Heves Megyei Népújság, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-16 / 140. szám

\ Fesztelenség iHKjij {eiwvlmezetlensétj ? hogy a vezetőség-újraválasztó taggyűléseken nemegyszer hangzott el a panasz, a vezető beosztású elvtársakat nem mindig sikerül a taggyűlése­ken való megjelenésre rábír­ni, mert más elfoglaltságra, vállalati ügyek intézésére hi­vatkoznak. Talán ennyi elég, hogy hi­tessék: a felszíni jelenségek mögött tartalmi jegyeket kell látnunk. Senki sem akarja, hogy a taggyűléseken valami drill alakuljon ki. Az őszinte, emberi, elvtársi magatartás nálunk nemcsak külsőség, ha­nem mély, humánus tartalmat hordoz. Senkitől sem várjuk, hogy szerepet játsszék, pózo­kat vegyen fel, „proletár-allű­röket” színészkedjék, mások szájíze szerint cselekedjék, ha az csak formális, tartalmatlan illemkedés. A tiszta emberi, elvtársi kapcsolatokat akarjuk kialakítani, de ennek egyik elengedhetetlen tartozéka a tiszteletadás. Nem a hivatal, a beosztás, a rang üres tisztele­te, hanem az emberi érték, magának az embernek a tisz­telete. Ha igaz ez a tisztelet-igény általában, talán még hangsú­lyozottabban igaz a pártszer­vezet irányában. A pártban azt a forradalmi erőt is tisztel­nünk kell, amely annyi áldo­zat, hősi harc után biztosította számunkra életünk mai való­ságát. Ahol az emberi, elvtársi szabadságot, a demokratikus jogokat összekeverik a szaba­dossággal, a közvetlenséget a felelőtlenséggel, ott a pártszer­vezet nem lehet hatékony erő, ott a pártszervezetnek nem le­het szava, ott a pártszervezet nemcsak a vezetők előtt veszti el súlyát, hanem a vállalat, a gyár, az üzem, az intézmény valamennyi dolgozója előtt is. lyi iután csak néhány, pe- irJl riférikus, ritkán előfor­duló jelenségről esett szó, nincs értelme eltúlzott követ­keztetéseket megfogalmazni, de a néhány egyedi eset is elég jelentős ahhoz, hogy ne tegyük magunkat túl rajta szó nélkül, már a kezdetnél be­széljünk róla, és cselekedjünk a káros jelenségek ellen, mivel a pártszervezet taggyűlését mindenhol jelentős esemény­nek kell tartanunk. Őrködjünk a taggyűlések rendje és tartalma fölött. G. Molnár Ferenc A% elsők kő sőt t Most csak egyetlen példát arra, hogy Gyöngyösön már van eredménye annak a fel­hívásnak, amit a tanács, a Hazafias Népfront városi bi­zottságával együttesen inté­zett a lakossághoz a közterü­letek társadalmi munkában történő rendbe hozására és rendszeresen karbantartásá­ra. Az elsők között fogtak hoz­zá a 38-as tanácsi választó- körzet lakói is a társadalmi munkához. Régi, hosszú évek óta elhagyott és elhanyagolt közterületet tettek rendbe, elvégezték a talajrendezést, a gyomtalanítást, kiszedték a köveket, felásták a földet, és mutatós kis parkot alakí­tottak ki a dudva fedte téren. Aki mostanában végigment a Gárdonyi utcán, a változást személyesen tapasztalhatta. Igaz, akad még itt munka to­vábbra is, az út két oldala gondos kezeket kíván, az ott burjánzó gyomokat még ki kell irtani. A választókörzetben azon­ban mintegy tíz család már megmozdult, közel száztíz munkaórát áldoztak önkéntes felajánlás alapján a város szépítésére. Főként az idő­sebbek lelkiismereíessését le­ket és kell dicsérni, ők mu­tattak példái, aminek alap­ján a fiataloktól is hasonló önzetlenségei remélünk. Ab­ban is bízunk, hogy a kör­zetben lakó családok nagy többsége szintén követi a te­vékeny huszonöt százalékéi a társadalmi munkában, mi­vel eddig csak az érintett la­kók ilyen hányada fáradozott ebben a körzetben a város szépítéséért. Júniust tisztasági hónappá nyilvánították a gyöngyösiek, az eddigi megmozdulások azt bizonyítják, ezt a mozgalmat sokan vették komolyan, sok­felé látszik már a hatása a közös összefogásnak, egyre több közterület válik tisztá­vá. rendezetté a társadalmi munka nyomán. Még két hét van hátra eb­ből a tisztasági hónapból. Bár még jobb lenne, ha a gyöngyösiek segítőkészségét nem a naptárhoz igazítanák csupán. (—ár) Feladatok a mezőgazdaságban a harmadik ötéves terv idején Az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének előadásit égerben Felülvizsgálják a magfogásra kijelölt lucerna- és vöröshere-területeket (Dr. Sándor József tudó­sító): Az egyre jobban fejlődő állatállományunk szálasta­karmány-ellátása nem kis gondot okoz a termelőszö­vetkezeti vezetőknek, mert nemcsak a közös gazdaság, hanem a háztáji gazdaságok szarvasmarha-állománya ré­szére is nagy szükség van magas tápértékű és jó minő­ségű szálas takarmányra. Legértékesebb takarmá­nyaink közé tartozik a pil­langósok közül a lucerna és Még a gyermeknap alkalmá­ból interjút készítettem Bogyó Mihály tizenhárom éves gyer­mek foglalkozású magyar ál­lampolgárral. Az interjú szö­vegét az alábbiakban közre­adom: ÉN: Kedves Misi, szeretettel köszöntelek a gyermeknap al­kalmából. MISI: Hogy oda ne rohan­jak! ÉN: Mit mondasz? MISI: Semmit, csak rühel­lem a kampányokat. Azt hi­szik, ez feledteti, hogy egész évben milyen nehéz a helyze­tünk ? ÉN: Ugyan, Misi, hogy mondhatsz ilyet. Ha te tud­nád, hogy a mi időnkben ... MISI: Ötös lemez! Serceg. Első pont: maguk nem tanul­hattak. ÉN: így van. Honnan tudod? MISI: Ezt hallom állandó­an, A nagymama balett-táncos szeretett volna lenni, de nem tanulhatott. Ezért járatnak ba­lettre. A mama zongoramű­vésznő akart lenni, ezért já­ratnak külön zongorára. A pa­pa vívni szeretett volna, de nem volt pénzük tőrre. Most nekem kell külön vívóleckéket vennem ... ÉN: örülj neki, Misikém. Bezzeg, ha a szüleid annak idején tanulhattak volna ... MISI: Es most én hozzam be mindazt, amit ők a kapita­lizmusban elmulasztottak? A papa azt akarja, hogy élspor­toló legyek. A mama nőgyó­gyászt akar belőlem csinálni, a nagypapa azt tanácsolja, hogy legyek maszek, a néni­kém szerint leghelyesebb, ha atomfizikus leszek... ÉN: Látod, Misikém, milyen GYERMEKNAPI INTERJÚ szép dolog, hogy ma egy egy­szerű munkásember gyereke ennyi szép szakma között vá­laszthat. MISI: És akkor mi van, ha egy egyszerű munkásember gyereke netán munkás szeret­ne lenni? ÉN: Ezt mond meg az apu­kádnak. MISI: Beszélhetek én annak. Egyre csak azt hajtogatja, hogy engem azért taníttat, hogy nekem már ne kelljen dolgozni. Persze, ha ott van a főnöke, akkor azt hazudja .. EN: Misi! Hogy beszélsz a szüléidről! Jegyezd meg, hogy a szülők soha nem hazud­nak ... MISI: Értem... Akkor ezek szerint van isten! ÉN: Hát ez hogy kerül ide? MISI: Mert a mama azt mondta, hogy van isten, csak ezt az iskolában az istenért sem szabad elmondani. Szóval van? EN: Nincs... illetve, ha anyukád azt mondta, hogy van, akkor van. MISI: Tudtam én, hogy ak­kor meg a tanító néni hazu­dott! EN: Misi! A tanító néni nem ÉN: Mert szeretnek benne­teket, azt akarják, hogy szé­pek legyetek. MISI: Es, hogy a szomszé­dokat megüsse a guta. De ha a ruhánk kicsit piszkos lesz, akkor a mamát üti meg a gui- man. ÉN: Cinikus vagy, Misikém. Ahelyett, hogy örülnél neki, hogy szüleid törődnek veled. MISI: Sokkal jobb dolga van a Klofáknak. Annak az apja iszik, és veri az anyját... Így nem érnek rá vele törőd­ni. ÉN: Elég szomorú dolog ez... MISI: Miért, még mindig jobb, mint nálunk, ahol mind­ketten engem vernek. A Kis­fák mezítláb is járhat. A Klo­fáknak nem kell külön német­re, meg franciára járnia. A Klofák ehet hagymát is zsíros kenyérrel, nemcsak mindig a kakaót. A Klofáknak nem kell úrigyereknek lennie, pedig ne­ki n$m is munkás a papája, mint nekem. ÉN:, Mi annak a szegény Klofaknak a papája? MISI: Főmérnök... ÉN: Na jól van, kisfiam, most zárjuk le a beszélgetést. Még csak egyet mondj meg. Mit szeretnél gyereknapra? MISI: Szeretnék mezítláb járni, tökmagot enni, rongy­labdát rúgni a grundon, vere­kedni és gombostűvel halászni a patakban... Na, de ne hara­gudjon, mennem kell. Ünnep­ség lesz. Kapunk kakaót, ma­zsolás kaláccsal. A könyökö­mön jön ki. Lesz díszebéd, aztán játszadoznunk kell, hadd örüljenek drága jó szüléink. Egyszer egy évben azért meg­érdemlik ... ősz Ferenc a vöröshere. Fontos, hogy á megtermelt takarmánymeny- nyiség mellett alapos gondot fordítsunk már a magfogás fertőzöttmentességére, mert a rosssz minőségű lucerna­vagy vörösheremagból a jö­vőben nem lehet jó takar­mány. A gyöngyösi Növényvédő Állomás illetékes agronómu- sa, Sándor Gábor elmondot­ta, hogy most folyik járás- szerte a magfogásra kijelölt területek szemléje. A gyön­gyösi járásban több mint 500 hold a magfogásos terü­let, melyre a termelőszövet­kezetek szerződést kötöttek a Magtermeltető Vállalattal. Vámosgyörk és Vécs 70—70 hold lucernát, Nagyréde pe­dig 36 hold vörösherét „állí­tott” be a magfogásra. A nö­vényvédő szakemberek min­dent elkövetnek, hogy mi­nél kevesebb legyen a fertő­zött terület és az elmúlt években jelentős valutát biz­tosító, nagy értékű pillangós magvaknak már a fogása is teljesen fertőzésmentes le­gyen. A kötelező ellenérzésen és kellő szaktanácsadáson ki- vül a termelőszövetkezetek kérelmére az e célra kijelölt brigáddal a kémiai védeke­zést is elvégzik. A lucerna legnagyobb kár­tevőjét, az arankát pedig elsősorban mechanikai véde­kezési móddal (kikapálás, felégetés) a közös gazdasá­goknak kell elvégezniük, mert ellenkező esetben a Nö­vényvédő Állomás dolgozói szabálysértési eljárást kez­deményezhetnek, amelynek során pénzbüntetéssel sújt­hatják a felelős személyeket. MÍPÜJ$&G 3 1963. június 18., péntek hazudik! MISI: Pedig a tanító néni azt mondta, hogy nincs isten. Szóval, most van, vagy nincs? E N: Mondtam, hogy van, illetve nincs, helyesebben volt, azaz hol volt, hol nem volt... MISI: Teljesen begolyósodik az ember. És maga szerint kell templomba járni? EN: Anyukád mit mondott? MISI: Azt, hogy kell. A ta­nító néni azt mondta, hogy nem kell. Persze, anyukám nem jár templomba. EN: Na látod, kisfiam. A ta­nító néninek van igaza. Ezt bi­zonyítja az is, hogy anyukád sem jár. MISI: De akkor a tanító né­ni miért megy a templomba? EN: Misi! Ne szemtelenkedj, mert kapsz egy akkora po ... MISI: Vigyázat! Gyermek­nap van. Inkább olvasson Ma- karenkót. Abból megtanulhat­ja, hogyan kell nevelni. Az a baj, hogy ezek az öreg fejek elfelejtik, hogy egyszer ők is voltak fiatalok. Mondja csak, mit csinált a bácsi gyerekko­rában? EN: Játszottam. Volt egy csapatunk ... MISI: Galeri! EN: Nem galeri, csak csa­pat. Tízen voltunk és nagy harcban álltunk a szomszédos grund csapatával. MISI: Huliganizmus! EN: Ne szólj mindig közbe, mert... Az, hogy vetélked­tünk, hogy ki az erősebb, ki az ügyesebb, ki tud jobbon fára mászni, az még nem huli­ganizmus. Ti is vetélkedtek. MISI: Hogyne. A szomszé­dos suli úttörőcsapatával. Hogy ki gyűjt több rongyot. ÉN: Vannak izgalmas vetél­kedőitek is. MISI: Persze. Beülünk egy székbe. Az az űrhajó. Az jut előbb a Holdba, aki megma­gyarázza a dominikai bulit. EN: Misikém, cinikus vagy. Gyönyörű játszótereitek van­nak. Tudod, hogy mi csúnya grundokon játszottunk? MISI: De ott legalább lehe­tett focizni és a csősz nem or­dított, ha ráléptek a fűre. EN: Misikém, mi mezítláb rugdostunk egy rongylabdát. Nyáron az összes ruhánk egy klott-nadrág volt. MISI: Minket viszont kiöl­töztetnek betétes cipőbe, fehér zokniba és sötétkék ruhába. P áríügy és mégsem az. Felületi jelenség és mégsem csak annyi. Sokkal inkább magatartás, belső fe­gyelmezettség kérdése, amiről szólnunk kell. Nézzük a megtörtént esemé­nyeket. Taggyűlést tart az egyik alapszerv. A párttagok létszá­ma alig haladja meg a tíz főt, a taggyűlésen még sincs ott mindenki. De a hiányzók felől senki sem érdeklődik, senki sem kutatja, vagy magyarázza meg, miért nem jöttek el a taggyűlésre. Lehet, hogy a párttagok előtt nyitott kérdés ez, de a vendégek, a felsőbb pártszervezet munkatársai előtt nem, és különben is, a taggyűlésnek vannak szabá- lyai. , Az még csak hagyjan, hogy az egyik párttag jóízűen fala­tozik, már feláll a párttitkár, megnyitja a taggyűlést, ami­kor az illető elvtárs étkezésé­nek végére ér, arra viszont nincs ideje, hogy csatatérré változtatott asztalát letisztítsa a kenyérmorzsától, a felvágott héjától, a tejfölös papírpohár­tól. Miközben megtörli a szá­ját, kiballag az elnöki asztal­hoz, kitölt egy pohár vizet ma­gának, hogy szomját eloltsa. Senki sem kívánta egészségére a nagy kortyokban lenyelt vi­zet. Közben már az első napi­rendi anyag előadója beleme­legedett mondanivalójába. Neki sietnie kellett, mert egyéb elfoglaltsága is volt, más szervtől érkeztek küldöt­tek, azokat kellett fogadnia, tehát a taggyűlés egy részéről kiment, igaz, később visszatért, bár a második napirendi anya­got így el kellett mellőznie. Az is igaz, hogy a vendégek, akiket fogadnia kellett, csak a szomszéd utcából jöttek át, de az intézmény vezetője nem tudta nekik azt mondani, hogy jöjjenek más, alkalmasabb idő­pontban, mert neki taggyűlé­sen kell részt vennie. A felénél tarthatott a tag- gyűlés, amikor az egyik párttagot néhány percre kihív­ták. Egy óra múlva a taggyű­lés kezdetétől, megérkezett az egyik, addig hiányzó párttag, leült, és nézett maga elé. A taggyűlésen a vitában nagy általánosságban megfo­galmaztak néhány elvi állás­pontot. Még egy példát kell elmon­dani. Egyik nagy üzenyünk igazgatója azzal mentette ki magát a tar-gyűlésen való rész­vétel alól, hogy ő nem ér rá. Szóról szóra ezt mondta. Csak úgy megemlíthetjük, Tegnap délelőtt Egerben a mezőgazdaság fejlesztéséről tar­tottak ankétot megyénk mező- gazdasági szakemberei. Az an- kéton megjelent Bíró József, a megyei pártbizottság első tit­kára, Csuhaj Ferenc, a megyei tanács vb-elnöke, Molek Jenő, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese is. Tamás Lászlónak, a megyei pártbizottság titkárának, az Agrártudományi Egyesület me­gyei elnökének megnyitó sza­vai után dr. Sághy Vilmos, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese tartott előadást A me­zőgazdaság fejlesztésének fő irányai címmel. Az előadó bevezetőjében el­mondta, hogy a harmadik öt­éves tervben nagyon szerények a feladatok, de azok megvaló­sítására feltétlenül szükség van. Ezután beszélt a mezőgaz­dasági termelés szerkezetének alakulásáról, a munkaerőhely­zetről, a mezőgazdasági dolgo­zók életszínvonalának emelke­déséről, a termelés anyagi és műszaki megalapozásáról és a termelés növekedésének üte­méről. A mezőgazdasági termelés szerkezetének alakulását a mű­velési ágak szerint ismertette. — Az ország szántóterülete — mondta — több mint három- százezer holddal csökkent a második ötéves terv időszaká­ban. A csökkenés oka a szőlő­ás gyümölcstelepítés, valamint azok a területek, amelyek a különféle természeti akadályok miatt vetetlenül maradnak, el­veszítik értéküket. A második ötéves tervben 120 ezer hold gyümölcsöst és 80 ezer hold szőlőt telepítettek. A telepítésekben sok a szerkezeti hiba. lényegesen több almát telepítettek mint csonthéjas és bogyós gyümölcsöst, borsző­lőt többet, csemegeszőlőt vi­szont kevesebbet. A telepítések állandó fej­lődését nem tudtuk követni a járulékos beruházásokkal. Az alma tárolására alkalmas hűtőházaink kapacitása ezer vagon, annak ellenére, hogy az új telepítések még nem hoznak jelentős termést, 15 ezer va­gonnal több alma eme.yezésé- lől kell gondoskodni. Kevés u szőlőfeldolgozó, a borospince. A szőlők járulékos ellátása húsz százalékot tesz ki. Az ér­tékesítési lehetőségeket is mér­legelve a harmadik ötéves tervben már csak a megkezdett szőlőtelepítéseket fejezik be, ami nem több, mint 15 ezer hold. Gyümölcsösből húsz—hu­szonkét ezer holdat kell tele­píteni, főleg csonthéjas és bo- '•"ós mólosokét. Nagyon fontos a hűtőterek bővítése. Az alma tárolásához 8—9 ezer va- gonos hűtőteret kell építeni. Ez az építkezés másfél milliárd, forint beruházást vesz igénybe, ezért gondoskodni kell nyári ésszerű kihasználásáról is. Ezért ezekből a hűtőházakból a zöldségtermesztésben jelentős területeken is építünk. Az er­dőtelepítést a jelenlegi ütem­nek megfelelően folytatjuk, mintegy százezer holdon tele­pítünk főleg nyárfát a harma­dik ötéves terv idején. Fontos feladat a rétek és le­gelők megjavítása és termés­hozamának növelése. A 2,3 millió holdat kitevő terület je­lentéktelen részének kivételé­vel gazdaságosan megoldható a termésfejlesztés. A mezőgazdaság átszervezé­se óta 12,5 százalékkal növe­kedett a szántóföldi növény- termesztés, ami lényegesen több, mint a korábbiakban volt. Kenyérgabonából, kuko­ricából és cukorrépából volt jelentős a fejlődés. Búzából 8,5 mázsáról öt év alatt 10,5 mázsára növekedett a holdan­ként! átlagtermés. A termelés szerkezetét nem kívánjuk meg­változtam. továbbra is legfontosabb fel* adat a szántóföldi növényter­mesztésben, hogy ki kell elé* gíteni az ország kenyérgabo­na-szükségletét. Egyedül a zöldségtermesztés területét növeljük 205 ezer holdról 250—260 holdra, főleg a paradicsomtermesztés javá­ra. Az állattenyésztésben a kedvező külföldi értékesítési lehetőségek miatt a szarvas- marha- és a juhtenyésztés jut előtérbe. Ezek fejlesztésére ösztönző módszereket dolgoz­nak ki. A továbbiakban dr. Sághy Vilmos a munkaerő-helyzetről beszélt. Elmondta, hogy 1858- ban mintegy kétmillió kereső­képes lakos dolgozott a mező- gazdaságban, közülük félmillió vándorolt más munkahelyek­re. A gyors elvándorlás az ipar számára sem hozott kedvező változást, a mezőgazdaságban pedig különösen a fiatalok el­vándorlásával lassabban ment végbe az új módszerek és gé­pek alkalmazása. Most már a gépek pótolni tudják az elván­dorolt munkaerőket, a mező- gazdasági dogozók jövedelmé­nek növelésével a szakember­utánpótlást is megoldják. A harmadik ötéves tervben meg kell oldani a járulékos beruházásokat, biztosítani kell az alkatrész-ellátást és a modern gépekhez jó szak­munkásokat kell képezni. — A következő öt esztendő­ben a mezőgazdasági termelést 13—15 százalékkal kell növel­ni, ezen belül nagyon fontos feladat a háztáji gazdaságok jelenlegi színvonalának meg­tartása, amelyhez államunk a korábbiaknál lényegesen na­gyobb segítséget ad — fejezte be előadását dr. sághy Vilmos-.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents