Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-29 / 100. szám

A legendáshírű *xovfet hadvezér sajtóérlehczlete» FAZEKAS ANNA: Május elsején Reggel korán kelek én, a fényes május elsején. Sietve mosdok, készülök, a kávéhoz le sem ülök, hajam tükörnél is simább. Utunk a városon visz át. Kezemben fürtös orgonák. A gyárba kísérem a mamát, ott várnak ránk a többiek. Az udvart víg zaj tölti meg. \em morcos senki, — bár korán keltek fel. Kérdik: — Kiskomám, velünk tartsz? Ez derék dolog! Fejünk felett zászló lobog, s földszagú szél lengeti. Arany napfény melengeti. Ha nagy leszek, s már dolgozom, fiam majd én is elhozom, s oly boldog lesz a kislegény, mint én, ma, május elsején. A varánskalap Jóskával csodálatos és egyben tanulságos dolog történ Egy reggel édesapja szélesszalagos, zöld színű kalapja le­esett a fogasról. Jóska meglátta, gondolt egy nagyot és fel­tette a fejére. Persze a kalap rögtön a fülére csúszott. — Olyan vagyok, mint az apám — kacagott meglepetten. — Csak egy kicsit még nagy ez a kalap. Ha olyan va­mok, mint az apám, akkor egy napra felnőtt is lehetek — kapott észbe. Alighogy ezt kimondta, furcsa dolog történt vele. Mintha álomba merült volna. Aztán meg nagyon erősnek érezte magát, az ing és a kabát hirtelen szűk lett rajta. — Hűha! — rebegett egy kicsit megszeppenve —, ez egy varázskalap. Talán még a kívánságomat is teljesíti? Kala­pom, kedves kis kalapom, segíts nekem — mondta. A kalap perdült egyet a fején, amiből Jóska arra követ­keztetett, hogy kívánsága máris teljesült. Felvette a kabát­ját, aztán kilépett az utcára. Először az jutott eszébe, hogy neki ma nem kell iskolába menni, mivel felnőtt lett. Ezért a községháza felé irányította lépteit. Nagy meglepetésére a községháza elölt emberek ücsörögtök, akik lelkesen fogadták őt: — Végre! — kiabálták — megjött Jóska, a mi tanács­adónk! — Mi a baj? — kérdezte Jóska felnőttesen —, miben segíthetek nektek? Mondjátok csak gyorsan! — Nincs semmi baj — válaszolták az emberek — csak azt kellene kiszámítani, hogy hány facsemetét szállítsunk ki a határba. Tudod, a tavasszal minden két és fél méterre szeretnénk ültetni egy-egy facsemetét, pontosan tíz kilomé tér hosszúságban. Jóska a fejéhez kapott, ott vc-n-e a kalap? Mert most azon a sor, mivel Jóska igen gyengén állt az iskolában szám­tanból. Forgatta a fején a varázskalapot, de bizony az semmit sem súgott. így aztán, hogy szégyenbe ne maradjon, papirt és ceruzát fogott, majd számolni kezdett. Biztos, hogy ti rögtön azt mondanátok: a tíz kilométert, ami tízezer méter, elosztjuk két és fél méterrel, s akkor ösz- szesen négyezer facsemetére van szükség. Igenám, de Jóska szegény, mint tudjuk, hadilábon állt a számolással, és elő szőr négyszáz facsemetét mondott, aztán meg nyolcszázat. Az emberek csak elégedetlenkedtek. — Nem vagy te biztos c. dolgodban, Jóska! — mondták. — Nekünk pedig pontos válasz kell, mert nem akarunk hiába dolgozni. Hát akkor kihez forduljunk? — kérdezték az em­berek most már ügyet sem vetve Jóskára. Bizony, a varázskalap ebben a dologban csődöt mon­dott. Nem segített Jóskának, aki óvatosan elkullogott szé­gyenében. Szaladt haza és lelcapta féjéről a kalapot. Abban a pillanatban felébredt, a kisszéken, mert mindezt szeren­csére csak álmodta. Nagyon megkönnyebbült, hogy a valóság­ban nem történt meg a varázskalap história. Gyorsan az órára pillantott, s látta, hogy elmúlt háromnegyed nyolc. Kapta magát és szaladt az iskolába. Aznap nagyon oda­figyelt a. számtanórán, s úgy hírlik, hogy az eset óta — bár erről kevesen tudnak — Jóska egymás után kapja az ötösö­ket számtanból is. G. S. • • Kedveskedj! — Ügyeskedj! rát műanyaggal bevont drótból készítsétek. Végül a második rajzunkon egy könnyen elkészíthető kar­ton fényképtartót láthattok. Ez annyira egyszerű, hogy a minta után varrással, vagy ragasztás­sal egy délután befejezhetitek. Jó munkát kíván Kati néni Május első vasárnapja az édesanyáké, őket ünnepeljük „anyák napján”. A titokban készített kis ajándékok a leg­kedvesebbek, ezért lássunk munkához. A tavaszi nagytakarítás során aok műanyag doboz üresedik meg. Szép virágvázát készít­hettek a „Mos 6” és az „Álba” doboz aljából. Kb 3/4 részét ollóval levágjátok és a szélét kicakkozzátök. Díszíthetitek papírcsíkokkal, vagy — amint első rajzunkon látjátok — né­hány egyszerű öltéssel. Az üveg kupakjából pedig virágokat lehet csinálni a mel­lékelt rajz szerint. Ugyanígy felhasználhatjátok a mézes fla­kon felső részét is. A virág szá­AAA/V\AAA/V. 2 MíPVJSÍG 1965. április 39., csütörtök Az idén nyolcadszor megren­dezett sarajevoi nemzetközi sakkversenyen jól szerepelt Forintos Győző nemzetközi mester, aki az erős versenyben 16 részvevő közül az 5. helyen végzett és több nagymestert megelőzött. Egyik sikerült játszmája a következő: KIRÄLYINDIAI VÉDELEM Forintos R. Bogdanovics (Jugoszlávia) 1. d4, Hf6 2. c4, g6 3. Hc3, Fg7 4. e4, d6 5. Hge2, — (Je- ney F. magyar mestertől szár­mazó eredeti változat, amellyel Forintos már több győzelmet aratott) 5.—, 0—0 6. Hg3, e5 7. d5, c6 8. Fe2, cd:, 9. cd:, a6 10. a4, — (Nemcsak akadályoz­za b7—b5-öt, hanem előkészíti a vezérbástya esetleges átdo­bását a királyszárnyra a3-on és a 3. soron keresztül) 10. — Hbd7 11. h4, h5 (Máskép vilá­gos játszik h4—h5-öt, veszé­lyes támadással a megnyíló h-vonalon) 12. Fg5, Vb6 13. a5?!, Vd4? (Sötét hosszas gon­dolkodás után végül is lemond a gyalognyerésről, ami va­lószínűleg jobb volt A vezér ugyan veszélyes helyzetbe ke­rül, de végül is b8-on éppúgy menedéket talál, mint a játsz­mában, azzal a különbséggel, hogy sötétnek gyalog előnye van) 14. Vc2!, Vc5 (Fenyegetett 15. Fe3, Vb4 16. Ba4 vezérfo­gás. A sötét vezér nem találja a helyét) 15. 0—0, Kh7 16. Bfcl, Vc7 17. Vd2, Vb8 (Szerény hely a legerősebb báb számára, de fenyegetett 18. Hb5 és 19. Hc7) 18. Ha4, Hg8 19. Ba3!, Ff6? (Valamivel jobbnak látszik 19. —, Fh6, míg 19. —, b5 fel­szabadítás! kísérlet már nem megy 20. ab:, Hb6: 21. Bb3! tisztnyerés miatt. Most érde­kes tisztáldozat következik, amely ugyancsak előfordult már Forintos mester játszmái­ban.) i, , i i 20. Fh5:ü, b5 (Az áldozat elfo­gadására 21. Ve2! jön, erős tá­madással. Sötét tisztjeinek egyrésze távol van a király­szárnytól, nem vehet részt annak védelmében, ez tette le­hetővé az áldozatot.) 21. ab6:, Hb6: 22. Hb6:, — (Itt is szá­mításba jött 22. Bb3, amire sötétnek nem lett volna más választása, mint a vezéráldo­zat 22. —, Ha4: 23. Bb8:, Bb8:- cal) 22. —, Vb6: 23. Fe2, Fd7 24. Bcal, Fb5 25. Ff6:, Hf6: 26. Fb5:, Vb5: 27. Vg5!, — (Az elő­ző cserék még érezhetőbbé tették a sötét királyállás gyen­geségét.) 27. —, HgS 28. h5!, Hh6 29. hg:+, fg: 30. Hf5ü, — (Ez az újabb tisztáldozat dön­tő erejű. 30. —, gf:-re 31. Bh3! nyer) 30. —, Hf5: 31. ef:, Bf5: (Sötétnek nincs választása, te­hetetlen a sok fenyegetés el­len) 32. Bh3+, Kg7 33. Ve7+, Bf7 34. Bh7+!, Kh7: 35. Vf7:+, Kh6 36. Ba3!, Ve8 37. Bh3-h Kg5 38. Bg3+ sötét fel­adta, a matt védhetetlen. Flórián Tibor , nemzetközi .mester Konyev marsall a fasiszta Németország fölött aratott győzelemről MOSZKVA (MTI): A szovjet honvédelmi mi. nisztérium, a külügyminiszté­rium és az újságíró szövetség sajtóértekezletet hívott egybe a hitleri Németország fölött aratott győzelem 20. évfordu­lója alkalmából. Leonyid Zam- jatyin, a szovjet külügyminisz­térium sajtóosztályának veze­tője megnyitó szavai után Ivan Konyev marsall, a Szov­jetunió kétszeres hőse tett nyilatkozatot. Konyev marsall történeti áttekintést adott a Szovjetunió Nagy Honvédő Háborújának egyes fázisairól, vázolta a szovjet—német front főbb csa­táinak lefolyásét. Hangsúlyoz, ta, hogy a szovjet fegyveres erők viselték az egész háború alatt a fasiszta Németország elleni harc fő terhét Elmon­dotta, hogy a keleti front kö­tötte le állandóan Németország szárazföldi erőinek több mint kétharmadát. A szovjet had­erő több mint 600 fasiszta hadosztályt semmisített meg, vagy ejtett fogságba, a nyugati szövetségesek mindössze 176 néniét hadosztályt. A keleti fronton 62 000. a nyugati fron­ton 37 000 német repülőgép pusztult el. A legendáshírű szovjet had­vezér kitért a partizánmozga. lom sikereire majd vázolta a szovjet hadsereg győzelmének világpolitikai kihatásait. Konyev marsall készségesen válaszolt az egybegyűlt újság­írók kérdéseire. Elmondotta, hogy a Szovjetunió 20 millió embert veszített a háborúban, tízmilliót a hadsereg és tíz­milliót a polgári lakosság kö­réből. Kitért a szövetségesek háborús együttműködésének kérdéseire, a szovjet és ameri­kai harcosok elbai találkozójá­ra, amelynek személyes része­se volt. „Akkor az amerikaiak őszinte elragadtatással beszél­tek a békéről, arról, hogy ki kell zárni a népek életéből a háborút. Ki gondolt volna ar­ra. hogy ez a hatalmas Ameri­ka húsz év múlva szégyenletes háborút vezet majd a kis vietnami nép éli®?” Nyugati tudósítók érdeklőd­tek Sztálin háborús szerepéről, majd megkérdezték, hogy Zsu- kov marsall részt vesz-e a május 9-i díszszemlén. Konyev válaszában utalt ar­ra, hogy Sztálinnak, mint az Állami Honvédelmi Bizottság elnökének és a szovjet hadse­reg főparancsnokának volt bi­zonyos pozitív szerepe az el­lenség fölötti győzelem kivívá­sában, azonban a háború előtt és a háború első felében tevé­kenységében voltak hibák és tévedések, amelyekről a kato­nai irodalomban egyébként megfelelő értékelést már ad­tak. Ami Zsukov marsallt illeti, aki a háború alatt az első be- lorussz front parancsnoka, majd az ötvenes években egy ideig honvédelmi miniszter volt, Konyev marsall elmon­dotta. hogy „a szovjet kor­mány nagyra értékelte érde­meit Kimagasló hadvezér volt, de nem volt mentes bi­ŰJ-DELHI (MTI): Az indiai—pakisztáni határ­harcok kérdéséről az indiai parlamentben tartott vitában felszólalt Sasztri miniszterel­nök. A miniszterelnök — nyugati hírügynökségek beszámolói alapján — nyílt agresszióval vádolta Pakisztánt. Közölte, hogy a pakisztáni csapatok olyan indiai állásokat támad­tak ' meg, amelyek a határtól 8—10 kilométerre fekszenek in­diai területen, azaz már nem a vitatott térségben. Sasztri nem hagyott kétséget afelől, hogy a Leverték azt az államcsíny- kísérletet, amely Bosch elnök hatalmának helyreállítását tűz­te ki célul. A légierő és a haditengeré­szet folytatta Santo Domingo középületeinek bombázását. A légierők élén Wessiny Wessin tábornok áll, ő szegült szembe először a hatalomátvételi kísér­letnek. A szerdára virradó éjjel a Santo Domingo közelében lévő katonai táborból a főváros felé zonyos fogyatékosságoktól. Je­lenleg nyugdíjban van, Moszk­vában él, és mint minden szov­jet ember, nyilván ő is meg- ünnepli a fasiszta Németország fölött aratott győzelem 20. év­fordulóját.” Egy kérdésre válaszolva Ko­nyev marsall rámutatott, hogy nem Hitler katonai hibáiban kell keresni Németország ve. reségének fő okát. „Bárki más vezette volna a német fasiszta hadigépezetet, e gépezet akkor sem kerülhette volna el a szét­zúzást.” Konyev marsall méltatta a Varsói Szerződés szervezeté­nek fontosságát. „Jó szerző­dés, nyugodtan csatlakozhat­nak hozzá” — íegyezte meg a jelenlevők derültsége közepet­te­helyzetet rendkívül komolynak tartja és úgy látja, hogy az ál­talános konfliktus veszélye fennáll. India és Pakisztán — mondta — történelmi forduló­ponthoz érkezett. Sasztri hangsúlyozta, India hajlandó arra, hogy tűzszünetet rendeljen el a Kutch-térségben úgy, amint ezt a baráti orszá­gok sürgették, de — fűzte hoz­zá — készen állunk az alternatí­vára is, s ha szükséges, minden erőforrást az ország területi in­tegritásának megvédésére, a határok megvédésére fordítunk. indultak a puccs-ellenes kato­nai alakulatok. Heves csatáro­zások zajlottak le. A Bosch* pártiak kemény ellenálóst ta­núsítottak, nem bírtak azonban a túlerővel. Wessiny Wessin és a mögöt­te álló erők az éjszaka folya­mán bevonultak Santo Domin- góba és átvették a hatalmat. Első intézkedésként az ország új „erős embereként” fölbuk­kanó Wessin, statáriális álla­potot vezetett be. Sasztri az indiai—pakisztáni konfliktusról Megbukott a dominikai puccskísérlet A Mátraaljai Szénbányászati Tröszt jövője HÚSZ SZABAD ESZTENDŐ van mögöttünk. Olyan évek, amelyék alatt kiálltuk a Pró­bát. s joggal lehetünk büsz­kék rá. Munkánk, g eredmé­nyeink mellett dolgozó népünk élénk figyelemmel kíséri gaz­dasági terveink alakulását, de különösen szem előtt tartja egy-egy iparágnak a megyén belüli fejlődését. Ezért kerüL nek most papírra a Mátraaljai Szénbányászati Tröszt tervei, elgondolásai is. amelyekkel áttekinthető képet kívánunk nyújtani a tröszt életéről, fej­lődéséről, jövőjéről. Hazánk természeti és gazda­sági kincsei sokrétűek, de nyers­anyagokban. főleg energiahor­dozókban nem kielégítő. He­ves megye földrajzi, geológiai adottságai előnyösnek mond­hatók, mivel megyénk számos természeti kincsével hazai vi­szonyokhoz mérten gazdagnak tekinthető. A megye területén az ércek, nemesércek mellett számottevő mértékben talál­hatók energiahordozók is, mint olaj és nem kis mérték­ben hazánk egyik fő energia- hordozója, a szén. A mátna-bükkaljai llgnitte- rület, amely az Alföld északi peremén, az említett hegysé­gek déli lábainál fejlődött ki, nagy része megyéink területére esik. és bányászati szempont­ból viszonylag kis mélységek mellett, több művelésre alkal­mas lignittelepünk van. ahol nem egy esetben csak pár mé­terre a föld felszíne alatt, pl. Gyöngyös-Visontán. Az eddig felbecsült szénvagyon több milliárd tonnát tesz ki, mely. nek a geológiai nehézségek miatt azonban csak töredék része bányászható ki. A LIGNITTERÜLET, illetve ezeknek a fiatalkori széntele­peknek a léte már évtizedek óta ismert volt. de a szénva- gyon nagyságát, tényleges el­helyezkedését és ezen belül a bányásekodással kitermelhető mennyiségét a még jelenleg is folyó kutatások fogják végle­gesen tisztázni. Megyénkben a felszabadulás és főleg az államosítás ered­ményeként elsőként gyorsan megindult a 120 megawattos lőrinci erőmű építése és a kap­csolódó célbányászat, a pető- fibányai lignitbányászat: Pe. tőfi-altáró. Rózsa, Szűcsi, majd később az ecsédi üzemek fej­lesztése. Ezzel egyidejűleg fej­lődött ki a Gyöngyös környéki lignitbányászat is. Rövid pár év után 600—800 vagon termelés jellemezte a bányászkodás sikeres fejlődé­sét Különösen bizonyítani sem kell, hogy népgazdaságunk fej­lesztése szempontjából az 1950-es évék elején megindult korszerű bányászat — mind az energiahordozók termelésének növekedése, mind a villamos, energia-termelés fejlődése szempontjából. — milyen je­lentős volt Ez a bányászat azonban nemcsak a népgazda­ság fejlődését szolgálta haté­konyan, de megyénk politikai, társadalmi és gazdasági fejlő­désére is nagymértékben kiha­tott. Fokozta és meggyorsította iparosodását, a termelő tévé. kény se* korszerűsítését ég szolgálta a szocialista politic kai-társadalmi és gazdasági feltételeik gyors megteremtését. Annak ellenére. hogy ered­ményeinkre büszkék lehetünk, mégis azt kell mondanunk, hogy mind a természeti, mind a gazdasági lehetőségeinket csak szerény mértékben ak­náztuk ki. Az így kialakult bányászat ugyanis hazai viszonylatban élenjárt a műszaki fejlesztés a korszerű technológiák alkal­mazását illetően és gazdasági mutatói sok szempontból or­szágosan is a legjobbak közé tartoznak, de ennek ellenére, a nagyobb mértékű fejlődést, a szükségszerűen még jobb gazdasági mutatók elérését több tényező gátolta. Például a munkaerő hiánya, a geoló­giai nehézségek. a vízveszély, a tűzveszély, és a többi. TRÖSZTÜNK, a Mátraaljai Szénbányászati Tröszt, a me. gye lignitbányászatának fele­lős gazdája, amely már az elő­zőekben is számos nehézséget, és komoly problémát oldott meg sikeresen: a gépesített gyors vágathajtást, a gépesített szállítást, a gépesített fejtési p á n cél pa j zs-bi ztosí tást. Fel­mérve a tennivaló nehézsége­ket, újabb nagy lépést igye. kezett tenni a fejlődés útján azáltal, hogy a hagyományos föld alatti bányászkodássaj. szemben, új bányaművelési módként, már az 1950-es év elejétől vizsgálta a külfejté_ ses. teljesen gépesített, ügynél vezett külszíni bányaművelés bevezetésének lehetőségeit Ez az a bányaművelési moáj

Next

/
Thumbnails
Contents