Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-27 / 98. szám
Éljen a szocializmust építő magyar nép! a művezető éljen is jogaival Korszerű iskola — modern technika Műszaki és termelési tanácskozásokon sokszor halljuk, hogy a művezető, a termelési egység, a műhely, gépcsoport, vagy a műszak vezetője. Nemcsak mondjuk ezt, de négy hónapja kormányrendelet is szól erről. Vajon a jogok és a kötelességek érvényesülnek, élő valósággá vált az, amit a szavakban hangoztatunk és a törvény is szentesített? A megye két különböző részén, a Selypd Cukorgyárban és a Bélapátfalvi Cementgyárban vizsgáltuk ezt. A munkásokat közvetlenül a művezető irányítja. Selypen a forgácsoló gépeket, a kazánházat, a nyersgyártást, az elektromos részleget, a műszereket és a gépeket a művezetőkre bízzák. Főleg nekik kell ügyelniük arra, hogy a nap minden órájában, minden rendjén menjen a gyárban. A művezetőnek kell észrevenni, meghallani és meglátni, ha valahol baj van az emberrel vagy a géppel. Jogos és logikus követelmény a kötelességek és a jogok egysége. De mi történt a rendelet megjelenése óta? Változtatták-e az ügyrendet, a vállalat igazgatója, a felsőbb gazdasági és műszaki vezetők kezdeményezték-e, hogy a kötelességeket és a jogokat megosszák? Gyáron belül változott-e az irányítás rendszere? A kérdésekre adott válaszok bizonytalanok. Pedig a rendeletet olvasták. Nem is vitatják, hogy a termelés lényege ott dől el, ahol a művezető a parancsnok. Selypen az egyik műszaki tanácskozáson az igazgató ismertette a rendelkezést. A kormányrendelete* legépelték és kiadták a műhelyekbe. De már nem történt. Maradt minden a régi szokás szerint. Bélapátfalván sem tettek többet a rendelet ismertetésénél. Selypen két művezető is elmondotta, hogy átnyúlnak a fejük felett. Az igazgató vagy más vezető helyettük, sokszor tudtuk nélkül intézkedik. A szándék helyességét nem lehet kétségbe vonni. De az intézkedés hatása a szándéktól függetlenül alakul. A felesleges gyámkodással nemhogy növelnék, de kisebbítik a művezetők önállóságát. Kedvüket szegik, rászoktatják őket, hogy csak parancsra cselekedjenek. Pedig sok kár származik ebből, mert az igazgató, a főmérnök, vagy a termelési osztály vezetője mennyi időt tölthet a három műszakos üzemben ? Mennyi mindent nem vehetnek észre és milyen sok esetben nem intézkedhetnek. De ha a felsőbb vezető azzal törődik, ami a művezető kötelessége, marad-e ideje és energiája az elemző munkára, az egész gyárat átfogó és hosz- szabb időre kiható alapvető intézkedésekre? Ügy véljük, mindenütt változtatni kell azon a rossz szokáson, hogy egyesek beosztásuknál egy fokkal alacsonyabb munkakörben dolgozzanak. De ha hibát és mulasztást lát az igazgató, ne intézkedjék? De igen, ez kötelessége. Ám előbb hívja oda a művezetőt. Kérdezze meg, hogy ő nem látja azt, amit más észrevett? Adott-e utasítást, ellenőrizte-e annak végrehajtását? Ha az igazgató előbb megbeszéli, aztán a művezetőnek és nem közvetlenül a munkásoknak adja ki az utasítást, akkor nem történnek ellentétes intézkedések és a művezető felelősségével nő a tekintélye is. Igazat kell adnunk annak a művezetőnek, aki arról beszélt, hogy a műhelyben a közvetlen „parancsnok” döntse el, hogy szakmai tudása és gyakorlata alapján ki alkalmas a villamosműhelybe, vagy a kazánházba, tehát a művezetőnek legyen beleszólása a munkások felvételébe. A művezető adja ki a munkát. Minden gyárban akad jó és kevésbé kellemes munkahely. KI hogyan látja el feladatát? Vajon nem joggal feltételezhető, hogy a művezető ezt jobban tudhatja, mint a központi irodában dolgozó vezetők? Tehát a munkavezető reális javaslatot tehet, hogy melyik munkás érdemel béremelést, vagy jutalmat. Mégis, Selypen és Bélapátfalván ma még inkább kivételnek számít, hogy a vezetők igénylik és figyelembe is veszik a termelés közvetlen parancsnokénak javaslatát. Pedig nem kellene attól tartani, hogy a művezetőnek nincs segítsége az igazságos döntéshez. Selypen a villamos részleg már a szocialista műhely címért küzd. A művezetők egy-egy emberöltőit töltöttek el a gyárban és a brigádon belül az emberek ismerik egymást, sohasem rejtik véka alá véleményüket Ha a művezetőket nem szoktatják önállósághoz, ha az ügyrend és a felsőbb vezetők nem követelik meg a jogok és a kötelességek gyakorlását, csodálkozhatunk -e azon, hogy a kellemetlen feladatokat áthárítják? A legutóbbi fizetésnapon történt Selypen, hogy két mészrakó munkás kiment a gyár területéről és a kantinban alaposan a pohár fenekére néztek. Fegyelmit indított a művezető? Nem, mert ez az igazgatóra tartozik. De tud erről az igazgató? Nem. Pedig a művezető azt mondta, hogy egyik-másik ember rontsa a fegyelmet, mások rovására lóg és kihúzza magát a munkából. A termelés érdeke és a rendelet szelleme azt követeli, hogy az igazgató több jogot biztosítson a művezetőknek. De a művezetők ne csak jogaikkal, hanem kötelességeikkel is éljenek. Ezt követelje meg, de segítse is elő az igazgató. Dr. Fazekas László NAPONTA TALÁLKOZUNK a megjegyzéssel, hogy a kar, amelyben élünk: a technika, a gépek korszaka. Mindennapi életünket a munkában, a háztartásban, a művelődésben és a szórakozásban a gépek mind nagyobb térhódítása jellemzi. A hangos- és a diafilm, a magnetofon, a lemezjátszó, a rádió és a televízió útján könnyen elérhető gépi hang- és képinformáció már társadalmi méretekben általános, könnyen hozzáférhető. Érthető, hogy ma már gyermekeinknek is természetes igényévé vált. Az iskola, ha lépést kíván tartani a fejlődéssel és a korszerű igényekkel, ezeket az eszközöket az oktató—nevelő munkában szintén nem nélkülözheti. Az Iskolarádió több. az Iskolatelevízió egyéves múltra tekinthet vissza. Megkezdődött a reform-tantervek- nek megfelelő hangos és diafilmek, hanglemezek és magnószalagok készítése. Gyöngyös városi tanácsának KERESD NÉGYSZÁZ FORINTOS KÉSZÜLÉKKEL megg Atolhatjuk a villanymotorok LEÉGÉSÉT — HOGYAN KELL HIDRAULIKUS FELRAKÖT SZERELNI A HOFFERRA? Minden alkalommal jelentős időkiesést és tetemes kárt okoz, ha egy üzemben valamilyen hiba miatt leáll a meghajtó villanymotor. A gyakori hibák okait kutatva a szakemberek megállapították, hogy a villanymotorokat túlterhelik, a motorok az üzemi hőmérsékleten túl melegednek és bekövetkezik a tekercsek leégése. A villanymotorok leégésének közvetlen oka.rendszerint az, hogy kimarad egy fázis. Ilyen esetekben az automata kapcsoló nem vált le, mert éppen az a fázis marad ki amely a kapcsoló működését nem befolyásolja. Szeri TClés gyöngyösi villany- szerelő csoportvezető egy olyan készüléket szerkesztett, amely nemcsak a fázis kimavégrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén tárgyalta a művelődésügyi osztály jelentése alapján: milyen az általános iskolák korszerű segédeszközökkel való ellátottsága, hogyan használják fel a pedagógusok a rendelkezésre álló eszközöket az oktató—nevelő munkában. A jelentésből kitűnt, hogy a város belterületén lévő valamennyi iskolában és Mátrafü- reden van már televízió, rádió, magnetofon, lemezjátszó és diavetítő. Egyik-másik eszközből már kettő Is. Elismerésre méltó, hogy a rendelkezésre álló eszközöknek mintegy felét: négy televíziót, több rádiót, magnót és lemezjátszót társadalmi erőkből, a szülők és a tanulók társadalmi munkájából és anyagi segítségéből biztosították az iskolának. Állami és társadalmi forrásból jelenleg 42 korszerű technikai segédeszköz áll a város nevelőinek rendel- ke zésére. Á VÉGREHAJTÓ BÍZOTTAZ ÚJAT! radása, hanem az összes előforduló üzemzavar esetére megvédi az értékes motort a tönkremenéstől. Az automata kapcsolót helyettesítő készülék fény- és hangjelzéssel, kikapcsolással, vagy az összes eddigi kombinációval figyelmeztet a veszélyre. A készülék nemcsak jelez, de ki Is kapcsol, ha a villanymotor a megengedettnél jobban felmelegszik és mindaddig kikapcsolja az áramot, míg az az üzemi hőmérsékletre le nem hül. Ügyszintén megakadályozza a további üzemelést, ha fáziszavar keletkezik. A készülék megbízható, de meg kell jegyezni, hogy ha kikapcsol, annak okát szakember derítse ki. A készülék előállítási költsége mindössze négyszáz forint, a nagyobb teljesítményű motoroknál a bevezetése feltétlenül indokolt. Szeri Illés újítását — amelynek rajzát a Gyöngyös, Vöröshadsereg út 57. szám alatti központi műhelyben lehet beszerezni — egy éve eredményesen alkalmazzák a csányi takarmánykeverő üzemben. p. e. SÄG örömmel vette tudomásul, hogy az ellátottság jobb a megyei átlagnál, bár az igények már ezen is túlnőttek. Ezért tervszerűen kívántuk továbbfejleszteni az iskolák ellátottságát, bár jelenleg a legfőbb feladat a már meglévő eszközök tudatos, tervszerű és gazdaságos felhasználása. A tanév folyamán a művelődésügyi osztály minden Iskolára és nevelőre kiterjedő felmérést végzett a jelzett eszközök alkalmazásáról. A hiányosságok feltárása mellett a legbiztatóbb eredmény az, hogy az iskolákban lévő valamennyi ilyen, működőképes eszközt használják. Alkalmazásuk azonban korántsem általános. Nagy különbségek tapasztalhatók a nevelők és még az azonos feltételekkel dolgozó iskolák között is, A felmérés hasznosnak bizonyult. Felkeltette a nevelők érdeklődését és felelősségérzetét, ráirányította az iskolavezetés figyelmét a szemléltetésnek erre a területére, városi szinten segítette a tisztánlátást, módot adott a legfontosabb teendők megjelölésére. A végrehajtó bizottság osztályunk ilyen irányú elgondolásait megerősítette és megfelelő határozatokat hozott. Például: az idei költségvetési keretből két, nagy képernyős televíziót, két hordozható lemezjátszót, öt nappali diavetítőt és 4500 forint értékben diafilmet, magnószalagot szerzünk be. A SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS keretében és külön szervezett eszközkezelői tanfolyamokon felkészítjük a pedagógusokat az eszközök eredményes használatára. A szakfelügyelet és a módszertani munkaközösségek bevonásával fokozatosan kidolgozzuk az egyes tantárgyak „audió-vizuális tanmenetét”, feltüntetjük ebben az egész tanévre vonatkozóan a korszerű technikai eszközök komplex alkalmazásának lehetőségeit. Tudjuk, hogy a gépek nem helyettesíthetik az embert. A pedagógust is csupán segíthetik a munkájában. Ésszerű alkalmazásuk ezt a munkát korszerűbbé, hatékonyabbá teheti. Élnünk kell a lehetőségekkel. Fejes János, tanulmányi felügyelő-XXXXX'XXXXVvXXXXXV3^NÄVVXXXX\XXXXXXXXXXX'XXXXXVXXXXXXXXXXXXXXX'XXX\MKO.XX\NS>XC'XCe,XVX.\\\XX\XXX'S^XXV>SXSXSM^XXXXVCi> Lenin a nemzetközi kommunista mozgalom eszmei-politikai irányvonaláról mind a belső, mind pedig a külső ellenséggel Megyvenőt évvel ezelőtt jelent meg Le- min nagyszerű alkotása: „Baloldali ság“ — a kommunizmus gyermekbetegsége. Ez a mű tartalmazza a (kommunista világmozgalom eszaned-politikai Irányvonalát. A kommunista pártok Lenini irányvonala magában foglalja a gazdasági-politikai viszonyok reális felismerését, tartalmazza az osztályharc fejlődésének objektív irányát, a közvetlen és a távolabbi célok megjelölését, kiemeli azokat az eszközöket és módszereket, amelyek biztosítják a forradalmi célkitűzések sikeres megvalósítását. Lenin művének valamennyi gondolatát egyetlen cikk keretében nem lehetséges a teljesség igényével elemezni. Éppen ezért, csupán néhány legjelentősebb résszel foglalkozunk. Főleg azokat a lenini tételeket emeljük ki, amelyek napjainkban is különösen aktuálisak. Lenin nagy figyelmet szentel az októberi forradalom nemzetközi jelentőségének elemzésére. Ennek során kifejti, hogy az októberi forradalom „egyes alapvető vonásainak a szó legszorosabb értelmében kell nemzetközi jelentőséget tulajdonítani, azaz olyan értelemben, hogy nemzetközi érvényűek vagyis, történelmileg elkerülhetetlen, hogy nemzetközi méretekben megismétlődjön az. ami nálunk történt.” Ezzel kapcsolatiban röviden érintjük a szocialista forradalom közös törvényszerűségeit. A szocialista forradalom általános törvényszerűségei közül a legfontosabbak a következők: — a szilárd munkáshatalom megteremtése, a szocialista demokrácia állandó fejlesztése; — a munkásosztály társadalomvezető szerepének biztosítása, a kommunista párt irányító tevékenységének érvényesítése; — a munkás-paraszt szövetség szüntelen erősítése, a proletárdiktatúra gazdasági és politikai alapjainak fejlesztése; — az alapvető termelési eszközök társadalmi tulajdonba vétele, a tőkés magántulajdon és kizsákmányolás megszüntetése; — a népgazdaság tervszerű fejlesztése és a népjólét állandó emelése; — a szocialista iparosítás végrehajtása, a munkatermelékenység színvonalának rendszeres fokozása; — a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a mezőgazdasági termelés növelése; — a kultúrforradalom következetes végrehajtása. a szocialista ideológia uralkodóvá tétele; — a nemzeti elnyomás minden formájának megszüntetése, a nemzetek egyenjogúságának biztosítása; — a szocializmus vívmányainak védelme szemben; — a szocialista internacionalizmus szüntelen fejlesztése, a nemzetközi kommunista mozgalom eszmei, politikai és cselekvési egységének állandó erősítése. A szocialista forradalom általános tőr- " vényszerűségei konkrét módon érvényesülnek. Ezért feltétlenül szükséges az adott helyzet mélyreható elemzése, figyelembe véve a nemzeti sajátosságokat és a nemzetközi viszonyok alakulását. Lenin ezeket írja: „Felkutatni, tanulmányozni, megkeresni, kitalálni, felismerni minden egyes országban a nemzeti sajátosságokat, a nemzeti szempontból jelleg, zetes mozzanatot, amely az egységes nemzetközi feladat konkrét megoldására, a munkásmozgalmon belül az opportunizmus és a baloldali doktrinérség feletti győzelemre, a burzsoázia uralmának megdöntésére, a tanács- köztársaság és a proletárdiktatúra megteremtésére vezet, ez a jelen történelmi pillanatban a fő feladat a vezető (és nemcsak a vezető) országokban.” A kommunista párt vezető szerepének és fegyelmének biztosításával kapcsolatban Lenin három alapvető kritériumot jelölt meg. Az első kritérium: a kommunista párt öntudatossága. a forradalom iránti odaadása, kitartása, önfeláldozása és hősiessége. A második kritérium: a kommunista pártnak az a képessége, hogy a dolgozók legszélesebb tömegeivel, elsősorban a munkás tömegekkel, de a nem pro. letár dolgozó tömegekkel is felvegye a kapcsolatot, (közel kerüljön hozzájuk és bizonyos mértékig egybe olvadjon velük. A harmadik kritérium: a kommunista párt eszmei-politikai irányvonalának helyessége ég elfogadtatása a forradalmi tömegekkel. Lenin rendkívül fontosnak tartotta a kommunista párt tömegkapcsolatainak szüntelen erősítését, mert „csupán az élcsapattal győzni nem lehet”. Ennek megfelelően szétzúzta a pártdiktatúráról szóló anarchista koncepciót, de hangsúlyozta a kommunista párt vezető szerepének feltétlen biztosítását a munkásosztály harcában és a szocializmus építésében. A kommunisták feladatát abban jelölte meg, hogy „tudják meggyőzni az elmaradottakat, hogy tudjanak dolgozni köztük”, vagyis szüntelenül erősítsék a párt tömegkapcsolatait. A jobboldali elhajlást elemezve Lenin " rámutatott, hogy a boisevizmus fő ellenségé az opportunizmus. A lenini mű értelmében a nemzetközi munkásmozgalomban a fő ellenség a revizionizmus. Lenin bebizonyította, hogy a revizionizmus nem új keletű, kialakulása meghatározott osztálygyökerekre és ismeretelméleti forrásokra vezethető vissza. A revizianizmus társadalmi bázisa a kispolgárság azon rétege, amely valamilyen ok miatt pillanatnyilag jól érzi magát, elégedett a helyzetével vagy belenyugszik a sorsába. Ezek a kispolgári jelenségek igen sok formáiban nyilvánulnak meg. A revizionizmus ismeretelméleti forrása: a relativizmus elve, amely -tagadja az objektív igazságot és önkényesen értelmezi a társadalmi folyamatokat. A revizionisták tagadják a marxizmus általános érvényű tanításait, különösen a proletárdiktatúráról szóló tanítást. Ezzel a opportunista koncepcióval szemben hangsúlyozta Lenin, hogy proletárdiktatúra nélkül nem lehetséges semmiféle szocialista átalakulás. A jobboldali opportunizmus a forradalmi munkás mozgalom elárulását jelenti. Ezért a kommunista pártoknak következetes harcot kell vívniuk az áruló revizionizmussal szemben. amely különösen veszélyes a munkás- mozgalom forradalmi fellendülésének időszakában. Lenin nagy figyelmet fordított a baloldali elhajlás elemzésére. Rámutatott arra. hogy a bolsevik párt hosszú éveken át harcolt a ..kispolgári fonradalmiság” ellen, amely az anarchizmusra hasonlít és minden lényeges dologban eltér a következetes osztályharc követelményeitől. Lenin megállapítása szerint „nagyobb oktalanságot a forradalomra nézve, nagyobb kárt annál, mint. amit a baloldali forradalmárok okoznak elképzelni, sem lehet.” I enin elemzése alaP.ián megismerhetjük ■“ a baloldali elhajlás lényegét és jellemző vonásait. A szektás dogmatizmus meghatározott osztálygyökerekkel és ismereteimé, leli okokkal rendelkezik. A baloldali opportunizmus társadalmi alapja a kispolgárság azon rétege, amely meghatározott okok miatt nem érzi jól magát, elégedetlen a helyzetével, halálfélelmet érez a nagytőke nyomása alatt, vagy nem tetszik neki a proletár ears és azonnali változást igényel. Ez a kispolgári tendencia álradikális jelszavakban, türelmetlen kapkodásban, hisztérikus kitörésekben nyilvánul meg. Lenin jellemzése szerint a kapitalizmus borzalmaitól „megvadult” kispolgárság „könnyen csap át szélsőséges for- radalmiságba. de nem képes kitartást, szer. vezettséget, fegyelmet és állhatatosságot tanúsítani”. A szektás dogmatizmus ismeretelméleti okai a szubjektivizmussal és a relatív igazság tagadásával függnek össze. Ezen. az alapon fejlődik ki a kalamdorség és a kapkodás, valamint a kudarcok miatt a jajveszékelés. A szektás dogmatizmus eltekint az adott helyzet konkrét elemzésétől, koncepcióikból indul ki és gátolja a marxista elmélet fejlődését. Ezért következetes eszmei harcra van szükség a baloldali elhajlás minden megnyilvánulásával szemben, mind a nemzetközi kommunista mozgalomban, mind pedig hazánkban. Lenin mélyrehatóan elemezte az eszmei következetesség és a politikai rugalmasság gondolatát. Az előbbivel kapcsolatban szükséges kiemelni, hogy a kommunista párt politikája — elvi politika, amely kétfrontos harcot igényel. A kétfrontos harc lenini elmélete nem jelent valamiféle öncélú küzdelmet a különböző elhajlások ellen. A lenini irányvonal lényege: alkotó hűség a forradalmi marxista ideológiához. Az eszmei-ideológiai következetesség alapján politikai rugalmasságra van szükség. Ez* zel kapcsolatban Lenin bírálta azokat a „baloldali” kommunistákat, akik minden kompromisszumot elítéltek. Lenin hangsúlyozta az ésszerű kompromisszumok fontosságát. Példának említette meg a breszti bókét, amely szükséges kompromisszum volt a német imperialistákkal. Az elmélet területén azonban semmiféle kompromisszum nem engedhető meg. Ez azt jelenti, hogy a békés koegzisz- tencia nem vonatkozik az osztályharc, az ideológiai munka területére. A lenini elveknek és módszereknek ** megfelelően a Központi Bizottság legutóbbi ülésén elfogadott irányelvek tartalmazzák az ideológiai munka területén előttünk álló feladatokat. Lenin művének tanulmányozása és felhasználása nélkülözhetetlen segítséget nyújt a további teendők sikeres végrehajtásában. Dr. Földi Pál, a marxista—leninista esi ''—‘■tent igazgatója
