Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-10 / 85. szám
Sok millió forintról van szó! A szocialista mezőgazdasági ■üzemek létrehozása és fejlődése lehétővé teszi, hogy a parasztság végérvényesen meg,, szabaduljon a testet-lelket inyomorgató nehéz 'fizikai mup- Ikától. Szövetkezeteinkben az elmúlt évek során gyors ütemben növekedett az ere- és munkagépek száma. Amíg 19G0-ban mindössze 131 erőgép volt tsz-tulajdonban. adelig 1964-ben már 1218. E számok mutatják, hogy az eltelt négy év alatt az erőgépek többsége a gépállomásoktól a tsz-ek tulajdonába került. Éppen a gépek jobb kihasználására való tekintettel kérte több termelőszövetkezet: a tsz-ek is vásárolhassanak erőgépeket. A jogos kívánságot csak alátámasztotta, hogy egy-egy szövetke., zeti erőgép teljesítménye évről évre meghaladta a gépállomást erőgépek teljesítményét. A számok bizonyítanak A gépek jobb és ésszerűbb kihasználása rendkívül érzékenyen kihat a termelésre. ^ A gépállomások gópkihasznáJása ez elmúlt évek során állandó csökkenést mutatott, míg a szövetkezeti gépek kihasználási foka javult. A gépállomási gépek egy traktoregységre jutó teljesítménye 1960-ban 680 mormálhold volt, s ez a szám négy évvel később 590 normálholdra csökkent. Ugyanakkor la szövetkezetek gépei 1964-ben traktoregységenként 910 normálholdat teljesítettek. A tények tehát világosan mutatják, hogy a termelőszövetkezeti gépek kihasználása jobb, és (helyes volt az intézkedés, amely arra irányult, hogy az erőgépek a szövetkezetek tulajdonába kerüljenek. Szövetkezete válogatja csak 994. Még nagyobb a különbség, ha az egyes szövetkezeteket vizsgáljuk. A tenki Béke Tsz-ben egy traktoregységre átlagosan 1624 normálhold munka ;ut, Sarudon 1545, más, szomszédos tsz-ekben alig éri c’ a 900 holdat. Itt rneg kell említeni, hogy amíg a füzesabonyi járásban egy traktorra 1,5 traktorjain jut, a hevesi járásban csak 1,3 fő. Az elmúlt évben a termelőszövetkezetek megyei átlagban 910 normálholdat értek eL Helyes szervezéssel, a jelenleg még meglevő hiányosságok megszüntetésével elérhető, hogy abban az évben 1100 normálhold traktormunka jusson eM'-effV traktor egységre. Kétmillió szerszámokra A gépek kihasználását különböző módon és különböző módszerekkel lehetne javítani. Elsősorban lehetne említeni az ésszerű és helyes munkaszervezést Egyetlen példát: több szőlős termelőszövetkezetben a szüret előtt nem végezték el a mély-, illetve a vetőszántásokat és a szüret beállátval min_ den, erőgép szállítási munkát végzett. A gyöngyöspatai Béke Termelőszövetkezetben az említett hiányosságok miatt a múlt évben az egy traktoregységre jutó normálhold-teljesítés csak 660 bold volt, a traktormunkák 70 százalékát pedig a szállítás tette ki. Hasonló volt a helyzet Domoszlón is. Ezek szervezési problémák, amelyeken viszonylag könnyen lehetne változtatni. A jobb gépkihasználás előfeltétele a jó minőségben végzett gépjavítás. A gépjavító állomásokon bevezetett szalagszeré tipizált javítás helyes módszernek bizonyult. Sok gép állt és áll alkatrész- és gumiabroncs-hiány miatt. A megelégedés hangján lehet beszélni viszont arról, hogy 1961-ben a karbantartó műhelyek szer- j számkészletének gyarapítására I egymillió, az idén kétmillió fo- j rintot fordítanak. Sajnos- egyes ! műhelyfelszerelések beszerzése! (esztergapad, fúrógép, stb.) ne- hézBégbe ütközik. A gépek kihasználását. hátráltatja az is, hogy több tsz nem tud saját erejéből műhelyt építeni, így a hibákat azonnal kijavítani sem lehet. Helyes lenne, ha a tsz-ek műhelylétesítési szándékát a jövőben nagyobb összegekkel segítenék. A csűcsmunkák idején különösen számottevően esik latba a gépek kétműszakos üzemeltetése. Ebben a tekintetben a múlt évben kaptunk szép jelentéseket, a végén viszont kiderült, hogy a kettős műszak csak „nyújtottalak” sikerült, és a kettős műszakok száma itt- ott fele sem volt a bejelentettnek. A traktorosképzés közismert és járható útjain továbbra is előre kell haladni, mert az is nagymértékben járul hozzá az eredményesebb gépkihasználáshoz. Amíg előfordul, hogy tsz- ekben a traktorosok az állat- tenyésztésben és a növénytermesztésben foglalatoskodnak, addig komoly javulás nem várható ebben a tekintetben. Ha az állam segítsége mellett a járások és szövetkezetek szakemberei felmérik jelenlegi helyzetüket és hatékony intézkedéseket tesznek a helyes munkaszervezésre, gépeik jobb kihasználására, akkor ez évben döntő fordulat lehetséges és a gépek felesleges állása miatt nem vész el sok millió forint értékű áru. (Sz. I.) Neves tudósok az egri pedagógus tudományos napokon A termelőszövetkezetek nagy többsége felismerte, hogy a gépek jó kihasználása elsőrendű érdekük. Sajnos azonban, még csak kevés helyen történtek olyan hathatós intézkedések, amelyek a gyakorlatban is számottevő fejlődést hoztak volna ebben a vonatkozásban. És bár mutatkozik némi előrehaladás, de a gépkihasználás a inegye termelőszövetkezeteiben nem megnyugtató. Nemcsak akkor tűnnek gyengének az eredmények, ha a Szovjetunió, vagy fejlett tőkés országok mezőgazdaságát vesszük összehasonlítási alapul, hanem akkor is, ha néhány szomszéd — testvérerezág eredményeit vesszük figyelembe. A megyén belül a gépek kihasználását illetően tarka összevisszaság tapasztalható. Más a helyzet egyes járások, sőt, ©gyes tsz-ek viszonylatában, is. Amíg a füzesabonyi járás tsz-eiben az egy traktoregységre eső átlagos normálhold-teljes ítmény 1060, addig a hasonló adottságokkal rendelkező hevesi járásban Csütörtökön, megkezdődtek Egerben az első pedagógus tudományt® napok hazánk fel- szabadulásának huszadik évfordulója tiszteletére. A tudományos napok a pedagógusok továbbképzését célozzák: a fizika-, a történelem-, a magyar- és a biológia,tanárok vesznek részt rajta. A három napig tartó továbbképzés a tavaszi szünidőre esik: a tanárok szünideji programjának egy löszét jelenti. Ma van utolsó napja a fizika- és a történelemtanárok részére tartandó előadásoknak. Neves fizikusok, köztük dr. Erdey-Grúz Tibor Kossuth-dí- jas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia fóti tikára és dr. A hőnyi Iván, a fizikai tudományok kandidátusa, a fizikatanárok és jónevű történészek — dr. Spira György és Heckenast Gusztáv kandidátusok — a történelemszakosok részére tartottak előadásokat. Hétfőin kezdődik a magyaréi biológiatanárok részére a továbbképző előadássorozat, ahol többek között dr. Bakos József főiskolai tanszékvezető és dr. Pálmai Kálmán a MM. irodalmi főelőadója a magyar tanárok részére, dr. Fábián Gyula kandidátus és dr. Hortobágyi Tibor egyetemi tanárok, valamint dr. Kontra György főiskolai tanár a biológiaszar kosok részére jönnek le Egerbe, előadást tartani. Használjuk ki az előszállítás lehetőségeit Most és különösen az elmúlt A vagonok és a tehergépkocsik száma télen-nyáron egyforma, de a fuvarozandó áru mennyisége nagyon ingadozó. Különösen vonatkozik ez Heves megyére, ahol sok zöldséget, gyümölcsöt és szőlőt termelnek, de nyáron és ősszel is kell terményt, tüzelőt, építőanyagot és sok mindent szállítani. Ebből következik, hogy a vasútnál és az autóközlekedési vállalatnál is csúcsforgalom keletkezik a harmadik negyedév tol. Fokozott mértékben várható ez majd most, amikor a szállítandó árumennyiség nagyobb mértékben növekszik, mint a rendelkezésre álló szállító- eszköz. Mit lehet és mit kell tenni? Mindazokat az áruféleségeket, amelyeknek fuvarozására lehetőség van, a csúcsidő- ] szak, tehát a zöldség és a \ gyümölcsérés előtt el kell j szállítani. Ha ezt vállalataink i megteszik, akkor a harmadik negyedév csúcsforgalmát lényegesen csökkenthetik. A fuvarozása feladatok ésszerű és tervszerű irányításával egyenletesebbé válik a vagon- és a gépkocsi-igénylés. A második fél évben, a nyári és az őszi csúcsforgalom idején eddig az volt a gyakorlat, hogy rangsorolták az árukat. A romlandó gyümölcs- és zöldségféléket az első kategóriába, a nem mezőgazdasági termékeket másodrendűnek minősítették. De a második kategóriába sorolt zúzott kőre, cementre és téglára nyáron és ősszel is szükség van. Senki sem állítja, hogy ezeket az árukat főleg nyáron és ősszel kell szállítani, amikor a mező- gazdasági termékek túl sok gondot okoznak a közlekedésnek és a fuvaroztatóknak is. Éppen azért nem lehet eléggé hangsúlyozni az előszállítások jelentőségét. Ennek lényege az, hogy a tömegáruk fuvarozását a közlekedési vállalatok már az év első felében elvégzik, hogy ezzel biztosítsák a szállítási feladatok egyenletes elosztását és az őszi csúcsforgalom sikeres és maradéktalan teljesítését. Az év első felében a közlekedési vállalatok jobban tudnak fuvareszközt adni, mint később, amikor a zöldáru szállítása is megkezdődik. Az Egri Közúti Üzemi Vállalat március végéig a tareali bányából Heves megyébe 16 220 tonna, Nógnádkövesd- rői 2800 tonna követ szállított. Méghozzá az előszállítást főleg irányvonallal oldották meg. Heves megye különböző fogadóállomásaira rendelték meg a követ és onnan gépkocsikkal közvetlenül a munkahelyre szállították az anyagot. A Beton- útépítő. Vállalat halmajugrai építésvezetősége kedvezően kihasználta az előszállítás lehetőségeit. Hajmajugra község homokbányájából 25 ezer köbméter homok előszállítását kezdte meg a 4. számú AKÖV gépkocsijaival. Az előző időszakhoz képest lényegesen. lemaradtak a tüzelőszállítással. Megyénkben az idén átlagosan 25 százalékkal, de Petőfibánya környékén több mint 30 százalékkal kevesebb szenet fuvaroztak a több éves átlagnál. És Felnémetén is sok vagon mészpor vár még szállításra. hónapokban az AKÖV-gép-i kocsik egy része fuvarhiány miatt állt, később majd nem győzik a sok fuvart. A torlódásokból, valamint a kése* delemből sok kár származik; Ezt mindéképpen el kell kerülni, ezt nemcsak a fuvaroztató és a szállító vállalat, hanem a. népgazdaság érdeke diktálja. Soha még ilyen nagy szükség nem volt arra, hogy az alkalmas árut előszállítással juttassák el rendeltetési helyére. Ezért használjuk ki az előszállítás lehetősegeit. A Heves megyei Szállítási Bizottság A felszabadulási munka r er vényről jelentjük t • . * V-V - . , t « A Finomszerelvénygyár 26-os üzeme (tmk) másodszor nyerte el a szocialista üzem kitüntetést. Uzelman Ferenc üzemvezető Kócza Imre igazgatóval átveszi az oklevelet és az üzem munkásai részére a pénzjutalmat. Az utóbbi hónapokban kiváló eredményt értek el a tmk- munkások. Gondját viselik a gyár gépeinek, és nagy igyekezettel javítják a kompresszor-gyártáshoz idegenből átvett gépeket. Társadalmi munkában, tanulásban és abban is példát mutatnak, hogyan lehet szocialista emberhez méltóan élni. (Foto: Molnár István) Közgazdasági kislexikon A beruházás ver a szívem, jobban fáj a gyomrom. — Érdekes! — Valószínű, nemcsak a gyomrom és a szívem között van kapcsolat, hanem a szememmel együtt láncolatot képez. Ma reggel például fájt a szívem, égett a gyomrom és enyhén könnyeztem. Ha pedig könnyezek, akkor nem fáj a szívem, csak a gyomrom remeg. De annyira, hogy kezem is átveszi a rezonanciát és a nevemet sem tudom leírni; — Ez valóban bonyolult — állapította meg a fehér köpenyes: — Tehát, ha a gyomra fáj, akkor fáj a szíve.., — Nem! Akkor gyorsabban ver! — Igen! fis ha lassabban ver a szíve, akkor nem fáj a gyo... — Nem! Akkor jobban fáj a gyomrom. — Igen! Nam őst, ha fáj a szíve, akkor könnyezik, s ha jobban fáj, akkor valósággal sír, igaz? Végre kibogozták a szem, szív és a gyomor összegubancolt láncát. S ekkor kinyílt az ajtó, ahonnan az imént a fehér köpenyes jött. A műtőst hívják: — Bocsánat, mennem kell! — mondta a fehér köpenyes és felállt — Nem ön az orvos? — kérdezte a faképnél hagyott. — Műtős vagyok, kérem — felelte a fehér köpenyes. És kellő önérzettel hozzátette: — De én is írok kémtörténetet. Víttcze György A kórház folyosóján ülök, nem messze tőlem egy másik páciens. Nem zavarjuk egymást. Szemben ajtó nyílik. Fehér köpenyben, az orvosok nemzetközi sapkájában erős férfi lép elő. — Mit óhajtanak? — fordul hozzánk. Szomszédom szemfülesebb nálam. —- Mi a panasza? — Nem tudnám egy csapásig megmondani. Több is van! — No, mit érez, mit fájlal? — Rossz a közérzetem, — így a páciens, — Valami nyomja a gyomrom. Sőt, gyomoridegességet is tapasztaltam. S az utóbbi, szóval a gyomiorideges- ség különösen tegnap óta gyötör. Mióta elolvastam az újságban azt a kémtörténetet. — Újságot terít ki. — Ezt ni, „A pókháló és a 74-es hajó”. Nagyon felháborított a cselekmény, de a gyomrom főként attól jött mozgásba, ahogy megírták ... ön is olvasta? — Nem olvastam! Tegnap asűfolt napunk volt. Három műtétet csináltunk. De csak meséljen.: A páciens mondta, mondta, majd hozzáfűzte: — Hát lehet ilyen ügyetlen Rémtörténetet írni? Pocsék, uram! Pocsék! Ha gyenge kifejezést akarok használni. Éppen olyan, mint amikor Mark Twain mezőgazdasági szaklapot szerkesztett és azt írta: hasznos, ha a farmer augusztus he— Na, lám, ez idézte elő a betegséget. Különben nemcsak a gyomrom, hanem a szívem, az is nyavajás. — ?! — Ügy érzem, hogy a szivem Jyeítt már júliusban elveti a kukoricaszárat és kiülteti a hajdinakását! — Igen! — bólogatott a fehér köpenyes. és a gyomrom fájdalmainak kapcsolata van. Mert ha fáj a gyomrom, akkor gyorsabban v*r a «ívem, s ha lassabban A beruházások minden esetben az elhasznált átlóalapok pótlását, a meglévőek bővítését, vagy újak létesítését jelentik. Mik azok az állóalapok? Építmények, gépek, berendezések, stb., amelyeknek közös jellemvonásuk, hogy hosszú időn át vannak használatban és a használat során eredeti formájukat többnyire megtartják. A szenet pl. leggyakrabban úgy használjuk el, hogy eltüzeljük. A felhasználás közben átalakul hő-, vagy villamos energiává. Ez tehát nem tartozik az állóalapok közé. A kazán viszont, amelyben elégettük a szenet, csak fokozatosan használódik el és a használat után is ugyanúgy kazán marad, mint korábban. Vannak termelői állóalapok, mint pl. üzemi épületek, ipari, mezőgazdasági gépek, berendezések, eszközök, stb. A nem termelői állóalapok közé a lakóházak, oktatási, igazgatási, egészségügyi épületek, berendezések, felszereléseik, stb. tartoznak. Az állóalapok mindkét fajtájának létesítését, vagy bővítését szolgálhatja a beruházás és ennek megfelelően beszélünk termelői, vagy nem termelői beruházásokról. A beruházás folyamatába beletartozik a szóban forgó objektum tervezése, az épület felépítése, a berendezések és a gépek felszerelése, üzembe helyezése. A beruházástól megkülönböztetjük a felújítást, amely szintén az állóalapokkal kapcsolatos műszaki és gazdasági tevékenység, de nem újak létesítésére, hanem a meglévő, részben már elhasznált aiapok műszaki állapotának időközönkénti helyreállítására irányul. A beruházások egyik legfontosabb időszerű követelménye a koncentrálás. Ez azt jelenti, hogy a felhasználható összegeket ne aprózzuk szét sok beruházásra, hanem a legfőbbekre koncentráljuk. így elérjük, azok gyors befejezését, hogy mielőbb használatba vehessük őket. Minden évben összeszámolják azokat az összegeket, amelyeket olyan beruházásokra fordítottak, amelyek még nem készültek el. Káros, ha az ilyen befejezetlen beruházások állománya növekszik, mert azt jelenti, hogy a népgazdaság lassan látja hasznát a befektetett összegeknek. Ügy kell koncentrálni a beruházásokat, hogy a népgazdar sáp legfontosabb ágaiban fejlesszük, gyarapítsuk legjobban az állóalapokat. Így ott nő a legjobban a termelés, ahol arra a legnagyobb szükség van. A beruházási politika fontos feladata: biztosítsa a beruházások helyes koncentrálását és mielőbbi kivitelezését, mégpedig úgy, hogy az új objektumok a megfeleli minőségben és az előre tervezett áron készüljenek el. B. Gy.
