Heves Megyei Népújság, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-14 / 112. szám

Holnap kezdődnek a palócnapok Egri idegenforgalmi írta : Horsf Czerny és Klaus Scheel Fordította: Tihanyi Ve«j AmEPtJStói 1963. májait 14., péntek kazánház kifúvókéményénél! De födémmódosításra is sor került. S a módosított terveket nem korrekt rajzok, s a hozzá­tartozó költségvetések formájá­ban kapják meg az építők, ha­nem, mint láttuk, az eredeti tervrajzokra vetett golyóíronos skiccformájában, amint azt február 16-án és április 8-án is tette a tervező. Az átalakítási munkának bizony még jelentő­sebb része hátra van, ★ Az Egerbe látogató turisták részéről egyre gyakrabban hal­latszik a jogos panasz: nem kapnak a leglátogatottabb he­lyeken magyar nyelvű útikala­uzt! Hiába keresik ezt a fontos idegenforgalmi kelléket a vár­beli árusító pavilonban, a vár alatti ajándékboltban, a Kos­suth Lajos utcai könyvpavilon- ban, a Széchenyi utcai könyv­üzletben, vagy a líceumi könyvtárban. ..A 7 forintos hasznos kis könyvecske 40 da­rab körüli példányban áll már csupán az Idegenforgalmi Hi­vatal rendelkezésére. A város­ban ugyan itt-ott vásárolható a Panoráma könyvek sorában a Budapest—Eger—Szilvásvá­rad útikönyv, de az túlságosan is röviden tárgyalja Egert, nem egy helyen hibás, még képalá­írásban is. Csépány Ferenc, az Idegenforgalmi Hivatal vezető­je azt a felvilágosítást adta, hogy a Kiadói Főigazgatóság két évig nem engedélyezi ilyen munka kiadását! Ha német, francia és angol nyelven vásá­rolható egri útikönyvecske, jo­gos a kérdés: miért hiányzik, éppen a magyar nyelvű útika­lauz? Egyébként orosz nyelvű- höz sem jutnak hozzá az árú- sítók. Egy leporelló semmikép­pen sem pótol egy útikalauzt! ★ Többször hírt adtunk már a pedagógiai főiskola csillagász tornyában berendezendő múze­umról. Sajnos, az idegenforgal­mi és tudományos vonatkozás­ban is országos, sőt európai je­lentőségre hivatott egri csillagá­szati múzeum ügyének lassú, lanyha kibontakozása — súlyos veszteség az Egerbe látogató turisták számára. Pedig, mint Szilágyi István, a Műszaki Mú­zeum igazgatója tájékoztatott, saját költségén, mintegy 15 ezer forint értékben már elké­szültek a grafikai munkák. A főiskola tárlókat is vásárolt. Célszerűnek látszik, hogy a Me­gyei Múzeumi Szervezet vegye kézbe az egri csillagászati mú­zeum mielőbbi megszervezé­sének irányítását — annál is inkább, mivel később, a mú- zumi szakfelügyeletet amúgy is az egri múzeum fogja gyako­rolni!. (Sugár) 11. Az adóállomás bemondói közé tartozott Friedrich Heil­man is. A Karl Marx Érdem­rend tulajdonosa így emléke­zik: „Az egyik igen lényeges feladat volt Goebbels hazug­ságainak visszaverése, misze­rint a szovjet hadsereg nem ejt hadifoglyokat. A fogságban levő német katonák üzenetei­nek folyamatos közvetítésével lepleztük le ezeket a hazugsá­gokat. Sok német katonának közvetlen lehetőséget adtunk rá, hogy a rádión keresztül élő szóval üdvözölhesse hozzátar­tozóit”. AZ ANTIFASISZTA ellen­állási mozgalom a háború utolsó két esztendejében újabb lendületet kapott a „Szabad Németország” mozgalom ösz­tönzésére. Az ellenállási cso­portok politikai irányvonaluk­ká tették a nemzeti bizottság alapelveit és neve alatt har­coltak. A hadsereg gépezeté­nek és a fegyvergyártás sza- botálására harci bizottságok alakultak többek között a Siemensnél, az AEG-nél és a Krupp-konszern üzemeiben. Űj illegális ellenállási csopor­tok jöttek létre. Szám szerint nem voltak sokan, de tudták, hogyan harcoljanak. Újságo­kat és röplapokat adtak ki. A náci vezetés rendkívül nyug­talan volt A levegőben érző­Az egri megyei színpad a: irodalmi hetek keretében hét főn este első ízben lépett kö zönség elé a Gárdonyi Géz. Színházban. Meghívójában az ígérte a színpad, hogy hite akar tenni az emberi hang, < szó erejével a költészet Ijatar ma mellett. Nos, erre a hatá­rozott hívásra a közönség tel házzal felelt. Olvasóink bizonyara emlé keznek még arra, amikor ne­hány évVel ezelőtt az egri lemen László Irodalmi■ Srin- Dad működése kétoldali er dektelenség miatt (A szmpa gazdái és a közönség érdek, tpienséPéről van ezúttal szó., megszűnt Akkor többen gon­doltak arra, hogy valamit ke lekedet. Aztán a megyei mű­tokbóf51 áS^rodllombaratofe Ä »“»>>• xrriss s a barátok megtapsolták a lelkes vers- és prozamondast. A fiatalok szövetkeztek muzsi­kusokkal, főiskolás szólisták­kal, legújabban az egri fónikusokkal, s most, május közepén elhangzott egy műsor, nagy igényű és sikeres alapja egy távolabbi lehetőségeiben is kitűnő munkának. Ez a fiatal garda nem oY szerűen a vers szószékének is ”eri e” a színpadot. Bonyolu - tabbra többre tört az első al kálómmal is. Műsorszerkeszté­sében első helyet foglal el a vers a szavak zenéjenek él­ménye, aztán a zene mágiku- Zn hatásos eszköze mellé ^szerkesztették a pantomim gondolatokat ébresztő kifejez erejét, és a színpadi .látvány változatos szimbolikáját, iz­galmát. Azt mondjuk: odaszer­kesztették. Valóban így van. Feszes szerkesztési gond fogja “ a fegyelmezetten per- gcf és eleven műsort A mon­danivalót négy-negy tételm, részletre tagoltak. Az EmleKe- zésül fejezetben a háború utol mertetésül? vallottak a felsza SS Utáni idők hétköznap­jairól, a Kétségek kozott ci mű fejezetben a nagy,.^v®^. sekkel tarkított személyi kul túsz éveiről, s a negyedik fe­Eet telkiismeret-ébresztő ver­seivel, prózájával együtt a fel szabadult ember méltó hatal­mát. ünnepelte, sze^ny®., ’ túlzó pátosz és hamisság nél till Az újból megszületett me­gyei színpad feletti örömünk­ben fiatal munkásaink dicsé­retes munkáját megörökítő es elemezni akaró szándékunk­ban az alábbi megjegyzéseket tesszük: A VERS, A SZAVAK ÉLMÉNYE A felszabadulás utáni esz­tendők lírikusai változatos hangon énekelték meg — kü­lönösen 1956 után az újjáala­kuló ország, az öntudatra eb fedett nép és az uj világot építő ember gondjait-oromeit. Idegen költők alig szerepelnek ezen a műsoron (pl. Iszakovsz- kij. Paul Eluard), a háború előt­ti időből József Attila, _ Ily- Ivés Gyula, Benjámin László, Váci Mihály, Garai Gábor, Si­mon István versei — a többiek mellett —, vagy Lengyel Jó­zsef, Darvas József, Santa le- renc, Fejes Endre és Bor Amb­rus prózai írásai arról győz­nek meg bennünket, hogy a korban megszólaló, valóban igazat író művész hűen ábrá­zolja a kort, és évek, évtize­dek múltán is ráismerünk azokra a napokra, évekre, amelyekben a művek szület­tek A verseket mondo lányok és fiúk elhagyták mindenütt a versek címét és költőjét, mint a kereskedő az áru finom cso­magolását és maradt ható-1 anvagul. lelkesít a vers maga, a lélek és az értelem áltál diktált dallamos szavak illő­je rendező szándék úgy fogta egybe és sorolta egymás után a verseket, prózai szövegeket, hogy azok újabb és újabb ér­zelmi hullámverést indítottak el. Sok-sok lehetőséget kiak­náztak a fiatalok és a négy dött, hogy valaminek történ­nie kell. A naptár 1945. február 5-ét mutatja. A brandenburgi fegyházban kivégzésre viszik a magdeburgi Hermann Danz elvtársat. így rendelkezett a vérbíróság. A hóhér, aki fuva­ros volt Berlin-Moabitban, 300 márkát kap az ítélet vég­rehajtásáért. Ezen a hideg téli napon többször 300 márkát keresett. Hermann Danz-cal együtt sokan kerülnek a bitó­ra. Egy áruló segítségével a Gestapónak sikerült behatol­nia három nagy antifasiszta ellenállási szervezetbe. Ezekben a súlyos időkben a „Szabad Németország” mozga­lom nemzeti bizottsága fokoz­ta tevékenységét. Adóállomá­sa konkrét utasításokat adott az antifasisztáknak, hogyan kell folytatni az ellenállási harcot a nácik élesedő terror­ja alatt. Friedrich Heilmann erről a következőket mondja: „Az úgynevezett „Hármas be­szélgetések” sorozatában út­mutatást adtunk az illegális harc folytatására Németor­szágban. Főleg a harc közvet­len megszervezésének kérdé­seiről volt szó. Például: ho­gyan kell a kapcsolatokat fel­venni, mikor és hol történje­nek az összejövetelek, hogyan védekezhetnek az illegális harcosok a spiclik ellen, ho­gyan kell összeállítani egy il­legális csoportot? Rendszere­sen adtunk tanácsokat arra vonatkozóan is, hogyan lehet hatékonyan szabotálni a há­borús termelést és a hadiszál­lításokat, hogyan lehet bizton­ságba helyezni a dezertőröket és az üldözötteket. A TAPASZTALATOK és a rendelkezésre álló példák azt bizonyítják, hogy Németor­szágban csak egyetlen erő lé­tezett, amely az antifasiszta ellenállási harcot megszer­vezte és következetesen irá­nyította: Németország Kom­munista Pártja. Működött ugyan számtalan ellenállási csoport polgári, szociáldemok­rata és egyházi körökben is, és egyesek valóságos hőstette­ket hajtottak végre, ezek a csoportok azonban részben szervezetlenek, elszigeteltek voltak, gyakran irreális célki­tűzésekkel és szektás néze­tekkel. Valamennyi jelentős antifa­siszta ellenállási csoport mag- vát kipróbált kommunisták irányították. Az NDK harca a háború be­fejezéséért, a bűnös hitleri diktatúra bukásáért, főleg a háború utolsó éveiben elvá­laszthatatlanul fonódott össze az antifasiszta demokratikus újjáépítés előkészítésével, a fa­sizmus szétzúzása után. Az Az NKP és a „Szabad Német­ország* mozgalom nemzeti bi­zottsága így a háború befeje- jeztével világos koncepcióval rendelkezett az új, demokra­tikus Németországra vonatko­zóan. A pártvezetés már 1944. feb­ruár 6-án, 20 tagú munkabi­zottságot hozott létre a Hitler megbuktatásáért folytatott harc ós az új Németország ki­alakítására vonatkozó alapvető kérdések egész sorának kidol­gozására. Az NKP egész tevékenysé­ge a hitleri birodalom 12 esz­tendeje alatt, a leghősiesebb harc története volt a német nép és a német nemzet be­csülete érdekében. De a leg­súlyosabb áldozatot is az NKP hozta. 300 ezer tagjából 150 ezret bebörtönöztek, megkí­noztak. Több tízezer funkcio­náriust öltek meg. A fasiszták 11 esztendei börtön után az NKP vezetőjét, a felejthetet- , len Ernst Thälmann elvtársat is meggyilkolták. Hitler a következőket hir- j dette: „öt perccel 12 utánig har- ■ colunk!” ; WALTER ULBRICHT. a í Harmadik Birodalom bukása- j kor, az NKP Központi Bízott- i ságának nevében kijelentette: ; ^Hitler órája lejárt!” i (Folytatjuk) ki tás áról már nem mondhatunl el ennyi jót. A munka lassan, vontatottan halad. Ehhez két­ségtelenül hozzájárul a Széche­nyi utcai úttest átépítése is — á súlyosabb ok azonban abban rejlik, hogy a tervezés nem tör­ténhetett kellő körültekintés­sel, hisz többször módosítani kellett az eredeti rajzokat. En­nek során például, mint a munkavezető mondja, mintegy 26 négyzetméter újonnan épí­tett falat le kellett bontani a Örömmel nyugtázhatják az egriek, s az Egerbe látogató idegenek a hírt, amely szerint a Kossuth Lajos utcai cukrász­da, a Jókai utcai sarki helyisé­gek birtokában, jelentősen bő­vül. Az átalakítási tervek elké­szültek, hamarosan hozzá is kezdenek az idegenforgalmi szempontból legjobb helyen felevő cukrászda átalakítási munkálataihoz. ★ A Széchenyi utcán épül rep­rezentatív cukrászdának kiala­■ Számtalan ráncos, sok színű, apróvirágos posztószoknya, hasonló karmazsin fejkendó szorosra-hátrakötve, fehér bimbós szálika finom hímzé­sekkel és piros csizma, a lá­nyoknak, menyecskéknek. Fehér ráncos, igencsak bő vászongatya, halvány hímzéses hozzávaló bő ing, rajta bürü- gombos lajbi, karmazsin ken­dő, árvalányhajas kalap és fekete csizma a legényeknek. Ez a boldogi népviselet. Ez az a híres „színes” falu, ami­ért a külföldi turisták szinte minden hét végén megszállják Boldogot. A parádfürd; palócnapokon a boldogi lakodalmas egyes részleteivel, főleg táncokkal és énekekkel — csak a szöveg marad el — vonulnak majd fel a boldogiak. A műsorban a májusfa-állí- tással — a Boldogon még min­dig elevenen és eredeti formá­jában élő népszokással vesz­nek részt. A színpadon — a próbán — egészen fiatal lányok és fiúk, úgy 15—19 évesek. Modem hajjal, itt-ott tupírral, vagy „hülyegyerek”-frizurával — az imént vetették le az Orkán- sabátot — éppen úgy „meg idják a módját”, mintha vise­letben lennének. Tudják a -nájusfa-állítást, hiszen né- ■nely közülük még ma is sza- iagoz fel fát májusban „szíve Hölgyének”. Énekelnek, tán­colják a Galga menti leány-' ;áncot, egy hetyke fiútáncot és /égül a Fergetegest, együtt "iúk-lányok. Közben már ott /an a felszalagozott májusfa. „Édesanyám, igazi május­iám van” — kiált fel öröm­nél a kislány. „Bizony, lányom, talán ilyen szép még nekem sem volt” — nondja örömmel az anya. * A pétervásári járás csak­nem minden községe részt /esz a palócnapok műsorában, -x hevesaranyosiak és egerbo- :siak táncokkal csakúgy, mint i recski és parádi egyesített ;ánccsoportok és a mátrade- -ecskei együttes. A felvonulás valami egész riilönleges élményt jelenthet íz érdeklődőknek. Nagyon ké- izül minden falu, hiszen a évé is közvetíti a menetet és iá csak egy villanásra is, de rajta lesznek a képernyőn. A parádiak fonó-jelenetet mutatnak be. A recskiek ha­sonlóképpen: hogyan lesz a kenderből vászon? Valamint a kőbánya régi és mai élete köz­ti különbséget érzékeltetik. A szajlaiak a régi és a mai pa­raszti élet különbségét, a meg­tett utat mutatják meg a fá- ekétől a modern mezőgazda- sági gépekig. A váraszóiak aratási jelenettel, a summások és a szénégetők életével, és a lakodalmassal vesznek részt a menetben. Pétervására summás-jele- netet, a régi iskoláséletet, a mezőgazdasági szakiskola pe­dig a modern mezőgazdasági szakmunkásképzést mutatja be. A KISZ-szervezet egy ha­talmas virágokból összerakott BÉKE feliratot visz békega­lambokkal. S aztán a galam­bokat szélnek eresztik... A Mátravidéki Fémművek hatalmas transzparensekkel és 700 emberrel képviselteti ma­gát a felvonulásban. Egy egész sor meglepetést tartogat a palócmenet, amit kár lenne előre elárulni. (—vits) A boldogi májusfa-állítás Szénégetők, sum másélet, békegalambok, táncok a felvonulásban s részre tagolt műsor négy szé • les freskóvá alakult Húsz fia - tál versmondó közül ebben i i szereposztásban és ennyire be t ágyazva egy zárt folyamatbí : nehéz kiválasztani a legjobba i kát; inkább tájékoztató felső rolást adunk a színpad erőssé ■ geiről: Balner Károly, Cséa ; Emilia, Dankó Sámuehié, Da rabos Zsolt, Henkel Gyula ■ Krasznay Krisztina, Morvái ■ Éva, Nagy Edit, Panyik Márta és Ráduly Margit mellett dr ■ Ripka Kálmán és Kalmár Pé­ter az együttes erőssége. Kalmár Péterre nagy felad» ■ tot bízott a rendező: dramatur­giai ellenpontot kellett adnií abban a nagy és a líra folytár mindig személyesnek tűnő lel­kiismereti hadakozásban, amii a rendezői szándék e műsor bar gonddal felépített. Mintha i feladat súlyától és felelősségé­től itt-ott bátortalanná vált vol­na Kalmár Péter, nem tudta mindig kihasználni a műsor ál­tal ráosztott központi figura előnyeit Dr. Ripka Kálmán az emlé­kezetes Bor Ambrus-iéle riport­ban eszköztelenül és a riport írói lényegét mutatva személye­sítette meg az írót. A LÁTVÁNY, A SZIMBOLIKA IZGALMA A színpadon, fekete körfüg­göny előtt csak. lépcsők, amiken állnak, szürke kocka, amin ül­nek, s csak egyetlen jelzés utal a témakörre, amelyből a versek fel hangzanak. A háború iszonyatát saöges- drót-kerítéssel, a felszabadulás utáni világot virágos ággal, a személyi kultusz idejét pedig üres, fekete színnpl szimboli­zálja! S itt meg kell állnunk egy pillanatra. Ha a háború utolsó szakaszában annak em­berirtó tébolyát szögesdróttal summázzuk, ám a személyi kul­tusz korszakát egy tégla alapú fekete folttal, gyászlobogóval jelezni — vaskos politikai téve­dés. Mint ahogy a műsor befe­jezéséül megszólaló Dvorzsák- szimfónia zárótételének elhang­zásaikor ínba volt mellőzni a fé­nyek ragyogását. Ennek a műsornak a színpa­da egyébként szolid díszeivel és a reflektorok mértéktartó hasz­nálatával csak aláhúzta — a ki­fogásolt részektől eltekintve — a versek hangulatát Talán több, drama turgi ailag indokolt mozgás mozgalmasabbá tette volna az estet A SZIMFONIKUS ZENE, AZ ÉNEKKAR ÉS A ZENEI ÁTKÖTÉSEK Egy műsort Beethoven Eg­mont nyitányával kezdeni ügyes dolog. Fenséges emberi érzése­ket ébreszt ez a nyitány. Vi­szont nagyon nehéz — csaknem lehetetlen! — utána a nyitány hangulati szintjén maradni, még akkor is, ha a mondanivaló Illyés Gyula vallomása a hazá­ról. Azután Beethoven I. szim­fóniájának 1. tétele következett, majd Bartók Allegro barbaro- ja, hogy a végén himnikus szé­lességben felhangozzék Dvor- zsák Űj világ szimfóniája. Örömünkre szolgált hogy az izmosodó egri szimfonikusok Farkas István vezetésével ezt a zenei élményt kölcsönözték a megyei színpadnak, de valaho­gyan ezek a nagyon magasan szárnyaló klasszikus alkotások hatásukkal valahogyan elnyom­ták a versekből kicsapódó mai és modem lelki vívódások in­tim hangulatát A Szilágyi Gim­názium énekkarát Dienes Ti- borné vezényelte. A PANTOMIM önálló számként két kompo­zíciót láthatott a közönség. Az egyik a háborúból kilábaló rok­kant katona tragédiáját, a má­sik az ötvenes évek kiben-kiben lezajló konfliktusait mondta el mozdulatokban. Kovács Iván az egri közönséget meglepte ki­fejező mozgásával. A kompozí­ció összeállításáért Hável Lász­lót illeti dicséret. Szívós József szerkesztése és rendezése ezúttal az irodalom­barátok korábbi hagyományait fejlesztette tovább: a műsor gördülékeny és agitatív. A gondos szerkesztésben Orosz Bertalanná, Hidy Péter (vers és próza), Farkas István és Szepesi György (zenei rész) vették részt. A díszletet Kalmár Katalin tervezte. Az egri me­gyei színpad az első erőpróbán jól vizsgázott, v Hasznos lenne-a műsort meg­ismételni. A közönségben ismét feléb­redt az érdeklődés a szép szó iránt. A folytat;», a tervszerű munka joggal várható. Farkas András „Szabadság! Tégy gazdaggá minket!” Az egri megyei színpad bemutatkozásáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents