Heves Megyei Népújság, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-28 / 124. szám
... és amerre a Spree... Aliz ms ni ism torony a Brandenburgi kapu felett A Brandenburgi kapu és egyben a világrendszer másik oldalán, néhány tíz méterre a berlini faltól, már Nyugat- Berlinben, hatalmas, az emlékmű fölé magasodó alumíAz NDK-ról nem lehet úgy írni, hogy ne írjunk Berlinről, s Berlinről nem lehet úgy írni, hogy ne írjunk az NDK-ról. ★ Az ünnepi naponak, óráknak A revanslerv, a revansista térképen... niumvázas torony áll. Illetőleg állt, — ottjártunkkor. Az alkalmi torony tetejéről át és be lehet látni a „szocializmusba”: végig az Unter dep Lin- den-en, el egészen a Kari Marx platz-ig, ahol mint általában jeles ünnepekkor, úgy most, május 8-án is felvonul- lás és nagygyűlés volt. Az alumíniumvázas tornyot, ezt a modem kukucskát, a nyugatberlini televízió állította fel, hogy teleobjektívvel felszerelt kameráival egyenes közvetítést adjon egy olyan nap ünnepségeiről, amelyet Erhard bonni sanceílár nem átallott egyszerűen „szürke nap”-nak deklarálni és degradálni. A nyugat-berlini televízió és nézői számára, úgy látszik, mégsem volt ama és a mostani május 8. annyira szürke nap. A Saaletól a Spreéig, a Hallét és lőmyékét átszelő kedves foljöcskától, a kanyargá- iáto»íf gyakran „határ”-nak minőülő bánatos, szűk partok közé :árt berlini folyóig, talán iiiásfé száz kilométer csak a távolág. De ami — legalábbis szelienileg — összeköti ezt a két fíyót, az a mai élet itt az NIK-ban: A Német De- mokréikus Köztársaság, a vii.gtörenelem első békeállama, épít él harcol. És az építésnek, már vége. Hátunk mögött egy világváros lüktető élete, tíz lépésre a Brandenburgi kaputól denki, mindenütt a kerékpáros békeversenyről beszél. Egy békés ország békés fővárosának mindennapjai zson- ganak mögöttünk. Előttünk most bontják az alumíniumvázas tornyot, öt lépésre állunk a legendás kőfaltól, amelynek elkészülte előtt itt rabolták, csempészték át a semmiből új életet és új szellemet teremteni akaró Kelet-Németország szellemi és anyagi kincseinek javarészét — Legalább tíz ilyen üzem ára folyt át Nyugatra, amíg a határ nyitva volt — jut eszembe Karl Hakenak, Buna Werk mérnök párttitkárának megjegyzése, pedig csak ez az egyetlen óriási vegyipari üzem értékét százmilliókban lehet mérni. A torony bontás alatt Mögötte, szabad szemmel is jól láthatóan: harckocsik. Az udvarias és készséges határőrtiszt, aki a „senki” földjére bevezetett, katonai távcsőt nyom a kezünkbe, anélkül, hogy egy szót is szólna. A harckocsik felségjele nem nyugatnémet — amerikai. Az ágyúk egykedvű nyugalommal valamiféle ideát kiagyalt fantomot védenek és buzdítanak. Nagyon is tudatos re- vans- és uszítópolitika folyik, hol közvetlenül, hogy keletberlini katonák és civilek pusztulnak el, hol közvetve', hogy tervek készülnek, döbbenetesen hasonlóan, mint a „Reich” — idején. Tervek, amelyekben Magyarország is szerepel, tervek az új Lebens- raumról, amelynek ugyan most nem élettér a neve, hanem „csak” a régi határok visszaállítása* amely határok a Hit- ler-rezsimet jelentették pontosan húsz évvel ezelőtt, s Auschwitz „jóvoltából” kiterjedt a másvilágra is. Nem kívánok itt belebonyolódni sem a berlini, sem a német kérdés problematikájába. A tárgyalóasztaloknál minden világosabb és éppen ezért bonyolultabb. Itt a falnál, hátam mögött a lüktető életű várossal és szemben az amerikai tankokkal, minden bonyolultság világosnak tűnik. S úgy tűnik, hogy el kell jönnie annak az időnek, amikor az ösz- szes bonyolultság is — eltűnik. ★ A gép megkapja az engeA Karl Marx-alle: impozáns új épületsora.. már új, vagy félig kész, modern magasépületek sora, száguldó autók, dolguk után sie; ' • *1 tonnst OM West Belohnung ? szegeződnek arrafelé, amerre néhány napja még a televízió „ágyúcsövei” leskelődtek. Nem, arról szó sincs, hogy ezek az ágyúk lőni is mernének, talán mert félnek a hátuk mögött égnek meredő hatalmas toronydaruktól ... De itt állnak és legalább annyira jelképei az odaátnak, mint a mögöttem forgolódó, épületelemeket hardó toronydaruk az ideáinak. S ezek a harckocsik nem délyt a felszállásra. Ráfordul a kifutópályára, feldübörögnek a motorok és az IL 18-as máris fenn jár a fellegek felett, hatezer méter magasan, óránkint 650 kilométeres sebességgel. Auf Wiedersehen, DDR! És másfél óra múlva már: Jónapot, Ferihegy! Mert ilyen kevés tíz nap. Vagy ilyen sok? (Vége) Gyurkó Géza «.és akikre ebben számítani lehetne.« a harcnak egyformán vannak tő emberek, vagy a májust és hősei és áldozatai. A Saale egymást csodáló szerelmesek. Zsúfolt kirakatok, a közlekedéssel birkózó rendőrök és naivan optimista horgászok a Spree mellékágainál. A Fried*- richstadt Palais-ba nem köny- nyű jegyet kapni, a Brecht Színház, a mai is fiatal és mindig nagy művész, az „özvegy” születésnapját ünnepli és minmellett csak hősei, itt, a Spree partjainál is hősei, de áldozatai is. 1965. május 28., péntek írta : Horst Czerny és Klaus Scheel Fordította : Tihanyi Vera 23. A második útszakasz végén levő losiaui pályaudvaron az agyongyötört, félig megfagyott foglyokat nyitott szenesvagonokba zsúfolták. 28 órán át tartott az út a gross-roseni pályaudvarig. Miután a Vörös Hadsereg mindent elsöprően nyomult előre, a menetet tovább irányították Buchenwald felé. [Az út teli volt hullákkal. A ravensbrückeni koncentrá- tábor egyike volt a fasisz- . ik szervezett gyilkosságai, de fgyűttal az antifasiszta foglyok kőéi küzdelmei színhelyének is. Az ott fogva tartott asszonyok és lányok a fegyverkezési ipar számára végeztek rabszolga- munkát. Szervezett akciók segítségével állandóan szabotáltak. Közeledett a felszabadulás órája. Az SS-orvosok parancsot iadtak valamennyi betegiista eleredménye, amit á tábor illegális nemzetközi bizottsága végzett állandó életveszély közepette. A kipróbált, edzlett antifasiszták, elsősorban a kommunisták, már a második világháború kezdete előtt láttak hozzá fegyverek és lőszer szerzéséhez. 1941—45. között szovjet, lengyel, francia és német ellenállási harcosok működtek együtt más nemzetiségű antifasisztákkal, titkos fegyver- és lőszer- raktár létrehozása érdekében. A felszabadító harcra kiválogatott antifasiszták puskákat, géppisztolyokat, lőszert, kézigránátot, oldalfegyvereket kaptak. Április elején az amerikaiak egyre közeledtek. Az SS nyugtalanná vált, mert parancsot kapott a tábor evakuálására (Folytatjuk) Az Ezeregyedik esztendő 1944. szilveszter éjszakáján kezdődik — egy út legvégén. A történelem folyamatából kimetsz egyetlen hónapos szakaszt, amely az olvasó számára teljes egésszé lesz: lezárt, mégis tovább szőhető. Fekete Gyula több kisregényből álló ciklust tervez 1945-nek, „nemzetünk legnagyobb élményé”-nek bemutatására. Az író ítélete nem hangzik el. Petiig van véleménye: elmarasztaló és könyörtelen. De megfogalmazni az olvasónak kell. Acsay főhadnagy és tisztilegénye, Kriston, a Dunántúlon állomásoznak, amikor Budapest körül már bezárult a szovjet gyűrű. Két derék ember, a maga módján mindkettő okosabb, értékesebb, mint a többiek körülöttük. Előéletükről csak általánosságokat tudunk: Acsay Borsod megyei földbirtokos, Kriston a földije, tizennégyhol- das gazda fia. Milyenek voltak a háború korábbi szakaszában, mit tettek, hogyan vélekedtek — ez nem tartozik a történelemhez: „Tiszta lappal” indulnak, még minden út nyitva áll számukra Miért lesz ez a két ember szörnyeteg olyan törvényszerűen és annyira a szemünk láttára, mintha a színpadon mozognának? (A regény epizódjai egyáltalán nem színpadiasak — szinte szerkezettelenül görögnek egymásra, akár az élet eseményei.) Hogyan vesztik el ro- konszenvünket, amely kezdetben megérdemelten az övék? A regény elején Kriston megöl három SS-katonát. Acsay fedezi tettét, bár így maga is az életével játszik. Nem ellenállásból cselekszenek. A németek el akarják venni tőlük a disznót, amelyet a környéken rek- viráltalk Szeretik a disznóhúst, a németeket viszont utálják: túl akarják élni a háborút, lehetőleg csendben, nagyobb baj nélkül, biztosítva saját megmaradásukat. Az ellenállók is hiába akarják Acsayt maguk közé vonni. Az aktív rezisztenciát nem érzi magához illőnek és Kriston vérbeli szolgaösztönnél igazodik hozzá. Természetes, hogy a fölényeskedő visszautasítás után az ellenállók sem bíznak benne, és akkor Acsay meg akarja menteni őket, csapdát sejtve közvetve őmiatta rohannak az oktalan halálba. Aki lázadni képtelen, teher tétlenségében a náia is védtelenebben áll bosszút. Kriston-: nak és Acsaynak módjában állj hogy megismételjék legmerészebb tettüket: három németet újra megölnek. Csakhogy Acsay németgyűlölete célját vesztett* formátlan hisztéria. Elfogott katonaszökevényeket ad át a német tábori csendőrségnek. Bármi volt is belső indítéka — méltán kap ezért német vaskeresztet. Kriston még mélyebbre súly-* lyed; magyar szökevényt gyilkol meg bosszúból. Gyilkos dühe Acsayt illetné, aki megverte* megalázta. Itt világosodik meg Fekete Gyula tudatos jellemábrázoló művészete: Acsay haragja ez esetben igazságos. De sem ő, sem Kriston nem cselekszik a maga akarata szerint Acsay pofoz — ez az úri harag évszázados reflexe. A szolga pedig nem is sejti, hogy ezért az úrra is haragudhatna. Azokat gyűlöli, akik miatt ura haragja az: ő fejére szállt. így indítja el Acsay a brutalitás véres mechanizmusát. És az is jelképszerű, hogy á regény végén Acsay elfogadja, sőt elvárja, hogy Kriston az életét áldozza érte. Kristo» csak az utolsó pillanatban, haldokolva teszi fel magának a kérdést: „Milyen kényszer, miféle parancs tette azt, hogy ® ide a maga jószántából lefeküdt, és miért...” Ezzel a kérdéssel zárul a történet, amelynek szigorúan komponált vilá^ gában egy történelmi tragédia jelzései sűrűsödnek. Szörnyeteg Kriston? Igen, az? szolgahűségében, szolgaravaszságában, alacsony bosszúvágyában; abban, ahogy élvezi elő-: nyeit és megaláztatását a pat^ riarchális egymásrautaltságnak, amelynek vesztese ő. Még inkább szörnyeteg Acsay, meri; hangsúlyozott magyar úri xe+ zisztenciájának illúziója képessé teszi gaztettekre, és felmenti a lelkifurdalás alól, megszabadítja a felelősség érzésétől, holott mindenért ő a felelős. A háború, a fasizmus társadalmi és morális hatását egyre gazdagabb irodalom ábrázolja. Fekete Gyula nem ír borzalmakról, az áldozatok szenvedésének apokalipszisáról, az antifasiszták és kommunisták hősiességéről. Az ő hősei: az átlag katona, az átlagos tiszt És a kép, amelyet az úrtól és a szolgáról fest, tragikusan komor. (kőszegi Ünnepi könyvhét 1965 Fekete Gyula: EZEREGYEDIK ESZTENDŐ égetésére. A foglyoknak az értékkamrákban össze kellett csomagolniuk az SS számára az elrabolt ékszereket és egyéb értéktárgyakat. Himmler parancsot adott, hogy a Vörös Hadsereg közeledésével 25 000 foglyával, asszonyokkal és gyerekekkel együtt, a levegőbe kell röpíteni a ravensbrücki koncentrációs tábort A parancs végrehajtása azonban lehetetlennek bizonyult Ütlegelve, 20 ezer áldozatot kergettek a környező erdőkbe, de 3000-en visszamaradtak, mert az SS- vadállatoknak egyszerűen már nem volt idejük arra, hogy végezzenek velük. Az erdőbe kergetett asszonyok halálmenetét Mecklenburg felé akarták irányítani, de nem került rá sor, mert a 20 000 nő egyszerűen megtagadta a parancsot és ellenakcióval fenyegette meg a2 SS*t A szovjet csapatok közelsége arra készítette az SS-legénye- ket, hogy minél hamarább elpárologjanak. Néhányat közülük visszatartottak és agyonvertek* A TÄBORPARANCSNOK, Suhren, ravasz tervet agyait ki. Odette Churchill, az angol miniszterelnök egyik lánya, Franciaországban ellenállóként a fasiszták kezei közé került és Ravensbrückbe hurcolták. Suhren általa akarta saját életét megmenteni. Betuszkolta kocsijába és magával vitte, megfenyegetve, hogy megöli, ha neki akár a haja szála is meggörbül. ★ ♦ A buchenwaldi koncentrációs tábor foglyai április 11-én felszabadították önmagukat. Bátor tettük nem spontán reakció : volt, hanem sok éves politikai és katonai előkészítő munka
