Heves Megyei Népújság, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-14 / 112. szám
Szövetség a béke védelmében A Varsói Szerződés az eu- •* rópai szocialista országok szövetségi rendszere annak a tételnek a megvalósulása, hogy az imperializmus erőpolitikájával az erőt kell szembeállítani, mert annak mániákus hívei csak ezt a nyelvet értik igazán. 1955. május 14-én így egészült ki a hidegháború elleni érveink ereje erőnk új érvével: a szövetséggel, amely a politikai, gazdasági, társadalmi egységünkéi katonai vonatkozásban is teljessé teszi. A szocialista országok összetett hatalma e szerződés; de mert a történelem első és egyetlen katonai tömbje, amely a háború ellen, és nem a háborúra irányul, ebből fakad, hogy az egész több a részek összegénél. A Varsói Szerződés e többlete: humanista tartalma és az a történelmi funkciója, hogy a háborút győzze le. S mindezt éppúgy bizonyítják születésének körülményei, mint évtizede játszott szerepe Európa és a világ életében. Akkor született a Varsói Szerződés, amikor az európai népi demokratikus országokban már kialakult a szocialista rendszer, s gyorsan fejlődött, megvoltak tehát egy szocialista katonai szövetség alapjai. S hogy létre kellett hozni a mi katonai tömbünket, az az akkori európai helyzet helyes felméréséből fakad. 1955, s főként a megelőző év súlyos eseményeket hozott a háború utáni Európa életében. 1954-ben ratifikálták a NATO-országok a hírhedt párizsi egyezményeket, amelyek révén Nyugat-Né- metországot bevonták az északatlanti tömbbe és megnyitották a bonni militaristák előtt a korlátlan fegyverkezés lehetőségét. Kilenc nappal a Varsói Szerződés megkötése előtt, 1955. május 5-én vált valósággá a veszedelmes elhatározás, az NSZK tagja lett a NATO-nak. Egyébként ez a lépés, amely ellen hatalmas erők tüntettek Nyugat-Németor- szágban, egyben azt jelentette, hogy a nyugatnémet imperialisták befejezetté tették Németország kettészakítottságát: az NSZK-nak az agresszív NATO-tömbhöz való csatlakozásával, hosszabb történelmi időszakra ténnyé vált a két német állam egymás mellett élése. A Varsói Szerződés íly- módon a demokratikus német állam védelmezőjének szere pét is betöltötte; európai szűk ségszerűség volt, és egyszersmind életbiztosítás a német nép számára. |em vitás tehát, hogy a fegyverkezési hajsza tetőpontján, a hidegháború e korszakában az európai béke fenntartása parancsolóan írta elő a szocialista országoknak, hogy megteremtsék saját védelmi szövetségüket és közös katonai parancsnokságuk létrehozásával eleve elvegyék a provokátorok és agresszorok kedvét a katonai kalandoknak még a gondolatától is. A Varsói Szerződés, létrehozásakor, ráébresztette az imperialista országok közvéleményét és vezető köreit a tényleges helyzet felismerésére, azoknak a realitásoknak a figyelembevételére, amelyektől épp abban nz időben az imperialista politika Dulles irányításával és Adenauer bábáskodásával egyre inkább eltávolodott. S e szövetség létrehozása — amint (születésének körülményei bizonyítják — egyúttal két világháború tanulságainak levonása volt, akkor, amikor újra felütötte fejét két világháború kirobbantója, a német imperializmus. Az elmúlt évtized nemzetközi fejlődése tökéletesen igazolta szocialista országok akkori felismeréseit. A Varsói Szerződés megnövelte nemcsak a (szocialista országoknak magukat — és bennük a békét — védelmező erejét, de segített nemzetközi befolyásuk növelésében is. Márpedig e befolyásnak a növekedése volt és marad a legfőbb záloga a béke megszilárdulásának, a hidegháború enyhülésének. Hiszen a Varsói Szerződés nemcsak visszarettentően hatott az imperializmus politikájára (ennek súlyos példáit említhetjük, ha Szuezre, Magyarországra, a közép-keleti, vagy a karib-c tengeri válságra, 1961. berlinit augusztusára gondolunk), de c hatott e szövetség léte olykép-^ pen is, hogy serkentette az v észszerűség tőkés erőit, az ön- ■ pusztulástól visszarettenőket odaát, hogy ha vissza-vissza- csúszva is régi, elavult pozí-? N Jó úton haladnak ... inka Andornahtályán nasz ennél nem kell, mert es azt bizonyítja, hogy a tagság követeli a munkát. S ahol ilyen „problémák” vannak, ott nem kell attól tartani, hogy a növényeket megöli a gyom és nem lesz termés. Dicsérik is a vezetők a tagokat. Név szerint Bőgős Jó- zsefnét a kertészetből, Ipa.cs Józsefjét, Varga Istvánnál Kovács Balázsnét, Veréb Jó* zsefnét, az állattenyésztők közül Mészáros Albertnét, Jpacs Andrásáét, Jackánis Jánosnét, Tuza Antalt, Kovács Károlyt és a többieket. Jól dolgoznak. De a dicséret hangján szólnak a fiatal traktorosokról is, Fekete Istvánról, Varga Lajosról akik KISZ-tagok és a kukoricavetésnél vállalták, hogy éjjel is dolgoznak, hogy mielőbb földbe kerülhessen a mag. — Tanulhatnak tőlük az idősebbek — mondják többen is —, nekik köszönhető, hogy 74 holddal túl tudtuk teljesíteni kukoricavetési tervünket. Ahogy a traktorosokról be-! szélgetünk, elmondják a tsa vezetői, hogy sokat köszönhetnek az egri Hajtómű- és Felvonógyár kommunistáinak, ki- szeseinek, akik a tavasz folyamán, bent a gyárban, egy műhelyrészt biztosítottak részükre és ott az ő szakmai se-1 gítségükkel javíthatták ki a gépeiket. Így a munkák kezdetére minden gépük üzemképes volt és ma is az. — Mert u gépállomásra nem sokat számíthattunk — toldják hozzá: — Nem sokat segítettek. kább hátráltatták a munkát! Csak egy példát szeretnénk elmondani. Tavaly júniustól Sz—100-as gépével itt dolgozott az Egri Gépállomás traktorosa: Jakab Lajos. Ez év május 8-ig összesen 115,5 hold területet szántott fel váltóműszakban és 44 hold simítózást végzett el. Tessék kiszámítani! 11 hónap alatt 10 rendes munkanapnak megfelelő munkát végzett el. Általában ittas volt és követelődző. — Ügy szoktuk, hogy 200 fo* rintot és egy korsó bort kapunk és kérünk a munkáért a tsz-től napjában — mondotta ez a traktoros Flaskai Miklós brigádvezetőnek, s mivel ők erre nem voltak hajlandók« nem is dolgozott. A traktoros« néhány nappal később, részegen, majdnem elütötte őt és a tsz-elnököt, bosszúból. De nem sikerült neki, mert belecsúszott az árokba. — Így élünk mi és így halad a munka nálunk — mondja búcsúzóul az elnök — leadtunk az államnak 23 hízómarhát, 34 sertést, 9 literre növeltük a fejési átlagot, 7 literre az istállóátlagot és olyan kondícióban vannak állataink, hogy bárki megnézheti. Nem szégyelljük mutogatni. Eddig nem volt kifizetődő az állattenyésztés, de most már ez is hasznot hoz a gazdaságnak ... Ezek a számok és tények tehát jó előjelei az idei esztendő eredményességének, annak, hogy Andomaktályán a szövetkezeti tagok érzik a felelősséget a közösért és dolgoznak is érte, hogy mindnyájuknak több haszna legyen belőle. Elmondhatja bárki — aki ott jár és tanulmányozza mindennapi életüket — összekovácsolódott a tagság, megszűnt a hírhedt felvég-alvég vita, s azon sem morfondírozik senki, hogy hatan Jugoszláviába mennek egy hétre, hatan pedig a Szovjetunióba, 10 napra, szakmai tapasztalatcserére a közeli napokban és mindent a tsz fizet, hiszen a legnagyobb munkák idején is van erre idejük és tehetségük. Fazekas István CMpvMGjz 1965. május 14, péntek > — Csak azért szólok, mert Jez az egész dolog ostobaság. ? — Szerintem is. Én mindig »annak tartottam. » — Még félannyira sem, mint Jén. De komolyan mondom, ha » az ember belegondol __ hogy »a nnyi év után ilyesmin veszekedjünk! í — Tudom. És állítom, ha te ? nem szólsz, akkor én mentem »volna hozzád. Az biztos, min- £ dent szívesebben tűrök, sem- i hogy ez így menjen tovább ? hiszen nagy ostobaság az > egész. J — Pontosan erről van szó. £ Tehát akkor minden rendben * van? , •— Részemről tökéletesen. lÉn sosem duzzogtam sokáig. 5 Nem tartozom ehhez a fajtáihoz. [ — Ami azt illeti, én sem. | — Tudom, drágám. De meg k kell mondanom, te nem úgy »értetted, ahogy én mondtam. »Nem mintha most sokat szá- | mítana. k — Nem, hiszen már túl va- | gyünk rajta, de hogy őszinte le- >gyek, meg kell mondanom, el j sem tudom képzelni, hogyan » lehetett volna másképp érteni. | Komolyan, nem tudom elkép> zelni. | — Nos, te azt mondtad, én , azt állítom, hogy mindenki ’ azt mondja, hogy te elrontod i a gyereket, márpedig amit én »állítottam, az nem ez volt > — Nos, drágám ezúttal így [mondod, de akkor pontosan »azt mondtad, amit én állítót- jtam ... > — Hát nincs sok értelme, [hogy újra kezdjük. Nem igaz? »De ha akkor odajössz hozzám, [az egész dolog sokkal egyszerűbb lett volna. Persze most »már nem számít, túl vagyunk !rajta és többé nem beszélünk íróla, de én most is úgy vé» ‘Elisabeth Monica Delafield 1890- ben született, Londonban. Valódi [neve Elisabeth Monica de la Pas- [turo. Az első világháború végén vette fel a Delafield álnevet, ugyanis azóta jelentek meg folyamatosan, körülbelül egy-két éves S időközzel, általában női témájú regényei. Irt novellákat, humoros történetevet is. Humoreszkje a Modem Humor című gyűjteményes kötetből való. E. M. Delafield 1943- ban halt meg. lem, akkor minden egyszerűbb lett volna. — Ugyan, drágám, hiszen most is tökéletesen egyszerű így, ahogy van. Nem? Ha te úgy gondolod, hogy én elrontom a gyereket, rendben van. Mindenkinek joga van úgy vélekedni, ahogy akar. Természetesen. Én mindössze annyit szóltam: kár azt mondani, hogy mások úgy gondolják, mikor csupán te gondoltad azt. És meg kell mondanom: rendkívül szórakoztató, bár azt mondják, mindig a kibicek élvezik legjobban a játékot, — de mindegy, engem akkor is szórakoztat. Ennyi az egész. — Jól van, drágám, ha mindenáron meg akarsz sértődni, akkor sértődj meg, nincs más hátra. Ahogy akkor is mondtam és vallom, senki sem szeretheti jobban a gyereket, mint én, de hagyni, hogy törjön, zúzzon, ez helytelen. Akárki akármit mond. Egyszerűen helytelen. — Ahogy gondolod, drágám. Eszem ágában sincs, hogy ellentmondjak neked. Tulajdonképpen épp a minap jegyezte meg valaki, milyen rendkívül jól nevelt az a gyeredményesebb lett a mi hold új szőlőt tudtak telepíteni az idén, Lenz-Moser-félét, 45 hold gyümölcsöst, 30 hold dinnyét, 20 hold kertészetet, amellett, hogy végezték a szán- tást-vetést, és sarabolni kell a cukorrépát. — Jellemző a munkakedvre — mondja a brigádvezető —, hogy hétfőn 7 órakor kezdtük 10 hold cukorrépa szétosztását és délre mind a 10 hold be lett sarabolva ... — Ezzel lehetne leginkább jellemezni az egyesülés óta eltelt időszak alatt történt fejlődést — vág szavaiba az elnök és még hozzáteszi: — Ott tartunk, hogy nem mindig tudunk munkát biztosítani a tagoknak. Kénytelenek vagyunk reggel 7 órakor kezdeni a munkát, sem előbb, sem később, és megszabni: ki mennyit dolgozhat, hogy mindenkinek legyen alkalma munkaegységet teljesítenie. Tudniillik, a területet családi művelésre osztottuk szét, de 80— 120 munkaegységet emellett még teljesíteniük kell. És ezt mielőbb teljesíteni, sőt, túlteljesíteni szeretnék az emberek. Ezért aztán nagyon vigyáznunk kell, hogy mindenkinek jusson munka, mert különben jogosan vonnak felelősségre a tagok. Így is ellentét van éppen emiatt a vezetőség és a tagság között. Több munkalehetőséget kémek. De nekünk kevés a földünk, kevés a területünk. Föld kellene! Az olajosok is elég nagy területet kötnek le határunkban, azért nagyon szeretnénk, ha kártalanítanának bennünket 500 holddal. A környékünkben van annyi állami föld, ameny- nyire éppen nekünk lenne szükségünk. így mondja ezt az elnök, hangjában határozottság van. Ahogy számításokat végzünk: igazat is kell nekik adnunk. Maholnap — a fejlődés hozza ezt magával —, ha időben nem segítenek rajtuk, meg kell szabni az embereknek, hogy egy évben ki mennyit dolgozhat. Természetesen jobb paVWtVVVWtó/WVVWVVIA/V' rek, de hát ennek semmi kö-< ze a dologhoz. — Nos, én nem mondhatok^ mást, ez így helytelen. ? — Mindenesetre egy vala-J mire nincs bennem hajlandó-? ság, ez pedig a sértődés.? Nem fogok megsértődni sec most, se később. J — Mindegy, de ha már a? témánál tartunk, nem értem? a kék gyapjú ügyét, és soha-< sem fogom megérteni. ' — Azt hiszem, már legalább? húszszor tárgyaltuk, de lehet,? hogy huszonegyszer. < — Erre mondhatnék vala-3 mit, de azt hiszen, jobb ha? nem teszem. $ — Ha már arról van szó,S nekem sincs erről sok monda-J ni valóm. Nem is az én stílű-? som, de az már hazugság len-? ne, ha azt állítanám, hogy? nem emlékszem, micsoda hű-3 hót csaptál a könyvtári köny-? vek miatt. 5 — Már akkor is megmond-« tam és fenntartom, a könyv-3 tári história vihar volt egyt kanál vízben. S — Jól van, drágám, senkit sem utálja jobban a veszeke-5 dést, mint én. — Én mindig azt mondom,? hogy a veszekedéshez kettő? kell. És egyébként is ostoba-3 ság. — De hiszen éppen ezt ma-? gyaráztam az előbb. Miért le-? gyen az ember annyira osto-5 ba, hogy veszekedjék? Ami el-? múlt, elmúlt. A könyveket el-S intézzük, s most már mindene rendben. S — Ez is olyan ügy, mint a? kék gyapjú. Ha egy dolog el-? intéződött, azt ne bolygassuk,«; én mindig ezt hangoztatom.^ Többé ne beszéljünk róla, se? másról. Az egyetlen dolog,' amit mégis meg kell monda-? nőm: amikor te azt mondtad,! hogy én azt állítom, hogy min-1 denki azt mondja, hogy te el-$ rontod a gyereket, az egysze-c rűen nem úgy volt. Ez min-^ den. És többé egy szót sem? akarok szólni róla. « — De hiszen ez természetes.« Most már csak egyetlen dolog) van, amit meg kell monda-? nőm, és ez... 5 Fordította: Zilahi Judit « cióikba keressék, vagy legalább vegyék fontolóra az együttélés lehetőségeit. Ezért mondhatjuk joggal a Varsói Szerződésről: benne a béke anyagi erővé vált. Ügy is mondhatnék, a béke a Varsói Szerződésben katonai hatalommá is lett Egész létével, tevékeny^ ségével bizonyította ezt a katonai tömb, hogy védelmi szövetség. És azt is, hogy nem pusztán katonai tömörülés, hanem részvevőinek barátsági és együttműködési szerve, amely fóruma a kölcsönös önzetlen segélynyújtásnak (ennek nagyszerűségéről, jelentőségéről a mi népünk meggyőződhetett, és azért különösképpen hálás.) Az is jellemzője e szövetségnek, hogy kifejezetten a tömböket ellenző tömörülés, hiszen a szerződés kimondja: tagjai állhatatosan törekednek egy olyan kollektív biztonsági rendszer kialakítására, amely a többi európai államot is magában foglalná. A Varsói Szerződés kapuja nyitva áll minden békeszerető ország előtt. S ami a legfontosabb, ez a szövetség önmagától megszűnik, ha létrejönne a szélesebb körű biztonsági egyezmény. Ezért javasolta újra és újra a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé az európai rendezés és biztonság új meg új megközelítési módjait, kezdve az első év májusi felhívásával, amely közös nyilatkozatot javasolt a NATO-nak az erőszakos megoldások elvetéséről. Ezért születtek szövetségünk olyan javaslatai, hogy a két katonai tömb, a NATO és a Varsói Szerződés államai kössenek megnemtámadási egyezményt, mert az ilyen kölcsönös kötelezettségvállalás a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésére lényeges lépés lenne az európai biztonság megszilárdításának útján. A Varsói Szerződés új tí" pusú szövetség is, s ennek történelmi példáját mutatta a világnak. Elsősorban azáltal, hogy nem hatalompolitikán alapult, hanem eszméi és céljai egybeesnék a történelmi fejlődés irányával. Ezért példája e szövetség a nemzetek kö■ zötti kapcsolatok magasabb : rendű formájának és katonai • szövetség létére elmélyítette í országaink politikai, gazdasági • és kulturális kapcsolatait is. ; Természetesen a Varsói Szer- i ződés megerősítette a szocialista országok védelmi potenciálját. Közösen hasznosítjuk mindazokat az előnyöket, amelyeket a szocialista társadalmi rend, a termelőeszközök társadalmi , tulajdona, a szocialista nemzetek közössége nyújt hadászati téren. Lehetővé tette a szövetség, hogy . gazdasági potenciálunkat minő- ; ségi és mennyiségi tekintetben egyaránt nagyobb hatásfokkal . használtuk ki katonai céljainkra, mint ahogy ez a kapitaliz- . musban lehetséges. Rendszerünk előnyeiből fakadóan rendelkezünk fejlettebb haditudománnyal, jobbak a fegyvereink, és jobb harci morálunk. Mert a Varsói Szerződés katonáinak erkölcsi ereje a történelmi haladásból táplálkozik, amíg a NATO-katona mögött az amerikai—angol—nyugatnémet milliomosok állnak, a Varsói : Szerződés katonája mögött a néptömegek milliói. E milliók kőié tartoznak a mi népünk milliói is, e szövetség i aktív részese a mi hazánk is, ■ amely történelme folyamán elő- , szőr talált igazi és’odaadó szövetségesekre. Erőnkhöz mérten ! tettünk és teszünk meg mi is , mindent a varsói egyezmény ■ céljainak megvalósításáért ★ Most, az évfordulón, a vi- ■ * lág igazolva látja a Varsói Szerződés múltját és továbbra is e szövetségbe —, : amely oszlopának a történelem i legnagyobb katonai hatalmát, a Szovjetuniót vallja — helyezi reményeit. Különösen megnyugtató most, amikor az imperializmus agresszív erői fokozzák a nemzetközi feszültséget, hogy miénk az erő érve is. . S ez az erő, amely szoros egységben van a világ minden haladó erejével, a nemzetközi munkásmozgaloméval, a felszabadult és felszabadulni akaró népekével, a békét szerető mindenkivel — a jubileumán több és nagyobb, mint valaha. Avar János • • Összefogott a falu, ei Andomaktályán harmadik éve már, hogy egyesült a falu két termelőszövetkezete, s ez az egyesülés, ha sok bajlódás és küszködés után ír, de mégis meghozta azt, hogy a helybeli Búzakalász Termelőszövetkezet felzárkózhatott a közepesen gazdálkodó szövetkezetek népes táborába, sőt, múlt évi eredményeik alapján szinte a jó szövetkezetek soraiba léptek előre. Itt ülünk most az elnöki irodában Czifra Miklóssal, az elnökkel, Juhász László főag- ronómussal, Flaskai Miklós brigádvezetővel és még a vezetőség néhány tagjával és arról beszélgetünk: hogyan kezdték ezt az évet, hol tartanak ' az időszerű munkákkal és milyen eredményeket értek már el ebben az esztendőben? Az elnök válaszol először kérdéseinkre: — Idei terveinket a március 14-én megtartott tervtárgyaló közgyűlés hagyta jóvá. Az elfogadott terv múlt évi eredményeinkre épül, annak tapasztalatait figyelembe véve. Így összes bevételünknek év végére el kell érnie a 7 millió 462 ezer forintot, amelyből a növénytermesztés 2 millió 54 ezer forintot tesz ki. Egy munkaegységre 34,63 forint részesedést terveztünk. Ez, ha terveinket teljesítjük, meglesz, hiszen tavaly is 11 forinttal fizettünk többet a tervezettnél. Mit tettek már azért, hogy ez a terv valóra váljék? — Az időszerű tennivalókkal készen vagyunk — válaszol az agronómus — szántás, vetés kész, még a kukoricavetés is, de jó ütemben halad a szőlő kapálása, a vegyszeres gyomirtás, a sarabolás, a kertészeti munka... Ahogy így beszélgetünk, megtudjuk, hogy ebben az évben a rossz időjárás ellenére is jól „rajtolt” a gazdaság. A tagok összefogtak az időszerű munkák elvégzésére. Így sikerült elérniük azt, hogy 70
