Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-29 / 100. szám
Éljen és erősödjék dolgozó népünk szocialista nemzeti egysége! lar- ban van birtoka — lakóteleppé ■net fejlesztette, és Í’szak-Londont két nagy ilos -Lí domb uralja, a Hampla- stead- és High Gate. A kettő *tte között fekszik a Maitlandpark bá- Road, a közvetlen közelben tak van egy harmadik park is a is- primrose Hill. Innen lelátni ba a londoni állatkertre, és mesz- a sze azon túl a városra. Ide ér- járt sétálni később Lenin. Szerették ezt a helyet Marxék is. » Dea Marx család kedvenc ki- els rándulóhelye a Hempstead m* Heath. Az 1871-és Francia Kommün * bukása után ide menekült két "8~ francia forradalmár vette el Marx két lányát és így a 0 Lounguet és Lafargue csala- dokkal együtt, meg a harma“• dik lány férjével Aveling dr- “■ ral jártak Marxék vasárnapon- !rt ként a Heath-re. Csatlakozott hozzájuk Liebknecht és más ?• barátok is. Bejárták a domb- es oldalakat, betértek az azóta la valóságos várkastéllyá kiépí- et tett vendégfogadóba, „Szalma ™ Jakab” kocsmájába egy pohár , ’ sörre és ott, ahol ma betonko- szóróba zárt vízimedence állj m lelkesen hódoltak kedvelt já- 53 tékulcnak, a „szamaragolás- nak”. Az angol hagyomány- tiszteletnek köszönhető, hogy n Haeth-nek ma is egyik ncve- zetessége az a néhány csacsi, h amelyekkel ifjabb és öregebb n vállakozó szellemű kirándulók játszanak a köréjük gyülekezők harsány nevetése és bizta- >- tása közben. A Maitlandpark-Road-i ház- ban halt meg Jenny Marx, és nem sokkal utána követte a * sírba férje is. A Highe Gate-i ■ domb alján temették el őket n Eleanor lányukkal, Harry ~ Longuet unokájukkal és ház* ‘ tartási alkalmazottból család- s taggá lett hűséges kisérőjük- s kel, Helena Demouthal együtt. * A Marx családi sír közelében .• nyugszik egy szerb forradal- ’• már, Dusán Popovic; ő fordí1 totla szerb nyelvre a „Tokét . ' A sírt díszítő szobortól az an- f goi filozófus, Herbert Spencer ‘ sírkövére látni. Spencer egész _ életében harcolt Marx ellen. i A sírját ma észre se ven- i nék, ha nem jönnének i mindennap a látogatók a hála i és a szeretet virágaival a világ i minden tájáról Marx Károly * sírjához. Patkó Imre V\\\\\\\\\\\\\\\^^ A Mátraaljai Szénbányászati Tröszt országos tröszt, és így feladatát képezi az országban lévő összes külfejtés irányítása. A megyén kívül jelenleg is működnek az országban kisebb külfejtések és a távlatban szereplő új külfejtéses területetek kutatását és előkészítését is a tröszt végzi. Így Heves megye területén Nagyréde—* Gyöngyös környékén folynak jelenleg kiterjedt kutatások, melyek szintén igen kedvező eredményeket mutatnak. A megyén kívül Bükkábrány környéke a másik súlypont, ahol a földtani kutatók nagy menyiségű, külfejtéssel művelhető lignitet találtak és a nép- gazdasági tervek szerint erre a lignitvagyonra a gyöngyösinél lényegesen nagyobb kapacitású hőerőművet telepítenek a Gyöngyösi Hőerőmű üzembe helyezése után. A Mátraaljai Szénbányászati Tröszt a megye életének igen fontos gazdasági bázisa és jelentősége még növekedni fog. A tröszt székhelye a tervek szerint Gyöngyösre települ át, ahol az irodaépületen kívül a dolgozók részére nagy számú lakást is építenek. A külfejtéses bányászat fejlődése nagymértékben hozzájárul a megye iparosításához, de kiha- ;ással lesz megyénk kulturális is társadalmi életének alakú- lásár<i is TERVEINK MEGVALÖSlTASA nemcsak a bányászok, leves megye lakosságának, de íz egész ország lakosságának íz életszínvonalát is emelni lógja. Baják István, a Mátraaljai Szénbányászati Tröszt «. igazgatóhelyettese. _____ a rangú jó, vagy rossz ügyért h en, coló üldözötteknek. Sok nér isi, emigráns élt akkoriban itt , a csakúgy, mint ma, a hivata be szervek éber figyelme és a ik, kosság udvarias közönye ve ak őket körül. Az idegenek jobl ot, ra egymás között barátkozl it- és csak közvetlen szakmai a meretségi körök nyitották —, ik. nyitották — meg számukra 10I szűkebb-tágabb kaput a ti m. saséletbe. a- Marx előzőleg már kétss m járt Angliában, egyszer Eng 34 vendégeként, másodszor a Ko; lt, munista Liga Kongresszusi ;y Ekkor bízták meg őt és Enge rt a Kommunista Kiáltvány m< a szövegezésével. / A Dean-street-i lakásb 1- temette el Marx hárc ** gyermekét. A legfiatalab Franciska kétesztendős kor; a ban halt meg. Édesanyja ezé 52 írta róla egyik levelébe „Nem volt pénzünk bölcsőr n amikor megszületett”, — egy közelben lakó franc emigránstól kértek kölcsön k fontot, amikor meghalt. Mai akkor „külföldi tudósító” vol a New York Tribune-nak kü >- dött cikkeket. De ezekkel nei n keresett annyit, hogy eltarts k népes családját. Engels tám< s gatása biztosította a későbbiek H ben, hogy Marx nyugodta •t dolgozhasson az innen alig ni gyedóra járásra fekvő Britis u Museum könyvtárában. Iye “ körülmények között készültei a a „Tőke” első kötetei. ’ 1855-ben Marxék rövid idő * re kirándultak a Démont Ro _ adra, Camberwell kerületbe ’ amely korábban a város szé , lén feküdt. Egy barátjuk kül 1 földre utazott és átengedte ne ' kik a lakását. 1856-ban aztál elhagyták a Soho-t és átköltöz ,J tek Észak-Londonba, a Ken * sington kerületbe. Ez ma i; ’ proletárok és nagyrészt színei ! bőrű bevándoroltak lakta sze ' gényebb negyede Londonnak ’> Grafton Terrace 9, majd 46 1 szám alatt éltek. Az utóbbi háj ' erősen megkopott első eme- ' létének egyik szobájában égj ■ öreg nyugdíjast találtunk, akinek fogalma sincs arról, hog> 100 esztendővel ezelőtt ki bérelte az ő lakását. 1868-ban innen költöztek át Marxék a Maitlandpark-Roadra. Ezt s környéket azóta a tulajdonos — Angliában a leggazdagabb az a földesúr, akinek Londonnő községek környékén fellelhető. A Thorez külfejtés területén a nyitási munkálatokat már megkezdtük. Egyelőre kis és közepes nagyságú berendezésekkel készítjük el azt a nyitó- árkot, ahová 1967-től kezdve korszerű, nagy gépeket fogunk beállítani a további munka vitelére. Ezek a gépek marótárcsás és merítékláncos kotrógépek lesznek igen nagy teljesítménnyel. A szállítás teljes egészében szállítószalagon történik, beleértve a termelt szénnek az erőműbe történő szállítását is. A Thorez külfejtés beruházási programját a Gazdasági Bizottság jóváhagyta. Ennek értelmében az elkövetkezendő ivekben Visonta környékén igen nagy munka indul meg a külfejtés megvalósításának ériekében. Megváltoztatjuk a 'elszíni vizek folyásirányát, átépítjük az úthálózatot, új vas- itat építünk és a területen élépítjük a külfejtés üzemel- ' etéséhez szükséges műhelye- , let, raktárakat, szociális épü- . eteket és irodaépületet. j UGYANEZEN A TERÜLE- , ’EN épül fel az erőmű az üze- [ leltetéshez szükséges bérén- t lezésekkel együtt. A külfejtés , lettartama a program szerint t 994-ig tart és ez alatt az idő ^ latt 510 millió köbméter fe- i őréteget mozgatunk meg és a :rületről közel 100 millió ton- i a szenet termelünk ki az erő- \ iű céljára. Ezek a számok ér- a íkeitetik az elvégzendő mun- a a nagyságát és ennek alapján f igáimat lehet alkotni arról, agy a megyében meginduló unka és beruházás a megye 'ész gazdasági életére is ha- i ssal lesz. Időközben a Detk - Tódebrő környéki szénva- 'on termelése is meg fog kez- ídni, tehát a környéket a kül- jtés teljesen át fogja alakí- ni. A sírt, ahol nyugszik, és a '1 High Gátéi temetőb asz- könnyű megtalálni. A töm; Ta- kőhasábhoz tapadó bronz-fej íz a mindig friss virágok, a kő Élet- vésett felirat arról tanúskod gaz- hogy a filozófusoknak nemes iko_ magyarázniuk kell a világ sak hanem meg is kell változü t. niuk. Tízezreknek ismerős sok hely. naponta sokan felkeres, áll Annál kevesebben tudják, h ink élt Marx Károly Londonba és Pedig itt töltötte életének n 53,8 gyobbik felét: 31 éves koráb; a hajózott át a Csatornán és ítá- esztendőn át 8 lakásban é iek dolgozott, itt temette el néj íré- gyermekét és feleségét, itt já ko. vasárnaponként kirándulni nk, csodaszép Hampstead Heathi k a Londonban nagyon közel kerü s7_ tünk Marx személyes életútj; nak állomásaihoz. ■re" Igaz, csak iránytűvel lehet tízmilliós világvárosban < életút nyomát követni. A Lói doni Városi Tanács általába H nem takarékoskodik a kis k< rek, kék táblácskákkal, ami B lyek a híres emberek lakóh« 3 lyeit jelölik. Azt sem mondha E nám, hogy csak angol államiéi ■ fiák, költők, állatbarátok és jc P tékony nagyurak kapnak ilye W kis táblácskát hajdani lakásai §1 falára. Hampsleadben lakom c m a szomszédságomban ilyen tát K la mutatja: ebben a házban él » I Sigmund Freud. A Heath-en a szelíd lengés at évszázados fákkal benőtt szép séges, nagy park felé sétálv. §» látni a házat, amelyben Rabin É dranath Tagore lakott, de Mar: 1 lakóhelyét nem jelöli tábla. A 1 Angol Kommunista Párt ki I adott egy útikalauzt és ez a: i egyetlen iránytű Marx london I tartózkodási helyeinek felkere 1 séséhez. Már két országban ette as 1 emigránsok keserű kenyerét ; ú fiatal forradalmár, Kari Marx | amikor a porosz önkény elűzte hazájából. Párizsban és Briusz | szélben töltött öt esztendőt és az 1848-as forradalmak bukása | után telepedett meg Lomdon- I ban. 1849 augusztusában érkezett ide, rövidesen követte őt felesége és három gyermeke. Chelsea-ban kaptak kétszobás I lakást az Anderson-street 4. I számú házban. T o n d o n akkoriban töi J relmesen semleges volt I és éppen ezért kedvelt mene- < dékhelye lett minden rendű és .\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\x\>*\\\\\ k AZ ECSÉDI KÜLFEJTÉS a i- Mátravidéki Hőerőmű célbá- ■- nyája, minden termék az erőit műben kerül felhasználásra és ;- a külfejtés befejezésének idő- - pontja megegyezik az erőmű ■- kiöregedésével. Ugyanakkor az í ecsédi külfejtést használjuk fel : arra, hogy kikísérletezzük a l korszerű gépek kezelését, kapa- _ citásának növelését és azokat a •, hazai gyártású szállítószalago- . kát, amelyek a jövőbeni nagy külfejtéseknél igen fontos feladatot fognak ellátni. Az elmondottakból látható, • hogy az ecsédi külfejtés ered- : menyei és a népgazdaság részére hozott haszna igen figye■ lemreméltó és igazolta azt a he- , ; lyes döntést, hogy a Mátra, : 1 Bükkalján lévő óriási mennyi- j ségű lignitvagyon nagy részét j külfejtéses termeléssel célsze- . rű leművelni. j A párt és kormány energiafejlesztési programja a távlati í időszakra azt tűzte ki célul, hogy hazánk az 1 főre eső vil- lamosenergia-termelésben eléri J; az előttünk járó fejlettebb or- . szágokat. Ennek érdekében az J országban jelenleg meglévő * erőműi kapacitásnak a többszö- 1 rösét kell megvalósítani. Ennek a programnak egy része a Vi- 3 sonta község mellett felépítés- n re kerülő hőerőmű és azt ki- d szolgáló külfejtéses bányaüzem, é amelyet a közelmúltban nevez- 1 tek el az elhunyt nagy francia a kommunista hazafi emlékére d Thorez külfejtésnek. t< A tervek szerint az erőmű n; kapacitása 600 megawatt lesz, n ötször nagyobb a Mátravidéki Erőműnél, amelyből a Visonta k, községet környező szénvagyon fc 400 megawatt tüzelőellátását h( fedezi. 111 TOVÁBBI KUTATÁSOK van- ef nak folyamatban ez utolsó 200 tá megawatt tüzelőanyag bázisá- és nak biztosítására. Az eddigi g3 kutatási eredmények alapján de ez a szénvagyon a visontai kül- fe; fejtéstől keletre Detk és Tódeb- ta Park a domboldalon rá fedezet. Becsüljük meg és jó gazda gondosságával has nősítsük azt. amink vdn. T; karékoskodnunk kell, de ez feladat egyik fele. A közéle ben takarékoskodjunk és ga: dálkodjunk is, vagyis takarék! san gazdálkodjunk mert csa így szolgáljuk a közérdeket. A szükségszerű megszorításé után is 136 millió forint á Heves megyében tanácsain rendelkezésére szociális é egészségügyi célokra, 163, millió forintot költhetnek kultúra kincseinek gyarapító sára. Ha a követelményeknél megfelelően nemcsak takaré koskodnak, hanem takaréko san gazdálkodnak tanácsaink ha valóban jó gazdái lesznek j gondjaikra bízott anyagi esz közöknek, akkor ebben az év. ben is nagyot léphetünk előre F. L. elszámolás, éle még inkább megkövetelendő a gazdaságos végrehajtás. Megfontoltan, gondos mérlegeléssel szabják meg a fejlesztés sorrendiségét. Elengedhetetlen, hogy növekedjék a vezetőik és a beosztottak erkölcsi és anyagi felelőssége. A hivatali apparátus és a választott tisztségviselők váljanak a rájuk bízott anyagi eszközök őrzőivé és gondos, jó gazdájává. A kórházak, iskolák, óvodák és internátusok ellátásánál aligha kell különösebb megszorításokat tenni. De azt jó lenne felülvizsgálni, hogy a berendezések é® a felszereié, sek valóban jól szolgálják-e rendeltetésüket, gondosan tárolják és a óéinak megfelelően használják-e azokat. Ne csak azzal takarékoskodjunk, amire szültség lenne, de nincs Az idei költségvetés tárgyi lásánál az országgyűlés 1 gyelembe vette a népgazda sí egyensúlyának és a következe te.s takarékoskodásnak köv< telményeit. Mivel Heves m< gye költségvetése az állarr költségvetésnek egy rész« szükségszerű hogy tanácsain gazdálkodása az országos cél kitűzéseknek megfeleljen. A általános takarékosság diktál ta, hogy az eredeti előirányza tot 31,4 millió forinttal csők kentsék és véglegesen 435,i millió forinttal hagyják jóvi heves megye tanácsainak 1965 évi összesített költségvetését. Honnan, miből lehetett 31,< millió forintot megtakarítani' Az egyik lényeges tétel abból adódott, hogy a múlt év novemberében betöltetlen állásokat, összesen 113-at, zároltak. vagyis ezekre a munkakörökre egyelőre új emberekei nem lehet felvenni. A kikül. detési költségeket és a repre. zentációt tíz százalékkal, az állóeszíközbeszerzést és a kisebb építkezések előirányzatát 15 százalékkal kell csökken, teni. Jogos a kérdés, hogy vajon a kisebb összeg elegendő lesz-e, vagy a lakosság igényei és a feladatok szenvednek csorbát? A megyei tanács végrehajtó bizottsága az év elején intézkedési tervet készített a kormányhatározatokban megállapított feladatok meg. oldására. Alapvető célkitűzés, hogy a meglevő anyagi eszközöket a legfontosabb feladatokra összpontosítsuk. Ha ezt a megyénél és a községeknél is betartják, akkor a legfontosabbakra futja a költségvetésből. Termópzelesen takarékoskodnunk kell, de nem minden áron. hanem következetesen és ésszerűen. A papír- és a telefonköltséggel is takarékoskodni kell, de a tanácselnöknek arra is legyen gondja, hogy ha a tetőn lecsúszott, vagy összetört egy cserép, azt idejében, addig pótolják, amíg a kis bajból nagy kár nem származik. Ahol beruházást. vagy felújítást elkezdtek, azt minél előbb fejez, zék be. Ha építkezésről, vagy beszerzésről van. szó. fontos, hogy szabályszerű legyen az I AVWWWVVVWWWVWWWWWWWWWWwwv i A tanácsok ne csak takarékoskodjanak, hanem takarékosan gazdálkodjanak is A7 irloi 3-Ä1 tcűidsrxx+Ao 4-A».rw. -1 - ■* z : vei és további szénterület i bekapcsolásával 1980-ig át! - gosan napi 600 vagonos t< melésre kívánja ezt a termeli« fokozni. Az új feladat a me i növekedett mennyiségi term lés biztosítására, további k< szerű berendezéseket szerzüi be, korszerűsítjük a hírközié az energiaellátást és a szállít vonatkozásában teljes mérté ben átállunk a hazai gyártá 1200 milliméter hevederszéle ségű szállítószalagok alkalm zására. A következőkben néhány je lemző számadatot ismertetek i eddigi eredményekről. 1S64. év vegéig 5 577 000 tor na szenet termeltünk ki i ecsédi külfejtésből, amely töt mint egymillió tonnával töbl mint az előirányzat volt. Az el hez tartozó letakarítás sorá megmozgattunk közel 17 milli köbméter földet és ez a meny nyiség kereken 6 millió köbmé terrel volt több az előirányzott nál. 1957—1964 év között eltel időben a külfejtés a tröszt tér nyelésének 30,4 százalékát biz tosította, amelyen belül 1957 ben a tröszti termelés 0,4 száza lékát adta a külfejtés, 1964. év ben pedig több mint 60 száza lékát. önköltség vonatkozása ban a külfejtés és a mélyműve. lés közötti önköltség-különbözet alapján a fenti időszak alat kereken 460 millió forint nép- gazdasági megtakarítás jelentkezett. A nagyméretű termelésnövekedés ellenére a külfejtéses technológia lehetővé tette aj isszüzemi teljesítmény nagymértékű növekedését és 1964- ben már a külfejtés termelé- íenységi mutatója a mélyművelési mutató négyszerese volt. \ külfejtés működése következtében a tröszt fajlagos bá- íyafa-felhasználása —, melynek íagy része köztudomásúlag im- lortból származik — közel egy- larmadára csökkent. ecsédi külfejtés II. ütemén« megvalósítását. Ez az ütei 1959. január 1-ével kezdődő és az első ütemben terveze 100 vagon/nap maximális ki pacitással szemben kb. 20 év< élettartamra napi 300 vago kapacitást irányzott elő. E nagyobb, mint amire bármel eddigi föld alatti bányaüzer valaha is képes volt hazánkba: A II. ütem megvalósításáho további szénkutatást végeztek amelynek alapján közel 1 millió tonna kitermelhető szén vagyont mutattak ki a fúrás adatok. A nagyobb mennyiségi termelés biztosítására külföld ről a meglevőknél korszerűbl gépi berendezéseket importál tunk. A fedőréteg, valamint i termelt szén szállítása telje; egészében a legkorszerűbbnél mondható szállítószalagé»; technológiával történik. Az időközben jelentkező országos szénigény azonban azt kívánta, hogy a betervezett napi 300 vagon termelést már az Ecséd II. ütem ideje alatt jelentősen túllépjük és így az Ecsédi külfejtésnek már 1962- ben el kellett érnie a napi 300 vagon, 1963-ban a napi 400 vajon, 1964-ben pedig a napi 500 vagon termelési szintet. Ezzel íz ecsédi külfejtés nemcsak az »rszág első, nemzetközi színvo- íalat is megütő külszíni bá- íyaüzeme lett, hanem az or- izág legnagyobb termelést biz- osító üzeme is, amely egyma- ta többet termelt naponta, nint pl. az egész egykori Pe- őfi-altáró, Rózsa és Szűcsi izemnek együttesen. És amien- lél is lényegesebb, közel 50 zázalékkal kisebb önköltségei. AZ ÍGY ELÉRT ERED- IÉNYT kívánja tovább fokoz- i az Élesed III. ütem, mely jvábbi új gépek beszerzéséarneüy mellett a legkisebb lét. számmal, a munkafolyamatok maximális gépesítésével, mondhatjuk a legjobb gazdasági mutatójú termelést lehet ma biztosítani. Az 1950. elején megkezdett külfejtési kísérletek ugyan még nem hozták meg a kívánt és várt eredményt, elsősorban műszaki felkészültség hiánya miatt, de az 1957-ben meginduló külfejtéses tevékenység rövid idő alatt már számottevő eredményt hozott. Az 1957. november 7-én, az ecsédi külfejtésből elindult első szénszállítmány lett a forrása annak a szénfolyamnak, amely ma mér napi 500 vagon és pár éven belül napi 1500— 2000 vagon mennyiségben árad az erőművek kazánjai felé. Itt említjük meg, hogy az egyébként alacsony, 1500—2000 kcal/kg értékű lignitnek termelési önköltsége a mélyművelési bányászkodás mellett még a legkorszerűbb technológiák alkalmazása esetén sem volt rentábilis, míg a külszíni bányászkodás ennek elérését tette lehetővé. Ez indokolja elsősorban az új művelési mód s zorgalmazását. AZ ECSÉDI KÜLFEJTÉS letakaritási munkái 1957 tavaszán kezdődtek. A letakarítást a korábban más földmunkát Végző gépekkel végezték. Meglehetősen nehéz körülmények között történt a külfejtés beindítása, mert a völgy, ahol a munkálatok megin«iultak, az év nagy részében víz alatt állt. Ennek ellenére 1957. november 7-én az első szénszállítmány a bányából elindult. Ezt követően azután megindult a folyamatos széntermelés. Már a kezdeti gaz«iaságossági vizsgálatok olyan kedvező eredményt mutattak, hogy az ország gaz«iasági vezetői elhatározták a további fejlesztést, az
