Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-01 / 77. szám

Fél siker a bemutatón Vasárnap nagyüzem volt a Városi Művelődési Házban Gyöngyösön, mert a Hámán Kató kulturális szemle bemu­tatói az egész napot kitöltöt­ték. Délelőtt a középiskolá­sok, este pedig a felnőtt mű­vészeti csoportok léptek fel. Nehéz azt írni, hogy vetél­kedtek, mert a fél siker az erők összemérésére vonatko­zik. A zsűri és a szervező bi­zottság utólag kénytelen volt megállapítani, hogy elszámí- tották magukat. A középis­kolások ugyan huszonöt számmal neveztek be, de csak tizennéggyel szerepeltek, ezért nyugodtan össze lehe­tett volna vonni a programot fél napra. A benevezették egy része tehát nem indult, mert más elfoglaltságuk volt A gimnazisták számára megyei szintű zsűri állt össze, mivel nekik kellett dönteniök, kik mehetnek majd a sárospataki találkozóra. Döntöttek is, de néhány esetben kínos helyzet­be jutottak, mert akiknek a részvételéről döntöttek. a be­mutató műsorában nem lép­tek a zsűri elé. Ezek szerint a zsűri nagylelkűnek bizo­nyult, látatlanban is előlegez­te a hiányzóknak a bizalmat, produkciójuk szintjét ille­tően. Kérdés: a nemes Megjelent a „Béke és Szocializmus” márciusi száma A folyóirat vezető cikkét I. Nerlund. a Dán KP Politikai Irodájának tagja írta, A béke és az európai biztonság meg­szilárdításáért” címmel. A szerző kiemeli azoknak a hatá­rozatoknak a jelentőségét, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai hoztak a varsói ta­nácskozáson, s rámutat a béke megvédésének lehetőségeire. H. Bagdas, a Szíriái KP fő­titkára „Szíria új úton” című írásában behatóan elemzi a legutóbbi szíriai fejleményeket. Közli a lap E. Fiala és F. Muhxi cikkét „Az állam sze­repe az osztrák gazdaságban” címmel. A cikk bemutatja, hogy milyen formákban és mennyire osztályszempontokat követve avatkozik be az oszt­rák állam a gazdasági életbe, és az uralkodó osztály miként használja ki a maga javára az államosított szektor nyújtotta lehetőségeket. Figyelemre méltó cikket írt O. Sik a Csehszlovák KP Köz­ponti Bizottságának tagja a gazdaság tervezésének és irá­nyításának új rendszeréről. Az új irányítási rendszer célja olyan gazdasági feltételek megteremtése, amelyek mellett a vállalatok kollektívái vi­szonylag önállóan határozzák meg a termelési programjukat, maximálisan érdekeltek anya­gilag a társadalmi szükségle­tek lehető legteljesebb kielé­gítésében, a munka és a tér. melési eszközök lehető leggaz­daságosabb kihasználásában. A latin-amerikai népek fel­szabadító mozgalma címszó alatt Panama. Ecuador és Bo­lívia helyzetével foglalkozó ta­nulmányokat közöl a folyó­irat. ezen országok vezető kommunista politikusainak tollából Gyógyszer, — vagy lomtár hbrrnymm Szívemig és könnyekig meghatódva néz­tem meg dr. Kildare legújabb kalandjait a televízióban. Mert mégiscsaJc megható, hogu egy fictial, még gyakorló orvos egy bo­lond színészn bői egy haldokló ágyának köz­reműködésével, fityiszt mutatva két öreg orvosnak, ismét két lábon járó önbizalmat farag. Nemcsak a történet hatott meg, de az a tudat is, hogy bár öregnek nem vagyok mondható, de sajnos arról már le kell mon­danom, hogy hozzákezdjek és kitanuljam az orvosi mesterséget. Istenem, pedig mennyi színésznő hisztériázna a kezem alatt, meny­nyi színésznőt vezethetnék vissza az önbe­csülés útjára, hány haldoklónak ígérhetném meg, hogy Greta Garbót is odaviszem az ágyához... Sajnos, mindebből már semmi sem lehet. Későn ébredtem rá, hogy mi lett volna igazi életcélom. De ráébredtem. Köszönöm, dr. Kildare! (—á) A tisztaság fél egészség, fis ráadásul gusztus is. fis hol kellene nem is a fél, de az egész egészséget hirdetni a legjobban? — természetesen a gyógyszertárakban ahol éppen a betegségek ellen, az egészség védelmében kaphat az arra rászoruló medicinát. Nos, az egri belvárosi gyógy­szertárak kirakatai különö­sen a Dobó téri, inkább arra alkalmasak, hogy elriasszák még a haldoklót is, mintsem hogy bizodalma legyen a be­lül receptre beváltható egész­ségvédő szerek iránt. Ízléstelen és értelmetlen faládikák, tégelyek, napszitta papírosok, gusztustalan „füg­göny” és mindenütt por és por és piszok. Egy gyógyszer- tár kirakatában, a város szí­vében — 1965-ben. De ugyanez volt a „kirakat” a Dobó téren 1964-ben, s ha az emlékezés nem véges, akkor azt megelőzően is. A Széche­nyi utcai gyógyszertár kira­kata nem annyira a tisztaság, mint inkább az értelem el­len vét. Kirakat, amiben évek, sőt évtizedek óta egy szobordíszes mérleg hirdeti a leleményt, s amelyben meg* fakultan, soha senki által nem olvasva és nem buzdít- tatva buzdít három tábla is nadragulya —, beléndek —• gyűjtésre. Nevetséges, vagy hogy in­kább felháborító, hogy pont olyan „üzlet”, ahol a higié­nia, a precízség. a tisztaság, egyszóval a gyógyászat leg­főbb orvossága,. a prevenció is hivatva lenne propagálni, enyhén szólva is gusztusta- lanságával tűnik csak ki. Évek óta! Az arra járóban naiv ábrán­dok kelnek: mi lenne, ha ügyes, okos, „alkalmi” kiál­lításokat rendeznének ezek­ben a kirakatokban. Tablók, fényképek, plakátok, hogyan védekezzünk a náthajárvány ellen... mit jelent a gyü­mölcs gondos megmosása —• hogy csak két lehetőséget em­lítsünk az egészségügyi pro­paganda ezernyi lehetőségei közül. De ha erre sincs módi vagy kedv. akkor két cserép virág és tiszta kirakat is megteszi! Ha megteszik! (gyurkő) Egész évben, dolgozunk ér­te. Egyikünk tudatosabban, más kissé gépiesen. Az egyik üzem kiemelkedő eredménye­ket ér el, a másik kevésbé di­csekedhet ezzel. De egyvala­miben mindnyájan hasonlí­tunk egymásra. Ezekben a na­pokban mind gyakrabban kér­dezgetjük, hogy less-e nyereségrészesedés. mikor és mennyit fizetnek. A nyereségrészesedés felosz­tásáról tárgyalt kedd délelőtt a Mátraalji Szénbányászati Tröszt két vezető beosztású dolgozója. Miről esett a leg­több szó? Először is arról, hogy a szénbányászati trösztök kö­zül a Mátraalji érte el a legna­gyobb eredményt. Tehát biz­tos, hogy az üzemek dolgozói megkapják a megérdemelt anyagi juttatást. Igaz, a mi­nisztérium még nem hagyta jóvá, hogy a tröszt átlagosan hány napi bérnek megfelelő összeget fizethet, de rövide­sen ez is megtörténik. Vajon igazságos lenne, hogy minden­ki egyformán részesüljön be­lőle? Nem. Az egyen]ósdi ebben az esetben a legnagyobb igaz­ságtalansághoz vezetne — ezt tükrözi az üzemi tanácsok ha­tározata. A gépüzemben bi­zottságot választottak, amely egyénenként vizsgálja a be­tegség, tanulmányi szabadság, vagy egyéb okok miatt távol levők jogosultságát Egyénen­ként döntenek, hogy kinek mennyi béralapot és táppénzt vegyenek figyelembe, amikor Kitűnő nem jötték. Galago­nya szeme könnyes volt, léptei óvatosak, hogy bármikor elsza­ladjon, ha agonizálni kezdek, mert Gala­gonya gyermekkora óta nem szerette, ha agonizáltak körülöt­te. Odalépett az ágyamhoz és halkan, részt vevően megkér­dezte: — Haldoklunk, öreg fiú, haldoklunk? — Még nem — sut­togtam rémülten, mert a kérdés és hangja arról tanúsko­dott, hogy Galagonya gondolatban már a nekrológomat fogal­mazza. — Még nem? Majd fogsz. De na ijedj meg, azt te már úgy­sem tudod. Egysze­rűen elveszíted az eszméleted, a többi már az orvosok és a temetkezési vállalat dolga — nyugtatott meg, hogy könnyeim szivárogni kezdték és nagyon sajnáltam fi­atal éltemet. — És biztos, hogy meghalok?... Ügy nézek lei? — kérdez­tem reménykedve. — Biztos. Ügy né­zel ki. Jobb, ha bele­nyugszol, öreg fiú... Mit kínlódnál annyit? — De hiszen az or­vosok ... azok azt mondták, hogy két nap múlva mehetek haza — villant fel bennem a remény és fel akartam ülni gyor­san ... Galagonya viszanyomott: — Ülve csúnya meg­halni ... Maradj csak. Az orvosok?! Elsősor­ban nem értenek hoz­zá. nekem elhiheted, másodsorban csak fi­noman fejezték ki, hogy legfeljebb két napod mm bátra.,. MÍPÜMG 3 1965, április U csütörtök állni: minek jöttek? Maradtak volna otthon! ök azonban tudták, minek mentek, tudták, hogy az em­beri agyakban nehezebb helyé­re rakni a gondalatokat, mint lucskossá izzadt ingben aratni kiszáradt torokkal egész nap. Az ellenforradalom idején saját munkatársai közül néhá- nyan ott a műhelyben, köny- nyen odadobták az éles szava­kat. Forrtak az indulatok, volt, aki elvesztette józan ítélőképes­ségét, de Prunyi Béla a régi társak összefogott erejében bí­zott akkor is. Amikor fegyvert kellett kézbe fogná a proletár­hatalom védelmében, egy pil­lanatig sem késlekedett. 1959-ben a tsz-szervezés he­tekre lekötötte. A cipészek a Püspökinek nevezett városrészt kapták. Három hétig vitatkoz­tak, érveltek a makacsabbak- kial. Az eredmény nem maradt el. Az átszervezés után sem jöttek pihenőnapok: a szövet­kezeti mozgalom megerősítése sok energiát kívánt. Ma ott áll a kis üdét pultja mögött Prunyi Béla. kötény- nyél a nyakában, üzletvezetői minősítésben. — PANASZRA NINCS okom. Elégedettek vagyunk. A feleségem dajka az óvodában, Kati lányom Abasáron a női fodrászrészleg vezetője, Béla dam pedig az általános iskola hetedik osztályába jár. Nem panaszkodhatunk. Amire szük­ségünk van, az megvan. Egyszerű ember, a párt egy­szerű harcosa Prunyi Béla. Közkatonaként kezdte a mun­kásmozgalmat, sarzsit nem ka­pott soha. Nem is vágyott rá. Dolgozott, ahol és amikor a párt megbízta. A jól végzett munka sikere éltette és élteti ma is. G. Molnár Ferenc sem voltam. Fel sem tűnt, hogy odajártak rendszeresen Hege­dűs János, pék, Cserjés Imre, postás, Orbán István, köszörűs és Szentgyörgyi János, ma a Dimotrov Tsz tagja, ők élnek még a régiek közül. Beszélget­tek, csak azt láttam. Nem is nagyon érdekelt, nem gondol­tam még akkor a pártra. Az­tán internálták az apámat. A felszabadulásig négyszer. Ekkor kezdtem eszmélni. A felszabadulás után két évig a földosztás körüli munka töltötte ki az idejét. Nem volt ez seni olyan egyszerű. Még alig vonult el a front Gyön­gyös környékéről. Prunyi Béla társaival a közeli falvakat jár­ta. Karácsondon nagygyűlést hívtak össze az iskolába. Egyet­len napirend volt: kié a juss a földhöz. A gyűlés nem sike­rült, az akkor még szabadon ficánkoló reakció valósággal botrányba fullasztotta. Egy hétnek kellett eltelnie, hogy minden rendben megtörténjék. ÉVEKIG .TÄRTAM később falura népnevelő munkát vé­gezni. Nemcsak agitáltak, fi­zikai munkát is végeztek, ami­re éppen szükség volt. A ci­pészmesterséget tanult gyön­gyösi pártmunkás kapát fogott, aratott és minden egyebet csi­nált. 1952-ben még azzal fo­gadták őket Encs-pusztán, ami­kor a búzatáblába be akartak A KIS CIPÉSZMÜHELY pultja mögött találtam Prunyi Bélát, kötényben, ingben, a számlákat ellenőrizte. Sűrű, fekete haja, vastag szemöldöke komorrá tenné, ha nem volna állandóan valami láthatatlan, vidám vonás az arcán. Fürge mozgású olaszos temperamen- tumú, középkorú férfi. A ktsz Vachott Sándor utcai üzleté­nek vezetője Gyöngyösön. Nagyon sokan ismerik, mert ez a középtermetű férfi mindig ott volt az elmúlt húsz évben, ahol valamit tenni kellett a nagy