Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-04 / 156. szám
Helikopter magassági világrekord MOSZKVA: A szovjet repülőgépipar nagyszerű alkotásával, a MI—10 helikopterrel több világrekordot értek el. A legújabb csúcs: 25 105 kilogram felemelése, 2800 méter magasságba, Képünkön: az Ml—10 helikopter. (MTI Külföldi Képszolgálat) Kórházakban, rendelőintézetek sebészetén — különösen a nyári hónapokban — sokan jelentkeznek friss sérülésekkel, sebekkel. A sérültek rendsze rint tiltakoznak a „tetanus: védőoltás” beadása ellen, fél nek a tűszúrástól, és nem gon dóinak arra, hogy ennek a kis kellemetlenségnek a hatásával nagyon súlyos, esetleg halálos szövődményt kerülhetnek el. Akik nem ismerik a tetanusz veszélyeit, felesleges zaklatás- tsafe tartják az injekciót. jA statisztikai adatok szerint »^rendszeres védőoltások lényegesen csökkentették a megbetegedések és a halálozások számát. Különösen megmutatkozik ez a fiatalabb korosztályoknál, akik már több éve rendszeresen kapják az iskolában a védőoltásokat (az első oltást még iskolás kor előtt.) Még jobb eredményt érhetnének el, ha a felnőttek is pontosan jelentkezének az első Oltást követő negyedik—hatodik héten a második, majd egy év múlva a harmadik oltásra. A tetanusz sebfertőzéssel fellépő betegség. Pálcika alakú, a lovak, szarvasmarhák belében élő baktérium a kórokozója. Innen kerül a trágyázott talaj- ba, illetve az utca porába, sérüléskor pedig a sebbe. Külö- hösen a trágyázott földekből, kertek talajából kerülhet a sebbe, illetve azokról az eszközökről, ásóról, gereblyéről, amelyekkel a földet műveljük. Legveszedelmesebbek — a tetanusz szempontjából — a mély sebek, mert a kórokozó jobban elszaporodhat. A kórokozó mindig a fertőzés helyén marad, ott szaporodik el, és fejti ki káros hatását, úgy, hogy mérget, toxint termel, amellyel megfertőzi az egész szervezetet. A fertőzés és áz első tünetek közötti lappangá- Si idő tág keretek között mo- feog, általában 2—20 nap. A baktérium által termelt toxin belekerül a véráramba, nyirokrendszerbe, majd a központi idegrendszerbe. Hatása izomgörcsökben nyilvánul meg. A beteg először húzó fájdalmat érez izmaiban, majd hossz közérzetet, nyugtalanság következik. Az első görcsök a Az örmény SZSZK magas hegyei között megkezdték annak a 48 km hosszú alagútnak az építését, amelynek rendeltetése az lesz, hogy az Árpa folyó vizének egy részét a Sevan tóba vezesse. A szokatlan megoldásra azért került sor, mert az elmúlt 30 év során a Sevan tó vizéből táplált Rasdan folyó vízszükségletét a tó már nem tudja fedezni és így szüksé gessé vált a túlságosan igénybevett vízkészlet pótlása. A Rasanon az idők folyamán hat vízerőművet építettek, s ugyanez idő alatt az Ararát fennsíkján 100 000 hektárnyi földet tettek termővé. Örményország ellátása árammal így az évek folyamán megoldódott, de ma már nagyobb gondot okoz a víz-, mint az energiahiány. Ez indokolta, hogy az említett módon az Árpát összekössék a Sevan tóval. A megoldás a számítások szerint biztosíthatja a tó vízszintjének állandó értéken tartását. Ezzel kettős célt érnek el: a Sevan az egész transzkaukázusi energiarendszer szabályozója lesz, vize ésszerűbben használható fel öntözési célokra is. Az alagút két szakaszból áll majd, az egyik 18, a másik 30 km hosszú lesz. A gyorsabb építkezés érdekében négy függőleges aknát mélyítenek, amelyek közül a legmélyebb eléri a 670 métert. Ebből is kitűnik, az alagút helyenként mélyen a föl'd alatt halad, s ezért számolnak azzal, hogy egyes szakaszokban a léghőmérséklet a 40 E fokot is eléri. A vízszállítás másodpercenként 15 köbméter lesz. A vízelvezetést az Árpán kedvezőbb magassága 20 cm. Mivel a kétmenetes aratást a gabona viaszérésekor kell elkezdeni, nyilvánvaló előnye az arató-cséplőgéppel, a koanbáj- nolással szemben, hogy az aratás időtartama majdnem egy héttel megnyújtható. A másik nagy előny, hogy a rendre-ara- tott gabona kevésbé károsodik, mint a lábon álló és érés után hosszabb ideig tartható a tarlón. Aratás közben viszont figyelemmel kell lenni a gabona érésére. Ha a lábon álló gabonában a szemek nedvességtartalma az érés során 18 százalékra csökkent — gyakorlatilag beérett a szem —, akkor át kell térni a kétütemes aratásról a közvetlen kombájnolásra. A kétmenetes aratásnál a rendről-cséplő módszer olcsóbb, mint az arató-cséplőgép használata, a költségek kb. 20 százalékkal csökkennek, mert a kombájnok munkateljesítménye így fokozható, és a cséplőkombájn sebesége növelhető. K. J. A népgazdaság igénye villamos energiában, az új kapacitások teremtése a vegyiparban és fémiparban és mindenekelőtt a növekvő exportköteNtitekvő exportigények — 5 milliárd árutermelés Váltófeszültség-vizsgáló berendezés 2,25 «■ rönigemntu. Xteesuia)» millió voltra. gáttal oldják meg. Az építkezés a Transzkaukázusban egy mesterséges folyót hoz létre, amelynek szakaszai: 48 km az alagúti rész, 70 km maga a Sevan tó, s valamivel több mint 70 km a Radan folyó erőműjének csatoma-alagút és csővezeték-hálózata. Az építkezést 1970-re tervezik befejezni. Sz. M. Mesterséges folyó a föld alatt Kétmenetes, vagy osztott aratás a gabona-betakarítás újabb módja, amelynek lényege, hogy az aratást az első munkamenetben, a cséplést a második munkamenetben végsők: éL Ehhez kétfajta gép szükséges: az ún. rendrakó aratógép, amely learatja a termést és a levágott gabonát rendbe rakja. Az így learatott termés a szántóföldön szárad néhány napig, s ezután indul meg a második menet: a felszedő szerkezettel ellátott kombájn elvégzi a cséplést A rendrakó aratógép vágó- szerkezete nagyjában a fűkaszához hasonlít, a learatott terményt egy motolla fekteti a vágószerkezet mögött lévő szerkezetre, amely keskeny sávban helyező a levágott gabonát a tarlóra. Ä rendrakó aratógépek akkor végeznek jó munkát, ha az általuk rakott rendekben a gabonakalászok egyenletesen helyezkednek el. Ellenkező esetben egy-két nap múlva már lehúzza őket a súlyuk, a talajra fekszenek, s így nehezebben száradnak. Rendre-aratott gabona a tarlóin jól szellőződik, négy—öt nap alatt beérik és csépelhető. A renden utánérett és száradt gabonát cséplés után már nem kell szárítani. Felmerül mármost a kérdés: hol, mikor, milyen körülmények között végezhető kétmenetes aratás? Általánosságban: a búza, az árpa és a zab egyaránt alkalmas a kétmenetes betakarításra. De csak megfelelő sűrűségű gabonát szabad kétmenetesen aratni: ha a növényállomány ritka, a tarló nem tartja fenn a rendét, a kalászok a földre esnek és nem száradnak. Szovjet adatok szerint legalább 300 szál/négyzetméter szálsűrűség kell a kétmenetes aratáshoz. (Ugyanígy gondolni kell arra is, hogy alacsonyra vágott tarló esetében nincs eléggé biztosítva a gyors kiszáradás, különösen, ha az idei nyár olyan csapadékos, nedves lesz, mint amilyennek idáig mutatta magát. A kétmenetes aratás tarlójának legMit kel! tudni a kétmenetes aratásról lezettség szükségessé tette az NDK-ban az elektrotechnikai ipar átlagon felüli fejlesztését. 1965-ben az elektrotechnikai iparág árutermelése először haladja majd meg az 5 milliárd márkát. Ez nem foglalja magában az elektronikát, mely különleges helyet foglal el jelentősége miatt és termelése már most meghaladta a 3 milliár- dot. Az elektrotechnikai ágazathoz számítjuk az erős áramú berendezések létesítését, a magasfeszültségű készülékes kábelipart, az elektromosgépipart, az elektromos berendezések és készülékek gyártását, valamint a műszaki kerámia ipart. A Német Demokratikus Köztársaságban szervezetileg több mint 100 jelentők üzem egyesül 6 nagyvállalattá. A legjelentősebb ezek közül az erős áramú berendezéseket előállító mű, amelyet sok feladattal lát el a mezőgazdaság kemizálása, a petrolkémia gyorsütemű felépítése, a barnaszén-bázisú energiatermelés gyors beindítása. Ehhez a feladathoz csatlakoznak a növekvő exportigényeik, valamint a baráti államokkal kötött m-rxMAst&hen, «fflJt kötelezettségek. Egy komplett vegyiüzem létesítésénél az elektrotechnikai rész mintegy 15 százalékot tesz ki. Főleg a nagy teljesítményű automatizált vezérlő- és szabályozó-berendezések elektronikus bázison alapuló termelése növekszik. 1965- ben a távvezérléses, nagy üzembiztonságú berendezések üzembe állítása jelentősen emelkedik. Az NDK elektrotechnikai ipara nagy lehetőségekkel rendelkezik a kutatás, a fejlesztés és a termelés területén. Mindez előnyös exportlehetőségekef biztosít. Olyan speciális terüle' teken, mint a villanvmozdony- építés, az orvosi készülékek, a röntgentechnika és az elektron- áramlás-technológia, a termékek egész soránál ért el világ- színvonalat. A baráti államokba történd exporton túl Svédországba, Ausztriába, Olaszországba, Angliába, Hollandiába, Nyugat-Né- metországba, Iránba és Libanonba szállítanak elektrotechnikai termékeket, további országokba pedig vezetékeket és kábeleket. Az elektrotechnika minden évben vezető szerepet játszik a Lipcsei Vásáron, melyen 1964- ben is több, mint 400 új és továbbfejlesztett termékét áűf* iáit ki. csont, szemgolyó, szövődmény, vörheny és még sorolhatnánk tovább. Számos szava módosult változatban él nyelvünkben, így pl. a „rovar” szó, amelyet Bugát a „rovátkolt barom” kifejezésből összeolvasztással képzett, s mindenütt „robar”-nak írt Kivette részét a társadalmi haladásért vívott küzdelemből is. Az Orvosi Tár 1848. április 9-i számában „Rendünk átalakulása” címmel fejtegette gondolatait a március 15-i forradalom nyomán. E cikkből kicsendül mélyen demokratikus gondolkodásmódja, és együttérzése a dolgozó emberrel, akinek magát is vallotta. A világosi fegyverletétel után a forradalomhoz mindvégig hű Bugátot állásától is megfosztották. Gyöngyösre ment, majd budai házában húzódott meg, gyógyított, kertészkedett, nyelvészeti tanulmányokkal foglalkozott. 1860-ban a Természettudományi Társulat ismét elnökévé választotta, de megromlott egészsége miatt 1862-ben leköszönt tisztségéről. Előbb azonban 1000 forintos természettudomnyi alapítványt tett. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat méltóképpen emlékezik meg Bugát Pálról, halálának századik évfordulóján. Megkoszorúzzák gyöngyösi emélktábláját. A Kerepesi úti temetőben levő sírjánál új síremléket állítanak. Az ismeretterjesztésben kitűnt TIT aktivistákat pedig a TIT Bu- gát-emlékéremmel tünteti ki. i i M. L. rágóizmok merevségével, száj- i zárral kezdődnek, majd a többi izomra is átterjednek. A tetanusz betegségnél óriási jelentősége van a megelőzésnek. Nagyon fontos a fertőzés utáni gyors orvosi beavatkozás: a sebben lévő kórokozók eltávolítása és a védőoltás. A védőoltás során ellenmérget fecskendeznek be a szervezetbe, amely elpusztítja a kórokozó által termelt toxint. Dr. M. L, Védekezzünk a tetanusz ellen Magyar Orovosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlését, majd megalapította a mai Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elődét, a Természet- tudományi társulatot. E társulat célkitűzéseként emelte ki, hogy „hazánkat, a minden oldalról kizsákmányolt hazát saját magunk vegyük gondjaink és pártolásunk alá, — hogy ne mások, de mi halmozzuk össze annak természeti kincseit, azért, hogy azok felhasználására egymást kölcsönösen megtanítsuk;... hogy a bányász közölje bányája kincseit a tudóssal, a tudós viszont a tudomány adatait a bányásszal.” A másik terület, ahol Bugát különösen nagy ambícióval dolgozott, a magyar nyelv művelése. Orvosi szakkönyveket jelentetett meg magyarul, majd 1831-ben Toldy Ferenccel megindította az „Orvosi Tár” című magyar nyelvű folyóiratot. Siker és bravúr volt ez az 1840-es évek elején, hiszen — miként Toldy írta, a tárgyak területén, melyeknek tanítására Bugát hivatott volt* az élet-, a kór- és a gyógyszertanban minden második szó német, vagy *,deák”. A magyar szaknyelv művelésére szánta élete főművét, a „Természettudományi Szóhalmazt”. Űj, addig ismeretlen szavakat vezetett be, amelyek közül sokat ma is általánosan használnak. Ilyen pl. az agy, bélcsatorna, billentyű, csukló, emlős, fecskendő, fekély, fertőzés, garat, járvány, koponya, kénsav, kór, kórház, műtét* ólom* rák, sebész, sípJúlius 9-én lesz száz éve annak, hogy a múlt századi magyar tudományos élet egyik nagy egyénisége, Bugát Pál meghalt Gyöngyösön született 1793. április 12-én. Édesapja jobbágyfiúból lett szegény sorsú szabómester. Fia nehéz körülmények között tanult az egri Líceumban, majd a pesti egyetemen, ahol 1818-ban orvostudorrá, 1820-ban pedig szemészmesterré avatták. Több éven át tanársegéd, de óriási tudásvágyát, szorgalmát nem elégítette ki az orvosi pálya gyakorlati művelése, ezért előbb az egyetem általános kór- és gyógyszertani, majd az elméleti orvostudományok tanszékére pályázott. Származása miatt azonban mindkét pályázaton elbukott, s a királyi tilalom még annak is útját állta, hogy a kazáni egyetem megtisztelő meghívásának eleget tegyen. Bakabánya, majd Selmecbánya után — elfoglalta a pesti egyetem elméleti orvostani tanszékének katedráját. Egyetemi tanár volt, de nem taníthatta a medikusokat, hanem csak az akkoriban még lenézett sebésznövendékeket. Tudásával elérte* hogy 1830- ban az Akadémia rendes tagjai közé választották. Életművében az orvostudományok fejlesztésével összeforrott mindaz, amit az oktatás* a közművelődés, az ismeretterjesztés terén alkotott Ott találjuk őt egyik tudós kartársával* Bene Ferenccel együtt azok között, akik a tudományos ismeretterjesztést tűzték feladatukká. Életre hívta a A tudományos ismeretterjesztés magyar úttörője Bugát Pál
