Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-10 / 161. szám
A végén már én is tisztelegtem. A tábortól 300 méterre, az egyik sátorlapokkal körülkerített tusolónál tisztelgéssel fogadott egy pajtás. A tábor bejáratánál két piros tárcsás kéz paracsolt álljt a kocsinak. Autóval bemenni nem lehet, még a megyei úttörőelnöknek sem. De szalutált a két fehér tányársapkás fiú, Molnár József és Majorszki Lajos, az er- dőtarcsai nevelőotthon nyolcadik osztályos tanulói. „Jelentsük az érkezést?” Aztán egyikük felemeli a szabadtéri telefonkagylót, kurbliznak, tárcsáznak ... A kábelek a parancsnoki sátorhoz vezetnek. kórbeallva labdázni, focizni, vagy egy soha nem látott játékot űzni... ott, a beton négyszögben. Mi is ez? „Nem tudom, hogy hívják” — csodálkozva nézek a zagyvaszántói hetedikes Szabó Tivadarra. Igaz, hogy 6 csak szemléli. Akik játsszák, azok tudják? „Ez asztali foci... Ja, igaz. hogy nem asztal..., de a szabályok olyanok, mint a pingpongnál.” inkább lábtenisz ez. csak kézzel... „A legjobban a szabadfoglalkozást szeretem...” heverészik a hatalmas húszszemélyes sátorban a nyolcadikos fiatalember. „Én inkább az őrsi foglalkozásokat ... Mindent... őrsbe, ha megtetszik egy csatakiáltás, vagy őrsi pecsét. „Fecske őrs a mi nevünk, minden őrsöt szeretünk”. És egy kiterjesztett szárnyú fecske van pecsétként az őrsi krónikában. „Mókus őrs a mi nevünk, éjjel-nappal nevetünk”. „ .. .Tárkányba mi visszatérünk, hurrá, hurrá, hurrá!” A végén lehet, hogy még én is visszatérek? Ugyanúgy, mint Fülöp Eszter —és többi középiskolás társa — aki másodikos a hatvani Bajza József Gimnáziumban. Ő évről évre táborozik, most már mint úttörővezető. Éjjel őrparancsnok volt. S erről jut eszembe- hogy megyek ki a végén a táborból, ha nem tudom a jelszót? S hogy jövök vissza? Éjjel sem lopakodhatom be, mert a pajtások éjjeli őrsége még szigorúbb, mint nappal. Pedig még szeretnék látni egy forgószín- pad-foglalkozást. Mert ez őrsvezetőképző tábor. Itt tanulják meg a pajtások, hogyan kell szabadtéri tűzhelyet készíteni, sátort felverni és berendezni, táborhelyet keresni, úttörő-csapatjátékokat játszani, túrákat vezetni... Berkovits György Vízben úszó házak ÉVEK ÓTA folyik a küzdelem váltakozó erővel és hevességgel, intenzitása pedig az időjárástól függ. Az esős évszakokban fellángol a harc, majd a szárazabb hónapokban megint lanyhul, de egyelőre ; semmi eredménye nincs, ha csak néhány száz ember ideg- rendszerének kopását nem számítjuk annak. A küzdelmet a gyöngyösi Szövetkezet utca házainak renitenskedése okozza. Az utca páros oldalán az épületek pin- ce-résszét „elfelejtették” szigetelni. Hogy mi ennek a következménye? Csupán annyi, hogy a csapadék így a pincékben ül meg, mivel a tereprendezés sincs úgy megoldva, hogy az esővizet baj nélkül elvezetné. A lakók már fordultak mindenfelé. Panaszos levelükre kaptak már biztató választ is, ennek értelmében a pincerészek szigetelését már el kellett volna végeztetni, de ez a munka még a mai napig is késik. A vita azonban nem lanyhult. Egyes vélemények szerint a tervező feledkezett meg a szigetelésről, és mivel a terv a szigetelést nem tartalmazta, az építő vállalat nem marasztalható. el. Tény az is, hogy a városi tanács szakigazgatási osztálya tervezési hiányosságként tartja nyilván a szigetelés elmaradását. HA A VITA csak elvi kérdés körül bonyolódnék, könnyebb lenne a helyzet. De arról van szó: ki fedezze a szigetelés költségeit. Mert ha garanciális hiba lenne, az építőipari vállalat kötelezhető lenne a munkára, méghozzá költségtérítés nélkül. Hiszen négy épület szigetelése nem csekély munka, nem is kis költség. A másik: az Ingatlankezelő Vállalatnak sem elegendő szakembere, sem elegendő meny- nyiségű anyaga nincs ehhez a munkához. A megoldást tehát máshol kell keresni. A legkönnyebben járható útnak a következő tűnik: a tervezővel el kell készítetni az elmaradt szigetelés elvégeztetésének tervét, mivel ő tudja a legjobban, milyen feltételek vannak adva ehhez. A végrehajtást pedig rá kell bízni a Heves megyei Állami Építőipari Vállalatra, mivel annak idején is ez a vállalat készítette el az épületeket, szakemberekkel is ez a vállalat rendelkezik. Most már csak egyet nem lehet: halogatni a szigetelést A gordiuszi csomót, amely görcsként ülte meg eddig a hivatali fórumokat, el kell vágni, mivel mintegy száz család nem károsodhat másik hibájából. A legutóbbi zivatar idején is ellepte a víz a pincéket, a tüzelő teljesen átázott, de hiába igyekeztek magukon segíteni, hiába kérték az Egyesült Izzótól szivattyút, az ÉMÁSZ szakembere a szivattyúzást leállította, mert a villanyszivattyú üzmeltetését szabálytalannak minősítette. Arra már gondolt, hogy a szabálytalan körülményeket ő, a szakember korrigálhatta volna, és a lakók segítségére siethetett volna. Elképzelhető, mint vélekedtek a lakók ez után az eset után. Felvetődik a kérdés, vajon a tervek átvizsgálásakor miért nem tették szóvá annak idején a szigetelés hiányát, vagy később, az építkezés ellenőrzésekor miért nem adtak utasítást az elmaradt szigetelés pótlására. De ha már erről akkor megfeledkeztünk, most nincs értelme a múlton rágódni, mert a lakók helyzetén az évek óta húzódó vita semmit sem segít. A figyelmet most már a szigetelési munkákra kell összpontosítani,hiszen az állandó beázás az épület állagát is rongálja, a társadalmi tulajdon védelme is megköveteli a hiányzó szigetelés elvégzését, akármilyen nehéz is ehhez a megfelelő anyagi és pénzügyi fedezetet előteremteni. REMÉLJÜK, a kellemetlen példa hasznos tapasztalatot nyújt a jövőt illetően. G. Molnár Ferenc Cselszövők gyűrűjében (Tudor Vladimirescu) Román film Ú] üzlet nyílik Nagyrédén Lángok Harlemben VV\\VViÄV«CiNJÄV\V\\>5Ä\S>»\V\\\\\\\>WV\V\k\\\\X^^ V. Dick Gregoryt felhívják Délről A kölcsönös gyűlölet szaka- déka választja el a világ legnagyobb néger gettóját New York többi részétől. A harle- miek jogos dühe ma már nem az állatnak kijáró megvetéssel áll szemben a másik oldal részéről, hanem a félelmes és nemegyszer szellemi fölényben levő ellenfél gyűlöletével. Amikor az ismert és nagyon tehetséges néger komikus, Dick Gregory kisfia meghalt egy vírusos tüdőgyuladásban és sok lap közölte ezt a szomorú hírt, egy szadista fehér, nem sajnálva a pénzt, felhívta a szenvedő apát valahonnan Délről és azt mondta neki: — Hello, Dick. Hallottam az örömhírt Gratulálok és elmondhatom: nagyon boldog vagyok. A néger nem tört ki szitko- zódásban, nem csapta le a kagylót. Ez a kiforrott nagy művész ebben a tragikus pillanatban is hű tudott maradni önmagához. Embertelenül nehéz lehetett, de humorista maradt. — Magam is nagyon elégedett vagyok a dolgok ilyen állásával, uram — mondta a leforrázott fajüldözőnek. — A gyerek ugyanis ötmillió dol-( lárra volt biztosítva. „Jókívánság Goldwaternak" Ray Scottnak, egy másik •tűrés néger komikusnak volt a tavalyi választások alatt egy „Jókívánságok Goldwaternak’’ című száma. Mint ismeretes, a szélsőjobboldali arizonai szenátor volt a republikánus párt elnökjelöltje. Öt támogatta a Ku Klux Klántól kezdve minden fajüldöző szervezet. így a négerek szemében az arizonai személyében testesült meg mindaz, ami még a jelenlegi helyzetnél is rosz- szabb: egy olyan Amerika, amelyben meg sem próbálnak tenni valamit a probléma enyhítésére. — A kedves, jó Mr. Goldwater hét másik autóval együtt rohanjon neki egy benzinszállító kocsinak, amely viszont éppen egy gyufával megrakott tehervonattal karambolozik a Nagy Kanyon felett Ha túléli, a mentőkocsi, amely a kórház felé száguld vele, kapjon egyszerre minden kerekén durch-defektet és ütközzék egy téglafalnak, amely mögött nukleáris robbanófejek és TNT-vel töltött zsákok vannak. — Ha ezek után sem átall megmaradni, dobják be őt olyan vadkutyák közé, amelyeket az őrjöngésig csípnek a bolhák. Ha az oktalan állatok esetleg eléggé el nem ítélhető módon békében hagynák, vakarja magát szépen ő az őrületbe a bolhák miatt. Ha beér a kórházba, szörnyeteg legyen az orvos, egy gorillával a hátán. Gyuladjon ki a kórház és ugyanabban a pillanatban fagyjon be minden tűzoltócsap Nova Scotiától Arizonáig. A sírjára folyjék iszapos víz, csapjon villám a szívébe és mindez tegye őt olyan rondává, mint egy forró mustárt zabáié majmot, miközben éppen keresztülmegy rajta egy komplett vasúti szerelvény. — Es ha mindez nem elég. hát ébredjen holnap reggel fekete bőrrel — éppen olyannal, mint az enyém! Harlemben néha a humort is nagycm nehéz megkülönböztetni a zokogástól. Az „egyenjogúság” illúziója New York „belső gyarmatának” főutcáján, a 125-en a New Haven állomástól a St. Nicholas állomásig tart Harlem üzleti Váci utcája, a Diamond Mile, a Gyémánt-Mérföld. Négy néger cukorból ton és három kisvendéglőn kívül itt is minden a fehéreké. Itt van Harlem ma is kitűnően prosperáló étterme, a Frank’s Restaurant. Minek köszönheti busás jövedelmét? Déltájban a környékbeli fehér kereskedők lunch-helyé lett, akik viszont délután elhagyják Harlemet. Vacsoraidőben már jobbmódú négerek népesítik be Frank helyiségeit Ök boldogan megfizetik a szemérmetlenül magas árakat az ügyes tulaj ugyanis komoly dolgot ad érte cserébe: az egyenrangúság illúzióját. Ez az üzleti siker első számú titka — Franknál fehér pincérek szolgálják ki ti néger vendégeket. És általában, a harlemiekj mindenüket odaadják a mene-J külés valamilyen látszatáérfi vagy egyszerűen a feledésért! A marihuánás cigaretta né-j hány órára megold mindert problémát. Egy dollár darab-* ja? Elő kell teremteni rá -i pénzt! Bármilyen áron. „Holland” Schultz örökösei Tompítja a seb lüktetéséi a hazárdjáték izgalma is. The Numbers. Számok. Így hívják a legelterjedtebb harlemi szerencsejátékot. Óriási üzlet ez egyeseknek. Hogy milyen összegekről lehet szó, arra jellemző, hogy a Fekete Muzulmánok egyik komoly követelése: kerüljön vissza ez a mammut-business néger kézbe. Mert valaha abban volt, de persze kivették onnan ezt is. A harmincas években egy néger zugbankár be akarta indítani a saját Numbers-háló- zatát és ötezer dollár alaptőkét kért kölcsön a híres gengsztertől, „Dutch” (Holland) Schultztól, persze uzsorakamatra. A Holland nem volt buta fiú. Azonnal feltűnt neki, milyen gyorsan kapta vissza a pénzét. Vas-logikával arra gondolt, hogy ahol ezt ilyen gyorsan összeszedték, ott miért ne ő arasson? És betört a szakmába, a négerek meg kiszorultak. Harmat Endrr Következik: Ne térdelj* hanem kiálts! Mit tanultam a táborban? „Most már tudom, hol van a gyerek" A múlt század elején, a Napóleon által felbolygatott Európának keleti végjein az orosz- török ellentéttel tartották lázban a népeket. Jog és jogtalanság, hatalomféltés és megalázott népek, árulás és nemes eszmék kavargása ez a kor. Tudor Vladimirescu tiszti rangot nyert ebben az orosz— török háborúban. Amikor dicső csapatai élén hazatér, eléje tárul a nép nyomora, szenvedése: a bojárok mindenétől megfosztják a falvak lakóit, vasra verik a zúgolódni merőket. A bojárok tépik a nép testét, de rajta van a török is. Diplomatáik, kémek, cselszövések, asszonyok^ kisebb-na- gyobb hatalmi érdekek, hiúság, megvesztegetések, baráti összefogás, a nép felszabadulni akarása ötvözik Tudor Vladimirescu útját 1812-től kilenc éven át. Eljut a bécsi kongresszusra fogadja a cár. Otthon csapatokat szervez, beveszi Bukarestet. A kavargó és fronttalan események zavarják a teljes tisztánlátást: tőrbecsalják és meggyilkolják. Mihnea Gheorghiu írta a nagy történelmi tabló forgató- könyvét. A román nemzeti öntudat szerint számon tartott hős sorsa valóban megérdemli, hogy a művészet rangos eszközeivel örökítsék meg. Csaknem a „hatalmi semmiből” — a nép elkeseredésének elemi erejével felfegyverezve — indul ez ez a merész férfi, aki a francia forradalom eszméit jól ismeri. A nagy hatalmak árnyékában egy elnyomott kicsiny fejedelemség sorsát jobbá tenni, önállóvá, függetlenné,, országgá tenni Havasalföldet és népét, nehéz feladat, belső és külső ellenségei miatt. Ezt a szerteágazó, emberileg is kuszáit históriát még egy, a szokásosnál jóval hosszabb játékidejű, akár kétrészes filmen is megörökíteni — úgy, hogy a történelmi hűség, az eszmei tisztaság, a művészi hit minden filmkockán izzásban maradjon — nem könnyű dolog S ennél a nagyszabású filmnél elsősorban á forgatókönyv markolt sokat. Ä szomszéd nép harcát csalt tables zerűen ismerjük meg. A rendező Lucian Brat-ii nem tudta elkerülni a főhős! túleszményítését. Tudor az ö szemében és az ő szemével megfellebezhetetlen, erős akaratú, elszánt,, de minden tettéDimitrescu zenéje sokat hozzáad a képek hangulatához. Ciubotaru operatőri munkája a látványosság biztosítására tör. ,A színészek közül meg kell tanulnunk Emanoil Petrát. George Vraca, Alexandru Giuga-t ru nevét. (farkas) ■.. Azt, hogy a legjobban mit, nem is tudnám megmondani.-” — mondja egy hatodikos forma legény. Egy sovány langa- léta a sátor bejáratánál csak mosolyog és elejti, hogy bizony a legjobb azt csinálni, amihez éppen kedve van az embernek. A fiúk sátrai szinte üresek. Lánysátorba nem is merek bemenni. Tömve van. Feketéink a sok lánytól. Szabadfoglalkozás van: a lányok beszélnek, beszélgetnek... a fiúk fociznak, rohangálnak A végén még megtanulok krumplit pucolni. „Hogy kell ezt felvágni ...? Ja... De hát kiesnek a kezemből a darabok...” „Nézd a Lacit, úgy csináld.” Itt a fiúk a csendesebbek és a lányok a magabiztosabbak. Mint a mosdásnál. 40 csap, 40 gyerek egyszerre mosakodhat a folyó víznél. De csak a kijelölt csapoknál, mert a konyha kútját őrzik. Két csapőr van. Nem nyitják ki ezt még a konyhaügyeletes pajtásnak sem, csak ha a szakácstól hoz engedélyt. A végén még belépek egy A végén már és is vigyázz- ban álltam. Természetesen vigyázzban tisztelgett a két telefonügyeletes a felsőtárkányi őrsvezetőképző táborban. „Bekísérjük..?” Nem kellett Megelégedtem a telefonnal is. „Révész Judit, a hatvani al- táborból jelentkezem!” — re- begte alig hallhatóan, de vigyázzban a 14 éves lány. „Köszönöm”, tiszteleg hasonlóképpen Murcsányi László táborparancsnok, a gyöngyösi járási úttörőtitkár. Csak így lehet jelentkezni? — kérdezem. „Természetesen mindig csak így.” Ez a kis Révész kislány két napig sírt az első héten. Miért? „Olyan szokatlan és furcsa volt meg kényelmetlennek tűnt”. Igaz, hogy zuhogott az eső és fújt a szél, egyszóval hűvös volt, most meg már süt a nap. Haza akart menni, ö volt az egyetlen, a több mint 350 gyöngyösi és hatvani járási pajtás között .A sorakozó- nál az első sorban láttam, mosolyogva énekelt... A végén már én is leálltam volna fejelni, ping-pongózni, Szabadfoglalkozás ebéd után, délután háromig. Vannak, akik pinpongozni szeretnek. (Kiss Béla felvételei.) osztálya nem engedélyzete. Ez a korlátozás nemcsak az új iparcikk-üzlet forgalmát befolyásolja, hanem a lakosság kényelmetlenségét is okozza, mivel pontosan egy ilyen keresett cikk Gyöngyösön történő megvásárlása és hazaszállítása körülményes. Nehezen érthető éppen ezért a kereskedelmi osztály állásfoglalása. Talán még érdemes lenne a döntést felülvizsgálni, hiszen a város és falu közötti különbség leküzdése ilyen területen is pozitív intézkedést igényel. A nagyrédei iparcikk-üzletet a jövő hét keddjén nyitják meg a vásárlóközönség előtt, hétfőn a földművesszövetkezet igazgatósági ülését rendezik meg Nagyrédén, ahol a helyi földművesszövetkezet munkáját tárgyalják és értékelik a község párt- és állam- hatalmi szerveinek bevonásával. A Gyöngyös és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet régi hiányosságot pótol és szüntet meg a nagyrédei vegyes iparcikk-üzlet megnyitásával. (—ás) Régi kívánságuk teljesült a nagyrédeieknek, a Gyöngyös és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vegyes iparcikküzletet nyit a községben. Egy kisebb helyiséget alakítottak át az önkiválasztó rendszerű, korszerű, a lehetőségekhez képest kényelmes áruda részére, aminek új méretei, felszerelése, raktárkészlete az igényeket teljesen kielégíti. A felújítás, ami bővítéssel jár együtt, több mint százezer forintot igényelt, a felszerelés is közel annyiba került. A raktári készlet állandóan több mint egymillió forint értékű árut biztosít, amiből csupán a konfekció-áru hiányzik majd. A nagyrédeieknek tehát a jövőben nem kell Gyöngyösre utazniok ipaji termékekért. Kár, hogy a cikklistáról hiányzik majd a televízió-készülék, aminek árusítását a megyei tanács kereskedelmi
