Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-18 / 92. szám

Koszígin fogadta Manudot 1 MOSZKVA (TASZSZ): Koszigin szovjet miniszterei- j nők fogadta Hasszán Mariud szíriai külügyminisztert, aki' Gromiko szovjet külügyminisz- j tér vendégeként tartózkodik a ' Szovjetunióban. 4 besänge tűs­ben részt vettek a szíriai kül­ügyminiszter kíséretéhez tarto­zó személviségek, Andrej Gro­miko és Tarazi szíriai nagykö­vet. Az amerikai agresszió elleni tiltakozás jegyében: Elindult az angol fiéxebarcosoX húsvéti töntetimenete Béke és ünnep Megholt kein-* Londonban Johnson nem utazik é* nem .ogssd küllőid» laio<raló!t a. Csoti En^Ioj Subczzidriőitá! DJAKARTA (Üj-Kína): Az első afro-ázsiai értekezlet 10. évfordulója alkalmából Dja- kartában tartózkodó Csőn En- laj kínai miniszterelnök felke­reste Subandrio indonéz mi- niszterelnök-helyettest és kül­ügyminisztert. Csou En-laj szombaton Djaikartában Noro­dom Szihanuk kambodzsai ál­lamfővel is találkozott Repülősztrájk BRÜSSZEL: (MTI) Szombaton egynagos figyel­meztető sztrájkot kezdtek a SABENA belga légiforgalmi társaság repülőtéri alkalmazot­tai. A brüsszeli és az ostendei repülőtér 1600 munkása, tiszt­viselője és technikusa szüntet­te be a munkát, hogy ezzel is alátámassza fizetésemelési kö­vetelését Minthogy a sztrájk éppen a húsvéti üdülőszezon idejére robbant ki, a SABENA nagy zavarba jött, mert nem tudja teljesíteni szerződéses kötelezettségeit. A bajon úgy próbáltak segí­teni, hogy amikor a sztrájk híre kitudódott, a társaság 14 repülőgépét francia és holland repülőterekre irányították, hogy ott lássák el azokat a szükséges szolgáltatásokkal. LONDON (MTI): A Londontól 70 kilométer­nyire fekvő High Wycombe- bó! szombaton délelőtt elin­dult az angol békeharcosok hú-svéii tüntetőmenete. A szi­getország minden részéből összosereglett tüntetők me­net közben sokasodó oszlopai három nap alatt teszik meg az utat az angol főváros köz. pontjáig, s hétfőn délután a Trafalgar* téren sorra kerülő nagygyűlésen hallgatják meg a békeszervezet szónokait. A húsvéti béketüntetés idén az Egyesült Államok vietnami agressziója elleni tiltakozás jegyében riasztja az angol közvéleményt a „távoli kis háborúk” és az egész világot fenyegető atomkonflikus ve­szélyének felismerésére. Az angol lapok szombaton megvonják Wilson miniszter- elnök washingtoni látogatá­sának mérlegét: semmi kéz­zelfogható eredmény a viet­nami kérdésben, legfeljebb annyi, hogy Johnson elnök „példás magaviseleti bizo­nyítványt” állított ki Wil­sonróL S jutalmul megenged, te: „tapogatózzék” a szovjet javaslat ügyében, amely in­dítványozza hogy hívják ösz- sze az érdekelt hatalmak ér­tekezletét Kambodzsa semle­gességének szavatolása kér­désében. Londonban nagy meghök­kenéssel fogadták. hogy Johnson elhalasztotta terve­zett külföldi útjait és otthon, maradásra szólította fel a Washingtonba készülő ' ülföl- di kormányfőket. A Wilson- kormányt különösen kínosan érinti, hogy a Brit Nemzet­közösség két legnagyobb tag­államának vezetőit, az indiai és a pakisztáni kormányfőt is eltanácsolták tervezett wa­shingtoni látogatásuktól. „A Fehér Ház sajtótitkárá­nak az a bejelentése, hogy az elnök nem utazik külföldre és elzárkózik a külföldi láto­gatók elől. a legújabb jele annak, hogy a vietnami há_ ború gyakorlatilag máris megbénította a normális dip­lomáciáit” — állapítja meg a Times. Pham Van Dong's Johnson Baltimore-i beszéde képmutatás DJAKARTA (MTI): Pham Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke, aki a bandungi értekezlet 10. évfordulójának ünnepségeire érkezett Indoné­ziába, nyilatkozott az Antara ESEMEJ\YEK — sorokhjut PÁRIZS: Az AFP jelentése szerint Csőmbe hatóságai az utóbbi két hét alatt már másodízben kobozták el a Presence Congo- laise című folyóiratot. Az áp­rilisi számot azért kobozták el, mert bírálta az országban fo­lyó választásokat. Most. két héttel később viszont csak annyit közöltek a hatóságok, hogy a folyóirat „kompromit­táló cikkeket” közölt. RÓMA: Április 21—22—23-ra össze­hívták az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságát, hogy megvitassa Luigi Dongó­nak, az OKP fóti tikárának a következő témákról tartandó beszámolóját: Az új többsé­gért folyó harc, A középbal válsága következtében előállt helyzet és Az ország gazdasági nehézségei. Nem rokonszenveznek... Mexikói lapjelentések arról adnak hírt, hogy az Egyesült Államok beszüntette a lakás- építési hitelek folyósítását Ko­lumbiának. E hiteleket az úgynevezett „Szövetség a ha­ladásért” washingtoni prog­ram keretében kellet volna az Egyesült Államoknak folyósí­tania. Eredetileg tízezer mun­káslakást terveztek építeni Kolumbiában e hitelekből, s annak idején a hitelnyújtást a ,Szövetség a haladásért” példás akciójaként tüntették fel az Egyesült Államokban. A sajtó szerint a hitel folyó­sítása politikai okoból történt, mert a kolumbiai munkások „nem rokonszenvezitek eléggé az Egyesült Állmokkal”. Mint a Prensa Latina hír- szolgálati iroda jelenti Argen­tínában a létfentartási költsé­gek ez év márciusában — hi­vatalos statisztikai adatok sze­rint — 2,4 százalékkal emel­kedtek. 2 MÍPIUSMG 1965. április 1K, vasárnap ACCRA: A DÍVSZ Végrehajtó Bi­zottságának accrai ülésszakán részt vevő magyar küldöttség találkozott a ghanai ifjúsági szervezet vezetőivel. A baráti légkörben megtartott találko­zón a két ország ifjúsági veze­tői megvitatták az együttműkö­dés fejlesztésének lehetőségeit és más közös érdekű kérdése­ket. A magyar küldöttség ne­vében Nádasdi József, a KISZ Központi Bizottságának titká­ra ajándékot adott át Z. B. Shardownak, a ghanai ifjúsági szervezet vezetőjének. (MTI) SANTIAGO: A Chilei Kommunista Párt nyilatkozata durva hazugság, nak minősíti a venezuelai kori mánynak azt az állítását, mely szerint a Caracasban, áp­rilis 10-én leleplezett állítóla­gos kormányellenes összeeskü­vésben részt vettek az Olasz Kommunista Párt és a Vene­zuelai Kommunista Párt. A nyilatkozat erélyesen követeli a venezuelai és az olasz kom­munisták ellen indított szé­gyenletes kampány azonnali megszüntetését. hírügynökség tudósítójának a vietnami helyzetről. Kijelentette, hogy az Egye­sült Államoknak be kell szün­tetnie Dél-Vietnam elleni inter­vencióját és agresszióját, a Vi­etnamra vonatkozó genfi egyez­ményeket pedig maradéktala­nul be kell tartani. Ez azt je­lenti, hogy az Egyesült Álla­moknak ki kell vonnia csapa­tait Dél-Vietnamból és be kell szüntetnie háborús cselekmé­nyeit a VDK ellen. Ez Észak- Vietnam megmásíthatatlan ál­láspontja, amely tárgyalási ala­pul szolgálhat a vietnami prob­léma megoldásához. A dél-vietnami kérdést ma­gának a vietnami népnek kell megoldania, mindenfajta külső beavatkozás nélkül. Vietnam békés egyesítését az ország két részének lakossága csak külső beavatkozás nélkül valósíthatja meg — jelentette ki Pham Van Dong Megállapította, hogy ezeknek az elveknek az elfoga­dása kedvező feltételeket te­remthetne az 1954. évi genfi ér­tekezlethez hasonló nemzetközi tanácskozás összehívása számá­ra. Johnson elnök Baltimore-i beszédét érintve Pham Van Dong kijelentette, hogy az el­nöknek ez a beszéde képmutató. Az Egyesült Államok ezekben a napokban még tovább fokoz­za a dél-vietnami agressziót és- kiterjeszti azt az ország északi részére — mondotta. — Nyilván­való, hogy az amerikai kor­mány dél-vietnami agressziója lelepleződött Az Egyesült Ál­lamok Vietnammal szemben al­kalmazott politikája kihívás a világ közvéleménye ellen. I konferenciákra a magyar dolgozó nép béke­szándékát, a békéért való törekvéseiket A magyar ért.lmiség képviselői aktív részesei voltak az évenként megrendezésre kerülő ke­let-nyugati kerekasztal-konferenciának: Var­sóban, Stockholmban, Párizsban, Brüsszelben és Moszkvában egyaránt hozzájárultak hasz­nos javaslatok kidolgozásához. Az évek során részt vettek a magyar békeharcosok minden olyan nemzetközi fórumon, ahol a világ bé­kéjének ügyét segíthették, tgy az atomlesze­relésért küzdő l.r.mpány kongresszusán, az angol ifjúsági bez:mozgalom nemzetközi kon­ferenciái n, az .Accra Assembly alakuló kong­resszusán. az olasz Consulta kongresszusán, a Quaker-mozgalom tudományos konferen­ciáján, az angol és francia béketanács kong­resszusán. A magyar békemozgalom nemzetközi tevé­kenysége a jelen időszakban is fontos feladatot tölt be azzal, hegy állandó kapcsolatot tart a szocialista országok népfrontmozgalmaival. Sőt, a kapitalista országok népfront-jellegű mozgalmaival is igyekszik jó kapcsolatot ki­építeni. A népfront tevékenysége tehát arra irányul, hogy jó kapcsolatait tovább fejlessze és megértéssel együtt működjék a világ minden haladó mozgalmával. Felhívja a földkerekség békeszerető erőit, hogy tevékenykedjenek biza­lommal együtt a békés egymás mellett élés szellemében, folytassák közös erővel és fárad­hatatlanul a küzdelmet azért, hogy a vitás kér­déseket az emberiség egyetemes érdekében tár­gyalások útján rendezzék. Korunkban a béke védelme a legátfogóbb eszme, amely világszerte a legnagyobb tömege­ket tömöríti! Ma, amikor a legnagyobb hatalmak atom­éi hidrogén-fegyverekkel rendelkeznek, egy világháború még az előző kettőnél is borzal­masabb pusztítást vonna maga után. Az első és a huszonöt évvel később lezajlott második vi­lágháború hatvanmillió embert és százmilliók munkájának gyümölcsét pusztította el. Egy újabb háború minden eddiginél borzalmasabb lenne, percek alatt száz- és százmilliók semmi­sülnének meg. Éppen ezért, a békéért folytatott harc ma már nem csupán óriási tömegek mozgalma, ha­nem sok államban kormányzati, külpolitikai program lett Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a tömegek mozgalmára kevesebb szükség van, mint azelőtt. Ellenkezőleg. A ma­gyar békemozgalomnak állandóan fejlesztenie és erősítenie kell kapcsolatait a világ békemoz­galmai vaL Támogatnia kell a béke-világmozga* lom-akciót, elősegítve azt, hogy tovább erősöd­jék antiimperialista békeharca. Teljes hittel és meggyőződéssel valljuk; hogy korunkban a béke megvédhető: a békéért folytatott küzdelem most új, kedvezőbb körül­mények között folyik. A ml népünk őszinte hí­ve a békés egymás mellett élés politikájának; békében, barátságban akarunk élni a hazánk­tól eltérő berendezkedésű államokkal is... Húsz esztendeje, hogy hazánk történelmé­nek talán a legmélyebb pontjára zuhant, da húsz esztendeje annak is, hogy hazánk szabad lett és nemzeti felemelkedésünk kezdetét ve­hette. Országunk nemzetközi tekintélye soha nem volt ilyen nagy és soha nem volt ilyea egységes a magyar társadalom, amely mind­inkább felismeri, hogy igaz és jó ügyért dolgo­zik. Így szolgálja nemzetünk érdekeit a Haza­fias Népfront-mozgalom, a békemozgalom; amely felvilágosító munkájával elősegíti né­pünk anyagi, erkölcsi és szellemi érdekeit él amely odaadó buzgósággal és tántoríthatatlan hűséggel szolgálja az emberiség felszabadulá­sának és a tartós békének ügyét. Ügy hisszük, így szolgáljuk leginkább, igf adunk új értelmezést a húsvéti ünnepeknek; amikor a békéért indulunk harcba, amikor at újjászületést, a békét ünnepeljük... Okos Miklós Franciaország ellenzi a NA7O-hadügyminiszterek tervezett értekezletét PÁRIZS: Franciaország nem kíván részt venni a NATO-országok hadügyminisztereinek terve­Orvos, mint bandafőnök A francia rendőrség letar­tóztatta dr. Richier párizsi or­vost, akiről kiderült, hogy egy nagystílű betörőbanda fő­nöke. Richier fivérével és még egy bűntársával együtt két év óta fosztogatta a francia temp­lomokat, múzeumokat és kas­télyokat. Az orvos villájában nagyértékű műkincseket, ké­peket, antik bútorokat talál­tak. Az orvos először azzal vé­dekezett, hogy szenvedélyes műgyűjtő és meg akarta men­teni a pusztulástól a rosszul gondozott műkincseket. Kide­rült azonban, hogy lakásán csak a szakmai körökben jól is­mert és ezért nehezen értéke­síthető műkincseket őrizte. A betörésből származó zsák­mány nagy részét régiségkeres­kedőknek adta el. Földrengés Alaszkában Földrengés rázta meg Alasz­ka nyugati részét magyar idő jaerint szombaton 0.24 órakor. A földmozgások a Richter-ská­la szerint csupán 5—6-os erőssé­gnek voltak, s az első jelentések nem adnak hírt károkról. Érde­kes módon, tavaly is éppen nagypéntekre esett az alaszkai földrengés. zett értekezletén. A hadügy­minisztereknek május 4-ig kel­lett volna összeülniök a NATO párizsi székházában, hogy megvitassák az Atlanti Szövet­vég a tometra tégláját. Az önál­ló francia atomfegyverkezés miatt Párizs és Washington kö­zött támadt ellentétek azon- han áthidalhaíatlanoknak bi. zonyultak. Messer francia had ügyminiszter egy nyugatnémet lapnak adott nyilatkozatába leszögezte, Franciaország a toms tra légiája homlokegye­nest ellenkezik az Egyesült Ál­lamokéval. A francia atomstra- tégia az „elriasztás/’ elvén, vagyis azon alapul, hogy atomkonfliktus esetén azonnal be kell vetni az egész atom- erőt, Washington viszont az úgynevezett lépcsőzetes takti­ka, az atomfegyverek fokozatos alkalmazásának híve. Messmer nyilatkoztában megerősítette, Franciaország ellenez mindenfajta olyan kö­zös atomerőt, amely felett végső esetben az Egyesült Ál­lamok rendelkezne. A minisz­ter hangsúlyozta, n szövetsége­sek között fennálló ellentétek miatt, a hadügyminiszterek : tervezett tanácskozása eleve I sikertelenségre w.n kárhoz- I tatva kozattal: Golda Meir, izraeli külügyminiszter a Maariv cí­mű lapnak adott interjúban hangsúlyozza: „Örömmel ven­nénk, ha Burgiba elnökkel megvitathatnánk az arab or­szágok és Izrael közötti viszály rendezésének módjait”, A ja­vaslatot a külügyminiszter rendkívül jelentősnek minősí­tette. Az izraeli sajtó hírt ad ar­ról, hogy Mose Dajan tábor­nok, volt vezérkari főnök rész­vételével külön szimpózium foglalkozott a javaslattal. A Davar című kormányi,v.p sze­rint puhatolózó lépéseket kel­lene tenni, vajon a tunéziai elnök hajlandó lenne-e közve­títő szerepet játszani Izrael es a szomszédos arab országos között menyre; Tunézia ezért java­solja, hogy Palesztina felsza­badítását szakaszos megoldás­sal, a tárgyaláson alapuló po­litika előtérbe helyezésével próbálják felszámolni. A javaslat elutasításra talált az arab államokban. A libano­ni lapok nagybetűs címekkel hangsúlyozzák: az arab világ első számú problémájának az a fajta megoldása, amelyet Burgiba elnök javasol, arra mutat, hogy nem ismeri <• probléma lényegét. A javasolt megoldás olyan tévedés lenne, amely letérést jelentene a he­lyes útról — hangsúlyozza Kadri Tukan, volt jordániai külügyminiszter az A1 Anuar című lapban. Az izraeli sajtó ezzel szem­ben nagyfokú érdeklődéssel foglalkozik a Burgiba nyilat­Az arabnyelvű A1 Amal. a szocialista Desztur Párt lapja hosszú vezércikket szentel an- 1 nak a javaslatnak, amelyet Burgiba elnök tett az izraeli— arab viszály békés rendezésé­re. A javaslatot Burgiba az arab országokban a közelmúltban 1 tett körútja során vetette fel elsőízben. A tunéziai elnök a Nouvel Observatuer francia folyóiratnak adott nyilatkozat­ban megismételte javaslatát, amelynek lényege: az arab ál­lamok nem maradhatnak vég­nélkül defenzív állásponton, mert ez csak Izrael megerősí­tésére szolgál, a külvilág előtt pedig azt a benyomást kelti, hogy az arabok nem tudnak megbirkózni a Palesztinái prob­lémával. Az elmúlt 17 év erő­fesz! lései nem vezettek ered­Burgiba javaslata az izraeli—arab probléma megoldására Az Országos Béke tanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa ez év május 9-től június hó 9-ig a Helsinki Béke-világkongresz- szust élőkészítő, „A békéért, a nemzeti füg­getlenségért és a leszerelésért” jelszóval bé­kekampányt rendez. Az akció fő jellemzője, hogy a világpoliti­kában napirenden levő fontos eseményekhez : ' apcsolódik és a politikai állásfoglalás m<-lleU I a rendezvények látogatói színvonalas tájé- j koztatásban részesülnek. ; A békéért, a nemzeti függetlenségért és le­szerelésért jelszóval induló békekampány ide­jén a rendezvényeken me •mtékeznek majd a Béke-világtanács javasolta kulturális évfor­dulókról is. Az idén ünnepli a tudományos I világ Aihazen híres arab természettudós szü­letésének ezredik, Dante Alighierinek, a leg­nagyobb olasz költőnek, az irodalmi olasz nyelv megalkotójának hétszázadik, Horatius Quintus H. Flaccus, az ókori Róma legkivá­lóbb lírikusa születésének kétezer-harminca­dik évfordulóját. A bíke-világmozgalom ünne­pélyeinek sorában hazánkban is megemlékez­nek Húsz János cseh reformátor halálának öt­százötvenedik évfordulójáról. A program ré­szét képezi Mihail Vasziljevics Lomonoszov orosz polihisztor, tudós, költő, a moszkvai egyetem alapítója halálának kétszázadík év­fordulóján és ismertetik életművét. Jelentő­sebb megmozdulásra készül a magyar béke­mozgalom a hirosimai és nagaszaki atomka­tasztrófa 20. évfordulója alkalmából is. Ez a meglehetősen széles program, amely mint említettük előkészítője a július 10 és 17 között Helsinkiben sorra kerülő Béke-világ­kongresszus hazai előkészítésének, nem egye­dülálló jelenség a békéért szerte a világon küzdők egyre sűrűbb sorokban felzárkózók hadseregében. Ilyenkor, húsvét táján szerte Európában, a „művelt” nyugati metropoliszok­ban: Londonban, Párizsban, Helsinkiben, Ró­mában és sok-sok városban megindulnak az úgynevezett „húsvéti békemenetek”; élükön tudósok, művészek, papok, írók, a békéért küzdők hatalmas hadserege, és politikai fel- , fogásbeli különbségre, vagy vallási különbö­zőségre való tekintet nélkül menetelnek, hogy valahol a széles országúton a más nemzet bé­kéért küzdő fiaival összetalálkozzanak. Az elmúlt években a békemozgalom jelen­tős nyereségként könyvelheti el a magyar tu­dósok, ' szakemberek és értelmiségiek aktivitá­sát. Ez azt jelenti, hogy a magyar dolgozók békemozgalma erősödött hazánk tudósaival, vezető szakembereivel. Tudományos életünk kiválóságainak részvételivel létrehozott tudo­mányos bizottság 1962-ben első ízben megren­dezett békekonferenciáján 300-an vettek részt 1963-ban Debrecenben, Szegeden, Pé­csett és Miskolcon rendeztek színvonalas ta­nácskozásokat csaknem ezer tudós részvételé­vel. Tavaly Egerben és Győrött rendeztek tu­dományos ankétot. Az egri tudományos ankét előadói: dr. Somos Lajos, dr. Földi Pál, dr. Kovács Vendel, az Egri Tanárképző Főiskola tudós tanárai voltak, míg a hozzászólók sorai­ban tucatnyi kiváló értelmiségi jelentette a békemozgalom terebélyesedését. A magyar békemozgalom nemzetközi kap­csolatai évről évre nagymértékben szélesedtek; 1960-ban mintegy ötven nemzeti és nemzetkö­zi békemozgalommal volt rendszeres kapcso­latunk. Hazánk tekintélyének növekedése és a békemozgatom sikere tükröződik abban, hogy jelenleg közel kilencven ország békemoz­galmával alakult ki rendszeres baráti kapcso­lat. Évről évre emelkedik a hazánkban járt békeküldöttek száma. Négy év alatt 48 ország­ból jártak nálunk a legkülönbözőbb hitet és elvet valló békeharcosok. Tizenöt meghívott Lenin Béke-dfjas és számos világhírű költő, író, egyetemi tanár és közéleti személyiség látogatott el hozzánk. A magyar békedelegáciők az elmúlt évek­ben 12 országban jártak, és elvitték a béke

Next

/
Thumbnails
Contents