Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-07 / 82. szám

; Egészségügyi világnap Gazdaságilag, politikailag és szervezetileg is tovább erősödtek a termelőszövetkezetek Ülést tartott a Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Tegnap délelőtt a megyei ta­nács kistanácstermében ülést tartott Heves megye tanácsá­nak végrehajtó bizottsága, ame­lyen megjelent Csáki László, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának munkatársa és Gyémánt Gyula, a Földműve­lésügyi Minisztérium termelési felügyelője. Csuhaj Ferencnek, a megyei tanács végrehajtó bizottsága el­nökének bevezető szavai után a végrehajtó bizottság tagjai a mezőgazdasági osztály be­számolója alapján megvitatták a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek 1964. évi zárszám­adását és a megszilárdítás további feladatait. A beszámoló és a hozzászól lók egyöntetű álláspontja az volt, hogy a termelőszövetke­zetek a késői kitavaszodás, a korán beköszöntött kánikula, a pocok kártétele, az októberben hullott nagy mennyiségű csa­padék és még mindig tapasz­talható személyi és szervezési hibák ellenére eredményesen zárták az 1964-es évet. A ter­melőszövetkezetek döntő több­ségükben gazdaságilag, politi­kailag és szervezetileg tovább erősödtek. Mérleghiány me­gyénkben ez évben sem volt, a termelőszövetkezetek termelé­se 2,4, árbevétele pedig 3,9 szá­zalékkal haladta meg az 1963. évit. A szövetkezetek több mint félmilliárd forint értékű épülettel, építménnyel rendel­keznek. Legjobban a hevesi járás van ellátva, ahol egy redukált szántóra jutó átlag 1743 forint. Több helyein Viszont még mindig kis befo­gadóképességű, villany és víz­vezeték nélküli istállókban he­lyezik el az állatokat. Jellem­ző, hogy az állatok zöme kis­üzemi tartásban van. Ez a helyzet azért is rossz, mert, az előző évihez viszonyítva de­cember 31-én 58 százalékkal több volit a hízó és növendék állatok értéke. A megyei költ­ségszánt 58,5 százalék. Legala­csonyabb költségszinttel a gyöngyösi járás, legmagasab­bal a füzesabonyi járás terme­lőszövetkezetei dolgoztak. A növénytermesztés, állattartás, valamint a segéd és feldolgo­zó üzemágák együttesen 882 millió forintos árbevételt ér­tek el. Kiemelkedő eredmény, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére bekövetkezett gazda­sági kieséseket részben pótolni tudták, ennek eredményeként a halmozott termelési érték 11 millióval haladta meg az előző évit. A tagok személyi jövedelme 535,5 millió, a részesedésük va­lamivel több mint ötszázmillió forint. Az egy dolgozó tagra jutó évi jövedelem 87 forinttal több, mint 1963-ban volt. A legtöbb az abasári Rákóczi Termelőszövetkezetben volt, ahol 21 590 forint jutott átlag­ban minden dolgozó tagra. Ja­vult a pénzben! kifizetés ará­nya is. A jó eredmények ellenére a termelőszövetkezetek vezető beosztású dolgozói még min­dig nem rendelkeznek megfele­lő képzettséggel. Az elnökök­nek, mezőgazdászoknak, bri­gádvezetőknek és könyvelők­nek harmada végzett csak fő­iskolát, harmada tanfolyamo­kon szerezte meg a képesítést, harmada viszont nem rendel­kezik semmilyen képzettséggel. A termelőszövetkezetek kisebb részében — ennek következ­tében is — helytelen az anyagi eszközökkel való gazdálkodás. Az idei jobb eredmények, a szövetkezetek megerősödése miatt fontos a belső ellenőrzé­sek megszilárdítása, így a köz- gazdasági elemzőmunka kiter­jesztése, a belső adatszolgálta­tás meggyorsítása és az ellen­őrző bizottságok szerepének növelése. Az anyagi érdekelt­séget fokozó ösztönző módsze- j rek és a jövedelemelosztási i formák alkalmazása az agro- és j zootechnikai módszerek alkal- | mazására kiadott Irányelveit í és határozatok mind alkalma- ! sale arra. hogy elősegítsék az ' irányítandó szervek és a ter­melőszövetkezetek munkáját. Fokozott gondot kell fordítani az őszi vetések ápolására és gondozására. Fontos az abrak­éi a tömegtakarmány hoza­mainak növelése, az aprómag- termelés és minden körülmé­nyek között az öntöző berende­zések maximális kihasználása, a vágómarha-felvásárlás és a vágósertés-felvásárlási tervek maradéktalan teljesítése. Csuhaj Ferenc összefog! alcijá- ban különösen a hegyvidéki, mostoha gazdálkodási viszo­nyok között dolgozó szövetke­zetele jelentős eredményeit méltatta, de elismerését fejezte ki valamennyi termelőszövet­kezeti tagnak és vezetőnek a jó eredményekért. A végrehajtó bizottság ezután a terv, az építést közlekedési osztályok tájékoztató jelenté­sét tárgyalta meg. — pilissy — VARIOLA Dallamos, hangulatos szó. És meghökken­tő. Döbbenetes. Betegséget jelent: himlő! Fer­getegesen pusztító kór, rémisztő, mint a szél kavarta szavannatűz. És nem kímél embert, állatot. Időszámításunk kezdete előtt 2000 évvel már ismerték Indiában, Kínában. A Föld­közi-tenger partjára az arabok hurcolták magukkal — Spanyolországot, Olaszországot, Franciaországot sorra tagiózta. Nem állhatta útját a mérhetetlen óceán sem, a spanyolok elvitték hajóikon Amerikába. Krónikák jegy­zik, mily szörnyű rendet vágott a himlő Haiti szigetén és San Domlngoban az Ür 1517—18. esztendejében. A közlekedési viszonyok fej tétlenségén múlt csak, hogy a himlő-halál egész földünket ne birtokolja. A Révai Nagy Lexikona a-zt irta a heveny fertözéses betegségről, 1914-ben: „Ma már a himlő Európában járványt nem okoz, csak el­vétve fordul elő, nálunk, Magyarországon a fiatalabb orvosgenerációna.k himlős beteget látni alig van alkalma”. 1963 augusztusában a fiatalabb orvosgeneráció láthatott himlös beteget, egészségügyi zárlat alá helyezték a budavesti Royal Szállót. S még ugyanebben az évben Lengyelországból is jelentettek megbetegedéseket. A variola, a himlő napjainkban is fenye­gető veszély! A közgazdaság, a kereskedelem fejlődése, a városok növekedése, az emberek egymás közötti érintkezésének mind nagyobb fokú kibontakozása kedvezett és kedvez a himlő terjedésének. Egyetlen ember százakat dönt­het rettegésbe, százakat fertőzhet meg. A himlő néhány ára alatt Moszkvából New Yorkba ér — lökhajtásos repülőgépen. A sok millió világot járó turista, az utazó emberek nagy távolságra magukkal hurcolják a fertő­ző vírusokat. Íme néhány példa ... 1961—62. telén az Egyesült Királyságba 9 alkalommal hurcolták be a himlőt. 1958 és 1963 között 50 esetben „importálták” a himlőt európai or­szágokba. Honnam a fertőző vírus? Az endémiás területek, a betegség fészkei ismertek — Ázsia, Afrika, Latin-Amerika. A legtöbb variolás megbetegedés az utolsó öt év során Indiában történt. Csak 1963-ban Ázsia 16 országából jelentették a távirógépek a szörnyű járványos kór jelenlétét. Nem vé­letlen hát, hogy az Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) a mai egészségügyi világnapon éppen a himlő fenyegető veszélyére hívja fel mindannyiunk figyelmét. Hagyomány már, hogy minden április 7- én megrendezik az egészségügy világnapját, s e napon időszerű egészségügyi feladatra fi­gyelmeztetik az emberiséget, az egészségügy dolgozóit az Északi-sarktól a Déli-sarkig, Kongótól Sidneyig, Pekinaig a föld minden pontján egy feladat szolgálatában tevékeny­kednek. A himlő ma már könnyen kezelhető. E. Jenner angol orvos első himlőoltásától 160 év telt el, s azóta a tudomány óriásit fejlő­dött. Hatásos vakcinák, oltóanyagok állnak rendelkezésünkre. A világon bárhol észlelje­nek is himlös. vagy himlőguanús megbetege­déseket, az egészségügyi dolgozók hadserege mozdul meg, lép harcba a kór megfékezésé­re, a betegség gyógyítására. S mmgodtan mondhatjuk, megmozdul az egész vl'"o — a megbetegedésekről, nemzetközi egyezmények szabják így, 24 óra alatt távirati úton értesí­teni kell az Eoészsépilnyi Világszervezetet. Az egészségügyi világnap — az egészség­ügy minden katonájának elismerése is. Tisz­telgés azok előtt, akik fáradhatatlanul, t gyakran kimondhatatlan nehéz körülmények között is helytállnak a harcban. Mert a harc a betegségek, ellen mindig tart Ez a harc nem „hidegháború”. Ezen a fronton nines fegyverszünet. Ennek bizonysága április he­tediké is, a mai nap. i ; Hol építenek az idén utat és hidat? Kilépett a „bűvös körből" Ivott. Nagyon sokat. Megváltozott, kényszerítet­ték rá. Nyolc órát tölt cl naponta homok és kavics, víz és más kötőanyagok társaságában egy nagyon tágas, ehhez képest meglepően alacsony, raktár- raerű helyiségben két társával. Betoncsőkészí tö Kál mellett, az épület- és betonelem-üzem- ben. — Nem kellett elküldeni Bankát az üzemből, mert a ta­valyi létszámkerettel jól gaz­dálkodtunk. Még Tóth Györgyöt sem. — Még őt sem, pedig' már tavaly ott tartottunk, hogy el­küldjük — folytatta a főköny­velő —: ivott. Reggelig kima- radozott részegen. Aztán nap­pal nem tudott dolgozni. Egy fikarcnyit sem ért a munkája. Aztán figyelmeztettük. Több­ször is. Ott tartottunk, hogy már nincs több türelem, nincs kiút. nem használ a jó szó: el­küldjük. De ígéretet tett... S ígéretét be is tartotta a 25 éves fiatalember. Ha nem tud- rtóm életkorát, nyugodtan mondtam volna harmincnak. Középmagas, beesett arcú, erősnek egyáltalán nem. In­kább szívósnak látszó mun­kásember. De nem volt mindig ilyen szívós: nem tudott ellenállni az alkoholnak. — Rossz társaságom volt. Hat osztálya van. — Nem szándékozik elvégez­ni a nyolcat? — De gondoltam már rá, csakhát... Nincs szakmája. — Nem akar szakmát ta­nulni? — Mindig úgy elmaradt. Szerettem volna... Hatodik éve dolgozik itt. Azóta készít betoncsöveket. — Azelőtt hol dolgozott? — Dolgoztam vasútnál, vol­tam segédmunkás... Megszok­tam évele óta ezt a munkát, nekem már jól mégy. A töb- Ibieiknek, akik újabbak, még ■egy kicsit nehezebben. — Mennyi a norma? — Naponta 30 darab beton­eső (két forintjával számolnak egyet). — Szülei, testvérei? — öregek a szüleim. Testvé­reim már férjhezmentek, vagy megnősültek; elmentek a ház­tól. — Meg tudnak élni? — Meg. Meg. S amíg élltta a pénzt? í • fizetése egy részét tar karékbetétkönyvben kapja meg az édesanyja. Szülei keze­lik a pénzt. Ő maga kérte. Mint mondta, nem tudta volna megállni ital nélkül, ha van pénze. Ha nincs? Nem iszik!? — Szórakozás? — Szombat, vasárnaponként, de akkor sem iszom; nagyon keveset. Néha moziba megyék. —• Színházban volt már? — Katonakoromban. Most határozta el egy barátom, hogy vesz nekem is jegyet Egerbe... —- Olvasni szokott? — Szoktam. — Mit olvasott utoljára? Erősen gondolkozik, nem tudja. De olvasott már Móricz- tól, Jókaitól. — Meg kellene már nősül­ni!? Félénken, bizonytalanul mo­solyog: — Hát igen.,. Jóra való embernek látszik, már megkezdte a saját maga által vont „bűvös körből” a kilépést: nem iszik. Meg kel­lene tenni a második lépést is: tanulni. Még elég fiatal hozzá. Megváltozott. Kényszerítet­ték rá. De most máir saját jó­szántából folytatja a „válto­zást”. (berkovits) Gyöngyös— Atkár között, Füzesabonyban és Heréden már dolgoznak Az útépítőket a téli fagy többnyire tétlenségre ítéli. Bár a síkos utak és a hófúvások éppen elég munkát adnak, de az igazi akkor kezdődik, ami­kor beköszönt a tavasz. Az Egri Közúti Üzemi Vállalat­tól, a megyei tanácstól és a Közúti Igazgatóságtól kértünk tájékoztatót, hogy ebben az év­ben hol és mit építenek. A vállalat kapacitása 115 millió forint. A szerződések é9 tervek elkészültek, az időjárás kedvező, márciusban kezdték a munkát. Gyöngyös—Atkár között, Füzesabonyban és He­réden már dolgoznak, tehát remélhető, hogy a tervezett 115 millió forint értékű munkát az év végére hiány nélkül el­végzik. Nagyon tönkrement már a Gyöngyös—Jászberény közúti útszakasz, Atkár közsé­gié még az idén elkészül, 7,3 millió forintos költséggel. Gyöngyösoroszi községig már jó úton közlekedhetünk, az idén a faluban, fel a Károly- táróig folytatják az útépítést Portalanítják végig. Állami hitelből és a Nehézipari Mi­nisztérium beruházásából 9,1 milliós költségre télik. A megyei tanács őszi ülé­sén sürgették az Eger—Verpe. lét—Abasár közötti útszakasz javítását. Naponta / sok autó­busz és egyéb jármű közleke­dik erre és sok féder törik. En­nél is nagyobb a syümlöcs- és szőlőszállítás köáben keletkező P,£SléLC,ET£'s "keopfr, KA'V&’WA magam kis nyápic gondolatai­val bíbelődve. Egyszerre csak hallom, hogy író barátom ma­ga elé suttogja: — Le kellene vágni valaki­nek a fülét! Szükségem van erre az emócióra!... És a te füled olyan csábító!... Már nyúlt a kés után (amc-ly­Felvéghi Viktor, az Ifjú író, ahhoz a típushoz tartozik, amelynek képviselői hosszan ügyelik, ha egy vakembert senki sem akar átvezetni az utca másik oldalára és utána méltatlankodva fejtik ki véle­ményüket az emberi közöm­bösségről. Arról, hogy a sze­gény, várakozó vakot maguk vezessék át, szó sem lehet, hi­szen a Felvéghi-típus túlságo­san elmélyült, túlságosan gon­dolat-gazdag ahhoz, hogy le­ereszkedjék a köznapi (bárki által gyakorolható) cselekede­tek lapályára. Ennyi jellemzés után termé­szetes, hogy barátunk egész nap a Keopsz piramisairól el­nevezett irodalmi kisütávéház- ban tanyázik és saját (egyszer­re mélyen szánté és fennen szárnyaló) gondolataival néz farkasszemet. Csak alpári lel­kek követelhetik meg, hogy azért az ösztöndíjért, amit egy környékbe!! gyár kollektívája juttat neki, időnként ki is lá­togasson a gyárba. Egy igazi író — vallja legalábbis Fel- véghi — írni is csak módjával ír, legfőbb életeleme a gondolko­dás. De mert az elmét is meg kell termékenyíteni, mint a földet, Feivéghi műtrágyának a kö­vetkező eszközöket használja: 1. Feketekávé. (Naponta négy dupla, időnként egy kis rummal hígítva.) 2. Kötetlen beszélgetések a kiskávéházban éppen betévedő éggdsBML ■ • > ­......---■ ■ Eg y ilyen egyeddel — nagy darab, kopaszodó, szemüveges férfi volt az illető — láttam tegnap az ösztöndíjas írót és amikor a férfi (enyhe borpárát hagyva maga mögött) eltávo­zott, megkérdeztem, ki ez: — Teütalálatt! ... ujjongott Feivéghi. — Megfogtam az is­ten lábát! Ilyen novellát írok ebből a beszélgetésből... — Talán valaki a gyárból? — kérdeztem bátortalanul. — Gyárból??! — Feivéghi hangjában lenézés csdkordult. — Te kis sematikus! Ez egy hulla-boncnok volt, más néven halottkém. Remek dolgokat mondott az egy hétig vízben foszladozó tetemek sajátossá­gairól. Reménytelenül naív vagyok, tehát megkérdeztem: — Mi ebben az olyan remek a te számodra? — Na hallod? „Penész” cí­mű, most készülő elbeszélé­semben olyan élethűen írok majd a halálról, hogy Pamétei meg fog penészedül. És akkor majd írok egy újabb novellát a megpenészedett Peméted- ről... Lendületesen kifejtette, hogy nem modern író az, aki nem hullákról szól művedben. Büszkén jelentette ki: — Engem nem lehet tetem- rehívni, nálam minden tetem az életből van ellesve. Csak a Klvicseyt irigylem. — Kivicsey Karcsit! Azt a yányadi, vérszegény fiút? — Lehet, hogy a külseje nem tarzanos, de milyen izmosán ír a lépfénéről! A múltkor öt teljes oldalon szólt a rákos daganatokról! Ez egy költő! Irigylem!... Feivéghi Viktor elhallgatott, nyilván olyan nagyszerű gon­dolatai születtek, amely kife­jezésére már nem alka lmas a nyelvünk. Ián is hallgattam, a lyel különben még nemrég csa­bai kolbászt szeletelt). Én fel­álltam és fizetés nélkül elro­hantam. Megijedtem a „Pe­nész” című készülő novella alkotójának „modernista” ösz­töneitől. Negyvenkét éve vi­selem a füleimet, s most mái­méi akarom tartaná őket. Ant^ Q^bMi kár. Az Idén Egerben a Szov­jet Hadsereg útja (Szvorényi utca végén kezdik az útépí­tést. levágják a nagy kanyart és az emelkedőt. Mintegy 30 - ezer köbméter földet emelnek ki. Az idén inkább előkészüle­tek lesznek ezen a szakaszon, ideiglenesen csak makadám- burkolatot építenek. Arra tö, rekszenek, hogy azokat a mun­kákat fejezzék be, amelyeket tavaly elkezdtek. Az elmúlt évben 147 helyen dolgozott a vállalat Nagyon sok időt és pénzt rabolt el az örökös fel­vonulás, az emberek ós a gé­pek szállítása. Most összponto­sítják a munkákat, hogy ke­vesebb költséggel többet épít­senek. Kisebb fenntartási munkák­ra 4,9 milliót szántak, a me­gyei tanácsnak 9,1 millió fo­rint áll rendelkezésére. Hol, ml épül az idén, egyetlen cikkben pontosan fel nem sorolhatjuk. Inkább csak példákat emlí­tünk. Demjénben kót éve elvitt« a hidat az árvíz. Azóta nehe­zen tudják megközelíteni a ha. tárt. De már cölöpöznek, még az idén új hidat építenek. Egerfarmos 200 ezer forintos, jó, erős hidat kap. Közismert árvizes terület a Bekölce—Mi- kófalva közötti rész. Itt most hidat és utat építenek. Az idén kezdik, de csak jövőre fejezik be a tamaőrsi hidat, mert ott nagy töltést és különleges ala­pozást kell készíteni. Tizennyolcmilliós költséggel befejezik az Egerbakta—Sírok közötti munkát. A Betonútépí­tő illetve az Aszfaltútépítő Vállalat Szilvásváradon ég Nagvvisnyón dolgozik. Régen sárfészek volt Adács, az idén 500 ezer forintért községi utat és 1,5 millió forintos tsz be­kötő utat építenek és az anyag­hiány miatt tavaly elmaradt két hídépítést is befejezik. Rózsaszentmártomban, Heve. sen, Átányban, Istenmezején, Váraszón, Mátraszentistvánon és Egerben, a mezőkövesdi úton is dolgoznak. Veszélyes és sürgős. Heves megye területén az, utak 40—43 százaléka portála-, nított Tanácsi utakra Egerben 2,9. Gyöngyösön, Hatvanban két. milliót szántak. Tsz bekötő utakra megyénkben sok millió forintot költenek az idén. Ver­peléti, Eger, Heréd. Tamázsá­dén y, Hevesaranyos. Adács és Kompolt látja ennek hasznát. Sok munkával és nem kevés költséggel, de egyre gazdago­dik megyénk. u -J—.————UhuU.—l Km &

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents