó valaha is meg­közelítheti egymást. Így azután fotokamerája a Mars felszíné­nek egyszerre mintegy 240 ki­lométer átmérőjű körzetét tudja lefényképezni, s a képeken kö­rülbelül 3 kilométer átmérő­jű terep részek lesznek megkü­lönböztethetők. Az ilyen kép legalább tízszer olyan részle­tes, mint amilyen a földről ké­szíthető a legkedvezőbb körül­mények között is. Első felvételeit az Amazo- nisnak nevezett homoksivatag­ról kellett készítenie, majd a bolygó déli sarka felé haladva a tőlünk sötét foltnak látszó Maré Sirenium táját és végül a Phaethonis nevű világosabb­nak tűnő vidéket kellett meg­örökítenie. Ez utóbbiak azért érdekesek, mert ilyen jellegű Mars-tájakon vélt előbb Tyihov szovjet, majd Sinton amerikai és Dollfuss francia csillagász De Gaulle—Sai a Mont Bl felava De Gaulle francia és Sara- gat .Qlasz köztársasági elnök pénteken avatja fel a világ leghosszabb alagútját, amely a Mont Blanc alatt gyors gép­kocsi összeköttetést teremt Franciaország és Olaszország között. A 11,6 kilométer hosz- szú alagút építése olasz és francia részről csaknem egy­idejűleg indult meg és hat évig tartott. A hét méter szé­les, kétirányú autóút 150 kilo­Valószínüleg hónapok tel­nek bele, amíg a szakemberek teljesen feldolgozzák azokat a képeket, amelyeket — ha min­den rendben megy — a Mari­ner 4. a földre küld. Ez az űrszonda azonban — amint ifj. Bartha Lajos, az Uránia Csil­lagvizsgáló munkatársa el­mondotta — már eddig is érté­kes adatokat gyűjtött a szak­emberek számára. A Mariner 4-nek olyan gör­bült pályán kellett útját meg­tennie, amely induláskor még a földnek, érkézékor viszont már a Marsnak a nap körüli keringési pólyájához simul, így a mesterséges bolygónak kereken 500 millió kilomé­tert kellett megtennie ah­hoz, hogy eljusson a jelen­leg tőlünk 200 millió ki­lométernyire lévő Mars­hoz. Irányítása nem volt problé­mamentes. Megfelelő műszeré­vel a Canopus csillagot meg­célozva önmagát kellett irányí­tania. Először azonban téve­désből a Markabot választotta ki a számos fényes csillag közül, majd amikor a földről helyesbíteni próbálták a tájé­kozódását, előbb az Aldeba- rant, majd az Oroszlán csillag­képben a Regulust, végül a Hajótat csillagkép zetáját sze­melte ki és csak ezután sike­rült végre rátalálnia a kere­sett csillagra. Ezek az irányok úgy térnek el egymástól, mint az óra számlapján a 12-től a 2, a 6, a 9, stb. Az űrszonda már útközben is végzett vizsgálatokat és je­lentette észrevételeit a földre. Így például azt, hogy földünk mögött nincs olyan nagy mágneses csóva, mint ahogyan feltételezték, viszont bolygónk egy kö­rülbelül 200 000 kilométe­res „mágneses barlang­ban” helyezkedik el. Vizsgálta a Mariner 4. a boly­góközi tér mágnességét és a Napból induló villamos tölté-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents