Heves Megyei Népújság, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-25 / 121. szám

Budapesti Nemzetközi Vásár A budapesti vásár nemzetkö­zi jellege évről-évre erősödik. Hazánkkal együtt 33 ország szerepel a kiállításon, mintegy 1000 külföldi kiállítóval. Ez a szám azonban nem tükrözi a külföldi részvevők tényleges számát, hiszen a szocialista or­szágok külkereskedelmi válla­latai, de a tőkés országokból érkező cégek is több esetben egész sor gyár termékeit állít­ják ki. egyesüléséből létrejött Tanzá­nia ugyancsak elsőízben szere­pel a BNV-n. A kelet-afrikai ország főleg mezőgazdasági cikkeket: sizal-, kendert és más ipari növényeket, magvakat, dohányt, állati bőröket, pré­meket állít elő. Iparáról külön­leges cserzőanyagok, férfiingek, pipák és műanyag edények ta­núskodnak. Nagyon tetszenek a látogatóknak az ébenfából faragott népművészeti cikkek. A- Csepeli Szerszámgépgyár óriási horizontális fúrógépe. (Regős István felvétele.) A 34 külföldi ország közül 24 hivatalos kiállítóként jelent meg az idei Nemzetközi Vásá­ron. Más országokat kiállító cégek képviselnek. A hivatalos kiállítók között első ízben szerepel Brazília. A Nemzetek Csarnoka nevű pa­vilonban tekintélyes helyet fog­lal el a nagy dél-amerikai or­szág életét bemutató kiállítás. Hatalmas tablók szemléltetik az őslakó indiánok életét, az or­szág építészeti, művészeti szép­ségeit. A kiállított ipari, bá­nyászati és mezőgazdasági ter­mékek ízelítőt nyújtanak az or­szág gazdaságáról. Motorok, kompresszorok, hajtóművek, elektromos háztartási felszere­lések, tranzisztoros rádiók és tv-k tanúskodnak Brazília fej­lődő iparáról. Nyilván sok ér­deklődőt vonz majd a Kávóku­tató Intézet pavilonja, ahol a látogatók megízlelhetik a vi­lághírű brazil kávét. A Tanganyika és Zanzibár Az USA is először szerepel a BNV-n: 77 cég hozta el termé­keit Budapestre. Az amerikai pavilonban sokféle háztartási és konyhaberendezési cikk lát­ható. Élelmiszeripari, mezőgaa- dasági íkiállítás is tanulságos. A híradástechnikai cikkek kö­zött szerepel az Amerika és Európa közötti televíziós prog­ramot közvetítő Testar távköz­lési műhold modellje. Svéd cégek egyedi kiállító­ként eddig is rendszeres részt­vevői voltak a Budapesti Ipari vásárnak. Az idén — első íz­ben — hivatalos információs iroda is képviseli Svédországot. Automatikus számítógépek, elektromos gyógyászati beren­dezések, csomagológépek, fi­nommechanikai készülékek, szerszámgépek és sok más ipa­ri termék szerepel a svéd cégek kiállításán. Űj részvevőként jelentek meg az idei vásáron Irán és Kuwait képviselői. A közel-ke­Ezer liba átadására szerződtek a hevesi szakcsoport tagjai leti arab országokkal egyre erő­södnek hazánk kereskedelmi kapcsolatai. Az olajipari ter­mékek, déli gyümölcsök, építő­anyagok, gyapot és gyapjú mellett népművészeti cikkek láthatók a két arab ország kiál­lításán. A közép-keleti Irán olajipari termékeivel, textilké­szítményeivel, mezőgazdasági cikkekkel és szőnyegekkel sze­repel a kiállításon. Az új kiállítók részvétele is arról tanúskodik, hogy a békés együttélés gondolata — az im­perialista körök hidegháborús mesterkedései ellenére — egy­re nagyobb teret hódít. Olyan országok képviselői is önálló kiállítóként szerepelnek már, amelyek csak napjainkban nyerték el függetlenségüket. Egyre több ország kapcsolódik bele a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe, hogy békés ver­senyben mérje össze haladását más országokéval. S hogy ez Budapesten történik, az egvben hazánk növekvő megbecsülését is bizonyítja. Gáti István Az SZKP számokban A Partyijnaja Zsizny, az SZKP Központi Bizottságának folyóirata most megjelent 10. számában összegezi azokat a mennyiségi és minőségi válto­zásokat, amelyek a XXII. pártkongresszus óta az SZKP tagságában végbementek. Megírja, hogy az SZKP tag­létszáma a XXII. kongresszus óta több mint kétmillióval nö­vekedett és 1965 január 1-re megközelítette a 12 milliót. Az újonnan felvettek 60,4 száza­léka munkás és paraszt. Je­lenleg az egész párttagság 37,3 százaléka munkás, 16,5 száza­léka paraszt, 46,2 százaléka alkalmazott és egyéb. A kom­munisták 15 százaléka rendel­kezik főiskolai végzettséggel. A párttagok több mint fele 10—30 éve tagja az SZKP-nak. 42,8 százalékának párttagsági ideje rövidebb 10 évnél. Az utolsó három évben fe­gyelmi okokból 95 000 személyt zártak ki a pártból és 63 000 tagjelölt felvételi kérelmét utasították el. Mit mond a májusi cső után a medrei főagronómus és a szőlészeti kutató • Aranyat ér a májusi eső — szokták mondani az emberek a sok évi tapasztalatokra alapoz­va, s joggal, mert minden esz­tendőben a csendes, párával te­li májusi eső erőt ad a növé­nyeknek a fejlődéshez. Hosz- szabb szünet után szombaton, és vasárnap is eső áztatta me­gyénket és tegnap a kisütő nap sugara már friss, zöld hajtáso­kat, tábláikat aranyozhatott be. Vajon milyen növényekre és munkákra volt kedvező a két­napos eső, s melyekre nem? Mennyi csapadék hullott? Ezek­re a kérdéseikre kértünk teg­nap választ a megye illetékes szakembereitől. Kéri István, a megyei tanács főagronómusa: — Az esőre már nagy szükség) volt minden mezőgazdaságig üzemünkben. Különösen jól' jött a csapadék a kapásokra, a szőlőre, a kiültetett palántáikra és nem utolsósorban a kalászo­sokra. Szinte a huszonnegyedik órában érkezett a tavaszi gabo­nára, amely ettől a csapadék­tól megerősödhet és jó termést hozhat. Az eső jó hatással volt a későbben elvetett kukoricá­ra is, hiszen a bő csapadék a kukorica csírázását, illetve ki­kelését segítette elő. Itt szeret­ném megemlíteni, hogy me­gyénkben a szombati esőig be­fejeződött a kukorica vetése is, így ezt a munkát az eső már nem hátráltatta. Csupán a ti­szai ártéren —, ahol minden év­ben későbben tudnak vetni a szövetkezeteik — van hátra vet­ni való, de bízunk abban, hogy ezzel is mielőbb végeznek a po­roszlói ak, újlőrincfalviak. Egyébként a megye kukorica­vetési terve az idén 63 ezer hold volt, de ha az árterek ve­tésével is készen leszünk, ak­kor ezt a tervet túlteljesítjük, hiszen a szövetkezeti gazdák azokat a területeiket is kukori­cával vetették be, ahol az ősie­ket a felfagyás miatt ki kellett' szántani. — Az eső egyedül csak a le­kaszált lucerna és általában a pillangósok betakarítását aka­dályozta s a betakarított takar­mány minőségét rontotta, de ez jó hatásával szembeállítva el­enyésző kárt jelent. Király Ferenc, a Szőlészeti Kutató Intézet fömunkatársa: — A kétnapos eső serkentően hatott a szőlőtáblákra is. Külö­nösen érezteti majd jó hatását az új telepítéseknél, ahol a sző­lőtőkék, s a levelek fejlődését serkenti. A kiadós, bő eső — méréseink szerint összesen 35,3 milliméter csapadék hullt — semmilyen körülmények között nem okozhatott kárt a táblák­ban, s nem is kaptunk pero- noszpóra-fertőzésről hírt, mint ahogy ezt sokan gondolni vél­ték. — Itt szeretném elmondani, hogy az eső 13 fok hőmérséklet mellett hullt, tehát a fertőzés minimuma alig volt biztosítva, de hogy ezt láthassuk is, leg­alább 10—12 napnak kell eltel­nie: tudniillik ennyi a lappan- gási ideje a szőlőfertőzésnek. Természetesen a felmelegedés ezt az időt lerövidítheti, éppen ezért azok a termelőszövetke­zetek járnak elől jó példával, amelyek a szőlő első kapálása mellett megkezdik a szőlő első permetezését is. A ga7riag ter­més biztosításáért ez minden szőlős tsz vezetőségétől és tag­jától elvárhatói. *-f. i.—i CSUHAJ JÓZSEF 1892—19&5 szövetségében Hosszas szenvedés után, 1965. május 23-án elhunyt Csuhaj József, a munkásmoz­galom régi harcosa, az MSZMP Heves megyei Bizottságának és a Partizánszövetségnek tag­ja. Csuhaj József az 1910-es évek végén kapcsolódott be a munkásmozgalomba, a szak- szervezetben és a leszerelt ka­tonák országos tevékenyke­dett, ott volt a Magyar Kom­munista Párt megalakulását célzó munká­nál, ezért a párt megala­kulásának 40. évfordulója alkalmából kormánykitün­tetésben ré­szesítették. A Tanács- köztársaság ki­kiáltása után Bekölcén a di­rektórium el­nökévé válasz­tották, amely tisztséget a Tanácsköztár­saság bukásáig viselte. A fehérterror idején kommunista meggyőződéséért és a Tanácsköztársaság idején végzett munkája miatt letar­tóztatták, de elítélésére már nem kerülhetett sor, mert a börtönből megszökve Cseh­szlovákiába emigrált Ott is részt vett a munkásmozgalom­ban, majd hazatérte után megtalálta a kapcsolatot az illegalitásba vonult kommu­nista párttal: a fiatalok között végzett felvilágositó és nevelő tevékenységet A háború kitörése után a fasizmus üldöztetése elől Kár- pát-Ukrajnába menekül, ahon­nan 1945-ben tér vissza, hogy községében részt vegyen a párt szervezésében, a földosz­tásban. Része van abban, hogy Bekölce a felszabadulást kö­vető években a kommunista párt megbízható bázisa lett Csuhaj Józsefet ezután a ti­szafüredi járás pártbizottsági titkárává választották, majd nyugdíjazásáig különböző gaz­dasági posztokon dolgozott Az ellenforradalom idején részt vett a karhatalom munkájában, majd egyik szervezője volt megyénkben a munkásőrség megalakításá­nak. Bár később betegsége aka­dályozta mun­kájában, te­vékenykedett a megyei párt­bizottságban, a partizánszövet­ségben, s ezen­kívül az egri 2-es számú pártkörzet ve­zetőségi tag­jaként, propa­gandistájaként működött Érdemeinek elismeréséül * Szocialista Munkáért Érdem­éremmel, Munka Érdemérem^ mel, Tanácsköztársasági Em­lékéremmel tüntették ki. Csuhaj József elvtársat a megyei pártbizottság saját ha­lottjának tekinti. Temetése május 26-án, dél­után 4 órakor lesz Egerben, a Hatvani temetőben. íúlm kihágás _ ^ -Sí. akarják. Ezért bizony szólni kellett volna a földnek. Bűnös mulasztást követett el és rá­adásul összetörte az embertü­A ház külsőre szép volt, de süllyedt és az alagsorában min­dig felgyülemlett a víz. Kivet­ték a szintet jelző vasat, hogy ne lássák a lakók, mikor, mennyit megy lejjebb az épü­let. A süllyedés egyébként is nagyon relatív. Ez a néhány centi igazán semmi. Legfel­jebb a falak repednek meg. A házat bizottságok szemlél­ték és mindannyiszor megálla­pították: a föld az oka min­dennek, az anyaföld, amely már egy háromemeletes házat sem bír el. Ez baj. Mert a földet nem lehet felelősségre vonni. Még bírósági úton sem. Nem lehet odaállítani a bíróság elé és rá­dörögni: — ön bűnös, mert a gond­jaira bízott házat csúszni en­gedi! Bűnös volt, mert összetörte a szennyvízcsatornát és nem szólt a tervezőknek: így nem le­het belém helyezni ezeket a csöveket, mert ellenkező irány­ba áramlik, a víz, mint amerre kotta csöveket. Ezért a fejét kellene venni! Ha lehetne! Ha lenne rá jogszabály. De nem lehet! Pedig ideje volna már bíró­ság elé állítani. Mert egyre szemtelenebb. Már odáig vete­medett, hogy nemcsak a szennyvizet nyomja be a fás­kamrákba, hanem a talajvizet is. Látszik, Uogy erőlködiic, be­leizzad a nagy igyekezetébe, de azért csak nyomja piszkos izzadságát! A lakók meg merik a vizet. Kézről kézre adják a vödröt. De amit kimernek es­te, feltelik reggelre. Ezt pontosan ellenőrzik a szakemberek. Mindennap meg­jelennek négyen-öten, hüm- mögnek, szidják az anyaföldet. Vitatkűznak. ia á tállás, Jetnek mit kell tennie. A vita eredmé- i nye: nem tesznek semmit és a ■ földet okolják. j A lakók pedig tovább hord- j ják a vizet. Egészen addig, míg ‘ az egyik lakónak a következő! ötlete támadt: ne hordják a( vizet. Ha már van víz, akkor j miért ne használhatnák ki a' vízadta lehetőségeket. A fás- j kamrákban, a folyosókon ren-\ dezzenek be kacsafarmot. A' szennyvíz hizlalja a kacsákat,, s azok pedig pénzt fialnak... ( Megszavazták: legyen kacsa-', farm. Próbaként húsz kacsát le- j vittek a régi fáskamrák helyé-j re, a mosókonyhába, a raktár-< ba, a szárítóhelyiségbe, hogy' meggyőződjenek az ered- j menyről. A kacsák szépenj fejlődtek. Egy napon azonban váratta-í mii bizottság érkezett. írásti lobogtattak. Feljelentést, hogy < a bérház alagsorában kacsa-\ telepet létesítettek, holott köz- j tudomású: a belvárosban tilos l kacsát tartani. Erre paragrafus; is van. i Mindezt elmondták a lakók-3 nák és nyomban ítéletet is hir-j dettek. A kacsákat elkobozták$ és ötezer forint büntetést rót-\ tak ki. A büntetést azóta kifizették. ’ Es most kórusban szidják ai földet. Az anyaföldet, amely' ilyen nagy bajba keverte őket. ■ Szalai János * MiPBMG?. 1965. májas 25., kedd A hevesi libatenyésztők min- i dig nagy hírnévnek örvendtek 1 az elmúlt években. A járási székhely külső kerületeiben sokan foglalkoznak ezzel a iö-) védelmező állattenyésztéssel. ? Ezért határozta el a földmű- 4 vesszövetkezet, hogy a libate-s nyésztésben is bevezetik a t szakszerűséget és elősegítik a ? háztáji gazdaságok tenyésztő-? sét. ? A múlt évben kezték meg egy f libatenyésztő szakcsoport szer-i vezését. Már az első évben je-? lentős bevételeket értek el a? 18 főből álló csoport tagjai. Azt eredmények láttán ez év ele-1 jén sok háziasszony határozta $ el, hogy belép a szakcsoportba. í A nemrégiben megtartott köz-t gyűlésen már közel harminc i tenyésztő határozott a szer-? ződés megkötéséről. ? Nagy segítséget kapnak a ► keltetőállomás szakembereitől. { Ezenkívül nagy segítséget je-? lent a takarmányjuttacás is.t amit a leszerződött mennyiség? után kapnak. A múlt évben 60? mázsa hízott libát adott át a ? hevesi szakcsoport, de az ez évi j terveikben ennek közel három-j szorosát tervezték. Az idei szer- ’ ződéses értékesítéssel közel 200 ezer forint bevételre tesznek­szert a hevesi libatenyésztő szakcsoport tagjai. (szabó) A nagy teljesítményű ku­koricamorzsoló gép, a daráló és keverő gépek egyhangú morajlása hallatszik ki a régi épület falai közül, ahol most is nap mint nap megszakítás nélkül két műszakban folyik az értékes táptakarmányok keverése, előállítása. Órán­ként 27 mázsa takarmánytáp készítése — ennyi az üzem kapacitása, ami naponként kétműszakos üzemet alapul véve 432 mázsa táptakar­mány előállítását jelenti. A keverőüzem dolgozói és mű­szaki vezetői itt állítják elő kukoricából, árpából, korpá­ból, földidió-darából és egyéb értékes ásványi anyagokból, hús- és hallisztből, takar­mányélesztőből és különféle • állati eredetű fehérjeanyagok­i ból a különféle tápokat. Megtudtuk azt is, hogy bár az üzem kapacitása az idén ; nem bővült, mégis több új- 1 donsággal, több új takar­mánytáp előállításával segí­tik az idén az üzem dolgozói ■ a szövetkezetek állattenyész- 1 tését. összesen 19 féle takar­mányt állít már elő az üzem, : és a hagyományos tápok mel­lett az idén újdonságként sze­■ repel többek között a liba tojó, a pulyka indító, a puly­ka tojó, és a kacsanevelő 1 tápszerek, táptakarmányok előállítása. A termelés választékának bővítése és további fokozása újabb beruházások megvaló­sítását teszi szükségessé. Je­lenleg egy dunaújvárosi típu­sú hatalmas 600 négyzetméte- 5 rés tárolószín felépítése van ? folyamatban, és így rövide- } sen a harmadik ilyen szín is 5 üzembe lép a már meglévő $ másik kettő mellett. Előbbre t lép az üzem az idén a szoci- ) ális beruházások területén is, i mivel 30 ezer forintos beru- ? házással nagy teljesítményű Z kutat fúrtak, és 55 ezer forint 5 értékű újabb beruházással ? pedig fürdőhelyiséget létesí- f lenek az üzem dolgozói részé- ? re. 5 További nagyobb arányú fej­lődésnek néz elébe ez a jelen- Z leg még kis tanyasi üzem, 5 amelynek igen nagy jövője 5 lesz. A közeljövőben a régi 5 malmokból összevásárolt és 5 jelenleg is üzemeltetésben lé- t vő hengerszékek helyett kor- ? szerű kalapácsos darálókkal I szerelik fel az üzem őrlőbe- z rendezéseit, és termelési ka- í pacitása is jelentősen meg- < növekedik. Így még többet, még j jobb minőségű takarmány tápo- ikat állítanak élő Sarudon á t környék termelőszövetkezetei- ► részére. I CS. I. Hzenkilencfajta tápot állítanak elő Sarudon Napi 432 mázsa takarmány — Fejlődik az üzem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents