Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-08 / 83. szám

Osztrák lapok Péter János bécsi látogatásáról A CENTO ülésszaka TEHERÁN (Reuter, AP, DP A): Az iráni fővárosban szer­dán megnyílt a CENTO mi­nisztertanácsának kétnapos ülésszaka. E katonai paktum­nak Anglia, Törökország, Irán és Pakisztán a tagja, de ta­nácskozási joggal részt vesz benne az Egyesült Államok is. Meg nem erősített hírek szerint az értekezlet napi­rendjén szerepel a közel-ke­leti helyzet, a ciprusi kérdés és a délkelet-ázsiai válság. Rusk amerikai külügymi­niszter mondott megnyitó beszédet. Húszéves a szabadságunk! EZT A CÍMET VISELJ isko­lánk úttörő-kiállítása, amelyet az úttörőelnökség felhívására, expodíciós feladatként telje­sítettek úttörőink, felszabadu­lásunk 20. évfordulójára . A felszabadulást, az eltelt időszak küzdelmeit képek, gra­fikonok, régi érmek, makettek, újságcikkek tükrözik, amelye­ket úttörőink őrsi és rajkeret­ben gyűjtöttek. Két kép villanásszerűen in­dítja a képsort a gyöngyösi 1919-es veteránokról, utalva arra, hogy az ő nyomukban és örököseiként éltünk és dolgoz­tunk az eltelt 20 év alatt. A kiállítás nagyrészt idő­rendi sorrendben mutatja be az eltelt időszakot, a fasizmus véres pusztítását, a romos vá­rosokat, fővárosunkat, felrob­bantott vasútvonalainkat, híd- jainkat, épületeinket, majd a felszabadítást, és megváltozott új életünket. Az Ady Endre raj Napsu­gár őrsének fényképes térképe a Szovjet hadsereg felszabadí­tó harcait, a három ukrán had­test felvonulási irányát fény­képes térkép mutatja be, ha­sonlóképpen térkép jelzi me­gyénk felszabadítás! művele- j teát is. ‘ j A további képeik a szovjet ' hadsereg segítségét tárja elénk, amint kenyeret adnak az éhes ; lakosságnak, a gyermekeknek. ’ Több képen szántén a szovjet nép sokirányú támogatását lát- ’ juk, amelyet a közlekedésnek, ’ az iparnak, a mezőgazdaság- [ nak nyújtott, hogy megindul- . hasson az élet, az ország vér- • keringése. ' Képgyűjtemény illusztrálja, ‘ hogyan állítja helyre a MKP hívó szavára a munkásosztály 1 áldozatos, verejtékes munká- ; val a közlekedést, hogyan építi 5 fel a gyáraikat, üzemeket, ho­gyan indítja meg a termelést. ’ A REAKCIÓ TÁMADÁSÁT, , a gazdasági élet súlyos nehéz- ’ ségeit, a gyerekek pénz- és élemdszjer jegy-gyű j teményei mutatják. A kezdeti nehézségek után a képek a politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális élet foko­zatos megerősödését, fejlődé­sét. a három és az ötéves ter­vek eredményeit tükrözik. Grafikonok, ábrák jelzik mezőgazdasági, szociális, kul­turális, egészségügyi fejlődé­sünket. A gyermekek képeket gyűj­töttek, városunk, megyénk, fő­városunk, hazánk legújabb lé­tesítményeiről, 1945-től 1965-ig. Nem hiányoznak a kiállításról a gyermekek külföldi levele­zései sem, amelynek során mé­lyült, szorosabb lett a barát­ság a testvérországok úttörői között. A kiálMtószeikréniy tanítvá­nyainak kulturális, sportered- ményedt, díjait tárja élénk. — A gyermekek kintünitetései kö­zött az egyik szülőé is ott ta­lálható, alatta a megkapó szö­veggel „Édesapám kitünteté­sei, amelyekre büszke vagyok, követni szeretném!” Igen, egy szülő a sok közül, akinek ki­tüntetései a szorgos, becsületes munka elismerése, ö és a has sowló szülők, személyes példá­jukkal segítették nekünk, pe­iagógusoknak a nevelésben. •Hetükkel, munkájukkal neve­ik gyermekeiket arra, hogyan cell becsületesen, lelkiismere­tesen dolgozni, hogy elismert, megbecsült tagjai lehessenek szocializmust építő társadal­munknak. S végül a dokumentumok kö­zött az őrsök, rajok naplói, a csapatnapló, feltárják előttünk az úttörőélet tartalmát, esemé­nyeit, a táborélet emlékeit, ro­mantikáját. Néhány régi párttagsági, szakszervezeti könyv lapjai be­szédes bizonyítékai annak, hogy szülők és nagyszülők pártunk soraiban őrizték, vigyázták és munkálták az évek során gyer­mekeik szabad életét, boldog jövőjét. Kiállításunk mozaik-gyűjte­ménye gyermekmunka. Tartal­mában, rendszerezésében, kivi­telezésében bőven akad hiá­nyosság. — Az eszme, a cél, a kivitelezésig tartó gyűjtőmunka az érték. A gyűjtőmunka mellett ér­tékek a szülőkkel, a nagyszü­lőkkel, rokonokkal, az esemé­nyek részvevőivel való beszél­getések. Talán önmagunk is olykor felidézzük, de különö­sen gyermekeink kérdéseire felelevenedik a múlt. Felelevenítette ez a kiállítás és az eme való felkészülés a múltat, az eltelt idők küzdel­mes munkáját, a fejlődés ered­ményeit. HELYES ÉS SZÜKSÉGES, szülőknek és gyermeknek, ta­nítványnak és nevelőnek, fel­nőttnek és fiatalnak, egész dol­gozó népünknek emlékeaii, visszagondolni a múltra, a má­ért, a jövőért. — Felidézzük és nem felejtjük, hogy jobban be­csüljük a jelent, és jobban munkáljuk a jövőt, amelynek a mi munkánk és erőfeszítése­ink meUett sok szovjet hős kiöntött vére a záloga, és ame­lyek további életünkben is kö­telezni fognak bennünket Ferencfalvi Kálmánná, Gyöngyös, h sz. Ált. lak« igazgató A HELYES UT 1/ólt egyszer egy szegény ' ember, aki gondosan, szeretettel nevelte három fiát. Mindig arra tanította őket, hogy becsületesen, szorgalma­san éljenek. Egyszer azután, amikor már nagyon megöregedett, és úgy érezte, hogy nem sokáig él, magához hívatta fiait. Meg akarta tudni, fogott-e rajtuk a tanítása, jól gondoskodott-e jövőjükről, meg tudnak-e élni, ha ő rnár nem lesz mellettük. A szegény ember kérdezte: — Mondjátok meg, hogyan akartok megélni, ha eljön az idő, amikor a magatok lábára kell állnotok? — Ö, apám, miért van erre gondod — kérdezte az első fiú. — Jól tudod, gazdag rokonaink vannak a városban. Csak nem fognak magunkra hagyni! — Fiam — sóhajtott a sze­gényember. — Tudod, én min­dig arra tanítottalak, hogy csak az a kenyér ízlik igazán, amit magad szerzel meg ma­gadnak. Ezután a másik fiút szófítot ta maga elé a szegény ember. — És te hogyan akarsz meg­élni, fiam — kérdezte. — En bizony nem sokat tö­röm a fejemet, honnan veszem a megélhetéshez valót, majd megszerzem ott, ahol találok! — felelt a második legényke. — Micsoda?! Talán még a máséhoz is hozzányúlnál?! — Elöntötte a harag pírja a sze­gény öreg arcát. A második fiú nem felelt, de az arcán látszott, ha a szükség úgy hoz­ná magával, bizony ezt is meg­tenné. Tfzután a legkisebb fiú állt apja elé. A szegény ember szomorúan nézte, de nem mert már kérdezni sem- ■ mit, hiszen két idősebb fiában súlyosan kellett csalódnia. De megszólalt a legkisebb fiú magától is. : — Én bizony dolgozni me­: gyek, édesapám, és remélem, I amíg a két kezem emelni tu­dom, addig meg fogom keres­ni a mindennapi kenyeret. Ha '■ pedig a szükség úgy hozza, ’ I édesanyámon is szeretnék se- > gíteni. Hej, boldog volt a szegény c ember, hogy legalább egy gyér- e meke megfogadta a tanításait j és nem tért le a becsület útjá- c ról. t — Te cselekszel helyesen, l gyermekem — mondta — és i ti ketten — fordult a másik t két fiához — példát vehettek Szellemi a Űttörőőrsök, figyelem! A mai számunkban közöljük a Széllé- 1 mi expedíció tizenkilencedik t fordulójának három kérdését, s A kérdésekre adott válaszokat I legkésőbb 1965. április 12-ig i kell szerkesztőségünkbe bekül- £ deni. Címünk: Úttörőélet szer- e kesztősége, Eger, Űttörőház. A £ borítékra írjátok rá: Szellemi 1 expedíció! 1 A Szellemi expedíció tizenki- ' lencedik fordulójának első kér- 1 dése: 1 c--------------------------------] Jp r.f J Z.-Z.Z: f\ ! I IFm Z.Z. ^ ] •dűli IN)______i 1. Mit ábrázol ez a képrejt- 1 vény? 1 A Szellemi expedíció tizenki- 1 lencedik fordulójának második ] kérdése: . 2. Mikor alakult meg egész ■ pontosan a Magyar Úttörők Szövetsége, mely napot tartjuk : az úttörőszervezet születésnap- < jának? A Szellemi expedíció tizenki- lencedik fordulójának harma­dik kérdése: A t’ 3. Mit ábrázol ez a képrejt­vény? i az öcsétekről, ha az életben előbbre akartok jutni. Mert jegyezzétek meg magatoknak; a kolduskenyér keserves, a toU mjkenyérért börtön jár, de aki becsületes munka árán szerzi meg a kenyerét, soha nem szo­rul mások szánalmára. (Angol mese) expedíció Pajtások! Kérünk benneteket^ hogy a válaszok mellé küldjé­tek el a lap sarkában található sorszámot is, jelen esetben a 19-es számot. Aki elfelejti a megfejtések mellé feltüntetni a sorszámot, helyes megfejté« esetén sem vesszük figyelembe az értékelésnél. Egyben azt is közöljük veletek, hogy a Szel­lemi expedíció ezzel befejezi az újságom keresztül a kérdések feladását, éppen ezért a jövő héten csupán a 19 forduló kér­déseire adott helyes válaszokat közöljük le egyszer és a leg­jobb megfejtők névsorát, akik közül a 20. fordulóban eldönt­jük azt is, kik nyerik majd az értékes jutalmakat. Mint már közöltük, az utolsó, azaz a 20. fordulóra kb. két hét múlva kerül sor nyilvános vetélkedő formájában az Egri Űttörőház- ban. Egy hét múlva a pontos dátumot is közöljük, de ezen­kívül névre szóló meghívót is küldünk azoknak az őrsöknek, amelyek a 19 forduló során a legtöbb pontot gyűjtötték ösz- sze és ezzel kiérdemelték a döntőbe való jutás jogát. A Szellemi expedíció tizen­nyolcadik fordulójára adott he­lyes válaszok a következőik vol­tak: 1 - 11,2 km. 2 — 1957. március 21. 2 — 14 éves kortól. A Bundestag-képvíselők IS százaléka nem utazott el Nyugat-Berlinbe Felépítik a hírhedt Reichstag épületét Dőllinger, nyugatnémet kincs­tárügyi miniszter éppen most tartotta szükségesnek azt a be­jelentést, hogy 120 millió már­kás költséggel felépítik a Reichstag hírhedt, nagyrészt még romos épületét, amely nyugat-berlini területen fek­szik, a Brandenburgi kapu köz­vetlen közelében, alig néhány méterre az NDK állami határ­vonalától. A miniszter kijelen­tette, hogy a Reichstag lesz is­mét „a közös német parlament székhelye”. Azaz aláhúzta Bonn-nak nemcsak Nyugat- Berlin, hanem az egész NDK bekebelezésére vonatkozó igé­nyét. Az a tény, hogy ez épper Nyugat-Berlinben hangzott el amely a Német Demokratikus Köztársaság kellős közepén te rül el, minden oldalról a: NDK-tól körülvéve, mégjobbar kiemeli e revansdsta kijelentés kihívó jellegét. NYUGAT-BERL1N (MTI): A nyugat-berlini lakosság kö­rében kedden és szerdán to­vább erősödött a röplap-akció a Bundestag itteni ülésezése el­len. Főleg a város munkáslakta kerületeiben: Neukölnben és Weddigben a lakosság röpcédu­lák tízezrein követelte, hogy Erhard és kormánya, továbbá a Bundestag valamennyi képvi­selője hagyja el a várost. „A Bundestag idegen test Nyugat- Berlinben” hirdették a röpla­pok. A hidegháborús, vagy ha úgy tetszik, 3 forró légkörre jellem­ző, hogy az 521 Bundestag-kép- viselő közül 78, azaz pontosan tizenöt százalék jobbnak látta, ha nem kockáztatja meg a Nyugat-Berlinbe való utazást. A bonni kormánykörök a Bundestag-űlésen kívül is to­vább folytatják a nyugat-ber­lini tevansista provokációjukat. Tiltakozó nap Franciaországban az amerikaiak vietnami agressziója ellen PÁRIZS (MTI): Az Országos Béketanács fel­hívására, egész Franciaország­ban tüntetések voltak az ame­rikaiak vietnami agressziója ellen. Párizsban az esti órák­ban mintegy tízezer főnyi tö­meg gyűlt össze. „Békét Viet­namnak!” „Az amerikaiak gyilkosok!” — kiáltották a tün­tetők, akik Eugene Henaffnak, a CGT titkárának beszéde után határozatban ítélték el az Egye. sült Államoknak a vietnami nép ellen folytatott irtóhábo­rúját. Marseille-ben 5000 főnyi tün­tető tömeg vonult fél. St. Na- zarie-ben. Toulonban. Toulou­se-ban, Rouenban, Lyonban is tiltakozó gyűlések voltak. Or- léans-ban, ahol a tüntetők az amerikai laktanya elé vonul­tak, összeütközésre került sor a rendőrökkel, akik több sze­mélyt letartóztattak. Sok üzem­ben a dolgozók megszakították a munkát és tiltakozó gyűlést tartottak Algéria figyelmezteti Bonnt BONN (MTI): „Ben Bella figvelmezeteti Bőrűit” címmel közli a bonná General-Anzeiger algíri kü- löntudósítójának jelentését. A tudósító beszámol az algériai külügyminisztérium szóvivő­jével folytatott beszélgetéséről, aki hangsúlyozta: ha az NSZK nagyköveteket cserél Izraellel, az arab államok egységesen megszakítják a diplomáciai kapcsolatokat Bonnal. ár” a világűrben van ellátva. Ezeknek segítsé­gével akarnak az amerikaiak távbeszélő és rádió összeköt­tetést teremteni a világűrön á1 Európa és Amerika között. A tervek szerint, a mesterséges hold segítségével, egyidőber 240 telefonbeszélgetést lehel majd lebonyolítani. A mester, séges holdat kereskedelmi és polgári célokra hasznosítják a: Egyesült Államok és 45 más ország kölcsönös megállapodá. sa alapján. Tervbe vették az is, hogy segítségével televíziói adásokat cserélnék. BERLIN: A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának képviselői Ber­linben egyezményt írtak alá, amelynek értelmében a Német Demokratikus Köztársaság az 1966-tól 1970-ig terjedő időben 360 tengeri és folyami hajót szállít a Szovjetuniónak, ahon­nan ugyancsak hajókat és ha­jófelszereléseket kap. PÁRIZS: Az Algírban újra megindult francia—algériai olajtárgyalá­sok — francia körökből szár­mazó értesülések szerint — kedvezően haladnak és re­mény van arra, hogy rövidesen új alapokra fektetik a szaharai ásványkincs kiaknázását. MADRID: A spanyol rendőrség közlése szerint Madridiban letartóztat­ták Victoriano Diaz Cardiel Gonzalezt. a Spanyol Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak tagját. Gonzalezt azzal vá­dolják. hogy röpiratokat ter­jesztett és része volt az egye­temi diákság sztrájkjainak elő­készítésében. A „Hajnali mac CAPE KENNEDY (Reuter, AP): Kedden este, az Egyesült Államok Cape Kennedy-i tá. maszpontjáról, háromlépcsős rakéta segítségével, Föld körüli pályára juttatták a „Hajnali madár” elnevezésű mesterséges holdat. Ez a mesterséges hold egy ideig megnyúlt elliptikus pályán kering a Föld körül 1250, illetve 32 310 kilométer távolságban. Csütörtökön reg­gel távirányítással 36 000 kilo. méteres magasságban „állandc pályára” vezérlik. A 38 kilogramm súlyú mes­terséges hold 6000 napelemmé; ZANZIBAR: A zamzibári kormány 19 ma gántulajdonban levő kókusz­rost, szappan, olaj és kopra­üzemet államosított. ALGÍR: Algírban tárgyalják Hocine Ait Ahmednak, az ellenzéki ■„Szocialista erők frontja” ve­zetőjének perét. Ait Ahmedet és társait azzal vádolják, hogy fegyveres felkelést szerveztek az algériai forradalom ellen. Ugyancsak ebben a perben sze­repelnek vádlottként Moha­med Khider. az FLN párt po­litikai bizottságának volt fő­titkára és Szadek ezredes, a kábiliai felkelés volt katonai vezetője, akik ellen az eljárást távollétükben bonyolítják le. LIMA: Peruban feszült helyzet ala­kult ki az autóbusz viteldíj ák ötvenszázalékos emelése miatt. Nagyszabású tömegtüntetések zajlottak le lima, a főváros utcáin: a rendőrség száznegy. ven személyt letartóztatott. A tömegmozgalom elérte célját- noha a képviselőház már meg­szavazta a viteldíjak emelését, s a szenátus olyan törvényt fo­gadott el, amely-eltörli az in­tézkedést. * LISSZABON: Lisszabon központjában száz diák tüntetett amiatt, hogy hat társukat a hatóságok bíróság élé állították, összetűzésekre került sor, öt polgári-ruhás rendőr lövöldözni kezdett a diákokra. Két fiatal megsebe­sült. A tüntetőket rövidesen egyenruhás fogdmegek oszlat, ták szét. (MTI) BECS (MTI): Heltai András, az MTI bécsi tudósítója jelenti: Péter János, magyar külügy­miniszter hivatalos bécsi láto­gatásával szerdán vezető he­lyen foglalkozik az osztrák sajtó. Az Arbeiter—Zeitung, az Osztrák Szocialista Párt lapja vezércikkében megállapítja: „Péter János magyar külügy­miniszter látogatása örvende­tes jele a két szomszéd ország közötti kapcsolatok normalizá­lásának. Dr. Kreisky osztrák külügyminiszter 1964. októberi látogatásával — elmondhatjuk — új szakasz kezdődött az Ausztria és Magyarország kö­zötti kapcsolatokban. Éppen szomszéd országok között a döntő haladást általában nem reprezentációval érik el. Sok­kal mértékadóbb a diplomaták és a különböző minisztériumok hosszú és fáradságos apró mun­kája. Messzemenően sikerült a jószomszédi viszony akadá­lyait elhárítaná, s ez minden érdekeltet megelégedéssel tölt­het eL Kapcsolataink megjaví­tása mutatja: lehetséges a jó­szomszédi kapcsolat különböző kormányzati rendszerű államok között is, ha megvan hozzá a jóakarat. Csak remélhető, hogy a magyar külügyminisz­ter látogatása előmozdítja majd a közép-európai viszo­nyok normalizálódását, a kö­zép-európai térségben való további enyhülést”. , A polgári Presse vezércikke rámutat: „Mind a Ballhaus Fűatzom, mind a Bem rakpar­ton megállapítják: a két or­szág között immár nincsenek nyitott kérdések, most már el­sősorban arról van szó, hogy aj kapcsolatok adott minőségét mennyiséggel gazdagítsák. Bár­mily derűlátóan hangzik is ezt az alig néhány hónap alatt el­ért haladás valóban nem kis optimizmusra jogosíthat fel. A megállapodások, amelye­ket a külügyminiszterek Becs­ben aláírnak majd, inkább máris normális, mint még nor- 1 realizálandó kapcsolatokra utal­nák. Bátorító lehet a minisz­terek számára, hogy e kapcso­latok további kiépítésére irá­nyuló kezdeményezéseknek a jövőben mindenekelőtt a poli­tikán kívüli területekről kell jönnie: kulturális csere, élén- kebb kereskedelem, közös ku­tatási programok, nagyobb utas- és idegenforgalom ezek a rendelkezésre álló lehetősé­gek. Több más lap, köztük a hi­vatalos Wiener Zeitung és az Osztrák Szocialista Párthoz kö­zel álló Express vezető helyen részletesen' ismerteti Péter János bécsi látogatásának prog­ramját. Több ízben beszámolt már a program részleteiről az osztrák rádió és a televízió is.

Next

/
Thumbnails
Contents