Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-10 / 161. szám
Másfél millió forint felújilásal . . , Felkészült az új gabona fogadására a mezőtárkányi malom A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt gépüzemének udvarán félig kész pajzsberendezések sorakoznak, amelyek előreláthatólag a gyöngyösi Xll-es aknában könnyítik majd meg a lignit fejtését. E monstrumok közül egynéhány már külföldre is eljutott, s Romániában, Csehszlovákiában is működnek az Ursitz- féle pajzsok, amelyek nemcsak jelentős bányafa-megta- karítást biztosítanak, de köny- nyebbé, biztonságosabbá és gyorsabbá teszik a szén kitermelését. Impozánsak ezek a berendezések, a gépüzemnél azonban egy ennél kisebb szerkezetet ajnároznak, csomagolnak most gondosan, hogy a tengeri szállítás xne tehessen kárt benne. Házi találmány ez a gép. Kiss Sándor újító elhatározta, hogy a bányafa megmunkálásához olyan gépet szerkeszt, amely feleslegessé teszi a fejszés barkácsolást Az ötletet megvalósította, s most már az ő gépével vágják az ország valamennyi trösztjénél a bányafák végét, hogy jól illeszkedjék hozzá a felső gerenda. A gépet az ipari vásáron is bemutatták, ahol nemcsak a hazai szakemberek nyilatkoztak kedvezően róla, s vásárolták mind nagyobb tételben, de az ötletes megoldás feltűnt az osztrák szakembereknek is. És amikor szóba került, hogy Marokkónak teljes bányászati felszerelést kell szállítani, az osztrákok Kiss Sándor petőfi- bányai újító gépére gondoltak. A megrendelés sem váratott sokáig magára és a gépüzemnél nagy gonddal, szeretettel kezelték a saroló gép első küt- fölre induló példányának elkészítéséhez. A tetszetős, ötletes gép néhány napon belül Ausztrián keresztül eljut majd MarokKEVESEN tudják, hogy Me- zőtárkány községben működik a Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat egyik üzeme, a mezőtárkányi malomüzem. Ez a malom nem tartozik a nagy üzemek sorába, jó munkája és jó minőségű őrleményei révén azonban mégis elismerésre tett szert a környéken az utóbbi években. Jónak és viszonylag korszerűnek mondható a malom berendezése, amely automatikus úton, szinte emberi kéz beavatkozása nélkül végzi el az összes mosási, tisztítási, őrlési és fi- nomítási műveleteket. — Naponta két műszakban dolgozva, 260 mázsa búzát őrölünk meg itt — mondja Szűcs Mátyás igazgató — és innen látjuk el jó minőségű kenyérliszttel a környékbeli sütőüzemeket, földművesszövetkezeti és egyéb áruházakat. Az üzem egyenletes és tervszerű, jó munkájának bizonyítéka, hogy első féléves tervét 105,2 százalékra teljesítette, ami azt jelenti, hogy a tervezett 3058 ezer tonna búzával szemben, 3217 tonnát őröltek meg kenyérlisztté az üzem dolgozói. Egy hónappal ezelőtt elhallgatott a malomzúgás, és helyét a barbantartó munkások szerszámainak zaja töltötte be. Nyári nagyjavításra állt le az üzem. Asztalosok, lakatosok, villanyszerelők, a Malomszerelő Vállalat dolgozói jelentek meg a helyszínen és a helyi Poroszlón megoldódik a lakosság ivóvíz-ellátása Minden utca járdát kap MAGÄNYOS HÁZ, félrehúzódva a többitől. Nem különb, ugyanolyan alacsony, öreg. A hajdani vaskerítésnek is csak a darabjai állnak, a kapunál pedig levél nélkül pihen a már elszáradt jegenyefa. „Rangos” ház, immár második éve. A kertre nyíló ablak lakója „emelte ki” a többi közül ... A szobában kórházi tisztaság, alacsony kerek asztal, párnázott székek, a falon néhány fénykép, az ablaknál rádió. Fekete függöny zárja el a fényt, s a meleg levegő nyugodt méltóságot ad a háznak... — Tulajdonképpen mit akar tőlem? Vagy rám küldték. Azon sem csodálkoznék. Kérem, pn mérnök vagyok. Szeretem a munkám, nem iszom, nem dohányzom, nem politizálok. Azt hiszi, a többi érdekel? Hát nem. Előbb élni szeretnék, úgy, ahogyan egy mérnöknek kijár. Mert kijár, vagy csak kijárt? A fene se tudja már! Nem jó téma ez magának, ebből nemigen tud tanítani... Furcsa egy ember. Két éve végezte az egyetemet. Jó szakember, szereti, érti a munkáját. Az üzemben reformokat tervezett, rangokat osztott az embereknek. Magának is. O lett a mérnök úr. Megkövetelte, s követeli. Azt mondja, ennyi csak kijár a diplomáinak...’ Születésnapján ajándékot kapott. A melósok küldték a mérnök úrnak... Pedig nem szeretik. Senki. Csak tiszteletből küldték. Elmondom. Vállrándítás, nemtörődöm pillantással. Külön világban 26 mázsa selyemgubóért 100 ezer forint Minden hétfőn és csütörtökön nagy a forgalom Füzesabonyban, a selyemgubó-be- váltó járási telepén. Több mint három hete megkezdődött már itt a hevesi és a füzesabonyi járások selyemhernyó-tenyésztői részére a gubo- beváltás, amely most már a befejezéshez közeledik. A két járásból összesen 140 tenyésztő hozza ide kosarakban, zsá- okban a szép, szabályos, rózsaszín és fehér színű selyem- gubókat. Az elmúlt héten 26 mázsa gubót vett át Bata Gyula tanár, a beváltóüzem megbízottja, és ugyanakkor 100 ezer forintot fizetett ki a tenyésztők részére. Igen jó és hasznos mellékkeresetnek bizonyult az idén is a selyemhernyó-tenyésztés, hiszen egy kiló első- és másodosztályú gubóért egyaránt 40 forintos átvételi árat fizettek. A besenyőtelki általános iskola V/a osztályának tanulói 60 kiló gubóért 2400 forintot kaptak, amelyet országjárásra és nyári táborozásra használnak fel. Savanyú Adorjánná boconádi lakos 144 kiló gubóért 5641 forintot, Slakta Jó- zsefné hevesi tenyésztő pedig 4958 forintot vett át néhány hetes fáradozása jutalmául. XÉPÖJÍMG 3 1965. július 10., szombat végén, az ésszerű — ez össze hasonlítást alapot ad, biztoi bázist a termeléshez, stb. December 31., vagy június 30-: döntő terminus a könyvelőnek a statisztikusnak és a tervezőnek, de ne legyen az a főmérnöknek, az üzemvezetőnek, a; esztergályosnak és a kooperátornak. A termelés és a termelés ellenőrzése, számbavétele két különböző dolog. — Ot( alá lehet húzni egy rubrikát, de a gépek közé ezt a rubrikát csak oda képzelhetjük. Kevesebb börzenapra lenne most szükség, ha a gyárak műszaki gárdája ebben a tekintetben már elszakadt volna számviteli kollégáitól. Nem szabad összekeverni a termelési és a számviteli határidőket, sőt, ez utóbbit az előbbi főié emelni. A készlet-nyilvántartás nem azonos a készletgazdálkodással. A nyilvántartás — tehát a számvitel — csak eszköz a jó gazdálkodás megteremtéséhez. A könyvelés-technika gyöngye lehet az a karton, amely a felesleges elfekvő anyagot mutatja, ám nem lehet a vállalatok gyöngye az a gyár, ahol ennek a szépen vezetett kartonnak a végösszege csillagászati szám. A rendeletek természetesen ösztönöznek, a jó gazdálkodásra. De, hogy miként kell jól gazdálkodni, azt már a vállalatnak kell eldöntenie. Ilyen jellegű probléma csak azzal a gyárral fordulhat elő, amelyik nem ismeri a piacot, amelyik „bezárkózik”, s a kereskedelemre bízza egyedül az összeköttetést közte és a fogyasztó között. Pedig a szükségletek pontos felmérése, az igények megismerése nemcsak a kereskedelmi vállalatok, meg az OTH dolga. Kiváltképp nem, ami a különleges igé- lyek megismerését illeti. A műszaki fejlesztés irányát sem lehet megszabni anélkül, hogy pontosan ne rögzítenénk saját profilunkban az igényeket S sbben a tekintetben a gyárak műszaki, gazdasági irányítóitól várhatjuk joggal a legtöbb cselekedetet és a leggyorsabban. Érdemes lenne a tanulságok- sól „börzenapokat” rendezni, a ;yár vezetőinekT valamennyi vállalatunknál, nehogy az érékes tapasztalatok is „elfekvő részletté” váljanak. If. Gerencsér Ferenc kóba, hogy jó hírt szerezzen a petőfibányai gépüzemnek, és személy szerint Kiss Sándor újítónak, aki több évtizedes munkássága alatt sok ilyen ötletes gépet szerkesztett. Saroló gép Marokkónak Kiss Sándor petőfibányai újító ötletes gépének sikere lyeseihető: jó, ha a vállalatol alaposan megnézik, mit vesz nek meg. Nem lenne értelmi annak, ha az elfekvő anyagok nak csak a tárolási címe vál tozmék, de a közös kasszát, i népgazdasági mérleget tovább ra is terhelné a fel nem hasz náit anyagok értéke. A börzéken eddig felajánlott anya goknak kb. a fele talált v gazdára; majd fél miiliárdo- nyert ezzel a népgazdaság Ezek a cikkek visszakerültek a termelésbe. Számottevő hasznot hozott a népgazdaságnak az is, hogy sok helyen, miután felülvizsgálták készleteiket, megállapították, hogy tavaly, vagy az év elején feleslegesen adtak fel megrendeléseket. Ezeket a megrendeléseket visszavonták, a rendelet erre lehetőséget ad, kötbért sem kell fizetniök. A raktári készletek felülvizsgálata alapján stornírozott megrendelések értéke éppen kétharmada az eddig feltárt felesleges készletek értékének. Ez százszázalékos haszon, hiszen sikerült kideríteni, hogy felesleges, még mielőtt időt, pénzt és fáradságot pocsékoltunk volna rá. Hetente három-négy börzenapot is rendeznek a különböző iparágakban a készletező vállalatok. A börzék haszna azonnal elkönyvelhető, ám a felesleges anyagok adás-vétele közben értékes „szellemi portékára” is szert tehetnek a szakemberek. Nézzünk néhány példát ezekből. Egyik híradástechnikai gyárunk sürgős exportmunkát kapott. Alkatrészt rendelt belföldön — de a Szállítást csak év végére vállalták. Megrendelte külföldön. Mire a szállítmány megérkezett, devizáért, a honi vállalat is meggondolta magát, és szállított. Ott állt a gyár dupla mennyiségű alkatrésszel — á felére most vevőt keres. Ez csak azért történhetett meg, mert több gyárunk ma még, sajnos, mindig nem tudott szakítani a termelés szakaszos szemléletével. Három határidőt ismernek: negyedév, félév és év vége. Egy vállalat fejlődését számba venni az év Vagy 15 esztendeje, hogy egy nyári délutánon beszabadultam házunk padlására, vasgyűjtő úttörőként, hivatalosan, a házmester engedélyével. Micsoda délután volt — kincs- keresési... Ügy érzem, valahogy ugyanilyen lelkesedéssel, lázzal kutatnak manapság a gyárak raktárosai „kincseik'’ után, saját portájukon, melyik kell, melyik nem, melyikből mennyi elég. Magam néhány forintot láttam abból a bizonyos régi nyári délutáni szorgalomból, most körülbelül egy rpilliárd várható — a szakemberek tájékoztatása alapján, — a gyárak raktárainak fel- térképezésétől. Negyedik hónapja tart a „kincskeresés” Február 23-án adta ki a Pénzügyminisztérium és az OTH a vállalati készletek felülvizsgálásáról és értékesítéséről szóló közös rendeletét. A december 31-ig feltárt felesleges készleteikre nem kell különböző kamatot fizetniök, piacra vihetik azokat, s ha csak árengedménynyel szabadulhatnak portékáiktól, a különbözetet megtérítik nekik. A rendelet megjelenését követően, pár hétig óvatoskodás volt tapasztalható: kevés vállalat jelentkezett — kis tételekkel. Érthető ez, hiszen mégis kellemetlen lehet, ha a pontosan megtervezett anyaggazdálkodás mellett feleslegek keletkeznek a vállalatoknál. Miután azonban látták, hogy senki sem firtatja visszamenőleg a felhalmozódás okát — fellendült a kínálat. Pedig, ha a börzéken belelapoz az ember az ajánlati jegyzékekbe, meghökkentő tételeket talál. A Csőszerelő Vállalat például a MIGÉRT börzéjén 4500 hő- és feszmérőt kívánt eladni. A Vegyipari Gépgyár pedig egy permetező berendezéshez szükséges benzinmotort (!). No, de amnesztia van , az elfekvő anyagokra, tehát a szóba került vállalatok is tekintsék úgy: csak hirdetési szándékkal említettük portékáikat. A kínálatban ma már nincs óvatoskodás, most inkább a kereslet tartózkodó. Ez csak heÁ börzenapok tanulságaiból szakemberekkel együtt az eltelt egy hónap alatt jelentős felújítási és karbantartási munkákat végeztek. Közel másfél millió forintos költséggel felépítettek két hatalmas gabonatároló színt, és így most már a meglevő három szín összesen kétszáz vagon búza befogadására, illetve tárolására alkalmas. Ugyancsak a felújítási összegből új beépített, gabonamosó gépet szereltek be, közel 72 ezer forint értékben. Az új gép üzemeltetése megkönnyíti az őrlésre kerülő gabona tisztítását, és egyben javítja az őrlemények minőségét. FÜZESSÉRI KÁROLY főmolnár nagy elismeréssel nyilatkozik a karbantartó szakmunkások jó munkájáról, akik 50 ezer forintos beruházással az idén ismét tovább korszerűsítették az üzemet. Elvégezték a hengerek csapágyazását, rovátkolását, pótolták, javították, illetve kicserélték a kopott és a használhatatlanná vált, finom szitákat. Nagyban fokozza a malom üzembiztonságát az is, hogy a síksziták régi rendszerű csapágyazásai helyett, önbeállós görgős csapágyakat szereltek fel. A nehéz fizikai munka megkönnyítését szolgálja a zsákrázó gép beszerelése, amely egy kis kézi fogantyú mozgatása révén végzi el a nehéz liszteszsákok felemelését. Helyi újítással is elősegítették az üzem műszaki szakemberei az üzem korszerűsítését) mert az eddigi négy töret mellé egy ötödiket is beiktattak) ami a korpa minőségének jelentős javulását hozta magáal. Az új gabonamosó, a kefegép, a hámozógép, a nagy koptató, tisztító és őrlő berendezés készen állnak már a munkára, sőt, a napokban már ismét kezdetét vette a rendes kétműszakos üzem a mezőtárkányi malomban. Felkészülten várják az új gabona őrlését a malomüzem dolgozói) akik a felújítási és karbantartási munkák elvégzése után) megfelelően ciánozták, fertőtlenítették, kimeszelték a raktárakat, egyszóval minden tisztasági és egészségügyi követelménynek egyaránt eleget tettek. A próbaüzemeltetések azt bizonyítják, hogy lelkiismeretes ,jó munkát végeztek a kar. bantartók, és a későbbiekben sem fogja üzemzavar akadályozni a malom folyamatos termelését. A KŐVETKEZŐ napokban az aratással egy időben folyamatosan érkezik majd ide az új termény. Mindenekelőtt a környékbeli termelőszövetkezetekből tárolnak majd be 200 vagon új gabonát, amelyből a kis malomüzem dolgozói nap mint nap, folyamatosan biztosítják a környék lakosságának kenyérellátását. Császár István — Miért szeretnének? Pénzért dolgoznak, azt úgyis megkapják. Nem? Különben a csomagot fel sem bontottam. Azt hittem, hecc. Bár ki tudja... NEM VOLT HECC. Egy-egy tízes ugrott össze fejenként. Három könyvre telt belőle. Ott van mind a csomagban... — Mit számít az, hogy szeretnek-e? Ez üzem, ahol rend és fegyelem van. Meg természetesen jog. A munkámmal mindenki elégedett, ebbe nem tudnak belekötni... legfeljebb elmegyek, máshol is szükség van mérnökre... Tehetséges. Az egyetemen pályázatokat nyert. Ebből élt. Szülei egy évben haltak meg. Egyedül volt. Állami gondozásba vették, úgy járta ki az iskolát. A „szegénységet”, a „nélkülözést” boldogan hagyta ott az egyetemen, de a diplomával járó rangot diákkorában felépítette magában; Ami-kor mérnök lett, régi ruháit bevitte a bizományiba. Eljött még arról a vidékről is. Üj ruhákat vett, elfeledte a „szegénységet”, nem tartotta már a gyászt. Űj fiú lett, egészen új. A 24 év szürkeségét azonnal színezni kezdte. A magányos emberből különc lett. Annyira különc, hogy a családból sem ismert jóformán senkit, talán néhány névre emlékszik még... Nincs barátja, még kollégái közül sem. Az egyetemen sem volt. Hívták a KISZ-be, nem ment. A politika távol áll tőle. Nem akar párttag se lenni. Ügy érzi, ettől még lehet jó mérnök belőle... — Nem vagyok jó káder? Lehet. A szólamokat sohasem szerettem. Kevés az igaz közülük. Dolgozzunk. Legyen ez a rend. a többi úgysem tőlünk függ. — Tudja, a politika olyan, mint a gyógyszer. Néha gyógyít, máskor meg öl. Nem vagyok beteg és még élni is szeretnék. Érti, ugye? — Higgye el, nem ártok én a légynek sem. Ki sem nyitom a szám, ha rendjén megy a dolog. De milyen ritkán van így... NÉHÁNY HÉTRE rábíztak egy üzemet, csak úgy ideiglenesen. Főnök lett. Fehér köpenybe öltözött, még cigarettát is vásárolt. Tetszett neki, prémiumot kapott érte. Először a két év alatt... — A főnök se szeret. A jelszó: mit tudhat egy fiatal mérnök ... Hiába, a pozíció, az pozíció. Félteni kell. Valamikor jól focizott. Hívták a gyár csapatába, de nem ment. A pályán mindenki játékos. Azt pedig nem bírta volna ki: add ide, vagy gyere... Inkább otthon sportol: fekvőtámasz, súlyozás... Furcsa egy ember, érthetetlenül furcsa. Nem politizál? Milyen kár, hogy nem veszi észre, hogy igen. Csak rossz, üres, tartalmatlan politikus. Külön világban eltörpülnek az emberi érre 170 ezer forintos beruházással egy új, 80 méteres mélységű artézi kutat fúratnak. Ez az új létesítmény előreláthatólag október végére készül el. Az ivóvíz-ellátást azonban mégsem ezek a beruházások és felújítások oldják meg döntően és végelegesen, hanem egy másik kútfúrás, amelyet a Kútfúró Vállalat dolgozói 700 ezer forintos állami beruházással még az idén elvégeznek. A megkötött szerződések értelmében 500 méternyi mélységbe hatolnak le a kútfúrók és ez a mélyfúrású kút bőséges vízhozamot biztosít a község belterületén. A kút vizét a későbbi évek során vezetékrendszerrel vezetik el a község különböző pontjaira és a magánlakásokba. Nemcsak az ivóvíz-ellátás, hanem a község utcáinak teljes járdaénítése is megoldást nyer az idén. A községfejlesztési tékek. Az emberi értékek, amelyeket társai, a lakatos, a portás, a hegesztő, a technikus, a közösség ad. Ö, a mérnök úr, a pályadíjakat nyert eszes diák, a tehetséges fiatalember külön világban, rangos világban él, s nem veszi észre, hogy a rangot már a munka adja, az emberi helytállás, magatartás, diplomával vagy anélkül. Már csak néhány névre emlékszik a családból, elfeledve az apai cselédséget, a szolgáló édesanya emlékeit, s hogy szülei helyett egy ország ültette az egyetem padjai közé, s vett rá ruhát, könyvet. NEM LELKI folyamatok, bonyodalmak, érthetetlensé- gek sodorták ide. Maga csinálta. Talán olyan alaposan megtervezve, mint a díjakat nyert pályázatait? Nemcsak az ablakát borítja átlátszatlan fekete függöny a kis kertes házon, hanem a szemét is ... Eltévedt az úton, már a kezdetén. Kár, mert értékes ember lehetne... — Nem vagyok okos ember — szorítja búcsózóul kezemet egyik beosztottja, a gyár legöregebb munkása —, de úgy látom, hogy a mérnök úr restell minket, a munkásokat. Elfelejtette, hogy honnan jött, hogyan lett mérnök. Magában él, de ki is járna vele. A többi mérnök már nem olyan. Kevés olyan ember van már, mint a mérnök úr. Külön világa van, amely a rangra épül. Pedig hát közénk való, a fiunk lehetne ... Hallotta, mérnök úr? Koós József Régi gondja és problémaj; már Poroszló községnek a j< ivóvíz-ellátás. A lakosság ivó víz-szükségletét jelenleg 11 fű rótt kút elégíti ki, amelyek zöme már korszerűtlen és minimális vízhozamú. Mindezen kívül a külterületeken lefedetl ásott kutak vizét issza a lakosság, amely szintén nem felel meg az egészségügyi követelményeknek. A községi tanács tagsága és végrehajtó bizottsága régóts fáradozik már e jogos és égető probléma végleges elintézéséért. Eredménnyel jár fáradozásuk, mert az idén megfelelő karbantartással, felújítással és új kutak fúrásával, törpe vízmű létesítésével véglegesen megoldják a lakosság ívóvízellátását. A jelenleg működe fúrott kutak felújítására 18 ezer forintot fordítanak községfejlesztési alapból, és ugyancsak a községfejlesztési alap terhéalapból a községi tanács biztosította a járdaépítéshez szükséges sódert, cementet, a lakosság pedig társadalmi munkában végzi a még sáros utcákban a járdaépítést. Az idén 1070 négyzetméter járdát rak- >. tak már le. Az idén összesen 3500 négyzetméter járdát raknak le Poroszlón, ami a község járdaépítésének befejezését jelenti. A következő évben a község és a községhez tartozó Kétút- köz teljes villamosítását oldja meg a községi tanács a lakossággal karöltve, amikor is 15 kilométer hosszúságú villamos vezetékhálózat teljes kiépítésével a község minden utcájába és lakásába eljut a könnyebb és kulturáltabb életet teremtő villanyáram.
