Heves Megyei Népújság, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-01 / 127. szám
A szárnyaló gondolat ünnepén Ä tavaszt nálunk helyi és országos méretekben egyaránt nagy megmozdulások jelzik, kulturális seregszemlék, kórus- találkozók, irodalmi színpadok vetélkedése, szavalóversenyek. Ezek között a tömegeket megmozgató események között is kiemelkedő helyet foglal el az ünnepi könyvhét. A szép szó, a nemes érzés, a szárnyaló gondolat, a tiszta eszmék, a jövő munkásait és munkáit ünnepli egy hétig az ország. Igaz, ilyenkor is a mű, a leírt szó a fontosabb, de az szerepeltette. A Pacsirtaszó című részletben a Hóvirágok, a Tavaszi egyveleg, a Pacsirtaszót, a Kánikula, a Forró porban és az Egy borospohárra hangzottak el, míg a harmadik részben a Levelek, az Amit naponta, az Azt a dalt keresem (ez a ciklus vezérszólama) és a Nem elég című verseket mondták el. Nyitásként és zárszóként a Himnusz az értelemhez című vers egy-egy részlete szólalt meg. A verseket Panyik Márta, Appel Katalin, Henkel Gyula, Simon István dedikál. érdeklődés reflektorfényébe állnak az írók és költők is ezen a héten. Az írók a személyes találkozás élményét adva és kapva mélyítik el az érdeklődést és vonzalmat az olvasókban a könyv, a szép szó, a betű iránt. A könyv ünnepi hetének megnyitójaként EGERBEN a könyvbarát-mozgalom megyei szervező bizottsága a hagyományoknak megfelelően a Gárdonyi Géza Könyvesboltba hívta meg vendégeit. Az ünnepélyes megnyitón részt vett a Magyar írószövetség képviseletében Dobozy Imre Kossuth-díjas író. Féja Géza, Palotai Boris József Attila- dijas író és Simon István Kossuth-díjas költő. Morvái Eva, a megyei irodalmi színpad tagja Simon István-verset mondott, majd Sályi János, a Hazafias Népfront megyei titkára nyitotta meg a könyvhetet. A megnyitó után a vendégek elbeszélgettek egri barátaikkal és olvasóikkal, majd műveiket és a könyvhétre megjelent újdonságokat dedikálták. Az egri megyei .irodalmi színpad az Eger Szálló halijában vasárnap délelőtt Simon István Kossuth-díjas költészetéből ünnepi matinét rendezett. Szívós József, a műsor rendezője, az eddig tizenegy kötetben megjelent Simon-lírát. egy-egy verscím köré fogott három csokorral mutatta be. Az Emelő kezek című ciklusából a Szólj, erdő!, a Buchenwald) rapszódia, a Kenyeres Márton, a Mosolygó lány, az Emelő kezek, az Az a nehéz és a Szélső házak című verseket Á rxiPUJSSGi 1969. június 1.» kedd Görög Ibolya, Józsa Tamás, Morvái Magda, Ráduly Margit, Dankó Sámuelné, Csécs Emília és Szívós József mondották el. A matiné zenei részében Jász József három gitárszólója hangzott el. Az Egri Megyei Színpad ünnepi matinéján Csécs Emilia mond verset. (Pililsy felvételei) A matiné befejezéséül a könyvbarát-mozgalom megye: szervező bizottsága nevében Sályi János, a Hazafias Népfront megyei titkára a mozgalom aktíváit és a megyei irodalmi színpad tagjait könyvvel ajándékozta meg. Mennyivel ildomosabb és a vendégeknek kijáró gesztus lett volna, ha ebbe a matinéműsorba felvesznek néhány kisebb lélegzetű írást Palotai Boristól, Dobozy Imrétől és Féja Gézától. Vagy legalább néhány szóval üdvözlik őket, engedik aktívan részt venni az ünneplésben a vendégeket is. Jó az, ha az író egyénisége — amikor meghívásunkra megjelenik — személyes érintkezés kapcsán is hat. PALOTAI BORIS Bélapátfalván A könyvhét programjának egyik eseménye Palotai Boris írónő bélapátfalvi látogatása volt. A művelődési házban találkozott vasárnap este olvasóival. A kis klubtermet teljesen megtöltötték a főleg fiatalokból és nőkből álló érdeklődők. A helyi általános iskola nevében két úttörő virágcsokrot nyújtott át az írónőnek és egy szavalattal köszöntötték. Palotai Boris — bemutatkozásképpen — felolvasta pár perces, rövid önéletrajz-írását. De inkább vallomás volt ez — életrajzi adatok és események felsorolása helyett — arról, hogyan lett írónő. Ezután két elbeszélését olvasta fel. A hallgatóság kérdéseire válaszolva az írónő néhány szóval műveinek legjellemzőbb vonásaira utalva elmondotta, hogy minden alkotásában életének egy-egy mozzanata, élményanyaga sűrűsödött. Keserű mandula című regénye a legkedvesebb számára. Bélapátfalván minden egyes Palotai Boris-kötet elkelt. A madarak elhallgatnak, vagy A férfi című köteteit sorra dedikálta. Az író-olvasó találkozó végén — a dedikáció közben — vált a legmeghittebbé a hangulat, amikor egy kis „asztal- társaság” alakult az írónő asztalánál és tovább folyt szőkébb körben a beszélgetés. írók Gyöngyös- tarjánban Kicsit idegesek voltak már a gyöngyöstarjániak, ahogy telt Palotai Boris, Féja Géza és Dobozy Imre (áll) a könyvhét megyei megnyitó ünnepségén. hirdették az író—olvasó találkozót, de öt óra is elmúlt, mire Dobozy Imre Kossuth-díjas és Féja Géza gépkocsija megállt a művelődési ház előtt. Az történt ugyanis, hogy a különböző szervek különböző időpontot tartottak észben a találkozó kezdetéül. A tarjániak idegességének másik oka pedig jó hírnevük féltéséből származott. Eddig ugyanis még mindig kölcsönös tehát most sem akartak szé- gyénben maradni. Ügy gondolták, mindjárt a gyermeknapi ünnepség után fogadják majd a két írót, a művelődési ház nagyterme tehát zsúfolva lesz közönséggel. Mire a tv-ben megkezdődik a futballmeccs közvetítése, szépen, rendben letudnak mindent. így tervezték, de nem egészen így sikerült. Igaz, a közönség egy része türelmesen várakozott, a másik része pedig lassan vissza- szivárgott az írók érkezésének hírére. A közönség vezetői, élű* kön Szabó Mihály tanácselnökkel és a művelődési ház teljes választmányával, szíves szóval köszöntötték a kedves vendégeket. Ünnepélyes feszesség is csak annyi volt, amennyi a messziről érkezett, ritkán látott családtagot fogadja. Dobozy Imre közvetlensége már kezdetben áthidalt minden esetleges tartózkodást, az általa felolvasott Tűz és füst című novella pedig csak fokozta a derűs meghittséget. Féja Géza előbb néhány* mondattal pályafutása kezdetét idézte, aztán a Szülike című portréját mutatta be. A kölcsönösség alapján a vendéglátók léptek ezután színpadra vers, ének, zene, népi tánc reprezentálta mindazt, az eredményt, amit már magukénak mondhatnak a kulturális felemelkedés eddig megtett útja alapján. Valahogy az egész író—olvasó találkozó a kötelező ünnepélyesség ellenére is köznapinak tűnt, olyannak, ahogy régi ismerősök szoktak önmagukról, munkájukról szót váltani, elmondva gondjaikat, de eredményeiket is. A hivatalos ünnepség után a klubszobában ültek össze a vendégek, és a házigazdák. Egyik csoportjuk Dobozy Imre körül alakult ki, ők a szocialista realitás kérdéseit feszegették, másik csoportjuk pedig Féja Gézával a mai falu életéről tárgyalgatott. Szép csendesen fűzték a szavakat egymás mellé. Az eseményekhez hozzátartozik még, hogy a művelődési ház előcsarnokában felállított árusítóhelyen mintegy félszáz könyv fogyott el egy óra alatt* Dobozy és Féja kevésnek bizonyultak. A fiatalok egy _ csoportja pedig a falut járta, mindegyikük egy tucatnyi könyvvel a hóna alatt kopogtatott be a házukba, nem is eredmény tele nül. A gyöngyöstarjániak a vasárnapi író—olvasó találkozóval sem vallottak szégyent. (gmf) ★ Simon István Kossuth-díjas költő vasárnap délután a könyvhét alkalmából író—olvasó találkozón vett részt Kál- ban. XV\\VWC«i^VVk\\\\\\!