Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-22 / 94. szám

latokból, ötletekből, a jellem­re utaló magatartásokból a fi­gurákat legtöbbször azért, hegy megnevettesse a nézőteret. Ná. la a főhős játékban és moz­dulatokban. arcokban és hang- színben különválik a többitől: ez haszna is, korlátja is a já­tékmesteri felfogásának. Horto­bágyi Margit érdeméül kell megállapítanunk: nem sablo­nosán szürke játékosokat en­ged a színpadra: ki-ki magán kordja a darabbeli figura egyé­niségét, bár nem mindig töret­lenül. mert a komédiázás csá­bié az önismétlésre. A darab hibáit — a szöveg­könyv és a zene sokszori kü­lönállását. a naiv történet egy helyben topogását — a rende­ző sem tudta eltüntetni. Nem is igyekezett, mert a zenéhez a librettó sehol sem tud felemel­kedni — Gábor Andor szópe­tárdái ellenére sem. A nagyoperett sikeres fel- új í tájának fő munkása ez al­kalommal az ének- és zeneitar élén álló karmester, Somoss István. A nehéz és merész fel­adatot nemcsak vállalta, de meg is oldja. Korábban is ész­re kellett vennünk: az egri szíAház kamaraméretű zeneka­ra jó erőkből áll, kórusa min­dig megbízhatóan teljesíti kö­telességét, lelkesen énekel. De arra kétkedve gondol­tunk, hogy Fali Leónak ezt az operettjét ilyen bonyolult két fináléval jól fogják megolda­ni. S ha hozzávesszük, hogy prózai színészeket is kapott — nem is egyet! — ravasz zenei tán coltatásra. elismerésiünk csak mélyül. Az operett mu­zsikája — apróbb szépiák sú­lyával együtt is — szárnyal Somoss István karmesteri pál­cája nyomán. A karmesteri munka után rögtön Szabadi József teljesít­ményét kell említenünk. A miskolci Nemzeti Színház ven. dögként Egerben időző teno- ristája egyre feljebb emelke­dik pályáján. Szabadi Ahmed 'bej alaftoftásictt Komoly csneKesl produkcióként kell méltat­nunk. Fall Leo az első és má­sodik felvonás fináléját Ah­med bejre írja. Drámai fűtött­ség. szenvedély és a zenei szer­kesztés fölényes eleganciája jellemzi e két finálét, amely, ben Szabadi József az operai szintű feladattal szemben nem marad alul. Partnere és a kórus — a szerző szándéka szerint is — csak felzárkózni tud ehhez a markáns, férfias, sodró lendületű falli megol­dáshoz. Lehoczky Éva alakítja Kond­ása Gült, Karnek pasa leányát. Nem parádés szerep ez a passzív, a boldogságra vágya­kozó leányalak egy vérbeli pri­madonna számára. Lehóczky Éva ezt a zenében is passzív­nak, vagy legalább is elna- gyoltabbnak fogalmazott Kondzsa Gült eleveníti meg, líraian. finoman, inkább a Fali-muzsika világát ébreszt- getve, mintsem engedelmes- kedve a librettó banalitásai­nak. Midiid Hamum szerepén Fontos Magdát látjuk. A bak- fis felhőtlen tisztaságát elhiteti velünk, túláradó, de sosem terhes élénkségével. Fontos Magda minden alakításában akad valami új szín, valami, amivel sajátjává teszi a szub- rett sáblonmosolyát és joked, vét. Vidámsága derű és játék, csapongás, amely elviselhetővé teszi az operett közhely-fordu­latait. Fontos Magdának társa a bo­hém jókedv megteremtésében Kanalas László, aki Müller Flóriánt személyesíti meg. Stí­lusában megszokott elemek is­métlődnek. de vitalitása, tán­cos mákázása átsegíti ót a holtpontokon. Pálffy György és Lörinczy Éva a próza területéről ven­dégeskednek ebben az operett­ben. Amíg vígjátékot játsza­nak, nincs velük baj. Az ének és a tánc nem kenyerük, azt szereposztási tévedésből csinál­ják. Jó epizódalakot formál, meg­bízhatóan Herédy Gyula és Kovács Sándor. Kisebb szere pekben Bodor Annamáriát, Csorba Ilonát, Török Veráit és Gere Ilonát látjuk. Az operett díszlet- és jel­meztervezője Kalmár Katalin. A keleti színek harmonikus lobogása nemcsak a ruhákat, a díszleteket is dicséri. A jel­legzetesen keleti színek, a sár­ga. az arany — a kiegészítő díszletekkel együtt — harmoni­kusan felépített háremvilágot érzékeltet. A keleti mesék hi_ hető színei ezek. Somoss Zsuzsa koreográfiá­ja — úgy érezzük — nemcsak a kis létszámú tánckarra kor­látozódik. Egy kicsit mindenki táncol ebben az operettben. A táncszámok ismétlésén túl fel kell jegyeznünk az öteleteket, amelyekkel a koreográfus jel­lemezni igyekszik a rangos és kevésbé rangos operett-hősö­ket Ez is arra vall, hogy az egész együttes nagy becsvágy- gyal, tudása javát adja a Sztambul rózsájában. Farkas András Összefogott az egész város Ne kés időben, fontos posztokon Látogatás a hős! halott Kramer Pál családjánál ség gondoskodik. Elvtársai, bajtársai díszsortűzzel búcsúz­tak a hőstől, akinek koporsó-1 jára ez volt írva: i,Kramer Pál; élt 39 évet” A rendőrgyilkos: Sántha Dezső A temetést követő napon tár­gyalta a statáriális bíróság Sántha Dezső bűnügyét. Mind­össze három és fél napig buj­kálhatott ; Hiába festette át a haját, a szemöldökét, a Zsig- mond téren felismerte egy há­ziasszony, s felhívta rá az őr­szem, Búrom László rendőr sízakaszvezető figyelmét. Sántha ismét fegyverét ; használta, de lövedéke célt tévesztett. A szakaszvezető bátran üldöző­be vette a gyilkost, és „Angeio” ezúttal nem , nyert egérutat. Három közelben kártyázó munkás, felismerte a helyze­tet, ártalmatlanná tette. Kramer Pál gyilkosa a bíró­ság előtt tagadni próbálta tet­tét, Bachmann Gusztávra igye­kezett hárítani a felelősséget. De a rendőrségi fegyverszakér­tő a holttestből kioperált és a Sántha fegyverével végzett próbalövésből származó lövedé­kek összehasonlításával, a cső­huzagolási barázdák alapján megállapította: a gyilkos löve­dék Sántha fegyveréből szár­mazott. A statáriális bíróság Sántha Dezsőt halálra ítélte, és az ítéletet még azon a napon, 1947. augusztus 1-én végrehaj­tották. — Még mindig nem szoktam meg a gondolatot, hogy a fér­jem nem él — mondja a Mártí­rok útján levő lakásban özvegy Kramer Pálné. — Pedig sok idő telt el azóta. A fiunk már egye­temet végzett, az Egyesült Izzó jogásza. Két esztendővel ezelőtt twaüták; doktorrá. Nézze ncg a Z ÓVATOS fényképét. Erős, derék gyerek, akárcsak szegény apja volt an­nak idején... „Mégsem érzem magam egyedül” A rendőrség vezetőd betartot­ták ígéretüket, gondoskodnak Kramer Pál hozzátartozóiról. Minden hónapban nyugdijat visz a postás a családnak. Kra­mern é is munkát vállalt, a Fő­városi Dohánybolt Vállalat dol­gozója. De azért nem volt köny- nyű egyedül felnevelni a fiát. Sokat küszködött, hogy művelt, becsületes és dolgos embert ne­veljen belőle. Hiszen a család másik tagját is elvesztette. Az apa halála után hat héttel vég­zetes betegség vitte el néhány hónapos leánygyermekét. Kra- memé egyedül maradt a fiával. — Mégsem érzem magam egyedül. Férjem egykori kollé­gái, elvtársai, barátai gyakran meglátogatnak bennünket. Ha segítségre volt szükségünk, se­gítettek. Es a gyönyörű helye­ken kellemesen eltöltött pihe­nésnél is jobban esik, hogy minden esztendőben gondoltak ránk a Belügyminisztériumban az üdülési beutalók szétosztása­kor. De hogyan is lehetne ez más­képp? Akik annak idején Kra­mer Pállal együtt léptek a köz- biztonság és a rend szolgálatá­ba, s akik azóta öltötték ma­gukra az egyenruhát, azok a hősi halott iránti megbecsülésü­ket már csak a családdal szem­ben róhatják le. Kramer Pál azért halt meg, hogy az emberek százezrei biz­tonságban élhessenek. Büszkék vagyunk arra, hogy ilyen hősei vannak a nép rendőrségének, hogy ilyen rendőrök kerültek ki két évtizeddel ezelőtt a nép fiaiból. , _________ t ■ ' 4§.? -13 J* 3™ j I t ök — Éjjel-nappal dolgozott, de [ fizetést csak valamikor nyáron [ kapott először. Még szerencse, [ hogy maradt itthon valami krumplink és sok répánk. A Vöröskereszttől is kaptunk né­ha egy kis szójalisztet... Azt ettük hónapokig. Soha életem­ben nem ettem annyi répát... Kramer Pálné mondja ezt, visszaidézve a 20 év előtti na­pokat. Férje, Kramer Pál rendőr százados, nem mond­hatja ezt el, életét adta a ban­diták ellen, a közbiztonság megteremtéséért vívott csatá­ban. — Sokszor forgott férjem életveszedelemben — mondja az özvegy. — Még ma sem ér­tem, honnan merítette a bá­torságot. De bátor volt, néhá- nyadmagával már a felszaba­dulás első napjaiban hozzálá­tott itt, Budán, a rend helyre­állításához. Segít a porfás Igen, Kramer Pál ott volt, amikor a Tárogató úti épület­ben megalakult a budai rend­őrség. Február első napjaiban érték el a Vörös Hadseteg har­cosai azt a rózsadombi villát, amelyben a Nemzetközi Vörös- kereszt otthonában mintegy 80 üldözött gyermeket rejteget- I tök. Hamis papírokat használ- a gondoz«, ők. Kramenié ot — álnéven. És ta, csak néhány sás, katonaszö­kevény. Furfanggal, vagy ép­pen határozott fellépéssel gyakran szállt szembe razziázó nyilasokkal. És várta a percet, amikor sem neki, sem a gye­rekeknek nem kell többé búj- kálni Munkásból rendőr A papírgyári munkásból rendőr lett. Mint a többieknek, karszalag volt az egyetlen fel­szerelésük. De dolgoztak. Buj­káló nyilasokat kutattak fel, fosztogató banditákat lepleztek le, s munkájuk nyomán —hi­szen sok ezer Kramer Pál vál­lalta áldozatkészen a hálátlan munkát — lassan, fokozatosan erősödött a közbiztonság. E hatalmas feladat végrehajtásá­ban született meg, szervező­dött a demokratikus rendőrség. Kramer Pált a II. kerületi ka­pitányság nyomozó osztályá­hoz osztották be, amelynek ké­sőbb vezetője lett. És akkor, 1947 nyarán tör­tént Szabadságát töltötte a Római-parton. Beosztottjai meglátogatták, elmondták, hogy folyik a nyomozás a Sáníhha-ügyben. Sántha Dezső, alias Angelo — mert az éjsza­kai életben csak így ismerték — körül szorult a hurok. Félbeszakította szabadságát, s átvette az akció irányítását. Sikerült megállapítani, hogy a bűnöző, akinek számos betö­rés, nagyarányú lopás és valu­tázás szerepelt a bűnlajstro­mán, július 24-én kettőkor ta­lálkozik bandájának tagjaival a Sanghaj-bár előtt. A nyomozók parancsnoka'jó­val fél tizenkettő előtt embe­reivel körülvette a színhelyet. A banda tagjai valóban ponto­san megérkeztek a találkozóra. Az egyik nyomozó odalépett hozzájuk. ; Sántha, mintha az iratait akarná elővenni, a zse­bébe nyúlt, s azon át három lövést adott le. Az egyik Kra­mer Pált, a másik Pozsonyi al­hadnagyot ; találta. A két ren d- őrtiszt. eszméletlenül esett ösz- sze. Társaik tűzharcban üldöz­ték a banditákat. Egyikük, Bachmann Gusztáv, amikor meglátta, hogy nem menekül­het, szíven lőtte magát. Sántha Dezsőnek azonban : sikerült megszöknie. — Szörnyű volt, amikor fér­jem helyettese hajnalban fel­keltett s közölte: Pali súlyos állapotban kórházban fekszik. Látogatásom ; alkalmával már a sebesült ágya mellett tartóz­kodott dr. Münnich Ferenc budapesti főkapitány, ö közöl­te velem a tragikus hírt is szombaton hajnalban, vigasz­talt, s megosztotta í velem a gyász első óráit... Két árvát hagyott maga után a hősi halált halt rendőr­tiszt. Kisfia 10 éves volt, kislá­nya 6 hetes. Temetésén ott voltak a rendőrség, sőt a kor­mány vezetői is. Több ezer gyászoló előtt méltatták az el­esett emlékét, s tettek ígéretet arra, hogy családjáról a rendör­Ahol a vadai is vadítják... Az állami vadgazdaságok, rezervátumok nyolc nagy és harminckét kisebb kapacitású speciális fácán- és fogolycsibe- keltető gépet kapnak Franciaországból, hogy most már gépi segédlettel lendítsék fel a magyar apróvad-tenyésztést. A méltán Európai-hírű magyar apróvad-állomány fenntartására, sőt fejlesztésére ugyanis — főleg a korszerű tábiás-gazd'vl- kodás kialakítása, illetve a nagyfokú gépesítés miatt — a hagyományos eszközök és módszerek elégtelenek. Eddig évente körülbelül 60 000 fácán- és fogolytojást tudtak meg­menteni, s ebből átlagosan 15 000—20 000 vadcsibét bocsátot­tak szabadon. Az idei gépesítés már körülbelül 100 000 fá­cán- és fogolytojás kikeltetésére ad lehetőséget. Jól jelzi a vadnevelés új irányát, hogy a géppel kikeltetett fácán- és fogolycsibék a nevelőházakban infralámpák és úgynevezett parabola melegítőlámpák alatt sütkéreznek. Külön probléma a „szelíd” vadcsibék elvadítása. Erre őzért van szükség, mert egyrészt a külföldi vadásztársasá­goknak csak ..vad” vadféle kell, másrészt a kibocsátott csi­bék később a vadorzók könnyű zsákmányául esnének. ' Az „elvaditás” fokozatosan: hat-hét hetes koruk után kikerülnek a kotlák és a műanyák szárnyai alól, majd az egyre ritkuló etetési időkben járnak vissza, néhány hét alatt azután a futásgátlókkal ellátott röptető-folyosók, később pe­dig minden jó forrásának riasztások segítségével a vadcsibék megtanulják, hogy szárnyuk is van, s főleg azt, hogy az ed­dig minden jó forrásnak tartott gondozók — félelmes ellen­ségek, a közelükből mindig menekülniök kell. Így már tel­jes értékű vadként jutnak vissza a mezőkre, csalitos erdő- szegélyekre. A távlati fejlesztési tervek szerint az évi vad- csibe^nevelést legalább 200 000-re növelik. Üjsághíri 21 lakást építe- ] nek ebben az évben a . KISZ lakásépítési akcióban a gyöngyösi fiatalok. BATA JÓZSEF, a gyöngyösi városi KISZ-bizottság titkár^, sok nehéz mozgalmi csatának volt már a hőse, de most egy közmondással élve mégis: „Ne­héz fába vágta a fejszét”. A KISZ VI. kongresszusán szüle­tett meg az a javaslat, hogy a megyei, városi KlSZ-bizottsá- gok a fiatalok lakásgondjainak megoldására indítsanak laikás- 1 építő akciókat. Győr, Hajdú és ■ még néhány megyében már ha­gyományai vannak a mozga­lomnak, de Hevesben csak most indult el a gyöngyösi fia­talok körében. 1 Már kijelölték a telket, elké­• szültek a tervek, megtörténtek a vállalások, s néhány nap . múlva ünnepélyes kapavágással i elkezdődik az építkezés. A ne­■ heze persze még hátra van, de . hogy már eddig is mennyi . gonddal, bajjal kellett megbír- . kózni, azt talán egyedül a vá- L rosi titkár tudja. — A kongresszus után mérnö- \ kökből, jogászokból, kiszesek- . bői operatív bizottságot alakí­tottunk, s alapos megfontolások, . tervezgetések után kiosztottuk ; a jelentkezési lapokat, ötvenen t jelentkeztek, mérnökök, taná- . rok, villanyszerei ők. bányászok, lakatosok. Közülük választottuk ki a 21-et, figyelembe véve a . családi, szociális helyzetüket, és persze a mozgalmi életben vég- ’ zett munkájukat. Fiatal mémö- 5 kökből, — Racskó Gyula, Süttöi Ferenc, Garat János, — mér­nökcsoport alakult, akik társa­dalmi munkában elkészítettek j háromféle tervet összehívtuk a 1 21 fiatalt, és ők választották ki > a legmegfelelőbbet a három kö­• zÜL j A TOVÁBBI segítségre pél­dákat említ: A földmérő és te- I lekkönyvi hivatal azonnal kije­lölte az építkezés helyét. A - Geodézia pedig soron kívül el­készítette az alaprajzokat. " — A Thorez-bányától gépeket kértünk a talajmechanikai vizs- T gálatokra. Madai László mér­• nők vezetésével ez napok alatt ^ el is készült, akárcsak az alap­1 rajzok fénymásolásai, amelyé- ’’ két a Váltó- és Kitérőgyár ké- ' szított el. Vecsési Gyuláné, az 5 OTP kétszeres szocialista bri­• gádjának vezetője pedig elvál­2 lalta pénzügyeink irányítását. Kivitelezőnk az Építőipari Ktsz, 1 Petes Varga Vilmos főmérnök vezetésével, aki már eddig is fáradhatatlanul segített mun­kánkban. Ezekért nem fizettünk semmit. Társadalmi munkában készültek el az említett mun­kák. Most már minden kész, ha a megyei tanács és a megyei földmérő hivatal jóváhagyja terveinket, akkor valóban csak napok kérdése lesz a munka el­kezdése. — Hová épülnek a házaik? — A vasútállomás mellé, — Mennyibe kerülnek? — 160 ezer forint. Az indu­láskor 15 ezret kell befizetni, a többit kölcsön adja az OTP. Ha a ház későbbi tulajdonosa is részt vesz az építkezésben, úgy a végzett munkáját a kivitelező felszámolja és az értékét levon­ják a végösszegből. Leveleket, összefűzött papíro­kat rak elém, amelyek külön­böző üzemekből, vállalatoktól jöttek. Az egyik levélben a Váltó- és Kitérögyár Gagarin szocialista brigádja írja: „Kér­jük a KISZ-lakásépítő akció ve- izetőit, hogy az építkezés idő­pontjáról értesítsen, mert tár­sadalmi munkában mi is be­kapcsolódunk”. A Gép- és Mo­torjavító Ktsz fiataljai: „Vil­lanyszerelők vagyunk, vállaljuk az összes szakmába vágó mun­ka elvégzését”. Hasonló vállalá­sokat tettek a bádogosok, he­gesztők, az Építőipari Ktsz, az AKÖV, a ruhaipar és a gimná­zium fiataljai is. — Sok évet dolgoztam már a mozgalmi munkában, de ilyen önzetlen, őszinte segítő összefo­gást még nem tapasztaltam. Bárhová mentünk, akármit kér­tünk, ha mód volt rá, megad- ták Á GYÖNGYÖSI példa mel­lett érdemes megemlíteni az egrit, ahol már a kezdet kezde­tén elakadt az akció. — Miért? — kérdeztük Kónya Lajost, a városi titkárt. — Nap nap után megkérdezik ezt tőlem. Mi megtettünk min­dent, jelentkeztek is a fiata­lok. Az egész ott akadt eLj hogy most folyik a város ren­dezése, és telekproblémák mi­att ebben az évben nem tud­juk beindítani. Jövőre minden­képpen szeretnénk a gyöngyö- , sieket követni. Kár, hogy a gyöngyösiek így „egyedül” maradtak, de re­méljük, hogy néhány hónap múlva a következő újsághírt olvassuk róluk: Újsághír: „Beköltöztek kétszobás, összkomfortos la­kásukba a gyöngyösi fiata­lok, akik a KISZ lakásépítő akcióban építettek maguk­nak házat.” Koós József £zo ton este mutatta be az egri Gárdonyi Géza Színház 'o háromíelvonásos nagy • ttjét. a Satarobul ró­zsáját. Aki egy kicsit is ismeri a b«5C'',; >r -rett egyik mesteré­nek, Fali Leónak a muzsikáját, „Zí i; »Ihatta a bemutató előtt, : az egri színház ere­an felül vállalkozott ez egy- -oer. . Leo zenéje ugyanis em cg ! ’«erű, s n©m első hal. ásna 1 ü11 anászó — tele sláge­rcikk. - amit az utcagyerek nekel vagy fütyül, •'aül két operai próbálko- ,.s ui.', • iut el, 1905-ben az • x . et V; lágához és a siker­hez. S a, operett ezúttal nem a nnyü uzsikát, csak köny- n>ű mi: át jelent, akinek ke- f.elvesse,: , bohém ötletei, jele­netekre k élezett komikuma és nevettető szándéka megett ott húzódik Fall Leo zenéből szőtt nagyméretű freskója. A nyi„ :ány tálán nem is árul el min- V dent Fall zenei gazdagságáról. A ; első é a második felvonás drámai le ídülettel és férfias hévvel megoldott fináléja az oi^rettszinpadot csaknem szét­feszíti. Az az érzésünk támad tenorhős megnyilatkozásai iállatán, hogy itt, a finálék előtti színpadi helyzet és tör­ténet utá komoly helyre té­vedtünk, ahol az emberi sors és jelek nem kedélyesség, ha­nem valKimásoík, zaklatottsá­gok és a művészi őszinteség vonzó k v :réke. ­És a Sztambul rózsája még­is ope: i. Nemcsak azért, mert F.ü'. Leo librettógyáro. ai — Jui us Braimmer és Alí- -ed Gr.í'wald — egy jó ötlet, jól és egy jó mondatból erde­te«, három felvonásra nyúló .rését csináltak, hanem azért s. mert a : operettben köte- ségszrn en előfordulni ren- It félreértések és jellemek udt helyzeteken bukdá- •nák végig, a boldog befeje­zi tapson ingerlő pillanatáig. soksBor és sok helyen nem is ud egg'V olvadni a bárgyú .zóveg íiú pxLolkedett muzsika, vaj, zi-xi mozaikok csillogása és a .színpadi helyzetek lapos­sága keveredik össze előttünk. A iibrettó ósdiságán még az sem sokat segít mai fülünknél, ha arra gondolunk, hogy a gemütlich” bécsi szöveget Gábor Andor egykori átfor­málásával magyar szakember­garda ..pesti esi tette”. Az egri színiház együttese j > érzékikéi rakja helyére ez­úttal a Fali-operett prózai és zenei anyagát. , A játék hullámzó elevensé- , gével karikírozza az egykor volt konstantinápolyi hárem­élet figuráit. Nevetve nevette, tik ki Flóriánt, apját, Kamek pasát, akinek egyetlen mondat erejéig van jelleme és törté­nelmi hivatása: Régi törvény, rossz törvény, de ..........Tánc­ba n ének., és zenekarban stí­lusosan a kamaramegoldást fogadja el szerényen a színház é® ezzel biztosítja a sikert: a kis méretű Színpadon játék folyik szabadon és önfeledten anélkül, hogy aránytalanság, vagy túlzsúfoltság feszélyezné ri mii vés?okét és a közönsé­get. H<>) obugyi Margit gondos r :i. í ő! munkáját az évad so­rán aCfn először jegyezzük fel: áss zor. yj szorgalommal és érek iz’.Viel építi fel mnozdu­Bemutató az egri Gárdonyi Géza Színházban all Leo: Sztambul rózsája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents