Heves Megyei Népújság, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-18 / 142. szám
Á lelkiismeret parancsa szerint’ A gyártelep raktára előtt a mindennapi élet zajlott. Szállítómunkások tehergépkocsit rakodtak. A cipekedő emberek egyike megbotlott, elvesztette egyensúlyát, s a kétszáz kilós zuhanó láda tompa reccsenés- sel a lábára esett. Amikor a ládát leemelték róla, az összefutott emberek elborzadtak a nyílt törés látán. Telefon, mentőautó, kórház. Üzenet a családnak, szomorúság. A baleset okaként a véletlent jelölték meg a jegyzőkönyvben ... Vannak vállalatok, ahol nem múlik el hét, hogy ilyen „véletlen” ne történne. A SZOT-elnökség nemrég jelentést készített, amelyben beszámolt az üzemi balesetek alakulásáról és a munkavédelmi rendszabályok betartásáról. Eszerint 1964-ben a halálos üzemi balesetek száma ugyan lényegesen csökkent az előző évhez hasonlítva, de az összes balesetek arányában nincs javulás. Egy év alatt 144 ezer 790 dolgozó szenvedett sérülést üzemi baleset következtében. Mennyi fájalom, könny és szomorúság! Nem is szólva a balesetek miatt kiesett milliónyi munkanapról, az elveszett százmilliókról. Az okok nem új keletűek. Szervezetlenség, fegyelmezetlenség, a különböző rendszabályok ismételt megsértése, a kötelező óvintézkedések elmulasztása, felelős emberek torz szemlélete, vagy közönye —, hogy csak a legfontosabbakat jelezzük. Ez a felsorolás azt a benyomást keltheti, hogy az okok természete miatt gyors javulás nem remélhető. Ebbe még akkor sem lehetne belenyugodni, ha valóban nem látszana semmi lehetőség a kedvező fordulatra. Az igazság azonban az, hogy — alaposan szemügyre véve a balesetek összetételét, — vilon, ahol a SZOT munkavédelmi osztálya rendezett kiállítást a szállítás kisgépesítéséről Aratás előtt kínálkozik megoldás ■ helyzet lényeges javítására. A SZOT-elnökség a szerencsétlenségek körülményeit vizsgálva megállapította, hogy az üzemi balesetek több mint fele az anyagmozgatás területén történik. Heves megyében az 1964. évi adatokat vizsgálva megálla pítható, hogy a 3 napon túl gyógyuló balesetek száma 2216, míg a halálos balesetek száma 13. Ezzel egyidejűleg a kiesett munkanapok száma 43 962. Ezen számadatok nem foglalják magukba a termelő- szövetkezetek baleseteinek számát. A termelőszövetkezetek' ben 8 napon túl gyógyuló bal esetet szenvedtek 1183-an, míg a halálos balesetek száma 6 volt, s 19 135 kiesett munkanapot foglalnak magukban. A nehéz fizikai munkát igénylő rakodás és belső anyag- mozgatás legtöbb vállalatnál elmaradott. Jellemző a kézi munka, a nyers fizikai erő alkalmazása. Egyes iparágakban a munkások egyharmada csak anyagmozgatással foglalkozik. Az emberek életének és testi épségének féltése mellett ezeknél a vállalatoknál a munkatermelékenység színvonala is nyugtalanságot kellene, hogy okozzon. Cselekvő nyugtalanságot! Hol van nekünk annyi pénzünk és mikor gyárt iparunk annyi korszerű berendezést, amellyel valamennyi vállalatnál új alapokra helyezhetnénk az anyagmozgatást?” — hang' zik bizonyára sokak ellenvetése. Nem titok: pénzügyi erő-, forrásaink szerények és kevés még gyártási tapasztalatunk is ahhoz, hogy rövid időn belül világszínvonalon álló eredményre pályázhassunk. A várakozás és a tétlenkedés mégis megbocsáthatatlan lenne. A 4. sz. Autóközlekedési Vállalatnál 1965. első negyedévében az előző időszakhoz képest javult a helyzet. Mindössze hat baleset történt. Minek köszönhetik az eredményt? Annak, hogy azóta autóra szerelt daruval rakják ki a vagonokból a betongerendákat, betongyűrűket és a súlyosabb darabárut. Ezért kevesebb a baleset. A nemrég zárult Budapesti Nemzetközi Vásáron a sok ragyogó látnivaló között volt egy szerényen meghúzódó paés a balesetvédelmi újításokról. Az itt látottak meggyőztek laikust és szakembert arról, hogy ahol őszintén köny- nyíteni, segíteni akarnak, ott ezt nem túl nagy erőfeszítéssel meg is tehetik. Az emberi találékonyság, és jobbat akarás több tucatnyi példáját sorakoztatták fel a kiállítók, hogy eligazítással és tapasztalattal szolgáljanak mindazoknak, akik az ismert nehézségek ellenére sem hajlandók beletörődni az elmaradottságba. A bemutatott eszközök nagy többsége rendkívül egyszerű, közülük sok hazailag is olcsón elkészíthető megoldásokon alapszik. Szinte kivétel nélkül valamennyire az jellemző, hogy nemcsak biztonságosabbá, hanem lényegesen köny- nyebbé és termelékenyebbé teszi a munkát. A kiállított hordó-görgető és fékező berendezés alkalmazásával például elejét lehet venni íj gyakran előforduló kéz- és lábsérüléseknek, s ugyanakkor lényegesen gyorsabbá válik ez a munka. Ehhez hasonlóan sok veszély elkerülhető a hordószállító targoncával, amelyre egy ember könnyűszerrel ráhelyezheti és rögzítve, biztonságosan szállíthatja a nehéz hordókat a szűk üzemi utakon. Az Eger—Gyöngyös Vidéki Állami Pincegazdaságnál az első negyedévben 17, április hónapban 7 baleset történt. Ebből öt anyagmozgatás közben keletkezett. A talpas görgők megalkotói azokra a szállítómunkásokra gondoltak, akiknek 80—100 mázsás gépeket, vagy berendezéseket kell olykor elég nagy távolságra — sok veszedelem közepette, kézi erővel továbbí- taniok. Ezzel az egyszerű kis készülékkel három ember 100 mázsás darabot szállíthat a korábbinál biztonságosabban és negyedannyi idő alatt. A savballont szállító és buktató kocsi használatának jelentőségét könnyen megérti az, aki csak valamelyest ismeri ezt a rendkívül veszélyes munkát. Itt-ott már alkalmazzák, de általánossá még nem vált. Folytatni lehetne a sort az univerzális — a ládák és kannák továbbítására egyaránt alkalmas — targoncával, a hidraulikával ellátott kézi kocsival, amellyel nemcsak szállíthatók a 3—4 mázsás munkadarabok, vagy szerszámok, hanem fel is emelhetők a munkapadra. Úgyszintén a termékeket több emelet magasságból biztonságosan továbbító gör- csös-csúzdával. vagy a lépcsőn járó kézi kocsival, nem is szólva az elektro-hidraulikus rakodógépről, amellyel 15 perc alatt könnyen, baj nélkül megrakható egy tehergépkocsi ládákkal, vagy hordókkal. Igaz, a felsorolt és a fel nem sorolt berendezések elkészítése, vagy megvásárlása is pénzbe kerül. Ám, ha valahol komolyabb cselekvésre határozzák el magukat, akkor ez két okból sem lehet akadály. Egyrészt: mint említettük, ezek az eszközök viszonylag olcsón gyárthatók, beszevezhe- tők, másrészt: a közelmúltban kiadott pénzügyminisztériumi rendelet alapján, a vállalatok kedvezményes feltételekkel bankhitelt kaphatnak a belső szállítások modernizálására. Miért ne kötnék ösz- sze a két nagy szociális és gazdasági feladat megoldását a vállalatok, ha erre adott a lehetőség? A lehető legkisebbre csökkenteni az anyagmozgatás közben keletkező baleseteket, és megsokszorozni a rakodás, szállítás, anyagtovábbítás termelékenységét. A közvetlen emberi és gazdasági érdekek szerencsés találkozása folytán, mind a két cél elérhető egy és ugyanazon módszerrel. Nemzetközileg is versenyképes szerszámgéptípusokat gyártunk A vállalatok gazdasági és mozgalmi vezetőin a sor, hogy a lelkiismeret és érdek parancsa szerint megfelelő intézkedéseket tegyenek ott, ahol arra leginkább szükség és lehetőség van. Buzgalmukat fémjelzi majd a kevesebb szenvedés és bánat, a kevesebb verejték és a szaporább munka. Gyertyános Zoltán A magyar szerszámgépipar, amely viszonylagos műszaki elmaradottsága miatt exportszempontból évekig iparunk egyik leggyengébb ágazata volt, most jelentős fejlődésen megy keresztül. Erre az évre már teljes kapacitását lekötötték a hazai és a külföldi, sőt 1966-ra már 40 százalékkal nagyobb igény jelentettek be a rendelők, mint amennyit a gyárak egyáltalán vállalni tudnak. Kuti Lajos, a Szerszámgépipari Művek vezérigazgatója elmondotta, hogy a versenyképesség érdekében már hosz- szabb ideje a gyártmányfeljesz- tés és a szervezettség kettős feladatának megoldásán fáradoznak. Mindkét területen eredmények tapasztalhatók. Konstrukcióik nagy része nemrég még elavultnak számított, az újonnan tervezett gépek kibocsátásában másfél, kétéves elmaradások mutatkoztak, ösz- szesen 14, régebben eltervezett új gép sorozatgyártásának mielőbbi megkezdése volt a legfőbb cél, s ha az elmaradást még teljes egészében nem is sikerült pótolni, hét, nemzetközileg is versenyképes géptípus sorozatgyártását az elmúlt hónapokban már megkezdhették. Ezek közzé tartozik a KÖP— IGO-as optikai alakköszörű, a KL—100-as furatköszörű, a KSFM—250—H típusú síkköszörű. Említésre méltó, hogy FÖLDES Gy: A lány alig múlt tizennyolc éves, amikor megismerkedett a fiúval. Viszont kerek hat centivel magasabb volt a fiúnál, amit legnagyobb bánatára nem egyenlített ki az a hat esztendő, amennyivel a fiú idősebb volt a lánynál. Az ideálisnak mondható korkülönbség megismerkedésük idején, sőt később is változatlanul megmaradt, de a hatcentis méret-differencia hamarosan eltűnt. Nem mintha a fiú a sarjadó szerelem hatására hirtelen megnőtt volna, csupán az történt, hogy a lány most csak lapos sarkú cipőket viselt, száműzve az addig any- nyira kedvelt tűsarkút, hogy fel tudjon nézni a fiúra ... A lány, Csornai Ilonka, akkor érettségizett. A fiú, Szabó 'Gábor textilmérnök, nemrég szerezte meg a diplomáját. A fiatalok jól megértették egymást: mindig volt mondanivalójuk, tervük, közös programjuk. Rendszerint Gábor tett javaslatot, hogyan és mivel töltsék el a szombat estét, a vasárnapot, vagy akár egy-egy hétköznap estét is, ha munkájuk végeztével találkoztak. Mert már Ilonka is dolgozott: fotósnak szerződött egy nyomdaüzembe. Ha Gábor színházba akart menni, Ilonka helyeselte, ha moziba vett jegyet, Ilonka örömmel nézte meg a filmet, amelyet Gábor kiválasztott. Ha Gábor a pilisi hegyekbe készült, Ilonka megrakta a hátizsákot szendviccsel, téliszalámival, körözöttel, madárlátta süteménnyel s felsegítette Gábor vállára, ő pedig vidáman baktatott az erdei ösvényen Gábor mellett, amikor leszálltak a hegy tövében a MÁVAUT-megállónál. Az igazsághoz tartozik, hogy kirándulásra csak ritkán került sor. Pontosabban: kizárólag a tavaszi és őszi labdarúgó-bajnokság szünetében, mert Gábor nem mulasztott volna el egyetlen futball-mérkőzést sem. Rajongott a fociért. Ilonka ebben is kitűnő partnernek bizonyult: fogalma sem volt ugyan a labdarúgásról, de nem maradt el egyszer sem Gábor mellől, ott szurkolt mellette, miközben a fiú lelkesen magyarázta, hogy mi a tizenegyes, mi a szögletrúgás, mi a partdobás és így tovább. — Az a nagyszerű — lelkendezett Gábor egy alkalommal —, hogy Ilonka önálló egyéniség, mégis minden úgy van, ahogyan én akarom ... — Csak akkor jó egy házasság, ha a feleség fel tud nézni a férjére — szerénykedett Ilonka, pedig akkor már menyasszonya volt Gábornak. A nagy siker Gábor öntudatát és férfi-büszkeségét szinte a beképzeltségig növelte, ami különösen lemérhető azon a halk megjegyzésen, amelyet Ilonka mamájának, Ilus néninek kitűnő főztjével kapcsolatban tett, amikor az egyik vasárnap — vőlegényhez illően — Ilonkáéknál ebédelt. — Ügy szeretem a bécsi szeletet — szólalt meg ebéd közben váratlanul Gábor —, ha a ficniket panírozás előtt levágják a hús széléről. Ilus néniben elhűlt a vér, de hallgatott. Éppen jól szabott bécsi szelet terpeszkedett Gábor tányérján. A célzás tehát nem volt kétséges. Ilonka gyorsan helyeselt: — A mi háztartásunkban majd le lesz vágva a húsról a ficni... Ilus néni akkor is hallgatott, amikor a májusi friss, cukorborsó-főzeléket Gábor csak ímmel-ámmal ette, mondván, hogy ő a zöldborsó-főzeléket rántás nélkül — staubolva, ahogyan a mamája készíti, de este annál inkább megeredt a szava és óva intette Ilonkát, hogy férjhez menjen egy ilyen házsártos emberhez, aki mindent kifogásol és mindenbe belekotyog. — Milyen férj lesz az ilyen ember, ha már vőlegénykorá- ban is ennyi kifogása van? — kérdezte dühösen Ilonkától, de a lány egyetlen mondattal nyugtatta a mamát: — Tessék csak rám bízni! Egy férj az egészen más, mint egy vőlegény... Hogy ezen a meghatározáson mit értett Ilonka, azt most már — az esküvő után — két év távlatából Ilus mama is világosan láthatja. Ilonka mindig tökéletesen ficni- mentes bécsi szeletet és sla- ubolva készített cukorborsófőzeléket tálalt Gábornak, sok mindenben a kedvében járt, de egy nagyon ízletes vasárnapi ebéd után így szólt: — Nincs kedvem kimenni a meccsre... Gábor alig tudott szóhoz jutni a meglepetéstől: — Ma rangadó ... Nagy foci lesz... — Akkor sem megyek és a jövőben se fogok meccsre járni. Elég volt eddig is ... Gábor hiába kérlelte a feleségét. Végül is egyedül rohant el hazulról. És keserű szájízzel tért haza. , Pedig az ő csapata győzött. Ilonka legközelebb már azon egyszerű óhajának adott kifejezést, hogy amíg Gábor a meccsen lesz, addig ő felugrik Mártához, a barátnőjéhez. Ki tudja miért, miért sem, de tény, hogy Gábornak nem volt türelme megvárni a második félidőt. A szünetben ott- , hagyta a Népstadiont és haza- - rohant, miközben nyugtalan j gondolatok gyötörték. j Felhívta Mártát. ] A kedves barátnő nyájasan belecsicseregte a telefonba. ] hogy Ilonka nincs ott és nem , is járt nála. Gábor nyugtalanságát vad féltékenység váltotta fel. — Ilyenek az asszonyok — notyogta maga elé. — Ilyen íz én feleségem is. 1, , #<rvv’vv'\nn^v^WW\M/WUVO Nem sokkal később Ilonka hazatért. Gábor faggatta: hol volt, merre járt? Az asszony váltig csak azt ismételte: most jön Mártától, ott volt nála egész délután. Gábort elhagyta a türelme.’ — Hazudsz!... Most beszéltem Mártával, nem voltál ott! Hol voltál... Hol voltál... A szeretődnél voltál!... — ordította eszelősen. — Ha te meccsre jársz — szólt nyugodtan Ilonka — én is járom a magam útját... Két napig nem beszéltek. S akkor Márta elmondott mindent Gábornak. Ilonka valóban nála járt. Ott volt akkor is, amikor férje kereste. Még az egyik fülével hallgatta is a telefont, csak éppen ketten együtt — a feleség meg a barátnő — meg akarták leckéztetni Gábort: fiatal férj létére ne csináljon külön programot. Gábor fellélegzett s azóta a vasárnapokat a feleségével tölti. Csak rangadókra jár ki. Persze Ilonkával. — Mert azért egy férjtől sem szabad mindent elvenni... mondta bölcsen Ilonka Ilus mamának és Mártának, amikor Gábor „megtéréséről” beszélgettek. Még arról szeretnék tanúságot tenni, hogy Ilonka azóta már ismét magas sarkú cipőt hord, mert a trottőrben dagad a bokája, de egyben tanúsítom azt is, hogy é nagy változások ellenére boldogan él az ifjú házaspár. Tegnap este jártam kellemes, szoba-hallos otthonukban. A szombat esti programot beszélték meg. Gábor azt javasolta, menjenek színházba, Ilonka kívánsága az volt, hogy menjenek moziba, mire Gábor egyik szemével rám kacsintva a következőképpen döntött. — Hogy egyszer végre nekem legyen igazam, menjünk moziba. Ilonkám ... például az optikai alakfcOotW rűnkhöz hasonlót rajtunk kívül összesen három ország gyárt a világon. Még az idén további új gépek sorozatgyártása is megkezdődik, mint például az egyetemes és a függőleges marógépeké, amelyek nagyrészt azonos alkatrészekkel készülnek, tehát gazdaságosan gyárthatók. A Szerszámipari Művek teN mékei, éppen az igényesebb konstrukciók, a nagy panto*- ság révén az ország leggazdaságosabb árucikkei közé kerültek. Egy dollár értékű exportáru előállítása körülbelül 60 százalékkal kisebb, önköltséget igényel, mint átlagosan as ipar többi ágazatában. (MTI) k « —— — --------- - MÉ G NÉHÁNY HÉT és megkezdődik a kalászosok betakarítása. A csapadékos időjárás szinte teljesen meggátolta az időszerű mezőgazdasági munka végrehajtását. A termelőszövetkezetek elmaradtak a kapásnövények ápolásával, a takarmányok betakarításával. Általában minden mezőgazda- sági munka torlódik most és ezért különösen nehéz — más évektől eltérő — problémákat kell megoldani nagy szervezettséggel a mezőgazdasági üzemekben. A nagy vetésterületet képviselő kukorica-táblákon, amíg a kultúrnövény fejlettsége engedi, Dikonirttal minél nagyobb területet kell vegysze- rezni. Minden arra alkalmas órát ki kell használni a gyomtalanításra. A betakarított pillangósokat állványos szénaszárítókon és ventillátoros berendezéseken kell megóvni az időjárás kártételétől. Az utak, árokpartok, rétek kaszálását neg kell gyorsítani. Az esőzések következtében elöntött, /ízzel borított területek vízte- enítését ároklevezetéssel, szivattyúzással mentesíteni kell. Nagyon sok tehát a teendő íz aratás megkezdéséig. A je- enlegi gondok és munkaszerve- :ési feladatok mellett az aratá- i si felkészülés sokrétű problé máját is meg kell oldani a üzemek vezetőinek. Az előre jelzések alapján az egész nyá l valószínűleg csapadékosabb les; ■ az átlagosnál és a hőmérsékle is alatta marad a sokévi átlag r.ak. Ezért a kévekötő aratógé pekre és a kézi kaszásokra a ga bonakombájnok mellett nag; munka vár. A TERMELÖSZÖVETKEZE TEK kalászos aratnivalójc mintegy 115 000 hold a megyében. Jelenleg 240 gabonakombájn és 82 kévekötő aratógép az a gépi erő, ami az időjárás: adottságoktól és a kalászok dőltségétől és kuszáltságától függően segíteni tud az aratásban. Most különösen nagy figyelmet kell fordítani a kézzel történő aratás megszervezésére, az aratópárok kijelölésére. A kombájnokat minden körülmények között fel kell szerelni kalászemelőkkel. A kézi aratókat az erősen dőlt, kószált gabonák betakarítására kell mozgósítani. Minden üzemben már most ki kell dolgozni és a tagság körében ismertté kell tenni a kézi aratásért járó természetbeni juttatást. A gépekkel történő aratás esetére is meg kell határozni az anyagi érdekeltség elvének megfelelő célprémiumokat. Különös- gonddal szervezzék meg a szál- z maösszerakó brigádokat, raun- kacsapatokat. Ezeket a szervc- r zési előkészületeket most, ezek- : ben a napokban kell végrehaj- t tani és a legapróbb részletekig- kidolgozott végrehajtási fel- adatterveket meg kell beszél- ni a szövetkezet dolgozóival. ■ A terméskilátások jók, hogy mit sikerül betakarítani, nagyon sok függ a gondosan előkészített, a legkisebb veszteséggel megoldott munkától. A csépelt gabona megfelelő nedvességtartalommal történő átadása, terítése, szárítása előreláthatóan nem lesz köny- nyű feladat. A gabona minőségének megóvása, a raktározás, szükségraktárak esetleges igénybevétele, mind-mind olyan gond, ami az idei nyáron nehezíti a betakarítás munkáját. A NAGYARANYÜ kiszántások miatt csökkent pillangós takarmányok pótlására minden üzem készüljön fel a tarlóba vetett, tömeget adó takarmánymagvak vetésére, a hiányzó vetőmag beszerzésére is, hogy az aratással egy időben a másodvetésekkel se legyen probléma megyénk közös gazdaságaiban. Kéri István, megyei főmezógazdáss
