Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-25 / 97. szám

■v VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!-----------------------­VASÁRNAPI (efyyzjttmik A sivár és reménytelenül koszos iskolaudvar egyik csücskében valami ismeret­ien giz-gaz dugta ki jobb sorsra és talán helyre is ér­demes fejét. „Nézzétek, vi­rág!” — lelkendezett Om- bódi, akinek talán az ük­apja is Pesten várta a ta­vasz ébredését. „Marha! A virágnak szirmai. vannak es illata”, — ezt Pataki mondta, ilyen tömören fo­galmazva hozzáértését, mert még pöttöm korában egy­szer falun volt. „Lehet, hogy búza?” — kérdeztet valaki közülünk, de erre az egzotikus nö­vényre még gondolni sem nertünk. ,J*lindegy. Növény” — zlentettem ki magabiztos angon és csodák csodája mindenki egyetértett ve­tem. Mi, pesti aszfalton, iilvárosban nőtt sápadt iövények úgy álltuk kő­iül és csodáltuk az életnek ezt a kis zöld szálacslcá- ját ebben a bűzt árasztó iskolaudvarban, mintha va­lami csodálatos nagy ese­ménynek lennénk szemta­núi. Olyan eseménynek, amely ráadásul csak miénk, egyedül a miénk és senki másé... „És, ha valamelyik mar­ha eltapossa?” — tette fel valaki a meghökkentő kér­dést. „Azt adja a magassá­gos...” _ harsogta Gabo­ny i és ökölbe szorította már régen komoly tekintélyt szerzett öleiét. Hentesnek volt a fia! És minden szü­netben lélekszakadva ro­hantunk az iskolaudvar csücskébe nézni a nö­vényt, az életet, a nagy sivárságban az egyetlen zöld kis foltocskát. Meglo­csoltuk, — többször is. Por- hanyosítottuk a salakos földet körülötte, s a giz-gaz hálából egyik napról a má­sikra arasznyit nőtt, — és mi boldogok voltunk. Egyet­len, fattyú kis életet vád­iunk! Harmad-, vagy negyed- napra? — nem tudom már, csak arra emlékszem, hogy ott álltunk az iskolaudvar sarkában és bosszút esküd­tünk. Valaki, ismeretlen, de dúvadlelkű, eltaposta a zöld életet, amelyet mi óv­tunk, vigyáztunk és szeret­tünk. Álltunk, ökölbe szo­rított kézzel és ölni is képe­sek lettünk volna, — azért a kis zöld, elpusztított élet­ért. Negyedszázada ennek. vagy több is? De nem ad­tam, nem adtuk fel a re­ményt, hogy egyszer meg­találjuk azt, aki képes volt eltaposni egy még oly kis, szerény életet is. (gy...á) L---------------------------s Ma érkezik Gromiko Párizsba Hétfőn kezdődnek a francia—szovjet tárgyalások A világpolitika valamennyi fontosabb kérdését megvitatják PÁRIZS (MTI): Gromiko, szovjet külügymi­niszter, ma délután négy óra­kor több munkatársa kísére­tében Párizsba érkezik, hogy megbeszéléseket folytasson vendéglátójával: De Murville külügyminiszterrel. A négy napra tervezett francia—szov­jet tárgyalások hétfőn kez­dődnek a Quai D’Orsay-n. De Gaulle, köztársasági elnök, kedden délután fogadja Gro- mikót. Gromiko mostani tárgyalá­saira, olyan időben kerül sor, amikor a békés egymás mel­lett élés szovjet politikája és az önállóságra törekvő de- gaullei külpolitika eredmé­nyeként lényeges javulás mutat­kozik a két ország viszo­nyában. A francia—szovjet megbe­széléseknek ' nincs meghatá­rozott napirendjük, illetékes francia helyen azonban leszö­gezik, hogy a két ország kap­csolatait érintő kérdéseken kí­vül a világpolitika valameny- nyi fontosabb problémája szőnyegre kerül. Miután a szovjet-francia viszony ma már normalizáltnak tekinthe­tő, a gazdasági és kulturális kapcsolatok kedvezően fejlőd­nek, sőt egyes területeken, mint a színes televízió beve­zetésében, a gyakorlati együtt­működés keretei is kialakul­tak, Párizsban az a vélemény, hogy a tárgyalások előterébe a nemzetközi politika kérdé­sei kerülnek. Francia kommentárok rá­mutatnak, hogy egy sor nem­zetközi kérdésben párhuza­mos, vagy hasonló a szovjet és a francia kormány állás­pontja. A vietnami viszályban mindkét ország politikai megoldásra, a genfi kon­ferencia összehívására tö­rekszik. Az eltérés abban mutatkozik, hogy Franciaország nem köti feltételhez a tárgyalások meg­kezdését, a Szovjetunió vi­szont kizártnak tartja, hogy az amerikai bambatámadások közepette tárgyalni lehessen Dél kelet-Ázsia békéjéről. Az ENSZ „pénzügyi ügyében is találkozik a két kormány álláspontja, mégpe­dig a tekintetben, hogy egyik sem ismeri el az Egyesült Ál­lamok által kezdeményezett kongói beavatkozás törvé­nyességét A legfontosabb kérdés, amelyben egyelőre a közele­désnek csak első jelei tapasz­talhatók, Európa biztonságá­nak problémája. De Gaulle az utóbbi időben ismételten meg­erősítette, hogy Franciaország végleges­nek tekinti a jelenlegi német határokat és február 4-i sajtóértekezle­tén kifejtette, hogy Németor­szág egyesítésére csak a kele­ti és nyugati szomszédok hoz­zájárulásával az Európa két része közötti kibékülés je­gyében kerülhet sor._ Ezek a kijelentések kedvező vissz­hangot keltettek a Szovjet­unióban és a többi szocialista országban, de nem feledtetik el, hogy a francia kormány nem hajlandó elismerni az NDK-t, Egyelőre nem lehet arra számítani, hogy a francia kor­mány lényegesen változtatna a német kérdésben vallott ál­láspontján. De Gaulle a fran­cia-nyugatnémet külön szö­vetség nyilvánvaló kudarca ellenére sem mondott le Pá­rizs és Bonn szoros politikai és katonai együttműködésé­ről. Az egyes kérdésekben át­hidalhatatlannak látszó ellen­tétek azonban nem zárják ki, hogy Gromiko párizsi tárgya­lásai pozitív eredményre vezessenek. „A Szovjetunió — írja az Hu- manité moszkvai tudósítója — nem törekszik arra, hogy Franciaország szakítson szö­vetségeseivel. Ä Molnyiia L segítségéve : Színes televízió Párizs és Vlagyivosztok között ? PÁRIZS (MTI): Henri Peyrolle®, a színes televízió kifejlesztésével fog­lalkozó francia televíziós társaság vezérigazgatója kijelen­tette, rövidesen érintkezésbe lép a szovjet szakemberekkel* hogy a Molnyija 1. mesterséges telekommunikációs bolygó se­gítségével megkíséreljék a színes televíziós adások közvetí­tését Franciaország és a Szovjetunió között. A francia szak­értők úgy vélik, hogy az általu k kifejlesztett és a Szovjetunió által is elfogadott Secam színes televíziós eljárás alkalmas arra. hogy a műsort szovjet közvetítőállomás beiktatásával Párizsból a Szovjetunió legtávolabbi keleti vidékeire is to* vábbítsa. amerikai bombatámadás a VÖK ellen Nyugatnémet békeharcosok tiltakozása Az amerikai légierők hat sugárhajtású bombázója szombatra virradó éjszaka Hanoitól 225 kilométerrel dél­re országúti célpontokat tá­madott bombákkal és raké­tákkal. Az amerikai parancs­nokság szóvivője szerint va­támadó repülőgép a „fegyveres felde­Ä Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját kapta meg