Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-18 / 92. szám

Gyöngyösön alig egy év alatt mar második esetben t&r. tént meg, hogy egy magáról megfeledkezett szülő, vélt, sérelméért önmaga akart elég­tételt venni gyermeke nevelő­jén. A kirívó eset a minősíthe­tetlen cselekedet széles körű felháborodást váltott ki, és nemcsak a nevelőik, hanem a szülők körében is. A gyerek bukásra áll Juhász Jánosné gyereke a IV. sz. Általános Iskola hato­dik osztályának tanulója. Még a karácsonyi szünet előtt fi­gyelmeztette tanára, hogy oroszból bukásra áll, tehát a szünetet használja fel ismere­teinek pótlására. Csak így tud félévkor jobb osztályzatot el­érni. Az intő szó nem használt, a gyerek félév előtt még a ci- rill-betüket sem ismerte, az előírt beszédgyakorlatból még az egyes szavakat sem tudta. A tanár ilyen esetben tehetet­len, segítő készsége megtörik a gyerek közömbösségén. Kénytelen volt tanítványa tu. dását elégtelennek minősíteni. A szülő emiatt háborodott fel. Ügy érezte, igazságtalan­ság történt a gyermekével, mert annak pajtása odajárt hozzájuk a leckét elkészíteni, és a szülő szerint ő sem tudta jobban az oroszt. Mégsem ka­pott elégtelent félévkor. Igen. de a szülő arról már nem tá­jékozódott. hogy gyermekének pajtása a félév előtti számon­kéréskor milyen eredménnyel szerepelt. Az indulat elragadta a szü­lőt, és elhatározta, gyermeké­nek bukásáért felelősségre Vonja a nevelőt Jöjjön ki, ha mer! Tanítás után az iskola előtt Várta a szülő a tanárt Ahogy teltek a percek, és még nem látta a tanárt kijönni az óra végeztével, egy gyereket fo­gott el, és vele üzent a tanár­nak. A válasz nemsokára megérkezett: a tanár szívesen elbeszélget vele, menjen csak be az iskolába. Juhászné, ő udja miért, csak az iskola előtt akart szót váltani a ne­velővel. Ügy vélte gyermeké­nek fiatal .tanára fél, azért nem mer kijönni. Ezt a véle­ményét hangosan kimondta a körülötte ácsorgó gyerekek előtt, a stílusa azonban nem alkalmas arra, hogy idézzük. Amikor a tanár az óra után megjelent az iskola épülete előtt, Juhászné eléje állt. Meg­történt a furcsa számonkérés, amelyben a nevelő volt a fele. lős a szülő szerint a bukásért. Az anya nem uralkodott ma­gán, hangos szavait kezének gyors mozdulatai kísérték, majd megfogta a tanárnő mel­lén a blúzt, a megijedt, fiatal tanárnőt a fáihoz szorította, és csak mondta a magáét. A gyerekek hülédezve fi­gyelték a jelenetet, néhányan közülük odakiáltottak a ta­nárnőnek, hogy fusson be a tanári szobába, de ő a magáról megfeledkezett szülő kezeiből nem tudott kiszabadulni. Ha­ndle Ferenc éppen az iskolába tartott, odajár az esti tagozat­ra, amikor meglláta az esetet, ö szabadította ki a tanárnőt Egyhavi börtön Jogilag a Gyöngyösi Járás- bíróság dr. Nagy-Káilózy Béla tanácsa tett pontot az esemé­nyek végére. Egyhavi szabad­ságvesztésre és kétszáz forint pénzbüntetésre ítélte Juhász Jánosnét, a büntetés végrehaj­tását háromévi próbaidőre fel­függesztette. Az ítélet jogerő­re emelkedett A bíróság Ju- hásznét egyrendbeli aljas in­Vetik a kukoricát, a jövő héten kezdik a dohánypalánták kiültetését, a cukorrépa és a saláta sarabolását Besenyőtelken MEGROGGYANT, omladozó, íagános kőház áll az Alföld és Cserhát—Mátra hegyvidék ka­pujában, az egymásba torkol­lott alföldi fekete humusz s a mátrai lignit tetején. A kiszol­gált, öreg épület egy évszázad ta szerepel már a krónikában, mondákban, mesékben. Valaha . égeiálhalatlan rónaság, ma- asba törő jegenyék, legelésző ulyák, száguldó ménesek s ala­csony, zsúpfedeles házak, föld­be vájt kunyhók vették körül. Egy évszázad ment el az üreg ~ ház felett, összedűlt a csűr, eltűntek az alacsony zsúp­fedeles házak, a földbe vájt kunyhók, elhallgattak a gulyák kolompjai. A beláthatatlan ró- naságon tarka színű házakat, magasan füstölgő gyárkéménye­ket, egymásba futó, széles be­tonjárdákat láthatunk. Selyp. így hívják ma, a régi rónaságot, s hiába van két gyá­ra, postája, iskolája áruháza, mégsem számít falunak. De hogy mégis nevet kapott, azt egyedül annak a megroggyant kőháznak köszönheti, amely szállásadója, mulatozója volt betérő vendégeinek. A névadás pedig úgy történt, hogy a felvidéki meszestótok az Alföldre igyekvő áruikkal itt ütöttek szállást. A csárdának vendégszeretetéről, vidámságá­dokból elkövetett becsületséi tés bűntettében találta bűnös­nek. Miután 1956-ban már el­ítélték Juhásznét, feltűnően durva módon elkövetett becsü­letsértés miatt, a bíróság a pénzmellékbüntetés kiszabá­sát is szükségesnek találta most. Jogrendünk szerint az ügy befejeződött. A bíróság a té- leies törvények szerint elégte- telt szolgáltatott a fiatal ta­nárnőnek. De ezzel mégsem 1 adjuk lezárni az eseményeket. El tudja talán törülni a bíró­ság azokat a nyomokat, ami­ket Juhászné a fiatal, kezdő tanárnő lelkén ejtett? El tudja törölni azt az emléket, amit a tanárnőt körülvevő, védelmére siető gyerekek leikében ha­gyott minősíthetetlen viselke­désével? Másodszor fordult elő Gyön. gyösön. hogy egy nevelőt a magáról megfeledkezett szülő bántalmazott. Menti-e a szü­lőt a gyereke iránt érzett kri­tikában szeretet? Miért nem a gyermekét vonta felelősségre a szülő, miért a nevelőt akarta kényszeríteni az. érdemjegy kijavítására? Két eset, két szülő, két nevelő és sok-sok seb a lelkekben: ez a végered­mény, ami csak mennyiségi mutatóként jelentkezik, de er­kölcsileg szinte mérhetetlen. G. Molnár Ferenc Selypikénél találkozunk . • • Kétarcú munkástelep ról, kikapósságáról híres „csár­dabeli asszonya” volt, akit mi­vel selypesen beszélt, elnevez­ték Selypikének. A vásárra menők, vagy onnan hazaigyek­vők pedig úgy adtak találkát egymásnak: Selypikénél talál­kozunk. A szólás megmaradt, s a krónika későbbi lapjain így említik a néhány házas telepü­lést: Selyp. A lőrinci tanácsházán Szent- györgyi János elnökkel beszél­getünk, aki nemcsak vezetője az anyaközség gyerekeinek — hozzátartozik Selypen kívül még Petőfibánya, az erőmű la­kótelepe —, hanem szenvedé­lyes kutatója az elmúlt idők­nek, eseményeknek is. Megsár­gult papírlapokat rak elém, amelyek vallomásokat, a törté­nelem lapjain is megtalálható sorokat őriznek — a magányos csárdától napjainkig. A közel háromezer holdas birtok báró Tornyai Rezső, köz­szájon Sósberger báró tulajdo­na volt. Akkor Európa-szer te divattá vált a cukorrépa-terme­lés, amelyet Sósberger is köve­tett s a Deutsch bárók hatvani gyárában dolgoztatott fel mind­addig, amíg a két báró össze nem különbözött. 1896-ban vég­leges volt a szakítás, Sósberger még ebben az évben felépíti a cukorgyárát. NÉHÁNY ÉV MÜLVA, 1907­ben újabb gyár épült Selypen. A Beocsini Cement Unió Pász­tora tervezte a gyárat, de a köz­ség képviselői két okból tilta­koztak ellene: a gyártelep füs­tölgő kéményei megrántják Pásztó levegőjét, másik pedig: a község lakóinak erkölcsét megfertőzi az idegenből betele­pülő munkásság. így került a cementgyár Selypre. Az utolsó nagy vállalkozás 1a báró Tornyai nevéhez fűződik, 1918-ban megépítteti a Zsófia malmot A sorozatos vállalko­zásnak azután az lett a vége, hogy belebukott a bankmani­pulációkba, 10 évre elzálogosít­ják a malmot és a gyárat, s többé nem is tudja visszaválta­ni. A gyárakban főleg szlovákok, morvák dolgoztak. 1928-ban Vörösmajorral közösen egytan- erős iskolája van. 1944. decem­ber 6-án, a több év óta szerve­zetten dolgozó kommunista párt üdvözli a felszabadító szovjet csapatokat, s a lerom­bolt gyárakban, elhagyatott földeken megindul az élet. Végéhez értünk a feljegyzé­seknek, de az utolsó húsz év­hez már nem is szükségesek. — Elhhez már valóban nem, — erősíti meg az elnök. Nehéz nekem Selypről beszélni, mert itt nálunk olyan nincs. Nem csak azért, mert önálló közigaz­gatása soha sem volt, de határt sem lehet már vonni Lőrinci és az állítólagos Selyp község kö­zött Amit olyan sokan Selyp­nek neveznek, itt nálunk csak néhány utca. Inkább csak ke­rület Mint ahogy Budapestnek van Ferencvárosa, Újpestje, úgy van nekünk is Selypünk. Nehezen indul a beszélgetés^ de lassan azért mégis belejön, s folytatja a „kerület” történe. tét — Három elavult, korszerűt, len üzemet örököltünk a báró- tói. Sokakat megtéveszthet « három gyár, de csak az itteniek tudják igazán, milyen élet is volt a gyárfalak között. Példákat említ A cukorgyár csak két—három hónapig üze> melt. Letelt a répaszezon, el­engedték az embereket A ce­mentgyárban gépek nem dol­goztak. Egészségtelen körülmé­nyek között, napi 12—14 óra volt a munkaidő. — De még így sem tudtak megélni. Alkalmi, idénymunkái végeztek. A lakásviszonyok pe­dig egyszerűen megdöbbentők voltak. Vizes, penészes, fűtet- len, túlzsúfolt szobák. A kultu­rális életre jellemző, hogy egyetlen egy újság sem járt a telepre. A BESZÉLGETÉST a II-e* számú iskolában folytatjuk. A falon képek, grafikonok, az el­múlt húsz év fontosabb doku­mentumai. — Nézze meg ezeket a háza­kat Újak, szépek. Most épül­tek. Itt a malom. 48 óta 2 mil­lió 700 ezer forintot költöttéit rá. A cukorgyárat modernizál­ták. A cementgyárba gépeket szereltek. Ez itt az általános is­kola, orvosi rendelő, könyvtár, mozi, kultúrház. Most készül dl egy új önkiszolgáló üzletünk, az utcában járdák, sportpályát építettünk Ugye milyen más a kép, mint a Sósberger-urad a- lom volt? Az utcán fekete fejkendős^ idősebb asszony panaszkodik: — Nincs zöldség, tojás, gyü­mölcs, szárazak a kenyerek. — Sokszor jogtalanul, de sok­szor jogosan panaszkodnak — magyarázza az elnök — Régi kívánságunk egy kisvendéglő. Hely volna, mi is szeretnénk, a vendéglátóiparon múlik Iga­zán megérdemelnék A nagy kantint olcsón átépíthetnénk, átalakíthatnánk étteremmé, Kenyeret Hatvanból kapunk Eddig nem volt rá panasz, de majd megnézzük... Az iskolások írószerboltot kémének — Nekünk még nem szóltak, de ezen könnyen segíthetünk. A most berendezett ön ki szolgá­ló boltban elfér egy iskolai részleg is. Nem nagy dolgok ezek Hiszen Hatvan csak pár percre van, a közlekedés kitű­nő. Inkább a kényelem dolga az egész... MEGROGGYANT, omladozó, magános kőház áll az Alföld és a Cserhát—Mátra hegyvidék ka­pujában, az egymásba torkol­lott alföldi humusz és a mátrai lignit tetején. Öreg ház... eMelerjtettéfc... a Sósberger báró bfcnodalmávBl együtt Időben, hozzáláttak a tava­szi mezőgazdasági munkák Végzéséhez Besenyőtelken, a Lenin Termelőszövetkezet fo­ga tosai és traktoristói. Amint az időjárás és a talajviszonyok lehetővé tették, harminc lo- Vasfogat és 18 erőgép látott a talajelőkészítéshez és a tava. BZiak vetéséhez. Őszi szántás­ból csak 550 hold elmaradá­suk volt, amit az erőgépek és a traktorosok jó munkájával néhány nap alatt sikerült pó­tolniuk. A tavaszi vetések ' többsége őszi szántásba került és Dobó József főagronómus szerint, az idei talajelőkészítést és vetést igen. jó minőségben Sikerült elvégezniük. A tervezett 400 holdas ta- f vaszi árpa vetéstervükkel < Szemben elvetettek 460 holdat, \ ezenkívül 120 hold borsót, 40 í hold takarmányrépát. 150 hold? lucernát és vörösherét, 80 hold ) napraforgót és 40 hold takar- í tnánykeveréket. A vetés ezek- s ben a napokban is folyamato. ) san halad, s a közeli napokban 1 még 40 hold cukorrépa. 50 hold ► vöröshere és 50 hold napraíor. ^ gó kerül a földibe többek kö- < zött. 1 A napokban a kukorica ve- i tését is megkezdték a szövet- 2 kezeiben, naponta hárorn) négyzetbe vető gép végzi a 430 ► Honismereti < szakkörből É falumúzeum < A poroszlói Móricz Zsi gmond t Y' iltúrotthon honismereti szak- 2 k re az elmúlt év folyamán) elhatározta egy falumúzeum 1 létesítését A szakkör tagjaid régiségeket, sok emléktárgyat? •tyű; öttek össze. Többek kö-) .ott régi korsók, pénzérmék,^ •épművészeti tárgyak, régiku-í csők és fegyverek, bronztá-? rk, rokkák kerültek elő. Ta-) ■ltak egy hatvan évvel ezelőtti gejelent „Poroszló” című 2 Ságot is, amelyből egy pél-? ■ny a megyei Levéltárban is) ’lelhető. A szakkör tagjainak ► gy problémát okoz az össze-! űjtött anyag elhelyezésed ‘ért nincs szekrényük és vít-< inük. Az egri Dobó István lúzeumtól kémek segítséget,k logy újabb múzeummal gya-2 rapodjon megyénk. , * hold háztáji és 535 hold közös kukorica vetését A munka jó] halad, és eddig 200 holdat ve­tették. Egy hét szükséges még ahhoz, hogy a kukorica veté­sét is befejezzék, utána pe. dig még 270 hold silónak való édes cirok vetéséhez látnak hozzá. A jó minőségben eL végzett munka nyoma meg is látszik a szövetkezet tábláin. Dúsan kikelt és szépen fejlő­dik a tavaszi árpa, erőteljesen sorol az elvetett 10 hold salá­ta, és 150 holdnyi területen a cukorrépa is kikelt már. A szövetkezet dohánykertészeté­nek melegágyaiban megerősöd­tek és kikültetésre várnak a dohánypalánták. Cs. 1. Rótámadt gyermeke nevelőjére < Hurrá és még egyszer hurrá: \ehetünk! Mert kedves hastár- : saim, ebben a szegény és sze- ;rencsétlen országban, jöhet i árvíz, földrengés, dögvész, de ! míg Buda áll és magyar él, ’nálunk kevés húst enni éhe- \zés. Alig bírtuk már végigve- )getálni üzemi ebéden és ott- Ihoni csülkös babfőzeléken hét- i köznap, nyomorult pörköltfé- | lén sok nokedlivel vasárnap, l hogy jöjjön, végre jöjjön va- S lami igazán kiadós ünnep, ; hogy lelkendezve egy ember- t ként hirdethessük: Hurrá, ehe- J tünk! 5 Mert panaszkodni és enni, ’ azt nagyon tudunk — és ürü- \gyet keresni mindkettőre. De j leginkább az evésre és az ivás- •ra. A szegény és tüdőbajos, : gyertyaként elfogyó kamélius j hölgy csípőjének ringása nem ia halál, hanem a háj vonag- lása, és a szőke Opheliát nem ‘egy tó tükre, és sátor haja, de ' egy egész óceán és egy hadi- * tengerészeti mentőcsónak sem tartaná fenn a víz színén... A,dám teste szó nélkül is pél­dázza, hová fajzott el fajzata és a karcsú bonvivánon, a nők szerelmén úgy feszül a szmo­king, hogy sohasem lehet tud­ni, mikor jön el a drámai pil­lanat, amikor a szmoking ma­gától vetkőzni kezd. És a szélső, aki még néhány éve oly sebes volt, mint a vil­lám. most ebédutáni emésztő sétáját ballagja végig az ol­dalvonalnál, míg asztmás lihe- géssel követi őt hátvédje... Szív- és tüdőelhájasodásban szenvedő szegény ország va­gyunk, ahol sajnos már évek óta mindig beüt a mennykő a mezőgazdaságba, .„ Ha nem ütne be, már az ország fele áttért volna a két karosszékes mozgalomra ... De sebaj, hur­rá, itt a húsvét: ehetünk! Fő a sonka, tojás, kolbász, sül a karaj, liba, kacsai, beiglik és aprósütemények, sőt középsütemények is készül­nek likőrök, házilag ét készük­nek kölnik és készül minden­ki a nagy eszem-iszomra, amely végre elérkezett, s amely nálunk például így, húsvét táján olyan tradíció, amit meg­sérteni méltatlan lenne hőst múltunkhoz. Két liter bor és fél liter pálinka, valamint egy fél sonka társaságában, azzal bátran és győztesen birkózva bizonyítjuk be ország és világ előtt, hogy bár kis nemzet vá­gunk, de nagy múlttal és gyo­morral rendelkezünk. Törté­nelmünk során sok vér folyt, legtöbbször azok vére, akik leszármazottadnak most legfel­jebb a verítéke folyik — a ke­mény, harcos és tántoríthatat­lan evéstől. Eszem otthon és megyek hozzád, eszel otthon és jössz hozzám és mind a ketten me­gyünk hozzá, aki szintén evett otthon, hogy elmenjünk a ne­gyedikhez, mert dolgozó né­pünk kollektív érzése hallat­lan mélységeket képes felmu- tati, ha evésről és ivásról van szó. A minap mondta éppen Ka­jevác Galagonyának: — Hogy én húsvétkor eszem-iszom, az más... Én vallásos vagyok, én a feltáma­dást ünneplem... De te? Hiszen te párttag vagy! — Na és? A népi, nemzeti egység, az kutya?! — vágta fel a fejét Galagonya és egy kétszemélyes sertéscsülök, va­lamint egy nagyfröccs segítő társaságában magyarázni kezd­te Ka.jevácnak: mi is az a népfrontpolitika. i . . i * í tegrO ► Szombaton a KISZ Buda­í pesti Bizottságának székházá- \ ban Pozsonyi Vilmos, a KISZ j> Budapesti Bizottságának titká- í ra átadta a kiváló ifjú mérnö­4 kök, technikusok és közgazdá- t szók pályázatának díjait. A ► beküldött 150 tanulmány kö- ? zül 11 munka alkotóit — az el- iső helyezetteket — Moszkva, ÍLeningrád, 12 pályázót — a 2 második helyezetteket — pe- ) dig Berlin—Drezda—Meissen f utazással jutalmazták. Ugyan- t csak 12-en kapták meg a 400 ) forintos harmadik díjat. Há- ) rom pályamű beküldői a bírá­► ló bizottság különdíját nyer- 2 ték el. Ezenkívül a különböző 5 újítások, illetve a kiváló mér­1 nökök és technikusok pályáza- ’ tára benyújtott javaslatok ki­2 vitelezőinek, valamint a fiatal ) mérnökök és közgazdászok ta­► nácsainak legjobbjai jutalom- ? ként a Magas-Tátrába kirán- J dúlhatnak. j A pályázat részvevői olyan új eljárásokat, javaslatokat 2 dolgoztak ki, amelyek a terme- í lékenység növelését, az önkölt- >ség csökkentését, korszerűbb “gyártmányok előállítását szol- gálják. Stocker Lajos, Csővári Mihály vegyészmérnökök, , Vincze János geológus mérnök és Rácz István vegyésztechni- ' kus például a Mecseki uránér- (cek kénsavas feltárásának legyensúlyvizsgálata című ta­Ki osztották a kiváló ifjú mérnökök* technikusok és közgazdászok pályázatának díjait nulmányával nyerte el az egyik első díjat. Olyan új technoló-' glát kísérleteztek ki, amellyel hozzávetőleges számítások sze­rint csaknem 10 millió, forintot takaríthat meg évente a nép­gazdaság. Javaslataikat hama­rosan a gyakorlatban ta meg­valósítják. Dr. Havas Jenő vegyészmér­nök — ugyancsak első helye­zett — kutatásaival és a pá­lyázatra kidolgozott munkájá­val jelentősen hozzájárult ah­hoz, hogy a magyar membrán­elektródok 13 országban világ- szabadalmi rangra emelkedtek. Szalai László és felesége — mindketten közgazdászok — második díjat nyert „A me­denceszintű szénvagyon — gazdálkodás és iparpolitika néhány alapvető kérdése a szo­cialista gazdasági rendszer­ben” című munkájával. Mate­matikai eljárást dolgoztak ki a tervezett beruházások gaz­daságosságának elbírálására. Módszerükkel a különböző le­hetőségek közül számítások alapján választhatják ki azo­kat, amelyek a legkisebb be-’ fektetéssel a legjobb ered­ményt adják.

Next

/
Thumbnails
Contents