Heves Megyei Népújság, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-11 / 136. szám
Miért rossz a kenyér mínSsége a pétervásári sütőüzemnél? üzemekben, termelőszövetkezetekben a hallgatók egész sora kérte tagjelölt felvételét, miután megismerkedett a marxizmus—leninizmus alapjaival. A Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél, ahol majdnem 1300 hallgatónál vizsgálták, milyen hatással volt magatartásukra, munkájukra a pártoktatás, a párt politikájának megismerése, azt tapasztalták, hogy közülük senki sem íratta be hittanra gyermekét, s munkájukban, magatartásukban is kedvezően hatottak az év közben megismert politikai, gyakorlati tudnivalók. Mindennek ellenére, maradtak függőben elvi, gyakorlati kérdések, s mivel nem sikerült teljes, alapos magyarázatot adni néhány ügyben, bizonyos fenntartásokkal fogadták e magyarázatokat, és újból és újból sürgették az időbeni és alapos tájékoztatás megvalósítását. S amikor az elmúlt évi oktatás tapasztalatait azzal zárták le, a járási és megyei szervek, hogy az egészében hasznos és sikeres volt, a figyelmet már a következő oktatási év alapos megszervezésére irányítják. Az új oktatási év feladatai Zömében a központi bizottság ideológiai irányelveire épülnek, figyelembe véve napjaink bonyolult kül- és belpolitikai kérdéseit. A cél kettős: egyrészt biztosítani kell, hogy a pártoktatás szorosan kapcsolódjon az időszerű politikai, gazdasági kérdések megoldásához, s hatékonyan segítse az ideológiai, nevelő és felvilágosító munkát. Nagyon fontos, hogy a kornak megfelelő követelményt állítsanak a propagandisták, és a hallgatók elé, és az eddig bevált módszerek mellett bátrabban alkalmazzák a különféle szemléltető eszközöket, a televíziótól a filmekig, a grafikonoktól a térképekig. AZ ŰJ oktatási évben központi helyet kell biztosítani a gazdasági kérdések propagandájának, hogy a pártoktatás segítse megértetni az olyan fontos közgazdasági ösz- szefüggéseket, mint az önköltség, termelékenység, nemzeti jövedelem kapcsolata az élet- színvonal emelkedésével. Hasonlóképpen fontos cél a Központi Bizottság ideológiai irányelveinek tanulmányozása, hogy tisztán lássanak a pártoktatás részvevői olyan kérdéseket, mint a gazdasági és ideológiai munka összefüggése, a munkásosztály vezetőszerepe, az osztályharc és nemzeti egység, a demokrácia és fegyelem, a szocialista munkaerkölcs, hazafiság és internacionalizmus, és sikerrel léphessenek fel a kisr-oigári szokások, nézetek, erkölcsök visz- szaszorításában. A harmadik lényeges feladata az idei oktatási évnek a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseinek sokoldalú ismertetése, valamint az anti- imperialista propaganda erősítése. E célok megvalósításához, az idei pártoktatási év hatékonyságához megfelelő alapot nyújt, hogy csaknem 600 egyetemet végzett propagandista jelölt közül lehet válogatni, akik magasabb szinten tanulmányozták az elméleti kérdéseket. NAGY SZEREPET KAP az új oktatási évben a gyakorlati kérdések tanulmányozása, ugyanis bebizonyosodott, hogy különösen az alacsonyabb fokon levő tanfolyamokon, előadásokon, nem az elvont kérdések tanulmányozása hoz eredményt, hanem a mai problémák tárgyalása. Ennek alapján az eddiginél több gondot fordítanak az előadásos propagandára, s arra, hogy összehangolják a pártoktatással a szakszervezet, a KISZ, a TIT, a Népfront, előadássorozatait, azokhoz egységes helyi anyagot biztosítsanak. Némi módosítás várható az oktatási formánál is, a marxizmus—leninizmus kérdései tanfolyam — közelebb kerülve a gyakorlati élethez, ezután a szocializmus építésének elvi- és politikai kérdéseit tárgyalja, és a nemzetközi helyzet, a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseinek tanulmányozására is új egyéves tanfolyam indul. Megyei specialitás a korszerű, szocialista gazdaságvezetéssel kapcsolatos témákat feldolgozó tanfolyam szervezése, ateista, s más helyi jellegű továbbképzés megvalósítása. Az új pártoktatási év előkészítése immáron egy hónapja tart, közte is igen fontos szerepet kap a hallgatók és propagandisták kiválasztása. Mivel az elmúlt évben csökkent a párttagok részvételi aránya, Mellékfoglalkozás Régen foglalkoznak megyénkben a jól jövedelmező selyemhernyó tenyésztéssel. Tavaly 180 termelővel kötöttek szerződést a földművesszövetkezeti felvásárlók selyemgubó tenyésztésére. A termelők hétezer kiló selyemgubót értékesítettek, amelyért 276 ezer forintot kaptak. Legjobb eredményt yálóczi József, apci tenyésztő érte el, aki az átadott selyemgubókért 14 ezer forintot kapott. Jól jövedelmező mellékfoglalkozás a selyemhernyó tenyésztés, ha figyelembe vesszük, hogy a tenyésztés ideje mindössze egy hónapig tart. Az idén már több falusi ember kapcsolódott a selyemhernyó tenyésztésbe, 7,5 ezer kiló gubó átadására kötöttek szerződést. Alig egy hónapja, hogy a pétervásári népi ellenőrzési bizottság foglalkozott a pé- iervásári és a párád; sütőüzem ellen bejelentett panaszokkal. A vizsgálat részletes és mindenre kiterjedő volt, sok hibát és hiányosságot állapítottak meg, amelyeket az egri központ tudomására hoztak. A népi ellenőrzési bizottság megkeresésére válaszolt a Sütőipari Vállalat igazgatója, aki elismerte a hibákat, objektív nehézségekre hivatkozott, de ígéretet tett a kenyér minőségének javítására. Az igazgató válaszában azt is megírta, hogy tudomása van a pétervásári sütőüzem dolgozóinak italozásairól is. A sütőüzem akkor ígéretet tett a minőség javítására, de ez valószínű, hogy azóta feledésbe ment... Sok panasz érkezik ugyanis Ivád- ról, ahol nap, nap után „idegen anyagokat” találnak a kenyérben. A „bűnjelek” arról tanúskodnak, hogy a sütőüzem Péter vásárán nem tartotta be ígéretét, nem javult a kenyér minősége. Sőt az italozást sem szüntették meg, — s ezt minden pétervásári lakos megbotránkozva látja. Egy alapos központi ellenőrzés segítene, legalább is akkor, ha a hibák elismerésén túl az ígéretek következetes betartására is kiterjedne.... (Dr. Czibolya) Kilencen vannak... TAVALY KEZDŐDÖTT... Az Egri Dohánygyár lmk-mühelyében kilenc ember gyakran bentmaradt egy-egy műszak után. Már nem dolgoztak, csak beszélgettek, tanácskoztak. Hetekig teltek így a napok, míg lassan elmaradtak a műszak utáni beszélgetések ... — Szocialista brigádot akartunk alakítani. Nem mondta senki, magunktól próbáltuk, — emlékszik vissza Csorba Győző lakatos. — Beszélgettünk róla egymás között. Nem sikerült. Több oka is volt, kár lenne most ezeket firtatni. Ez év elején, a kilenc közül többen elmentek. Üjak jöttek helyettük. Ismét nekifogtunk. Ügy, mint tavaly, és április elején aztán örömmel jelenthettük: megalakult a gyár első férfi szocialista brigádja, amelynek azután én lettem a vezetője. Többször is hangsúlyozza, hogy maguktól csinálták. Különös jelentőséget tulajdonít — a magunktól — szónak, mert szerinte ez a mozgalom csak igy lehet színes, eleven, és tartalmas. A gyár vezetőségének is ez • véleménye. Nem erőltetni semmit, hiszen az ilyen gyakorlat már sóik példát adott arra, hogy csak elröpültek a szépen megfogalmazott szavak ... — Ismertük mór a szocialista brigádmozgalmat, de mivel még tapasztalatunk nem volt, így tanulmányútra indultunk, — veszi át ismét a szót a brigádvezető. — Nem kellett messzire menni. Női szocialista brigádok mái- régóta vannak a gyárban. Nem is akármilyenek. Hozzájuk jártunk... A megalakulást hivatalos dokumentum őrzi, akárcsak a vállalásokat, amelyek alapos megfontolásokkal készültek... — Pontosan kidolgoztunk mindent. Határidőt szabtunk! a munkának. Eddig még semmi sem maradt papíron. Valamikor sok szó érte házunk táját. Ezen akartunk változtatni. Azt hiszem sikerülni is fog... Elém teszi a kidolgozott terveket: a tmk-műhely ebben az évben megtakarít 45 ezer forintot. Az önköltségcsökkentésért 5000 forint értékű elhasználódott alkatrészeket újítanak fel. Üzembe helyezi a brigád az eddig nem használt edzőkemencét, elkészítik az edzőkádat, s 50 órát dolgoznak társadalmi munkában a Dobó István Tsz-ben. — NEMCSAK POLITIKAI szempontból jelentős ennek a brigádnak a megalakulása. Ez a gyár állandóan fejlődik. Űj gépek jönnek, új feladatok vannak. Külön külön már nem lehet dolgozni. Csak együtt, mint most. Higgye el, nemcsak szavak ezek. A gyakorlat ad rá nap mint nap példákat... Arra meg azért külön is büszkék vagyunk, hogy a mi brigádunk is az első férfibrigád itt a gyárban. De reméljük, lesznek majd „cimborák”. A brigádvezető szavaival egyetért Szkárosi Gyula bácsi is, aki ebben az évben már elbúcsúzik majd a gyártól. Nyugdíjba megy. Nem is tagja a brigádnak, de hogy az létrejött, abban azért nagy része van a népszerű Gyula bácsinak, aki 60 évét meghazudtolva, dolgozik még most is a fiatalok között. — Sok üzemben csak formailag működnek a brigádok. No, ez a miénk nem így alakult. A munka, az új feladatok hozták létre és szerintem ezért lesz majd ez hosszú életű. Ha kilencen vannak is, de már példaképek a többiek előtt. Ügy keli majd dol- gozniok, hogy néhány hónap múlva már újabb brigádokról is hírt tudjunk adni... Akkor lesz majd ez igazán szép... A KILENC EMBER nemcsak a munkahelyen van együtt, találnak közös programokat a műszakok után is... Voltak már kirándulni, múzeumban, tapasztalatcserés látogatáson a Láng Gépgyárban. — Én vagyok a legfiatalabb lakatosa a brigádnak — kapcsolódik a beszélgetésbe Majoros András. Szerintem csak egymás mellett dolgozni már kevés, élni is együtt kell. Ismerni kell egymást, megmondani a hibákat, ha kell vitatkozni, de csak együtt, közösen, hiszen valamennyien egy célért dolgozunk ... Véget ér a beszélgetés, visszaindulnak a munkapadok mellé. Ma még csak 9-en vannak, de biztosan nőni fog majd számuk. Őszinte vallomásaik után csak erre gondolhatunk ... (K. J.) Jövedelmezőbb gazdálkodásra térnek át Bekölcén Szerintem ez ki van csinálva. Szerintem pikkelnek rám, s már évekkel ezelőtt előre elhatározták, hogy egy lukas piculát sem nyerek sem a Lottón, sem a Totón, sem a VIT- sorsjegyen és sem békekölcsönön. Sem az elsőn, sem az utolsón. Tisztelt elvtársak, mindenesetre ezúton kérek bocsánatot, ha bárkit megsértettem volna a Nemzeti Bank, az OTP és a sorsolási bizottság tagjai közül! Szánom bánom minden bűnömet. Ezekután arra kérem Önöket, ne feledkezzenek meg egy lassan teljesen reményvesztett honpolgárról és tegyék lehetővé, hogy néhány nyomorúságos ezer forintot — lehet tíz, vagy akár százezer is, nem vagyok válogatós! — nyerhessek. Nem a pénz a fontos, higgyék el, hanem szomszédaim, akik már görbe szemmel néznek egy idő óta rám: — Hm... úgylátszik nem fekszik jól.~. Még egyszer sem nyert. Had? feküdjek jól, jó? (—6) Egercsehinél kezdődik a be- kölcei határ és felnyúlik a szomszédos megyéig. Ezerhat- száz hold a közös földterület, amely apróbb-nagyobb dombokon terül el és összefüggő gerincet képez a község északkeleti részén. Ebből csak hatszáz hold a szántó, a többi rét és legelő, erdő. A község a hegyek közé ékelődött, az odavezető út is merészen ívelt szerpentin. Ez a mostoha vidék kevés pénzt ad, a jövedelem nagyobb részét az ipar biztosítja. Borsodnádasd alig három kilométerre van légvonalban, Egercsehitől egy gerinc választja el a falut A termelőszövetkezetnek 72 tagja van; közülük is harminc már nyugdíjas és járadékos. A határban mégsincs műveletlen terület, szorgos munkáskezek, gépek nyomán virul a növényzet. Ez az esztendő nagy változásokat hozott a község gazdasági életében, erről beszélgettünk Bartók Miklós elnökkel és Dorkó László főkönyvelővel. üi Mi van e titok mögött? — A falunak régi sajátossága, hogy a férfiak eljárnak az iparba i dolgozni. Viszont azt is tapasz- I taltuk, hogy a szabad idejükben szeretnek segíteni a mező- ! gazdasági munkákban. Tavaly vezettük be először a részes művelést. A kapás növények meg is hálálták a gondoskodást, a kukorica 22 mázsát termett májusi morzsoltban, a cukorrépa pedig 250 mázsát holdanként. Ezzel szemben viszont a pillangósok több mint a szervezett oktatásnál elsősorban a kommunistákra számítanak, és helyes lenne, ha növekedne a munkások, és termelőszövetkezeti tagok aránya is. Alapvető elv: hogy a hallgatók képzettségükhöz és munkájukhoz legjobban megfelelő tanfolyamon, iskolán vegyenek részt, s ne forduljanak elő olyan esetek, mint az elmúlt évben, hogy a recski bányászok számára olyan magasszintű előadásokat tartottak, amelynek még a címét sem voltak képesek kimondani és megjegyezni. Szeretnénk elkerülni az olyan buktatókat is, hogy például a kereskedőket a gépgyártással kapcsolatos elméleti, gazdasági kérdésekkel traktáltak. Azzal is törődnek, hogy ne felülről tukmálják rá a különböző oktatási formákat az emberekre, hanem megfelelő tájékoztatás után a hallgatók választhassák ki a nekik legjobban megfelelő előadás- sorozatot, vagy tanfolyamot. A HALLGATOK ÉS PROPAGANDISTÁK jó kiválasztása, a rendszeres, alapos tájékoztatás, az új oktatási módszerek alkalmazása és az elmúlt év tapasztalatainak figyelembevétele már most az előkészítés időszakában biztosítékot nyújthat arra, hogy az új oktatási évben még többen, és még alaposabban ismerhetik meg a politikai, gazdasági kérdéseket, s az elméleti kérdések tisztázása után kedvező hatással lesz a pártoktatás, az elméleti és gyakorlati munkára egyaránt Kovács Endre húsz százaléka tönkre ment a késői betakarítás miatt. A rosz- szul sikerült esztendő ellenére is, hasznos tapasztalatokat szereztünk. Titkunk nincs, az idei sikereket annak köszönhetjük, hogy a részes művelést kiterjesztettük a pillangós takarmányokra is. Tavaly még idegen munkaerőre volt szükségünk, az idén termelőszövetkezeti tagjaink a családtagok bevonásával ezt is el tudják végezni. — Két évvel ezelőtt még minden munkát a lófogatokkal végeztük el, a gépállomás lánctalpasa volt az első gép. Ma a termelőszövetkezetnek öt erőgépe van, a hozzá tartozó munkagépekkel. Ember emlékezet óta kézzel vetettek, az ősszel és tavasszal történt meg első ízben, hogy géppel vetettük a magot. Egy lánctalpas traktorra lenne szükségünk és akkor nagyjából pótolni tudnánk a munkaerő hiányt. Segíti a szövetkezetieket az állam Az idén 187 ezer forint támogatást kaptak, ebből hatvanezer forintot építkezésre. Ebből építik fel a járás legkorszerűbb gépszerelő műhelyét és gépszínét, amelyre magtárpadlást emelnek. Legelők javítására 79 ezer forintot adott államunk a szövetkezetnek. Tavaly jutott talajjavításra. Ezek biztos alapok. De mit tesz a szövetkezet a további fejlődésért? — Több fiatal munkaerőre lenne szükségünk, de erre csak akkor számíthatunk, ha megfelelő keresetet tudunk biztosítani számukra. Legfőbb tervünk az idén, hogy az egy tagra jutó reáljövedelmet felemeljük. — Az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy hagyományos gazdálkodással nem lehet több jövedelemhez jutni. Vidékünkön csak a burgonyát, búzát, árpát, zabot, takarmányt termesztették és állattenyésztéssel foglalkoztak. Űj kezdeményezés volt a cukorrépa és kukorica termesztésének a növelése. Még így is, hogy a cukorrépa 250 mázsás holdanként! átlagtermést hozott, egy hold csak háromezer forint tiszta bevételhez juttatta a szövetkezetét Az idén vállaltunk öt holdon karós babot magtermelésre, 15 holdon pedig bokorbabot. A falu még idegenkedik ettől, pedig ha a szerényen számított átlagtermést hozza« akkor egy holdról már tízezer forint tiszta bevételhez jut a szövetkezet. Mi ebben látjuk a jövőt csak ilyen módon tudunk többet fizetni a tagjainknak. Ilyen célt szolgál a tíz hold málnatelepítésünk is, anal az idén fordul termőre. Tavaly már hozott termést és harminc ezer forint bevételhez jutottunk, amire senki sem számított. Az idén csak szerényen terveztünk, ez a terület mégis hatezer forint tiszta jövedelmet ad holdanként, ötven hold NDK vöröshere jövőre hoz termést, ennek első kaszálásából jelentős takarmányt nyerünk« az értékesített magvak után egy holdról ötezer forint tiszta jövedelmet várunk. Jövőre tervezünk lucerna és heremag termesztést, ugyanakkor a jó adottságainkat figyelembe véve, tovább fejlesztjük a juhtenyésztést. A bekölcei termelőszövetkezet nincs eladósodva. Mintegy ötmillió forint a szövetkezet vagyona, fele tehermentes, tiszta vagyon. A beruházásokhoz és vásárlásokhoz felvett hitelek után évente kétszázezer forintot kell visszafizetniük, erre megvan a fedezet. Az eszközök és felszerelések jelentik az alapot, ami már a szövetkezetiek kezében van, csak jól ki kell használni. Az egy munkaegységre tervezett 28 forint még alacsony gazdálkodási színvonalra utal, de ha az idén betervezett, jövedelmezőbb formák csak kevés eredményt hoznak is, a jövedelem már növekedik és ez járható út, a szövetkezet fejlődésében újabb lépést jelent előre. fP. E.j KIS ÚGY HAGY BOSSZÚSÁG A hivatalos időpont előtt egy nappal végre megérkezett a nyár. Vasárnap nemcsak a strandolok tapasztalhatták a várva várt meleget, hanem azok is, akik utazni voltak kénytelenek. Az üdítő ital ilyenkor nagyon jól esik Nincs is baj, az. Utasellátó Vállalat mindenütt ott van, nem kell szomjazni a pihegő vonatozónak. Legfeljebb boszankodnia, mint Vámosgyörkön is. Hogy sorba kell állni a pénztárnál és a pultnál, amíg egy pohár sörhöz vagy gyümölcsléhez lehet jutni, ezen senki sem csodálkozik. Annál inkább azon, hogy a pultnál pohárba kitöltött gyümölcsléhez az üvegbetétet is felszámolják, bár az utas egy pillanatig sem veszi kézbe az üveget, megvárja, amíg a tartalmát az utasellátó dolgozója kitölti, de ha két forintját vissza akarja kapni, felveheti az üveget a pultról, odaviheti a pénztárhoz, a pénztárosnő akkor átnyújtja a pénzt. Hogy kinek az agyában született meg ez a szellemei megoldás, nem lehet tudni, Egy biztos, az utasok bosz- szantására kiválóan alkalmas, és legfeljebb árra, hogy a szomjas vándornak ne legyen ideje a csatlakozás le- késésének veszélye nélkül ai el nem vitt, különben kézbé sem fogott üvegért a betétei visszakapnia. Biztosan nem ezért aí ajándék két forintért vezették be a különös eljárást Vámosgyörkön. De akkor —» miért? (-ár) . MPUSS&G 3 1965. június 23., szerda