az Atkári Gépállomás Először tavaly, az idén pe­dig másodszor nyerte el ki­váló eredményeinek elismeré­séként a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajáit az Atkári Gépállomás, ezt megelőzően pedig az élüzem kitüntetés birtokosa volt Az ünnepségre április 30-án, Gyöngyösön, a Városi Mű­velődési Házban került sor. A gépállomás egy normál holdra vetítve közel 16 fo­rintos megtakarítást ért éL, 122 százalékos tervteljesítés mellett. Kiemelkedően jó munkát végeztek a kombéj- nosok, egy kombájn 450 hol­don. végezte el a betakarítást, összesen közel 21 ezer ka- tasztrális hold termést taka­rítottak be. A szocialista brigádverseny tavaly kezdődött, most ta­vasszal három brigád alakult Ilyen céllal a munkahelyeken. az elmúlt évben 100 traktorost képeztek ki a tsz-ek részére, az idén pedig 84 főt. Külön osztályban tanul a gépállo_ más 24 kiváló traktorosa, hogy szerelői képesítést nyer­jenek. Június 30-tól hivatalosan is gépjavító állomássá ala­kulnak át, de megtartanak 52 kombájnt, 17 T—28-as erő­gépet és 21 nehéz lánctalpas traktort, valamint néhány egyéb erőgépet is. A nehéz lánctalpas gépek segítségével fogják kielé­gíteni a járás tsz-ei­nek munkaigényét, ugyanak­kor elvégzik a tsz-ek gépei­nek főjavításait. Egyre in­kább a T—28-as. a Zetor- család és az UE—28-as gé­pek javítására szakosítják magukat. A további tervhez tartozik a Gyöngyösön létesí­tendő gépjavító állomás üze­meltetése, ahol a 100 és a 80 lóerős ne­héz gépek javítására is specializálják az állomást. Az elmúlt télen már futó­szalag rendszerben végezték a gépek javítását. Ezzel nem­csak a munka minőségét tud­ták növelni, hanem a terme­lékenység fokozását is elér­ték. A szalagban betanított munkásokat is jó eredmény­nyel foglalkoztatták. Amíg tavaly csak egy, az idén már nyolc tsz-szel kö­töttek eddig szerződést a tel­jes technikai kiszolgálásra. Az Atkári Gépállomás dol­gozói nemcsak az elmúlt években végeztek kiemelke­dő munkát, hanem már most felkészültek az új feladatra, a gépjavító állomás munká­jára is. lamennyi visszatért ritésről”. Apui Nitze, amerikai hadi­tengerészeti miniszter közöl­te, hogy eddig hatezer amerikai tengerész jelentkezett „dél-vltenami önkéntes szolgálatra”. Cabot Lodge, az Egyesült Államok volt saigoni nagy­követe, akit Johnson elnök azzal a feladattal küldött Délkelet-Ázsiába, hogy az ot­tani kormányokkal ismertes­se az amerikaiak vietnami politikáját,. Táj pej ben megbe­széléseket folytatott Csang Kaj-Sek-kel. Lodge egynapos tajvani tartózkodás után To­kióba repült. A japán hatóságok titok­ban tartották Lodge meg­érkezésének Időpontját, nehogy Johnson különmegbí- zottjának érkezése újabb Amerika-ellenes tüntetéseket váltson ld. Nyugatnémet békeharcosok az Egyesült Államoknak a Bonn melletti Bad Godes- bergben levő nagykövetsége előtt 24 órás tiltakozó ülő­sztrájkot kezdtek az Egyesült Államok Viet­namban folytatott hábo­rúja ellen. A tüntetők — köztük sok külföldi diák — kórusban ki­áltotta: „Az Egyesült Álla­mok vonuljon ki Vietnam­ból!” AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ARA: 8(1 FILLÉR Az Eger-patak partját» évek óta megállás néükM tnnljak az őst városnak folyik az építkezés: áj arcát fa»-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents