Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-18 / 92. szám
Gyöngyösön alig egy év alatt mar második esetben t&r. tént meg, hogy egy magáról megfeledkezett szülő, vélt, sérelméért önmaga akart elégtételt venni gyermeke nevelőjén. A kirívó eset a minősíthetetlen cselekedet széles körű felháborodást váltott ki, és nemcsak a nevelőik, hanem a szülők körében is. A gyerek bukásra áll Juhász Jánosné gyereke a IV. sz. Általános Iskola hatodik osztályának tanulója. Még a karácsonyi szünet előtt figyelmeztette tanára, hogy oroszból bukásra áll, tehát a szünetet használja fel ismereteinek pótlására. Csak így tud félévkor jobb osztályzatot elérni. Az intő szó nem használt, a gyerek félév előtt még a ci- rill-betüket sem ismerte, az előírt beszédgyakorlatból még az egyes szavakat sem tudta. A tanár ilyen esetben tehetetlen, segítő készsége megtörik a gyerek közömbösségén. Kénytelen volt tanítványa tu. dását elégtelennek minősíteni. A szülő emiatt háborodott fel. Ügy érezte, igazságtalanság történt a gyermekével, mert annak pajtása odajárt hozzájuk a leckét elkészíteni, és a szülő szerint ő sem tudta jobban az oroszt. Mégsem kapott elégtelent félévkor. Igen. de a szülő arról már nem tájékozódott. hogy gyermekének pajtása a félév előtti számonkéréskor milyen eredménnyel szerepelt. Az indulat elragadta a szülőt, és elhatározta, gyermekének bukásáért felelősségre Vonja a nevelőt Jöjjön ki, ha mer! Tanítás után az iskola előtt Várta a szülő a tanárt Ahogy teltek a percek, és még nem látta a tanárt kijönni az óra végeztével, egy gyereket fogott el, és vele üzent a tanárnak. A válasz nemsokára megérkezett: a tanár szívesen elbeszélget vele, menjen csak be az iskolába. Juhászné, ő udja miért, csak az iskola előtt akart szót váltani a nevelővel. Ügy vélte gyermekének fiatal .tanára fél, azért nem mer kijönni. Ezt a véleményét hangosan kimondta a körülötte ácsorgó gyerekek előtt, a stílusa azonban nem alkalmas arra, hogy idézzük. Amikor a tanár az óra után megjelent az iskola épülete előtt, Juhászné eléje állt. Megtörtént a furcsa számonkérés, amelyben a nevelő volt a fele. lős a szülő szerint a bukásért. Az anya nem uralkodott magán, hangos szavait kezének gyors mozdulatai kísérték, majd megfogta a tanárnő mellén a blúzt, a megijedt, fiatal tanárnőt a fáihoz szorította, és csak mondta a magáét. A gyerekek hülédezve figyelték a jelenetet, néhányan közülük odakiáltottak a tanárnőnek, hogy fusson be a tanári szobába, de ő a magáról megfeledkezett szülő kezeiből nem tudott kiszabadulni. Handle Ferenc éppen az iskolába tartott, odajár az esti tagozatra, amikor meglláta az esetet, ö szabadította ki a tanárnőt Egyhavi börtön Jogilag a Gyöngyösi Járás- bíróság dr. Nagy-Káilózy Béla tanácsa tett pontot az események végére. Egyhavi szabadságvesztésre és kétszáz forint pénzbüntetésre ítélte Juhász Jánosnét, a büntetés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerőre emelkedett A bíróság Ju- hásznét egyrendbeli aljas inVetik a kukoricát, a jövő héten kezdik a dohánypalánták kiültetését, a cukorrépa és a saláta sarabolását Besenyőtelken MEGROGGYANT, omladozó, íagános kőház áll az Alföld és Cserhát—Mátra hegyvidék kapujában, az egymásba torkollott alföldi fekete humusz s a mátrai lignit tetején. A kiszolgált, öreg épület egy évszázad ta szerepel már a krónikában, mondákban, mesékben. Valaha . égeiálhalatlan rónaság, ma- asba törő jegenyék, legelésző ulyák, száguldó ménesek s alacsony, zsúpfedeles házak, földbe vájt kunyhók vették körül. Egy évszázad ment el az üreg ~ ház felett, összedűlt a csűr, eltűntek az alacsony zsúpfedeles házak, a földbe vájt kunyhók, elhallgattak a gulyák kolompjai. A beláthatatlan ró- naságon tarka színű házakat, magasan füstölgő gyárkéményeket, egymásba futó, széles betonjárdákat láthatunk. Selyp. így hívják ma, a régi rónaságot, s hiába van két gyára, postája, iskolája áruháza, mégsem számít falunak. De hogy mégis nevet kapott, azt egyedül annak a megroggyant kőháznak köszönheti, amely szállásadója, mulatozója volt betérő vendégeinek. A névadás pedig úgy történt, hogy a felvidéki meszestótok az Alföldre igyekvő áruikkal itt ütöttek szállást. A csárdának vendégszeretetéről, vidámságádokból elkövetett becsületséi tés bűntettében találta bűnösnek. Miután 1956-ban már elítélték Juhásznét, feltűnően durva módon elkövetett becsületsértés miatt, a bíróság a pénzmellékbüntetés kiszabását is szükségesnek találta most. Jogrendünk szerint az ügy befejeződött. A bíróság a té- leies törvények szerint elégte- telt szolgáltatott a fiatal tanárnőnek. De ezzel mégsem 1 adjuk lezárni az eseményeket. El tudja talán törülni a bíróság azokat a nyomokat, amiket Juhászné a fiatal, kezdő tanárnő lelkén ejtett? El tudja törölni azt az emléket, amit a tanárnőt körülvevő, védelmére siető gyerekek leikében hagyott minősíthetetlen viselkedésével? Másodszor fordult elő Gyön. gyösön. hogy egy nevelőt a magáról megfeledkezett szülő bántalmazott. Menti-e a szülőt a gyereke iránt érzett kritikában szeretet? Miért nem a gyermekét vonta felelősségre a szülő, miért a nevelőt akarta kényszeríteni az. érdemjegy kijavítására? Két eset, két szülő, két nevelő és sok-sok seb a lelkekben: ez a végeredmény, ami csak mennyiségi mutatóként jelentkezik, de erkölcsileg szinte mérhetetlen. G. Molnár Ferenc Selypikénél találkozunk . • • Kétarcú munkástelep ról, kikapósságáról híres „csárdabeli asszonya” volt, akit mivel selypesen beszélt, elnevezték Selypikének. A vásárra menők, vagy onnan hazaigyekvők pedig úgy adtak találkát egymásnak: Selypikénél találkozunk. A szólás megmaradt, s a krónika későbbi lapjain így említik a néhány házas települést: Selyp. A lőrinci tanácsházán Szent- györgyi János elnökkel beszélgetünk, aki nemcsak vezetője az anyaközség gyerekeinek — hozzátartozik Selypen kívül még Petőfibánya, az erőmű lakótelepe —, hanem szenvedélyes kutatója az elmúlt időknek, eseményeknek is. Megsárgult papírlapokat rak elém, amelyek vallomásokat, a történelem lapjain is megtalálható sorokat őriznek — a magányos csárdától napjainkig. A közel háromezer holdas birtok báró Tornyai Rezső, közszájon Sósberger báró tulajdona volt. Akkor Európa-szer te divattá vált a cukorrépa-termelés, amelyet Sósberger is követett s a Deutsch bárók hatvani gyárában dolgoztatott fel mindaddig, amíg a két báró össze nem különbözött. 1896-ban végleges volt a szakítás, Sósberger még ebben az évben felépíti a cukorgyárát. NÉHÁNY ÉV MÜLVA, 1907ben újabb gyár épült Selypen. A Beocsini Cement Unió Pásztora tervezte a gyárat, de a község képviselői két okból tiltakoztak ellene: a gyártelep füstölgő kéményei megrántják Pásztó levegőjét, másik pedig: a község lakóinak erkölcsét megfertőzi az idegenből betelepülő munkásság. így került a cementgyár Selypre. Az utolsó nagy vállalkozás 1a báró Tornyai nevéhez fűződik, 1918-ban megépítteti a Zsófia malmot A sorozatos vállalkozásnak azután az lett a vége, hogy belebukott a bankmanipulációkba, 10 évre elzálogosítják a malmot és a gyárat, s többé nem is tudja visszaváltani. A gyárakban főleg szlovákok, morvák dolgoztak. 1928-ban Vörösmajorral közösen egytan- erős iskolája van. 1944. december 6-án, a több év óta szervezetten dolgozó kommunista párt üdvözli a felszabadító szovjet csapatokat, s a lerombolt gyárakban, elhagyatott földeken megindul az élet. Végéhez értünk a feljegyzéseknek, de az utolsó húsz évhez már nem is szükségesek. — Elhhez már valóban nem, — erősíti meg az elnök. Nehéz nekem Selypről beszélni, mert itt nálunk olyan nincs. Nem csak azért, mert önálló közigazgatása soha sem volt, de határt sem lehet már vonni Lőrinci és az állítólagos Selyp község között Amit olyan sokan Selypnek neveznek, itt nálunk csak néhány utca. Inkább csak kerület Mint ahogy Budapestnek van Ferencvárosa, Újpestje, úgy van nekünk is Selypünk. Nehezen indul a beszélgetés^ de lassan azért mégis belejön, s folytatja a „kerület” történe. tét — Három elavult, korszerűt, len üzemet örököltünk a báró- tói. Sokakat megtéveszthet « három gyár, de csak az itteniek tudják igazán, milyen élet is volt a gyárfalak között. Példákat említ A cukorgyár csak két—három hónapig üze> melt. Letelt a répaszezon, elengedték az embereket A cementgyárban gépek nem dolgoztak. Egészségtelen körülmények között, napi 12—14 óra volt a munkaidő. — De még így sem tudtak megélni. Alkalmi, idénymunkái végeztek. A lakásviszonyok pedig egyszerűen megdöbbentők voltak. Vizes, penészes, fűtet- len, túlzsúfolt szobák. A kulturális életre jellemző, hogy egyetlen egy újság sem járt a telepre. A BESZÉLGETÉST a II-e* számú iskolában folytatjuk. A falon képek, grafikonok, az elmúlt húsz év fontosabb dokumentumai. — Nézze meg ezeket a házakat Újak, szépek. Most épültek. Itt a malom. 48 óta 2 millió 700 ezer forintot költöttéit rá. A cukorgyárat modernizálták. A cementgyárba gépeket szereltek. Ez itt az általános iskola, orvosi rendelő, könyvtár, mozi, kultúrház. Most készül dl egy új önkiszolgáló üzletünk, az utcában járdák, sportpályát építettünk Ugye milyen más a kép, mint a Sósberger-urad a- lom volt? Az utcán fekete fejkendős^ idősebb asszony panaszkodik: — Nincs zöldség, tojás, gyümölcs, szárazak a kenyerek. — Sokszor jogtalanul, de sokszor jogosan panaszkodnak — magyarázza az elnök — Régi kívánságunk egy kisvendéglő. Hely volna, mi is szeretnénk, a vendéglátóiparon múlik Igazán megérdemelnék A nagy kantint olcsón átépíthetnénk, átalakíthatnánk étteremmé, Kenyeret Hatvanból kapunk Eddig nem volt rá panasz, de majd megnézzük... Az iskolások írószerboltot kémének — Nekünk még nem szóltak, de ezen könnyen segíthetünk. A most berendezett ön ki szolgáló boltban elfér egy iskolai részleg is. Nem nagy dolgok ezek Hiszen Hatvan csak pár percre van, a közlekedés kitűnő. Inkább a kényelem dolga az egész... MEGROGGYANT, omladozó, magános kőház áll az Alföld és a Cserhát—Mátra hegyvidék kapujában, az egymásba torkollott alföldi humusz és a mátrai lignit tetején. Öreg ház... eMelerjtettéfc... a Sósberger báró bfcnodalmávBl együtt Időben, hozzáláttak a tavaszi mezőgazdasági munkák Végzéséhez Besenyőtelken, a Lenin Termelőszövetkezet foga tosai és traktoristói. Amint az időjárás és a talajviszonyok lehetővé tették, harminc lo- Vasfogat és 18 erőgép látott a talajelőkészítéshez és a tava. BZiak vetéséhez. Őszi szántásból csak 550 hold elmaradásuk volt, amit az erőgépek és a traktorosok jó munkájával néhány nap alatt sikerült pótolniuk. A tavaszi vetések ' többsége őszi szántásba került és Dobó József főagronómus szerint, az idei talajelőkészítést és vetést igen. jó minőségben Sikerült elvégezniük. A tervezett 400 holdas ta- f vaszi árpa vetéstervükkel < Szemben elvetettek 460 holdat, \ ezenkívül 120 hold borsót, 40 í hold takarmányrépát. 150 hold? lucernát és vörösherét, 80 hold ) napraforgót és 40 hold takar- í tnánykeveréket. A vetés ezek- s ben a napokban is folyamato. ) san halad, s a közeli napokban 1 még 40 hold cukorrépa. 50 hold ► vöröshere és 50 hold napraíor. ^ gó kerül a földibe többek kö- < zött. 1 A napokban a kukorica ve- i tését is megkezdték a szövet- 2 kezeiben, naponta hárorn) négyzetbe vető gép végzi a 430 ► Honismereti < szakkörből É falumúzeum < A poroszlói Móricz Zsi gmond t Y' iltúrotthon honismereti szak- 2 k re az elmúlt év folyamán) elhatározta egy falumúzeum 1 létesítését A szakkör tagjaid régiségeket, sok emléktárgyat? •tyű; öttek össze. Többek kö-) .ott régi korsók, pénzérmék,^ •épművészeti tárgyak, régiku-í csők és fegyverek, bronztá-? rk, rokkák kerültek elő. Ta-) ■ltak egy hatvan évvel ezelőtti gejelent „Poroszló” című 2 Ságot is, amelyből egy pél-? ■ny a megyei Levéltárban is) ’lelhető. A szakkör tagjainak ► gy problémát okoz az össze-! űjtött anyag elhelyezésed ‘ért nincs szekrényük és vít-< inük. Az egri Dobó István lúzeumtól kémek segítséget,k logy újabb múzeummal gya-2 rapodjon megyénk. , * hold háztáji és 535 hold közös kukorica vetését A munka jó] halad, és eddig 200 holdat vetették. Egy hét szükséges még ahhoz, hogy a kukorica vetését is befejezzék, utána pe. dig még 270 hold silónak való édes cirok vetéséhez látnak hozzá. A jó minőségben eL végzett munka nyoma meg is látszik a szövetkezet tábláin. Dúsan kikelt és szépen fejlődik a tavaszi árpa, erőteljesen sorol az elvetett 10 hold saláta, és 150 holdnyi területen a cukorrépa is kikelt már. A szövetkezet dohánykertészetének melegágyaiban megerősödtek és kikültetésre várnak a dohánypalánták. Cs. 1. Rótámadt gyermeke nevelőjére < Hurrá és még egyszer hurrá: \ehetünk! Mert kedves hastár- : saim, ebben a szegény és sze- ;rencsétlen országban, jöhet i árvíz, földrengés, dögvész, de ! míg Buda áll és magyar él, ’nálunk kevés húst enni éhe- \zés. Alig bírtuk már végigve- )getálni üzemi ebéden és ott- Ihoni csülkös babfőzeléken hét- i köznap, nyomorult pörköltfé- | lén sok nokedlivel vasárnap, l hogy jöjjön, végre jöjjön va- S lami igazán kiadós ünnep, ; hogy lelkendezve egy ember- t ként hirdethessük: Hurrá, ehe- J tünk! 5 Mert panaszkodni és enni, ’ azt nagyon tudunk — és ürü- \gyet keresni mindkettőre. De j leginkább az evésre és az ivás- •ra. A szegény és tüdőbajos, : gyertyaként elfogyó kamélius j hölgy csípőjének ringása nem ia halál, hanem a háj vonag- lása, és a szőke Opheliát nem ‘egy tó tükre, és sátor haja, de ' egy egész óceán és egy hadi- * tengerészeti mentőcsónak sem tartaná fenn a víz színén... A,dám teste szó nélkül is példázza, hová fajzott el fajzata és a karcsú bonvivánon, a nők szerelmén úgy feszül a szmoking, hogy sohasem lehet tudni, mikor jön el a drámai pillanat, amikor a szmoking magától vetkőzni kezd. És a szélső, aki még néhány éve oly sebes volt, mint a villám. most ebédutáni emésztő sétáját ballagja végig az oldalvonalnál, míg asztmás lihe- géssel követi őt hátvédje... Szív- és tüdőelhájasodásban szenvedő szegény ország vagyunk, ahol sajnos már évek óta mindig beüt a mennykő a mezőgazdaságba, .„ Ha nem ütne be, már az ország fele áttért volna a két karosszékes mozgalomra ... De sebaj, hurrá, itt a húsvét: ehetünk! Fő a sonka, tojás, kolbász, sül a karaj, liba, kacsai, beiglik és aprósütemények, sőt középsütemények is készülnek likőrök, házilag ét készüknek kölnik és készül mindenki a nagy eszem-iszomra, amely végre elérkezett, s amely nálunk például így, húsvét táján olyan tradíció, amit megsérteni méltatlan lenne hőst múltunkhoz. Két liter bor és fél liter pálinka, valamint egy fél sonka társaságában, azzal bátran és győztesen birkózva bizonyítjuk be ország és világ előtt, hogy bár kis nemzet vágunk, de nagy múlttal és gyomorral rendelkezünk. Történelmünk során sok vér folyt, legtöbbször azok vére, akik leszármazottadnak most legfeljebb a verítéke folyik — a kemény, harcos és tántoríthatatlan evéstől. Eszem otthon és megyek hozzád, eszel otthon és jössz hozzám és mind a ketten megyünk hozzá, aki szintén evett otthon, hogy elmenjünk a negyedikhez, mert dolgozó népünk kollektív érzése hallatlan mélységeket képes felmu- tati, ha evésről és ivásról van szó. A minap mondta éppen Kajevác Galagonyának: — Hogy én húsvétkor eszem-iszom, az más... Én vallásos vagyok, én a feltámadást ünneplem... De te? Hiszen te párttag vagy! — Na és? A népi, nemzeti egység, az kutya?! — vágta fel a fejét Galagonya és egy kétszemélyes sertéscsülök, valamint egy nagyfröccs segítő társaságában magyarázni kezdte Ka.jevácnak: mi is az a népfrontpolitika. i . . i * í tegrO ► Szombaton a KISZ Budaí pesti Bizottságának székházá- \ ban Pozsonyi Vilmos, a KISZ j> Budapesti Bizottságának titká- í ra átadta a kiváló ifjú mérnö4 kök, technikusok és közgazdá- t szók pályázatának díjait. A ► beküldött 150 tanulmány kö- ? zül 11 munka alkotóit — az el- iső helyezetteket — Moszkva, ÍLeningrád, 12 pályázót — a 2 második helyezetteket — pe- ) dig Berlin—Drezda—Meissen f utazással jutalmazták. Ugyan- t csak 12-en kapták meg a 400 ) forintos harmadik díjat. Há- ) rom pályamű beküldői a bírá► ló bizottság különdíját nyer- 2 ték el. Ezenkívül a különböző 5 újítások, illetve a kiváló mér1 nökök és technikusok pályáza- ’ tára benyújtott javaslatok ki2 vitelezőinek, valamint a fiatal ) mérnökök és közgazdászok ta► nácsainak legjobbjai jutalom- ? ként a Magas-Tátrába kirán- J dúlhatnak. j A pályázat részvevői olyan új eljárásokat, javaslatokat 2 dolgoztak ki, amelyek a terme- í lékenység növelését, az önkölt- >ség csökkentését, korszerűbb “gyártmányok előállítását szol- gálják. Stocker Lajos, Csővári Mihály vegyészmérnökök, , Vincze János geológus mérnök és Rácz István vegyésztechni- ' kus például a Mecseki uránér- (cek kénsavas feltárásának legyensúlyvizsgálata című taKi osztották a kiváló ifjú mérnökök* technikusok és közgazdászok pályázatának díjait nulmányával nyerte el az egyik első díjat. Olyan új technoló-' glát kísérleteztek ki, amellyel hozzávetőleges számítások szerint csaknem 10 millió, forintot takaríthat meg évente a népgazdaság. Javaslataikat hamarosan a gyakorlatban ta megvalósítják. Dr. Havas Jenő vegyészmérnök — ugyancsak első helyezett — kutatásaival és a pályázatra kidolgozott munkájával jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a magyar membránelektródok 13 országban világ- szabadalmi rangra emelkedtek. Szalai László és felesége — mindketten közgazdászok — második díjat nyert „A medenceszintű szénvagyon — gazdálkodás és iparpolitika néhány alapvető kérdése a szocialista gazdasági rendszerben” című munkájával. Matematikai eljárást dolgoztak ki a tervezett beruházások gazdaságosságának elbírálására. Módszerükkel a különböző lehetőségek közül számítások alapján választhatják ki azokat, amelyek a legkisebb be-’ fektetéssel a legjobb eredményt adják.
