Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-14 / 164. szám

Megkezdődött az Atlanti Tanács ülése Kedden délelőtt magyar idő szerint 10.20 órakor, Manlio Brosionak, a NATO főtitkárá­nak elnökletével, megkezdő­dött a NATO állandó tanácsá­nak ülése. George Ball ameri­kai külügyminiszter-helyettes az ülésen beszámol a vietnarni helyzetről mind katonai, mind politikai vonatkozásban. Mint az AFP megjegyzi, ez lesz a harmadik alkalom, hogy Ball az Atlanti Tanácsban kifejti az amerikai kormány álláspontját a vietnami ügyről. (MTI) 4* atomfegyver eilen A Nácirendszer Üldözöttéinek Szövetsége Nyugat-Németor- szágban nyilatkozatot adott ki a közelgő parlamenti válasz­tásokkal kapcsolatban. A nyi­latkozat szerint a szövetség kö­veteli a megegyezés politiká­ját, a közélet megtisztítását a múlt erőitől és a nyugat­német hadsereg atomfegyver­rel való felszerelésének eluta­sítását. A szövetség — hangzik a nyilatkozat — a parlamenti választások alkalmából minden tőle telhetőt elkövet azért, hogy elősegítse egy új és jobb politika érvényesítését. As Aliotta-ügry Korrupciós botrány Rómában Az utóbbi évek egyik legna­gyobb szabású korrupciós bűn­perét tárgyalják Rómában. A fővádlott az Olasz Társadalom- biztosítási Intézet (INPS) fő­orvosa, Aliotta, aki egyben több magánklinika és egy úgynevezett kórházkezelő vál­lalat tulajdonosa. Aliotta és öt társa az elmúlt években több mint egymilliárd lírát csalt össze a következő módszerrel: az intézet több száz tüdőbeteg gyermek után, fejenként napi 2000 lírát utalt ki Aliotta kór­házkezelő vállalatának. A főor­vos a gyermekeket egyházi kézben levő kórházaknak adta ki „albérletbe”, s értük csupán 6—800 lírát fizetett. A fenn­maradó 1200—1400 líra a bűn. szövetkezet pénztárába vándo­rolt. Aliotta tevékenységét megkönnyítette, hogy apja tag­ja volt az INPS igazgató ta­nácsának. A perben magánvádló az INPS igazgatósága. Aliotta és ügyvédei azonban a hétfői, il­letve a keddi tárgyalás során azt állították, hogy az INPS ve­zetői tudtak vállalatának mű­ködéséről. Az intézet illetékesei ezt természetesen tagadják. A védők továbbá azt állítják, hegy az Ospedali Riuniti (a ró­mai kórházak nagy részét ke­zelő részben magán; részben állami részben vatikáni tőkével működő részvénytársaság) Ali- ottához hasonló módszerekkel adott ki gondozásba tüdőbeteg gyermekeket. Ez ügyben a bí­róság külön vizsgálatot rendelt el. (MTI) Mindenfelől — mindenről MOSZKVA: Kedden reggel a Vörös Nyíl­lal visszaérkezett Moszkvába a filmfesztivál több mint négy­száz vendége, aki Leningrád- ban töltötte pihenő napját. Ma skandináv filmekkel folytató­dik a 4. moszkvai filmfeszti­vál. Magyarország rövidfilm­jét, a „Margitká”-t pénteken mutatják be. A Pravda keddi számában folytatja interjúsorozatát a fesztivál vendégeivel, akik ar­ra a kérdésre válaszolnak, hogy mi a fesztivál jelentősé­ge a modem filmművészet és a megkérdezettek alkotó mun­kája szempontjából. A vála­szok között első helyen szere­pel Fábry Zoltánnak, a „Húsz óra” rendezőjének interjúja. SZÓFIA: Kreisky osztrák külügymi­niszter befejezte Bulgáriában tett négynapos hivatalos láto­gatását és kedden hazautazott. Hétfő esti sajtóértekezletén Kreisky megállapította, hogy a bolgár—osztrák kapcsolatok kedvezően fejlődnek, lehetősé­gek vannak a gazdasági, a Szalal marsall Vasszer elnöknél Szalal, jemeni elnök hétfőn két ízben is megbeszélést folytatott Amer marsallal, az EAK elnökével. Kairóban, majd Alexandriába repült, hogy tanácskozzék az ott sza- bdaságát töltő Nasszer elnök­kel. A Nouzha-repülötéren Nasszer elnök fogadta. Ugyan­ezzel a géppel érkezett Ale­xandriába Amer marsall és Anvar Szadat, az EAK nem­zetgyűlésének elnöke is. Az ál­lamférfiak a Zizána palotában megbeszélést folytattak az EAK és Jemen viszonyával, valamint a jemeni kormány­válsággal kapcsolatos kérdé­sekről. Megérkezett Alexandriába a jemeni törzsfőnökök és ulemák küldöttsége is EJ—Irani sejk- ftek, a khamri nemzeti békeér- tekezäet volt elnökének veze­tésével. 2 1965. július 14., szerda kulturális és a turista kapcso­latok fejlesztésére. BUKAREST: Bukarestben közös közle­ményt adtak ki Abdulraza Hadzsi Husszein Szomáliái mi­niszterelnök múlt heti romá­niai látogatásáról és Ion Ghe- orghe Maurer miniszterelnök­kel, valamint más román ve­zetőkkel folytatott megbeszé­léseiről. A közlemény bejelen­ti, hogy a két ország nagykö­vetségi szinten diplomáciai kapcsolatokat létesít Meg­egyeztek abban, hogy tanul­mányozzák a gazdasági, mű­szaki és kulturális együttmű­ködés kiépítésének lehetősége­it. A felek megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a főbb nemzetközi kérdésekben azo­nos vagy közeli nézeteket val­lanak. A Szomáliái miniszter- elnök viszontlátogatásra hívta meg Maurert, aki a meghívást elfogadta. TEL AVIV: Ben Gurion és hat követője elhatározta, hogy megalakítja a Mapai párt független cso­portját az izraeli parlament­ben. Felkérték a parlament elnökét, hogy ismerje el őket, mint „az izraeli dolgozók frak­ciójának” képviselőit. A Ben Gurion vezette csoportban van a többi között Peresz volt hadügyminiszter-helyettes és Almogi lakásépítésügyi mi­niszter, akik idén májusban nyújtották be lemondásukat. BELGRAD: Marko Nikezics jugoszláv külügyminiszter hétfőn este Kairóból visszatért Belgrádba. Megérkezésekor az újságírók kérdésére, vajon Gemal Abdel Nasszer elnök a közeljövőben Jugoszláviába látogat-e, a külügyminiszter kijelentette, az EAK elnökének az erre vo­natkozó meghívást átadta, s hogy Nasszer elnök jugoszlá­viai látogatása hamarosan várható, de érkezésének nap­ját még nem tűzték ki. LONDON: A Times vezércikkében a többi között azt írja, hogy a nyugatnémetek elbizakodott­sága és követelőzése nőttön nő. Minden nyugatnémet poli­tikus jól tudja ezt, és meg van győződve, hogy súlyos kockázatot vállalna, ha lemon­dana arról a szerepről az atomfegyverek tervezésében, amit a sokoldalú atomhaderő oly csábítóan kínál számára. A sokoldalú atomhaderő vagy bármi más, ami csak távolról is hasonlít hozzá, lépés lenne ama cél felé, hogy a nyugat­németek rendelkezzenek az atomfegyverek felett. Ez az oroszok meggyőződése és Schröder figyelmeztetése csak megerősíti az oroszoknak ezt a meggyőződését. A legsürgő­sebb teendő az atomfegyverek terjedését tiltó egyezmény lét­rehozása, amit Anglia már megszövegezett és előterjeszt majd, mihelyt a kelet—nyu­gati feszültség enyhülése lehe-" tővé teszi. igen súlyosnak Ítélik a helyze­tet, mivel most fordult elő elő­ször, hogy a felkelők behatol­tak a helyőrségi városba. A kormány — ugyancsak a Reuter jelentése szerint — ki­járási tilalmat rendelt el a tar­tományban és mint a hivata­los közlemény hangoztatja „megtesz minden szükséges intézkedést a helyzet rendezé­sére”. A főként afrikaiak által la­kott szudáni Dél és az arabok lakta Észak közötti ellentétek még 1955-re nyúlnak vissza, amikor katonai felkelés tört ki Dél-Szudánban. A déli lakos­ság új alkotmányt és függet­lenséget, illetve helyi önkor­Zavargások Ecuadorban továbbra is fe­szült a helyzet. Hétfőn este Quito belvárosá­ban diákok tüntettek a katonai junta ellen, követelve új vá­lasztások kiírását. A rendőrség összecsapott a tüntetőkkel. A jelentések szerint egy rendőr meghalt és kettő megsebesült, a rendőrség könnygázbombá­kat használt: egy diák is meg­sebesült. A hatóságok őrizetbe vették Artemidoro Zevallost, a diákszövetség elnökét. Tünte­tések voltak Quayaquil váro­sában is. mányzatot követel. Az északi és déli vezetők márciusi kerek- asztal-értekezlete nem járt si­kerrel, és az áprilisban meg­tartott általános választásokon az ország déli felének népe nem vehetett részt. Távirati jelentések adnak hírt arról, hogy Oliver Batali Albino, a Szudáni Afrikai Nemzeti Unió elnevezésű dél- szudáni párt képviselője, aki jelenleg afrikai körúton tar­tózkodik, nairobi ajtóértekez­letén kifejezte azt az óhaját, hogy a dél-szudáni problémát vitassa meg az Afrikai Egység­szervezet. Albino közlése sze­rint a kormánycsapatok június végén több mint hétszáz dél- szudánit öltek meg. Ecuadorban A négytagú katonai junta 1963. júliusában került hata­lomra, amikor elűzték Carlos Arosemena elnököt. Aroseme- nát azzal vádolták, hogv ro­konszenvezett a kommuniz­mussal. A junta azonnal tör­vényen kívül helyezte a kom­munista pártot (MTI) Fegyveres összecsapások Szudán déli részén ' Szudánban ismét pattanásig feszült a politikai légkör. Je­lentések szerint fegyveres har­cok robbantak ki a dél-szudá­ni felkelők és a kormány fegy­veres alakulatai között. A belügyminisztérium most kiadott közleménye arról szá­mol be, hogy július 8-án „auto­mata fegyverekkel felszerelt banditák megtámadták Ju­ba dél-szudáni főváros hely­őrségét”. A kormánycsapatok ezt követően körülzárták a te­rületet és felszólították a la­kosságot, hogy adja ki a zen- öülőket. Amikor a felszólítás­nak nem tettek eleget, a kato­nák tüzet nyitottak. A sortűz­nek 25 dél-szudáni esett áldo­zatul. Habib tábornok, a kormány­csapatok főparancsnoka cá­folta azokat a sajtójelentéseket, amelyek szerint a halálos ál­dozatok száma ötszázra tehe­tő. A Reuter tudósítójának je­lentése szerint Khartoumban energia Bizottság lentése A jelentés megemlíti továb­bá, hogy tervszerűen folyik Franciaország csendes-óceáni nukleáris kísérleti telepének építése, mivel a szaharai te­lepre vonatkozó francia—algé­riai megállapodás öt év alatt le­jár. (MTI) ból deportálják az összes is­mert kommunistákat és szám­űzzék öt évre azokat a katona­tiszteket, akik részt vettek a felkelésben — tehát Caamano ezredest is. Washingtonban hétfőn nyil­vánosságra hozták az AÄSZ vizsgáló bizottságának jelen­tését a Dominikában elköve­tett politikai gyilkosságolrról. A július 11-i keltezésű jelentés az imbertisták 17 áldozatá­ról számolt be: a kivégzettek közül mindössze kilencnek si­került megállapítania a sze­mélyazonosságát. Az 52 olda­las jelentés részletesen leírja az exhumált holttestek sérülé­seit, s hangoztatja, hogy való­színűleg még más személyeket is kivégeztek. A Francia Atomi évi je A Francia Atomenergia Bi­zottság hétfőn kiadta évi jelen­tését, amely a többi között közli, hogy Franciaország megkezdte atombombája új és javított változatának kidolgo­zását. Az új bombának na­gyobb lesz a robbanóereje, ugyanakkor kisebbek lesznek a méretei, majd hazzáteszi, hogy az új fegyverrel helyet­tesítik majd azokat a bombá­kat, amelyekkel jelenleg a francia Mirage---4. bombázó­gép ek fel vannak szerelve. Kizárták Garufaliaszt a Centrum Unióból Döntő szakaszába érkezett a görögországi politikai válság Vasárnap óta, amikor Pa­pandreu miniszterelnök más­fél órás megbeszélést folyta­tott Konsztantin királlyal, a görögországi politikai válságot nem sikerült megoldani, sőt, most érkezett döntő szakaszá­ba. Hétfőn Athénban rendkí­vüli minisztertanácsot tartot­tak, amelyen a kormány tag­jai megállapodtak abban: a Centrum Unió parlamenti cso­portjának keddi ülésén java­solják Garufaliasz hadügymi­niszter kizárását a pártból. A parlamenti csoport kedd dél­előtti félórás ülésén ki is zárta a hadügyminisztert a Centrum Unióból. Mint ismeretes, a jelenlegi rejtett válságot az idézte elő, hogy Garufaliasz akadályozta a hadsereg vezetésének meg­tisztítását a fasiszta elemektől, s amikor Papandreu emiatt lemondásra szólította fel, azt visszautasította. A miniszterelnök kijelen­tette; hogy amennyiben Garu­faliasz a kormánypártból való kizárása után sem mond le a hadügyminiszterségről, kedden a leváltásáról intézkedő rende­letet átküldik a királyhoz. Ér­dekes megjegyezni, hogy az államfővel folytatott megbe­szélés után távozó Papandreu nem válaszolt az újságíróknak arra a kérdésére, hogy a király aláírja-e ezt a rendeletet. Ez a kérdés azért indokolt, mert Garufaliaszt az udvar kedven­ceként tartották számon. XXXXXXVvXXXXXXXXXXXXX^^XXXJX^XX'^XXXXXXXXV A pünkösdi parlamenti szünet után, amikor az angol képviselők visszatértek Londonba, meglepetten látták, hogy a pénzügyi törvényjavas­lathoz eddig szokatlan számú módosítást ajánlottak. Maga Callaghan munkáspárti pénz­ügyminiszter, a javaslat „aty­ja” negyvennél több módosító javaslatot tett, a konzervatív képviselők pedig ennél is jóval többet. Sokan voltak Londonban; akik úgy érezték, hogy a kor­mány második emberének, Brown gazdaságügyi miniszter­nek éppen erre a módosítás­invázióra kellett gondolnia, amikor Manchesterben hara­gos beszédet mondott. Brown azt fejtegette, hogy a tory- sajtó, a konzervatív képviselők megszervezték „a maguk sötét összeesküvését és föld alatti cselszövéseit”, közölte: a tory- módosítási javaslatok száma százhuszonhárom és hogy ez, véleménye szerint, meg fogja akadályozni a törvényalkotást. Kis oldalvágással saját pártja egyes képviselőire is odasúj­tott: kijelentvén: „vannak sa­ját sorainkban is olyan ostobák, akik részt vesznek ebben az aknamunkában^ noha több eszük lehetne...” A jelzések megalapozottságát a legutóbbi eseménysorozat iga­zolta. A Themze partján, az angol parlamentben egyetlen éjszakán három alkalommal is leszavazták Wilson kormányát. Igaz ugyan, hogy ez a három kis csatavesztés nem sorsdön­tő; nem számít parlamenti vereségnek, mert csak az éj­szakai bizottsági üléseken maradt kisebbségben a kor­mánypárt — mégis intő jel. A sajtó megírta, hogy a to- ry módosító javaslatok csupán olyan konzervatív képviselő­től származhatnak, akik nagy­vállalatok igazgatói, a tőzsde­cégek megbízottai, vagy rész- tulajdonosai, egyes trösztök igazgatósági, vagy felügyeleti bizottsági tagjai. Sőt, az is nyilvánosságra került, hogy a Callaghan pénzügyminiszter által benyújtott módosítások is kivétel nélkül azokra a pa­ragrafusokra vonatkoznak, amelyek ellen a nagyvállalatok már a javaslat benyújtása ide­jén össztüzet nyitottak — úgyhogy az éjszakai kormány­leszavazás csak mint a trösz­tök Wilson-ellenes hadjáratá­nak egyik ütközete értékelhető. A z éjszakai parlamenti szavazások mögött a konzervatívoknak az az elke­seredett kísérlete áll, hogy engedményeket csikarjanak ki a munkáspárti adópolitika végrehajtásában. Callaghan, amikor beszámolt pénzügyi ter­veiről az elsóházban, úgy fog­lalta össze terveit, hogy a 30 százalékos tőkenyereség-adó mellett 40 százalékban állapít­ja meg a részvénytársasági nyereség-adót és a legsürgő­sebben intézkedést hoz a ket­tős adóztatásról való mentes­ség megszüntetésére. (Ez az utóbbi intézkedés a külföldi tőkebefektetések előnyös hely­zetét szüntetné meg.) A munkáspárti kormány pénzügyi politikájának célja az, hogy részben ezekkel az intézkedésekkel, részben egyes fogyasztásiadó- és áremelések­kel. eltüntesse, vagy legalább csökkentse az angol fizetési mérleg ijesztő deficitjét. Ez a deficit 1964-ben 745 millió font volt. (A lakosság már április­ban megérezte ennek a pénz­ügyi politikának a hatását, akkor emelték a dohány és a szeszes italok adóját, s akkor érdemelte ki Callaghan pénz­ügyminiszter a népszerűség szempontjából fájdalmas csa­pást jelentő „a whisky-drágí- tó” címet...) TV/I ég a júliusi parlamenti leszavazás előtt jól lát­ható volt, hogy a Wilson-kor- mány helyzete napról napra nehezebb. Május végén a vá­rosi közigazgatási választáso­kon 385 mandátumot vesztett a munkáspárt — a konzerva­tívok pedig 586 mandátummal többet kaptak, mint előbb; még a liberálisok szavazói kö­zül is igen sokat elhódítottak. Zilliacus munkáspárti képvi­selő nyersen megmondotta: „A városi választások eredmé­nye mutatja, hogy a kormány csak akkor tarthatja meg a vá­lasztók bizalmát, ha gyorsab­ban és nagyobb mértékben váltja valóra ígéreteit. Ennek nélkülözhetetlen feltétele a katonai kiadások és hasonló kötelezettségek erőteljes csök­kentése. A kormány azonban ez ideig növelte mindezeket, annak folyamányaként, hogy bárgyú gyengeséggel követte az Egyesült Államok elnökét árkon-bokron át, különösen Vietnamban ...” Súlyos ellentmondás van te­hát a brit pénzügyi politiká­ban. A kormány egyrészt meg­kísérli növelni az adóbevéte­XXXXX'^X\XXXXXXXXXXXXXXXXXCvXWXXXXXXXXXXNXXXXX^XXXXXXXXXXXXXX^XXX'^XV<\XXXXXX\XNXXXXX> Kis dráma a Themze partján leit (és a tőkések profitját óva­tosan _ csökkentő intézkedés­tervek mellett már bele is nyúlt a dolgozók pénztárcájá­ba), ám a deficitet okozó ka­tonai kiadások csökkentéséről legfeljebb csak beszél, de ezen a területen nem tesz semmit. A brit szakszervezetek a ta­vasz kezdete óta, annak elle­nére, hogy a kormány 3,5 szá­zalékban szabta meg a bér­emelési lehetőségek maxi­mális határát, egyre több kö­veteléssel lépnek fel. Indok: a megélhetési költségek, az árak szüntelenül emelkednek, mit sem törődve a Wilson kor­mány terveivel. S ha a dolgo­zók béremelést követelnek, a nagytőke is benyújtotta a ma­ga igény-listáját; mégpedig ez­úttal a parlamenti leszavazás „zenekíséretével”. Az angol nagytőke bizonyos önteltség­gel hivatkozhat arra, hogy 1964-ben a profit rekordma­gasságot ért el (országos át­lagban 18 százalék) és az angol valuta árfolyamának ingado­zásai — május végén, június elején — éppen akkor követ­keztek be, amikor a munkás­párti kormány jövedelempoli­tikai terveinek újabb részletei kerültek nyilvánosságra. ügy éjszaka háromszor kisebbségben maradni — ez nem éppen kellemes egy kormány számára sem. Mégis úgy tűnik: ez a kis dráma a Themze partján egyáltalán nem jelenti azt, hogy a legkö­zelebbi jövőben újra urnák elé hívják az angol választó­kat. A támadó konzervatívok még nem dolgozták ki válasz­tási haditervüket — Wilso- néknak tehát egyelőre van ide­jük átgondolni az eddigi, nem túlságosan sikerült pénzügyi politika foltozgatását. Gárdos Miklós j Dominika fővárosában, az alkotmányos erők ellenőrzése alatt álló övezetben hétfőn ha­talmas tömeggyűlésen emlé­kezett meg a lakosság a szi­getországot 1916 és 1924 kö­zött megszálló amerikai tenge­részgyalogosok távozásáról, továbbá arról, hogy 100 évvel ezelőtt ért véget a spanyol ura­lom a szigeten. Caamano elnök beszédében kijelentette, hogy az amerikai csapatok partraszállása az áp­rilisi népi felkelés negyedik napján megakadályozta a mozgalom diadalát. Az elnök közölte, hogy megegyezés jött létre az AÁSZ közvetítő bi­zottsággal egy ideiglenes kor­mány megalakításáról. Caama­no hangoztatta, hogy a tárgya­lásokat a külföldi beavatko­zás által teremtett körülmé­nyek tették szükségessé, de a tárgyalásokból születő meg­egyezésnek még ilyen körül­ményeik között is meg kell fe­lelnie a népi többség akaratá­nak. A gyűlés idején az AÄSZ- fcizottság Imbert tábornokkal, a katonai junta vezetőjével folytatott megbeszélést, az AÁSZ-bizottsága által java­solt alelnök, Read Barreras, Dominika jelenleg római nagy­követe azonban táviratot kül­dött, s ebben visszautasítja a felajánlott tisztséget. Az UBI értesülései szerint Imbert tábornok továbbra is követeli, hogy a szágetország­Caamanoi R megegyezésnek meg kell felelnie a népi többség akaratának 17 politikai gyilkosságról szól az AÁSZ jelentése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents