Heves Megyei Népújság, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-17 / 64. szám
Az időjárás és a tavaszi munka A tavasz a legváltozatosabb Jnunkák ideje a mezőgazdaságban. Szinte minden talpalatnyi föld valamilyen megmunkálást kíván ilyenkor. Ahogyan a tennivalók sokasodnak, úgy nö- veíkszik az igény: minden akciót a lehető legjobban készítsenek elő. Ehhez alapvető kiindulás számba venni mindazokat a tényezőket, melyek előreláthatóan lényegesen befolyásolják a mezőgazdasági üzemek programjának megvalósul ását. Mindenekelőtt gondolnunk kell az elvégzendő feladatokra és sorrendjükre, a rendelkezésre álló gépek, fogatok és kézi munkaerők teljesítőképességére; azokra a várható kedvező vagy kedvezőtlen körülményekre, amelyeket a szeszélyes tavaszi időjárás előidézhet. Mindezzel valamennyi gazdaságnak ajánlatos számolnia. Nem kevésbé fontos azokat a tényezőket is figyelmbe venni, amelyek sajátosan az egyes mezőgazdasági üzemek munkáját befolyásolják és amelyeket együttesen helyi körülményeknek neveznek. Kétségtelen, hogy az elvégzendő munkák mennyiségének és a rendelkézéare álló gépi, valamint kézi erőnek a számbavétele, elosztása viszonylag egyszerű feladat, csupán pontos matematikai műveletet kíván. Más a helyzet az idöj is figyelembe vételével. Itt az ember az általa nehezen befolyásolható természeti erőkkel áll szemben, amelyek szaros kapcsolatiban vannak a helyi viszonyokkal is. hapern ezért, e tényezők számbavételekor a sok évtizedes tapasztalatokra építő mérlegelés és elhatározás elengedhetetlen követelmény. Enélkül csaknem bizonyos, hogy kapkodás lenne úrrá* tartós időzavar támad, romEk a munkák minősége és mindez elkerülhetetlenül jelentős terméskiesést idéz elő. Tanácsos számolni azzal, hogy a tavasz — az évek túlnyomó többségében — viszonylag csapadékos évszak. Ehhez hozzátehetjük: az őszi és téli csapadék már többnyire vízzel telítetté tette a talajt, s ennek következtében a kisebb esők is napokig megakadályozhatják a mezei munkák végzését, sokszor szinte járhatatlanná teszik a földutakat. Az általában gyakori esők következményeit csak úgy ellensúlyozhatjuk, ha a tavaszi munkák végzésére alkalmas napokat maximálisan kihasználjuk. A kedvező pillanatban, szinte „gombnyomásra”, teljes kapacitással, a jól előkészített ütemterv szerint kell munkához látni, s folytatni mindaddig, amíg csak az idő megengedi. A fel- készültség, szervezettség ilyen értelemben kamatostól megtérülő takarékosságot jelent az idővel és a munkával egyaránt. A tavaszi időjárás hatásai közül számításba kell venni a szelük nyomán várható talajkiszáradást is, amely gyakran megnehezíti a megfelelő magágy készítését, a növényápolást, stb. Száraz, rögös talajon csak nagy munka-ráfordítással és így is rossz minőségben lehet vetni, amelynek következménye az egyenetlen vetés és kelés. Ha pedig újabb esőre várunk, megkéshetünk, s a késés szántén munkatorlódást és terméskiesést okozhat. A csapadékot követő gyors párolgás miatt a talaj lehűl, ami ugyancsak késlelteti a vetést és kelést egyaránt. A talaj kiszáradását megakadályozhatjuk, felmelegedését elősegíthetjük, ha mindjárt simítózunk, mihelyt réméhetünk a talajra. Az ily módon lezárt talajokat szükség szerint kultivátorral vagy fogassal gyorotalan állapotban jjdU tartani, hogy a vízkészlet nagyobb résziét megőrizhessük. Erre szükség van mind a vetetten, mind a vetett területeken, hiszen mind a vetőmag csírázása, mind a növény további fejlődése igényli a kellő mennyiségű talajnedvességet. Tavasszal a hőmérséklet erősen ingadozik és egy naP alatt is nagy eltéréseket mutat: nappal erősen felmelegszik, éjjel pedig jelentősen lehüL Ez a hőingadozás térfogatváltozásokat idéz elő a talaj felső rétegében és lassú mozgásba hozza azt. A mozgás a növények, főként az őszi kalászosok gyökérzetének a sérülését, elszakadását okozhatja, s ez ellen védekeznünk kell. hogy a növényállomány jelentős kiritkulását megakadályozzuk. Hatásos védekezést jelent a szükség szerinti hengerezés, amely- lyel a talajból „kiemelt” növényt visszaszoríthatjuk a földbe. A tavaszi időjárásra jellemző még, hogy viszonylag gyorsan nő a napfényes órák száma- Ennek következtében a növények gyors fejlődésnek és növekedésnek indulnak. Ez is a szervezett és gyors munkára hívja fel a figyelmet, hiszen a jó minőségű munkához kevés idő ál rendelkezésre, különösen kevés az őszi gabonák és az évelő pillangósok tavaszi ápolására és az esetleges felülvetések elvégzésére. Mindezekre tekintettel az idejében és jó minőségben végzett tavaszi talajmunkával, vetéssél, növényápolással és más időszerű tennivalókkal kell megalapozni az 1965. évi tervek teljesítését a mezőgazdasági termelés további növelését. Dr. Gergely István az MSZMP KB munkatársa Nyári lakás — spor{szatyorban ... A Fővárosi Bútor-, Hangszer és Sportszer Kiskereskedelmi Vállalat kedden sajtó- tájékoztatón számolt be a tavaszi és a nyári idénnyel kapcsolatos felkészüléséről. Weinberger György igazgató elmondotta egyebek között, hogy az idén nemcsak mennyiségben hoznak több camping- cikket forgalomba hanem számottevően bővítik a választékot is. A vállalat az igények jobb kielégítésére a Váci utcai Diadal Sportáruház átalakításával, március végén megnyitja az ország első camping- áruházát. A szaküzletben a .kirándulás és a táborozás valamennyi kellékét megtalálhatják majd a vásárlók. Már a nyitásra tartogat néhány meglepetést az áruház a táborozás kedvelőinek. A „vékonypén- zűek” vikendháza, a sátor újabb típusokkal bővül. A -tömegigényeket kielégítő olcsó 800 forintos import sátor például akár egy kis sportszatyorban is elfér. A sátor egyik oldala „kinyitható”, ezáltal veranda képezhető ki. (MTI) tí<r4eJ$0afu*cOlvasom az újságban, hogy meghalt Joseph Jovanovics, a párizsi szemétliirály. A „szemétkirály” még 1920-ban kezdte el az ócskavasgyűjtést és két évtized alatt dúsgazdag ember lett. Az most nem idetartozik, hogy lepaktál- ván a nácikkal odakerült, amit gyűjtött... Ami elgondolkodtatott az nem más, mint az: hogy lám, Nyugaton niég szemétből is meg lehet gazdagodni, mert Nyugat a korlátlan lehetőségek hazája, mert ott a szemét is érték... Szemétből dúsgazdag lehet az ember! Nálunk természetesen egészen más a helyzet. Nálunk gazdagságunkat is a szemétre dobjuk! Mert nálunk nincsenek királyok, de cserébe pazarlő dolgozóink vannak. Nyugaton meg lehet (gazdagodni a szemétből. mi el tudnánk szegényedni a gazdagságból. (-6) Mit mondana, ha szót kapna politikai vezetők? Hogyan kellene erősíteni a mi kis közösségünkön belül a kollektív szellemet, hogyan élhetnénk jobban a bírálat és önbírálat fegyverével? Ügy érzem, megtanultunk szocialista módon dolgozni és jó úton haladunk a tanulásban. De mi a feltétele annak, hogy szocialista módon éljünk és gondolkodjunk? — Valóban, mit mondanék és mit .kérdeznék az országos tanácskozáson? Péntekig még ezen gondolkodom. És megkérdezem a többieket, mert ez igazán mindnyájunk ügye. A felszabadulási wmnkavewwyről jelentjük: Hat munkás 25 774 forintot takarított meg 600 versenyvállalás a MÁV Kitérőgyártó JJasemi Vállalatnál Petrányi Jánosáét, az Elektromechanikai és Vasipari Vállalat műszerészét pár perccel azután kerestük fel, amikor kézhez vette a szocialista brigádvezetők országos tanácskozására szóló meghívót. — Mit mondana el, ha szót kapna a tanácskozáson? A kérdés kissé váratlanul érte, ezt jelezte az arcára futó enyhe pír, de nem jött zavarba. — Elmondanám, hogy a mi brigádunkban 31 nő dolgozik és egyetlen férfi, Szilvást István, a részleg- vezető. Mindössze három orvosi műszerészünk van, a többi segédmunkás és legtöbbjüknek ez az első munkahelye. A vállalatnál sokan mosolyogtak, amikor szocialista brigádot alakítottunk. Zsúfolódva kérdezgették, hogy miként fogúnk szocialista módon élni, amikor a harmincegy nő között a békés egymás, mellett élést is nehéz kiharcolni. Nem tagadjuk, gyakran előfordult nézet- eltérés és harag. De ez régen volt. Azóta már kétszer elnyertük a szocialista brigád címet. Orvosi vérvételi tűket gyártunk, de nem szívjuk egymás vérét. Megértéssel dolgozik együtt a 31 nő. Nemcsak a munkában, de a családi és egyéb gondok megoldásában is segítik egymást. — Baj, hogy ritkán tudunk összejönni? Gyűlésre, színház- látogatásra nehéz olyan időpontot találni, amikor a gyerekektől, a férjektől és a házi munkától elszabadulhatunk. De kisebb csoportokban tehetséges. Aztán az étkezési szünet alatt 1963-ban 3,5 milliós tervet kapott a tűrészleg, tavaly már 7,7 milliót. Mindkettőt túlteljesítettük, úgy hogy az egy főre eső termelés 17 ezer forintról több mint 22 ezer forintra emelkedett. A kezünk alól kikerülő termék minőségével elégedett a vállalat és a megrendelő. A brigádnapló és a bizonyítványok igazolják, hogy szorgalmasan tanulnak a mi brigádtagjaink. — Útmutatást és segítséget is várok a szocialista brigádvezetők tanácskozásától. Hogyan lehetne gyakrabban és tárgyila- gosabban értékelni a munkaversenyt? Milyen kérdésekben döntsünk mi magunk, mit bíráljanak felül a gazdasági és Fegyverek és nyomdagépek hangja 1915 március 17: partizáncsata Sárisápon V?annak ’ nek a történelemsokatmondó dátum-találkozásai. A felszabadulás történetének is vannak; rájuk kell csak lelni s néha többet mondanak el, többel tanítanak, mint egy vaskos kötet, teli tényekkel és adatokkal. Húsz esztendeje hűvös, de szívet pezsdítő, szépséges március volt már a haza nagyobbik felén. Tizenhetedikén ülést tartott az Ideiglenes Nemzeti Kormány, rendkívüli ülést, rendkívüli tárggyal. A kommunisták javaslata volt a téma; s a rendelet, amelyet a reakció jobbszárnyának meghátrálása után egyhangúlag fogadtak el, azt a címet kapta: „Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és földműves nép földhözjuttatá- sáról”. (A kormánynak egyetlen tagja volt, aki nem értett egyet azzal, hogy a föld azé legyen, aki megműveli. Gróf Teleky Géza, vallás- és közoktatásügyi miniszter nem is vett részt az ülésen, csak a jegyzőkönyvre firkálta rá: „A rendeletét rossznak és keresztülvitelét törvénytelennek tartom.”) Volt még jókora darabja a magyar földnek, ahol a hűvös márciusi szél lőporfüstöt kavart és csípős hajnalban tankrobajra, ágyúszóra ébredt az ember — g szovjet hadsereg még magyar földön űzte a nácikat. A Dunántúl északi felében, ott, ahol a Pilis, a Vértes és a Gerecse hegyvonulatai húzódnak, éppen ezen a napon, március tizenhetedikén feleltek harcos hazafiak a történelmi tettre, a földosztásra — győzelemmel, a náci megszállók fölött aratott győzelemmel. Fegyverrel segítették a szovjet hadsereg harcát, a felszabadulás történelmi pillanatát. A Magyar Közlöny, a hivatalos lap szedői egymás mellé rakták az ólombetűket, a rendelet szavát, amely azt hirdette: „a nagybirtok-rendszer megszüntetésével valóra válik a földműves nép évszázados álma... és megnyílik a politikai, társadalmi és gazdasági felemelkedés útja az évszázadok óta elnyomott magyar parasztság előtt.” Cárisápon ezen a napon ^ fegyverek ropogtak: a sárisápi partizánok hosszú és eredményes harcuk utolsó csatáját vívták. 1944 szeptemberében kezdődött a kommunista bányászok szervezkedése Sárisápon. Fegyvereket szereztek és néhány nappal az októberi nyilaspuccs után harcba kezdtek. Zgyerka János, Gurin Lajos és mások vezetésével mindenekelőtt a fegyver- és lőszerszállítást biztosították: a faluban állomásozó vagy x>tt átvonuló náci vagy nyilas egységek készleteit dézsmálták meg, nemegyszer a falu fiatalságának segítségével. Kisebb- nagyobb katonai csoportok szökésében segédkeztek, ellátták a szökevényeket civil ruhával, élelemmel, búvóhelyet szereztek számukra. A nyilasok megkísérelték a partizáncsoport felszámolását, de nemérhettek el eredményt: a sárisápi partizánharcosokat védte a falu, a környék népe és az elfogottak hősiesen állták a kínzásokat — az ő hallgatásuk is óvta, segítette a küzdők seregét. Március derekára különös, nehéz helyzet alakult ki a kis bányászfalu táján. A náci hadsereg utolsó magyarországi harcait vívta — a Balaton tájáról és az osztrák határról német ékek nyomultak előre. (Egy elfogott tiszt vallotta: Hitler parancsot adott, hogy minden erővel kíséreljék meg visszavetni a. Dunához a szovjet egységeket, „ettől függ az Ausztria-erőd védelme ...”) Sárisápot kettészelte a front. A Malom utca házsorai között a senki földje volt, a falu alatt, egy elhagyott tárnarészben pedig a partizánok őrködtek a község odamenekült lakosságának élete és biztonsága felett. A sárisápi vasútállomáson náci lőszer-szerelvények állomásoztak, a dombhajlatok- ban atomban már ott voltak a szovjet hadsereg állásai. A / MpmSG: 3 1965. március 17., szerda náci védelem elkeseredetten helyezgette át lövegeit — kísérleteztek, hogy a szovjet hadsereg állásait célba vegyék. Ám minden új lövegállást eltalált a szovjet tűz: a sárisápi partizánok felderítették a hitleristák ágyúit és minden tüzelőállásról részletes vázlatot küldtek a felszabadítókhoz. 'J'izenhetedikén, azon a napo-n, amikor az Ideiglenes Kormány minisztertanácsán eldőlt a magyar parasztság sokszázados pere, a múlt meg megkísérelte visszaszerezni állásait. A próbálkozás egyik, részének színtere a dunántúli bányászfalu volt. Sárisápra náci ^ rohamlövegek érkeztek. Húsz sárisápi partizán, öt szovjet harcos segítségével akkor elhatározta: megtisztítja a falu északi részét a náciktól. Ebben a csatában halt hősi halált Vitek János, lett rokkanttá ... X Pál bányászpartizán. De a németet kiverték a faluból — utolsó maradékuk március 28-án kotródott el a környékről. Az ország nagyobbik felén már béke volt. az építőmunka zajai ébresztették hajnal tájt A sárisápi partizáncsata másnapján zörögve indult a vén rotációsgép: a hivatalos lap a nagybirtokrendszer végét adta hírül. Gárdos Miklós és munkába jövet—menet mindent megbeszélünk. A közös munkában úgy összeforrtunk, hogy kevés szóval is megért- ■ jük egymást. — Ha szót kapnék a tanácskozáson, elmondanám* hogy Gyalufc, fúrógépek és esztergák zakatolnak a nagycsarnokban, a daru egymás után emeli a munkapadra a több mázsás vasdarabokat Ha nem is menetrendszerű pontossággá!, de a korábbiaknál sokkal jobb feltételek között kezdtük az idei évet, a MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat műhelyeiben, szorgalmasan dolgoznak az emberek — mondta Boros Vince, a vállalat párttitkára. Herczeg István, a szakszervezet titkára vaskos dossziét tesz elénk, benne mintegy 600 munkás éves versenyvállalásainák dokumentumai. A geo-üzem Ságvári Endre szocialista brigádja vállalta és szavukat aláírásukkal erősítették meg, hogy az ózdi kohászati művektől érkező geolemeze- ket gondosan válogatják, A hengerlés és darabolási selej- teket félrerakják, a selejtes darabok további megmunkálását megakadályozzák. Vállalták, hogy éves tervüket két nappal korábban befejezik és 585 ezer forintot takarítanak meg. A műhelynapló adatai alapján számították ki, hogy a Ság- vári-brigád hat munkása két hónap alatt 25 774 forint megtakarítást ért el. Amit önszántukból vállaltak, becsülettel teljesítették. Figyelmes, gondos munkájuk eredménye, hogy 1700 bér-, és 5100 forint rezsi- költséget megtakarítottak a vállalatnak. De az előmaró gépen- is kibukhat a selejt. Katona Jenő munkabrigádja arra tett felajánlást, hogy az előmarás, fa- zommairás és a sorjázás közben keletkező seiejtet felderítik. Persze alapvető követelmény, hogy csökkentsék a seiejtet.. De legalább olyan fontos, hogy amit el nem kerülhettek, azt idejében felfedjék, mert emberi életek forognak kockán, ha a 100 kilométeres sebességgel robogó gyorsvonat alatt a geole- mezek felszakadnak. A MÁV Kitérőgyártó Uzie- mi Vállalat geo-üziemében tavaly két százalék volt a lyukasztás! selejt. Ezerből kettőt rontottak. Ez darabra nem sok. Mégis sok forintot jelent, mórt évente egymillió 250 ezer darabot dolgoznak fel. Olyan, mintha ennek ériékét az ablakon dobálnák ki. Megtoldják az éves felajánlást, a seiejtet felére csökkentik. A feltételek biztatóak, ha sikerül, 71 ezer forinttal eredményesebben gazdálkodnak. A januári és februári termelési tervet 101,2 százalékra teljesítette az üzem. Az, eddigi eredmények alapján Varga Lenárt üzemvezető határozottan, mondta, hogy- az idei munka- verseny-vállalások reálisak, azokat teljesíteni lehet. Két és fél hónap telt el az idei tervből. Ezért jogos a kérdés, hogy milyen összegű megtakarítást értünk el eddig* mennyivel csökkent a selejt. Ezekre a kérdésekre várnak választ a munkások. Nemcsak egy üzemben, hanem mindé* nütt és a vállalat egészére. A gazdasági vezetők a verseny folyamatos és gyakoribb értékelésével adjanak számot az eredményekről, de a munkásoknak idejében mondják meg, hogy mire kell jobban vigyázni, hová kell több erőt összpontosítani, hogy a vállalásokat maradéktalanul valóra válthassák.
