Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-20 / 169. szám
Válaszok egy fontos kérdésre Milyen a müszakfelhaszná lás a bányászatban? Erre í íontos kérdésre keresett vá Jászt a mátraalji szénbányák ban, s az Országos Ásványbányászati Vállalathoz tartóz« megyei üzemekben a Hevei megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. 1964 évi terv- és tény- számokat vizsgáltak, összehasonlítva korábbi évek adataival. A vizsgálat megállapításai elgondolkoztatok: a tervezés, a szervezés és az irányítás — szinte minden ellenőrzött egységnél meg sok kívánnivalót hagy maga után. A mátraalji szénbányákban az egy dolgozóra vetített ösz- szes mulasztott munkanapok száma az elmúlt évben csökkent, de emelkedett a túlmü- szakok száma. A Mátrai Bánya- és Előkészítő Műhöz tartozó üzemekről viszont el kell mondani, hogy sokkal rosszabb a helyzet, jóval több volt a kieső műszak, mint korábban, s az igazolatlan mulasztások száma évről évre emelkedő tendenciát mutat. Milyen okok idézik elő a műszakmulasztásokat? Általában betegség, szabadság és az ún. „társadalmi” műszakok. Ha egyenként elemezzük ezeket az okokat — a munkaidő-mérlegek tényleges adatai szerint — első helyen a betegség miatt kiesett műszakok állnak. A mátraalji szénbányákban például 94 034 napot vitt el a termelésből a betegség; a betegnapok 11,8 százalékát a balesetek számlájára kell írnunk. Különösen rossz volt a helyzet baleseti téren a gyöngyösi XII-es aknánál, a balesetek miatt kieső munkanapok száma szinte megkétszereződött. Hasonló állapotokat találtak a népi ellenőrök az ásvány- bányászati üzemekben is: két év alatt 15,6 napról 16,5-re emelkedett az egy főre számított betegnap. Ami a baleseteket illeti, a legtöbb munkahelyen kívül történt (?!), 3721 nap veszett el a termelés számára — házi balesetek miatt. A teljesítményrontó műszakok között speciális, egyedi helyet foglalnak el a társadalmi műszakok. A mátraalji szénbányáknál 1962-ben 3274, 1963-ban 4423, 1964-ben pedig 5014 társadalmi műszakot jegyeztek. Ha 1962-t vesszük száz százaléknak, a két év alatti emelkedés 67 százalékos — ez pedig egyáltalán nem kevés. Nem kevés, mert kifizetett munkabér 263 000 forint, s a kieső termelési érték 656 ezer forint volt! Az ásvány- bányászati üzemeknél 1925 műszakbejegyzés történt törvényes távoliét címén. A NEB vizsgálata határozottan leszö- ígezi: a társadalmi munka címén mulasztott műszakok csökkentésére országos, központi intézkedésre van feltétlenül szükség! Az igazolatlan mulasztások száma csaknem azonos az engedélyezett mulasztásokéval. Jóllehet, az igazolatlan mulasztókkal szemben alkalmaz- zák az érvényesíthető szankciókat, még mindig nagyfokú ( liberalizmus tapasztalható e . téren. A mátraalji szénbá- , nyákban a hónap végi felül- , vizsgálatkor például „nem fog j vastagon a ceruza”, s az iga- ] zolatlan műszak „átváltozik" , fizetett, vagy fizetés nélküli y szabadságra. Ilyen káros jelenj , séget kifogásoltak a népi el- ‘t lenőrök a gyöngyösi XII-es aknánál, ahol 1963-ban kb. 80 ^ igazolatlan műszakot „írtak j jóvá” — utólag. t Az ásványbányászati üze- r meknél is az igazolatlan nah" ^ lasztások növekvő tendencia- ^ ját kellett tapasztalnak a népi ellenőröknek: 1962-ben az iga- , zolatlan műszak 128 volt, 1964- . ben pedig már 219. Szúrópró- f baszerű ellenőrzéseket végez- ^ tek a gyöngyösoroszi üzemben, s megállapították: j a bányászatban az igazo- v lattan hiányzások az utóbbi 1, években nem kimondottan /< a bérfizetésekkel vannak a összefüggésben. f< Korábban ugyanis a hiányzá- n sok nagy része fizetési vagy r fizetést követő napokra esett. s A létszámgazdálkodás és r egyéb más kérdések mellett az említett üzemegységeknél apró p Vészietekre is kiterjedő ala- s A munkanap- fénykép nem reália Igazolatlan” liberalizmus Teljeaítményrontó műszakok Egy átszervezés rosszul sikerült! possággal vizsgálta a NEB: c rendelkezésre álló műszakok felhasználása mennyire gazdaságos, mennyiben segítik a termelési feladatok minél jobl megoldását? A mátraalji szénbányákban (a gyöngyösi és rózsaszent- mártoní mélyművelésű és az ecsédi külfejtési üzem) azl tapasztalták, hogy csak a tényleges létszámszükségletre, s nem a termelési folyamatokra alapozzák a telepítési terveket, ún. „tartalék-létszámot” külön nem szerepeltetnek. Valójában van ugyan tartalék-létszám, de „papír szerint” az ide sorolható emberek elő- vájók, fenntartók, illetve szalagépítők. Mire ez a manipulálás? A magyarázata az, hogy a tartalék-létszám szerepét betöltő, de csapatra telepített dolgozók magasabb hűségjutalomban részesülhetnek! Megállapította a vizsgálat, hogy az időelemzők által készített munkanap-fénykép nem reális! A munkanap hosz- szát minden dolgozónál pontosan 480 percben rögzítik, a valóságban pedig a munkanap ettől jóval több. Például a gyöngyösi XII-es aknában a személvszállító vonat, délelőttös műszakban, 5 óra 45 perckor indul be a bányába, s a külszínre ér 14 óra 15 perckor. A műszakok átlagos hossza tehát a 480 perccel szemben — 510 perc! Az ecsédi külfejtésnél végzett vizsgálatok sajnálatos dolgokat vetettek felszínre: a különböző gépek kihasznált- sági foka igen alacsony! (A 1 Mátraalji Szénbányászati ! Tröszt minden külszínen foglalkoztatott gépére elmondhatjuk ezt!) Például a kotrógépeket 56,4 százalékig használják ki, a dömperek kihasználási foka pedig még alacsonyabb — 38 százalék. Nemcsak a tényt állapította meg a népi ellenőrzés, hogy a kihasználás foka alacsony, hanem a tények okát is: az alkatrész-ellátás rossz! A rendelkezésre álló műszakszám felhasználásának ellenőrzése az ásványbányászati üzemeknél sok nehézségbe ütközött, hiszen minden idetartozó üzem más és más jellegű termelő tevékenységet folytat, s azért is, mert az itteni mú- szakcsoportosítás a szénbányákétól eltérő. E vállalatnál egyelőre az a helyzet uralkodik, hogy az irányító és ellenőrző tevékenység — a különféle üzemi viszonyok miatt — teljesen nem érvényesül. Feltétlenül az lenne szükséges: az irányító munkát oly szintre emeljék, hogy az ellenőrzések és a tények regisztrálása mellett a tanácsadásra is kiterjedjen. Az Országos Érc- és Ásvány- bányászati Vállalathoz tartozó Mátrai Bánya- és Előkészítő Mű — átszervezett vállalat. Az átszervezés — állapítja { meg a NEB-vizsgálat — rosz-j szül sikerült. P. D. I Korgó gyomorral, morogva... Füzesabony járási székhely, vasúti csomópont, kereken nyolcezer lakossal. Füzesabony húsz kilométerre sincs Egertől, de legalább egy évtizedre van a korszerű áruellátástól. Vándor, ki itt betérsz, az állomással szembeni modern önkiszolgáló üzletbe, hagyj fel az olyan reménnyel, hogy húsáruval, felvágottal, vagy uram bocsá’ sajttal, túróval önkiszolgálhatod magad... Mert mind ez nincs! Van két oldalnyi bánatos, zsírt síró szalonna, van konzerv, de friss hentesáru, tejtejtermék az nincs, mert az menetrend szerint csak csütörtökön délután érkezik, hogy egy órán belül el is fogyjon. Aztán egy hétig megint semmi, csak a bánatos szalonna és a nem mindenki által és főleg nem állandóan kedvelt konzerv. Füzesabony járási szék-1 hely, vasúti csomópont, ke-1 reken nyolcezer lakossal! Vajha észrevcszi-e ezt egyszer végre a kereskedelem megyei vezetősége? Bízunk benne, hogy egyszer csak megéhezik közülük valaki Füzesabonyban és korgó gyomorral, morogva kénytelen lesz rádöbbenni arra, hogy... Igen, ismételjük harmadszor is: Füzesabony járási székhely, vasúti csomópont, nyolcezer lakossal! (gy... ó) Büfé a határban A nagy betakarítási mun- a helyi termelőszövetkezetteli kákra felkészültek a földmű- hogy a nagyobb munkák ide« vesszövetkezetek is. A boconá- jén, ahol sokan dolgoznak, bű« di földművesszövetkezet tárná- fékocsival a szántóföldeken ke« bodi részlegének dolgozói az resik fel a dolgozókat. A ter- áruk fokozottabb biztosításá- melőszövetkezet kocsiján na« val segítik elő, hogy ezekben a ponta felkeresik a tagokat ég napokban az ellátás zavarta- hűsítő italokat, cukorka- és ci- lan legyen. garettaféléket árusítanak. A boltok már előre megren- A földművesszövetkezet ital« A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY PÁLYÁZATAI delták a napi szükségleti cikkeket. Biztosították a konzerv- és cukorkaféléket, de nincs hiány aratási szalonnából és zsírból sem. A vendéglátóipari egységek erre az időre mintegy 10 hektoliter sört tartalékoltak a napi kereten felül. A földművesszövetkezetek vezetői megállapodást kötöttek boltvezetője, Kőműves Lászlói a reggeli üzletzárás után indul ki a határba. Naponta 100 litea sört 100 üveg bambit és édes-i ségféléket adnak el a büfékor csiról. A dolgozók nagy megelégedéssel fogadták a két szöJ vetkezet vezetőinek intézkedés Subó Ltja» Két héten belül víztelenítik az elöntött területeket 30 milliméter csapadék Galyatetőn Az utóbbi két napon ismét sokfelé volt felhőszakadás és zivatar az országban. A zivatarokkal lehullott csapadék Tihany, Kunszentmiklós. Galyatető és Debrecen környékén meghaladta a 30 millimétert. A kisebb patakok most is hirtelen megduzzadtak, de ezúttal kiöntés és egyéb baj nélkül vezették el a vizet. Debrecenben volt nehéz a heljrzet, mert mindössze 25 perc alatt hullott le — jéggel együtt — átlagosan 31, néhol 50 milliméter csapadék. Így a csatornák nem tudták mindjárt elnyelni a vizet és sok ház kertjét, pincéjét átmenetileg elöntötte a csapadékvíz. A tűzoltóság és a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság szivattyúival azonban hétfőre már sikerült eltávolítani a vizet ezekről a helyekről. A szakemberek attól tartottak, hogy az utóbbi 48 órában lehullott csapadék ismét növeli a belvízzel borított területeket. A hétfő reggeli jelentések azonban megnyugtatóak, a belvizes terület nem növekedett, mert a patakok és csatornák elvezették a vizet és most már a talaj is elnyelte a csapadék egy részét. A számítások szerint — ha csak újabb rendkívüli esőzésekre nem kerül sor — két héten belül, azaz július végéig minden elöntött területet víztelenítenek az országban. (MTI) MiPlUSáG 3 1965. július 20., kedd KÉPES BESZÁMOLÓRA A pályázat témája lehet bármilyen természeti jelenség, objektum, megfigyelés, összefüggő ábrázolása képekkel és 1—2 oldalnyi szöveggel. 8—10 db 13x18 cm nagyságú, fekete—fehér, másutt még nem közölt képpel lehet részt venni a pályázaton. A díjnyertes pályaművek közlési joga a folyóiratot illeti, azok a folyóirat tulajdonába mennek át. A pályázat jeligés. Beküldési határidő: 1965. szeptember 15. Pályadíjak: 1 db 600 Ft-os I. díj, 2 db 350 Ft-os II. díj, 3 db 250 Ft-os III. díj. A pályázat részletes feltételeit a Természettudományi Közlöny 1965. júniusi és augusi tusi száma közli. TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ CIKKEK ÍRÁSÁRA elsősorban a következő téma körökből: Az ipari és mezőgazdaság termelés szempontjából nag; jelentőségű tudományos felfe dezések; egyes tudományágak, főkén a biokémia, biofizika, infor írnációelmélet alkalmazásai, ; genetika, magfizika és a hir adástechnika, automatizálás kemizálás, orvostudomány kiemelkedő jelentőségű eredményei; állatélettan; hazai tájak és az érdeklődés előterében álló országok természeti, gazdasági földrajza; tudománytörténet (főként hazai nagy tudósok munkássága, egy-egy fogalom fejlődéstörténete, stb.) A pályázatok terjedelme 10 —12 normál gépelt oldal lehet, kívánatos 4—10 kép is. A cikkeket 5 példányban kell beküldeni. A pályázat jeligés. Beküldési határidő: 1965. szeptember 15. Pályadíjak: 1 db 1000 Ft-os I. díj, 2 db 750 Ft-os II. díj, 3 db 500 Ft-os III. díj. A pályázat részletes feltételeit a Természettudományi Közlöny 1965. júniusi és augusztusi száma közli. HEVES MEGYE szőlőtermesztésből származó jövedelme eléri a növénytermesztés jövedelmének 25-30 százalékát. Jelentős azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, amelyeknél a szőlő adja a jövedelem 75 százalékát. Nem közömbös tehát, hogy a megye 30 ezer hold szőlőterületéről milyen termést tudunk leszüretelni, hogyan alakul az átlagtermés és milyen lesz a minőség Szőlőtermesztő üzemeink, ezen belül a termelőszövetkezetek, az elmúlt években sikeresen birkóztak meg a szőlő- termesztést leginkább veszélyeztető kórokozóval, a pero- noszpórával. Ebben az évben a jónak ígérkező termés megvédése már jóval nagyobb feladat elé állította szőlőtermesztő gazdaságainkat. Az elmúlt évi nagy termés után nem várt terméshozam jelentkezett. Az aránylag gyenge tél következtében szőlőültetvényeink különösebb kár nélkül teleltek át, azonban a kedvező tél után bekövetkezett kedvezőtlen tavasz és a csaknem két hónap óta tartó csapadékos időjárás a szőlő fejlődésében mintegy háromhetes lemaradást okozott. A rendkívüli csapadékos időjárás nagymértékben megnövelte a peronoszpóra-fertőzés ehetőségét. A termelőszövetkezetek többsége már túl van i négy-ötszöri permetezésen és tét-háromszori porozáson. En- íek ellenére, különösen a Mál- •a alji borvidék nyugati részén, számottevő peronoszpó- ■aliár jelentkezik. A CSAPADÉKOS időjárás a aeronoszpóra elleni védekező- , ten kívül nagymértékben akadályozta a szükséges talajmunkák elvégzését és így a szőlő- ültetvények egy része elgyomosodott, amely bizonyos mértékben szintén elősegíti a pe- ronoszpóra-fertőzést. Külön említést érdemel a II. ötéves terv idején telepített, közel 6000 hold tsz-üzemi szőlő helyzete. Ezek a telepítések — kevés kivétellel — széles sortávolságra történtek. A széles sortávra telepített szőlők védekezési és talajmunkái még ebben a rendkívüli csapadékos időjárásban is lényegesen könnyebben megoldhatók voltak, mint a hagyományos sortávolságra telepített szőlőknél. A nagyüzemi módon telepített szőlőkben a talajmunka és a növényvédelem gépesítése igen nagy terhet vett le a termelőszövetkezetek válláról, lényegesen csökkentette az élőmunka-ráfordítást, növelte a termelés biztonságát azáltal, hogy a talajmunka, de különösen a növényvédelem lényegesen meggyorsult. A 100—200 holdas üzemi szőlőtáblák lehetővé tették, hogy ebben az évben a gépi permetezés és porozás mellett több ezer holdat kitevő szőlőterületen (Mátra aljai és az egri borvidéken) alkalmazásra kerüljön a repülőgéppel történő permetezés és porozás is. A szőlőtermesztés Heves megyei tapasztalatai Repülőgépek a védekezés szolgálatában — Még nem szűnt meg a peronosztoóraveszélv Ez a védekezési mód teljesen újszerű a megyében. Az ilyen módon végrehajtott védekezés eredményéről még korai volna a végső következtetést levonni. Erre csak a tapasztalatok kiértékelése után kerülhet sor. Azt azonban már most meg lehet állapítani, hogy a növényvédelemben a szőlőnél is nagyobb teret kell kapnia a jövőben a repülőgépes, majd a későbbiekben a helikopteres védekezésnek. A TERMELŐSZÖVETKEZETI gazdaságokban a vezetők és a tagság figyelme most az aratás sikeres végrehajtására irányul. Fel kell azonban hívni a figyelmet, hogy a szőlő fejlődésében mintegy 2—3 hetes lemaradás van és így a peronosz- póraveszély még korántsem szűnt meg. Most a fürt védelmére kell a fő súlyt helyezni. A jelenlegi magas hőmérsék- ,et nagymértékben lerövidíti a lappangási időt és egy újabb fertőzés szinte robbanássze- •űen következik be, amely egyik napról a másikra tönkreteheti az egész termést. Sürgősen pótolni kell a csapadékos időjárás okozta lema- 'adást a talajmunkákban is. Különösen vonatkozik ez a gyöngyösi járás új telepítéseire. Az elmúlt napokban megkezdődött a szőlő csonkozása Fel kell hívnom a termelőszövetkezetek figyelmét arra hogy a 24x80 cm-re telepíteti ültetvényekben lehetőleg kerüljék a csonkázást, mert égj esetleges erős csonkázás nagyon káros lehet. A 2—3 éves Lenz—Moser-telepítéseknél csonkázni nem szabad. Az elkövetkezendő hetekben a szőlő második legveszélyesebb gombabetegségével, a lisztharmattal is számolni kell szőlőtermesztő üzemeinknek. Ajánlatos a peronoszpóra elleni védekezésnél a fürtpermetezés alkalmával Thivit vagy más kéntartalmú permetezőszer alkalmazása is. Emellett szükség esetén a hagyományosan alkalmazott porozások sem mardhatnak el. A csapadékos és egyúttal a sok évi átlagnál alacsonyabb napi középhőmérsékleti értékek következtében a talaj 40—50 cm mélységben történő felmelegedése ebben az évben lényegesen később következett be. Ez elsősorban a tavaszi telepítések és az oltványiskolák fejlődését akadályozta. Remélhetőleg az utóbbi napokban bekövetkezett meleg tovább tart és a növekedésre gyakorolt eddigi kedvezőtlen latás megszűnik. Ezenkívül azonban nem nélkülözhető a :avaszi telepítések és oltványiskolák fokozott mértékű, gon- ios növényápolása sem. HA TSZ-EINK továbbra is szorgalmasan munkálkodnak izőlőültetvényeink gondozásán, akkor a kedvezőtlen időjárás akozta lemaradás pótolható lesz és az eredmény sem marad el. Koós Viktor, i megyei szőlészeti felügyelő j
