Heves Megyei Népújság, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-27 / 150. szám
A megdöntőit negyedszázados hipotézis Expedíciós halászat A KGST tengeri halászati konferenciája Emlékezés az első transzurán elem felfedezésének 25. évfordulójára Az 1920-as években a római egyetem fizikai intézetében dolgozik egy fürge, fekete hajú fiatalember, akinek fiatal kéra ellenére (1901-ben született) már „neve van” a tudományos világban. Ez a férfi Enerico Fermi, olasz fizikus. A pisai egyetem fizikai fakultásán 21 éves korában doktorál, egy évig Göttingenben — a német elméleti fizika „fellegvárában” — dolgozik, majd 26 éves korában a római egyebem elméleti fizika tanszékének professzorát!) lesa Pályafutása meredeken ível felfelé. Még nincs 30 éves, amikor feltűnést keltő elméleti munkával lép a tudományos nyilvánosság elé. 1934 júniusában a „Nature” című angol folyóirat hasábjain közzéteszi legfontosabb és századunk számára korszakalkotó, de téves hipotézisét. Leírja, hogy a 92-es rendszámú urán (U—92) atommagot „lassú” neutronokkal bombázta és véleménye szerint teljesen „új elemek’' keletkeztek. Ezek rendszáma nagyobb mint 92 és a természetben nem fordulnak elő, tehát nem lehet őket semmiféle természetes élemmel azonosítani. Elnevezi őket összefoglaló néven transzurán (uránon túli) elemeknek. Ez a felfedezés a II. világháború előtti évek igazi szenzációja lett A tudományos folyóiratok vastagon szedett főcímek halmazát közölték: ,,Üj elemek, melyek nincsenek a természetben”, „Megszülettek a transzuránok”, stb. Egy hibás elmélet, amely világraszóló eredményhez vezet! A transzuránok felfedezése mindenesetre megtörtént — gondolta éltkor Fermi. Nem tudhatta, hogy elképzelése óriási tévedés és azt sem, hogy kísérletei, amelyek az ő „felfedezéséhez!" vezettek „hajszálnyira” csúsztak el egy másik, Valóban „világrengető” felfedezés mellett, amelyet ma az uránhasadás „láncreakció-elméletének” nevezünk. Fermi téves hipotézise 4—5 évig élt a tudományos világban, mindaddig, amíg Ottó Hahn, Fritz Strassmann és Lisa Meitner 1939 márciusának elsó napjaiban — az olasz fasizmus elől ameri- kába menekült Fermi segítségével — a Die Naturwissenschaften c. folyóiratban közzé nem teszik tudományos cikksorozatukat az uránhasadás elméletéről. Egyértelműen kimondják, hogy azok az elemek, amelyeket Fermi — és később egy rövid ideig Hahn is — transz- urán elemeknek vélt, de igazolni nem sikerült, nem új uránon túli elemek, hanem az Uránhasadás láncreakciójának t,rádióaktív törmelékei”, tehát kisebb rendszámnak mint az U—92. Így mutatták ki, hogy a jr Érdeke ÉGŐ HEGY Ausztráliában Az Üj Dél-WáLes államban tévő Mount Wingen-ről 1828- ban jelent meg az első híradás, amely akkor nagy szenzációt keltett Sydneyben. Az akkori hírlapíró vulkánnak minősítette az égő hegyet, de hamarosan akadtak kételkedők, akik arra hivatkoztak, hogy a hegynek nincs krátere. Valóban kiderült, hogy nem tűzhányóról van szó, hanem igen érdekes, egyedülálló jelenségről: szénréteg ég a hegy belsejében. Az első felfedezés óta nemegyszer megtörtént, hogy lángok csapták ki a hegyből, de ma már általában csak füst tör elő a hegy sziklái, hasadékai közül. A geológusok szerint a szénréteg égése már a vége felé tart, a tűz most a felszín alatt 150 méterrel ég, de bizonyosra vehető, hogy még Fermi-féle transzurán lényegében nem más, mint az eddig is jól ismert elem, a bárium (Ba). Volt, nines és mégis van ! Bebizonyosodott tehát Fermi téves hipotézise és a transzuránok, mint valami „lidérces álom” szereplői hirtelen eltűnnek a tudományos világ színpadáról A kutatók lázas gondolatvilága viszont nem nyugodott meg és az eredmény — a valódi szenzáció — nem sokat várat magára. 1940-ben két amerikai fizikus — Mc. Millan és P. H. Abelson — előállítja az első, valóban uránon túli, 93. rendszámú elemet a neptuniu- mat (Np). (Nevét onnan kapta, hogy a Nap bolygóinak sorában az Uránusz után a Neptun következik). Ezt egy év múlva követte a második transzurán, a 94-es plutónium (Pu) mesterséges előállítása és egy negyedszázad alatt kialakul a transz- uránok népes csoportja. A sor utolsó tagja pillanatnyilag az 1964 nyarán, a Dubnái Egyesített Magikutató Intézetben G. Ny. Fljorov szovjet akadémikus vezetésével előállított —, de még „névtelen” — 104-es rendszámú transzurán elem. Egyes meg nem erősített hírek szerint ebből az új transzuránból mindössze csak 150 atomot (!) sikerült még előállítani. Élettartama igen rövid (0,3 mp alatt előállított mennyisége .felére csökken!) ezért tulajdonságainak vizsgálata nagyon nehéz. Természetesen jogosan felvetődnek azok a kérdések, hogy hány transzuránt tudunk még előállítani, hol lesz az uránon túli elemek sorának vége, hol zárul a Mendelejev-féle periódusos rendszer, stb. E kérdésekre megbízható választ adni pillanatnyilag nem lehet. Egy tény bizonyos, minden újabb transzurán előállításának nehézkessége hatványozottan fokozódik, kimutatásuk kémiai úton már lehetetlen, a keletkezett mennyiség szinte „mérhetetlenül” kicsiny és valószínű, hogy 105, 106... stb. további elemeket a természet még meg- közelíthetetlenebbül „rejtegeti” a kitartó munkát végző kutatók dől. Enerico Fermi transzurán dőáJlítása 1934-ben téves volt ugyan, de zseniális elgondolását az élet igazolta. 25 esztendő alatt (1940—1965) pontosan egy tucat elemet állítottak elő a különböző nemzetiségű magfizikai laboratóriumok. És a sor még nincs lezárva... „Születésnapi” szenzáció ! Mintha csak a sors véletlen játéka szülte volna, a helyzet úgy alakult, hogy az első transzurán elem előállításának (Np: 1940) negyedszázados születéssségek néhány nemzedéken keresztül az Égő hegy, amiként a Mount Wingen-t általában nevezik — egyike lesz Ausztrália legérdekesebb természeti jelenségeinek. MAGYAR GYOMIRTÓ SZEREK ÉS A TALAJ MIKROORGANIZMUSA A gyakorlatban ma már általánosan használt hazai gyomirtó szerek, a Hungazin PK és Hungazin DT hatását vizsgálták magyar tudósok és vizsgálataik eredményét az Akadémia tudományos folyóiratában tették közzé. Megállapításaikból kiderül: sem a gyakorlatban szokásos, sem kétszeres adagolásé töménységben nem tapasztaltak a kutatók káros hatást a talaj rmkroszervezetei- re. A mikroflóra és fauna élet- tevékenysége teljesen normális vulf. napján (1965) a szovjet kutatók megdöntötték a „transzurán- család” 25 évig uralkodó alapvető hipotézisét Mint cikkem elején közöltem már, E. Fenni 1934-ben azt állította, hogy a transzuránok olyan elemek, amdyek — a plutónium kivéte- lévd — a természetben nem találhatók meg(!). És ezt a tételt amely alapvető koncepciója volt az uránon túli elemeknek egy negyedszázadig senki kétségbe nem vonta. Nemrég viszont egy érdekes hír érkezett a Szovjetunióból. Megváltozott ez a vélemény, Csemyincev, szovjet tudós, több más fizikussal és vegyészszel együtt megvizsgálta azokat a radioaktív ásványokat, amelyeknek sugárzási energiája nagyobb, a bennük levő ismert radioaktív anyagok és bomlási termékek előre kiszámított sugárzásánál. Megállapították, hogy a vizsgált ásványok minden esetben az elméletileg megállapítottnál nagyobb mennyiségű 235-ös uránizotópot tartalmaztak: márpedig ez az urán- izotóp a kürium nevű transz- urán dem végső bomlási terméke. Ezek szerint tehát a természetben léteznie kell(!) egy nagyon hosszú életű kü- rium-izotópnak is. Sikerült is megtalálniok a 247-es atomsúlyú kürium-izotópot, amelynek idézési ideje kb. 25 millió év<!). Később sikerült kimutatniok az americium jdenlétét is a vizsgált ásványokban és ezzel bebizonyítani, hogy a transzurán demek a küriumig bezárólag nemcsak az atomtudósok laboratóriumaiban keletkeznek, hanem a természetben is előfordulnak! E , .születésnapi szenzációval*' újra közelebb jutott az emberiség a transzurán, demek „titkaihoz”. Őszintén remélnünk kell, hogy a transzurán demek kutatása és dőállítása soha többé nem idézhet dő hasonló tragédiát, mint amit a második transzurán dem — a plutónium — néhány kilogrammjának fd- robbanása okozott 1945. augusztus 9-én Nagaszakiban, ami néhány pillanat alatt 40 000 ártatlan ember halálát okozta. Szűcs László^ főiskolai tanszékvezető Massht Az emberiség élelmiszer-szükségletének jelentős részét a tengerekből zsákmányolt halak adják. A tengeri halászatban mai napig a mérsékelt vagy a hideg tengerekből származik a zsákmány nagy százaléka. A helyen áll Japán, az Egyesült Államok, Kína és a Szovjetunió. Ezek után az államok után következik Peru, Nagy- Britannia, Kanada, Norvégia. A japánok egy évi termelése általában meghaladja a hat és fél rendelkezik s a halászhaj okát ma már olyan modern technikai berendezésekkd látják d, hogy a napi halászzsákmányt fel is tudják dolgozni (konzerválni, zsírrá vagy lisztté feldolgozni). Modem elektrotechnikai berendezéseik —- halkereső berendezés, rádiólokátor, hűtőszerkezetek — lehetővé teszik, hogy a trópusi tengereken is dolgozzanak. A hajók flottákban halásznak és a legmodernebbek három hónapig tartózkodhatnak a nyílt tengeren. A legjobban bevált típusú hal ász-- hajók 2—3 ezer tonnásak. Mindez érthetővé teszi, hogy Leningrádban az dmúlt esztendőben a Szovjetunió Halipari Minisztériuma megrendezte a KGST II. tengeri halászati konferenciáját. A szocialista országok úgyszólván mind érdekeltek a tengeri halászatban 3 küldöttségeik a kérdés különböző szervezeti problémáival, a halászati kutatás feladataival, a tengerek, óceánok haltartaléká- val, a tengeri halászat perspektíváival,, a hal ászó-technika eszközeivel, módszereivel foglalkoztak. A Magyar Népköztársaság első ízben jdent meg meg- figydő küldöttséggel a tengeri halászati konferencián. A konferencián való részvételünk eredményesnek ígérkezik: a magyar küldőitek tapasztalatai és tárgyalásai alapján lehetőség nyílik a magyar tengeri halászflotta megszervezésének előkészítésére. Koroknay István millió tonnát. A tengeri halászat ma már nem partmenti tevékenység, egyre nagyobb szerepet játszik a nyílt óceánokon történő „expedíciós” halászat Ezen a területen a Szovjetunió rendkívül nagy szerepet játszik. Igen jelentős modem halászflottával A szőlő-rekonstrukció meggyorsítása heringhalászat évente mintegy másfél millió tonnát eredményez, ennek a mennyiségnek legalább 35 százalékát az európai tengerekből fogják ki. (Összehasonlításként megemlítjük, hogy a Balatonból évente átlag 1500 tonna halat fognak). A tengeri halászatban vezető Lengyel halászok a Balti-tengeren. BORBÁS LAJOS, a Szőlészeti Kutató Intézet osztályvezetője, néhány éves kísérletezés után bebizonyította, hogy a szőlőt — a gyümölcsfákhoz hasonlóan — szemzéssel is lehet szaporítani, sőt a szemzett „oltványok” előállítása könnyebb és lényegesen olcsóbb, mint ahogy hazánkban és világszerte eddig az oltványokat készítették. Á Borbés-módszer széles körű alkalmazásával meggyorsíthatjuk a kiöregedett s a nagyüzemű művelésre alkalmatlan szőlők rekonstrukcióját, valamint az utóbbi évtizedekben nemesített, vagy szelektált, kiváló csemege- és borszőlőfajták elterjesztését a 1965 Az -új módszer semmilyen beruházást — előhajtató-üzemek létesítése, stb. — nem igényel, a szőlőoltványokat a szabadban, közvetlenül az anyatelepeken milliószámra állíthatják elő az állami gazdaságok, vagy a termelőszövetkezetek. Ugyanakkor igen előnyös szaporítási mód a szemzés a háztáji gazdaságok, illetve az egyéni szőlősgazdák részére is, éppen az előhajtatá- si igény megszűnése révén. Ezrei a sremzési móddal 90 százalékos eredési lehet elérni, s a gyökereztetés után a be- szemrett vadvesszőknek legalább 60 százalékából lesz telepítésre alkalmas, erőteljes „oltvány”. A siker titka, hogy Bor- bás nem a sima szár-részre, har nem a nódusra — a bütyökre — a vadvessző szemeivel egy magasságban, oldalt metszett résbe helyezi el a nemes szem-pajzsot. Így a megeredő, majd fejlődő s megfásodó új hajtás edénynyalábjai a nódus közepét metsző diafragmán (bélzáró-re- kesz) áthaladva, körül kapcsolatot találnak az alanyvessző nódus alatti edénynyalábjaivaL A forradás annyira „belső” jellegű, a fás részeket is magába foglaló, hogy nem is képződik forradás, gyűrű, mint az „igazi” oltványoknál. A SIKER MÄSIK előfeltétele ez, hogy a Borbás-féle szemré- ri kísérleteknél már nem fonalat, rafiát, vagy kötözőgumit használtak a szemzés helyének befedésére, hanem PVC-szala- got, amely a szemző-rést és a szempajzsot légmentesen elzárja a külvilágtól, s csupán a rügy „fejét” hagyja szabadon. Nyilvánvaló, hogy a tökéletes kötözőanyag hiánya volt egyik oka az eddigi szőlőszemzésd kísérletek kudarcának. Az egyéb előnyök közül érdemes még külön megemlíteni, hogy a szemzés maga sokkal egyszerűbb és gyorsabb, mint a szőlőoltásnál alkalmazott an gol- nyelves párosítás. A szemzéssel készült „oltványoknál” nem fordul elő a nyílósság, amely miatt a megeredt gyökeres oltványokból sokat nem vesznek at a termelő üzemek. A Borbás- módszerrel előállított oltványok önköltsége darabonként 2 forinton alul van, vagyis szerény számítások szerint is legalább 30—40 százalékkal olcsóbb, mint a hagyományos módon készítetteké. Az újító két szaporítási mód-* szert dolgozott ki. Mindkettő alkalmas a szaporítóanyag te meges, nagyüzemi előállítására. A nagy sortávolságra ülte tett, fardehuzalo®, magas iám- beréndezéssel felszerelt anya- telepeken egy-egy tőkeátlagosan nyolc vesszőt hajt. Ezekbe a vesszőkbe egyenként 4—5 sze- . met lehet „bevágni”, vagy megosztva; júniusban 2—3 szemet hajtóra (erek még őszig hajtást nevelnek), s augusztusban ugyanezen vesszők később kifejlődő részein további 2 szemet alvóra (ezek csak a következő tavasszal hajtanak ki); vagy —, ha a munkaerő-helyzet a júniusi szemzésre kedvezőtlen — mind a 4—5 szemet augusz- tusban „vághatják be”. Akár „hajtóra”, akár „alvóra” törté-' nik a szemzés, az összeforradád őszre befejeződik, s az eredési arány igen kedvező. Ősszel te szedik a vessizőket tőből, s a sremzéseknek megfelelően darabolják úgy, hogy a szemzés alatt körülbelül 35 centiméter-' nyi vesszőrész maradjon. A te Bre fagymentesen elvermelt szemzett vesszőket tavasszal — előhajtatás nélkül — gyökerez-’ tető iskolába rakják ki, s őszre kész a gyökeres oltvány. Egy- egy tőkéről így évente 32—4Ő „oltványt” lehet nevelni. A MÁSIK SZAPORÍTÁST rendszer még egyszerűbb. A sű-' rű telepítésű és alacsony tám- berendezésű anyatelepeken jű-: niusban minden vesszőt — 12-í 15 erőteljes vesszőt nevel egy-' egy tőke — körülbelül 50 cni magasságban beszemeznelk, á vesszők tövét pedig 25—30 centiméter magasságig betakarják! földdel Hy módon a bevágott? szemek megeredésével, a zseni ge, nemes hajtások kifejlődésé-' vei egy időben minden vessző külön meggyökeresedik, ősszel a szem felett még a gyökérbojt alatt elvágják a beszemzett vesszőket, s a kész gyökeresoltványokat akár közvetlenül elszállíthatják telepítésre. Mindezeken túlmenően a szemzés új lehetőségeket nyit Ö nagyüzemeknél az úgynevezett magas-kordonos művelési mód gyors elterjesztésére 1st Székely MikM* Iszak Kikéin akadémikus, Ja- ' kov Szmorogyinszkij, Vlagyimir Arnold a matematikai tudományok doktorai, továbbá kandidátusok, docensek. Ennek a szakiskolának, amelynek testvérintézetei működnek Novoszibirszfcben, Ki- jevben és Leningrádban, az a feladata, hogy az egyre gyorsabb ütemben fejlődő technikai tudományoknak jól megalapozott utánpótlást biztosítsanak. Számtantanár: Andrej KoSmogorov akadémikus A moszkvai 18. sz. fizikai- matematikai szakiskolában a Szovjetunió különböző területeiről kiválasztott kitűnő képességű diákok tanulnak. Tananyaguk a többi középiskoláéhoz hasonló, csupán a matematikát és a fizikát tanulják szinte egyetemi szinten. Ebben a különleges iskolában oktat többek között Andrej Kolmogorov akadémikus is. Ugyancsak az iskola tanárai kőzó tBrtnrair. Az új moszkvai lakótelepek tervpályázatán dijat nyert épülettömb makettjét mutatja képünk. A három, központi épülettömb hatezer lakosnak nyújt majd kényelmes otthont. A középen látható kör alakú épületben helyezik el az üzleteket, szórakozóhelyeket. A terv kivitelezésére még ebben az évben sor kerül.
