Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-18 / 168. szám
Családi ügy, kényes kérdés? _ Minden eddiginél jobb a mezőgazdasági gépa 1 ka trész-e! I átás Másfél hónap alatt 20 vagon áru érkezett us AGROKER-hes — /Vines ékszíj-probléma, eltűntek a hiánycikkek érkezett és így nemcsak a hazai, de a külföldi gépek javítása is biztosítva van. Én is beszéltem Janival. Az íz igazság, hogy amikor ivott, zgága volt. Nem könnyű most véleményt nondani egy halottról... 2 A TSZ-ELNÖK. — Már öt éve itt dolgozott lálunk, az Üj Életben. 1964- >en 12 000 forintot kapott a nunkaegységeire. Nálunk bármelyik asszony, vagy lány ;nnél sokkal többet keresett. Hsak 5—6 hónapot dolgozott a tsz-ben, aztán elment más munkát keresni. Amikor józan szolt, nem volt baj vele, dolgozott is rendesen. Házat is épített. Csak ha alkalma volt, Ivott. És ő kereste ezeket az alkalmakat. Mi csak hallomásból tudjuk, hogy erőszakos, verekedés ember volt. Az apósa is rettegett tőle, végigvert mindenkit, ha felöntött a garatra. .. Itt, nálunk dolgozott, hogy a magánéletében mit csinált, az az 6 dolga, azzal nem foglalkoztunk. .. s A RENDŐR. — Részeges volt. Már én is megsokalltám az italozásait, meg a kocsmai verekedéseit. Aztán volt itt egy gyümölcsfaügy, meg szólt az anyós is, hogy üti a családot. Május 2-án behívtam és vagy két óra hosz- szát beszélgettem véle. Kérem, az az ember sírt... Könyörgött, hogy ne jelentsem fel és ne küldjük elvonókúrára. Mindent megígért... — Aztán hazament és megverte a feleségét és az anyósát. — Ezt néhány nap múlva hallottam... — Nem jelentette fen — Nem. Nehéz ügy ez, kérem A szomszédok nem panaszkodtak. Feljelentés hozzám nem érkezett Tudja, hogy van ez"! Családi ügy, kényes kérdés. Van ilyen bőven! 8 Két ember meghalt Árván maradt négy gyerek. A nyomozást befejezték, az ügy ezzel lezárult Ki a felelős? A halottakról vagy jót, vagy semmit — tartja a mondás. Az élők között kell kutatni — nem törvény szerint, a lelkiismeret szavával. Igaza van a rendómek, „családi ügy, kényes kérdés” — s az is igaz, „van ilyen bőven”,.. De lehet segíteni! Sőt kell segíteni, útját állni az ilyen, vagy ehhez hasonló tragédiáknak. .. Talán még ma is élhetne ez a két ember... és nem lenne árva a négy gyerek-.. Márkusz László A gyöngyösi strandon Domán Rudolf, az erdőtelki Vj Élet Termelőszövetkezet trigádvezetője, tizenegy és fél holdon 35 mázsa fokhagymát termelt Meg van elégedve a termés minőségével, nem is beszélve a tízmázsás többlettermésről. (Kiss B. felvétele) Szép is, jó is és mégis ... Ez a néhány, látszólag szeszélyesen egymás után állított szó adja azoknak a megjegyzéseknek a lényegét, amiket a gyöngyösi stranddal kapcsolatban el akarunk mondani. Kezdjük az első jelzővel: szép. Több oknál fogva az. Szépek az új épületek, szépek a virágágyak, szép a gyepszőnyeg, szép a fák árnyékában meghúzódó homokos rész, szép a strand összképe. Évek fáradozásával alakították ki a területileg is megnövekedett strand kellemes környezetét. Rend, tisztaság, ízléses elrendezettség fogadja a látogatót a főbejáratnál. Aztán megállapíthatjuk, hogy jó ez a strand. Jó azért, hogy egyáltalán ilyen és jó a vize, most már a büfékocsi és a vendéglátóipari pavilon is jó ellátást biztosít, jó az is, hogy a versenyzésre alkalmas nagymedence is üzemek És mégis ... Néhány dologgal méltán elégedetlenkedhetünk. Senkinek sem tetszik az, hogy a strand vízellátása akadozik. Amikor a meleg vizet adó kút készült, úgy hallottuk, lesz már elegendő víz a medencékhez. Elvileg igaz lehet ez, gyakorlatilag azonban megközelítően sem így áll a dolog. Az egyik medence van csak vízzel töltve, az is piszkos. A másikba pedig csordogál a víz. Délre már térdig ér, és mire megtelne, este lesz. Akkor pedig leengedik a másik medencét, tehát másnap megint csak egy medence használható. Most a gyerekek részére fenntartott kis medencéket nem vettük figyelemle. A napokban baj volt a kút- tál. De már megjavították, ebből viszont a fürdőzők nem sokat tapasztalnak, mert a kijavított kút sem biztosítja a medencék együttes használatát. Pedig a gyöngyösi strand most már ugyancsak látogatott hely lett. Kevés a napozópad, tíz da- rabnál többet aligha lehet találni belőle. Kevés a szék, legfeljebb félszáz van ebtől használatban és van az a néhány kerti pad, ami szinte elvész a strand hatalmas területén. Az emberek pihenni szeretnének, de ez nem olyan egyszerű. A napimádók ki- fekhetnek a lebetonozott napozóra, akiknek itt nem jui hely, azok az elég nagyszemcsés homokra telepedhetnek és a fűre, csak ügyi mert szék, fekvőpad aztán nincs. Aztán a hangszóró ... Bekapcsolják reggel és szól és ordít, ha az óvodások műsora megy éppen úgy, mint például a talajerő-gazdálkodásról szóló ismeretterjesztő előadás idején. Hogy ezek a műsorok kit érdekelnek? Senkit. De úgy látszik, valamilyen íratlan szabály az, hogy a. hangszórónak bömbölnia kell a strandon. Nagyon kellemes ... Beugrani a medencébe, szigorúan tilos! Ezt a kiírást senki sem tartja be és senki sem tartatja be. Pedig éppen Gyöngyösön nagyon szomorú következménye volt már a vízbe való ugrálásnak. Ebből sem tanultunk. És miért a 9 órai kezdés? Korábban nyitni tilos? Szóval: szép is, jó is a gyöngyösi strand és mégis^J (g. molnár) c4. halász liáesáfa A HOMÁLYBÓL MÉG alig derengett elő a folyó. Az ég alja jelezte csak, hogy nincs már messze a hajnal. A füzesből emberhangot hozott elő a szél. — János, te vagy? Az öreg halász megállt a Tisz-parton és bár választ nem kapott de a léptekből tudta, hogy János közeleg. Csónakba szálltak. Mire a híd alá értek, pirkadni kezdett. A partmenti madársereg mintha csak erre várt volna, egyszerre kezdte el a hajnali koncertet István bácsi, öreg halász — a csónak orrában ült és leste a vizet hallgatta a csobbanást Egy-egy hal villant elő, aztán megint nyugodt békés volt a felszín. A kettős fűzfához értek. — Itt állj meg! — János az evezőt lenyomta az iszapba és lassan fordulni kezdett a csónak. Egy koccanás és partot értek. Messze valahonnan egy hajókürt hangja hallatszott, aztán egy vontatott, hosszú kiáltást hozott a szél. tulajdonságot jelentenek.. Igaz, hogy mozgom a vízben, mert anélkül lesüllyednék, de mégsem izzadok meg, sőt, kimondottan kellemes érzés vett veárvíz elmúlt, a Tisza megnyugodott és a bokrok, fák közötti vastag iszap jelezte csak, hogy néhány héttel ezelőtt itt még mindent víz borított. LOBOGOTT A TŰZ, fénye összeölelkezett a fák közé lopó- zott hajnali sugárral. — Hatvan esztendeje Járom a Tiszát A partján születtem, vizében nevelkedtem. Halász volt apám, nagyapám is, minden nemzetségem De az idő elnehezíti az embert A karjaim elfáradtak. Nem halászom többé. Búcsúzni jöttem a Tiszától.:: Csend lett és égy tűnt, mintha a madarak is abbahagyták volna egy percre a dalolást A víz se csobbant, szelíden, békésen folyt a medrében. A gyerek szólalt meg előbb. .| — Nem jön a Tiszára többet, nagyapám? Az öreg a fejével intett nemet Szemével a vén fűz galy- lyai fürkészte, sarkával zavartan a hamut taposta. — Ez a fűz már itt vcttaa^ én gyermekkoromban is.' Kai alatt búcsúztattuk az édes-í apámat. Ö nyolcvan éves voHÉ akkor, én most hetvenküencJ Jó halász volt Értett a bálától nyelvén, olvasott a vízből, 3) szél járásából, a fák zúgásá-j bál. János — a fiatalabb halász — ült egy tüskön és hallgatottt Megértett mindent, amit az öreg mondott, tudta, nincs itt most helye a szónak. Az öreg Gyetvai, ha valamit kimont}, az szentebb az írástól. — Elbúcsúzom... el.:: a Tiszától... — ezt mondta. Nagy szó, nagyon nagy szó... — Nyugdíjba megyek — szólt az öreg. Magam helyett itthagyom ezt a fiút. Embert nevelj belőle, János fiam... A TŰZ ELPARÁZSLOTT, az üveg kiürült. Mire a nap felkelt és beragyogta a Tiszát, már senkit sem talált a parton. A vízen egy csónak úszott. Csak ketten ültek benne. Az öreg halász a fűzesek mélyén, gyalog indult el hazafelé!... Szalay István 1965. július 18„ vasárnap kém a kútba kellene ugranom, vagy felkötni magam.” Ha berúgott, verte az asz- szonyt. Amikor egyszer segítségül mentem, még engem is kilökött. Hatalmas, nagydarab ember volt Elkapta az asszonyt és földhöz csapta — kétszer is a szemem előtt... Egy másik alkalommal pedig leemelte a kaput és az anyósához vágta. Ha el nem ugrik, menten agyoncsapja... — Nem szóltak, nem jelentették a tanácsnál, vagy a rendőrségen? — Nem. De hát mindenki tudott róla... 5 AZ OSZTÁLYFŐNÖK. — Három gyepek járt tőlük iskolába. Máriává legnagyobb, 12 éves, most végezte a hatodikat. Én voltam az osztályfőnöke. Jó, közepes tanuló a gyerek és szorgalmas úttörő. Az édesanyja rendben tartotta őket. Mária nagyon érzékeny, gyakran sírt az iskolában... Én nem ismertem pontosan az otthoni körülményeket. Igaz, híre volt a faluban, beszélte a ,,falu szája”, hogy részeges az ember és veri a családját. De hát mit tud termi az iskola? A tanácstól kellett volna segítséget kérni. 0 A TANÁCSTITKÁR. — Én asszon ysaemmel is nézem a dolgot: részeges, kötekedő, durva ember volt Az asz- szony meg csendes, szerény. Tudtuk, hogy üldözte a családját. Egyszer az anyósa volt bent az elnöknél panaszkodni. Amikor kijött a tanácselnök az irodából, azt mondta nekem: „borzasztó egy ember lehet ez a Jani...” Nagyon váratlanul ért bennünket ez a szomorú esemény... s A TANÁCSELNÖK. — Hivatalosan tulajdonképpen nem tudtunk semmit. Igaz, az anyós egyszer volt bent nálam. .. A körzeti megbízott beszélgetett is az emberrel, akkor fogadkozott, hogy megjavul, aztán amikor hazament még az anyósát is megverte, amiért panaszkodott. Az utcán találkoztam vele néhány nap múlva és akkor mesélte ezt el az öregasszony... OJSAghIr: ] ... Erdőtelken a Rétföld u. 5. sz. alatti házban Besse- nyel Jánosné fejszével « agyonverte alvó férjét, majd y késsel elvágta a nyakát. .. ] Ezután megmérgezte ma- < gát... , i Gyilkosság és öngyilkosság ; történt. Két ember meghalt. ] Az áldozat és a tettes is. A ] rendőrség — mint ilyenkor szó- ■, kás — megszünteti a nyomozást. Nem készül vádirat, s nem i lesz bírósági tárgyalás sem. A < törvény előtt senki nem vonható felelősségre. A családi drá- i ma főszereplői, akik 14 évvel ezelőtt örök hűséget esküdtek egymásnak, halottak. Négy árva maradt utánuk... Nem a halottak titkait kutatjuk, s nem keressük azt . sem, ki a felelős. Legalábbis . törvény szerint nem! Az élők • miatt mentünk a dráma szín- 1 helyére, oda, ahol hosszú évek ; óta folyt a családi viszály — . csaknem a falu szeme láttára. S a lelkiismeret jogán féltét- 1 tűk a kérdést: mit tudtak a < család sorsáról, a dráma előz- í ményeiről? e B Ósdi dívány az udvaron, rajta négy gyerek játszik. Mint a játszótéren, vagy egy kerti pádon. Pedig ez a fekvő alkalmatosság volt azon az éjszakán a családi dráma harmadik főszereplője... A nagymama egyszerre siratja a lányát és vejét is... Mindent elmondott, részletesen, de most mégsem az ő elbeszélését vetjük papírra: indulatoktól mentes, tárgyilagos válaszokat kerestünk a feltett kérdésre, s ezért adjuk át most a szót a szomszédasszonynak, az osztályfőnöknek, a tanácstitkárnak, az elnöknek és a termelőszövetkezet vezetőjének. 0 A SZOMSZÉDASSZONY. — Szörnyű élete volt szegény asszonynak. Nem is tudom, hogy bírta idáig. Itt húzódott meg nálam a négy gyerekkel, amikor az ember éjszakának idején kiverte őket... Néhányszor én is beszéltem vele — ne igyál annyit, add haza a pénzt! — de ő csak azt mondta: „nőjön fel a négy gyerek is facipőben, mint 5 annak idején.” Az asszony meg csak sírt. Mindig sírva találtam. Ilyeneket mondott: „neEgy gyerek is volt a ladikban. Amolyan tizenöt éves forma legényke, aki öreg nagyapjával már piciny kora óta járta a Tiszát János nem tudta mire vélni a dolgot Mindig együtt járt István bácsival, körülnézték a varsákat néha százat is, 6—8 vég horgot eresztettek, aztán csak úgy láttak neki a reggelizéshez. A parti füzesben csendes volt minden és a madarak énekén túl semmi sem zavarta a nyugalmat. Amikor kiléptek a csónakból, egy őzbak riasztott és ijedten futott az ártéri erdő felé. AZ ÖREG HALASZ leült a vén fűzfa földre támaszkodó ágára és rágyújtott. A gyerek gallyat, száraz rozsét keresgélt, János megrakta a tüzet. Itt volt még a tegnapi tűz he-i lye is, csak a hamut kellett odébb kotorni, hogy helyén új láng lobbanjon. — Ma minden másképpen történik, mint máskor — szólalt meg az öreg és pálinkát húzott elő. A gyerek nem szólt, János meg nem kérdezett sem! mit. A halászok kevés beszédű emberek és azt tartják, ha meg kell valamint tudni, előbb-utóbb úgyis kiderül, a bajt meg úgyis magától kiforogja a2 idő. — Mondom, ma minden másképpen történik. Mindennek másképp kell történnie. A tűz pattogott A bokrok közül előkerültek a tegnapi nyársak, a tarisznyából a szalonna, a hagyma is. — Korán lesz ma a früs- tök::. — Ezt János mondta, csak úgy magának, de az öreg mindent jól hallott. Azt is hallotta, amikor a parton nagyot csobbant a víz és látta, amint a nagy hal teste megcsillant a hajnali fényben. — A rabló a partot járja. Erre majd gondotok legyen.« A gyerek csak most lett figyelmes. — Gondotok legyen.:: így mondta nagyapám? A halász bólintott. Kicsavarta a dugót az üvegből. 4 — Igyál, János. Máskor í Usza-vizet iszol, ma pálinkát a Z früstök előtt. Ez azért van, mert s ma különleges nap van és I * mindennek másképp kell történnie, mint egyébkor. János húzott az üvegből, nyalt egyet a gyerek is, aztán azon tűnődtek mindketten, miért lenne különös nap éin pen ez a mai? Szerda volt, hétköznap,.akárra többi.. Az Az elmúlt években a nyári mezőgazdasági munkákat jelentősen akadályozta a már- már krónikussá váló alkatrészhiány. Az idén fordulat történt, mert a mezőgazdasági gépalkatrész-ellátás minden eddiginél jobbnak mutatkozik. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt másfél hónap alatt 20 vagon áru érkezett az AGROKER-hez. A hiánycikkek listája erősen lecsökkeni, csaknem megszűnt: kapható már ferde felhordólánc, szalmarázó láda, és megfelelő mennyiségű akkumulátor is rendelkezésre áll. Teljesen megszűnt az ékszíj-probléma, és a kombájnok zavartalanul végezhetik munkájukat Sokat javult a helyzet a gumiabroncs-ellátás terén. Tudtak adni az üzemeknek a régóta nem kapható Super Zetorhoz hátsó gumit is. Van D4—K— , 70-es traktorabroncs. Ugyanakkor nehezen kapható még mindig a kombájnokhoz hengerfej és egy-két nagyobb alkatrész. Az alkatrész-hiány megszüntetését elősegítette, hogy aratásra a Szovjetunióból nagy mennyiségű alkatrész ► Hanyatt feküdtem a jégen. 2 A hűs hópihék gazdagon 5 hulltak rám és én kellemesen K érezvén magam, most hasra 1 fordultam. Nem mondom, kis- 7 sé kemény a jég, s ha naigyon fészkelődik az ember, É akaratlanul is odább csúszik, tde sebaj... Most is belehup- jpantam a tengerbe... Nagyon K szeretem a Jeges-tengert, kü- ? lönösen, ha jeges ... Néhány 3 könnyű tempót vettem, nehogy $ túlságosan kimelegedjem, azután hanyatt dobtam magam a í jeges hullámokban és ábrán- 5 dós szemmel nézegettem, mint ^ kapaszkodik ki egy rozmár az y alacsony jéghegyre... A roz2 már is észrevett engem, de , nem sokat törődött velem, na- igyokat fújt, a homlokát törül- ? gette mellső lábaival, szemmel ► láthatóan melege voltNem 7 csodálom! 1 Még a Jeges-tengeren is ' meleg az olyan vastag hájtö- \meg, amivel egy ilyen rozmár * rendelkezik. Lám, néztem ma* gamon megelégedetten végig, a karcsúság, a nemes vonalak még északon sem megvetendő hatalmába'.:". Letörtem egy darabot a jéghegyből és csendesen hintázva a jeges habokon, kellemesen elszopogattam. Szeretem a jéghegydarabokat. Igaz, nem vanília, vagy csokoládé-fagylalt, de igazi jég,nem keü félnemfertőzéstől, s nem kell attól sem tartanom, hogy a kezemben megolvad ... Utóvégre mínusz huszonöt fok van árnyékban, ilyenkor nem olvadnak köny- nyen a jéghegyek. ... és hullt a hó. '. ... és hintáztattam magam a Jeges-tenger hullámain... ... a rozmár nagyokat nyögött álmában, biztosan még mindig melege volt... ... és szomorúan bandukoltam a tus alá. Hiába, minden álmodozás, 32 fok van árnyékban és a víz is meleg. Istenem, de jó lenne terefe- re közben még egyszer mínusz 25 foknál odafagyni az aszfalthoz! (egri)