Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-18 / 92. szám

I A legjobbak között Az Egri Megyei Színpad győri szerepléséről — „Torkunkban dobogott a szívünk” — mondta Hidy Pé­ter, a megyei művelődési ház művészeti előadója, s egyben szereplő is. — Azt hiszem, ez szereplés előtt természetes. — Ügy éreztük, mindenki ránk kíváncsi — feleli. A „mindenki” itt jelentős szó. Ugyanis Győrben, az iro­dalmi színpadok országos fesz. tiválján ez a szó a legjobb szakembereket jelenti. Klubszerű előadás — Mi voltunk az egyetlenek a„mezőnyben”. aki k új for­mával, a klubszerű előadással jelentkeztünk. — Milyen ez az előadási forma? — Nem színpadról szava­lunk, hanem a közönség között ülünk, asztaloknál. Akire rá­kerül a sor. feláll és szaval. Persze, nem úgy, mint a kis­diák az iskolában, aki kiáll a pádból és elmondja kívülről a verset. a leckét. Éppolyan ko­moly előkészület, rendezés szükséges ehhez, mint a ha­gyományos formához. — Tetszett a közönségnek és a szakembereknek? — „A szakmai közönséget elkapta a műsor hangulata.’1 Úgy éreztük, hogy a gratulá­ciók spontán, szívói jövők. Ugyanakkor, csak más he lyen tartotta előadását a2 egyik budapesti irodalmi szín. pad is, de a szakmabeliek — Bíró Vera, a Művelődésügy: Minisztérium közművelődés: osztályvezetője. Mezei Éva, j Népművelési Intézet művésze ti oszrtályvezető-helyettese. Ke­mény Pálné, művelődésügy minisztériumi főelőadó. Kelet István, a Színművészeti Főis- kola tanára, valamint Sonüa Pál, a Nemzeti Színház rende­zője, szakreferensek, és a mű­vészeti főelőadók — a mi elő­adásunkat, „A szerelem epo­szából” nézték meg. zott színvonalon állt. Így még sohasem sikerült az előadás ... Az egyes tételek hangulatá­ra pontosan reagált a közön­ség. Talán ez is a klubszerű irodalmi színpadi forrna mel­lett szól. És pontosan illett a kamarazene jellegű aláfestés is (említsük meg a zenészeket: Szepesi György, Asztalos Ló- rámd, Jász József és Pál, Me­zei László). — Mi lehet a jövő útja? — A klubszerű forma to­vább terjed. Közvetlen, baráti hangulatot teremt, hiszen nem valahonnan a színpadi mesz- szeségből, hanem a néző kö­zelségéből, a nézők közül mondják a szavalok a verset. — Előnye még az is, hogy nem kellenek díszletek, külön­böző technikai segédeszközök. Nem egyoldalú . .. — A többi irodalmi színpad? — Nagyon jó színvonalon mozogtak. Valóban a legjobbakat hív­ták meg a fesztiválra. Sókat tanultunk mindegyik előadás­ból. — Kik az amatőr irodalmi színpad tagjai általában? — Főleg diákok. A mi szín_ padunk összetétele azonban nem egyoldalú, ezt is pozití­vumként említették a szakem­berek. Nálunk van középisko­lás, agronómus ipari tanuló, járásbíró, technikus, admi­nisztrátor. .. — Mi lesz a színpad követ­kező műsora? — „Szabadság, tégy gazdag­gá) minkét”. Május 10-én mu­tatjuk be, a Gárdonyi Géza Színházban. Most kivételesen nem klubszerű forma lesz ... Pantomimmal, szimfonikus ze­nekarral, kamarakórussal... (berkovits) A társadalmi bíróságok A Legfelsőbb Bíróság bünte­tő kollégiumának legutóbbi ál­lásfoglalása több kérdésben iránymutatást ad a társadalmi bíróságok működéséhez. A jogszabályok szerint, ha a vállalat dolgozója a vállalat másik dolgozója ellen becsü­letsértést, rágalmazást, vagy könnyű testi sértést követ el, ennek elbírálása a társadalmi bíróságra tartozik. Ebből kö­vetkezik, hogy olyan személy ellen, aki nem alkalmazottja a vállalatnak, a társadalmi bíró­ság nem járhat el. A Legfelsőbb Bíróság állás- foglalása szerint a társadalmi bíróság hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy az ügy­nek a vállalati dolgozóra vo­natkozó részében maga kíván-e eljárni, vagy pedig az egész ügyet átteszi az állami szerv­hez, a rendes bírósághoz. Ilyen esetekben a társadalmi bíróság hivatott megvizsgálni, mennyiben kívánatos, vagy sem a több vádlottal, illetve több sértettel kapcsolatos ügy elkülönítése. Ha a társadalmi bíróság az ügy elbírálását áttette a bíró­sághoz, az nem vizsgálhatja, hogy az áttétel indokolt volt-e, vagy sem, s az ügyben érdem­ben köteles eljárni akkor is. ha az elbírálás egyébként a társadalmi bíróságra tartozna. Az állami bíróság tehát nem gyakorol felügyeletet a társa­dalmi bíróság tevékenysége fe­lett. Azt a tudósítást olvastuk az Esti Hírlapban (IV. 7), hogy a Szovjetunióban jelenleg minden ezer emberre húsz orvos jut és az Amerikai Egyesült Államokban csak tizenkettő. Az orvosok ezen arányszámát egy kissé soknak gondoltuk és egy kis számítást végeztünk a SZU kb. 225 millió és az USA kb. 180 millió lakosával. Ezen kikerekített számítás szerint a Szovjetunióban négy és fél millió orvosnak kellene jelenleg élnie... Az USA-ban pedig kétmillió-százötvenezer orvos volna... Bár az igaz, hogy a Szovjetunióban él Európa orvo­sainak fele, kb. 450 000, de egész Európába-n sincs egymillió orvos. Ez nem is csoda, mert ha Európában 200 orvosi egye­tem volna, egyetemenkét félezer orvos végezne, akkor is 43 év kellene ennyi orvos képzéséhez. ★ Kilencven éve született Vágó László (építőművész 1875—1930). Azt olvassuk a Népújságban (III. 30), hogy Vágó László „egyik úttörője lett a modem, TETŐ NÉLKÜLI épít­kezésnek...” Ha tényleg tető nélküli épületeket épített, akkor azóta már jól beázhattak ... Vagy csak a hagyományos tetőszerke­zet nélküli és padlástér nélküli építkezésekről van szó. Ha lapos is, de valami tető csak van? Miután Vágó épületei még ma is állnak, valószínűleg be voltak fedve... ic Fellázadtak Beirut börtönének foglyai. A börtönőrök segítségére siető tűzoltóság csak lángszórókkal tudta megfé­kezni a zendülőket. Ezt á hírt közölte több lap IV. 1-én. Nálunk az még szokatlan, hogy a tűzoltóknak lángszó­rójuk, vagyis lánggal égető fegyverük legyen a vizipuska mellett. Ha ez a hír nem április elsejei tréfa volt, akkor úgy látszik, Libanon fővárosában kevesellik a tűzesetek számát, azért adnak a tűzoltóknak tűzgyújtó szerszámot is ... ★ Azt írja az egyik csoportkép alá a TÜKÖR (13. sz.), hogy azon Dominguezt, a híres torreádort arról lehet felismerni, hogy jobb kezében cigarettát tart.. Akárhonnan nézzük ezt a képet, mindig úgy látjuk, hogy Dominguez a cigarettát a bal kezében tartja... Ügy látszik, a TÜKÖR ezen képe a jobb kéznek csak tükörképe _ (Dr. Szemes) Albert Einstein Halálának tizedik évfordulóján Jól sikerült — Nem volt egy tévedés sem. Azonos szántén szavaltak az egyes szereplők — Appel Katalin, Nagy Edit, Morvay Éva, Panyik Márta, Ráduly Margit, Csekő László, Henkel Gyula, dr. Ripka Kálmán, Szívós József — versmondá­suk egyenletes, kiegyensúlyo­Nehéz időben, fontos posztokon Alii a harmadik X-et váltja 4 raflpgjfie? ( 1963. április 18- vasárnap kát végeztek. Amikor meg­alakult a miskolci rendőrség, a kis ellenálló csoport vala­mennyi tagja ott maradt. Volt, aki a közigazgatási, volt aki a bűnügyi csoporthoz került. Bo- dó József nyomozó lett. Büsz­ke volt a beosztására, bár eleinte nem tudta pontosan, hogyan végezze feladatát. Nem egyedül volt így, hiszen azok az emberek, akik vállalták a rend őreinek szerepét, azok a felszabadulás előtt vasmunká­sok, üzemi dolgozók voltak. De a helyes ösztön, az elszánt aka­rat segített munkájukban, s a régi rendőrök között is akad­lak, akik szivesen átadták tu­dásukat. Harcban az útonállókkal. Icgy verrejiegdőkkcl — Az volt a hősi időszak — mondja Bodó József —. Txzfő- nyi betörési csoportunkat két szobában helyezték el, saját magunk szereztük a felszere­lésünket, s ha úgy adódott, sokszor napokig csak zsebből táplálkoztunk. Na, és az írás! írógép nem volt, és a vasmun­kás kezek nehezen körmölték a jelentéseket. Pedig havonta 100—150 aktát, jelentést kel­lett megírni. Még otthon is ír­tunk. Sokszor tovább tartott egy-egy jelentés megszövege­zése, a formák keresése, mint a bűnügy felszámolása. Ám az ügyért való lelkese­dés ezen is átsegítette őket A legtöbb bajuk a Danyi-völgy- gyel, a Gordonnyal, a Tetem­várral és a diósgyőri Tatár­heggyel volt, ezek majd min­dennap „vendégül látták” a reivjnraégnt, ment itt kecaatäc Hit látunk a képernyőn ? A palánkerdővel körülvett Nemzeti Színháznál fiatal ön­kéntes rendőr segíti a gyor­sabb forgalmat. Határozottan irányítja a járműveket és a gyalogosokat. Nekünk is int hogy álljunk meg a járdán. Társam elmosolyodik, amikor a fiú karján lévő kék karsza­lagot nézi. „Valamikor nekem is ilyen volt, s idősebb sem lehettem, mint ez a fiatalem­ber.’’ Miskolcon — szovjet járőrökkel Míg a szabad jelzés után át­érünk az út túlsó oldalára, alig nyolc métert teszünk meg, de máris húsz évet utaztunk vissza a múltba. Gondolatban Miskolcra repülünk, hiszen Bodó József rendőr alezredes ott kezdte pályafutását. Nem volt még 22 éves, amikor a fiatal lakatos, autószerelőt be­szervezték az ellenállási moz­galomba. S amikor a szovjet csapatok felszabadították Mis­kolcot, a csoport tagjai nemze­tiszínű szalagot húztak a kar­jukra, fegyveresen fogadták az érkezőket, felajánlva segítsé­güket a rendfenntartásban. Először szovjet katonai jár­őrökhöz osztották őket, majd az avasi pincékben kutattak a bujkáló fasiszták után. Valóban önkéntesek voltak, hiszen a rendőrség csak 1945 januárjában alakult meg, ok pedig már 1944 december első napjaitól rendfenntartó mun­az-ütonállókat, betörőket,' fegy- verrejtegetőket. Ma már rá sem ismerni a megváltozott vi­dékre, az emberekre. 1945-ben gyalogláb volt a gyorsabb. Amikor végre kap­tak egy használt dizsippet, már valamivel könnyebben ment, bár előfordult, hogy Bo­dó Józsefnek a szomszédos községből kilenc embert kel­lett beszállítani az egyetlen kis autón, s neki csak a sárhányó jutott. Ami hiányzott a felsze­relésből, azon a kényszer, hneg az ötlet segített. Nem volt pld. bilincs, hát spárgával kötözték meg az elfogottakat. Pestről kapták a fizetést milliókban és billiókban. A stabilizációval, az újjáépí­tés megindulásával változott a rendőrök élete, munkája, szer­vezettsége is. 1948-ban kapott először komoly megbízatást. 1950-ben nyomozótisz-képző tanfolyamra küldték, s utána főhadnagyként a kerület tár­sadalmi tulajdonvédelmi osz­tályának vezetője lett. Miskolcról később Egerbe került: a megyei főkapitány­ság társadalmi tulajdonvédel­mi osztályának vezetésével bízták meg, majd 1957-ben már őrnagyként a Szabolcs megyei főkapitány helyettesévé ne­vezték ki. Azóta is itt telje­sít szolgálatot. Két és fél éve alezredes. Mindene a szakma Szereti nagyon a színházat, a mozit, olvas szépirodalmat is, de a szabad idejét főként a szakmai könyveknek szenteli. Hű társai a kriminalisztika és noá» »arairmai köqjrgekj __ No s, hogyan látja egy régi nyomozó, a nyomozási módsze­rek, a technika, s főként az emberek változását, fejlődé­sét? — Nehéz röviden választ adni rá — mondja — ezért csak néhány jellemző vonást említek. Először is: sokat vál­toztak az emberek. Igaz, az újságok gyakran írnak ma is különböző bűnügyekről. Nem kevés a dolgunk Szabolcsban sem. Mégis más a helyzet 1945 után a bújkáló bűnözők­kel még fegyveres összecsapá­saink is voltak, a háború utó­hatásaként sok volt az elvadult ember, a durva bűncselek­mény, a személyek elleni fegy­veres támadás. Ma jóval rit­kább és egyre kevesebb az ilyenfajta bűnügy. Most in­kább a fiatalok szertelenkedé­sei, kalandkeresésük, a huli­gánkodás, a galeriszellem okoznak gondot. E minőségi változás lehető­séget ad arra, hogy a rendőr­ség erejének nagy részét a bűncselekmények megelőzésé­re fordíthassa. Változatosab­bak a módszereink, sokat fej­lődött a bűnüldözés techniká­ja, s mind jelentősebb a la­kosság aktív részvétele a bűn­ügyek felderítésében. A rend­őrség és a becsületes lakosság kapcsolata pedig elengedhe­tetlen tényezője a jó munká­nak. Bodó József alezredes 42 éves, a rendőrség szolgálatá­ban most váltja fel a harma­dik X-et. Nyíregyházán él a családjával, négyéves és más­fél éves gyermekével. S hogy mi a terve a követ­kező húsz évre? A családi életben a korábbihoz hasonló harmóniát kíván. És az első húsz évhez mért lelkes mun­kát. Mert aki élethivatásának választotta a bűnüldözést, an­nak legfőbb célja, hogy teljes biztonságban és nyugalomban élhessen mindenki ebben a jársaftelomhaa, . i __. —. el ismerték a századforduló nagy tudósai: Planck, Ruther­ford, Sommerfeld, Marie Curie és mind a többiek. — karuk nagy fizikusai —, akik Einstein eredményeit és azok hatását a fizika fejlődésére a leginkább tudták értékelni. Gondolatai­nak újszerűsége termékenyítő­én hatott egyéb tudományterü­letek kutatóira is. Einstein elméleti fizikus volt. Első tudományos dolgozataiban számításaival igazolta és meg­jósolta a kísérleti kutatások eredményeit a molekulák való­ságos létezésére vonatkozóan például az ún. Brown-féle moz­gás magyarázatának kidolgozá­sával. Ennek jelentősége akkor mutatkozik meg, ha megemlít­jük; 1911-ben a prágai egyetem dékánja még tagadta az elek­tronok létezését, mondván: a velük kapcsolatos tudományos gondolatokat nem hatja át az igazi német szellem! Az atomok létét tagadták még az 1910-es években olyan jéles tudósok is, mint pL Mach és Qstwald. Einstein adta meg először a fényelektromos jelen­ség magyarázatát is, ami előtte a fizikusok számára rejtély volt. Ha valaki ma Einstein ne­vét említi, azonnal a relativitás­elmélet jut eszébe, neve e tu­dományos elmélettel összeforrt. 1905-ben jelent meg a speciális relativitáselméletről alapvető tanulmánya és 1916-ban teszi közzé ennek továbbfejlesztését, kiterjesztését, az általános rela- ti vi táselméletét Tudományos munkáinak min­den eredménye messzemenő el­méleti és gyakorlati fejlődés ki­induló pontja volt Eredmé­nyeit felhasználva fejlődött naggyá a kvantumfizika A re­lativitás elmélete nélkül az atomi részecskék kutatására szolgáló nagy teljesítményű gyorsító berendezések megépí­tése nem válhatott volna való­ra Nem épülhettek volna meg az atomreaktorok; még csak meg sem kezdhették volna a Gziós energia felszabadítására irányuló kísérleteket. Továbbá nem érthetnénk meg az atomok belső törvényszerűségeit, és is­meretlen. maradt volna a csil­lagok világának számos törvé­nye. 1921-ben Nóbel-díjat kapott. Számos tudományos társaság és akadémia tagja, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tiszteletbeli tagja lett. Einstein mint gondolkodó nem volt ma­terialista, nézeteiben csupán felcsillog a materialista szemlé­let De mint az emberiség sor­sát szívéin viselő tudós, társa­dalmi kérdésekben a haladó gondolat harcos képviselői közé tartozott. Az első világháború kitörése­kor szembefordult a német so­vinizmussal. A háború végén üdvözölte a fiatal szovjet ha- Ari) nvmritM nünk kell Oroszországot. 1^ Szívből üdvözlöm az orosz kol­légákat s megígérem, hogy min­dent meg fogok tenni, hogy az együttműködést megteremtsük és ápoljuk az itteni és az orosz tudomány képviselői között”. Ezért nem felejtették el állás­foglalását a háború után szer­vezkedő revansista körök. Nyu- gat-Berlinben Anti-Einstein Li­ga alakult, amelynek keretei között olyan előadásokat tartot­tak, (pl. Lénáit Fülöp híres fi­zikus), amelyek Einstein relati­vitáselméletét, mint olyan el­méletet támadták, amely a bol­sevista szellemet jeleníti meg a fizikában! Előadásain tünteté­seket rendezték, bűzbombákafc dobáltak. mikor az első világhábo­* *■ rú után Franciaország­ban azokon a helyölen járt, ahol a nagy csaták dúltak, ki­jelentette: „Azt szeretném, ha minden ember ide jöhetne a láthatná, mi a háború a való­ságban ... A felhőikben járó pa­cifizmus értelmetlenség. Gya­korlatilag kell a béke ügyéért dolgozni, harcolni kell a béké­ért és nemcsak a békéről fe­csegni. Cselekedni kell..." 1933-ban a hitleri fasizmus elől menekülnie kellett, Plánok­nak, a híres fizikusnak muta­tott egy képes albumot tele fényképekkel. Az övé is benne volt, alatta a felírás: „Einstein: Még nincs felakasztva”. Ame­rikában New York melletti Princeton egyetemi városban talált menedéket. L. Infeld, a Lengyel Tudomá­nyos Akadémia tagja, aki hosszabb ideig együtt dolgozott Einsteinnel, azt írta róla: „Ein­stein a világ legjobb embere volt”. Mégis Einstein javasolta az emberiség legpusztítóbb fegy­verének, az atombombának az előállítását Mert amikor az Amerikában élő legnagyobb atomfizikusokkal folytatott ta­nácskozás után bizonyítva lát­ta, hogy a fasiszta Németor­szágban az atombombán dol­goznak, arra a meggyőződésre jutott: ha az atombomba a né­met fasiszták kezébe kerülne, akkor a legnagyobb borzalom zúdulna a világra... Az embe­riség féltése vitte rá, hogy az atombomba lehetőségére Roo­sevelt elnök figyelmét felhívja. Jellemző reá, hogy egyik te­levíziós adását — minden elő­zetes figyelmeztetés ellenére — így fejezte be: „Azt mondom, nem lehet megnyerni a békét, ha állandóan csak a háborúra gondolunk... A fő probléma ma: hogyan lehet a békés egymás mellett élést, a nemzeteik közötti együtt­működést megvalósítani...” Halálának tizedik évfordu-­* ’ lóján tisztelettel adózik Einstein emlékének a tudomá­nyos világ és a társadalmi igaz-, ságot kereső ember. á ......... rtfria UtMÍA Cl ázadunk első felében for- — radalmi módon átalakult a tudomány és a technika. Ki­egészültek a természetre vonat­kozó alapvető nézeteink, új tu­dományok és technikai ágaza­tok szülét teli. E korszakalkotó átalakulásnak egyik legnagyobb alakja és elindítója volt: Albert Einstein. Lenin, aki korának legújabb tudományos eredményeit is el- mélyedten tanulmányozta, a természettudományok nagy re­formátorának nevezte. G. B. Shaw, a világhírű angol író, az emberiség nyolc legnagyobb természettudósának nevét így sorolta fel: Pithagorasz, Ptole- maiosz. Arisztotelész, Koperni­kusz, Galilei, Kepler, Newton és Einstein. Művének jelentőségét Azután végignézünk egy tör­ténetet. amely leleplezi a szo- borleleplezőket, mármint azt, hogy a püspök (Szabó Ernő) és a kollégiumi igazgató (Ascher Oszkár) egy ünnepélyes nap éjszakáján átváltoznak kis­diákká és a legvaskosabb csí­nyeket követik el. A befejező jelenetben a ta­valy elhúnyt Mányai Lajost láthatjuk utolsó televíziós sze­repében: egy idegorvost alakit, aki pazar, csak éppen haszna­vehetetlen terápiát ajánl, amelyért még pazarabb tisz­teletdíjat zsebel be. A négy különböző hangula­tú jelenet kellemesen egészíti ki egymást, s az ötletes keret­játékkal együtt szerves egészet alkot. Az említetteken kívül szerepel még a műsorban Ben- kő Gyula, a segédlelkész, aki a Mulliner-féle vasvér csep- pektől vidám, friss és fiatalos, továbbá Horváth Tivadar, a dadogó futóbajnok. Kazal László, a dagadóizmú úti társ, Vay Ilus, az ijedős hölgy és még sokan mások. Peterdi Pál forgatókönyve kiváló humoristára vall: tö­retlenül, szellemesen ültette át a tv világába Woodhouse regényalakjait. Z. J. Húsvéthétfőn nyolcvan per­cen át nevetni fogunk: P. G. t Woodhouse angol humorista t halhatatlan alakjai, kiket 1 nyomtatásból már régen is- e merünk, megelevenednek a tv ( képernyőjén és mulatságos ka- é landjaikkal szórakoztatnak c bennünket. i Az első történetből megtud­juk, hogy Fred bácsi (Feleki ' Kamii) szeret tréfálkozni, s 1 hogy unokaöccsének, (Káló 1 Flórián) ez rendkívül kelle- £ metlen. Azután kiderül: élőké- ' lő családanya nem adhatja Iá- £ nyát egy közönséges angolna- 1 kocsonyászhoz, csak akkor, ha a szerencse és Fred bácsi a 1 kocsonyász mellé szegődik. (Ha 1 tán a kedves néző ma meg j nem is tudja, mi az az angol- £ na-kocsonyász, nyugodjon s meg: Woodhouse és az ő de- * rék inas-figurája, Tóbiás ezt £ is megmagyarázza.) ! Később megismerkedünk * Bertie Wooster-ral (Márkus j László), akit egy bizony »s if- i jú hölgy állandóan férjül akar j venni, de Bertie inkább Tóbiás védőszárnyai alá menekül, 1 akit egyébként Sinkovits Imre r játszik, 6 szellemes előadást ; rögtönöz az üldözés és a rej- i tőzködés lélektanáról.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents