Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-27 / 175. szám

Jz egri hévíz sok betegségben (j tj ó (f tf e re jíut e k bizßmjuW Tovább épül, szépül harmadik városunk A HÍRNEVES BUGÁT PÁL által alapított Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Eger vá­ros képviselő testületének meg­hívására Egerben tartották XIII. vándorgyűlésüket. Az or­vosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek napirendjét, tárgyalási anyagát előre ki­munkálva és könyv alakban kiadva tették a vándorgyűlés elnökségének asztalára. A Montedégoi Albert Ferenc szerkesztésében megjelent He­ves és Külső Szolnok Egyesült Vármegyék Monográfiájában a szerzők különös gondosságot és figyelmet fordítottak a megye természettudományos tárgyalá­si anyagának bővebb ismerte­tésére. A mű hét fő részben tárgyalta a megye természeti viszonyait, amelyből — jelentő­ségénél fogva — kiemelkedik a megye gyógyvizednek leírása. Ennek a cikknek keretében minket elsősorban az egri me­leg vizek érdekelnek, mivel augusztus 1-én nyílik Egerben a huszonötágyas, kísérleti für­dőkórház. Mit is mondott az 1868-ban tartott orvosok és természetvizsgálók nagygyűlése Eger gyógyvizeiről Eger történetírói az egri me­leg vizek ismeretét és haszná­latát még a török uralom előtti korra teszik. Régebben valószí­nűnek tartották, hogy az Eger­ben több helyen is feltörő és déli irányba tartó meleg vizeli eredetét az Eged-hegy takarja. Sambncus és Istvánű szerint az Ürményi-féle házban lévő (régi női török fürdő a Dobó utcán) és az érseki, a mai gőz­fürdőt már Dobó idejében, tehát a XVI. században ismerték. Az Urményi-féle háztoldalék, majd a mai Kossuth utca felőli Bal- kai-féle házak építésénél, — alig egy évszázada, 1864-ben — oly erővel tört fel a meleg víz, hogy csak nehezen tudták azt elfojtani. Sajnálatosan a női török fürdő építményét ekkor csonkították meg súlyosan és pótol hatatlanul. A TÖRÖKÖK kivonulása után az általuk épített fürdők szinte a használhatatlanságig elhanyagoiódtak. A fürdőfül­kéket nemcsak betömték, de különféle ólaknak és más mel­lékhelyiségeknek használták, jó részét pedig lebontották. Ugyanakkor a nagy értékű gyógyvíz felhasználás nélkül ömlött a patakba. A mai strandfürdő és ver­senyuszoda helyén lévő, lótusz- szal és zöld, szőnyegszerű, vas­tag takaróval bevont meleg ta­vak vizét elinte a szegény em­berek és a betegek használták. A tímárok pedig egész utca­hosszban bőrök áztatására vet­ték igénybe. Csak amikor híre ment a több esetben is előfor­duló gyógyulási eseteknek, a szegények fürdőjét a tehetősebb polgárok kezdték használni. A gyakori gyógyulások következ­tében a XVIII. században Ki- taibel és Dombi, mint „gyógy- erővel” bíró hévizet ajánlották a közönségnek. Ebben az időben a sok apró forráson kívül négy nagyobb forrást tartottak számon. Így a patak melletti volt érseki mal­mot hajtó meleg vizet (a mai strand mellett), a második for­rás a malomtól északra levő tó vizét (mai versenyuszoda) a harmadik a Sinkovics-féle ház­ban (később Láng-fürdő) forrá­sai, míg a negyedik forrás az uszoda és a fürdő között egy tí­márudvarban volt. Jellemző, hogy az első két forrás ebben az időben egy óra leforgása alatt nem kevesebb, mint 14 760 akó vizet adott. 1863-BAN, amikor tudvalevő­leg országszerte aszályos esz­tendő volt — a mi vidékünkön ez különösen súlyossá vált — a legbővebb vizű források is ki­apadtak, vagy erősen megcsap­pant vízhozamuk, az egri hé­vizek minden forrása azonos mennyiségben tört fel a föld mélyéből. Az egri hévizeket többször és többen vegyelemezték. A vizs­gálók különféle megállapításo­kat tettek. Így Kitaibel szerint szénsavat és szénsavas meszet tartalmaz. Adler András 1826- ban szabad szénsav, szénsavas mész, scsavas mész, salétrom, sziksó és konyhasó összetételt mutatott ki és megjegyzi: „az egri hévíz sok betegségben jó­tékony erejűnek bizonyult”. John Abel 1838-ban Adler vizsgálatait teljes egészében helyesnek véleményezte, csak éppen konyhasót nem talált. Dr. Frantz Alajos, Heves me­gyének a nagygyűlés idején hi­vatalban levő főorvosa, az egri hévíz gyógyhatásúról tanul­mányban irta meg kartársai és saját tapasztalatait. Dr. Frantz leírja, hogy a már láztalan, de idültté vált gümő- kórban szenvedők —, akik a fürdő környékén laktak, ahol a fürdőből kifejlett gőzzel' és fel- emelkedett párákkal telített a levegő — igen jól és „vidoran” érezték magukat. Sőt olyan ese­teket is látott, ahol a cavemák elmeszesedtek s akiknek életé­hez alig volt már remény, meggyógyultak. A FÜRDŐK környékén — a megfigyelés szerint — a nö­vényzet is dúsabb, gazdagon fejlett, késő őszig üdezöld és már mindenütt csupaszok a fák ágai, amikor ezen a tájon elhullanak a sűrű lombozatok. Az egri hévizeket a világhírű gateini fürdővel hasonlította Frantz Alajos doktor, amely­nek testvérét mi Egerben bír­juk, de amelyet mi nem be­csülünk annyira, mint amazt a világ. ★ Egy kerek évszázad múltán, amikor már sok-sok betegség gyógyítására gyorsabb és haté­konyabb gyógymódot ismer a mai orvosi tudomány a fürdő­víznél, és amikor már több új forrással szaporodott a régiek száma, ezrek és ezrek élvezik az Európa-hírű egri meleg víz gyógy hatását. Az elmúlt évszázad során sok fejlődésen át jutottunk el a to­vábbi fejlesztések sorozatához. Fürdővárossá épül Eger. Olyan­ná, mint a világhírű gateini fürdők, amelyet egy évszázad­dal előbb dr. Frantz Alajos ál­modott és olyanná, amelyet egy egri orvos, aki mint dr. Frantz, felismerve az egri hévizek nagyszerű gyegyerejét, korsze­rű fürdőkórházat létesített. Dr. Lengyel Endre ezt a nagy kin­cset tudatos és célratörő ter­vekkel igyekezett a gyógyítás szolgálatába hasznosítani. Saj­nos, ebben az igyekezetében megakadályozta korai halála. A GYÓGYVÍZ azonban to­vábbra is ott bugyog a tükör­fürdőben, az uszodákban és strandmedencékben, ahol a ké­kes, opál színű víz fenekéről dió és tojás nagyságú buboré­kok, tiszta, átlátszó gázgömbök emelkednek a víz felületére és természetes szénsavval töltik meg a gyógyító vizet. Egyetlen fürdő Európa-szerte az egri szénsavas meleg víz. Okos Miklós Ülést tartott a hatvani tanács Tegnap ülést tartott a Hat­vani Városi Tanács. Az ülés napirendjén városfejlesztési feladatokról s a második fél­évi munkatervekről tárgyal­tak. Mi valósult meg az idei vá­rosfejlesztési tervekből az el­múlt hat hónap során — er­ről készült számvetés a Hat­vani Városi Tanácson. A kór­ház, az új lakóépületek, a TÜZÉP-telep s egyéb más lé­tesítmények építését tekintve, elmondhatjuk: jelentős beru­házások színhelye megyénk harmadik városa! A lakáskérdés, a lakáshiány Hatvanban is a legégetőbb, mindenkit legjobban érdeklő probléma. Lássuk, mi a helyzet a lakásépítkezések frontján? A Mező Imre utcai lakótelep az idén tovább rangosodik, új épületekkel gyarapodik. Még ebben az évben átadásra kerül itt két 40—40 lakásos tömb­épület, s megkezdik egy tizen­nyolc lakásos tömb építését. Ötven férőhelyes, földszintes napközi otthont és óvodát is kap már idén a lakónegyed. A legjelentősebb beruházás mindenképp a 452 ágyas új kórház építése. A 84 milliós költséggel épülő kórház átadá­sának határideje: 1966. már­cius. Jóllehet a nyers munkák igen előrehaladottak, a szerke­zeti munkák is elkészültek 98 százalékban — a városi tanács véleménye szerint — az épít­kezés befejezésének határide­je nem látszik biztosítottnak. Még tavaly elkezdték az iparvágányos TÜZÉP-telep építését, s jövőre átadják. Jelentős beruházási munkák folynak a város ipari üzemei­ben is. A cukorgyárban 21 milliós, a konzervgyárban 18 milliós, s az erőműben 102 milliós költséggel végeznek különböző gépészeti és bővítési munkákat. A nagyobb létesítmények so­rában említhetjük a II. deltavá- gány megépítését amely első­sorban forgalmi szempontból jelentős: a rendező pályaud­varról a teherszállítmányok most már a személy- és az átmenő forgalmat nem zavar­va most közvetlenül kijuthat­nak a szolnoki vágányra. A villanyhálózat is rászorult már a felújításra, korszerűsí­tésre — e munkák költségveté­si összege 2 millió 400 ezer forint. A higanygőzlámpák ma már Hatvanban is elfog­lalták helyüket a közvilágítás­ban: a vasúti híd újhatvani lábától egészen a járásbíróság épületéig, s az egész hatvani szakaszon építettek higanygőz­lámpasort. Tervek szerint de­cember 25-re e munkákat tel­jesen befejezik. Kétmillió forintot tervez­tek a város útjainak, járdái­nak karbantartására, felújítá­sára és korszerűsítésére. Az elmúlt fél év során el is ké­szült majd 15 000 négyzetmé­ternyi területű aszfalt-járda, kb. 12 km-nyi hosszúságban. A vízhálózat bővítésére 1800 m-nyi cső lefektetését tervezték Hatvan területén, s 250 000 forintos költséggel sor kerül egy kútcsoport építésére is. Hatvan — a parkok városai A parkosított területek nagy­sága már jóval meghaladja a 42 000 négyzetmétert. A par­kok gondozására tavaly 1 167 000 forintot fordítottak* idén pedig a fenntartási és felújítási munkák összege el­éri az 1 620 000 forintot. Ha mérlegre tesszük a vá­rosfejlesztési tervek megvaló­sult tényeit, az eredmények mindenképp biztatóak, a város félévi számvetése — kielégítő. FILM HÍREK ÉRDEKES, ŰJ FILMEK szin­kronizált változatai várnak be­mutatásra. A Pannónia Film­stúdió műtermeiben befejezték Joseph Losey A királyért és a hazáért című angol filmjének szinkronmunkálatait. A ma­gyar szöveget Szeredás And­rás írta, szinkronrendező: Csá­kány Márta, hangmérnök: Csá­szár Miklós. A film főszereplő­je Tom Courtenay — magyar hangját Mécs Károly tolmá­csolja, a két főbb szinkronsze­replő Avar István és Bitskey Tibor. Leonhard Frank Jézus tanítványai című regénye nyo­mán készült az Egy gyilkosság krónikája. A film magyarul beszélő változata Tóth Sándor rendező irányításával készült, magyar szövegét Nedeczki Edit írta, hangmérnöke Horváth Domonkos. Szinkronszereplők: Pápai Erzsi, Mécs Károly, Bits­key Tibor, Végvári Tamás. Be­fejezték A baracktolvaj szin­kronizálását is. A nemzetközi elismerést aratott bolgár film — egy tragikus szerelem története — szinkronrendezője Várkonyi Gyula, magyar szövegét Wes­sely Ferenc írta, hangmérnöke Horváth Domonkos. A film két főhősének hangját Soós Edit és Avar István tolmácsolja. A stúdió műtermeiben e napok­ban készülnek az Ötödikesek voltak című jugoszláv film! szinkronfelvételei Moldoványi József rendező irányításával. A magyar szöveget Szalóky Jó­zsef írta, hangmérnök Bélái István. A nagy hatású film ta­nár hősét Szakáts Miklós szó­laltatja meg magyarul, a többi szinkronszereplő: Kern And­rás, Kozák András, Kertész Péter, Békés Rita, Nádassy Myrtill. ŰJ FILMEK — BEMUTA­TÁS ELŐTT. A humoros hang- vételű francia „fekete széria egyik filmjéből megismerheti a magyar néző Paul Meurisse-L' Ö a főszereplője a Hölgyeim; vigyázat! című vígjátéknak; amelyben pórul járt házasság­szédelgőt alakít; partnerei: Da-j nielle Darrieux, Michele Mór-* gan, Sandra Milo. Megszakított repülés címmel megkapó len­gyel film vár bemutatásra; bő-j se egy szovjet polgári pilótái aki felkeresi azt a helyet, aholj a háború idején megsebesülj és bújtatták. Egykori szerelme-l se, egy fiatal lengyel lány nyo-J mát kutatja. A film főszerepeit! a rokonszenves szovjet színészi Alekszandr Beljavszkij és azj ismert lengyel filmszinésznőí Elzbieta Czyzewska játssza! Műsorra tűzik a moszkvai fesz-! tiválon kitüntetett Werner HolÁ kalandjai című NDK filmetris$ 8. Fürdőhelyei kellemes vizűek, és a víz alá feszített nagy há­ló jól védi fürdőzőit az állan­dóan éhes, emberevő cápák­tól. S bár a védőhálók ellené­re is gyakran előfordulnak balesetek, ez mégis közbizton­ságot ad. Számtalan szállói­nak 50 százaléka európai Vi­szonylatban is reprezentatív nívót képvisel, persze normáli­sabb árakkal. Klímája ái’an- dóan +20 és +40 C fok közt mozog, lakossága mindenféle európai országokból összecső­dült emberekből áll. Az életet könnyen veszik és társadalmi fokukra való tekintet nélkül, valamennyien nagy mennyisé­gű szeszes italt fogyasztanak. Barátságos, sokszor nyitott szemmel, gyakran vakon járó jövevények ezek. Az istenük a pénz! Ha vele egyen-, vagy maga­sabb rangúnak ítélt, mind ked­vesek, nyájasak hozzá, és va­lamennyiük „palira” vehető. Ha alacsonyabbrendűnek ítél, úgy könyörtelenül lenéz és kimosolyogja belőled a leg­parányibb önérzetet is. Ennek ellenére a hobók ezrei élnek Durban-ban. De a durbani em­bert esetleges jobb öltözékkel tem lehet megtéveszteni. Mindezt nem tudtuk, amikor elhatároztuk, hogy zsebünk­A XSPUM&G 2965.- július- 27, kedd ben 40 fonttal indulunk sze­rencsét próbálni. Érkezésünk után az egyik olcsóbb hotelben szálltunk meg, majd hamarosan Durban utcáit jártuk, vagy ültünk a tengerparton és gyerekes ra­jongással vártuk a dagályt. Drukkoltunk a hullámok tete­jén életmentő csónakjaikon álló egyensúlyozó fiúknak, együtt élveztünk a hullámok­kal viaskodó fürdőzőkkel és néztük a homokban sütkérező lusta tömeget Mindenütt csupa fehér em­ber. Nem csodálatos-e, hogy ebből a csekély, kétmilliós fe­hér lakosságból ilyen bőven jut minden tengerparti város­ba? És nem csodálatos-e, hogy a 12 milliós fekete lakosság­ból, egyetlenegyet sem látni itt hírmondónak? Arra a kér­désemre, hogy a négerek itt miért nem fűrödnek, egy ha­tósági közeg ezt a felvilágosí­tást adta: A feketéknek minden ten­gerparti városban van egy ré­szükre külön engedélyezett fürdőhely, ami aztán jóval na­gyobb a fehérekénél. Megjegyzem, nyolcéves kinn- élésem alatt, miután bejár­tam az összes dél-afrikai ten­gerparti városokat, sohasem láttam egy ilyen külön, a né­gerek részére kijelölt fürdőhe­lyet Itt csak arra következ­tethetek, hogy a hálóval vé­dett vizeken kívül, az egész tengerparti rész, a cápákkal együtt a feketéké. És csak azért nem használják, azért nem-fürdenek benne, mert a cápák gyorsabb úszóknak bi­zonyultak. Sok ámuldozással, és gyor­san múlt az idő, de olyan gyorsan fogyott a pénzünk is. A harmadik napon már utolsó pennijelnkből vettünk kenye­ret, s még aznap az előre már megbeszéltek szerint, fizetség nélkül megszöktünk a hotelból. A következő éjszakákat a pályaudvar javítóműhelyéhez tolt, javításra szoruló vago­nokban töltöttük, nappal pe­dig ruhadarabjainkat árultuk fillérekért, minden utunkba álló feketének. Egy nap, mi­után bőröndünkből már min­den kifogyott, a bőröndöt is eladtuk, majd levetettünk a cipő, a nadrág és az ing kivé­telével mindent, — értem ez­alatt a zakót és fölösleges fe­hérnemű-darabokat és áruba bocsátottuk. Általában Blaskó Laci árult, ilyenkor Talpassal együtt, mi a tengerparton vá­rakoztunk rá. Talpast hosszú­nak nevezhettem volna, csu­pán ormótlan, nagy lúdtalpai miatt szólítottam így. Az én gyomrom soha nem vette be a négerekkel való üzletelést, ruhaárulást. Már napok óta azon gondolkodtam, hogyan kellene pénzt szerezni. Érez­tem, hogy barátaim is ilyes­mit várnak tőlem. Ha arra jártunk, titokban mindig meg­figyeltem egy tengerparti gyü­mölcskereskedő forgalmát. Megfigyelésemben már addig jutottam, hogy a becslésem szerintí napi bevétel 200—300 tulajdonosnő zárás előtt tás­kájába rakja, és öreg férjével gyalog mennek a harmadik sarkon levő lakásukig. Mikor Blaskó visszatért, ke­nyeret, felvágottat és három üveg sört tett elénk. Szó nél­kül enni, majd sörözni kezd­tünk, majd megemlítettem a gyümölcsösről szerzett tapasz­talataimat. Nagy tárgyalás, vi­ta kezdődött, végül is az áldo­zatok lakása mellett levő, szük­séges esetben menekülésre al­kalmas, szűk keresztutcára való tekintettel, megcsinálha- tónak ítéltük és kidolgoztuk a haditervet, ez a következő volt: Mikor zárás után az üzletből kijövet elindulnak szokott út­jukon, egyikünk előttük sé­tál, majd a keresztutcához érve, a másik hátulról kihúzza a nő kezében tartott táskát. Ezalatt a harmadik a másik oldalon tartózkodik. Miután az öregasszony felsikolt, — mert okvetlenül fel fog sikol- tani — és segítségért kiált, amelyikünk előttük sétál, visz- szafordul, és mintha segítene* feltartóztatja a tömeget, ez­zel mintegy biztosítja a másik menekülését. A túlsó oldalon tartózkodó csak akkor jön át* ha rendőrség érkezik, vagy ha a tömeg ott maradt barátun­kat akarná „gondjaiba vennie Ö majd — tanúskodik, hogy mindent látott, — és minden­ki ártatlan. Rendben van — döntöttünk. Még ma este! Kiittuk sörün­ket és némán néztünk ma­gunk elé. Ki mi legyen? — ez volt a kimondatlan kérdés. Talpas borzalmas lúdtalpával nem tud futni és szerencsét­lenségére még lúdtalpbetétjét is benne felejtette a tegnap eladott kabátja zsebében. Blaskó nem tudja magát meg­értetni angolul, hogy a tömeg­gel maradhasson. Végül sor­solással döntöttünk. Ki mit húz, azt teszi, és megesküd­tünk, hogy bármelyik beosztás kerüljön is ránk, meggondolás nélkül végrehajtjuk. A gróf úr négy schilling je Talpas húzta ki a futást, én a helyszínen maradást, Blaskó a másik oldali sétát. Nem szól­tunk, de valamennyien érez­tük, hogy Blaskónak lesz a legkönnyebb dolga. Neki még megvolt a hazulról hozott karórája. Ráparancsoitam, hogy azonnal menjen és adja el. Akármennyit kap érte* mindért vásároljon sört, és a lehető leggyorsabban térjen vissza. Ellenvetés nélkül ello­holt és rövidesen hat családi üveg jéghideg sörrel tért visz- sza. Szorongva vártuk a zá­rást. Végre bezártak, és szokott útjukon hazafelé indultak. Néhány lépéssel előttük sé­táltam, kezemben újságot tar­tottam, mintha elmerülten ol­vasnék. Blaskó velünk egy vo­nalban, az ellenkező oldalon* Talpas már várakozott a jö­vendő tett helyén. Amikor el­sétáltam előtte, meredt test­tartásán, falfehér arcán, és tá­gult szemein láttam, hogy nem meri megtenni. Rám sem né­zett, csak mereven bűvölte az öreg nő karja alatt szoronga­tott táskát. Már biztosra vet­tem* hogy nem fog történni semmi, és őszintén szólva meg­könnyebbülten lélegeztem fel. Még egy pár lépés, és minden­nek vége. Gondoltam. Ekkor nagyot si- koltottak a hátam mögött. S hátrafordulva láttam, amint a táskája után kapó nő a földre esik. Magam felé fordítva fel­segítettem és vállai fölött szorongva néztem a nagy ki­lengéssel, őrülten rohanó Tal­past*-amint-eltűnik a kereszt­utcában. Az áldozattal sétáló! öregúr, nem tudva mi történtj sétabotjával teljes erővel fej-? be vágott, úgy, hogy pillanatok! alatt dió nagyságú gumó nőttjl a fejem búbján. — Nem ő volt! — kiáltott rá a felesége. — Mi az? Segítségért ez.% kapom? — Még rendőrt kf akartam hívni! — de az öreg< úr nagy zavarában bocsánat! kérőn könyörgött. Megsért tődve sarkon fordultam, ott-*- hagytam őket a csődület kellőst közepén. Olyan váratlanul ék gyorsan történt mindez, hogy) a Talpast senki sem látta» meg, s Blaskónak annyi ideje sem volt, hogy átjöjjön a má-, sik oldalról, amikor én, a fe­jemen már almanagyságúra nőtt gumóval, messze jártai« a tömegtől. A tengerpart előre kijelölt pontján várakoztunk. Talpas hamarosan meg Is jött, zse­beiben mindenféle női táská­ban található szerekkel, kul­csokkal, telefonérmékkel. —■ — És a pénz? — kérdez­tem. — Három schilling (kb. 10 forint) — mondta sírva. Szerencsétlenségünkre, ak­kor este bennhagyták a pénzt) Ilyen lesújtó kudarc után mit lehet tenni? Lakás, pénz* öltözék nélkül, teljesen meg­kopott számunkra minden —< Durban is, minden fényének pompájával, csodálatos ten­gerpartjával és az utcán állan­dóan nyári öltözékben sétál­gató, ragyogó idomú lányai­val együtt. Megtanultuk, hogy ilyen mélyre süllyedve, felszínre evickélni, rokonok, ismerősök* esetleg ismeretlen honfitársak segítsége nélkül, nagyon ne­héz. Talán lehetetlen. Üjabb jelszavunk támadt: El innen! De hová? Hogyan? Miből? Egyikőnk sem tudta. Undorí­tó napok következtek. (Folytatjuk) Urbán József font lebet Ezt egy idősebb

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents