Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-10 / 161. szám

„Bajosan lehet szabadságról beszélni ott, ahol milliók szenvednek!" As Izvesztyija és a Sxovjetsskaja Rosssija a „rab nemzetek hetéről” flz NSZK és a közös piaci válság A helyzet komoly» de Erhard bizakodó BONN (MTI) Erhard kancellár a CDU düsseldorfi gazdaságpolitikai kongreszusán a közös piaci vál­sággal kapcsolatban kijelentet­te, a helyzet ugyan komoly és a legutóbbi fejlemények nö­vekvő gondokkal töltik) el őt is, de bízik abban, hogy „kölcsö­nös jóakarattal” át lehet hidal­ni a nehézségeket, mert szilárd meggyőződése, hogy „az Euró­pai Gazdasági Közösséget már nem lehet elpusztítani”. A kongresszuson előzőleg Schmücker gazdaságügyi mi­niszter a közös piaci válsággal foglalkozva hangoztatta, hogy az utóbbi hetek ,,keserű tapasz­talatai ellenére is” folytatni kell a Közös Piac továbbfej­lesztését, úgy, hogy az legké­sőbb 1970-ig igazi belső piaccá váljék. Felszólalt a kongresszuson Hállstein professzor, a Közös Piac brüsszeli végrehajtó bi­zottságának elnöke is és De Ga- ulle-ra célozva kijelentette, nem meri feltételezni, hogy bárki komolyan tönkre akarná tenni az Európai Gazdasági Kö­zösséget „Ha ezt valaki meg­tenné — mondotta Hallstein — ez Európa történetének legna­gyobb pusztító akciója lenne, amelyet Hitler napjai cita meg­értünk”. tál a Centrum Unió, s vala­mennyi demokratikus erő el­len irányuló „Periklész terv­nek”, s hogy akadályozza a kormány katonapolitikájának végrehajtását. A nyolcvanadik esztendejé­be lépett kormányfőnek ezeket a problémákat kell sürgősen megbeszélnie huszonegy né­hány éves királyával, hogy a görög belpolitika szekere ki­kerüljön a veszélyes kátyúból. Az athéni sajtó szerint ez nem lesz könnyű, mert az udvar ezekben a kérdésekben szem­ben áll a miniszterelnökkel. Mongólia ünnepe Ji/j ongólia viharos történelme során sok változást ért ■L’L meg, de az 1921, július 11-i forradalom egy addig ismeretlen minőségi elemmel emelte különleges rangra ezt a változást: a nép forradalma volt. Olyan forradalom, mely­nek tömegei azzal a perspektívával indultak harcba, hogy megszüntetik a külső és belső elnyomást, a kizsákmányo­lást, és olyan társadalmat hoznak létre, amely minden tag­jának biztosítja az anyagi és kulturális felemelkedést. S hogy ennek a célnak az elérése milyen hatalmas erőfeszí­téseket kívánt a mongol néptől, azt azokból a hihetetlenül elmaradott gazdasági és kulturális viszonyokból mérhetjük le, amelyek Mongóliát a forradalom előtt jellemezték. A hatalmas — másfél millió négyzetkilométer — területű or­szág egyetlen gazdasági ága a történelem előtti viszonyok között űzött nomád állattenyésztés volt, ipari üzemei az or­szágnak egyáltalán nem voltak, az ásványi kincsek kiakná­zatlanul hevertek, az analfabétizmus példátlanul magas — 99 százalékos — volt. A forradalom kitörésekor még a feudalizmus viszonyai között élő mongol nép azonban a testvéri Szovjetunió tá­mogatásával átlépte a kapitalizmus fejlődési lépcsőfokát és a szocialista gazdaság és társadalom építéséhez fogott. A fel­adat hatalmas volt, de a mongol nép megbirkózott a nehéz­ségekkel, s a nagy lépéseket tett a szocializmus építése, a kulturális elmaradottság felszámolása terén. Ma Mongóliának saját ipara, szocializált mezőgazdasága van, az ország belépett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának tagországai közé, megkezdődött a rendkívül gaz­dag ásványi kincsek kitermelése. Fellendült a külkereskede­lem és az ország exportjának 30 százalékát ma már a kész és félkész gyártmányok teszik ki. Az analfabétizmus ural­ma a múlté, ma már minden lakótelepen van iskola, évről évre mind nagyobb számú egyetemet végzett szakember kezdi meg munkáját az ipar, a mezőgazdaság és a kulturális élet különböző területein, a korszerűen felszerelt kutató- intézetekben. . A mongol nép nagy utat tett meg nem egész fél évszá­zados felszabadulása óta, s győztes forradalma 44. évforduló­ján köszöntjük a testvéri mongol népet, és további sikereket kívánunk szocialista építőmunkájához. SZÓFIA (MTI): Athéni jelentések szerint Papandreu görög miniszterel­nök sürgős kihallgatást kért Konstantin királytól, aki je­lenleg Korfu szigetén tartóz­kodik és izgatottan várja, hogy tizennyolc esztendős felesége megszülje az első királyi gyer­meket. Az országban politikai vál­ság van kibontakozóban, amelynek lényegét így lehetne összefoglalni: Papandreu mi­niszterelnök a közelmúltban bejelentette egyik parlamenti beszédében, hogy most már valóban végrehajtotta a régen megígért tisztogatást a hadse­reg vezetésében. A legkompro- miftáltabb személyiség, akinek eltávolítását a kormánysajtő — és természetesen a baloldali lapok is — már huzamosabb ideje követel: Genimatasz tá­bornok, a szárazföldi hadsereg vezérkari főnöke. Azzal vá­dolják, hogy egyik szerzője volt a jobboldali ERE párt ál­lt franciáknak nem kell nukleáris bizottság! PÁRIZS (MTI): Illetékes körökből nyert ér­tesülés szerint, Franciaország megbízottja közölte a NATO állandó tanácsának tagjaival: a francia kormányt nem ér­dekli az az amerikai javaslat, hogy állítsák fel az Északat­lanti Szövetség nukleáris bi­zottságát. A francia kormány vélemé­nye szerint, a nukleáris kérdé­sekkel kapcsolatos problémá­kat meg lehet beszélni a NATO tanácsában is és felesleges e célból egy külön bizottság fel­állítása. Ennek ellenére a fran­cia kormány nem ellenzi,, hdgy „a többiek” létrehozzanak egy ilyen bizottságot, ha azt hasz­nosnak találják. Fényes nappal, öt tanú sxeme láttára A „néma" Wilson szervezhette vonatrabló társa szöktetését Miután az 1963-as angliai vo­natrablás második elítélt tet­tese is megszökött, a parlament ülésén heves viharra számíta­nak. Az ellenzék alighanem kényes kérdéseket feszeget a börtönök biztonságának álla­potáról, — jelenti az AP hír- ügynökség. A 2 600 000 fontos akció egyik elkövetője, Rónáid A. Biggs csütörtökön, fényes nappal, dél­után 3 órakor, öt szemtanú sze­me láttára lépett meg a Lon­doni Wandsworth börtönből, ahol 30 évi fegyházra szóló büntetését töltötte. Három más, rablási bűntett miatt elítélt rabtársával együtt szökött meg. Szemtanúk szerint délután 3-kor egy bútorszállitó autó és három személykocsi állt meg a börtön hétméteres kőfala előtt. Három álarcos ember ugrott ki a bútorszállitó kocsibóL Az autó teteje Gombnyomásra ki­A Partyíjnaja Zsiznyi cí­mű szovjet folyóirat 10. száma tizenkét folyóiratolda­lon, részletesen kifejti az SZKP taglétszám-növekedésé­nek tényeit és forásait. Az ada­tok az utóbbi négy esztendőből valók, tehát a XXII. pártkong­resszus utáni időkből — s tud­juk, hogy a XXII. kongresszus fogadta el a párt új program­ját és határozta meg az új társadalom építésének fő fel­adatait. Hadd idézzük az SZKP tag­létszámában megfigyelhető mennyiségi és minőségi válto­zások számait. Az SZKP taglétszáma 1961. január 1-én: 9 275 826 (ebből 803 430 tagjelölt). A taglétszám 1965. január 1-én viszont már 11 758 169 (tagjelöltek: 946 726). Ez pedig azt jelenti, hogy 1961. október 1. és 1965. január 1. között, több mint kétmillióval gyarapodott a párttagok szá­ma, s ez a folyamat évről évre markánsabb formát ölt. Míg 1960-ban csaknem 672 ezer em­ber kérte tagjelöltségét, 1964- ben már több mint 879 ezer. Ez a legnagyobb arányú növe­kedés a honvédő háború óta. Az 1964-ben felvett tagjelöltek megoszlása: kereken 45 száza- lék munkás, 15 százalék kol­hozparaszt, 39 százalék mér­nök, műszaki, orvos, agronó- mus, tanár, egyetemi hallgató és így tovább. így tehát az új tagjelöltek gerincét — hatvan százalékát — a munkások és kolhozpa­rasztok alkotják. Moszkvában és Moszkva területén, vala­mint Leningrád, Szverdlovszk, 2 XEPÜJSMG 1965. július 10„ szombat Kik a tagjai az SZKP-nak? Ms >XXXXXXXXVXW.X'ÄXXX>NXXX*XXO.'AXXXXXXXXXXNXW^XvXXXXX'W^C^XXX>XXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXX'^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXX'.VXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXx dik: 15 százaléknak van egye­temi és főiskolai, 2,6 százalék­nak technikumi, 58 százalék­nak általános és középiskolai végzettsége: a többi az általá­nos iskola alsó tagozatát vé­gezte el. A Szovjetunióban mind a gazdasági, mind a kulturális építésben fokozódik a nők sze­repe, s ezzel párhuzamosan gyarapszik a nők számaránya az SZKP-n belül is: 1961. ja­nuár 1-én a párttagság 19,5 százaléka, de 1965. január 1-én már 20 százaléka volt nő. A párttagoknak nem jár sem­miféle kedvezmény, anyagi előny, sem a bérezésben, sem a munkavállalásban, sem a kü­lönböző társadalmi juttatások­nál. Ezzel szemben igen nagy a felelősségük, és sok a köte­lességük, s ezek közül is az első, hogy közvetlenül részt vegyenek az új társadalom épí­tésében, jól dolgozzanak és ta­nuljanak. Az SZKP különös súlyt helyez arra, hogy a párt­tagság zöme az anyagi javak termelésének területén dolgoz­zék. Míg 1961. július 1-én ezer párttag közül 714 vett részt közvetlenül az anyagi javak termelésében, 1965. január 1-én számuk már 724-re nőtt. Az utóbbi három évben a terme­lésben dolgozó párttagok szá­rig. több mint egymillióval gyarapodott. Dar nem törekedtünk tel- jességre, ezek az ada­tok mégis arról tanúskodnak, hogy az SZKP-nak igen nagy a tekintélye a tömegek köré­ben, hogy a pártot szoros szá­lak fűzik a néphez, amelyben a marxista eszmék befolyása egyre fokozódó mértékben ter­jed. M. Makszimov) az APN szemleírója Cseljabinszk, Habarovszk, Murmanszk, Novoszibirszk, Ivanovo, Omszk, Donyec, Za- porozsje, Luganszk területén: összesen 40 iparvidéken 50— 69 százalék volt az új terüle­tek között a munkások aránya. A z SZKP tagjai sorába lé­pők között növekszik az értelmiség részaránya, s különösen vonatkozik ez a mű­szaki értelmiségre. Az utóbbi években ez az arány 25-ről 28 százalékra emelkedett. Ezek az adatok mutatják, hogy a marxista eszmék a dol­gozók mind szélesebb tömegeit hatják át, azt jelzik, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság részéről még szi­lárdabb a bizalom az SZKP iránt. A pártnak fontos tartaléka a Komszomol: az utóbbi négy esztendőben az új tagjelöltek több mint a fele a komszomo- listák közül került ki. A párt soraiba lépőkkel szemben igen nagyok a köve­telmények, a kiválogatás egyenként történik. S ez alól nincs kivétel. Az SZKP a munkásosztálynak, a kolhozpa­rasztságnak és az értelmiség­nek a legjobbjait veszi fel tagjai sorába: csupa olyan embert, aki híven kitart a kommunizmus eszméi mellett, s példát mutat a munkában, társadalmi kötelezettségeinek teljesítésében, és feddhetetlen erkölcsű. A párt éberen őrkö­dik a tisztasága felett és ki­veti soraiból azokat, akik mél­tatlannak bizonyultak a kom­munista nevezetre. Az utóbbi három évben 203 ezer embert zártak ki az SZKP-ból, több­ségükben olyan cselekménye­kért, amelyek összeegyeztethet tetlenek a párttagság fogal­mával. Sokakat nem minősí­tettek át tagjelöltből párttag­gá, mert nem feleltek meg az előlegezett bizalomnak. A tag­jelöltség ugyanis próbaidő, amely alatt ki-ki a munkában, a társadalmi munkában, ma­gánéletében köteles bebizonyí­tani, hogy méltó a párttagság­ra, s tud harcolni a párt esz­méinek valóraváltásáért. Aki a tagjelöltség ideje alatt ezt nem tudja bebizonyítani, nem szá­míthat arra, hogy a párt tag­ja lesz. ilyen az SZKP szociális és nemzetiségi össze­tétele? A párttagság többsége (53,8 százalék) munkás és kolhoz­paraszt. Az utóbbi három év­ben több mint 931 ezer fővel növekedett a párttagság létszá­ma a munkásosztály soraiból, míg a kolhozparasztok 225 700 új párttagot adtak. A munká­sok és kolhozparasztok együt­tes számaránya a párttagság egészén belül másfél százalék­kal nőtt. Mind több szellemi dolgozó, műszaki, értelmiségi, tudományos munkás lép a kommunisták soraiba. Részará­nyuk az alkalmazotti kategó­rián belül több mint 55 száza­lék. Az SZKP kicsiben tükrözi a Szovjetunió nemzetiségi struk­túráját: több mint száz nem­zetiség soraiból verbuválódnak a párttagok. A párttagok so­rában 7,8 millió az orosz, több mint 1,8 millió az ukrán, 376 ezer a belorusz, több mint 193 ezer az üzbég, több mint 181 ezer a kazah és csaknem 200 ezer a grúz. A párttagság műveltségi színvonala állandóan emelke­nyílf. Belsejéből emelődarum emlékeztető szerkezet nyúlt föl a fal tetejéig. Onnan négy kö­télhágcsót dobtak át a falon. A börtönudvarról Biggs és társai a kötélhágcsón a falra másztak, onnan „átszálltak” az emelő­darura, majd beugrottak a bú­torkocsiba. A járókelők a tel­jes csöndben' lebonyolított ak­cióból csak ezt a mondatfosz­lányt hallották; „Oké, legé­nyeiA szökevények az autó­ban átöltöztek, s a személygép­kocsik elrobogtak. Az egész művelet alig tartott tovább 4-5 percnél. Az egész szökés lefolyását látta a börtön egyik tisztviselő­jének felesége. Rendőrségi val­lomásában elmondotta: először arra gondolt, hogy valaki köl­tözködni akar. Csak akkor ér­tette meg, mi megy végbe, amikor megpillantotta az álar­cos embereket Egyikük fegy­vert is tartott a kezében. Az asszony azonban annyira meg­rémült, hegy gyorsan elrete­szelte a kaput, felment a laká­sára és az ablakból szemlélte végig a szöktetést A börtönudvaron játszott a fegyház könyvtárosának 10 éves kisfia. A fogolyszöktetők megkötözték és betömték a szá­ját. A Scotland Yard a sajtó és a rádió útján felszólította a la­kosságot hogy óvakodjék a fegyveres szökevényektől Aki látja őket — hangzik a felhí­vás —, ne menjen a közelükbe, de értesítse a rendőrségeit A Daily Express szerint a ta­valy augusztus 12-én megszö­kött Charles Wilson, aki két­ségkívül a rablás főrészese volt, alighanem szabadon ren­delkezik ma is az elrabolt 2 600 000 fonttal. A „néma fo­goly” — ahogyan a tárgyalás után elnevezték — ebből a szé­dületes összegből fedezhette a cinkos-szöiktetést. (MTI) ttUíl, A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztői PAPP JANOS Szerkesztőség! Eger. Beloiannisz utca S. Telefon: U-67. 12-73. PestaflókJ a Kiadja! Heves megyei uokladő Vállalat Felelős kiadót TÓTH JÓZSEF Kiadóhivatalt Eger. Ba.lcsy-Zslllnszky utca 3. Telefon: 54-44. Postaűók! 33. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet* helő a helyi postahivataloknál é» kézbesítőknél. L sz.: 55 062. Heves megyei Nyomda Vállalat, Eger, Bródy Sándor utca t IcazgatO; Marosán József. Régiből újat! Tetszés szerinti fazonra alakítjuk át divatjamúlt ékszereit Ora-Ekszerbolt, Gyöngyös, Fő tér 6. Mindenféle traktor üléseinek felújítását, bőrözését, rugókkal való felszerelését, vezetőülések új bo­rítását vállalja a Tarnaszentmiklósi Gépjavító Állomás Iroda céljára Egerben, belvárosban külön bejáratú helyiséget keresünk. Cím a kiadóhivatalban. hogy a huszadik század második felében földün­kön még mindig vannak I leigázott országok és né­pek, | meg mindig vannak gyarma- ’ tok — írja befejezésül az Iz- ' vesztyíja. Johnson elnöknek a „rab nemzetek hete” alkalmából kiadott üzenetét kommentál­va F. Szejful Mulükov a kö­vetkezőket írja a pénteki Szovjetszkaja Rosszijában: — Az a benyomásunk, hogy Jonhson elnök és tanácsadói, megrészegülye az amerikai katonai erőtől, azt hiszik, hogy erőszak alkalmazásával egyedül dönthetnek a világ valamennyi problémájában. A cikkíró Vietnam, Dominika és Kongó példáján bizonyítja, hogy az amerikai imperializmus áttért a nemzeti felszaba­dító mozgalmak elleni nyílt támadásra. — Az Egyesült Államok uralkodó körei a zsarnokság elleni megmozdulásokban egy­értelműen az amerikai bizton­ság, az amerikai érdekek köz­vetlen veszélyeztetését látják — folytatódik a cikk. — Kö­vetkezésképpen nyomban mű­ködésbe lép az intervenció t / mechanizmusa. A szemleíró öszefoglalóban rámutat: ez a politika termé­szetesen lelkesíti a gyarmati rendszer és a fajgyűlölet hí­veit, hiszen az Egyesült Álla­mokban erős szövetségest lát­nak a nemzeti felszabadító mozgalmak elleni harchoz. A szabadságra törekvő népek elleni harcra izgató óceánon- túli „felhívások” a népi for­radalmakkal szembeni fegyve­res ellenállás politikája ingo­ványba sodorja az amerikai stratégákat. MOSZKVA (TASZSZ): Az Izvesztyija rámutat arra, hogy a washingtoni kormány­körök provokációs célzattal az idén is nagy hűhóval ,meg akarják rendezni a „rab nem­zetek hetét”. Johnson elnök már bejelentette, hogy a hét július 18-án kezdődik és kongresszusi üzenetében fel­szólította az amerikaiakat „mutassák meg, hogy hűsége­sen támogatják minden nép­nek a nemzeti függetlenségre és az emberi szabadságra irá­nyuló igazságos törekvését”. Az Izvesztyija felteszi a kérdést, vajon Washingtonban tényleg annyira a szívükön viselik-e a népek szabadságát és függetlenségét? Ma már mindenki tudja, hogy az ame­rikai imperializmus a világ csendőrének szerepében lép fel és minden eszközzel igyek­szik elállni a népek útját a szabadsághoz és a független­séghez. Ezt bizonyítja az Egyesült Államok vietnami és dominikai agressziója. A cikk a továbbiakban meg­állapítja, hogy bajosan lehet a szabadságról beszélni az hgyesült Államokban, hiszen ott húszmillió néger szenved a fajüldözés igájában, sokszáz­ezer indián él teljes jogfosz- tottságban. Ax emberi leikiismeret nem békclhet meg azzal, Éles politikai harc Görögországban

Next

/
Thumbnails
Contents