Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-18 / 168. szám

Családi ügy, kényes kérdés? _ Minden eddiginél jobb a mezőgazdasági gépa 1 ka trész-e! I átás Másfél hónap alatt 20 vagon áru érkezett us AGROKER-hes — /Vines ékszíj-probléma, eltűntek a hiánycikkek érkezett és így nemcsak a ha­zai, de a külföldi gépek javí­tása is biztosítva van. Én is beszéltem Janival. Az íz igazság, hogy amikor ivott, zgága volt. Nem könnyű most véleményt nondani egy halottról... 2 A TSZ-ELNÖK. — Már öt éve itt dolgozott lálunk, az Üj Életben. 1964- >en 12 000 forintot kapott a nunkaegységeire. Nálunk bár­melyik asszony, vagy lány ;nnél sokkal többet keresett. Hsak 5—6 hónapot dolgozott a tsz-ben, aztán elment más munkát keresni. Amikor józan szolt, nem volt baj vele, dolgo­zott is rendesen. Házat is épí­tett. Csak ha alkalma volt, Ivott. És ő kereste ezeket az alkalmakat. Mi csak hallomás­ból tudjuk, hogy erőszakos, ve­rekedés ember volt. Az apósa is rettegett tőle, végigvert mindenkit, ha felöntött a ga­ratra. .. Itt, nálunk dolgozott, hogy a magánéletében mit csinált, az az 6 dolga, azzal nem fog­lalkoztunk. .. s A RENDŐR. — Részeges volt. Már én is megsokalltám az italozásait, meg a kocsmai verekedéseit. Aztán volt itt egy gyümölcsfa­ügy, meg szólt az anyós is, hogy üti a családot. Május 2-án behívtam és vagy két óra hosz- szát beszélgettem véle. Kérem, az az ember sírt... Könyörgött, hogy ne jelentsem fel és ne küldjük elvonókúrára. Mindent megígért... — Aztán hazament és meg­verte a feleségét és az anyósát. — Ezt néhány nap múlva hallottam... — Nem jelentette fen — Nem. Nehéz ügy ez, ké­rem A szomszédok nem pa­naszkodtak. Feljelentés hozzám nem érkezett Tudja, hogy van ez"! Családi ügy, kényes kérdés. Van ilyen bőven! 8 Két ember meghalt Árván maradt négy gyerek. A nyomo­zást befejezték, az ügy ezzel lezárult Ki a felelős? A halot­takról vagy jót, vagy semmit — tartja a mondás. Az élők kö­zött kell kutatni — nem tör­vény szerint, a lelkiismeret szavával. Igaza van a rendómek, „csa­ládi ügy, kényes kérdés” — s az is igaz, „van ilyen bőven”,.. De lehet segíteni! Sőt kell segíteni, útját állni az ilyen, vagy ehhez hasonló tragédiák­nak. .. Talán még ma is élhetne ez a két ember... és nem lenne árva a négy gyerek-.. Márkusz László A gyöngyösi strandon Domán Rudolf, az erdőtelki Vj Élet Termelőszövetkezet trigádvezetője, tizenegy és fél holdon 35 mázsa fokhagymát termelt Meg van elégedve a termés minőségével, nem is beszélve a tízmázsás többlet­termésről. (Kiss B. felvétele) Szép is, jó is és mégis ... Ez a néhány, látszólag sze­szélyesen egymás után állí­tott szó adja azoknak a meg­jegyzéseknek a lényegét, amiket a gyöngyösi stranddal kapcsolatban el akarunk mondani. Kezdjük az első jelzővel: szép. Több oknál fogva az. Szé­pek az új épületek, szépek a virágágyak, szép a gyepsző­nyeg, szép a fák árnyékában meghúzódó homokos rész, szép a strand összképe. Évek fáradozásával alakították ki a területileg is megnövekedett strand kellemes környezetét. Rend, tisztaság, ízléses el­rendezettség fogadja a látoga­tót a főbejáratnál. Aztán megállapíthatjuk, hogy jó ez a strand. Jó azért, hogy egyáltalán ilyen és jó a vize, most már a büfékocsi és a vendéglátóipari pavilon is jó ellátást