Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-24 / 96. szám

Napenergiával működtetett gépkocsi L / V A jégpáncél „konzervnyitói" A képen egy 1912-es személyautót látunk, amely érdekes módon egyben a jövő egyik lehetséges gépkocsi energiaforrá­sát is bemutatja. A régi modellt egy amerikai mérnök 10 640 cellából álló napelemmel szerelte fel, s a napelemeket tartal­mazó lapot a gépkocsi tetején vízszintesen helyezte el. A nap­elemek egy 72 voltos feszültségű akkumulátort töltenek, s az akkumulátor egy napfényes napi töltés után 10 órás üzemelte­tést tesz lehetővé. Az ilyen kocsiknak elsősorban napfényben gazdag vidékeken lehet jövőjük. A moszkvai atomcsend-egyezmény — és a légkör radioaktív szennyeződése Az ENSZ egészségügyi szer­vezetének jelentése szerint a légkör radioaktív szennyezett­sége 1963-ban érte el eddig legnagyobb mértékét. Az idé­zett jelentésből kiderült, hogy 1962-ben a hasadóanyagokból származó szennyezettség a csapadékkal már háromszor akkora mennyiségben hullott a Föld felszínére, mint az 1960- as és 1961-es években. Ez a szennyezettség 1963-ban elérte az eddigi maximumot. Az ENSZ-bizottság megálla­pítása szerint a szennyezett­ség mértéke 1964-ben az 1963-i harmadára csökkent. A válto­zás az 1963 decemberében életbe lépett moszkvai atom- csend-egyezménynek köszön­hető. Az még nem ismeretes pontosan, hogy a moszkvai egyezményben nem foglalt föld alatti robbantásokból mennyi radioaiktívan sugárzó anyag kerül végül is a Föld felszínére. Annyi azonban bi­zonyos, hogy a föld alatti atomrobbantások színhelyéül szolgáló régi bányákból fel­színre kerülő gázok, a leggon­dosabban végrehajtott óvó­rendszabályok ellenére is tar­talmaznak _131-es jód izotópot — az USA Nevada állambeli föld alatti robbantásainak színhelyével szomszédos Utah államban végzett vizsgálatok adatai szerint A föld egész felületén vég­zett ilyen irányú ellenőrző vizsgálatok során megállapí­tották; eddig kideríthetetlen okból az északi sarkvidéken különösen nagyarányú a lég­rétegek radioaktiv szennye­zettsége. Tímár JPáZ Magyarország területének je­lentős részét, 4 millió holdat védenek 4000 kilométer össz- hosszúságú árvízvédelmi gát­rendszereink. i Az árvizek legveszedelmeseb- j bike a kiszámíthatatlan, orvul i támadó jeges árvíz. Előfordul, hogy egészen alacsony vizállás- , nál akadnak meg a sűrűsödő, — vagy a meleg hatására felszaka­dozó „jégpárnák” — s órák alatt a legmagasabb gátaknál is ma­gasabbra duzzasztják a mögöt­tük feltorlódó vizet. Ezért különösen fontos a je­ges árvizek elleni védekezés, amelynek három fő módja van. A legfontosabb a folyók medré­nek szabályozása, hogy eltűn­jenek a zajló jégtáblákat meg­akasztó kanyarok, zátonyok, szűkületek. Ez a munka másfél évszázada folyik, s ma már fő­leg a Dunaföldvár—Mohács kö­zötti Duna-szakaszon van csak hátra. A Tiszán csak kisebb „korrekciók” szükségesek. A másik módszer az erős gátrend­szerek kiépítése, amiben orszá­gunk még Hollandiát is meg­előzte. A hátralévő teendők ha­sonlóak a folyószabályozáshoz. A harmadik módszer —ser­ről bővebben kell szólni — a jégrombolás. Két fő eszköze a jégtörőhajó és a robbantás. A jégtörőhajók a jégtáblák sű­rűsödésekor azok összeállítását igyekeznek megakadályozni, — bér a jég beállását egészen eJ nem háríthatják. Ha közeledik a jégpáncél felszakadozásának időpontja, alulról felfelé, hosz- szában csatornát nyitnak a fo­lyón. így a jégpáncél nem tud a partoknak támaszkodni, ha­marabb megindul. A már lefelé vonuló, zajló jégben ismét a ha­jók igyekeznek a torlódást el­hárítani. Robbantással az egy­másra csúszott jégtáblák alkot­ta torlaszokat igyekeznek meg­bontani. Két óve használatos egy új magyar módszer a rob­bantólyukak „fúrására”. A jég- robbantásnak: ugyanis leglas­súbb művelet a robbantóanyag számára fúrandó lyukak elké­szítése. Az új módszerrel egy, leginkább a tankelhárító fegy­verhez hasonló eszközzel „szúr­nak” lyukat a jégbe. S mind ezt néhány perc alatt A Dunán a jég legkorábban november 14-én jelent meg, és előfordult, hogy március 27-ig tartott. A jég előfordulásának valószínűsége 93, beállásáé pe­dig 56 százalékos. (Eddig tehát az idei év rendkívül kedvezően alakult.) A jeges napok átlago­san 36-ot tesznek ki évente, az olyanok, amelyeken a jég pán­céllá állt össze, 29-et. * A Tiszán már láttak novem­ber 9-én jeget, de még április 2-án is. Előfordult, hogy 150 na­hosszában i'elhasították a jeget a Duna alsó szakaszán. Nem­csak, hogy akadályozták a ve­szélyes árvizet okozó torlaszok keletkezését, de legalább 4 nap­pal megrövidítették a jeges na­pok számát. Hazánk a dunai államok egyik legerősebb jégtörő-flotil- lájával rendelkezik. Hét nagy, három kisebb és négy segéd­jégtörő áll készenlétben, — fő­Honnan származik a kukorica ? Sokat vitatott kérdés volt, hogy a perui inkák, vagy a mexikói, guatemalai tolték, az­ték, illetve maya indiánok te­nyésztették ki a kukoricát, va­lami vadon termő kezdetleges kukoricához hasonló növény­ből, vagy a kukoricával rokon euchüaenából. A vitát — úgy látszik — Mexikó javára dönti el két archeológiái lelet. Dick Her­bert 1948 nyarán Bat Cave- ban (Űj Mexikó) egy barlang­ban több egymásra rakódott földrétegben eléggé épen ma­radt kukoricamaradványokat talált: 766 db kukoricacsövet, lemorzsoét kukoricaszemeket, 7 db csuhélevelet, 10 db kuko­ricalevél részt, kukorica cí­mervirágot, stb. A legfelső rétegben talált kukoricacsövek alig különböz­nek a Mexikóban ma is ter­melt kukorica termésétől. A legalsó rétegben előkerült ku­koricacsövek — amelyek a vi­lágon a ma ismert legrégibb kukoricacsöveknek tekinthe­tők — igen kicsinyek, véko­nyak, cca 5—7 cm hosszúak. A képen láthatjuk, hogy egy a mi időnkben termeli lófogú ku­koricacsőhöz viszonyítva ez a több ezer éves kukoricacső mi­lyen kicsiny, milyen kezdetle­ges. Milyen sok munkába, fá­radságba, küzdelembe került, míg az indián őslakosság ebből a kezdetleges kukoricából ki­termelte, kinemesítette az Amerikában ma ismert kuko­ricafajtákat. Különösen feltű­nő, hogy a Bat Cave-i barlang­ban talált kukoricacsövek nagvsága, változatossága alul- jól felfelé, rétegről rétegre erősen növekszik. Kétségtelenül megállapították azonban, hogy a lelet legrégibb maradványai, tehát a legalsó rétegekben talált kukoricacsö­vek is már az emberi beavat­kozással kinemesített kukori­ca termései. Az ősi vadon te­nyésző kukoricának semmi je­le. A legalsó rétegekben talált kukoricaszemek nagyon ha­sonlítanak a mostani gyöngy­szemű pattogatni való kukori­cához, a mikrosperma típus­hoz. Az utóbbi években a kultúr­növény-kutatásnak nagy segít­séget nyújtott a fizikai kutatás. Libby kifejlesztett egy mód­szert a szerves maradványok korának meghatározására, mely a radioaktív szénizotó­pok alapján egy rendkívül ér­zékeny számláló készülék se­gítségével meglehetősen pontos időmeghatározást biztosít. Libby és munkatársainak mérései a Bat Cave-i leletre vonatkozólag kimutatták, hogy a legrégibb kukoricacsövek cca 3500 évesek. A következő rétegekben talált kukoricacsö­vek kora alulról felfelé egyre kevesebb, 2800 — 2200 — 1900 — 1700 évekre tehető. Nem sokkal a Bat Cave-i le­let felfedezése előtt Bird Peru déli részén a Chicama völgy­ben ősi primitív szántóföldi kultúra nyomaira bukkant, bab, paprika, tök, gyapot ter­melésére vonatkozó adatokkal. Feltűnő, hogy kukoricát csak a felső rétegekben találtak és csupán az északról idekerült ú. n. cupisniquwe fazekakban. Az itt talált kukoricának a ko­ra Libby módszerével megái-: lapítva csak 2600 évre tehető. Ebből Grebenscikov, a híres szovjet kukoricakutató — cik­künk adatait Grebenscikov Mais, als Kulturpflanze című könyvéből vettük — azt a kö­vetkeztetést vonja le, hogy a kukorica őshazáját nem a pe­rui, hanem a mexikói kultúr- centrumban kell keresnünk. Randolf becslése szerint a ku­korica kinemesítésének idejét visszamenőlegesen 5000 — 10 000 évre kell tennünk. Grebenscikov szerint a világ gazdasági életében olyan rend­kívüli mértékben fontos kul­túrnövénynek, a kukoricának kinemesítését Mexikó ősrégi, nagy műveltségű indián la­kosságának köszönthetjük. Mexikóban a kukorica manap­ság is elsősorban emberi táp­lálkozás céljára szolgál. Igen sokféle ételt készítenek kuko­ricából. A legáltalánosabb a tortillás, izzó fémlapon, ropo­gósra sütött kukoricalepény. Egy közepes háztartásban na­ponta 80—100 db ilyen lepényt fogyasztanak el. A tacos a mexikói szendvics, qesadillos tortillás lepény hússal, vagy tökkel töltve, forró zsírban ki­sütve. Húsételekhez többnyi­re pulykahúst használnak. Ke­vesen tudják, hogy a pulyka ugyancsak Mexikóból szárma­zik, a mexikói népnek ma is kedvelt házi állata., A szomorú csak az, hogy míg az USA kukoricaövezetében a világ egyik legfejlettebb, leg­gazdagabb kukoricatermelése fejlődött ki, addig Mexikó szá­raz fennsíkjain eléggé primi­tív módszerek alkalmazása miatt nem terem annyi kuko­rica, mely a lakosság szükség­letét kellőképpen fedezné, s azért manapság Mexikó kuko­ricabehozatalra szorul. Ezt a körülményt használják ki az USA spekulánsai, s oly drága áron szállítanak Mexikóba ku­koricát, hogy a május 1-i fel­vonulásokon ismét és ismét megjelennek a transparensek, melyek a kukoricaspekulánsok manipulációinak megfékezését sürgetik. (Puskás) Vitaminbombázás a szerve­zet ellen! Vitamin-mánia! Ilyen és ehhez hasonló kijelentése­ket hallunk napjainkban, mert a vitaminmániákusok nemcsak a táplálékban lévő természetes vitaminokat fogyasztják, ha­nem rengeteg tablettát is szednek, amelyeket a gyógy­szeripar bőséges választékban kináL Megállapított tény, hogy so­kan túlzásba viszik a vitamin­tabletta szedést. Helyesebb a vitaminokat táplálékban fel­venni, annál is inkább, mert az egyik vitamin túlfogyasztá­sa elősegíti a másik kiürülését. Különösen káros azAésaD- vitamin túlzott fogyasztása. Ellátogattunk a Kórélettani Intézetbe, ahol dr. Rigó János adjunktussal beszélgettünk a vitaminok helyes adagolásá­ról. — A D-vitamin túladagolás a természetes élelmiszerek útján nálunk nem érhető el. A vita- min-koncentrátumok adásával azonban eljuthatunk a toxikus (mérgező) hatásig. Ez főleg ak­kor jelentkezik — ha gyermek­ükért aggódó szülők D-vita- min túlzott adagolásával — he­teken át többszázszorosát ad­ják a gyógyító adagnak. A D- vitamin túlzott fogyasztása kö­vetkeztében étvágytalanság, hányás, hasmenés, súlyvesztés, vesebetegségek és egyéb szer­vi elváltozások jelentkezhet­nek. — Az A-vitám in tartós túl« adagolásakor hajhullás, bőr­gyulladás, csontfájdalmak adódhatnák. Tehát csak a szűk. séglet szerint, az orvos taná­csára — nem önkényes elhatá­rozásból — a megfelelő adago­lásban fogyasszuk a vitamin­tablettákat — Mostanában sokszor ajánlják a C-vitamint, amely valóban igen hatásos az influ­enzás megbetegedések megelő­zésére, amint erre napilap­jaink több ízben is felhívták a figyelmet. Vajon ennek is vaa károsító mellékhatása, ha tűl- adagolják. — A C-vitamin túladagolá­sával káros mellékhatást nem észlelünk, mert a szervezeti nem tárolja, a felesleges meny- nyiséget kiüríti. Éppen ezért, ellentétben a D-vitaminnal* nap mint nap gondoskodnunk kell a szervezet megfelelő C- vitamin-szükségletéről. Télen főleg a citrom, a csipkebogyó­szörp, a savanyúkáposzta, a nyers sárgarépa ,a téli retek, a cékla, a csalamádé fogyasztá­sa célszerű és hasznos. Ta­vasszal az előbbieken kívül a, tavaszi zöldhagyma, a hónaposi retek, a zöldsaláta biztosíthat­ja C-vitamin-szükségletünket. Ne szedjünk feleslegesen vita­min-tablettákat, elsősorban az: élelmiszerekben, táplálékban lévő természetes vitaminokat fogyasszuk, és ha hiányban szenvedünk, mindenkor kérjülc orvosaink tanácsát. Mentőháló repülőgépek számára A repülés legkényesebb sza­kaszai a fel- és leszállás. Ha a leszálló gép például valami­lyen okból túlrohan a kifutó- páyán, vagy a pálya végéig felemelkedni képtelen, rend­szerint súlyos katasztrófa vár rá. Az ilyen természetű sze­rencsétlenségek megelőzésére eddig is többféle berendezést szerkesztettek. Űjabban egy svéd gyár „Safeland”-nek ne­vezett szerkezete az eddiginél több sikert igér. A kifutópálya végén felállí­tott berendezés hatalmas hár­fára emlékeztet, amelynek „húrjait” hármasával csopor­tosított nylonkötelek alkotják. A „húrok”-at alul-felül nylon­kábelek kötik össze. A széles, s mintegy 5 m magas haló- rendszert összecsukható acél árbocok tartják kifesztíve; az; árbocok a felszín alatt elhe­lyezett hidraulikus fékberen­dezéssel állanak összeköttetés­ben. Az eddigi próbák azt mu­tatják, hogy a „Safeland” je­lenlegi formájában 135 t-nál nem súlyosabb sugárhajtású gépek megfékezésére alkata más. . , , i szétszedve szállították hozzánk. Kettő a Tiszán, egy meg a du­naújvárosi kikötőben teljesít szolgálatot. Döngölő hajó a Dunán Nagy jégtörőink mind a Ba­latonfüredi Hajógyárban épül­tek — kifejezetten folyam; jég­törők. (A tengeri jégtörők, ame­lyek a jeges sarki tengerekben nyitnak utat, jóval nagyobbak, mint pl. az atomhajtású „Le­nin”. A kikötői jégtörők pedig kisebbek, hiszen utánpótlásért könnyen parthoz állhatnak.) A jégtörő a közhittel ellentét­ben nem éles orrával hasítja a jeget, hanem enyhén ívelt or­részével felfut a jégmezőre és az a hajó súlya alatt beroppan. Ezután a hajó visszahátrál, hogy újabb nekifutáshoz gyűjt­sön lendületet. A legújabb jégtörőnk a „Jég­törő VII” nevű még ettől is el­térően dolgozik. Orrában és fa­rában egy-egy nagy súlyú, kö­zel 3 méter átmérőjű acéltár­csát szereltek egy tengelyre. A tárcsákat külön segédmotor forgatja. Miután nincsenek ki­egyensúlyozva, „centírozva”, forgásuk közben excentrikusán „ütnek”, azaz szinte rázzák a hajót Emiatt a hajótest bille­gésbe kezd. Le-fel, jobbra-bal- ra billeg, s közben környezeté­ben szinte döngöli a jeget. Az ilyen hajónak tehát nem kell nekifutással, hátrálással tölte­nie a drága időt, állandó előre- haladás közben is eredménye­sen dolgozhat Sz. J. leg a Dunán. Munkájukat két felderítő-repülőgép és a gépek­kel, meg a parti állomásokkal és mozgó megfigyelőkkel össze­köttetést biztosító URH-rádió- telefon hálózat'is segíti. A segéd-jégtörőket vontatóha- jókiból, orruk lemezeinek meg­erősítésével alakították át A kis jégtörőket a Szovjetuniótól vásároltuk, — azokat vasúton, pig borította jég a folyót tár az átlag csak 39 napos. Egy uszály - száz vagon Ha a jéggel borítást, vagy a közlekedést akadályozó jégtáb­lák levonulását csak néhány nappal is csökkenteni lehet milliós megtakarítás jelentke­zik a vízi közlekedésben. Gon­doljunk csak arra, hogy egyet­len uszályban 100 vagonnyi érc szállítható és egy vontató 5—8 uszályt is elhúz. Nem mindegy, hogy a hatalmas árumennyiség az olcsó víziúton jön, vagy pe­dig 500—800 vasúti kocsit (15 te-, hervonatra valót) von ei a vas-; úti szállítástóL A jégtörők tehát nemcsak ak­kor tesznek jó szolgálatot, ami­kor látványos körülmények kö­zött akadályozizák meg a jégtor­laszok összeállítását, de akkor is, amikor „csak” 1—2 nappal megrövidítik a folyók jéggel boritottsá gát. 1964. tavaszán például a ju­goszláviai Apáti ntól egészen Paksig, óriási konzervnyitóként, Télen jeget tör, nyáron vontat. Elkészült a második 600 ló­erős folyami „döngölő” jégtörőhajó a Balatonfüredi Hajógyár- bau« (MTI foto — Kovács Sándor felvétele.) Vitamin táplálékban és tablettában

Next

/
Thumbnails
Contents