Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-24 / 173. szám

Már megint piszkos vagy A túlzott alkoholfogyasztás, a részegeskedés és általában az iszákos életmód ártalmas az egészségre, de káros a társada­lomra is és nem egyeztethető össze a szocialista erkölccsel, ezért hatékonyabb társadalmi 1 és állami intézkedést igényel. A társadalmi élet minden vo­nalán erőteljes küzdelem van kibontakozóban az alkoholiz­mus ellen. A cél az, hogy az alkoholiz­mus elleni intézkedéseket a le­hetőség szerint társadalmi rá­hatás eredményeként hajtsák végre és csak ennek eredmény­telensége esetén kerüljön sor az állami szervek beavatkozá­sára. Erre az esetre viszont meg kellett teremteni a beavat­kozás jogi eszközeit is. Ez ve­zérelte a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsát, amikor még 196*1. évben törvényerejű rendelet­ben szabályozta, hogy a nyil­vános helyen botrányt okozó, vagy magával tehetetlen részeg személyt a rendőrség szervei kijózanító szobába szállítják. Az így beszállított személy a beszállítással és a kezeléssel fel­merülő költségeket köteles megfizetni. Azt az alkoholistát, aki ma­gatartásával családi életének felbomlását okozhatja, kiskorú gyermekeinek erkölcsi fejlődé­sét hátráltatja, környezetének biztonságát veszélyezteti, vagy a közrendet, illetve a munka­helyén a munkát rendszeresen zavarja, a tanács egészségügyi szakigazgatási szerve rendelő­intézeti elvonó-kezelésben va­ló részvételre kötelezheti. A kényszerelvonó-kezelés al­kalmazására az egészségügyi szervek mellett felállított orvo­si bizottság tesz javaslatot. He­Iz alkoholizmus ellen; védekezés lesi eszkizei vés megyében ilyen orvosi bi­zottság Egerben és Gyöngyö­sön működik. Az orvosi bizott­ságnál a javaslat előterjeszté­sét az alkoholista személy há­zastársa, vagy más tartásra jo­gosult hozzátartozója, a rendőr­ség, a szakszervezet, a KISZ, a Nőtanács stb. kezdeményezhe­ti. Ez az elvonó kezelés való­ban társadalmi, hiszen a be­tegségi biztosítási szolgáltatá­sokra jogosult személyek vo­natkozásában betegség miatt szükséges gyógykezelésnek kell tekinteni. Sőt, a biztosítási szolgáltatásokra nem jogosult személyek is ingyen kapják a rendelőintézeti kényszerelvonó­kezelést, nekik csupán az úti­költséget kell megfizetniük. A kényszerelvonó-kezelést nemcsak az egészségügyi szak- igazgatási szerv rendelheti el, hanem a Büntető Törvény- könyv idevonatkozó paragrafu­sa alapján a bíróság is. Az al­koholizmus hatása a bűnözés­re rendkívül nagy, s ez ellen a társadalom jól felfogott érde­kében a büntetőjognak is fel kell vennie a küzdelmet, még­hozzá olyan eszközökkel, ame­lyek leghatásosabbnak látsza­nak. Kényszerelvonó-kezelést a bíróság akkor rendel el, ha az egyes konkrét bűntett elköve­tése a mértéktelen alkoholfo­gyasztással függ össze. A kény­szerelvonó-kezelés e formájá­nak elrendelése akkor szüksé­ges, ha az elkövetés oka, vagy legalábbis egyik oka a mérték­telen alkoholfogyasztás. Ebből érthetődően, akik nem szokásos alkoholisták, azok nem szorulnak gyógyításra, ve­lük szembe tehát nincs is ér­telme kényszerelvonó-kezelés elrendelésének. Az eseti leré- szegedés nem indokolja tehát ezt az intézkedést. A kényszer­elvonó-kezelést, ha az illetőt nem ítélik végrehajtható sza­badságvesztésre, rendelőinté­zetben, vagy zárt gyógyintézet­ben kell foganatosítani. Ha az elkövetőt viszont végrehajtha­tó szabadságvesztés büntetés­re ítélik, a kényszerelvonó-ke­zelést a büntetés végrehajtása alatt kell foganatosítani. Amint az ítélkezési gyakor­lat mutatja, alkoholos «befo­lyásoltság alatt a legkülönbö­zőbb bűncselekményeket kö­vetnek el. E csoportból is ki­kívánkozik egy bűncselekmény: az ifjúság elleni bűntett Majdnem minden egyes eset­ben ugyanis a bűntett elköve­tése alkoholista életmóddal függ össze, az alkoholfogyasz­tás mértéktelenségével magya­rázható. Sajnos, egyes szülők, vagy más kiskorú gyermekek nevelésére, vagy gondozására köteles személyek italozó, zül­lött magatartásukkal a kisko­rú gyermekek testi és szellemi fejlődését oly mértékben ve- szélyeztetik, hogy velük szem­ben már a Btk. eszközeivel kell felvenni a küzdelmet. Az alkoholista személyek gyermekeit védi a már fentebb említett törvényerejű rendelet, amikor kimondja, hogy a bí­róság elrendelheti, hogy az olyan személy részére, aki iszá­kos életmódot folytat és nem tesz eleget gyermekével szem­ben fenálló tartási kötelezett­ségének, gyermeke tartásának biztosítása érdekében az egyéb címen levont összegek után fennmaradó munkabérének (járandóságának) legfeljebb 50 százalékát a házastárs, vagy a gyermek gondozója kezéhez fi­zessék ki. A járásbíróság ügyészi in­dítvány alapján határoz a le­vonás elrendelése kérdésében. Az ügyészi indítvány előter­jesztését az érdekelt személy házastársa, vagy tartásra jo­gosult hozzátartozója, továbbá a KISZ, a szakszervezet, a Nő­tanács kezdeményezheti. Dr. Czibolya László Néhány tanács ax ételmérgexés elkerülésére Mi magunk is sokat tehe­tünk a fertőzés elkerüléséért. Első és legfontosabb az ottho­ni, és éttermi étkezéseknél egyaránt, — a kézmosás. So­kan nem tulajdonítanak en­nek jelentőséget, pedig a fertő­zéseket leginkább a kézre, te­Nagyvárosok divatja Minden külföldön járó nő érdeklődéssel figyeli, mit vi­selnek, mi a divat a külföldi világvárosokban. Olvas'" nk bi­zonyára szívesen veszik — ha most erről szól nyári. divat­tudósításunk; Párizs az európai divat böl­csője Ez különösen a női di­vatra vonatkozik. Itt tervezik, itt alkotják meg mindazt, amit nemcsak Európában, hanem világszerte viselnek, s felől­iének majd a nők. pöttyös anyagból készült; Ez azonban a divat túlzása, mi egyelőre a pöttyös ruhákat fo­gadjuk ed; Róma napfényes utcáin, a nők öltözködésében a színek a legmegkapóbbak. A déli ég­hajlat, a napsütés lehetővé te­szi a színek merész alkalma­zását. A legtöbb nyári ruha alapja fehér, s a virágminták kontúrosan, elmosódottan — vad színekben pompáznak a ruhaanyagokon. Az clasz nők s mintákat csereberélnek, hogy elkészíthessék az esti fehér, aranyszállal erősített blúzt, a sárga horgolt-ruhát. (Harma­dik rajzunk.) Rájöttek a horgo­lás mennyire sokféle és gaz­dag tehetőséget nyújt az öltöz­ködés variálásához; Berlinben ezen a nyáron ezerféle formában a „matróz stílus” az uralkodó. (Negyedik rajzunk.) A ruha alapanyaga jól mosható vászon. A színek: kék, fehér, piros és sárga. Az új divat nem a tengerész­ruha szolgai utánzására, ha­nem inkább a díszítőelemei­nek, és jellegzetességének okos és ötletes felhasználása; A tengerparti nyári üdüléskor a hosszú nadrághoz matrózblúzt viselnek a nők; Kovács Margit nyérre, uj jakra tapadó bacilu­sok okozzák. A legtöbb ételt a tűzhelyről levéve, langyosan — fedővel fedve tárolják. Ennek követ­kezménye, hogy a leves ha­mar megsavanyodik, a főze­lék bomlásnak indul. Az ízén sokszor még nem is érezhető, hogy az ételben megindul a káros bomlási folyamat. Ezért ezt az ételt tálalás előtt ismét fel kell forraim, hogy a káros baktériumok elpusztuljanak. Különösen sok bajt, rosszul- létet okoztak a több napig ál­ló krémes sütemények, a tej­színes torták és a vaníliafagy­lalt. Ezért ezekből az élelmi­szerekből csak friss árut vá­sároljunk, fogyasszunk. A háztartásban a legfonto­sabb, hogy az edényeket tisz­tán tartsuk. Mosatlant ne tá­roljunk, és nyár idején