Heves Megyei Népújság, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-01 / 102. szám
4 Négy május a hetvenötből Hetvenötödször ünnepeljük Magyarországon május elsejét. A mai embernél ez alig több egy átlagos életnél. És mégis hányféleképpen ünnepeltünk 1890, Városliget. ez ídö alatt! Találunk a magyar május elsejék történetében most már Sokszázezer tömeggyűléseket szép számmal, de találunk titokban ünnepelt májusokat is. Volt, amikor állig fegyverben vonult fel a magyar proletariátus, hogy megvédje hatalmát, és volt, amikor börtöncellák falai között lehetett csak „szabadon” beszélni a munkásünnep jelentőségéről. Olyan esztendő azonban egy sem volt 1890 óta, amikor május elsején néma volt az ország. A magyar munkásosztály hangja hol erősebben, hol gyengébben* de mindig ott zengett a nagy nemzetközi májusi kórusban. A legnagyobb elnyomás sem némíthat- ta el ezt a hangot. Ha vért kellett áldozni érte, a magyar proletár a vérét adta. Mert a május elseje nem egy ünnep a sok közül. Ez a munkásosztály nemzetközi harci napja. Aki ezt ünnepli, az öntudatra ébredt munkásosztály soraiban menetel. Aki ezt ünnepli, az túltette magát a nemzetközi korlátokon, és a dolgozók nemzetközi testvérisége mellett tesz hitet. Aki ezt ünnepli, tudja, hogy a munkásosztály útja a győzelemhez szakadatlan harcon, s áldozathozatalon át vezet t Hányszor akarták május elsejét e három alapvető jellemvonásnak legalább egyikétől megfosztani, hogy elszedjék igazi jellegét. Hitler a „német munka” ünnepévé nyilvánította, amely — szerinte — egyaránt a tőkésé és a munkásé volt A munkásárulók bailyen kísérlet csúfosan megbu- betűs táblák a legújabb jel- kott az öntudat és a proletár szóval: 8 órai munka, 8 órai internacionalizmus hatalmas szórakozás, 8 órai alvás! Innen erején. nézve meglepő szép képet Nincs szó, amely méltón fe- nyújtott a csoportok felvonulása. Egymás után jönnek a Flóra gyertyagyár, a m. kir. államvasút, a Schlick és Wör- ner-gyár munkásai, a nyomdászok, az esztergályosok egylete, a gépkezelők és kazánfűtők (60 helyett körülbelül 150). A Nicholson-féle gyár. a szabók, a sütők, a Láng-féle gyár, a cipészek, sokan zászlóval és zeneszóval. Minden csoportot egy-egy főrendező fogad, ki a számára kijelölt helyre vezeti, ahol megállnak nyugodtan. Senki kívülök a rendezőség által vont kordonon belül nem mehet, ha csak jelvénnyel nincs ellátva. Lassan-lassan megtelik az egész óriási tér, itt-ott a sűrű tömegben még széles utcák nyílnak, hogy a később érkező csoportoknak helyet adjanak, de 3 órakor már tele van a tér, s a munkás csoportok közül alig hiányzik egy-kettő. S dacára annak, hogy oly roppant mérvben jelentek meg a népgyűlésen, sehol se volt szorongás, vagy lökdösés, amiket pedig olyan jól ismerünk eddigi nagy ünnepélyeinkből.’^ A vidék is hallatott magáról ... ,,Mikor Orosházára megérkezett Békéscsabáról a táviratilag segélyül kért katonaság, — olvassuk utóbb a Népszavában — egy század, a jezné ki azt a hősiességet, amelyre ez a nap emlékeztet. Az egykori újságok májusi ezer ember vonult féL A város legkisebb mellékutcája is ünnepi díszt öltött. Az ünnepi szónokok boldogan üdvözölték a beláthatatlan embertömeget. „Ez a mostani nagy vörös május meghozza a proletárfeltámadást. A gyönge szem nem látja tisztán a történelem útját, de mindegy. Hiába tiltják be Párizsban a vörös májust hu szonnyolc vörös májusnak perzselő tüze felgyújtja végre a kapitalizmus börtönét, és meg fogja teremteni a szocializmus várát” — mondotta Landler Jenő az Iparcsiamok előtti nagygyűlésen. Nem is felejtette el senki, se barát, se ellenség ezt a világraszóló megmozdulást soha. hiába borult utána az országra negyed százados fasiszta éjszaka Lehúzott redőnyök, üres kávéházak kettős járőrök. gyalázkodó újságcikkek — ezzel emlékezett huszonöt éven át 1919 májusára a burzsoázia Munkabeszüntetéssel, tüntetéssel, illegális röpcédulával hallatta hangját ez idő alatt a nép. Kiáltásuk áthatolt a magyar börtönök falán is, és élesztette a parazsat, amely aztán 1945-ben lángra gyújtotta az úri Magyarországot A felszabadulás után Az 1945-ös május elseje ugyancsak emlékezetes marad mindenki előtt aki csak részt vett az akkori ünnepségeken. Az ország nyugati fele csupán néhány héttel korábban szabadult fel; az a tavasz a parasztság százezres tömegének hozta meg az ezer éve hiába várt jogot a saját földre. Soha addig ilyen akarás és nekibuzdulás nem volt Magyarországon, mint ezen a szabad ünnepen. S — elöször az ország történetében — nemcsak a városok, de a falvak is ünnepeitek ezen a napon — az új élet Ígérete is volt mindenkinek ez a nap. Most. a hetvenötócRk május elsején a nagy. nemzetközi kó_ rus első vonalában menetei a magyar nép. Nemrégen ünnepeltük felszabadulásunk 20. évfordulóját; az egész haladó világ együtt örült népünkkel, pártunkkal. Húsz év alatt nemcsak beváltottuk de mesz- sze túl is haladtuk, amire 1890, 1919, és 1945 májusában fogadalmat tettek a régi harcosok. Engels a proletariátus nagy tanítója az első. 1890-es ünnepen lelkesedésében Így úrtn ,JBár mellettem állna még Marx, hogy ezt saját szemével láthatná.* Holott akkor csak tízezrek vonultak fel a májusi ünnepen. Ma a világ kiemelkedően legnagyobb szervezett ereje a forradalmi munkásság, s ereje évről évre, májusról májusra gyarapodik. S ez emeli a felvonulás ünnepélyességét — a győztesek, s a biztos győzők félvonulása ez az egész földkerekségen, A nagy magyar városok és a kicsi falvak májusain ezért is ünnepel ma oly büszkén dolgozó népünk. M&té György Ott vezet, ahol a szakmát tanulta AMIKOR AZT KÉRDEZTEM, hogy mi történt tegnap délután az 1-es üzemben, Váczi Sándor, a Mátravidéki Fémművek termelési osztályvezetője kissé furcsán nézett rám. Szavak helyett előbb csak a tekintete válaszolt, vagy inkább visszakérdezett, hogy ezt meg honnan tudom. De a hirtelen támadt csendet aztán ő törte meg. Előbb lassan beszélt, mintha pontosan idézni akarná a történetet. De a második mondatnál már a szakma szeretete izzott szavában. Mintha önmagával vitatkozott volna, úgy kérdezte, hogy sok baj akad még az 1-es üzemben? De nemcsak az anyagellátás nehézségei miatt. Legbosszantóbb az emberek tehetetlensége és nemtörődömsége. Miért áll a plombagyártó gép? Hol a gépmunkás és hová tűnt a beállító lakatos? A művezető nem tudott választ adni. Mit tegyen ilyen esetben a termelési osztály vezetője? Utasítást adott a művezetőnek, hogy keressék meg a beállító lakatost, állapítsák meg és hárítsák el a hibát, hogy a termelést minél hamarabb folytathassák. öt perc múlva egy másik műhelyben azt látta Váczi Sándor, hogy végre elkészült az új szerszám. Már fel is fogták a gépre, de még mindig nem indulnak. Miért? Mert a meós nem engedi. Állítólag a gyártmányrajzzal nem egyezik a szerszám. Állítólag? Elő a rajzot, jöjjön a meós és a művezető. A termelési osztály vezetője bebizonyította, hogy a meós rossz méreteket nézett, a művezető meg elfogadta a hibás véleményt, nem intézkedett, pedig minden elveszített perc tetemes kárt okoz a gyárnak. DE A BOSSZÚSÁGNAK még nincs vége. Amikor Váczi Sándor egy óra múlva visszament a plombagyártó géphez, a művezető kissé pirulva mondta, hogy még nem tudta előkeríteni a lakatost Benyitottak a szomszédos szobába: ott ült és teljes lelki nyugalommal könyökölt a beállító lakatos. Váczi Sándor nemcsak a bajokkal vesződik, örömmel osztozik a sikerekben is. Későin kapták a háromnegyedes ipari láncgyártás tervét Tavaly sokáig húzódott a vita, hogy a különböző mezőgazdasági gépeikhez Sírokban gyártanak-« láncokat, vagy sem, és ha igen, akikor mennyit Gyártani kell. Március elején fogtak hozzá. A termelési osztály a lánc üzem műszaki gárdájává együtt töprengett Napankér diktálták a programot, ho az alkatrészgyártásnál és szerelésnél fennakadás ne gyen. Sikerült az első i gyedóvben a kötelezettségi valamivel többet, 20 100 m< tért gyártottak. A 3/8-as ku lungláncot eddig nyugati in portanyagból gyártották. Mos előbbre kell lépni. Váczi Sándor szilárdan vallja hogy korszerű technológiával olcsóbb gyártási eljárást lehet kidolgozni. A láncüzemet di. cséri. elismeréssel szói a szál* munkások és a műszaki. összeforrottságáróL De a bus- és dobozüzemben még kát kell tenni, hogy javít a munka, A siker csak az embere! múlik. De ezt meg kell vei értetni és a munkahelyek r mint naP segítségre szőrűin,, A műszaki munkából, az önzetlen támogatásból sókat váL Iái magára a műszaki osztály vezetője. Elvárja munkatársai véleményét, de ő sem rejti véka alá a magáét. Váczi Sándor szigorló mén nőkként került a gyáriba. Üzemmérnökként kezdte, volt laboratóriumvezető, a meó- éa az edzőüzem vezetője és 1963. óta a termelési osztály élére állították. Így elmondhatja, hogy ott vezet, ahol a szakmát tanulta. Elmúlt már harminchét éves. Az utóbbi 13 év alatt nem hátrált meg soha. nem akarta elhagyná a gyárat? Ä feladatok s a munka miatt nem. De a gyerekek miatt igen. Egy időben, sok baj vélt a sl- roki iskoláiban. A kisláinya és> a fia taníttatása miatt vállait munkát Debrecenben. De lakást ott nem kapott. A családtól távol nem élhetett, há-i rom hónap múlva visszajött. VÁCZI SÁNDOR mérnök szenvedélyesen beleveti magái a munkába, tanul és tarft örömmel, nagy várakozással a kihelyez»!!: technikumban. Bízik „fiaiban”. Azt várja, heg: azoknak a fiataloknak és nen éppen a legfiatalabb művezetőknek a többsége, akik a gyást vezetőinek a keze alatt elvégzi a technikumot, megállja a helyét. Akkor majd Sírokban könnyebb dolga lesz a termelési osztály vezetőjének. Dr. Fazekas László Elektronikus közlekedési lámpa Nyugat-Berlinben Nyugat-Berlin területén tíz forgalmas útkereszteződésen állították fel. kísérleti célokból Európa első elektronikus forgalomirányító berendezését A berendezések automatikusan megváltoztatják a jelzőlámpa színét, valahányszor a forgalom torlódik. A 700 ezer márka költséggel épült elektronikus készülékek ultrahang detektorokkal és bonyolult vezetékek útján kapják az adatokat az útkereszteződés forgalmáról Amint egy kocsi súlya lenyomja a vezetéket, az elektromos áram impulzust ad a számítógépnek; amely másodpercenként 120 ezer számtani műveletet képes elvégezni. Remélik, hogy az elektronikus irányító berendezés különösen olyankor válik be, amikor váratlanul nagy a forgalom, pl., labdarúgó-mérkőzés előtt és után, szín házkezdés idején, vagy szép időben a vasárnapi kirándulások alkalmával Egyébként as a véleményem... 1891, Orosháza. hogy volt idő, amikor mindenki mindenkor és mindent munkával ünnepelt. Ez az idő ma már a múlté és nagyon helyesen az ünnepet ünneppel ünnepeljük, hogy ebből is megtudjuk, mikor van és mikor nincs ünnep. Amikor dolgozunk, akkor nincs ünnep, amikor nem dolgozunk, akkor ünnep van. Helyes és okos dolog az ilyen ügyek tisztázása, nehogy bárki ösz- szetévessze nálunk a munkanapot az ünnepnappal. Bár egyesek szerint előfordul, hogy mások — természetesen nem az egyesek —, mindenféle tisztázás ellenére összezavarják az ünnepnapot a munkanappal, miáltal teljesen feleslegessé válik a munka- és az ünnepnapok gondos szétválasztása és naptári nyilvántartása. Állítólag már olyan jelenség is volt tapasztalható, hogy egyesek áttértek az egynapos munkahétre és az egynapos munkahónapra is, amely véleményük szerint lényegesen megkönnyíti a nyilvántartást. Kajevác Tódór például hétfőn tartja az ünnepnapot, vasárnap van a munkanapja, amikor áldásos fusitevékeny- ségével segíti ki a szocializmust, amely nem ér rá, hogy rendben tartsa a vízcsapokat. Puszpáng Alajos hétköznapjai ünnepként telnek él, míg az ünnepnap szorgos munkában, bérelt kis háztáji földjén, ahol a magyar mezőgazdaság terméshozamainak és saját egyéni jövedelmének emelésén fáradozik, — minden hó másodikáig. Altkor van a fizetés. Tudnék még esetleg néhány névvel szolgálni arranézve, hogy a naptárreform mellett, amelyet többek között Juliánusz is csinált, szükség volt a Munka Törvénykönyve reformjára is, amit a kormány csinált, mert az utóbbi néllcül úgy látszik, mégsem volt eléggé világos sokak előtt: mikor van munka- és mikor ünnepnap. Most e reformok szerencsés találkozása folytán, már mindenki nyugodtam és bízvást elmondhatja, hogy az az idő is a múlté, amikor a munkát is ünneppel ünnepeltük és az ünnepet se munkával. Mindent szépen a helyére raktunk, néhány olyan kivételével, akit még nem raktunk a helyére, de kétség sem férhet ahhoz, hogy minden reform nélkül a még notórius űnnepelők számára is megteremtjük a lehetőségét, hogy kiigazodjanak a naptár rejtelmeiben ... ...mert május elseje ugyan kétségkívül a munkásosztály nagy és nemzetközi ünnepe, de május három és az év többi fekete betűs napja már a munkásosztály hazai és nemzetközi munkanapja. És egyáltalában nem baj, ha a munkanapot munkával ünnepeljük. Nyolcórás munkával! Ha már egy* szer kiharcoltuk... I , Iwrit számaiban tömegesen találunk beszámolókat erről. Az első 1890-ben tartott budapesti ünnepről így írt a Pesti Hírlap: „A városligeti színkörrel ellenkező oldalon felállított tribünről érdekes volt nézni a parancsnok, a katonasággal fegyvert tölteni rendelt a főszolgabíró ismételve felhívta a tömegeiket a szétoszlásxa, melyre az a hivatal összes ab. lakait bezúzta. Eire a katonaság és a csendőrség szuronyt szegezve a tömegét szétoszlatta, miközben ez a csendőrséget kővel dobálta, mire az fegyverét használva, a zavar, gók közül egyeseiket megsérelmezett” Az első szabad májas elseje Aztán nagyot fordult a történelem kereke. Oroszországban 1917-ben a bolsevik párt vezetésével a nép megdöntötte a cári elnyomást és a maga erős proletárhatalmát szervezte meg a helyébe. 1919-ben a példát Magyarország, Szlovákia majd Bajorország népe is követte. Így lett 1919 felejthe. tetlen május elseje a megvalósult néphatalom első örömün- nepe. A győztes orosz forradalom fővárosában, Moszkva Vö_ rös terén Lenin beszélt ezen a napon. Bécsben százezernyi lömeg tüntetett, Berlinben senki sem dolgozott. A háborúban győztes Franciaországban a kormány megtiltott mindenfajta felvonulást. Párizst százezer katona szállta meg. Mégis óriási tüntetés folyt a francia fővárosban és az egész országban sztrájkkal válaszoltak a kihívásra. Budapest dolgozói számára örökké emlékezetes 1919. május elseje. A támadó imperialisták fojtó gyűrűjében, elszigetelve orosz és bajor szövetségeseinktől, mégis a felszabadulás és a harci elszántság ünnepe volt ez a nap. A zászlódíszbe öltözött fővárosiban soha nem látott tömeg, mintegy hafszáz1919, Budapest. felvonulást. Maga a tribün fehér lepellel volt leborítva, elől vörös pajzsban két kézre fogott pöröly ábrája, alatta a főváros címere; négy szögletén pirosrátságos, békés majálissá akarják aiacsonyítani még ma Is nyugaton. Hetvenöt év alatt sokszor betiltották, máskor kisajátították. De minden
