Heves Megyei Népújság, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-01 / 127. szám

Ifjúsági találkozó Hatvanban A sportolók és a tornászlányok is sok tapsot kaptak. (Kiss Béla felvételei) fokú technikum tanulói. A tribünön helyet foglaltak a járási és városi párt-, tanács- és tömegszervezetek képvise­lői. A közel egyórás színpom­pás felvonulás sok tapsot csalt ki a nézőkből. Délelőtt fél ti­zenegykor a Népkert szabad­lönösen nagy öröm volt a gye­rekeknek a parkban vendég­szereplő német Luna-park, ahol a legkülönbözőbb szóra­kozási lehetőségek álltak ren­delkezésükre. Délután sokan szórakoztak a tréfás vetélke­dőkön, majd este ugyancsak a megfontolandó, hogy az or­szág egyik legforgalmasabb útvonalán rendezzék meg az ifjúsági felvonulást, mert ez közel egyórás forgalomleállí­tást jelent, mind a magán-* mind a MÁVAUT-gépkocsi- forgalomban. A gimnázium tanulói a felvonuláson. Hatvanban reggel nyolc óra­kor kezdődtek meg az általá­nos iskolákban a kisdobos- és úttörőavatások. Ezt követően a cukorgyárnál felállított tribün előtt vonultak el a négy álta­lános, egy közép- és egy felső­Mérce Döntöttem. Átdolgozom Pe­tőfi „János vitéz?’ című költe­ményét, mert úgy érzem, indo­kolatlan, sőt helytelen, hogy mindent megújító és átalakító századunkban Kukorica Jánost egy gazdag gazda kényére-ked- vére kiszolgáltatott szegényle­gényként ismerje meg felnö­vő ifjúságunk. Elgondolásom szerint Jancsi egy kitűnően megszervezett termelőszövetkezet juhászbri­gádjának vezetője lesz, akinek egyetlen hibája az, hogy sze­relmes. Ez a szerelem viszont a munkafegyelem meglazulásá- hoz vezet Jancsinál. A tsz-el- nöke ugyanis több alkalommal, nem egyszer a leghevesebb munkaidőben is tilinkózáson éri, ahelyett, hogy a gondjára bízott nyájat terelgetné. Ezért a lazaságért az elnök többször megbírálja, amire kiderül, Jan­csi nemcsak szerelmes, hanem a kritikát sem bírja és javuló szándékának kinyilatkoztatása helyett kilép a tsz-ből és mint maszek vándorlegény elindul világgá. De előbb még elbúcsú­zik szerelmétől, Juliskától, a tsz-ben működő gépesített mo­soda és vegytisztító üzem dol­gozójától. Juliska a búcsúzás­nál megígéri Jancsinak, hogy megvárja öt, még ha évekig is kellene várnia rá. Juliska alak­jában tehát korunk nemes le- ánytipusát szeretném megmin- tózná Ez lenne az első fejezet váz­lata. Bízom abban, hogy ilyen módon az egész művet közel tudom hozni napjainkhoz. Ter­vem, hogy nem állok meg és tovább fejlesztem áldásos át­dolgozó tevékenységem és ugyanígy átírom majd a Toldit, a Zalán futását és talán Buda halálát is. Bevallom, az átdolgozás ötle­te nem tőlem származik, ha­nem az úgynevezett „könnyű zene” művelőitől. Pontosabban: a slágerszerzőktől kölcsönöz­tem azt. Észrevettem ugyanis, hogy mostanában mind gyak­rabban jelentkeznek a rádión és a különböző tánczenekarok előadásában a 25—30 év előtti népszerű slágerek és új feldol­gozásban válnak dalolni vágyó tömegeink közkincsévé. Az új feldolgozás által a mű olyan átalakuláson megy át, me­lyet röviden így jellemezhe­tünk: „A dallam ugyanaz, csak egészen más!” Vagyis: ahol az eredetiben például egy „ne­gyed” hang búsongott, az át­;Ezer pajtás Egerben az úttörő- és 1 kisdobosavatáson ! lágszín vonalat jelentő árul- „sürgetését”, s ez ösztönzés ■ adott az eddiginél gyorsab • ütemii gyártmányfejlesztésre. Az a tény, hogy a vásár nö i velie az eddig is meglövi ■ igényi, a jobb, olcsóbb, korsze , rűbb árucikkek előállítására az alkotó fantázia kiteljesedésé re, a kísérletezésre, kutatásra reményt nyújt arra, hogy nem zetközi szinten folyó verseny ben megyénk ipari terméke továbbra is jó osztályzatot tud nak elérni. ' Ennek a törekvésnek egyil jele, hogy az egri Finomszerei vénygyárban az eddig gyártoti hűtőszekrény-kompresszorok mellett megkezdték a még tö­kéletesebbek kialakítását, hog> lépést tarthassanak a nemzet­közi mezőnnyel S bár a kerék­párvilágítási berendezésük - mint írtuk — nemzetközileg el­ismert szintgi áll, nem mond­tak le a továbbfejlesztésről, mi­ként az orvosi fecskendő töké­letesítéséről sem. Remélhetőleg nem egyedi esetként kell említenünk ezt a gyártmányok fejlesztésére való törekvést, hanem máshol is a nemzetközi haladáshoz igazít­ják a tempót. Ez legyen az idei nemzetközi vásár tanulsága, s ez vezérelje a cselekedeteket a hétköznapok sodrában, hogy ne sikkadjon el egyetlen üzemünkben sem a tö­kéletesebbre való törekvés. Kovács Endre i nyilatkozata otlség svédországi, dániai út áról pedig elsősorban a magyar lá­nyok, asszonyok, szociális hely­zetéről, gyermekintézménye­ink hálózatának fejlesztéséről, a nők foglalkoztatásáról és ta­nulási lehetőségeiről tartott beszámolóink keltettek élénk visszhangot. Dániában — ahol ezúttal elsőízben járt magyar nőküldöttség — nagy elisme­réssel fogadták a magyar gyermekvédelem számottevő eredményeit, fejlettségét, szak­mai körökben pedig az iskola és a család közötti kapcsolat erősítését célzó munkánk kel­tett figyelmet. — Utunk során mindhárom országban számos neves köz­életi személyiséggel, nőmoz­galmi vezetővel találkoztak delegációnk tagjai. A szívé­lyes, bensőséges eszmecserék alkalmával kifejezésre jutott az a közös óhaj, hogy a jövő­ben tovább bővítsük a ma­gyar, illetve a svéd, a norvég és a dán nőszervezetek közötti Kapcsolatokat; az eddiginél jobban ismerjük meg egymás :evékenységét. Értékes tapasztalatokkal \ gazdagodtunk, s sikerült hoz- j iájárulnunk a népeink közötti i jarátság erősítéséhez, (MTI) téri színpadán ifjúsági nagy­gyűlést rendeztek, ahol Amb- ruzs Endre, a városi párt-vb tagja beszélt a nemzetközi gyermeknap jelentőségéről. A gyűlés után megkezdődtek a sport- és kultúrműsorok. Kü­szabadtéri színpadon ifjúsági divatbemutatót rendeztek. A Hatvanban megrendezett gyermeknap eseményeibe^ amely egyben városi ifjúsági találkozó is volt, egy kis üröm vegyült. Legközelebb jobban dolgozásban ugyanaz a hang j most „nyolcadokra” vagy „tizen- < hatodokra” bontva kurjongat és * ami az eredetiben — teszem — j hegedűre íratott, azt az új /el- ^ fogásban gitár pengeti, vagy; harsona harsogja és valószínű- f leg ettől lesz az eredeti mű j még eredetibb. 1 Szakértők szerint ezek a rdí-S tozások az eredeti szerzőtől í függetlenül az átdolgozó ihle-l téből fakadnak és így igen tisz- 1 teletreméltó nagylelkűség az, 5 amellyel az új feldolgozó sze-É rény társszerzőül fogadja „mű-f véhez” annak tényleges alko- 5 tóját. 5 Sajnos, nem vagyok zeneér-l tő és így nem vállalkozhatom} arra, hogy új feldolgozásban i adjam például a Liszt „Szerel-í mi álmok” című művéből ké-l szült twist átiratot, vagy a? Grál legendából kikerekített) medisont, esetleg egy Mozart t Csa-csa-csát, tehát meg kell! elégednem a jelzett irodalmi . felújításokkal. ! Arra mindenesetre vigyázok 2 majd, hogy csak a jogdíj köte- 5 lezettség határán túljutott*, szerzők műveihez nyúljak, mert v ha hajlandó is vagyok megosz-) tani az erkölcsi sikert Petőfi- 5 vei, Arannyal, Vörösmartyval, | ennél tovább nem mehetek. El-Í végre örüljenek, hogy művei-? két — a feledés homályából —5 kiásva — népszerűsítem. § Szinetar György ‘ 1 „Hosszú hónapok óta készü- i lünk erre a napra ... Szeret­► nénk kisdobosok, úttörök len­zni... Kérjük, avassanak fel i bennünket...” — fordult az t elnökség felé egy pajtás az el­eső osztályos leendő kisdobosok, iés a negyedikes leendő úttörők 5 nevében, vasárnap délelőtt az ► egri sportstadionban. e A gyermeknapon megtartott j avatási ünnepségen csaknem i ezer kisdobos és úttörő lepte el ► a stadion zöld gyepét. Reggel J a Népkertben gyülekeztek, és ; a honvédzenekar hangjaira iszépen, zárt sorokban menc- , telt és foglalta el kijelölt he- Jlyét minden úttörőcsapat. Kü- í lön álltak az avatandó pajtá­► sok, még nyakkendő nélkül. j S elhangzott a jelentés: )„Avatásvezető elvtárs!... csa- ’ patvezető jelentem ... úttörő- <csapat... az ünnepélyes a vá­ltásra együtt áll.” Induló hangjai és a csapatok 'tisztelgése mellett az úttörő- I zászlót három úttörő, a KIS5S- I zászlót három KISZ-es fiatal • hozta be. I Elhangzott a kisdobosok hat, iés az úttörők tizenkét pontja, majd a fogadalom szövegétől visszhangzott a stadion. S a „nyakkendődén” egységek egy perc alatt nyakkendősökke váltak. Az avatószülők felkö­tötték a frissen avatott kisdo­bosoknak a kék, az úttörőknek a piros nyakkendőt. „ígérjük, hogy a nyakken­dőt becsülettel megőrizzük, fo­gadalmunkhoz mindig hűek le­szünk.” — jelentette ki az ava­tottak nevében három pajtás. Ezután Bóta Albert, a me­gyei pártbizottság munkatársa mondta el ünnepi beszédét, és az úttörőcsapatok az ünnepség végeztével elvonultak az emel­vény előtt, ahol helyet foglalt többek közt Bíró József, az MSZMP Heves megyei Bizott­ságának ‘első titkára, Hazai Béla, a megyei pártbizottság titkára, Szabó Ferenc, az orszá­gos úttörőelnökség képvisele­tében, Németh Tibor, a me­gyei KISZ-bizottság osztály- vezetője, Kónya Lajos, a KISZ Eger városi bizottságának tit­kára, Cseh István, megyei út­törőtitkár, Dr. Csicsai József, a megyei tanács művelődési osztályvezetője, Tóth Ferenc, az MTS városi elnöke és a hon­védség képviseletében Kádár Sándor alezredes, és Pénzes József őrnagy. jain. Szaknyelven szólva i ■ egri Finomszerelvénygyár k< ; rékpár-világítási garnitúráján« • paraméterei is elérik a nemze közi színvonalat, de az égi hajlómügyár és a gyöngyö diódagyár termékei is sok ese ben lépik át az országhatár traktorokba, elektronikus bí rendezésekbe építve. Jó érzés azt is hallani, hog a Mátravidéki F’émművekbe olyan újszerű technikai ötle segítségével gyártanak bizc nyos dobozféléket, amelyet ed dig még nem tudtak megoldar a hasonló külföldi üzemekben. Megyénk iparának ezen nem zetközi szintű sikerei a vásárol is kifejezésre jutottak, és jog gal tölthet el jóleső érzés min denkit, akik hozzájárultál ezeknek a termékeknek korsze rű gyártásához. A nemzetközi vásár azonbar újabb figyelmeztetőt küldött i műszakiaknak, munkásoknak: < mércét újból magasabbra állí tották Európa- és világszerte Komoly önvizsgálatot igényel i technika rohamos fejlődése mert amely gyártmány ma még nemzetközi méretekben is kor­szerűnek mondhatci, aránylag rövid idő alatt kerülhet a kö­zepesek és az elavultak sorába S ki vitatná, még nagyon sok ilyen terméket állít elő me­gyénk ipara. Ezért helyeselhető, hogy me­gyénk szakemberei megértették a pavilonokban elhelyezett, mo­dem technikával készített, vi­Oríutay Zsuzs a magyar nőkülc norvégjai és A napokban érkezett haza a Magyar Nők Országos Taná­csának küldöttsége, amely lá­togatást tett Svédországban, Norvégiában és Dániában. Ortutay Zsuzsa, a Nőtanács titkára, a delegáció vezetője a látogatás tapasztalatairól a következőket mondta az MTI munkatársának: — Vendéglátóink mindhá­rom országban rendkívül szí­vélyesen fogadtak, s gazdag programot állítottak össze ré­szünkre. Így alkalmunk volt megismerkedni a skandináviai országok asszonyainak életé­vel, a szociális, egészségügyi intézményekkel, találkozhat­tunk az ottani nőmozgalmak számos vezető személyiségé­vel. — Az értékes „szakmai” ta- oasztalatokon kívül utunk írvendetes eredménye volt az s, hogy személyesen győződ- íettünk meg arról: milyen iszinte, eleven az érdeklődés i hivatalos személyiségek és íz egyszerű emberek körében s a magyar nép élete, munká- a, kulturális eredményei ránt. Svédországban például őleg a magyar zene- és kép- őművészek alkotásait szeret­ők megismerni, Norvégiában Bezárt a vásár. Az üzletkötéseknél még tar tanai: a huzakodások, ajánla; születik ajánlat után, de a pa vilonok körül lassan elcsende sedik minden. A Budapest Nemzetközi Vásáron látottal azonban sokáig lesznek beszéd­témák, hiszen a laikusoknak éppúgy, mint a szakemberek­nek sok érdekességet, hasznos tanulságot, adott ez a nemzet­közi méretű árubemutató. A vásár bezárt. Azok a szakemberek, akik megyénkből is felkeresték a pa­vilonokat, mégsem érzik telje­sen befejezettnek a nemzetközi vásár eseménysorozatát. Az egész világról idehozott gépek, elektronikus berendezések, szö­vetek, cipők, traktorok, autók megannyi világszínvonalat je­lentő termékei az öt világrész­nek, hasznos gondolatokat éb­resztettek üzemeink vezetőiben, műszakiakban, munkásokban. Érthető módon sokan voltak ki­váncsiak közülük arra, hogy megyénk ipara milyen helyet kap a kiállított termékek kö­zött, s a pavilonokba nem ke­rülő gyártmányaink korszerű­sége, hasznossága milyen arány­ban van a vásárom látottaké­val. S ébfeen volt a Budapesti Nemzetközi Vásár egyik jelen­tősége. Gondolatébresztő talál­kozója volt ez a szakemberek­nek és a világszínvonalat kép­viselő evártmányoknak. Ahogy a szakemberek elmondták nyi­latkozataikban, arra ösztönözte őket a sok korszerű termék, hogy magasabbra állítsák a mércét üzemeink gyártmányai­nál, hogy azok a legközelebbi vásáron bátran összehasonlít­hatók legyenek a külföldieké­vel. A mérce... a világszínvonal. Ennek megértésében, ennek a gondolatnak terjedésében volt nagy szerepe ennek a vásár­nak. Már korábban is tapasz­talhattuk, hogy ez a szemlélet uralkodik el mindjobban az üzemek vezetőinél, a szakem­bereknél, munkásoknál; törek­vés arra, hogy mind fejlettebb, a külföldi gyártmányokkal ösz- szehasonlítható gépeket, köz­szükségleti cikkeket ^várthas-r sanak. De ez a vásár sokat tett azért, hogy ez a gondolat to­vább teljesedjen —, s ha jó né­hány termékünknél nem is si­került még elérni ezt a szin­tet —a törekvés jelei fellelhe­tők majd minden üzemünkben. És e törekvések nyomán ar­ról hallhatunk, hogy a külföldi vevők máris elismerően nyilat­koznak az egri Elektromecha­nikai és Vasipari Vállalat ter­mékeiről, hogy a cipőipari ktsz-ek gyártmányait - ké­szüljenek azok Gyöngyösön, vagy Egerben — szívesen ve­szik más földrészeken is. De a 1 sor ezzel még nem teljes. A 1 Hatvani Konzervgyár Arany ■ fácán védjegyű készítményei 1 keresett exportcikkek, a Köny- . nyűipari Alkatrészgyártó Vál- i lalat egri üzemének termékei is 1 elismerést szereznek hazánk i iparának Európa különböző tá- í

Next

/
Thumbnails
Contents