Heves Megyei Népújság, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-11 / 136. szám

Lengyel—magyar barátság két zeneiskola között „Lengyel, magyar egyként barát, Kardját tekintsd vagy poharát” — tartja a régi köz­mondás Ezt a történelmi szó­lást idézte hétfőn este a len­gyel és magyar zászlókkal dí­szített egri zeneiskolában a Kowy-Saczu-i Állami Zeneis­kola igazgatója, Micislaw Mirek, aki dr. Valentin Kálmánnak, a megyei tanács művelődésügyi osztálya képviselőjének és Vaj­da Lászlónénalc, az egri zeneis­kola igazgatójának üdvözlő sza­vait megköszönte. A kis lengyel város, Nowy- Saczu zeneiskolásai és zeneta­nárai az egri zeneiskola láto­As együttérzés szép példája Borzalmas az elemek vad pusztítása. Földrészek, országrészek váltak temetőivé az életnek a természet kegyetlen csa­pásai alatt. Török Miklós bátori lakos az Egercsehi bánya vájára akkor érezte ezt először, amikor romba döntötte az ár családi fész­két s ha van a szerencsét­lenségben szerencse, ebben az esetben Fortuna „kegye” az volt, hogy senki nem tartózkodott a házban. Súlyos anyagi kár érte Török Miklóst. S a „felelős” a. természet! De az emberi jószándék, az együttérzés segít, ahol tud! Ha nem is tudja pótolni és jóvátenni a természet okozta kárt, az önbizalmat az emberbe és az életbe vetett hitet visz- sza tudja adni. így volt ez Török Miklós esetében is. Az egercsehi bánya párt- bizottságának javaslatára a bánya kommunistái eddig 9000 forintot gyűjtöttek és adták át Török Miidósnak. A gyűjtés még nem feje­ződött be. Nem az összeg nagysága itt a lényeges, hisz termé­szetesr, hogy a kárt nem tudják pótolni. Az együtt­érzés, a bajbajutott ember­társsal a gond megosztása, az ember segítése az embe­ren — ez itt a döntő. Borzalmas az elemek vad pusztítása! De lenyűgöző az emberi együttérzés! (papp) gatását viszonozzák most. Az egriek népes küldöttsége június első felében kirándult Nowy- Saczu-ba és e látogatást hasz­nálta fel arra, hogy lengyel vendéglátóinak ízelítőt adjon a modem magyar zenéből és az iskola növendékeinek tudásá­ból. Most a lengyelek adiák vissza a látogatást és ennek ke­retében került sor a hétfő esti hangversenyre. A műsor első részében a len­gyel zeneiskola zenekara és szó­listái mutatkoztak be. Haydn Gyermek-szimfóniája mellett a XIII. századból származó lova­gok dalát, a Bogugyoricát ad­ták elő a vendégek Micislaw Mirek vezénylésével. A szólis­ták Vivaldi, Mozart, Paganini, Haydn, Dworzsák és Bartók al­kotásaival együtt megszólaltat­ták a nagy lengyel muzsikuso­kat: Statkowskyt, Monjuskót, Moskowskyt és Wieniawskyt is. A tehetséges és jól muzsikáló lengyel fiatalok közül meg kell említenünk Stanislaw Cy- con, Kazimierz Jedrzejovski, Ryszard Sterkowicz, Jadwiga Feret, Jan Witowsk, Wieskawa Jabaszewska és Andrzej Cycon nevét. A műsor második felében az egri zeneiskola növendékei ma­gyar és lengyel szerzők művei­ből állítottak össze formás csokrot: két Bartók-szám, Ron­do, (Este a székelyeknél) Erkel Palotása a Hunyadi László című operából, Wieniawsky Kuja- wiak című darabja és Nyikolsz­ky Vomóstrió-ja aratott sikert az egriek programi ábóL Nagy Mária és Csővári Judit (zongo-f ra) Voss Mária (fuvola), Loson-j czy Györgyi és Fürjes Klára (gordonka), Bereczky VUmg (mélyhegedű), valamint a kiélt hegedűs, Ujházy Mária és Gái- pár Sándor osztoztak a zsúfolt ház tetszésnyilvánításán. A zeneiskola zenekarát Far­kas István vezényelte. Csak di­csérni és bátorítani lehet ezt a szorgalmas és gyorsan fejlődő együttest. A hangverseny fordítói tisz­tét az Egerben élő, lengyel képzőművész:, Trojan Marian töltötte be. A hangverseny után az egri zeneiskola fogadást adott a len­gyel vendégek tiszteletére a zeneiskola nagytermében. A zsúfolt ház minden bizony­nyal lengyel barátainknak és a muzsikának szól elsősorban. De a nagy érdeklődés az alig észrevehető és kézzel írott pla­kátok hírverése után meglep­te a hangverseny rendezőit is. Eggyel több ok arra, hogy az egri zenei élet szervezői elgon­dolkozzanak: hogyan lehetne a nyári hónapok száz napjára Egerben, ebben a művészetre csábító környezetben, átgondolt tervek szerint zenei esemény- sorozatot szervezni. Valahol el kellene kezdeni! A fiatalság most jó példát mu­tatott szervezésből és érdeklő­désből! (f. »4 Tizenhat tantermes iskola , ... r - - ­hatvanfős bölcsőde Évek áta visszatérő témaként szerepelt Gyöngyösön a nehéz iskolai helyzet. A túlzsúfoltság olyan nagy, hogy az egy tante­remre jutó tanulók száma meg­haladja az országos átlagot. A városi tanács enyhíteni akar­ván a körülményeken, a 3-as számú Általános Iskola bővíté­sét határozta el — emeletráépí­téssel négy tantermet alakíta­nak majd ki. Az átmeneti megoldás a lé­nyegen azonban keveset változ­tat, ezért vált szükségessé az új iskola megépítése. Jövőre már modem, tizenhat tantermes ál­talános iskola kezdi meg műkö­désé a déli városrészben. A He­ves megyei Állami Építőipari Vállalat már megkezdte a munkát. Ebben az évben négy­millió forint erejéig végzik el «v\\\\\\\\\\’íw\\v£\\\w .vwsawwv az építkezést, hogy a jövő év­ben, július 31-én, átadhassák az iskolát rendeltetésének. Az Olimpiai utca végén, annak is a Kitérőgyártó ÜV félé eső ol­dalán áll majd a korszerű, ti­zenhat tantermes általános is­kola, ami a déli városrész leg­fiatalabb diákjainak oktatását, nevelését most már kényelmes körülmények között tudja majd biztosítani. Ez a terület még egy hatvan fős bölcsődével is gazdagabb lesz jövőre, az iskola átadásá­val azonos időpontban. Az új bölcsőde elhelyezése nagyon szerencsés lesz, éppen az új la­kóépületek közé jelölték ki a helyet, így a szülőknek még forgalmas útszakaszon sem kell keresztül menniök a gyerekek­kel. Háry János, Szívfájdalmam Hirosima, Egy gyilkosság krónikája, A kórterem, A szabadság első napja, Bube szerelmese, Phaedra 42 film a MOKÉP soron következő programjában Szudánt úti jegyzetek A Messiás utódai A khartumi telefonkönyv­ben lapozgatva a Mahdi név ötlött a szemembe. A két ol­dalt megtöltő Mahdi névsort böngészve eszméltem rá, hogy a terjedelmes névsor Szudán nemzeti hőse, Mohammed El Mahdi — a Messiás leszárma- zottainak és vállalatainak lis­tája. A telefonkönyv arról árul­kodott, hogy Mahdi utódai le­tértek az ősük hirdette útról, a szegénységről. A Mahdi lis­tán ugyanis a személynevek közé ékelve ilyen angolnyelvű címszavak is szerepelnek: Bo­ard of Direcktors of, Daifat el Mahdi Companys, vagyis az El Mandi Tejüzemi Társaság igazgató-tanácsa De a Mahdi névvel a Szudáni Mezőgazda- sági Bank vezetőinek névjegy­zékén ugyancsak találkozhat­tam. A bank egyik osztályve­zetője Mohammed Mahdi. Mahdi, a Messiás az 1870-es években tűnt fel az angol— egyiptomi elnyomás alatt síny­lődő Szudánban, s a külföldi hódítók és a helyi gazdagok elleni szent háborúra mozgó­sította a szegény népet. A sze­gény arab családból származó Mohammed Ahmed muzulmán prédikátorból vált forradalmi vezérré. Mint felszentelt pré­dikátor a Fehér-Níluson levő Abba-szigeten nyomorúságos sorsú parasztok és halászok között élt, nap, mint nap látta keserves életüket. Látta, hogy 4 XtPOJSiG 1965. június 23., szerda az angol—egyiptomi hatóságok milyen kegyetlenül bánnak velük, hogy az arab keres­kedők és a muzulmán egyházi vezetőség, milyen kíméletlenül szipolyozzák ki őket. A szegények sorsa in­dította arra, hogy a tömege­ket harcba vezesse. Forradalmi felkelése a vallási mozgalom köntösét öltötte. A népben élt egy muzulmán legenda, amely szerint egy­szer, amikor a muzulmánok nehéz időket élnek, meg fog jelenni egy második próféta (Mahdi-Messiás), aki majd visszaállítja az igaz-vallást és megszabadítja a tömegeket szenvedéseiktől. Mohammed Ahmed saját magát Messiás­nak nyilvánította, akit Allah küldött népének felszabadítá­sára. Az elnyomott és kizsák­mányolt parasztok és rabszol­gák tízezrei örömmel üdvözöl­ték és követték felszabadító­jukat. Mahdi botos hadserege négy év alatt (1881—*1885) meg­tisztította Szudánt az angol— egyiptomi csapatoktól és több mint 10 éven át a mahdista állam megőrizte függetlensé­gét. Mahdi — maga is szegény ember — a szegények érdekeit helyezte előtérbe és mozgal­mát ezekre a tömegekre tá­maszkodva tovább fejlesztette. Mahdi halála (1885) után Ab­dullah Kalifa idején azonban új hűbérurak váltak ki a mah­dista vezetőrétegből és maga Abdullah kedvezményeket, vagyonokat adott a hűbér- uraknak és a rabszolgakereske­dőknek. A szegények- ügyéért küzdő Mahdi utódai így Szu­dán egyik leggazdagabb csa­ládjává váltak és visszaélve a Messiás nevével és művével az Ansal (a Próféta Segítői) szer­vezettel fékezik az ország fej­lődését Khartumban tartózkodtam, amikor a Szudán északi tarto­mányában megrendezett kép­viselői választások folytak. A Kék-Nílus városának házfalai tarkállottak a cikomyás, arab­betűs felhívásoktól. Nem is­merem az arab abc-t, de az írásjelek mellé pingált ciprus­fáktól, kalászról és afrikai kunyhóról megállapíthattam, hogy egyik, vagy másik falon melyik párt toborzott magá­nak szavazókat A ciprusfával jelölt felirat balfelső részében — a ciprusfát az UMMA Párt sajátította ki — a párt elnöké­nek, Sadik el Mahdinak arc­képe díszelgett Az UMMA magyar jelentése anya, nem­zet Szószerint tehát az UMMA a nemzet pártja. Valójában azonban csak a nemzet legszű­kebb rétegének, a feudális uraknak és a külföldi, főként az angol és amerikai tőkéből hasznot húzó komprádor-bur­zsoáziának az érdekeit képvi­seli. A párt elnöke, Szadik el Mahdi a Messiás dédunoka- öccse. Szadik még csak 33 éves és az oxfordi egyetemen szerzett diplomát. Pártja, az UMMA, nagybátyjának a Mes­siás unokájának jóvoltából győztesen került ki a választá­si harcból. Az UMMA párt a 156 képviselői mandátumból ugyanis 54-et szerzett meg. A Tizenöt ország különböző műfajú, érdekes témájú film­jei szerepelnek a harmadik év­negyed bemutató tervében. Augusztus 19-én kerül a kö­zönség elé Kodály Zoltán Há­ry János című dalművének színes, magyar filmváltozata, amelyet Szinetár Miklós ren­dezett. Szeptemberben bemu­tatjuk a televízióban sikerrel játszott Vízivárosi nyár című filmet; forgatókönyvét Hor­váth Márton írta, rendezője Fábri Zoltán. Szeptemberben a most készülő új magyar fil­mek egyike is megjelenik a mozik vásznán. A program több világhírű alkotást ígér. Felújításban is­mét műsorra tűzik Stendhal Vörös és Fekete című regé­nyének kétrészes, színes fran­cia filmváltozatát, a felejthe­tetlen Gerard Philippe fősze­replésével. Olaszországban, A II. világháború befejezését kö­vető napokban játszódik a Bube szerelmese című olasz film, —Luigi Comencini ren­dezése —, történet a szere­lemről* hűségről. Főszerepeit Claudia Cardinale, George Chakiris és Marc Michel ala­kítja. A Keresztesek világhírű lengyel alkotója, Aleksonder Ford rendezte Leonard Krucz- kowski azonos című, nálunk is bemutatott drámájából, A sza­badság első napja című filmet* amely tiltakozó kiáltás a gyűlölet, az erőszak szelleme ellen. A film két főszereplője ismert művész: Beata Tyszkie- wicz és Tadeusz Lomnicki. Az első atombomba robbanásá­nak 20 éves távlatában, egy tragikus szerelemről szól a Szívfájdalmam Hirosima című japán film. Az 1963. évi can- nes-i fesztivál közönsége nagy tetszéssel fogadta Velő Radev, fiatal bolgár rendező a Ba­racktolvaj című filmjét, egy magányos fiatal asszony és egy fogoly tiszt szerelmének történetét. Jules Dassin Phaed­ra című amerikai filmje for­gatókönyvének alapjául az an­tik tragédia szolgált, de cse­lekménye modern környezet­ben, napjainkban játszódik, főszereplői Raf Valloné, Meli­na Mercouri és Anthony Pen- kins. Messiás unokája a Próféta Se­gítőinek, az Ansar nevű fana­tikus szektának a főpapja. S az Ansar hívei főpapjukra, Mahdi unokájára úgy tekinte­nek, mint a próféta akaratá­nak kinyilvánítójára, szószóló­jára. S a nagy Mahdi unokája, a próféta szószólója azt mond­ta: szavazataitokat adjátok az UMMA pártra, Szadikel Mah­di pártjára. Noha az Ansar vallási mozgalom, mégis in­kább valamiféle nomád kato­nai szervezet, amely még a függetlenségi harcok idején alakult ki. így tagjai 10 és 100 fős egységekre vannak osztva. Ezek az osztagok teve-, ló-, vagy szamárháton — a főpap szavára — bárhová elmenné­nek. Februárban, amikor If. Erzsébet angol királynő Khar­tumban vendégeskedett, a fő­pap kívánságára a próféta se­gítőinek 30 ezer tagja Khar- tumba érkezett, s két teljes hétig ott táborozott. Hátbor­zongató volt, amikor a husán­gokkal és késekkel felfegyver­kezett turbános sereg üteme­sen kiáltozta: „La illaha ill Allah oua Mo­hammed rasoul Allah”. (Egy az isten, és Mohammed az ő prófétája.) E fanatikus tömeg felvonultatásával a Mahdi csa­lád februárban kikényszerítet­te a haladó összetételű koalí­ciós kormány átalakítását a jobboldal javára, a választáso­kon pedig biztosította képvi­selőinek bejutását a parla­mentbe. A Próféta Segítői szavaza­taikkal az elnöki palota kul­csát adták a Messiás déduno­kájának, Szadik el Mahdinak a kezébe. Khartum jólértesült köreiben azt rebesgették, hogy a Mahdi család a fiatal és okos Szadik el Mahdit, az UMMA párt elnökét szeretné az ál­lamfői székbe ültetni. Bőgős László Következik; AZ ANYANYAK Vígjátékokban, zenés és ka­landos filmekben sem lesz hi­ány a következő hónapokban. Színes angol filmen látható Nicolai vígoperája, a Wmdsori víg nők, Falstaff szerepét Nor­man Foster alakítja. Női ruhá­ba öltözött két zenész kaland­jait mutatja be a Van aki for­rón szereti című amerikai víg­játék, amelyben Marilyn Mon­roe, Tony Curtis és Janck Lemmon játszik főszerepet. Bűbájos alakítást nyújt Mari­na Vlady a Hazug lány című francia filmben; a másik női főszerepet Macha Meri! ala­kítja. A ,.Folytassa..." sorozat új darabjának címe: Folytassa, Kleo! Caesar és Kleopátra tör­ténetének angol paródiáját Ge­rald Thomas rendezte, fősze­replői Sindney James, Kenneth Williams, Kenneth Connor és Joan Sims. Póruljárt házasságszédelgőt alakít Paul Meurisse a Höl­gyeim, vigyázat! című francia filmben; akik túljárnak az eszén: Danielle Darrieux, Mi- Chele Morgan és Sandra Milo. Egy amatőr bankrabló mulat­tató története elevenedik meg a Robbantsunk bankot! című francia filmben; főszereplője Louis de Funes. Dumas a Fe­kete tulipán című regényét Christian- Jaqtx vitte filmre* a látványos, kalandos, színes francia filmben Alain Delon kettős szerepet játszik. Maurice Leblanc kalandregény-soroza­tának hősét Robert Lamoureux alakítja az Arsene Lupin című francia filmben, partnere Li­selotte Pulver. Aljosin színműve nyomán, Natanszon rendezésében ké­szült a Kórterem című szovjet film. Főszerepében viszontlát­hatjuk Andrej Popovot (Az Othello szovjet filmváltozatá­ban Jágot alakította), Natalja Fagyejevát. Inna (Makarovát és Zsanna Prohorenkót. Pano­va azonos című ‘regényének filmváltozata az Ütitársak; főbb szereplői Valentyin Zub­kov és Zsanna Prohorenko. Távoli világ címmel egy mű­sorban két érdekes szovjet úti­rajzfilm kerül bemutatásra. (Tanganyika és az Ötödik vi­lágrész útjain). A polgárhá­ború kiemelkedő hősének állít emléket Dovzsenko, Scsorsz című történelmi filmje, cím­szerepét Jevgenyij Szamojlov alakítja. Érdekes témát dolgoz fel a feszültségben bővelkedő 90 perc az élet című szovjet film: a II. világháború első szakaszában négy fogoly egy pusztulásra ítélt harckocsival kitör a gyakorlatozó német tankelhárító lövegek gyűrűjé­ből, s pánikot idéz elő a nácik hátországában. A csehszlo­vák filmművészetet képviseli Zbynek Brynych Az ötödik lo­vas, A félelem című nagy ha­tású filmdrámája. Az Ugrás a sötétbe ugyancsak csehszlovák produkció: a hitleristák meg­szállta országban kapcsolatot kereső ejtőernyős ellenállók lélektani drámája. Az Ördögi találmány, a Münchhausen bá­ró neves alkotója, a csehszlo­vák Karel Zeman új filmmel jelentkezik, címe: Bolondos história. A rendező változatos* trükkös feldolgozásban, a film­nyelv új eszközeivel, szatirikus hangon vall a békéről, szere­lemről. Négy érdekes novellát dolgoz fel a Nehéz szerelem című olasz film? A frivol, mulatsá­gos történetek figuráit Enrico Maria Salerno, Catherina Spaak, Vittoria Gassman, Na­dia Tiller, Nino Manfredi, Lil­li Palmer és Bernhard alakít­ja. Pier Paolo Pasolini írta és rendezte a Mamma Róma cí­mű olasz társadalmi drámát* amelyben a címszerepet Anna Magnani alakítja. Bemutatják L uis Bunuel francia—olasz filmjét, az Egy szobalány nap- Zójá-t, Jeanne Moreau fősze­replésével. Mai fiatalok problémáival foglalkozik két lengyel film a Szerelmesek vannak köztünk és a Beáta. Leonhard Frank Jézus tanítványai című nagy sikerű regénye nyomán a DEFA műtermeiben készült az Egy gyilkosság krónikája cí­mű társadalmi dráma; fősze­replői Angelica Domröse, Ul­rich Thein és Jiri Vrestala.' Az Asszonyok faluja Wolfgang Staudte alkotása: nyugatnémet turista csoport érkezik egy kis szerb faluba, melynek férfi la­kóit annak idején kiirtották a német megszállók. Két NDK bűnügyi film vár még bemutatásra; Bűntény a művész penzióban és a Fekete bársony. Meg kell említeni a felújításbna ismét megjelenő Viharos alkonyat-ot, melyben Cserkaszov nyújt kitűnő ala­kítást, Tito Gobbi főszereplé­sével a Bajazzók című olasz operafilmet, Heinric Mann az Alattvaló című regényének filmváltozatát Wolfgang Sta­ude rendezésében és egy olasz filmdrámát Nincs irgalom cím­mel, amelyben John Kitzmiller és Falco Lulli játszik főszere­pet HÁT ÉRDEMES? Kávé, cigaretta, éjszakázás... nem, ez így nem mehet tovább. Legalább­is így nem me­het tovább — ha­tároztam el a mi­nap, hogy hozzá­kezdek az egész­séges élethez, a tervszerű tested­zéshez, melynek nyomán szép lel­kem és csodálatos alkatom őszinte harmóniában ol­vad össze magam és mások legna­gyobb gyönyörű­ségére. Tehát: ke­lés reggel 6 óra­kor, kis torna, rö­vid, vágtával tar­kított futás a strandig, — ott egy óra úszkálás, na­pozás és utána jö­het a munka, ká­vé, cigaretta, de semmiféle éjsza­kázás. Éjszakázás, az nem lesz, mert aki éjszaka hely­iül, az nappal nem tud helytállni! És reggel 6 óra­kor csörgött a vekker, s igazán csak a reflexek tehettek róla, hogy egy könnyed mozdulattal vág­tam a falhoz az ébresztőórát, amelyben annyi tapintat nincs, hogy aludni hagy­jon egy embert, aki három órával előbb feküdt le. Azután azon kezdtem töpren­geni, hogy mivel kezdjem? —: elő­ször az éjszaká­zást hagytam ab­ba és utána kezd­jem el a 6 órai fel­kelést, vagy elő­ször 6 órakor kel­jek fel és utána ne éjszakázzam. Amíg ezen tűnőd­tem: elaludtam. A következő nap reggelén négy­kézláb kimásztam az ágyból egy ki­csit még szundí­tottam a szőnye­gen, majd a fele­ségem közölte ve­lem, hogy a fürdő­kád nem alvásra való. Honnan jött rá? De sebaj, a felkelésig már el­jutottam. Csak bátran és kitar­tóan előre, gyáva, aki megfutamodik az első kis nehéz­ségtől. Napóleon sohasem lett vol­na Napóleon, At­tila az isten kan­csukája, ha az el­ső, vagy a máso­dik elalvásnál le­mond az egészsé­ges élet tervéről. És tegnap sike­rült! Minden. A felkelés. A torna, a futás a gyanak­vó szemek kereszt­tűzében, a strand és az úszás. Min­den. És ma reggel is sikerült. A futás a legjobban. Mond­ták is a felesé­gemnek délelőtt: — Sajnállak Szi­vem... Azért nagy lecsúszás a férjed számára, hogy se­gédmunkás lett a strandon... Láttam az ablakból, ho­gyan szaladt, ne­hogy elkéssen. Hiába, meg kell szokni a becsületet munkát! (egri)

Next

/
Thumbnails
Contents