Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-11 / 86. szám
Lábunk alatt — a Hold... Híd betonszaiagckból i. Jurij Marinyin, tudományos Bzernleíró, a külföldi szaksajtóban tallózva, érdekes cikket írt arról, mi vár az emberre a Holdon. A kérdés a fantasztikus regényekből immár a mérnöki és szakér-tői fantázia hatósugarába került. Azok a felvételek, amelyeket az utóbbi időben igen közelről sikerült készíteni a Hold felszínéről, lehetővé tették azt az előzetes megállapítást: igenis elképzelhető, hogy a Holdon megfelelően egyenletes sík területet találjanak, amely alkalmas a földről érkező űrhajó leszállására. A végleges döntésre természetesen csak azután kerülhet sor ebben a sajátos „alkalmassági vizsgálatban”, ha már elvégezték a szükséges felméréseket — egyelőre automata, tehát, nem ember irányította, a Holdon leszállást végrehajtó űrállomások segítségével. De vajon a Hold felszínének felső rétege kibírja-e az űrhajó súlyát? Hiszen némelyek ma is azt tartják: ez a külső réteg meteorit eredetű, földi fogalmak szerint M süppedékes", laza talaj, amelyben az űrhajó akár el is merülhet. Ráadásul az űrhajó — önmaga vermébe eshet: ugyanis a fékező motorokból kilövellő gázok a Holdon feltételezett meteorit porrétegben meglehetősen mély krátert vájhatnak. Az automata állomás leszállása a Holdra mintegy főpróbája lesz majd a földi utast, helyesebben utasokat szállító űrhajó leszállásának. Pillanatnyilag az az elképzelés, hogy mind az automata, mind az ember vezette űrállomásokat, illetve űrhajókat „két lábra” állítják a Holdon. Az elgondolás ugyanis az, hogy különös tányér alakú támasztékokat szerelnek az űrállomások és űrhajók testére, s így csökkentik a holdfelszínre nehezedő nyomást Bár a tudósok többsége határozottan elveti a lehetőséget, hogy a holdfelszín külső rétege rendkívül mély és süppedékes lenne, ha a helyszínen netán kiderülne, hogy mégis így van-, ezeket a „lábakat” esetleg át kell alakítani. Van olyan javaslat is, hogy egy rendkívül nagy átmérőjű felfújható speciális párnával csökkentsék a leszálláskor a holdfelszínre nehezedő nyomást. A szakértők megtalálják a módját, hogy biztosítsák a leszállást, bármilyen legyen is a felszín jellege. S ezzel a leszállással az emberiség eddigi történetének egyik legnagyobb eseményét fogja megélni: először lép földlakó lába más égitestre. Az űrhajós azonban a leszállást követően nem hagyja el rögtön a fülkéjét Mai ismereteink szerint kétségtelen, hogy az űrhajó fedélzetén az adott pillanatban legkevesebb két űrhajós tartózkodik majd, akik még a kiszállás előtt ismételten ellenőrzik űrhajójuk berendezését, hogy az bármely előre nem látott esemény miattt nyomban lehetővé tegye a Hold élhagyását. Bármily alapos legyen is a Hold előzetes „szondázása”, az automata állomások segítségével az első űrhajó utasai mégsem lehetnek bebiztosítva az esetleges váratlan és kellemetlen meglepetésekkel szemben, amelyek a Hold azonnali elhagyására kényszeríthetik őket. Miután az űrhajósok a berendezést felülvizsgálták és az azonnali rajtra előkészítették különböző méréseket és megfigyeléseket végeznek. Az űrhajón kívülről elhelyezett műszerek például közlik velük a sugárzás mértékét és a talaj hőmérsékletét. Ugyanakkor az űrhajósok a fülke ablakán kitekintve vizuálisan is meggyőződhetnek róla, a térség, amelyben leszálltak, mennyire alkalmas arra, hogy gyalogosan nekivágjanak, s milyen meteorit- veszélyt tartogat számukra.Nem lehetetlen ugyanis, hogy a Holdon meteorit-esővel találkoznak. A Holdnak ugyanis nincsen légköre, nem úgy, mint a Földnek, amelynek légkörében a meteor-testek többsége eltűnik. De nemcsak maguk a meteoritok jelenthetnek veszélyt a Holdra lépő űrhajósok számára, hanem azok a holdrögök is, amelyeket a becsapódó meteori- tok szakítanak ki a Hold talajából. Természetesen az automata űrállomások előzetesen alaposan tanulmányozni fogják a sugárzást, a talajhőmérsékletet, a valószínű leszállási terepet és a meteorit-veszélyt is.Am a helyszínen mégis szükség lesz az adatok ismételt ellenőrzésére. A leszállásra kiszemelt térség ugyancsak kellemetlen meglepetéseket tartogathat az űrhajósok számára, hiába a legalaposabb és legkörültekintőbb előzetes megfigyelés-sorozat. Egy ilyen meglepetést már említettünk: a fékező motorok működése következtében kráterek keletkezhetnek a talajban. Az űrhajósok állandó kapcsolatban állnak majd a Földdel, s közük, milyen eredménnyel járt a fedélzeti berendezések, a mérések és a megfigyelések ellenőrzése. Ezzel egyidejűleg a földi központok szüntelenül kapják majd az űrhajón belül és kívül elhelyezett műszerek telemetrikus úton közölt adatait is, egyebeik között például az űrhajósok pillanatnyi állapotáról. De mi történik akkor, ha eme előkészületek után és a kapott adatok birtokában megszületik a döntés, hogy az űrhajósok különösebb veszély nélkül elhagyhatják az űrhajót? Az űrhajó elhagyása, amelyre a földi központ ad engedélyt, csak felváltva történhet (abban az esetben, ha az utasok száma kettő). A holdutazás igen fontos tudományos kísérlet, s ebből következik, hogy az első űrhajó utasai főként kutatók lesznek. Az űrhajón „aktív“ és „passzív" műszereket és megfigyelési eszközöket helyeznek el: az előbbiekkel az űrhajósok maguk dolgoznak, az utóbbiak működése automati kus; az űrhajósok dolga csupán annyi, hogy elhelyezzék őket a Hold felszínén, bekapcsolják a7 áramforrást és megteremtsék a? összeköttetést a telemetrikus berendezésekkel. A „passzív” műszerek az űrhajósok távozása után is folytatják az adatközlést a Holdról. mégpedig a számítások szerint több hónapon át. Am az űrhajóst illeti, ő az „aktív” műszerekkel felszerelve megkezdi első körsétáját a Holdon Ez a körséta földi mértékkel mérve térben és időben egyaránt rövid lesz: néhány óra alatt mindössze pár száz métert kell bejárni az űrhajósnak Előszörre azonban ennyi éppen elég. Ügyelni kell arra, hogy a holdjáró egy pillanatra se kerüljön ki az űrhajó fülkéjében ügyeletet tartó társa látószögé, bői. Ez csupán az egyik oka a rövid, útnak, a másik az, hogy a Holdra lépett űrhajós felsze- lésóben az oxigéntartalék és az áramforrás mindössze néhány órára elegendő. Televíziós felvevő kamerát az űrhajós erre a sétára nem visz magával. A kamerát ő maga az űrhajó testére, mégpedig úgy, hogy a kamera a séta minden mozzanatát felvehesse majd. A film- szalagra rögzített felvételeket továbbítják a Földre, úgyhogy a földiek is tanúi lehetnek majd az első gyalogos holdsétának. Miután pedig a távköz, lési műholdak hálózatát már jóval az első holdutazás előtt kiépítik, nincs benne semmi különös hogy a Holdról érkező helyszíni követi test szinte az egész világon egyidejűleg vehetik majd a tv-né- zők. Az űrhajós első holdsétájára fényképezőgépet is visz magával, amelyben vagy fekete feketefehér vagy színes film lesz. Tart magáról az űrhajós mágnességméröt, sugárzás- mérőt és sok egyéb műszert, valamint egy tartályt is a holdi talajminták számára. Ezeket a speciális tartályokat úgy kell megépíteni, hogy a holdi vákuum megmaradjon bennünk a Fpldre való visszaút idejében is. Amikor az első űrhajós visz. szatér az űrhajó fülkéjébe, társa veszi át a stafétabotot, ő azonban most már más útirányt választ magának. Amíg a második űrhajós járja a Holdat, az első gondoskodik saját oxigéntartályának és áramlón- Dr. Kádár Tiborral, az Or- rásának feltöltéséről, hogy tár- szagos Állategészségügyi Inté- sa visszatérésekor kész legyen zat igazgatójával beszélgettünk az újabb kiszállásra. az állatorvostudomány fejlöA Hídépítő Vállalat szakemberei az országban egyedülálló megoldással építették a balassagyarmati fő közlekedési út egyik 72 méter hosszú felüljáró hídját. Acélszerkezet helyett 32 tonnás előre készített vasbeton „szalagokból” készítették a hidat. rt cetiem-tó titka Az Altáj-hegységben van egy tengerszem, amelyet a helybeliek így neveznek: A hegyi szellemek tava. A tóhoz nehéz, csaknem járhatatlan éa veszélyes út vezet. Azok a kevesek. akik mégis eljutottak a partjához, csodálatos látványról számoltak be. A tengerszem víztükre fölött gomba alakú felhő lebegett, s a párafelhőn át kékeszöld Oszlopok látszottak, amelyek emberi alakokra hasonlítottak. A tóparti látogatókat hamarosan rosszullét kerítette hatalmába* volt aki egész életre megbetegedett. Elterjedt a nép körében, hogy „a tavat rossz szellemek lakják”. A kevés számú szemtanú között volt egy altáji festőművész^ Grigoríj Csarosz is, aki Gur- kin művésznéven alkotott. A tóparton színes vázlatot készig tét, s bár a rosszullét őt is utolérte, sikerült a képpel együtt hazavergődnie. Később meg is festette „A hegyi szellemek tavát”. A kép fél évszázada készült, mégis ez a festmény segítette hozzá a tudósokat, hogy a ritka hűségű színek elemzése alapján megfejtsék a Szellem-tó titkát A víztükör fölötti párafelhő színskáláját megfigyelve a tudósok megállapították, hogy a helyszínen valószínűleg higany található. Ennak alapján expedíciót küldtek a tóhoz, amely valóban higanyt fedezett fel ott (APN) Képeink az építkezés alatt készültek: 1. A felüljáró távlati képe. 2. Munkában a daru az új felüljárón. Üvegtűzhelyek Az NDK-bek Kurt Rönschgyár új „üvegtűzhelye” főzésre, párolásra, sütésre, hirtelen- sütésire egyaránt használható. Serpenyőjének bórája tűzálló üvegből készült, s így aé étel, készítés minden mozzanata látható, figyelemmel kísérhető. A 35 mm magas, 27 cm átmérőjű „üvegtűzhely” hőmérséklete fokozat nélkül szabályozható, aa áramfelvétel 1200 watt. Merre tart az állatorvos- tudomány? BUVÁR1SKOL4 Moszkvában rövidesen búvárképző iskola nyílik, amelynek hallgatói 12 hetes tanfolyamokon sajátítják el a szükséges ismereteket. A gyakorláshoz rendelkezésükre áll majd egy 25 méter hosszú medence, valamint 12 méter mélyj ségű kút és számos korszerű 11 TU-repülSgép-család legújabb tagja A híres Tupoljev-repülőgépek alapján szovjet tervezők elkészítették a TU-család legújabb tagját: a TU—134-es sugárhajtású utasszállító repülőgépet. Az új gép igen gazdaságos. mert könnyű_ óránként 900 kilométeres sebességgel halad és nagyobb távolságok megtételére is alkalmas, mént éledje, a TU—L Bat egy példán, keresztül tudnám megvilágítaná. A ser-» téspestás kártétele ellen évtizedeken keresztül az úgyne- vezeti klasszikus sízimultán ols tóssaf. védekeztünk. Ennek a« a lényege, hogy a még egész« séges sertést sertéspestis elleni szérum védelme alatt ismételi oltással a betegség vadvírusának sokszoros halálos adagjával immunizáltuk. Ezzel a be* tegség gazdasági kártételeift nagymértékibeni csökkentettük! ugyan, de a teljes felszámolást az eljárás nem tette lehetővé. — A sertésipestis teljes felszámolására való törekvésnek megfelelően a kutatók gyengített oltóanyagokat állítottak, elő. Az elmúlt évben három, állategészségügyi intézményt kutatóinak együttes munkájával sikerült olyan sertéspestis, elleni vakcinát termelni* amely az állatra gyakorlatilag: ártalmatlan és védőhatása kielégítő. — Ez az oltóanyag megoldU. ja-e a problémát? — Önmagában természete-, sen nem! Oltási eljárással, nem lehet kiirtani egyetlea betegséget sem. A kutatók feladata sem az, hogy csak kri dolgozzák és propagálják a legjobb oltási eljárásokat; minden módon tudatosítanunk kell: az oltások csak az igazgatási rendszabályok kisegítői.. Az oltások mellett mindig iö- rekednünk kell a betegség kém okozójának a teljes megsen» mdsítésére. Holdest Dezsé eléséről. Mindenekelőtt megkérdeztük: a mezőgazdasági nagyüzemek milyen hatással vannak az állatorvostudományra? Í — A mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásával — mondotta — a nagyszámú állat együtt tartása, a takarmányozási és giomdozásd módszerek megváltozása, az igényes fajták termelőképességének maximális kihasználására való törekvés jelentő® feladatokat ró az állatorvostudományra. A nagyüzemi állattartás eltér a természetszerű viszo-. nyókitóL Az állatorvostudomány legfőbb feladata tehát az, hogy a megváltozott körülmények között tartott állatok egészségét megvédje, Milyen kutatómunkát végeznek az említett kívánalmak teljesítése érdekében? — Élénk és a gyakorlati követelményeknek megEelelő kutatómunka folyik. Foglalkozunk az állatok elhelyezésére szolgáló istállók, ólak levegőcseréjének, páratartalmának, megvilágításának a vizsgálatával. Kutatjuk a baktériumok és vírusok által előidézett betegségek okait, sőt az állatok egészségének érdekében hatékony oltóanyagok előállításával is foglalkoznunk kell. Ezenkívül a laboratóriumi vizsgálatok mellett a gyakorló állatorvosok helyes szemléletének kialakítása is jórészt a kutatókra hárul. — Mii jelent az állatorvosok helyes szemléletének kialakiiámi
