Heves Megyei Népújság, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-09 / 108. szám
Magyar államférfiak udvozlo tayiraía a csehszlovák vezetőkhöz Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratot intéztek Antonin Novotny elvtárshoz, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB első titkárához, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökéhez és Jozef Lenárt elvtárshoz, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnökéhez, melyben Csehszlovákia felszabadulása 20. évfordulója alkalmából pártunk, kormányunk, egész népünk, valamint saját maguk nevében baráti üdvözletüket és elvtársi jókívánságaikat küldték a csehszlovák államférfiaknak és a testvéri csehszlovák népnek. ^ Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke Bohuslav Lasto- vickához, a csehszlovák nemzetgyűlés elnökéhez, Péter János külügyminiszter Vaclav David csehszlovák külügyminiszterhez intézett üdvözlő táviratot. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Csehszlovák Nemzeti Frontnak, a SZOT elnöksége a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsának, a KISZ Központi Bizottsága a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségnek, az Országos Béketanács a Csehszlovák Béketanácsnak, a Magyar Nők Országos Tanácsa a Csehszlovák Nőbizottságnak küldött üdvözlő táviratot az évforduló alkalmából. (MTI) Malinovszkij cikke Malinovszkij marsall, szovjet honvédelmi miniszter a Pravdában írt cikkében rámutat, hogy a második világháború egyik eredménye a kapitalista rendszer meggyöngülése volt. A világimperializmus stratégái arról ábrándoztak, hogy a német militaristák segítségével megállítják a társadalmi haladás kerekét. Malinovszkij utal arra, hogy az Egyesült Államok az utóbbi időben az indokínai hadműveletek ki- terjesztésére vett irányt. A dél-vietnami fegyveres beavatkozás fokozása, a Vietnami Demokratikus Köztársaság területének bombázása agresszív cselekmény, amely az egyetemes békét veszélyezteti. Ilyen körülmények között a szocialista országok a legnagyobb fokú éberséget tanúsítják, minden vonalon fokozzák védelmi erejüket, megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy idejében visszaverjék az imperializmus katonai kalandjait — írja a szovjet honvédelmi miniszter. (MTI) (Bújtití az ijkőlúté L Harcok Knrdisztánban NEW YORK; (TASZSZ): Az UPI beiruti tudósítója, kurd törzsi köröktől származott értesülésekre hivatkozva, jelentette, hogy az iraki Kur- disztánban súlyos harcok folynak. A hadműveleti terület északról délkeleti irányba, a török határtól — Zakho helységtől az iráni határon fekvő Sulaimaniya és Khanaqin helységekig húzódik. Mind a két félnek súlyos veszteségei voltak. Különösen véres harcok folytak Halabja, Rania, Sulaimaniya és Erbil térségében. A jelentések szerint Halabja többször gazdát cserélt: a napközben befészkelődött iraki csapatokat éjszaka a kurd osztagok visszavetették állásaik- bóL t Hz indiai hatóságok letartóztatták a volt kasmiri miniszterelnököt ŰJ-DELHI-KARACH1 (Reuter): A Reuter-hírügynökség Üj- Delhiből keltezett jelentésében közli, hogy az indiai hatóságok letartóztatták a Mekkából repülőgépen hazatérő Abdullah sejk, volt kasmiri miniszterelnököt és /társát, Mirza Afzal béget. A két kasmiri politikust a hegyekben levő Ootacamund városkába szállítják. A várost egyikük sem hagyhatja el. Az indiai hatóságok azért léptek fel Abdullah sejkkel szemben, mert — mint közölték — a közelmúltban külföldön tett utazása során „kifogásolható magatartást tanúsított”. A kasmiri politikus nemrégen Angliában/ Franciaor szágban, Szaud-Arábiában, az EAK-ban és Algériában járt és a múlt hónapban Algírban Csou-En-laj kínai miniszterelnökkel is találkozott és elfogadta a kínai kormányfő Pe- kingbe szóló meghívását. A Pess Trust of India arról ad hírt, hogy Agartala közelében, a kelet-paktisztáni határon, heves tűzharcra került sor pakisztáni és indiai katonák között. A pakisztáni kormány szóvivője közölte, hogy hazája panaszt kíván tenni az ENSZ- ben, mert India a pakisztáni határ közelében „feltehetően támadó szándékkal” csapatösz- szevonásokat hajt végre. A Lemondott a reakciós katonai junta Dominikában Amerikai mesterlövészek embervadászata Santo Domingo, a néptelen város zetképe szerint a fővárosban nem lehet embereket látni az utcán, nem lehet arcokat látni az ablakokban, mégcsak kóbor kutyákat, vagy macskákat sem. Santo Domingo egy harcban álló város képét mutatja. A város régi, és új negyedét egyaránt törmelékek borítják. (Folytatás az 1. oldalról) zsef, a gyakorló Iskola igazgatóhelyettese adott útravalót a tanítványoknak. Köszöntötték őket az iskola tanulói, s ismét felcsendültek az évszázados búcsúzó dallamok. A sorok visszaindultak a főiskolára, ahol dr. Somos Lajos igazgatóhelyettes ünnepi beszéde után az alsóbb- évesek nevében Nemes Péter vett búcsút a volt diáktársaktól, majd Józsa Krisztina köszönte meg a főiskola tanárainak a négy évben végzett fáradhatatlan, lelki- ismeretes munkát. Nemecz József Mezőgazdasági technikum. 33 végzős tanuló búcsúzott az iskolától a virággal díszített udvaron. ra, dr. Raft Miklós, a városi tanács vb-elnöke, Gácsi László, a városi pártbizottság ágit. prop. vezetője, Barta József a városi KlSZ-bizott- ság titkára, dr. Molnár Mihály, a Hazafias Népfront titkára és Kákuk Imre, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Tóth Sándor, az iskola pártszerveztének titkára nyitotta meg az ünnepséget. Kiss Anna szavalata után Tóth Darú Péter a harmadikosok nevében búcsúzott a negyedikesektől, akiknek köszönetét Kiss Sándor, a felnőtt tagozatosok nevében pedig Földházi János tolmácsolta. Udvarhelyi Mária egy Ady-verset mondott el, majd a zászlóátadás következett. Sereg József igazgató kívánt a ballagóknak sikeres vizsgáltat és további eredményeket. A városi KlSZ-bizottság nevében pedig Bata József tanulója mondta el, válaszul dr. Bartos Imre búcsúzó szavaira. Ezután következett az ünnepélyes pillanat, amikor a negyedikesek átadták az iskola és a KISZ-szervezet zászlaját, hogy a nyomukba lépők újabb dicsőséget szerezzenek az öreg iskolának, Diáiban Általános gimnázium. Pontosan délben megszólalt a káli általános gimnázium iskolai csengője, s míg a szép számmal össizegyűlt hozzátartozók, könnyes szemű szülők az udvaron várakoztak, az iskola hetven végzős növendéke — Tassi Imre igazgatóhelyettes és Ge- dei Zoltán KISZ-tanácsadő tanár lányai éö fiai — elbúcsúztak az oly sok izgalom, drukkolás és siker tanúitól a virágdíszbe öltözött osztályamit a szülők és népes tábora vett körüL Hodászy Miklós igazgató köszöntötte a végzősöket. Kádár László, a városi KISZ- bizottság nevében kívánt további sikereket a fiataloknak. Kálosi Imre a végzősök nevében köszönt el a tanároktól és a diáktársaktól, átadta a vörös selyemzászlót is Szánkó Jánosnak, az iskola KISZ-titkárának. Szőcs Sándor, a harmadikosok jókívánságait tolmácsolta az öreg diákoknak, akik az ünnepség végén osztályfőnökükkel, Homyák Istvánnéval megkoszorúzták az iskola névadójának, a 19-es mártírnak, Nemecz Józsefnek a szobrát Vak Bottyán gimnázium. Közel három és félszáz rendes és felnőtt korú végzős növendéket bocsátott útjára tegnap a gimnázium. Az ünnepségen részt vett Molnár Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a járási pártbizottság első titkáA Dobó István gimnázium tanulói „ rokonok titkár köszöntötte a fiatalokat A búcsúzó gimnazisták végül énekelve a szovjet hősök emlékművéhez vonultak, és a hála virágait helyezték él az emlékmű talpazatán. Dőataanban Bajza József gimnázium. 30 évvel ezelőtt búcsúztatott először érettségiző diákokat a hatvani Bajza József gimnázium. Azóta évről évre felcsendül a dal, „Mi búcsúzunk és elmegyünk. ;” A harminc esztendő alatt 3000 diák vált felnőtté az öreg iskola falai között Ezen a napon ismét 256 diákot bo- csájt útjára az iskola/ A búcsúzó diákok az utolsó tanítási napon még egyszer körbejárták az iskolát, a tantermeket , az udvart, búcsúztak az Alma Máter- től, a tanároktól és pajtások- tóL A köszöntő szavakat az érettségiző diákok nevében Köles József a IV; d. osztály termektől, a léptektől ünnepélyesen kongó folyosóktól/ A matrózblúzos lányok, * sötétruhás fiúk oldalán a harmadikosok ajándéka, a díszes ballagó tarisznya volt leghűbb tanúja most az elrejtett könnyeknek, a felnőtté cseperedett fiatalok el-él- csukló hangjának. Mezei Jánosné igazgatónk szólt hozzájuk meleg szavakkal, azt kérte, legyen szép a múlt, az együtt töltött négy év, — Magatokkal viszitek * munka, a haza szere tétét, a béke akaratát, — mondta diákjainak az igazgatónő. —* Sok munka vár rátok még az érettségiig, azután a magatok urai lesztek, vár benneteket az ÉLET. /1 A harmadikosok nevébe* Hangácsi István búcsúztattá végzős iskolatársakat, szavaira a kedves emlékeket idéző Homeczki Mária válaszolt A ballagási ünnepség a KISZ» szervezet zászlójának átadá? sával ért véget Munka, erkölcs, szocializmus Irta: Lick József, az MSZMP KB munkatársa kilsmeretes munka társadalmi „rangjának” elismerése az el» ső lépés ahhoz, hogy az egyé» nekben is egyre jobban kibon» takozzék az új, szocialista munkaerkölcs. Ez azonbati rendkívül bonyolult folyamat; Milliók mindennapi szokásait és magatartását megváltoztat» ni csak igen hosszú idő alatt lehet. A munkához való új/ szocialista viszony sokáig a ré» gi, megcsontosodott nézetek» kel és maradi magatartásmó» dokkal összefonódva él az em» berekben. Mit követel a munkaerkölcs szocialista minden 2 ntipmüG egyes embertől? Azt, hogy képességeinek/ szakképzettségének megfelelően, fegyelmezetten dolgozzék a társadalom és a maga javára, s ennek érdekében alkotóerőit és kezdeményezőkészségét egyre jobban kifejlessze. A társadalom, az állami, társadalmi szervek feladata pedig az, hogy a fentiek teljesítéséhez társadalmunk anyagi alapjainak és lehetőségeinek mértékében biztosítsák a legkedvezőbb körülményeket, Olyan anyagi és szellemi ösztönzőket — ha kell adminisztratív rendszabályokat — dolgozzanak ki, amelyek az adott körülmények között maximálisan biztosítják a szocializmus erkölcsi követelményeinek betartását, egyén és társadalom érdekeinek összhangját. A jólét növelése állandó társadalmi célunk. Ezért a munka anyagi megbecsülése a szó-' U6S. »Mii1” vasáraim hető leghamarabb „szabad választásokat” ígért. Az új junta feje azt állította, hogy Caamano ezredes „személyes jóbarátja”. A felkelők mindeddig hivatalosan nem foglaltak állást Barrera tábornokkal kapcsolatban, Caamano ezredes azonban sajtóértekezletén már kijelentette, hogy csak szigorúan alkotmányos kormányt fogad el. Magában Santo Domingoban általában betartották a tűzszünetet, csak szórványos lövöldözés hallatszott. Az amerikaiak, akik gyűrűt vontak a felkelők által ellenőrzött városrész köré, szabályos vadászatot indítottak a házakban rejtőzködő felkelő lövészek ellen. Mesterlövészeket és távcsöves megfigyelőket vetettek be, s az őrcsapatoknak azt a parancsot adták, hogy ha lövöldözés kezdődik valahol, ne nyissanak tüzet, nehogy megzavarják az amerikai embervadászok munkáját. Santo Domingoban a dominikai, kolumbiai, venezuelai vöröskereszt és az amerikai hadsereg vette át a lakosság élelmiszer- és gyógyszerellátásának feladatát. A Reuter tudósítójának helySANTO DOMINGO (MTI): Santo Domingoban lemondott a Benoit ezredes vezette reakciós katonai junta és helyette felesküdött egy új, amely magát „A nemzeti újjáépítés kormányának” nevezi. Vezetője ismét egy tábornok, Antonio Imbert Barrera, aki négy évvel ezelőtt résztvett a Trujilló diktátor elleni merényletben. Az új juntában két polgári személy, — Julio Postigo, a nemzetközi könyvtár igazgatója és Carlos Gri- soli Paloney, a Bosch elnök előtti kormány munkaügyi minisztere — továbbá Cabral megdöntött juntájának egyik tagja, Alexandra Zeller ezredes is részt vesz. Az előző katonai junta elnöke, Benoit ezredes ugyancsak részt vesz „a nemzeti újjáépítés kormányában”. Barrera tábornok hatpontos programot terjesztett elő. Ennek lényege az, hogy az új kormány együttműködik az AÄSZ erőivel, felszólítja az összes polgári személyeket, hogy az AÄSZ ellenőrzése alatt tegyék le a fegyvert, továbbá technikai segítséget kért ettől a szervezettől az ország talpraállítá- sára. A tábornok „haladó demokratikus” politikát és a leJ Az emberi lét elsó és kiinduló feltétele a munka, ami |az embert a természet és önmaga urává teszi. De mindez nem az elszigetelt egyén érdeme, hanem a dolgozó emberek összességéé. Nincs társadalom és nincs egyéni lét az emberek együttműködése, közös munkája nélkül. Egymást segítve, munkájuk tapasztalatait és eredményeit kicserélve átalakítják a természetet, szüntelenül növelik a társadalom anyagi javait, s ezzel egy időben fejlesztik a kapcsolataikat is egymással. A munkához való viszony, ezért nem csupán gazdasági, hanem erkölcsi kérdés is, ami kifejezi az egyén és társadalom (kollektíva, osztály) erkölcsi arculatát, erkölcsi jellemét. A munka, — bármilyenről legyen is szó — mindig erőfeszítés, fáradozás, küszködés. Annál nagyobb azonban az öröm és erkölcsi kielégülés érzése a sikeres munka láttán, amikor az ember testet öltve, kézzelfoghatóan érzékeli erejét, és felülkerekedését a természeten. Ez az emberi alkotótevékenység belső ellentmondása. A történelmi felődés azonban olyan ellentmondást is magával hozott« amely már ROMA: Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkára és Max Reimann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára Berlinben eszmecserét folytatott egymással — jelenti a szombat reggeli Unita. ALGÍR: ! Bumaza, algériai iparügyi és energiaügyi miniszter kijelentette, hogy kormánya a francia-algériai tárgyalásokon ragaszkodik az olaj-jövedelmek egyenlő megosztásához. RÍJ AAD: Szaud-Arábia Franciaországtól egy hatszázkilowattos rádió- állomást vásárolt három millió dollár értékben. ÍH'i'J) nem a munka általános jellemzőiből fakad. Az osztály társadalmakban elkülönültek a munkát végzők és a munka eredményeinek élvezői. A dolgozó embernek csak annyi jutott a termékekből, amennyit az uralkodó, kizsákmányoló osztályoktól szüntelen harcban ki tudott csikarni. Aki a munka gyümölcseit élvezte, nem dolgozott, aki pedig dolgozott, csak szűkösen tudott megélni. Nem csoda, hogy ez a társadalmi ellentmondás magát a munkást, a dolgozó embert állította szembe a munkával. Mindezt erősítette a munka gazdaságitechnikai fejlődése. A széles körű társadalmi munkamegosztás erősen csökkentette, háttérbe szorította az egyes emberek tevékenységének alkotó jellegét. Az egyhangú, monoton, unalomig ismételt mozdulatok, amelyek pl. egy modern gyár szalagrendszere mellett szükségesek, vagy a nehéz, csak izommunkát követelő, esetleg egészségtelen körülmények között végzett munka önmagában nem elégíti ki az ember cselekvés- és alkotásvágyát, különösen akkor nem, ha még a munka ' eredménye sem az övé. i Ennek ellenére a munkásokban már a kapitalizmus idején kialakul a munka szeretet» és becsülete, a szakmai büszkeség érzése, valamint a hozzáértés nélküli, hanyag, felelőtlen, fmmel-ámmal végzett munka erkölcsi elmarasztalása. A dolgozó embert mindig büszkeséggel tölti el, hogy — bármennyire keserves és nehéz is a munkája, bármilyen szűk részműveletre korlátozódik is — a természet egy kis darabkája feletti uralmat biztosít számára. A dolgozó osztályokban — hol homályosabban, hol világosabban — mindig megvolt az a tudat, hogy ők az igazi nemzetfenntartók, a történelem igazi alkotói. Nem véletlen tehát, hogy a munka, mégpedig minden Eajta munka tisztelete és becsülete éppen a dolgozó osztályok talajaiban élt legerősebben. A szocialista forradalom megszüntette a magántulajdon mindenható uralmát, s a szocializmus az ember megítélésének társadalmi alapjává a végzett munka minőségét és mennyiségét tette, ami egyúttal a dolgozó ember legmagasabb erkölcsi megbecsülése is. A tisztességes« lel-