biztosít, jó az is, hogy a versenyzésre alkal­mas nagymedence is üzemek És mégis ... Néhány dolog­gal méltán elégedetlenkedhe­tünk. Senkinek sem tetszik az, hogy a strand vízellátá­sa akadozik. Amikor a meleg vizet adó kút készült, úgy hallottuk, lesz már elegendő víz a medencékhez. Elvileg igaz lehet ez, gyakorlatilag azonban megközelítően sem így áll a dolog. Az egyik medence van csak vízzel tölt­ve, az is piszkos. A másik­ba pedig csordogál a víz. Délre már térdig ér, és mire megtelne, este lesz. Akkor pedig leengedik a másik me­dencét, tehát másnap me­gint csak egy medence hasz­nálható. Most a gyerekek ré­szére fenntartott kis meden­céket nem vettük figyelem­le. A napokban baj volt a kút- tál. De már megjavították, ebből viszont a fürdőzők nem sokat tapasztalnak, mert a ki­javított kút sem biztosítja a medencék együttes használa­tát. Pedig a gyöngyösi strand most már ugyancsak látoga­tott hely lett. Kevés a napozópad, tíz da- rabnál többet aligha lehet ta­lálni belőle. Kevés a szék, legfeljebb félszáz van ebtől használatban és van az a né­hány kerti pad, ami szinte elvész a strand hatalmas te­rületén. Az emberek pihenni szeretnének, de ez nem olyan egyszerű. A napimádók ki- fekhetnek a lebetonozott na­pozóra, akiknek itt nem jui hely, azok az elég nagy­szemcsés homokra teleped­hetnek és a fűre, csak ügyi mert szék, fekvőpad aztán nincs. Aztán a hangszóró ... Be­kapcsolják reggel és szól és ordít, ha az óvodások műso­ra megy éppen úgy, mint például a talajerő-gazdálko­dásról szóló ismeretterjesztő előadás idején. Hogy ezek a műsorok kit érdekelnek? Sen­kit. De úgy látszik, valami­lyen íratlan szabály az, hogy a. hangszórónak bömbölnia kell a strandon. Nagyon kel­lemes ... Beugrani a medencébe, szigorúan tilos! Ezt a kiírást senki sem tartja be és senki sem tartatja be. Pedig éppen Gyöngyösön nagyon szomorú következménye volt már a vízbe való ugrálásnak. Eb­ből sem tanultunk. És miért a 9 órai kezdés? Korábban nyitni tilos? Szóval: szép is, jó is a gyöngyösi strand és mégis^J (g. molnár) c4. halász liáesáfa A HOMÁLYBÓL MÉG alig derengett elő a folyó. Az ég alja jelezte csak, hogy nincs már messze a hajnal. A fü­zesből emberhangot hozott elő a szél. — János, te vagy? Az öreg halász megállt a Tisz-parton és bár választ nem kapott de a léptekből tudta, hogy János közeleg. Csónakba szálltak. Mire a híd alá értek, pirkadni kez­dett. A partmenti madársereg mintha csak erre várt volna, egyszerre kezdte el a hajnali koncertet István bácsi, öreg halász — a csónak orrában ült és leste a vizet hallgatta a csobbanást Egy-egy hal villant elő, aztán megint nyugodt békés volt a felszín. A kettős fűzfához értek. — Itt állj meg! — János az evezőt lenyomta az iszapba és lassan fordulni kezdett a csónak. Egy kocca­nás és partot értek. Messze va­lahonnan egy hajókürt hang­ja hallatszott, aztán egy von­tatott, hosszú kiáltást hozott a szél. tulajdonságot jelentenek.. Igaz, hogy mozgom a vízben, mert anélkül lesüllyednék, de mégsem izzadok meg, sőt, ki­mondottan kellemes érzés vett ve­árvíz elmúlt, a Tisza megnyu­godott és a bokrok, fák közötti vastag iszap jelezte csak, hogy néhány héttel ezelőtt itt még mindent víz borított. LOBOGOTT A TŰZ, fénye összeölelkezett a fák közé lopó- zott hajnali sugárral. — Hatvan esztendeje Járom a Tiszát A partján születtem, vizében nevelkedtem. Halász volt apám, nagyapám is, min­den nemzetségem De az idő elnehezíti az embert A kar­jaim elfáradtak. Nem halá­szom többé. Búcsúzni jöttem a Tiszától.:: Csend lett és égy tűnt, mintha a madarak is abba­hagyták volna egy percre a dalolást A víz se csobbant, szelíden, békésen folyt a med­rében. A gyerek szólalt meg előbb. .| — Nem jön a Tiszára töb­bet, nagyapám? Az öreg a fejével intett ne­met Szemével a vén fűz galy- lyai fürkészte, sarkával za­vartan a hamut taposta. — Ez a fűz már itt vcttaa^ én gyermekkoromban is.' Kai alatt búcsúztattuk az édes-í apámat. Ö nyolcvan éves voHÉ akkor, én most hetvenküencJ Jó halász volt Értett a bálától nyelvén, olvasott a vízből, 3) szél járásából, a fák zúgásá-j bál. János — a fiatalabb halász — ült egy tüskön és hallgatottt Megértett mindent, amit az öreg mondott, tudta, nincs itt most helye a szónak. Az öreg Gyetvai, ha valamit kimont}, az szentebb az írástól. — Elbúcsúzom... el.:: a Tiszától... — ezt mondta. Nagy szó, nagyon nagy szó... — Nyugdíjba megyek — szólt az öreg. Magam helyett itthagyom ezt a fiút. Embert nevelj belőle, János fiam... A TŰZ ELPARÁZSLOTT, az üveg kiürült. Mire a nap fel­kelt és beragyogta a Tiszát, már senkit sem talált a parton. A vízen egy csónak úszott. Csak ketten ültek benne. Az öreg halász a fűzesek mélyén, gyalog indult el hazafelé!... Szalay István 1965. július 18„ vasárnap kém a kútba kellene ugranom, vagy felkötni magam.” Ha berúgott, verte az asz- szonyt. Amikor egyszer segítsé­gül mentem, még engem is ki­lökött. Hatalmas, nagydarab ember volt Elkapta az asszonyt és földhöz csapta — kétszer is a szemem előtt... Egy másik alkalommal pedig leemelte a kaput és az anyósához vágta. Ha el nem ugrik, menten agyoncsapja... — Nem szóltak, nem jelentet­ték a tanácsnál, vagy a rendőr­ségen? — Nem. De hát mindenki tu­dott róla... 5 AZ OSZTÁLYFŐNÖK. — Három gyepek járt tőlük iskolába. Máriává legnagyobb, 12 éves, most végezte a hato­dikat. Én voltam az osztályfő­nöke. Jó, közepes tanuló a gye­rek és szorgalmas úttörő. Az édesanyja rendben tartotta őket. Mária nagyon érzékeny, gyakran sírt az iskolában... Én nem ismertem pontosan az otthoni körülményeket. Igaz, híre volt a faluban, be­szélte a ,,falu szája”, hogy ré­szeges az ember és veri a csa­ládját. De hát mit tud termi az iskola? A tanácstól kellett vol­na segítséget kérni. 0 A TANÁCSTITKÁR. — Én asszon ysaemmel is né­zem a dolgot: részeges, köteke­dő, durva ember volt Az asz- szony meg csendes, szerény. Tudtuk, hogy üldözte a család­ját. Egyszer az anyósa volt bent az elnöknél panaszkodni. Amikor kijött a tanácselnök az irodából, azt mondta ne­kem: „borzasztó egy ember le­het ez a Jani...” Nagyon váratlanul ért ben­nünket ez a szomorú esemény... s A TANÁCSELNÖK. — Hivatalosan tulajdonkép­pen nem tudtunk semmit. Igaz, az anyós egyszer volt bent ná­lam. .. A körzeti megbízott be­szélgetett is az emberrel, ak­kor fogadkozott, hogy megja­vul, aztán amikor hazament még az anyósát is megverte, amiért panaszkodott. Az utcán találkoztam vele néhány nap múlva és akkor mesélte ezt el az öregasszony... OJSAghIr: ] ... Erdőtelken a Rétföld u. 5. sz. alatti házban Besse- nyel Jánosné fejszével « agyonverte alvó férjét, majd y késsel elvágta a nyakát. .. ] Ezután megmérgezte ma- < gát... , i Gyilkosság és öngyilkosság ; történt. Két ember meghalt. ] Az áldozat és a tettes is. A ] rendőrség — mint ilyenkor szó- ■, kás — megszünteti a nyomozást. Nem készül vádirat, s nem i lesz bírósági tárgyalás sem. A < törvény előtt senki nem vonha­tó felelősségre. A családi drá- i ma főszereplői, akik 14 évvel ezelőtt örök hűséget esküdtek egymásnak, halottak. Négy ár­va maradt utánuk... Nem a halottak titkait ku­tatjuk, s nem keressük azt . sem, ki a felelős. Legalábbis . törvény szerint nem! Az élők • miatt mentünk a dráma szín- 1 helyére, oda, ahol hosszú évek ; óta folyt a családi viszály — . csaknem a falu szeme láttára. S a lelkiismeret jogán féltét- 1 tűk a kérdést: mit tudtak a < család sorsáról, a dráma előz- í ményeiről? e B Ósdi dívány az udvaron, raj­ta négy gyerek játszik. Mint a játszótéren, vagy egy kerti pádon. Pedig ez a fekvő alkal­matosság volt azon az éjszakán a családi dráma harmadik fő­szereplője... A nagymama egyszerre si­ratja a lányát és vejét is... Mindent elmondott, részle­tesen, de most mégsem az ő elbeszélését vetjük papírra: in­dulatoktól mentes, tárgyilagos válaszokat kerestünk a feltett kérdésre, s ezért adjuk át most a szót a szomszédasszonynak, az osztályfőnöknek, a tanácstit­kárnak, az elnöknek és a ter­melőszövetkezet vezetőjének. 0 A SZOMSZÉDASSZONY. — Szörnyű élete volt szegény asszonynak. Nem is tudom, hogy bírta idáig. Itt húzódott meg nálam a négy gyerekkel, amikor az ember éjszakának idején kiverte őket... Néhányszor én is beszéltem vele — ne igyál annyit, add ha­za a pénzt! — de ő csak azt mondta: „nőjön fel a négy gyerek is facipőben, mint 5 annak idején.” Az asszony meg csak sírt. Mindig sírva talál­tam. Ilyeneket mondott: „ne­Egy gyerek is volt a ladik­ban. Amolyan tizenöt éves forma legényke, aki öreg nagy­apjával már piciny kora óta járta a Tiszát János nem tudta mire vélni a dolgot Mindig együtt járt István bácsival, körülnézték a varsákat néha százat is, 6—8 vég horgot eresztettek, aztán csak úgy láttak neki a reggeli­zéshez. A parti füzesben csendes volt minden és a madarak énekén túl semmi sem zavar­ta a nyugalmat. Amikor ki­léptek a csónakból, egy őzbak riasztott és ijedten futott az ártéri erdő felé. AZ ÖREG HALASZ leült a vén fűzfa földre támaszkodó ágára és rágyújtott. A gyerek gallyat, száraz rozsét keres­gélt, János megrakta a tüzet. Itt volt még a tegnapi tűz he-i lye is, csak a hamut kellett odébb kotorni, hogy helyén új láng lobbanjon. — Ma minden másképpen történik, mint máskor — szó­lalt meg az öreg és pálinkát húzott elő. A gyerek nem szólt, János meg nem kérdezett sem­! mit. A halászok kevés beszédű emberek és azt tartják, ha meg kell valamint tudni, előbb-utóbb úgyis kiderül, a bajt meg úgyis magától kifo­rogja a2 idő. — Mondom, ma minden más­képpen történik. Mindennek másképp kell történnie. A tűz pattogott A bokrok közül előkerültek a tegnapi nyársak, a tarisznyából a sza­lonna, a hagyma is. — Korán lesz ma a früs- tök::. — Ezt János mondta, csak úgy magának, de az öreg mindent jól hallott. Azt is hal­lotta, amikor a parton nagyot csobbant a víz és látta, amint a nagy hal teste megcsillant a hajnali fényben. — A rabló a partot járja. Erre majd gondotok legyen.« A gyerek csak most lett fi­gyelmes. — Gondotok legyen.:: így mondta nagyapám? A halász bólintott. Kicsa­varta a dugót az üvegből. 4 — Igyál, János. Máskor í Usza-vizet iszol, ma pálinkát a Z früstök előtt. Ez azért van, mert s ma különleges nap van és I * mindennek másképp kell tör­ténnie, mint egyébkor. János húzott az üvegből, nyalt egyet a gyerek is, aztán azon tűnődtek mindketten, miért lenne különös nap éin pen ez a mai? Szerda volt, hétköznap,.akárra többi.. Az Az elmúlt években a nyári mezőgazdasági munkákat je­lentősen akadályozta a már- már krónikussá váló alkat­részhiány. Az idén fordulat történt, mert a mezőgazdasági gépalkatrész-ellátás minden eddiginél jobbnak mutatko­zik. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt másfél hónap alatt 20 vagon áru érkezett az AGROKER-hez. A hiánycik­kek listája erősen lecsökkeni, csaknem megszűnt: kapható már ferde felhordólánc, szal­marázó láda, és megfelelő mennyiségű akkumulátor is rendelkezésre áll. Teljesen megszűnt az ékszíj-probléma, és a kombájnok zavartalanul végezhetik munkájukat Sokat javult a helyzet a gumiab­roncs-ellátás terén. Tudtak ad­ni az üzemeknek a régóta nem kapható Super Zetorhoz hátsó gumit is. Van D4—K— , 70-es traktorabroncs. Ugyan­akkor nehezen kapható még mindig a kombájnokhoz hen­gerfej és egy-két nagyobb al­katrész. Az alkatrész-hiány meg­szüntetését elősegítette, hogy aratásra a Szovjetunióból nagy mennyiségű alkatrész ► Hanyatt feküdtem a jégen. 2 A hűs hópihék gazdagon 5 hulltak rám és én kellemesen K érezvén magam, most hasra 1 fordultam. Nem mondom, kis- 7 sé kemény a jég, s ha na­igyon fészkelődik az ember, É akaratlanul is odább csúszik, tde sebaj... Most is belehup- jpantam a tengerbe... Nagyon K szeretem a Jeges-tengert, kü- ? lönösen, ha jeges ... Néhány 3 könnyű tempót vettem, nehogy $ túlságosan kimelegedjem, az­után hanyatt dobtam magam a í jeges hullámokban és ábrán- 5 dós szemmel nézegettem, mint ^ kapaszkodik ki egy rozmár az y alacsony jéghegyre... A roz­2 már is észrevett engem, de , nem sokat törődött velem, na- igyokat fújt, a homlokát törül- ? gette mellső lábaival, szemmel ► láthatóan melege voltNem 7 csodálom! 1 Még a Jeges-tengeren is ' meleg az olyan vastag hájtö- \meg, amivel egy ilyen rozmár * rendelkezik. Lám, néztem ma­* gamon megelégedetten végig, a karcsúság, a nemes vonalak még északon sem megvetendő hatalmába'.:". Letörtem egy darabot a jég­hegyből és csendesen hintázva a jeges habokon, kellemesen elszopogattam. Szeretem a jég­hegydarabokat. Igaz, nem vaní­lia, vagy csokoládé-fagylalt, de igazi jég,nem keü félnemfertő­zéstől, s nem kell attól sem tartanom, hogy a kezemben megolvad ... Utóvégre mínusz huszonöt fok van árnyékban, ilyenkor nem olvadnak köny- nyen a jéghegyek. ... és hullt a hó. '. ... és hintáztattam magam a Jeges-tenger hullámain... ... a rozmár nagyokat nyö­gött álmában, biztosan még mindig melege volt... ... és szomorúan bandukol­tam a tus alá. Hiába, minden álmodozás, 32 fok van árnyék­ban és a víz is meleg. Istenem, de jó lenne terefe- re közben még egyszer mínusz 25 foknál odafagyni az asz­falthoz! (egri)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents