Heves Megyei Népújság, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-30 / 152. szám

Külföldi kirándulással jutalmazták a munkaversenyt az egri Finomszerelvénygyárban A Finomszerelvénygyár 17- es üzeme hét nappal a határ­idő előtt teljesítette I. negyed­éves exporttervét. De senki sem olvashatja a fejükre, hogy „a hamar munka ritkán jó”, mert a minőségre nagyon ügyeltek. A Finomszerelvény- győr orvosi fecskendői miatt sem a Szovjetunióból, sem a külkereskedelmi vállalattól nem érkezett reklamáció. A gáncsoskodó, vagy a túl­ságosan óvatos ember meg­kérdezheti, hogy a „túlzott fuggesztését jobban megold­ják, könnyebben, olcsóbban szerelhessék. Guti György, Fodor Sándor, Menyhért Jó­zsef is eredményes újítók. Parádi József, Szabó Zoltán, Kivés Béla szerkesztők szíve­sen segítenek, ha tanácsra, vagy rajzra van szükség. A 35-ös üzemben tavaly nem a legjobban ment a mun­kaverseny. De amióta gazdája lett, amióta Greskovics Béla üzemvezető-helyettes kezébe vette, egészen másképpen nyien jó ismerősök, az egri Finomszerelvénygyár dolgo­zói. Sokan mondják, hogy a ju- talomkiránduláson jól szóra­koztak, de többen azt is hoz­záteszik, hogy hasznosan töl­tötték az időt. Zlate Morov- cen megismerkedtek a cseh­szlovák ipar legmodernebb kompresszorgyárával. Jó ba­rátságot kötöttek Porobec Jú­liussal, a testvérgyár ötszörös szocialista brigádvezctőjével és több munkással. Rövid időt Ürg einvázio Berval munkások a csehszlovák kompresszorgyárban. Jól sikerült a jutalomkirandujas és azzal az elhatározással hagyták el új barátaik munkahelyét, hogy ezután otthon sok min­dent másként csinálnak. iparkodás” vajon nem került sokba? Nem, erről szó sincs, mert a 17-es üzem 98 ezer fo­rint önköltségcsökkentést vál­lalt az első negyedévre és 157 ezer forintot teljesítettek. Az üzem minden munkásának jussa van a sikerhez, de a legjobbak között emlegetik Tóth Gábor üzemvezetőt. Ma­gyar Imre és Balogh Mihály brigádjának nevét A 7-es üzemben nem di­csekszenek, de az eredmények önmagukért beszélnek. Emlí­tésre méltó, szép sikert ért el a kompresszorbrigád. Sok. bo­nyolult kísérletet végeztek, eredményesen segítették a termelést. A brigád tíz éssze- rűsitést és újítást vállalt az év elején. Az Ígéretre szavu­kat adták, a brigádnaplóba is beírták, aztán 19 újítást „tet­tek le az asztalra”. Dolenszki József, a brigádvezető, mutat példát az újításban. Legutóbb arra törekedett. hogy a kompresszor motorjának fel­mennek a dolgok] a 35-ösben is. Ebben az üzemben minden brigád teljesítette első ne­gyedévi munkaversenyválla- lását. Az egri Finomszerelvény­gyárban hogyan ösztönzik az embereket, mi a jó munka ju­talma? A napokban tértek vissza lengyelországi és cseh­szlovákiai jutalomkirándulás­ról a legjobb szocialista bri­gádvezetők és azok a dolgo­zók, akik a munkaversenyben kitűntek. És újabb 55 dolgo­zót jelöltek ki a debreceni, hajdúszoboszlói utazásra. A külföldi útról sok fény­kép és televíziós kisfilm is ké­szült. Hamarosan levetítik a gyárban és ennek a filmnek „szereplői”, Jakab Endre, a 26-os üzemből, Fiilöp Béla tmk-asztalos, Magyar Imre, a 17-es üzem brigádvezetője, Farkas Miklós, a 35-ös üzem­ből, Bakondi Klára, a kétsze­res szocialista brigád vezető­je és még többen, valameny­tölthettek együtt, de azt már megállapították a flnomsze- relvénygyáriak, hogy a cseh­szlovák szomszédoktól van mit tanulniuk. Lesz is rá al­kalom, mert a két gyár közöt­ti kapcsolatot állandósítani akarják. Már csak azért is javítani kell az eredményeket, hogy ne valljanak szégyent a cseh­szlovák barátok előtt. r L. A Földművelésügyi Minisz­térium növényvédelmi szol­gálatára érkezett jelentések szerint az idei tavaszon, kü­lönösen Hajdú—Bihar, Bor­sod, Fejér és Baranya megyé­ben elszaporodott a hörcsög és az ürge, ez a két veszedel­mes kártevő. A kukoricama­got már kelés előtt dézsmál­ták, de csaknem valamennyi mezőgazdasági növényben kórt okoznak. Mivel az első szaporodási Idejük éppen má­jus végén, június elején van, most védekezhetnek a gazda­ságok leghatékonyabban el­lenük. A szakemberek szerint a hörcsög és az ürge csak teljes határrészekre kiterje­dően egyszerre, tehát társa­dalmi védekezés formájában irtható eredményesen. Egy- egy lakott hörcsöglyukba 40 gramm, egy-egy ürgelyukba pedig 25 grammnyi szénké- neget öntsenek, utána a lyu­kakat jól zárják el, tapossák be, hogy a keletkező gáz biz­tosan elpusztítsa a kártevő­ket. A védekezést azonnal kezdjék meg mindazokon a határrészeken, amelyek nö­vényborítása ezt lehetővé te­szi. (MTI) Szimpatikus ne­kem a Dora X... Ez a helikopter, és természetesen a pilótája mindent tud. Mit neki el­fogni két uránium- csempészt, külö­nösen, ha azok di­rekt az országút kellős közepén menekülnek? S az sem okoz gondot, hogy kellemes dis­kurzust folytassa­nak fedélzetéről egy képrablóval... Egy ilyen Dora X aranyat ér, leg­alábbis aranyat ér a film, amit meg­vesznek és leper­getnek a néző előtt. Minden arany, ami forog és ami rotor! Izgatottan várom a Dora X újabb kalandját, amint utána ered egy nemzetközi ban­dának, amely az USZK-ból próbál kicsempészni tíz adag uborkasalá­tát reteknek álcáz­va... Észreveszi-e a helikopter, hogy a retek uborka, vagy sem? Biztos. Amilyen az a Dora X! (-6) A termést érlelő napsütés, az aranyat érő májusi esők hatáséra rohamos fejlődésnek indult a növényzet a mező- gazdasági üzemek szántóföld­jein. A méter magasra nőtt rozs, a virágzó palánták és a leveleket hajtó kukorica már a nyár közelségét jelzik, ami a legtöbb, de egyben a legne­mesebb munkát is meghozza az ott dolgozók számára, a betakarítást. A termés beéréséig még sok a tennivaló, az egyéb felada­tok mellett most folyik a fel­készülés is. Munkatársunk az AGROKER vezetőit kereste fel, hogy választ kapjon arra a kérdésre, mit kap nyáron a mezőgazdaság erő- és munka­gépekben, alkatrészekben, mű­trágyában és növényvédő sze­rekben? Kérdéseinkre Joó Imre igaz­gató, Előházy Kálmán és Ko­zák József osztályvezetők vá­laszoltak. Milyen volt a műtrágya- és növényvédőszer-ellátás az első fél évben? 1200 vásárló az egyszemélyes csigalépcsőn Eger egyik legnépszerűbb üzlete a Leértékelt Áruk Boltja. Havi forgalma meg­közelíti a félmillió forintot s hat üzlet áruféleségét egyesí­ti szűk és sötét helyiségeiben. Ezekben a napokban különö­sen forgalmas ez az üzlet, hi­szen itt még a leértékelt áru­kat is leértékelt áron hozzák forgalomba. 30 ezer árcé­dulát raktak fel — s ez a szám már egymagában is jel­zi raktárkészletük nagyságát. A vásárlók sorba állnak az üzlet előtt s hiába a fel­emelt létszám, a 13 eladó sem győzi az érdeklődők ostromát. A leértékelés első hetében csaknem ugyan­annyi forgalmat bonyolítot­tak le, mint máskor egy hó­nap alatt. De nemcsak ezekben a na­pokban népszerű ez az üzlet. Szívesen keresik fel a vásár­lók a rendes hétköznapokon is. Mégis ez az üzlet a legel­hanyagoltabb. Romantikus, kastélyokra emlékeztető „egyszemélyes” és egyirányú csigalépcsője alkalmatlanná teszi még a hétköznapi for­galom zavartalan lebonyolí­tására is... Érdemes lenne foglalkozni a gondolattal: a forgalomhoz Illő helyiségbe kellene költöz­tetni a Leértékelt Aruk. Boltját. Ha a vállalat köz­pontja mindezt nem tudja megoldani, akkor segítsen a városi tanács, hiszen a lakos­ság érdekeiről van szó. Igaz, Egerben nem dúskál­hatunk a használható üzlet- helyiségekben, de azért egy megoldást javasolhatunk: a Bizományi Áruházzal szem­ben van egy tágas üzlethelyi­ség, nagy raktárral — ez a Bőr- és Cipökellékek Ellátó Vállalat Heves megyei elosz­tója. Ez az üzlet is nagy for­galmat bonyolít le, de csak áruban és forintértékben. Mert ami a vásárlóközönsé­get illeti — az jóformán a kezünkön is megszámolható: néhány ktsz, kiskereskedő, és kisiparos jár ide a kiutalt árukért. Nem vitatjuk, szükség van az elosztóra is. De miért fog­lal el üzlethelyiséget — még­pedig a város legforgalma­sabb üzleti negyedében — e?y olyan nagykereskedelmi vállalat, amely nem szol­gálja közvetlenül a lakosság ellátását? A Leértékelt Aruk Boltjá­ban tegnap 1200 vásárló for­dult meg. A nagykereskedel­mi vállalat elosztójában egyetlen vevő sem járt... zsát adtunk el. A pocokirtás­hoz 750 mázsa Arvalint szál­lítottunk, ebből 410 mázsa még mindig a tanácsok rendelkezé­sére áll, az esetleges hörcsög- és ürgekártétel megakadályo­zására. Milyen gépeket kap a me­zőgazdaság? — A gépi ellátás feltétlenül jobb a tavalyinál. Sok új típus érkezett a telepünkre. Ilyen az RS 09-es új darabja, amely négyhengeres, 25 lóerős. Hár­mat szállítottunk belőle a szö­vetkezetnek. Négyet adtunk el a D4—K „B” változatából. Ezenfelül RS 56-os traktorból ötöt, Zetor, UE, MTZ trakto­rokból 113-at kaptak a tsz-ek. Nehéz traktorokból négyet ad­tunk át. Rapidtox permetező- porozóból 14, RS-ekhez perme- tezőzől 8 jutott a szövetkeze­teknek. Az aratáshoz elegendő gépet biztosítunk. Eves ter­vünk szerint 39 kombájnt kap a megye, míg ez tavaly csak az év második felében került le­szállításra, addig az idén ebből harmincat már át is vettek a gépállomások és bejáratásuk után valamennyi részt vesz a betakarításban. Silókombájn 14 érkezett. A talajmunkákhoz negyven tárcsát kiszállítottunk, a KPN 4 kultlvátor nagyon keresett, ebből 29-et továbbí­tottunk. Vetőgépből 32, szer- vestrágya-szóróból, fűkaszá­ból és rendsodróból 27—27, öntöző gépekből 6 jutott el a szövetkezetekhez. Tartunk raktáron erőgépeket, permete­zőket, 11 silókombájnt, ekét minden típusban, tárcsákat, kultivátorokat, vetőgépeket, öntöző berendezéseket. Sokat segít a betakarításnál a kiszál­lított 100 pótkocsi. Tavaly nem volt kielégítő az alkatrész- és gumiabroncs­utánpótlás. Az idén javul-e a helyzet? — Megnyugtatóan végződtek tárgyalásaink, amelyeket a fő­városban folytattunk a jobb kombájn-alkatrész- és gumiel­látás ügyében. Az igényeket a gépállomási igazgatók, főmér­nökök jelentései alapján mér­tük fel és ennek alapján ren­deltük meg a hiányzó cikkeket. Tizenöt vagon árut kaptunk, alkatrészeket és gumiabron­csokat. Megkaptuk az éves keretben megszabott gumiabroncsokat, de ezek még nem elígítik ki az igényeket, ezért az idén elő­ször bevezettük a teherméretű gumiabroncsok futózását. A körfutózásra alkalmas gumi­kat az OGV Pálma gyáregysé­gében hozzák helyre. A futó­zásra leadott abroncsok helyé­be pótkeretből — ami 692 da­rab — adunk új gumikat, így az igényeket már teljes egé­szében ki tudjuk elégíteni. Ha a termelőszövetkezetek jól al­kalmazkodnak ehhez az akció­hoz, az idén nem lesz fenn­akadás a mezőgazdasági termé­nyek szállításában sem — ad­tak választ kérdéseinkre ap X-i termelőszövetkezet nem kis létszámú tagsága rövid egy hónap alatt, átlagosan két kilót hízott. Bárki beláthatja, hogy az ilyesféle meghökkentő hízási járvány okkal keltheti fel a tudósok, orvosok figyel­mét, akik — ha meg nem írom a dolgot, úgy, ahogy történt — mennének hanyatt-homlok X- be a tudomány tárházának gyarapítására. Nem is írtam volna meg ezt a kis történetet, ha nem kellett volna attól tar­tanom, hogy ok nélkül fárad ki egy csomó tudósember oda, ahol semmiféle betegségről, kóros elváltozásról, ragályról, de még valamifée új étrend­ről szó sincs. A két kiló a neve­tésnek köszönhető. Két kilóra valót nevetett össze eddig Szerém Pista, Súlyom János és Gerencsér Tóni fogatosok ese­tén a szövetkezeti tagság, mert az úgy történt, hogy... De kezdjük az elején, ott, amikor az első korsó sört kér­te ki Szerém Pista, azazhogy az első három korsót, mert ők hárman általában nemcsak a munkában, éle a kocsmában is együtt tartónak vallják magu­kat. Ami odáig nem is baj, amíg Szerém, aztán meg ahogy dukál, Súlyom kéri a követke­ző rundó korsó sört, amelyen olyan, de olyan a hab, hogy összefut a nyál az ember szá­jában. Legalábbis Gerencsér szájában mindig a második korsó után fut össze a harma­dikért, de rendszerint hiába, mert pénze az nincs, mert­hogy felesége az van, akivel úgy verte meg őt az a magas- ságos termelőszövetkezeti is­ten, hogy az asszony brigád­vezető, ő meg csak fogatos. amiből az is nyilvánvaló, hogy nincs olyan pénz, amiről az asszony ne tudna, s amit el ne szedne tőle ... Ebből aztán meg az van, hogy ő szidja az asszonyt, de az bírja, sőt, rá se hederít, őt meg szidják a komái, hogy mirsortás ember azoiyan, aki­nek a szívnivalót is az asz­szony veszi meg és soha nincs egy peták sem a zsebében. Éppen erről tűnődött, utolsót kortyolva a sörből Gerencsér Tóni, a szégyenbe már ugyan régen beletörődve, de a szom­júságba soha, amikor valaki odalépett hozzájuk... — Egy kis fuvar... megfl­m*-----------------------------------=s Áz olcsó fuvar IT»:.,........- ............... . . i. .........„aSí ze tném — kacsintott a valaki, amiből nyíltan kitetszett, hogy nem a szövetkezeti könyvelés­be akarja fizetni a kis fuvar árát, hanem zsebre, lévén a szövetkezet tarifája számára kissé magas. A dolog ott folytatódott, hogy Gajdos Vince ellenőrző­bizottsági elnök méltatlankod­va ütögette az asztalt az elnök irodájában. — Nem értelek, János..; Nem én, az istennek se... Hát nem megmondtam, hogy ezek fuvaroznak... minden este, most már hol ennek, hol an­nak ... Saját zsebre. A szövet­kezet fogatával... Te meg csak hallgatsz... — Nyugalom, Vince bá­tyám ... Nem eszik olyan for­rón a kását... — Nyugalom ... nyugalom... Mindig csak ezt hajtogatod ... — kapkodta a fejét dühödten az öreg Gajdos, de az elnök olyan egykedvű nyugalommal nézett ki az alkonyatba forduló útra, mintha nem is látná, hogy ott fordul éppen Súlyom János, nyilván fuvarral. De kinek? És a pénz is kinek? Ök hárman már tízszer is megáldották egymás, de első­■armlnan Jüwwfc SyVnl CSZét— Mert mi az, hogy egy-két fu­var ide-oda, a munka se nagy már, a lovak is megbírják, ők meg igazán meg, a zsebük az meg egyenesen lelkendezik az ilyen ötletért. Vannak még csodák. Mert jóformán az egész falu tu­dott már a fuvarról, a pénzről is, csak az asszonyok és a ve­zetőség nem. Legalábbis úgy tudták, akik tudták. Volt, aki morgott, hogy micsoda nyim- nyám az olyan vezetés, amely ilyesmit megenged, volt, aki kaján-cinkosan figyelte a há­rom fuvarozót, s volt olyan is, akit a sárga irigység evett és azon tűnődött, hogyan kerül­hetne gyalogmunkáról a foga­tosok közé. Aztán egy este felharsant a nevetés a faluban. Mindenki nevetett, természetesen az iri­gyek is, Gajdos Vince bá­tyánk is, csak ők hárman nem... — Hát nagyon köszöni a szö­vekezet, hogy a fogatot ilyen jól kihasználták... Volt ugye összesen huszonnégy fuvar, az annyi, mint... — számolt szemrebbenés nélkül az elnök a kővé dermedt három ember előtt, akiknek fogalmuk sem volt, hogy minden feketefuvar felíratott... Aztán fogcsikor­gatva fizettek... Gerencsér Tó­ni ugyan el akarta mondani, hogy vagy ezerrel ráfizetnek így, mert hiszen ők olcsóbban csinálták a dolgot, de Szuromi úgy nézett rá, hogy a torkán akadt a szó ... Jó fuvar volt. — Te, Gerencsér Tóni volna két zsák árpám, megfi­zetném, ha elvinnéd — mond­ta az italboltnak tisztelt kocs­mában Juhos, hogy az egész kocsma a hasát fogta a neve­téstől ... Gerencsér lesunyt fejjel ódalgott ki, még az ut­cán is hallotta, amint térdet csapkodva nevetik: — Hű, a mindenit, de jó ol­csó kis fuvar volt «-2 Gyurka Géza — Műtrágya-ellátásunk jó volt. A tsz-ek első féléves nit­rogén-kerete 21 210 tonna, eb­ből már több mint 19 ezer ton­na megérkezett hozzánk. A la­kosság részére 1267 tonnát szállítottunk, így megyénk te­rületén nitrogén-műtrágyából nem volt hiány. A mai napig 5503 tonna szuperfoszfát és 2400 tonna bíoszuper műtrá­gyát szállítottunk a termelő- szövetkezeteknek. Foszfor­műtrágyából, a takarékosságra való hivatkozással, a szövet­kezetek kevesebbet rendeltek, mint amire lehetőség lenne. Véleményünk szerint helytele­nül gondolkodnak, mert a föl­dektől tápanyagpótlás nélkül nem várhatnak nagyobb ter­mést. A kálisó szállítása nem volt zökkenőmentes, a biztosí­tott keret felét kapták meg a szövetkezetek. N Övény védőszer-ellátásunk folyamatos volt. A kora tava­szi gyümölcsápoló szereket időben biztosítottuk. Gyü­mölcsfa-olajból 52, sárgamé­regből 57, Neopolból 53 má­Mit ad a nyárra az AGROKER ?

Next

/
Thumbnails
Contents