a le­mosott edényt többször öblö­gessük el. A nyári fertőzések hordozó­ja a légy. Konyhaablakra, élelmiszerpolcra, kamraablak­ra tegyünk vékony szúnyog­hálót, hogy a légy ne férjen az élelmiszerekhez. Az ételt tartsuk fedve, de a legszeré­nyebb körülmények között is gondoskodjunk a hűtéséről. „Rendetlen, rossz fiú. Szé- gyelld magad. Reggeltől estig dolgozom, este aztán kezdhe­tem elölről a mosást. De te nem törődsz vele. Nem becsü­löd édesanya munkáját”. Pisti megszeppenve hallja a szemrehányások zuhatagát. Miért haragszik rá anyu eny- nyire? Mi rosszat tett? Igaz, hogy a ruhája egy kicsit gyű­rött, itt-ott piszkos is, de mi­kor történt, hogyan? — nem is emlékszik rá. Ő igazán nem akarta édesanyát szomorítani, sőt alig várta, hogy találkoz­hassanak, mert annyi minden történt, amit szeretne elmesél­ni. Hiába, anyuka nem figyel rá, rosszkedvű. Eiste nem ve­hette elő kedvenc játékait, szo­morúan tért nyugovóra. Saj­nos, megszámlálhatatlanul sok hasonló nap volt már Pistike rövid életében. Igaz, nagyon sok szép ruhát kapott, egy-egy új darab már nem is jelentett számára örö­möt. Viszont annál többet az anyuka számára. Büszkén vit­te fiát sétára, rokoni látoga­tásra. Hadd lássa mindenki, hogy ő a gyermekért él, az ő fia a legszebb, a legjobban öl­töztetett gyermek a környé­ken. Pista nagy árat fizet az anyai hiúságért. Csak szomo­rúan és irigykedve nézte a vi­dáman játszadozó gyermeke­ket. Egyszer-kétszer elindult feléjük, de hirtelen megtor­pant, eszébe jutott a szép ru­hája. Lassan elszokott a gyer­mektársaságtól, s mivel a fel­nőttek is csak csodálták, s nem játszottak vele, bizalmat­lan, félszeg gyerek lett belőle. Gátlásai támadtak, s mindjob­ban fokozódtak, mire iskolába került. Idegenül, sután moz­gott pajtásai között. A kisfiú jelenleg rendszeres ideggyó­gyászati kezelésben részesül. Györgyikét fehér szoknyács- kájáról, habos ruhájáról is­meri a környék. Édesanyja úgy vélekedik, hogy a kisgyer­mek csak fehérben szép. Mi­vel ez a szín hamar piszkoló­dik, Györgyike számára tilos a homokozás, labdázás, s nap­hosszat hallja a tilalmat: — ne nyúlj hozzá, az piszkos! Ne fogd meg, koszos leszel... Bi­zony meglepődtek szülei, ami­kor az egyébként nyugodt kis­lány egyre dacosabb, enge­detlenebb lett, mindenre ellen­kezéssel válaszolt. Vajon mi történt a gyer­mekkel? Miért ilyen rossz? Hiszen mindent megkap, amit szeme-szája kíván. Egyetlen dolgot nélkülöz csupán: éltető elemét, a játékot, — a moz­gást. Ha nincs alkalma egész­séges, önfeledt játékra, ahol kiélheti érzéseit, levezetheti in­dulatait, akkor a tevékenység vágya más helyen, az ellenkezés­ben nyilvánul meg. Ez történt Györgyike esetében is. Nem arról van szó, hogy a gyerek ne törődjék a tisztaság­gal, ne becsülje holmiját. El­lenkezőleg. Értékelje az érte hozott áldozatokat is. Az ízlé­ses ruhadarabok szépérzékét fejlesztik. A rendszeretetre is kiskorban kell szoktatni a gyermeket. De mindezt mér­tékkel, okos megfontolással. Az örökös tiltás, az állandó fi­gyelmeztetés lelki korlátokat emel a gyermekben, sőt a gyer­mek és a szülő között is. Pisti a mama hiúságának ál­dozata. Györgyike az örökös tiltás ellen lázadt. A gyermek öltöztetésében fogadjuk el a jól tervezett* praktikus ruhákat. A szaküz­letben jó minőségű, könnyű gyerekholmik kaphatók. Neve­lésükben pedig az okos magya­rázat, és több engedély az,' ami nem keseríti, nem rontja meg a gyermekünk életét. Sok játékkal tarkított vidám gyer­mekkort biztosítsunk gyerme­keinknek. Nagy Katalin KOZMETIKA Szépftőszereinlc A szépítkezés ma már min­dennapi jelenség. Csakhogy akadnak, akik nem tudják, mikor és milyen kozmetikai szert használjanak, s az egyes arctípusokhoz milyen kikészí­tési mód a legalkalmasabb. Az általánosan elfogadott kozmetikai szerek között igen fontosak a krémek. Összetéte­lük: víz és olaj elegye, néhány konzerváló és adalékanyag — hormonok és vitaminok leg­használatosabbak a nappali krémek, amelyekre rendszerint még egy réteg púder kerül. Fontos, hogy ezek könnyűek, könnyen beszívódók, nem túl zsírosak, és kellemes illatúak legyenek. Éjszakára zsíros, tápláló krémeket használunk. A krémben lévő víz kelleme­Nos, PáriKábán a „divatos nötípus” karcsú, ruhája de­rékig testhezálló, és a szok­nya körben hullámzó, bő. Ezen a nyáron a legkedveltebb két ruhatípus. Az egyik a hűvö­sebb napokra készült ingruha: laza derék, hosszú, manzsettá- ban végződő ujj, kihajtható inggallér, és rakott, vagy hó- los, letűzött szoknya.- A másik ruhatípus meleg napokra, ujj nélkül, körloknisan, vagy kör­ben plisszézett szoknyával. (Első rajzunk.) Ezeket a ruhá­kat a nagy konfekcióáruházak elérhető áron árusítják, sőt, aki varri tud, az átlag méretre kiszabott „ruhát” tasakban ha­zaviheti — megvarrni. Ami igazán érdekes, hogy a párizsi nők ismét felfedezték a pöttyös anyagmintát. A rózsa­szín alapú, feketepöttyös muszlintól a fehér alapú sárga­pöttyös kartonig sokféle sizín és pöttynagyság jellemző a nyári ruháikra. A pötty „ural­mát” jelzi — már a tavaszi bemutatókon feltűnést, és tet­szést aratott — hogy a ruha mellett a kesztyű, a cipő és az (gsernyőiis fehér alapcit-fekete­legkedveltebb viselet® a kissé karcsúsított, szellős, könnyű mosóanyagból készült „kisru- ha.” (Második rajzunk.) Kivá­gása elől kissé mélyített, há­tul azonban derékig fut. Deré­kon keskeny zsinórpántot használnak öv helyett. Csak ritkán díszíti gallér a ruhát, inkább színes szegés fut kör­ben a nyakkivágásnál, a kar­öltőnél, és a ruha alján. A gallér mindig fehér, keményí­tett pikéből készült, s — a fia­tal lányok — fekete, vagy né­gerbarna szaténmasnit kötnek alá — csokorra. Ezeket a köny- nyű „kisruhákat” szellős pa­pucs—szandálok, színes nagy flüklipszek, és a karon viselt nagyszemű gyöngy-karkötők egészítik ki; Prága éghajlata hűvösebb, mint Rómáé; Érthető, ha a divattervezők az időjáráshoz alkalmazkodót kreáltak erre a nyárra. Ez pedig a horgolt ru­ha, kabát, blúz, kosztüm...­Prágában ezekben a napok­ban a legtöbb nő szabad ide­jében horgol. A nagymamák csipkemintáit, a kislánykori „minü^zalagokate szedik elő* Messze a végtelen óceán kék tükrén egy hajó haladt csen­desen. Szél se rezdült és a fe­délzeten az utasok a korlátra támaszkodva figyelték a hajót kisérő delfinek játékát­A hajó tulajdonosa a kor­mánykerékre támaszkodva be­szélgetett egy idős férfivel. So­kaknak feltűnt a hajós gúnyos hangja, de az idős férfi nem törődött ezzel. Higgadtan és nyugodtan hallgatta a dicsek­vést: — Nem utazok én már so­káig ezzel az öreg teknövel. Még egy-két ilyen gazdag fo­gás, mint a mostani, és búcsút mondok a tengernek és élek vígan a pénzemből. Mert mi az ember pénz nélkül? — Senki és semmi. Csak az arany és az ezüst szerezhet elismerést az embernek. Az öregember mosolygott és csendesen felelt. — Tévedsz, mert van az aranynál és ezüstnél többet érő kincs is a világon. Én ezt nem adnám oda semmiféle va­gyonért, mert bármennyit adok is másnak belőle, kevesebb nem lesz, mindig megmarad és hírt is szerezhetek vele. — Ugyan már, ilyet nem hallottam, mióta az eszemet tudom. Elosztja a kincsét, még­is marad. Hírt, vagyont sze­rezhetne, s majdnem rongyok­ban jár. Nem hiszek én az Ulfen, bolondságokban—momd~ Kincs ta, majd végigmérte az öre­get és magára hagyta. Később, amilcor a hajós az esti ellenőrzést végezte a fe­délzeten, újra találkoztak. Az öreg szelíden folytatta a ko­rábbi beszélgetést: — Kár gúnyolódnod. Bár valóban nem a legjobbak a ru­háim, de a kincsemen jobbat is vehetek magamnak. A hajós mérgesen elfordult és úgy dörmögte: — „Bolond az öreg, kár rá időt veszteget­ni.” Az utasok nyugovóra tértek és nem vették észre, hogy az ég fokozatosan elborult. Nem­sokára a láthatáron viharfel­hők tornyosulták. Zúgott a szél, s kitört a vad tengeri vi­har. A hajót a toronymagas hullámok ide-oda dobálták, majd dióhéjként egy sziklás, sátonyos sziget partjához csap­ták. A hajó szétforgáesolódott, s a gazdag fogás, s a hajós minden vagyona odaveszett. Nem menekült meg más, csak a hajós és az öreg ember, akiket partra dobott egy hatal­mas hullám. Pár óra múlva együtt vette őket fedélzetére egy mentőhajó. Teltek, múltak az évek, s egyszer egy tengerparti kikö­tőben találkozott az öregem­ber a hajóssal. — Hogy megy a sorod?— Kérdezte az öreg.-A hajós hüledezve ismerte fel a pompás ruhájú, előkelő, idős emberben egykori hajó­törött társát. — Mint tudod, teljesen tönkrementem, de kérlek, áruld el, te mivel szerezted ezeket a szép holmikat? Hi­szen a hajótörés után neked sem maradt sokkal több, mint nekem? — Ruhámat és jólétemet a kincsemmel szereztem — fe­lelte az öreg. — Hazudsz, hiszen nem volt a hajómon semmiféle kincsed, rongyos ruhád sem mutatta, hogy valahol a parton értékeket rejtegetsz — tört ki a hajós in­dulattal. — Az én kincsemet nem nyelte el a tenger. Nincs olyan vihar, melynek ereje megsem­misíthetné. Ez a kincs életem végéig velem marad, mert egyszer, még fiatal koromban megszereztem magamnak. — Mondd, azonnal! Tudni akarom, hol szerezted, hol rej­tegeted — támadt az öregre a hajós. — Kár kiabálnod, fiam, hi­szen a kincsem nem titok. Te is megszerezhetted volna ma­gadnak arany és ezüst helyett. Mert jegyezd meg magadnak, hogy minden ember egész éle­tében gazdagító, elpusztítha­tatlan kincse: a tudomány. Fordította; Pfeifer Vem sen hűsít; s az utat nyit a pó* rusokban a krém tápanyagai­nak felszívódásához. A zsíros krémeket általában a fényét vesztett, száraz arcbőr ápolá­sára használjuk. A sportkré­mek a napsugár, a szél és a hideg ellen védenek. De ne fe­ledkezzünk meg a tisztítókré­mekről (arctej) sem, amelyek­kel napközben a bőr pórusai­ba lerakodott szennyet távolít­suk el. A púder bizonyos mértékben szárítja a bőrt; ezért a száraz bőrre nem hasznos. Vékony rétegben kell az arcra kenni; hogy a bőr pórusait el ne tömje, az könnyen lemosható legyen. A barna nők okker-; a szőkék krémszínű púdert használjanak. E két szín között az árnyalatok egész skálája van, amelyekből nemcsak a legszebbet; hanem ki-ki az egyéniségének legjobban meg­felelőt választhatja. A szépítőszerek közül nem hagyhatjuk figyelmen kívül az arc- és ajakrúzst sem. Száraz arcbőrre zsíros, zsírosra pedig száraz rúzsokat használunk: Az arc- és ajakrúzs színének megválasztásakor szem előtt kell tartanunk a bőr, a haj és a szem színét. A barna hajúak a narancssárgától a liláig úgy­szólván minden színt használ­hatnak, a szőkék viszont a vi­lágosabb ámyalatúakat A vi­lágos rúzs fiatalítja az arcot) a sötét inkább öregbíti. Az arckikészítéshez tartozik a szemöldök ápolása is. A sze­möldököt ceruzával húzzuk ki.’ A barnák sötétebb, esetleg fe­kete színű; a szőkék pedig barna, vagy bronz színű szem­ceruzát használjanak. A szem­pillát nagyon óvatosan fessük, nehogy megsérüljön a szem kötőhártyája. A szemhéj fes­tése csakis estélyi alkalmakra történik, oly módon; hogy a szemhéj színe összhangban le­gyen a szem és az alkalmi ru­ha színével. 1965. július 25.,

Next

/
Thumbnails
Contents