Heves Megyei Népújság, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-22 / 145. szám
Dúlnak a harcok Dong Zoai körül A szabadságharcosok megsemmisítették a kormánycsapatok segítségére küldött zászlóaljat — Amerikai megtorló bombazápor — Lemondott a dél~vietnami kormány megsebesült 40 amerikai katona. Lezuhant egy amerikai katonai szállító repülőgép Pleiku városa közelében. A gép egész személyzete — nyolc amerikai katona — szörnyethalt. Feltehetően az amerikai repülőgépet találat érte. A saigoni amerikai katonai parancsnokság közlése szerint, amerikai repülőgépek pénteken hat ízben támadták a Vietnami Demokratikus Köztársaság területét. Bombáztak egy hidat Thanh Hoa közelében és ismét támadták Binh városát. A VNA hírügynökség jelentése szerint, a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma nyilatkozatban tiltakozott a fülöp-szigeti egységek Dél-Vietnamba küldése ellen. A hanoi rádió pénteken közölte, hogy több mint kétmillió észak-vietnami ifjú csatlakozott a „háromszorosan kész” mozgalomhoz, amelynek tagjai készek harcolni, készek bevonulni a hadseregbe és készek bárhová menni, hogy vereséget mérjenek az ellenségre. A Pravda „Szolidaritás a hős Vietnammal” című pénteki vezércikkében a következőket írja: „Ha Délkelet-Ázsiában nem állítják helyre a békét, ha az intervenciósok nem hordják el onnan magukat, akkor a háború tüzének lángja tovább kúszhat, veszélybe sodorhat más népeket is, és még vészesebb kihatással lesz az egész nemzetközi helyzetre.” Az amerikai agresszorok még súlyosabban elszámították magukat, amikor azt gondolták, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe elleni bandita-akciókkal a maguk javára fordíthatják a dél-vietnami helyzetet, — mutat rá a Pravda. — Tévedtek egyes amerikai vezetők, amikor abban a reményben ringatóztak, hogy a Vietnami Demokratikus SAIGON (MTI): Dong Xoai körül még mindig harcok dúlnak, s a kormánycsapatoknak péntek délutánig nem sikerült kapcsolatot teremteniük a saigoni rezsim 7. hadosztálya első zászlóaljával, amelyet a szabadságharcosok csütörtök hajnali támadása után helikopterrel szállítottak a helyszínre, és amely azt a feladatot kapta, hogy törje át magát a szabadságharcosok vonalán Dong Xoai felé. Ezzel a zászlóaljjal minden összeköttetés megszakadt és nyugati hírügynökségek véleménye szerint a zászlóaljat megsemmisítették a szabadságharcosok. Dong Xoai környékét amerikai repülőgépek valósággal elárasztották légibombákkal és napalm-bombákkal* így próbálják megtorolni a szabadságharcosok csütörtöki nagyszerű akcióját A VNA vietnami hírügynökség legfrissebb jelentése szerint, a csütörtöki ütközetben megsemmisült a kormánycsapatok egy zászlóalja, három százada és hat szakasza. Ezenkívül életét vesztette, illetve ESEMENYEK _ PÁRIZS: Hivatalosan bejelentették, hogy június 29-én összeül a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága és megvitatja a köztársasági elnökválasztások előkészületeit. A beszámolót Waldek Rochet főtitkár tartja. P RAG A: Laksmi Menőn asszony, India külügyi államminisztere pénteken Prágába érkezett. David csehszlovák külügyminiszter fogadta a vendéget a repülőtéren. BÉCS: Osztrák hivatalos forrásokból származó tájékoztatás szerint az Ausztria területe fölött napok óta tartó szüntelen esőzések ismét súlyos károkat okoznak. Több országutat és vasútvonalat le kellett zárni. Számos helyen került sor a forgalmat akadályozó földcsuszamlásokra. Különösen nagy nehézségeket és károkat okoz a páratlan méretű csapadék a Vorarlbergben. Tirolban a héten egyméteres új hó esett, amely nagymértékben megnövelte a lavinaveszélyt. Köztársaság magára marad a fenyegető veszéllyel szemben. „A testvér nem hagyja magára a testvért a bajban. A Szovjetunió és a többi szocialista ország megadta és megadja a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának, fegyveres erőinek mindazt a segítséget, amelyet a VDK szükségesnek tart, hogy megvédje a népi hatalom vívmányait, elhárítsa az agressziót.” ★ Az Egyesült Államok külügyminisztériuma bejelentette, hogy június 28-án Washingtonban megtartják az AÁSZ az Egyesült Államok, Ausztrália és Űj-Zéland katonai tömbje — tanácsának ülését. Amerikai részről Rusk külügyminiszter, Ausztrália részéről Hasluck külügyminiszter, Üj- Zéland részéről pedig Holyoake miniszterelnök és külügyminiszter vesz részt az ülésen. ★ A legújabb jelentések szerint lemondott a dél-vietnami kormány. A hírt azzal hozzák összefüggésbe, hogy a kormányellenes tüntetések egyre erősödtek a dél-vietnami fővárosban. Tito és Ulbricht Halle-ban HALLE (ADN): Az NDK-ban tartózkodó Tito jugoszláv elnök, feleségének, valamint Walter Ulbrichtnak, az NDK Államtanácsa elnökének kíséretében pénteken délután látogatást tett Halle-ban. Ezt megelőzően a jugoszláv vendégek a Buna vegyiműveket keresték fel. Halle-ban 60 000 ember részvételével tömeggyűlést tartottak. A gyűlésen felszólalt Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke, valamint Tito jugoszláv elnök. Ulbricht méltatta az NDK és Jugoszlávia érdekközösségét, eszményeik és céljaik közösségét, ami „fontos tényező az európai béke biztosításában”. Elismerően szólott a két ország kapcsolatainak alakulásáról. Ezek a kapcsolatok örvendetesen fejlődnek — állapította meg. Tito jugoszláv elnök beszédében rámutatott, hogy a jugoszláv nép békét akar az egész német néppel. Sajnos a Német Szövetségi Köztársaság eddig nem mutatott készséget a békés együttműködés politikájának ápolására. Tito elnök sajnálkozott azon, hogy Nyugat-Németországban jugoszláv állampolgárok ellen ismételten merényleteket követtek el. Ez azt bizonyítja, hogy az NSZK-ban még mindig tevékenykednek azok a militarista és fasiszta erők, amelyek egykor más népeket igáztak le és embertelen szörnyűségeket követtek el. Tito elnök végül szót emelt az együttműködés elmélyítéséért, a két ország kapcsolatainak további szilárdításáért és fejlesztéséért. LONDON (MTI): Wilson, brit miniszterelnököt, egyre türelmetlenebbül sürgetik saját párthívei, hogy kösse el végre Nagy-Britarmia szekere rúdj át a háborús szakadék felé vágtató „texasi cowboy- tól”. A szigetországban uralkodó közhangulatra jellemző, hogy még a konzervatív sajtó- orgánumok közül is csupán a szélsőjobboldali, ultra-birodalmi irányzatot képviselő Daily Express dicséri fenntartás nélkül a munkáspárti miniszter- elnök „bátorságát és bölcsességét”, amiért életre—halálra kitart Johnson elnök mellett. Lena Jeger, munkáspárti képviselő, a Guardian pénteiki számában szenvedélyes hangú cikkben kéri számon, hogy mi is voltaképpen a brit politika, amiről Stewart külügyminiszter „oly szánalmas semmit- mondással beszélt a parlamentben”. Legalább nekünk, angoloknak, akik végigéltük a legutolsó háború bombatámadásait — írja a képviselőnő — tudnunk kellene, hogy pusztán bambákkal nem lehet háborút nyerni, különösen nem olyan háborút, amely eszmékért folyik. Ebben a kegyetlen háborúban félrevezető, nyakatekert szólamokhoz folyamodnak. Hogyan is lehet az — úgymond — „északról beszivárgó támadókat” a náci Németország Hollandia elleni támadásához hasonlítani, hiszen példának okáért egy kommunista egyetemi hallgató HanoiÉM. Budapesti Betonáru- gyár, Bp. XXI., (Csepel) Rákóczi Ferenc u. 289. azonnali belépéssel alkalmaz rakodáshoz és kőőrléshez férfi segédmunkásokat valamint betonelem és mozaiklap gyártáshoz férfi és női segédmunkásokat. Felvételhez munkakönyv, Mii. lap, SZTK-kiskönyv és tanácsi igazolás szükséges. Munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés a fenti cím munkaügyi csoportjánál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: PAFP JANOS Szerkesztőség: Eger. Beloiannisz utca 3. ÍFelefon: 12-57. 12-73. Postafiók: 23. Kiadja: Heves megyei uaokiadő Vállalat Felelős kiadó: TOTH JOZSEP Kiadóhivatal: Eger« Bajcsy-Zsilinszky utca 1. Telefon: 24-44. Postafiók: 23. ‘Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi posta hivataloknál es kézbesítőknél. L sz.: 25 062. Heves megyei Nyomda Vállalat Eger. Bródy Sándor utca 4. Igazga tó: Marosán J ózset. G«DA eXt«R i hívni őt. Tárcsázok. A Clinica Vall’ d’OIivót hívom. Beltra- melli doktort keresem. Várok. Vagy két percig is várok, amíg a telefonhoz jön. — Bocsásson meg — mondja —, de éppen vizitem volt. — Természetes. Azért hívom, mert a tanácsát akarom kérni. — Parancsoljon. — Nem tudom eldönteni, helyes-e, ha kimegyek Marghe- rita temetésére vagy sem. Nem szoktam temetésre járni. Egyszerűen nem bírom. — Hát akkor? Hiszen már döntött. — Nem döntöttem, mert most mégis úgy érzem, hogy ki kellene mennem a temetésre. — Ne ürítse fenékig egy nyaralás örömeit. Bevallom, meghökkentett Beltramelli válasza. De megértettem. — Egyébként — folytatta —, én a templomi beszerelésre megyek tíz órára és onnan kocsival a temetőbe. — Megtenné, hogy mielőtt kimegy a temetőbe, értem jön? Ugyan! Nem is értem magam. Hát egy idegen fiatal nő halálát is esztétikai, érzelmi örömökre akarom felhasználni? Néha megesik, hogy senki nem érthetetlenebb és idegenebb az embernek, mint saját maga. Az arcom sima. Ma kivéteGoda Gábor Magányos utazás című regénye az ünnepi könyvhét egyik érdekes műve. A regény föalakja Tóth Flórián író, aki az olasz tengerparton tölti a nyárvé- Az ö vallomása a szerelemről, éleiről, halálról, magányról és közösségről — ez a regény, amelynek egyik szép részletét adjuk közre. lesen jól sikerült a borotválkozás. Döntöttem. A templomba nem megyek. Ez túlzás. Igaz, mélyen belehuppantam ebbe az életbe, ezekhez az emberekhez már vastag és rugalmas szálak kötnek, amelyek akkor sem szakadnak el, ha egyszer hazaérek. Tehát a templomba nem megyek. De a temetőbe, igen, a temetőbe ki kell mennem. Nem tudom, merre kell kimenni a temetőbe Még azt sem tudom, hogy csakugyan ki kell-e mennem. Talán Beltramelli kivisz a kocsiján. Fel kellene — Természetesen — mondta Beltramelli. — Természetes, hogy magáért jövök. Hát kiért is mennék? Hiszen majdnem együtt haltunk meg. Illendő, hogy most együtt menjünk más temetésére. Ezt nem tréfásan mondta, inkább tragikusan. — Köszönöm, várom. Az imént még teljesen tiszta égbolton váratlanul jelent meg néhány szinte mérgesen sötétlő felhő. Honnan jönnek, merre tartanak, nem tudom. Miféle szél hajtotta őket? A levegő mozdulatlanságába beleröppent időnként suhogó szárnyakkal a szél. Olyan váratlan és földöntúli volt, hogy a jámborabb ember látomásos képzete arkangyalt vélt volna benne felfedezni, aki jókora szárnyaival átszeli az egyházi égbolt biblikus kékségét. Utána ismét csönd és nyugalom üli meg a tájat. Magam előtt látom a gyászoló gyülekezetét a templomban, a koporsót, a papot a magas kereszttel, hallom a Circum dederunt me-t és a hangok közt bujkáló zokogást. Magam előtt látom Nerinát, csak képkeretbe kellene őt állítani, feje fölé aranyból glóriát rajzolni, és ember legyen a talpán, aki nem vetne keresztet. Mihez kezdjek? Tudom már. Felnyalábolom a regény kéziratát, és visszatérek a teraszra. Olvasom, olvasom bogarászó szemmel. Meglep, mennyi műgonddal helyeztem hőseimet abba a balatoni tájba, amelyet aprólékosan ismerek. Nem, nem tudnék a Ligur- tengerről írni; még azt sem tudom, miféle halai vannak, a vidék törvényeit sem ismerem, állatvilágáról sem tudok semmit vagy csak olyan általánosságokat, amelyek ugyan jellemzőbbek emberekre és állatokra, mint a tudományos rendszerek, de a hitelesség ébresztése szempontjából mégis elégtelenek. Ilyesmiket olvasok könyvemben, és e szövegtől kissé meg is borzadok: „A part és a nádas közötti területeken növények tenyésznek, mint az iszapsás, a szity- lyó, az egyszerű békabuzogány és a gyapjúfű. A mélyebb vizet kedveli a hináros békaszőlő, míg a köves partok felé a közönséges békaszőlő húzódik. Amott molyhos tölgyek állnak a parókafa közeiében, odébb veresgyűrű-som, galagonya és a virágos kőris.” Szent isten! Honnan írtam ki mindezt! Akárhonnan, mégis e szavak nyomán valóságos képek formálódnak tudatomban. „Füzes égeresek, nyárligetek váltakoznak, aljukon sűrű, hamvas szeder, iszalag, komlóbozót, repkény és borostyán.” Nyilván megbabonázott egy aprólékos útikönyv. Általa ismerem a gyűszűvirágot, a macskagyökeret, a szamárkenyér virágát, a tátor- jánt; neki köszönhetem a madarakat: a búbos vöcsököt, a dankasirályt, a küszvágó csért, a szárcsát, a kormoránt, a zöld lábú vízityúkot és a vörösrécét; neki köszönhetem a balatoni halakat: a kősülőt, a fogast, a gardát, a szélhajtó küszt, a naphalat, hogy a csukát, a pontyot és a harcsát ne is említsem; még az éneklő kabócákról, ezekről a Balaton vidéki rovarokról is tudok egyet s mást, de erről a Ligur vidékről, mondhatom, annyit sem, amennyi egy félig-med- dig hiteles tájleírásra futná. Igaz, ennek a vidéknek is van útikönyve. Az is hiteles. De hiába írnék ki akármit belőle. Az élmény mögött más természetű a fedezet. Hát még mennyi mindent tudok az otthoni emberről, útikalauz nélkül. Nem akkor tud az ember a maga világáról valamit, ha csak az általánosat ismeri, s akkor is keveset tud, ha csak cmlékanyagára bízza rá érzelmeit. Valahol ott kezdődik a mélyebb ismeretség, ha az emberek bonyolult asz- szociációit is követni tudjuk. Nem a folklór mentén ismerem a hazai világot. Az illúziók árnyékát sem engedem hőseimre ráborulni, és nem száműzöm mindazt, amit időnként elszürkítenének azok, akik megszokták már a jót is. Hogyan is mondja Rokka professzor a történelem egy düfiz Imfjen-junta vérengzései a „Trujillo tanyán” Wllsont sürgetik, hogy vonja meg támogatását a „texasi cowboy tói” bői mindenképpen úgy érezhe ti, hogy neki több joga van < Mekong-folyó deltavidékén len nie, mint a távoli kontinensek ről érkezett betolakodóknak. rendkívül nagy számban találtak kilőtt töltényhűvelyeket Igen valószínűnek tűnik, hogy az Imbert-rendőrség körülbelül 40 embert végzett ki a „Trujil- lo-tanyán” olyan polgárokat, akik a Caamano-karmány hívei voltak. A legfrissebb jelentések szerint az AÁSZ széles körű vizsgálatot indított. Móra táviratozott Washingtonba, s utasította az AÁSZ-szerveket: állítsanak össze bűnügyi szakértőkből álló különleges bizottságot, amely Dominikában felderítené a tömeggyilkosságok ügyét. A küldöttséget Daniel Schweitzer, chilei ügyvéd, kriminológus vezeti. Bizottságot kért Móra az ENSZ-től is. Dean Rusk, amerikai külügyminiszter, beszédet mondott a Szövetség a haladásért program első Amerika-közi értekezletének részvevői előtt. A külügyminiszter arra szólította fel a nyugati félteke országait, állítsanak össze egy új politikai gépezetet, amely felhasználható lenne a dominikai, valamint az ehhez hasonló más latin-amerikai válságok esetében is. WASHINGTON (MTI): Jósé Móra, az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára, az Imbert-junta vérengzéseinek színhelyére, a Santo Domingó- tól 40 kilométernyire fekvő „Trujillo-tanyára” utazott munkatársainak kíséretében, hogy személyesen járjon utána az emberi jogok Amerika-közi bizottsága által készített jelentésnek. Imberték hatóságai ennek az állattenyésztő gazdaságnak a területén még a múlt héten is tömeges kivégzéseket hajtottak végre. Az ügy most egyre nagyobb hullámokat kavar. A tömeggyilkosságról szóló hírt egy meg nem nevezett külföldi diplomata tudatta napokkal ezelőtt az ENSZ hatóságaival, amelyek továbbították az értesülést az AÁSZ-szerveknek. Mórán kívül U Thant dominikai képviselője, Mayobre is járt a tömeggyilkosságok színhelyén. Az AFP jelentése szerint egy patakhíd alatt felfedezték azokat a dombokat, amelyek valószínűleg a tömegsírokat rejtik. Egyelőre csak két holttest került elő, de a környéken Háborús bűnösök kiadását kéri a Szovjetunió MOSZKVA (TASZSZ): A Szovjetunió külügyminisztériuma az Egyesült Államok, Kanada és az NSZK moszkvai nagykövetségéhez eljuttatott jegyzékében követeli Echelis (jelenlegi lakhelye New York), Majkovskis (Willow Dail) és Puntulis (Karlsruhe) háborús bűnösök kiadását. A jegyzék rámutat, hogy a nevezett személyek Lettország náci megszállása idején közreműködtek többezer lett, zsidó és cigány lemészárlásában, és bűn terheli őket sokezer személy elhurcolásáért. — Abból a meggyőződésből kiindulva, hogy valamennyi háborús bűnöst meg kell büntetni — hangzik a jegyzék, a szovjet kormány elvárja, hogy az Egyesült Államok, Kanada és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya megteszi a szükséges intézkedéseket a fenti személyek letartóztatása és a szovjet hatóságoknak való kiadása céljából.