«V\\VC^\\\\V\\\\Vl\m\»g»XS?K)^^ írta : Horst Czerny és Klaus Scheel Fordította : Tihanyi Vera 26. Truman 1945. április 12. óta az Egyesült Államok elnöke, de most már késő, hogy a német monopóliumok és Hitler segítségére siessen. A fasiszta hadsereg már az utolsókat rúgja, de azért is meggondolandó, mert Truman álnok taktikája megbukhat a világközvélemény erélyes tiltakozásán. A Szovjetunió komoly nemzetközi tekintélyt élvez és ilyen aljas eszközökkel nem lehet megfosztani harcának gyümölcseitől. Truman hivatalba lépése után* április 15-én, az amerikai külügyminisztériumban érdekes tanácskozásra kerül sor. Clayton államtitkár-helyettes fogadja Vandenberg és John Forster Dulles szenátorokat, a Generál Motors gépkocsi-konszern elnökhelyettesét, továbbá a hadügyminisztérium két magas rangú tisztviselőjét. Az urak azon törik a fejüket, hogyan lehetne a Szovjetuniónak a nemzetközi eseményekre gyakorolt befolyását csökkenteni. **... mivel Oroszország alternatívája Németország, határozatot kell hozni Németország újjáépítésére és újrafelfegyverzésére. Németország legyen védőbástya Oroszországgal szemben” — hangzik a találkozóról szóló mértékadó beszámoló. Az ott hozott határozat különösen Churchill-nél talál tetszésre. Az angol miniszterelnök azonnali megvalósítását sürgeti. A következő utasítást adja Ismay tábornoknak, az angol légierők vezérkari főnökének: „Az angol kézbe került és még bevethető német repülőgépeket és pótalkatrészeket a jövőben nem szabad megsemmisíteni. Még szükségünk lehet rájuk.” AZ EURÓPÁBAN állomásozó angol csapatok főparancsnokának, Montgomerynek kijelenti: „Ha tovább tart a szovjet előretörés, a német katonákkal együtt vonulunk Oroszország ellen.” Levelet intéz Eisenhower tábornokhoz, amelyben ez esetre intézkedéseket kér. Mindez a Szovjetunió háta mögött zajlik, méghozzá olyan időpontban, amikor a Vörös Hadsereg és a nyugati szövetséges csapatok súlyos csapásokat mérnek a fasisztákra és sok a halottjuk, sebesültjük. Az amerikai külügyminisztériumban tervezett árulás a németországi antifasiszta ellenállási harcosok ellen is irányul. * \ A „Freies Deutschland” nemzeti bizottság ezekben az eseményekben gazdag napokban élénk tevékenységet fejt ki Lipcsében. O. Werner elvtárs, a NKFD lipcsei alkörzetének akkori vezetője, így számol be az eseményekről: „Amikor az amerikai csapatok egyre közelebb kerültek Lipcséhez, igyekeztünk kihasználni a katonák nagy részének rossz hangulatát. Rábeszéltük őket, hogy tegyék le a fegyvert, és menjenek haza. Már torkig voltak a háborúval és eleget tettek felhívásunknak. Gondoskodtunk számukra civil ruháról, élelmiszerekről és szállásról, ahol nyugodtan bevárhatták a háború végét. A város keleti része már az amerikaiak bevonulása előtt tele volt fehér zászlókkal. Mi hívtuk fel a lakosság figyelmét, hogy ily módon mentse életét.” Az ellenállási harcosok a Leipzig-Schönefeld városnegyedben is komoly eredményeket értek el, számtalan német katona életét mentették meg. MIKÖZBEN az amerikai csapatok még a külső kerületekben harcoltak, az antifasiszta ellenállási harcosok nyíltan léptek fel a város vezető nácijai ellen. Sokat fogtak el közülük. Az első amerikai páncélosok április 18-án délután érkeztek a városba, erős gyalogos egységektől követve. Komoly ellenállásra sehol sem találtak már. A „Freies Deutschland” nemzeti bizottság erejétől telhetőén járult hozzá a Hitler-klikk hatalmának megtöréséhez, a lipcsei polgárok életének és a nagy város sok anyagi értékének megmentéséhez. Alig három napja tartózkodtak az amerikaiak Lipcsében, amikor különös dolgok történtek. Senki sem hitte volna, hogy így lesz. Churchill és Truman vetése kezdett kikelni. Az amerikai városparancsnokság elrendelte az antifasiszták által lefogott náci vezetők szabadon bocsátását. A megszálló hatalom nemi sokkal később betiltotta a „Freies Deutschland” nemzeti bizottság lipcsei ágának működését. Az antifasiszta ellenállási harcosokat, akik közül sokan hosszú éveket töltöttek börtönben, a „felszabadítók" most súlyos büntetéssel fenyegették meg, ha továbbra is politikai tevékenységet folyi tatnak! Az erről és hasonló eseményekről szóló hírek természet tesen eljutottak a „hősök buiVí kerében” tartózkodó Hitlerhez is és megerősítették a fasisz»* ták „csodába” vetett remény-* ségét. (Folytaljt az idő, mert a szívesen várt vendégek csak nem akartak megérkezni. Délután négyre megelégedésre zajlott le itt a toll mestereinek és a szőlők értő művelőinek találkozója.