családért. Amikor a vá­ros felszabadulása után néhá- nyan hozzáfogtak az első párt­szervezet létrehozásához, már ott volt 6 is közöttük édesapjá­val együtt. Innen indultunk el kezdet­ben, hiszen Prunyi Béla neve is szerepel a Lenin képével dí­szített emléklapon, amit azok kapnak, akik a pártnak húsz éve már aktív harcosai. Harcos: ez a kifejezés méltán megilleti mindannyiukat. Volt a húsz évnek olyan szakasza is, ami­kor az agitáló szó hetyett a védelem fegyvere lett a fősze­replő. — Apámnak a Menház utca 6. szám alatt, a mai Donovár utcában volt műhelye. Itt kez­dődött — gondol vissza a múlt eseményeire Prunyi Béla. — Negyvenben még húszéves JOGÁSZAINKÉT EGERBEN a Munka törvénykönyvének módosításáról kozásban értették meg, de a kellő jogpropaganda már meg­hozta a maga gyümölcsét: a dolgozók megismerték a módo­sítások elé tűzött célt és külö­nösen azt az indokolt szem­pontot, hogy a kialakult hely­zetben a munkajog módosított szabályai a jól dolgozó, válla­lathoz hű munkavállalókat ré­szesítik előnyben és megfelelő rendelkezésekkel nevelni kí­vánják az úgynevezett „ván-, dormadarakat”. A munkajog módosításaival kapcsolatosan az ankét rész­vevői behatóan foglalkoztak és vitakérdéseket vetettek fel. Hozzászóltak az új rendelkezé­sek problémáihoz többek kö­zött dr. Egri Károly, dr. Baj­nok Jenő, dr. Sóti László, dr. Rédci László, dr. Gyulavári Endre, Ruttkai Vilmos, dr. Iíol- ma Géza és dr. Kozma Jenő. A fontos munkajogi rendel­kezéseket, a mindennapi gya­korlati élethez kapcsolódó mun­kajogi problémákat tárgyaló ér­tekezletet dr. Fiilöp Andor, a Magyar Jogász Szövetség He­ves megyei. Szervezetének el­nöke, a megyei bíróság elnöke rekesztette be. Zárszavában hangsúlyozta, az egységes jog- alkalmazás fontosságát és a mó­dosított munkajogi szabályok helyes gyakorlati alkalmazását. (j. a.) A Magyár Jogász Szövetség Heves megyei Szervezete, az Egri Megyei Bíróság és a me­gyei főügyészség, ügyészele, bí­rák, ügyvédek és vállalati jog­tanácsosok részére szerdán dél­előtt az Egri Megyei Bíróság épületében a Munka Törvény- könyvének módosításával fog­lalkozó munkajogi ankétot rendezett. Az ankétot dr. Gyulai László megyei főügyész nyitotta meg. Az 1965. január 1-én életbe lépő munkajogi rendelkezések­ről szóló előadásában dr. Deák László, a Legfőbb Ügyészség általános felügyeleti osztályá­nak vezetője ismertette azokat az időszerű jogpolitikai és gaz­dasági kérdésekkel is összefüg­gő feladatokat, amelyeket az új munkajogi rendelkezések­nek kell megoldandók. A sajtó­ban már ismertetett főbb válto­zásoknak gazdaságpolitikai in­dokolását is adta dr. Deák László, utalva arra, hogy a fej­lődés átmeneti időszakában, az adott gazdasági helyzetnek megfelelően és a fejlődésből adódóan szükségszerű tenniva­lók figyelembevételével kellett a munkajogi kérdések módosí­tásáról intézkedni. Szólott arról, hogy az év első heteiben—hónapjaiban a dolgo­zók a módosításokat nem min­denütt és nem minden vonat­tus megérdemelt-e? Ami a fiatalok bemutatójá­nak színvonalát illeti, meg­állapíthatjuk. nem érte el a várakozás szintjét. Egyedül a gimnázium irodalmi színpa­da kapott arany fokozatot Két világ című összeállításá­ért. Este már minden jobban sikerült. A benevezettek kö­zül csupán négy szám ma-! radt el. A MÁV Kitérőgyár-; tó ÜV, az Egyesült Izzó, a Városi Művelődési Ház és a Fegyveres Erők Klubja mel­lett a gimnázium és a zene­iskola indult a vetélkedőn. A színvonallal is elégedettek; lehettek a nézők, akik zsúfo­lásig megtöltötték a művelő-' dési ház nagytermét. Ha az érdek! Mást lehetne minősí-' teni, feltétlen az arany foko­zatot kellene a közönségnek juttatni. Bár az arany így sem volt kevés: Buda György' szavalata, a Fegyveres Erők; Klubjának tánccsoportja, va-; lamint táncdalénekese, Fe-I hér Zsuzsa, a művelődési; ház tánccsoportja és Komen- czi Bertalan klarinét-szólója részesült ilyen értékelésben. 1 Nem irigyeljük a zsűrit a; vasárnap délelőtti kínos per­cekért. A tanulság viszont kéé zenfekvő. ■ tes> ­? Betegen feküdtem ía kórházi ágyon, az \ orvosok szerint volta- f l-éppen már kutya l bajom sincs, de mit \ értenek ahhoz az or­vosok. Én tudom, hogy ; beteg -vagyok, talán í súlyos is és idegesít, i hogy esetleg még ' meg is halhatok. A > koporsó, szűk, kes- 5 kény és engem meg ’ tud őrjíteni, ha nem > mozoghatok kedvem > szerint. Feküdtem hát ; és sajnáltam magam, ■ mert a kutya se saj­> nált, valószínűleg I azért, mert már tel­> jesen felesleges volt l engem sajnálni, min­> den bizonnyal olyan I stádiumban voltam. hogy a családomat l sajnálták már. > Ajtó nyílt és G<üa- ; gonya lépett be olyan ; arccal, hogy rögtön > azt figyeltem, jön- l nek-e a háta mögött ■a koporsóval? Még Az Íróasztalodat At-X veszem, jó...? ? — Jó — lihegtemj- és éreztem, hogy hül-X ni kezdek. — Azt hiszem, aX nyereségrészesedés is 7. rmagasabb lesz, mert f a te részed is szét-t osztásra kerül... —x mondta Galagonya. 4 — Magasabb leszt hörögtem és éreztem.fr hogy a hideg már ar derekamig ér... ’X — Na, megyek, X öreg fiú... Halj meg szépen... A törülkO-X zödet és szappant ? majd én használom| — állt fel Galagonyát röhögve. j. — Mit röhögsz raj-4 lom, egy haldoklón? — sikoltottam félj utoljára... 4 — Április l —X mondta Galagonya est. elrohant. Csuda jó tréfa volt ff Ma temettek! X team * felosztják a részesedést. AM igazolatlanul hiányzott, attól a nyereségrészesedés felét von­ják le. De a többi üzemben 25 százalékot vonnak le egy iga­zolatlan hiányzásért. Egyik- másik férj könnyelmű hiány­zásáért nem sújtják túlságosan szigorúan a családot? Huszonöt, vagy öt­ven százalék levonás legyen egy igazolatlan mulasztás bün­tetése? A gépüzemrtől ennek felülvizsgálatát kéri a tröszt- bizottság és a gazdasági veze­tés. De azok is kevesebbet ér­demelnek, akik gyakran el­késnek. A legjobbak, azok] akik miniszteri kitüntetésben részesültek, a nyereségrészese­désből 10 százalékkal többet kapjanak, mert a miniszteri kitüntetéssel nem jár pénz. Az üzemek egy része, pél­dául Ecséd és a gépüzem, tar­talékolásról nem gondoskodott. Ne feledkezzenek el erről* mert jutalmazásra, vagy a sportkör támogatására év köz­ben is szükség van. A Mátraalji Szénbányászati Trösztnél korábban egységes álláspont alakult ki, hogy aki fegyelmezetlenséget követ el és ezért szóbeli vagy írásbeli feddést kapott, annak hány százalékkal csökkentsék ré­szesedését. Rózsaszentmárton- ban következetesebb, nagyobb munkafegyelmet akarnak, ezért növelik a csök­kentés összegét. Vagy talán be­látták, hogy év közben enyhe büntetéseket alkalmaztak? De joggal felmerül a kérdés, hogy Visomtán miért akarják csök­kenteni a büntető levonások összegét. A nyereségrészesedés annak a vállalatnak és üzemnek jár, amelyik a tervezettnél jobb eredményt ért eh Alkalmas módszernek bizonyult, hogy a figyelmet a gazdaságos terme­lésre irányítsa. A takarékos­ság a vezetőknek, munkások­nak egyaránt kötelessége és érdeke. De az említett példák mutatják, hogy a nyereségré­szesedés felosztásának módja eredményesen felhasználható a munkafegyelem javítására. ;Kinek-kinek munkája, maga­tartása és fegyelmezettsége döntse el, hogy mennyi nyere­ségrészesedést kapjon. F. I». Ki és mennyi nyereségrészesedést kap ? Húsz év közkatonája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents