Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-06 / 81. szám
Fogadás az Országimban A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, hazánk fel. szabadulásának 20. évfordulója alkalmából, vasárnap este fogadást adott az Országházban. Részt vett a fogadáson Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszky. Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai s a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a kormány, nak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen voltak a fogadáson A. I. Mikojan, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségnek tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke vezetésével a szovjet küldöttség tagjai, Emil Bodnaras, a Román Munkáspárt Politikai Bi-, zottságának tagja, miniszterelnök-helyettes vezetésével* a román, Zsivko Zsivkov, a Bol. gár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a minisz- tertanácg első elnökhelyettese vezetésével a bolgár, Alekszan- dar Rankovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alelnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának tagja, s a központi bizottság titkára vezetésével a jugoszláv, Otakar Simunek, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága el. nökségének tagja, miniszterelnök-helyettes vezetésével a csehszlovák párt- és kormányküldöttség tagjai. Felszabadulásunkra emlékeztünk Szombaton délben emlékeztek meg a gyöngyösiek hazánk felszabadulásának huszadik évfordulóján a nagy történelmi sorsfordulóról a Városi Művelődési Ház nagytermében megtartott nagygyűlés keretében. A díszelnökségben helyet foglaltak a városi párt-vb tagjai, az állami, társadalmi szét vek vezetői, a vállalatok és termelőszövetkezetek küldöttei, és ott voltak a párt régi harcosai. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után dr. Raft Miklós, a városi tanács vb-el- nöke, a városi párt-vb tagja üdvözölte a nagygyűlés részvevőit, majd Vadász József, a városi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett a szovjet katonák áldozatos, hősi harcáról, az újjáépítés lemondást és összefogást igénylő eseményeiről, a politikai, társadalmi és gazdasági átalakulás, építés jelentős, döntő szakaszairól, ezután a gyöngyösi fordulópontokat sorolta fel. A város hatalmas fejlődésen ment át az elmúlt húsz év során. Olyan üzemekkel gazdagodott, mint a MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat, a Szerszám- és Készülékgyár, amiből a közelmúltban fejlődött ki az Egyesült Izzó félvezető és gépgyára, korszerű húsipari vállalat és tejüzem létesült, az egykori kis műhelyek számottevő középüzemekké váltak, a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság megteremtette a szocialista nagyüzemi gazdálkodás lehetőségét, és eredményeikkel hírnevet szereztek maguknak. A gazdasági változásokkal együtt társadalmi átalakulás is bekövetkezett. Létszámban, szervezettségben, öntudatban megerősödött a város munkássága, évről évre nő nemcsak az általános és középiskolások száma, hanem a felnőtt dolgozók érdeklődése az iskolák iránt. Fél évtizede új általános iskolát kapott a város, felsőfokú mezőgazdasági technikum is létesült, a jövőben pedig újabb iskolák szolgálják majd a kulturális felemelkedést. Gyöngyös lakói méltán lehetnek büszkék a termelésben elért eredményeikre, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, de a gazdasági élet más területein is. A fejlődés a bányászatban is jelentős volt eddig is, a közeljövőben pedig még fokozottabb lesz, mivel az új külszíni fejtés és az erre épülő erőmű országosan is figyelemre méltó gazdasági centrummá fejleszti Gyöngyöst. Vadász József, a városi párt- bizottság titkára beszéde további részében az előttünk levő feladatok megvalósítására hívta fel a figyelmet, amelyek közül a termelés minőségi követelményeit hangsúlyozta. Befejezésül ismét azokra a harcokra emlékezett, amiknek nyomán megszületett szabadságunk, és a lakosság háláját fejezte ki a Szovjetunió Vörös Hadserege hősed iránt, akik ma is a bélié megőrzéséért fáradoznak. Az ünnepi nagygyűlés további részében a Városi Művelődési Ház szimfonikus zenekarának, vegyeskarának, irodalmi színpadának és a MÁV Kitérőgyártó ÜV művészegyüttesének műsora hangzott eL ★ A felszabadulási ünnepségek sora Gyöngyösön szombaton délután1 kezdődött. A Fegyveres Erők Klubjában megrendezett emlékkiáilítást dr. Holló Béla, a városi tanács vb-elnök-helyettese nyitotta meg. Vasárnap délelőtt a felszabaKITÜNTETÉSEK Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmával számos párt-, tömegszervezeti és állami vezetőt, dolgozót tüntettek ki, jutalmaztak meg megyénkben. A kitüntetéseket a Parlamentben, a megyei pártbizottságon, tanácsokon és a termelő üzemekben adták át. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki Bíró Józsefet, az MSZMP Heves megyei bizottságának első titkárát, Adamkó Józsefet, a Nyugat-Bükki Állami Erdőgazdaság igazgatóját, Fekete Győr Endrét, a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet elnökét. Nagy Istvánt, a Mátra- alji Szénbányászati Tröszt üzemvezetőjét, Papp Józsefet, a Hatvani Konzervgyár igazgató- helyettesét, dr. Pápay Gyulát, a Heves megyei Tanács osztály- vezetőjét és Tóth Józsefet, a tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezet elnökét. Kiváló mezőgazdasági dolgo-1 zó és A vízgazdálkodás kiváló dolgozója kitüntetést kapta dr. Rapcsák László, a megyei tanács vízügyi előadója. Kiváló mezőgazdasági dolgozó kitüntetést kapott Nagy János, a megyei tanács kertészeti előadóia, Kozmán György, az Egri Városi Tanács mezőgazdasági osztásának vezetője, Kónya Géza, az Egri Járási Tanács mezőgazdasági osztályának dolgozója és Bach Endre, a Gyöngyösi Járási Tanács mezőgazdasági osztályának főkönyvelője. Kiváló termelőszövetkezeti tag jelvényt kaptak: Zsólyom Dezső, a bekölcei, Mata p. József, az egerbaktai. Nagy Antal, a kerecsendi, Szabó Mihály, a makiári, Máté Lajos, a noszvaji, Eged István, az ostorosi, ifi. Simon Lászlóné és Csorba István, a verpeléti, Fegecs István, a nagyúti. Bajzáth János, Tóth Dezső és Polgár Ambruzs az egerfarmosi. Berényi Kálmán, az újlőrincfalvi, Gulyás Sándor, a füzesabonyi, Bakos Sándor és Gál Ferenc poroszlói, Nyeste Mihály mezőtárkányi, Pocsai István kápolnai, Hídvégi János füzesabonyi, Veres Béla és id. Kun Béla sarud i. Karkus István besenyőtelki, Csőké Boldizsár mezőszemerei, Ács Erzsébet adácsi, Szűcs József at- Ifcári, Varga Mihály detki, Molnár Györgyné és if). Harmat István gyöngyöshalászi, Tóth Kálmánná gyöngyösoroszi, Be- recz Károly gyöngyöspatai, Fülaki Lajos gyöngyössolymosi, Cs. Domoszlai Mihály halma- jugrai, Földi Irén karacsondi, Tresó István markazi, Nagy Mi- hályné nagyfügedi, Klajzivics János szűcsi, Guba Béla vámos- györki, Vereb László visontai, Csabai László kisnánai, Lehotai Lászlóné gyöngyösi, Agó Illés lőrinci, Matula Mihály lőrinci, Pásztor István és Nyilas Pál hatvani. Futó István boldogi, Maksa Béla és Fekete Ferenc ecsédi, Sándor András kerek- haraszti, Pálinkás Sándor nagy- kökényesi, Szabó Tibor boco- nádi, Barna Sándor, Vancsik Károly és Domán Rudolf erdőtelki, Batki László, Szalina József, Nagy György hevesi, Nagy Mihály pélyi, Kovács András lamabodi, Lackó Károly és id. Várkonyi Mátyás tamamérai, Tóth József tamaörsi, Birinyi Sándor tarnaszentmiklósi, Tóth György és Bencze István tama- zsadányi, id. Szalmási János tenki, Kácsor Béla és Godó József tiszanánai, Ferencz Béla zaránki, Csabai Mihály terpesi, Huszár Sándor bükkszéki, Krá- lik János szajlai, Ivádi Káz- mér ivádi, Varga Erzsébet pétervásári, Farkas b. Pál bodonyi, Kiss r. István mátraderecskei, Tóth Bálint hevesaranyosi, Horváth Mihály, Zacharides Sándor és Szarvas Sándor, az egri termelőszövetkezetek elnökei, agronómusai, brigádvezetői, illetve tagjai. Miniszteri oklevéllel az egri járás 16, a füzesabonyi járás 30, a gyöngyösi járás 30, a hatvani járás 20, a hevesi járás 40, a pétervásári járás Í6 és Eger város 8 termelőszövetkezeti tagját tüntették ki. dítási harcokban elesett szovjet hősök emlékére épített emlékműnél Soós Sándor ezredes. helyőrség-parancsnok mondott beszédet, majd a párt, a tanács-szervek, a KISZ, a fegyveres erők, a társadalmi szervek, üzemek, intézmények helyezték el koszorúikat, a há’r virágait az emlékmű talapza tán. A városi tanács nagyterm ben megtartott ünnepi fogad: son Vadász József, a város pártbizottság titkára köszöntötte a meghívottakat, rajtuk keresztül a város lakosságát felszabadulásunk évfordulója alkalmából. Néhány, kiemelkedő munkát végzett párttag nak Bokros László, a pártbizotí ság pto-vezetője' könyvjutal mat adott át. Délután a megyei hálastafét; érkezett meg Gyöngyösre, innen a Kókestetőre vezetett a: útjuk, ahol este hét órakor fellobbant a megye fiataljainak hálatüze, ezzel köszöntve 1943 április 4-ét, a szabadságunkért életüket áldozó szovjet katonákat. A hálatűz egyben felszabadult népünk boldog életét is hirdette. (gmf) ★ A füzesabonyi járásban már április 3-án megkezdődtek a felszabadulási ünnepségek. Délelőtt a járási KlSZ-bizott- ságon Szabó Győző, a megyei KISZ-bizottság munkatársa adta át a füzesabonyi járás: KISZ-bizottságnak a vándorzászlót, amelyet az ifjúsági munkacsapatok szervezésében kifejtett jó munkájuk elismeréséül kaptak, majd az ifjúsági munkában élenjárókat jutalmazták meg. Füzesabonyban harmadikán este lampionos felvonulás volt, amelynek végén Horváth Ferenc, a járási pártbizottság első titkára tartott ünnepi megemlékezést, amelyet kultúrcso portofc műsora követett. Negyedikón Mezőszemerén a község dolgozói együtt ünnepeltek a közelben állomásozó szovjet katonai alakulat küldötteivel. Április negyedikén reggel a járás községeinek fiataljai motoros hálastafétát indítottak a járás székhelyére, amely itt csatlakozott a megyeihez, s folytatta útját Gyöngyösön át, a Kókestetőre. Az ünnepségek végén a járás termelőszövetkezeti dolgozói a mezőkre vonultak és folytatták a tavaszi munkát. Szántottak, és vetették a borsót, s a tavaszi árpát. ★ Ugyanezen a napon bensőséges ünnepséglek során emlékeztek meg hazánk felszabadulásának 20. évfordulójáról az egri, a pétervásári, a hevesi, a hatvani járás községeinek dolgozói és Hatvan város lakói is. Kitüntetése: A Munka Érdemrend bronz fokozata |Y| arkáns arcából derűsen csillog elő a két barna szem. Ha az amber ránéz, szinte látja a szikrákat felvillanni ebben a két lélektükör- ben. s érzi feszülni az izmot a most nyugodtan pihenő karokban — kovács ül velem szemben. Utasy András, az istenmezeji párttitkár. Itt ül ő is a többi kitüntetett között, hallgatja, amit a megyei pártbizottság első titkára mond, de gondolatban hirtelen végigszáguld azon a sok-sok esztendőn, ami már mögötte van, s aminek köszönheti, hogy ezt a magas kitüntetést most átvehette. Istenmezején született, bányászcsaládból. Magával' hozta a szakmát, mint az istenmeze- jiek nagyobb része, de ő mást gondolt. A szomszédos Pogony községben lett kovácstanuló. Hogy mi tetszett akkor a mes. térségén? Lehet, hogy a szikrák. a kalapács ütemes csengése, de az is lehet, hogy az a fogalom: kovács. Munkásindulók szóltak róluk mindig az élen jártak, győzték erővel, győzték lendülettel. Mindez együtt vitte Utasy Andrást Pagonyba. Amikor felszabadul, jó munkásbölcsőbe kerül: a Salgótarjáni Acélárugyárban lesz kovács. 1952-ig dolgozik itt, közben 1945-ben párttag lesz. Kettős tevékenységet folytat, „kétlakian” dolgozik: a pártban, a gyárban aktiv kommunista, de falujában sem felejti el. hogy mennyi tennivalója van a párttagnak, s ott is szorgalmasan dolgozik. Elvégez mindent, amit rábíznak. Falu- járóként nagyon sok községben megfordul, épít, harcol, agitál, mint a többiek. Aztán a betegség ledönti a lábáról, s amikor felépül, a tamaleleszi erdő- gazdasághoz megy, ahol ismét kovácsiként dolgozik. Itt kéri fel a iárási tanács, a járási pártbizottsággal egyetértésben, hogy az új választásig, mintegy esztendeig, vállalja el a leleszi tanács vezetési. Megteszi, mert mindig odament és mindig azt csinálta eddigi életében. amit a párt mondott Nem tudta ugyan, hogyan fogjon hozzá, de tudta, hogy kell a tanácselnök, hát megcsinálta becsülettel. Aztán ismét nehéz idők jár. tels «* as ftUeníoaMítontoa helyt kellett állni a páirt mellett. Utasy Andrást megszerették. mert szavahihető em- bér volt, mert mindenki látta, hogy úgy él, ahogy beszél, így aztán hallgattak rá az emberek. nem vesztették el a fejüket, megmenekültek az esztelen pusztítástól és vérontástól. Aztán vissza, haza, ahonnan elindult — Istenmezejére. Ott veri a vasat ma is a bányánál, kovács maradt mindvégig s most ő a párttitíkár. Már nyolc esztendeje. Azóta dolgozik két erős karjával, az eszével, de nem utolsósorban a szívével, mert nyolc év alatt megszokta megszerette azt a munkát, ami embereket jelent, sorrendet jelent, ami azt is jelenti, hogy ügyes-bajos dolgaikkal éjjelnappal felkeresik nemcsak a jó szomszédok, meg a komák, hanem a falu fiataljai,^öregjei is. Utasy Andrásnak menyecskelánya van már, meg otthon egy későre maradt kisfiú. Példásan él. példája emelte őt. a hajdani gyári munkást, a ma is kovácsot ilyen posztra, amit becsülettel lát el azóta is. Gyöngyösön a Hősök emlékművéhez futott be a fel- szabadulási staféta, ahonnan a Kékesre vitték tovább. Lobog a hálatűz az ország legmagasabb csúcsán, a Kékestetőn. (Foto: Kiss Béla) KISZ központi bizottságának osztályvezetője, Varga József, a külügyi osztály munkatársa, Sebestyén János, a KISZ Heves megyei bizottságának első titkára, Juhász Árvád, Németh Tibor és Bakos Gyula, a megyei KISZ-bizottság osztályvezetői, Bata József, a KISZ gyöngyösi városi bizottságának titkára, Zsóder Bertalan, gyöngyösi járási KISZ-titkár és Némeh László, a megyed KISZ- házoüeág munkatársa. ; w,,, Magasra csaptak a lángok. A tűz „tetején” felgyúlladt a 20-as szám: koronaként világított. Rakéták sziporkázó tűzijátékának fénye mellett, a himnuszok elhangzása után, mondta el Sebestyén János ünnepi beszédét. Ezután átnyújtó; ták a szovjet koms2omolis- tálmak egy fatokban a hálatűz emlékére készített köszöntőt. Az Irjternacionálé hangjaival fejeződött be a felszabadulásunkra emlékeztető hálatűz üunepsésa. , . ... ......./ . Há latűz a Kékesen Felszabadulásunk napján este hazánk legmagasabb csúcsán a Kékesen hálatűz lobogott. A hálatűz meggyújtását a Gyöngyösre „a Mátra fővárosába” befutó megyei hálaváltó előzte meg. Feliér atlétát rlkós, kéknadrágos fiatalok hozták a j kísérőmotorosok rajával, a meA gyöngyösi szovjet hősi emlékműnél vasutas egyenruhás úttörők álltak díszőrséget. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Bata József üdvözölte a szovjet ifjúság küldötteit és a halast** féta részvevőit. A Kékesen ezalatt már felkészültek a Komszomol-küldöt* gye községeinek piros szalagjaival feldíszített „stafétabotot”. A petőfibányai bányász fúvószenekar indulóinak hangjaira érkezett meg a fővárosunkból jövő Komszomol-kül- döttség is Boleszláv Jedlinsz- kijnak, a Komsaomol Központi Bizottsága osztályvezető-helyettesének vezetésével Vera Szekova és Konsztantin Pavlov, a Komszomol munkatársai. Fogadásukra Gyöngyös határában megjelent Misi Sándor, s tek érkezésére. A azívszanatéri um dolgozói szeretettel fogadták a vendégeket. Megérkezett — most már katonák hozták — a piros szalagos „váltóbot” és a kisérő motorosok is. Szép számmal állták körül érdeklődők, a gúlába felrakott gerendákat, amelyeket hamarosan lángra lobban to ttak, miután a megyénkben tartózkodó szovjet katonai küldöttség is megérkezett a megye vezetőinek kíséretében.
