Heves Megyei Népújság, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-17 / 64. szám

Az időjárás és a tavaszi munka A tavasz a legváltozatosabb Jnunkák ideje a mezőgazdaság­ban. Szinte minden talpalatnyi föld valamilyen megmunkálást kíván ilyenkor. Ahogyan a tennivalók sokasodnak, úgy nö- veíkszik az igény: minden ak­ciót a lehető legjobban készít­senek elő. Ehhez alapvető ki­indulás számba venni mind­azokat a tényezőket, melyek előreláthatóan lényegesen be­folyásolják a mezőgazdasági üzemek programjának megva­lósul ását. Mindenekelőtt gondolnunk kell az elvégzendő feladatokra és sorrendjükre, a rendelkezés­re álló gépek, fogatok és kézi munkaerők teljesítőképességé­re; azokra a várható kedvező vagy kedvezőtlen körülmé­nyekre, amelyeket a szeszélyes tavaszi időjárás előidézhet. Mindezzel valamennyi gazda­ságnak ajánlatos számolnia. Nem kevésbé fontos azokat a tényezőket is figyelmbe venni, amelyek sajátosan az egyes mezőgazdasági üzemek mun­káját befolyásolják és amelye­ket együttesen helyi körülmé­nyeknek neveznek. Kétségtelen, hogy az elvég­zendő munkák mennyiségének és a rendelkézéare álló gépi, valamint kézi erőnek a szám­bavétele, elosztása viszonylag egyszerű feladat, csupán pon­tos matematikai műveletet kí­ván. Más a helyzet az idöj is figyelembe vételével. Itt az ember az általa nehezen befo­lyásolható természeti erőkkel áll szemben, amelyek szaros kapcsolatiban vannak a helyi viszonyokkal is. hapern ezért, e tényezők számbavételekor a sok évtizedes tapasztalatokra építő mérlegelés és elhatáro­zás elengedhetetlen követel­mény. Enélkül csaknem bizo­nyos, hogy kapkodás lenne úr­rá* tartós időzavar támad, romEk a munkák minősége és mindez elkerülhetetlenül je­lentős terméskiesést idéz elő. Tanácsos számolni azzal, hogy a tavasz — az évek túl­nyomó többségében — vi­szonylag csapadékos évszak. Ehhez hozzátehetjük: az őszi és téli csapadék már többnyire vízzel telítetté tette a talajt, s ennek következtében a kisebb esők is napokig megakadályoz­hatják a mezei munkák vég­zését, sokszor szinte járhatat­lanná teszik a földutakat. Az általában gyakori esők követ­kezményeit csak úgy ellensú­lyozhatjuk, ha a tavaszi mun­kák végzésére alkalmas napo­kat maximálisan kihasználjuk. A kedvező pillanatban, szinte „gombnyomásra”, teljes kapa­citással, a jól előkészített ütem­terv szerint kell munkához lát­ni, s folytatni mindaddig, amíg csak az idő megengedi. A fel- készültség, szervezettség ilyen értelemben kamatostól megté­rülő takarékosságot jelent az idővel és a munkával egy­aránt. A tavaszi időjárás hatásai közül számításba kell venni a szelük nyomán várható talaj­kiszáradást is, amely gyakran megnehezíti a megfelelő mag­ágy készítését, a növényápolást, stb. Száraz, rögös talajon csak nagy munka-ráfordítással és így is rossz minőségben lehet vetni, amelynek következmé­nye az egyenetlen vetés és ke­lés. Ha pedig újabb esőre vá­runk, megkéshetünk, s a késés szántén munkatorlódást és ter­méskiesést okozhat. A csapa­dékot követő gyors párolgás miatt a talaj lehűl, ami ugyan­csak késlelteti a vetést és ke­lést egyaránt. A talaj kiszá­radását megakadályozhatjuk, felmelegedését elősegíthetjük, ha mindjárt simítózunk, mi­helyt réméhetünk a talajra. Az ily módon lezárt talajokat szükség szerint kultivátorral vagy fogassal gyorotalan álla­potban jjdU tartani, hogy a víz­készlet nagyobb résziét meg­őrizhessük. Erre szükség van mind a vetetten, mind a vetett területeken, hiszen mind a ve­tőmag csírázása, mind a nö­vény további fejlődése igényli a kellő mennyiségű talajned­vességet. Tavasszal a hőmérséklet erő­sen ingadozik és egy naP alatt is nagy eltéréseket mutat: nappal erősen felmelegszik, éjjel pedig jelentősen lehüL Ez a hőingadozás térfogatváltozá­sokat idéz elő a talaj felső ré­tegében és lassú mozgásba hoz­za azt. A mozgás a növények, főként az őszi kalászosok gyö­kérzetének a sérülését, elsza­kadását okozhatja, s ez ellen védekeznünk kell. hogy a nö­vényállomány jelentős kirit­kulását megakadályozzuk. Ha­tásos védekezést jelent a szük­ség szerinti hengerezés, amely- lyel a talajból „kiemelt” nö­vényt visszaszoríthatjuk a föld­be. A tavaszi időjárásra jellem­ző még, hogy viszonylag gyor­san nő a napfényes órák szá­ma- Ennek következtében a növények gyors fejlődésnek és növekedésnek indulnak. Ez is a szervezett és gyors mun­kára hívja fel a figyelmet, hi­szen a jó minőségű munkához kevés idő ál rendelkezésre, különösen kevés az őszi gabo­nák és az évelő pillangósok ta­vaszi ápolására és az esetleges felülvetések elvégzésére. Mindezekre tekintettel az idejében és jó minőségben végzett tavaszi talajmunkával, vetéssél, növényápolással és más időszerű tennivalókkal kell megalapozni az 1965. évi tervek teljesítését a mezőgaz­dasági termelés további növe­lését. Dr. Gergely István az MSZMP KB munkatársa Nyári lakás — spor{szatyorban ... A Fővárosi Bútor-, Hang­szer és Sportszer Kiskereske­delmi Vállalat kedden sajtó- tájékoztatón számolt be a ta­vaszi és a nyári idénnyel kap­csolatos felkészüléséről. Weinberger György igazga­tó elmondotta egyebek között, hogy az idén nemcsak mennyi­ségben hoznak több camping- cikket forgalomba hanem szá­mottevően bővítik a választé­kot is. A vállalat az igények jobb kielégítésére a Váci utcai Diadal Sportáruház átalakítá­sával, március végén megnyit­ja az ország első camping- áruházát. A szaküzletben a .ki­rándulás és a táborozás vala­mennyi kellékét megtalálhat­ják majd a vásárlók. Már a nyitásra tartogat néhány meg­lepetést az áruház a táborozás kedvelőinek. A „vékonypén- zűek” vikendháza, a sátor újabb típusokkal bővül. A -tö­megigényeket kielégítő olcsó 800 forintos import sátor pél­dául akár egy kis sportsza­tyorban is elfér. A sátor egyik oldala „kinyitható”, ezáltal ve­randa képezhető ki. (MTI) tí<r4eJ$0afu*c­Olvasom az újságban, hogy meghalt Joseph Jovanovics, a párizsi szemétliirály. A „szemét­király” még 1920-ban kezdte el az ócskavas­gyűjtést és két évtized alatt dúsgazdag ember lett. Az most nem idetartozik, hogy lepaktál- ván a nácikkal odakerült, amit gyűjtött... Ami elgondolkodtatott az nem más, mint az: hogy lám, Nyugaton niég szemétből is meg le­het gazdagodni, mert Nyugat a korlátlan lehe­tőségek hazája, mert ott a szemét is érték... Szemétből dúsgazdag lehet az ember! Nálunk természetesen egészen más a helyzet. Nálunk gazdagságunkat is a szemétre dob­juk! Mert nálunk nincsenek királyok, de cserébe pazarlő dolgozóink vannak. Nyugaton meg lehet (gazdagodni a szemét­ből. mi el tudnánk szegényedni a gazdagság­ból. (-6) Mit mondana, ha szót kapna politikai vezetők? Hogyan kel­lene erősíteni a mi kis közössé­günkön belül a kollektív szel­lemet, hogyan élhetnénk job­ban a bírálat és önbírálat fegy­verével? Ügy érzem, megtanul­tunk szocialista módon dolgoz­ni és jó úton haladunk a tanu­lásban. De mi a feltétele an­nak, hogy szocialista módon éljünk és gondolkodjunk? — Valóban, mit mondanék és mit .kérdeznék az országos ta­nácskozáson? Péntekig még ezen gondolkodom. És megkér­dezem a többieket, mert ez iga­zán mindnyájunk ügye. A felszabadulási wmnkavewwyről jelentjük: Hat munkás 25 774 forintot takarított meg 600 versenyvállalás a MÁV Kitérőgyártó JJasemi Vállalatnál Petrányi Jánosáét, az Elek­tromechanikai és Vasipari Vállalat műszerészét pár perc­cel azután kerestük fel, amikor kézhez vette a szocialista bri­gádvezetők országos tanácsko­zására szóló meghívót. — Mit mon­dana el, ha szót kapna a ta­nácskozáson? A kérdés kis­sé váratlanul érte, ezt jelezte az arcára futó enyhe pír, de nem jött za­varba. — Elmonda­nám, hogy a mi brigádunkban 31 nő dolgozik és egyetlen fér­fi, Szilvást Ist­ván, a részleg- vezető. Mind­össze három or­vosi műszeré­szünk van, a többi segéd­munkás és leg­többjüknek ez az első munka­helye. A válla­latnál sokan mosolyogtak, amikor szocia­lista brigádot alakítottunk. Zsúfolódva kér­dezgették, hogy miként fogúnk szocialista mó­don élni, ami­kor a harminc­egy nő között a békés egymás, mellett élést is nehéz kiharcolni. Nem tagad­juk, gyakran előfordult nézet- eltérés és harag. De ez régen volt. Azóta már kétszer elnyer­tük a szocialista brigád címet. Orvosi vérvételi tűket gyár­tunk, de nem szívjuk egymás vérét. Megértéssel dolgozik együtt a 31 nő. Nemcsak a munkában, de a családi és egyéb gondok megoldásában is segítik egymást. — Baj, hogy ritkán tudunk összejönni? Gyűlésre, színház- látogatásra nehéz olyan időpon­tot találni, amikor a gyerekek­től, a férjektől és a házi mun­kától elszabadulhatunk. De ki­sebb csoportokban tehetséges. Aztán az étkezési szünet alatt 1963-ban 3,5 milliós tervet ka­pott a tűrészleg, tavaly már 7,7 milliót. Mindkettőt túlteljesí­tettük, úgy hogy az egy főre eső termelés 17 ezer forintról több mint 22 ezer forintra emelkedett. A kezünk alól ki­kerülő termék minőségével elé­gedett a vállalat és a megren­delő. A brigádnapló és a bizo­nyítványok igazolják, hogy szorgalmasan tanulnak a mi brigádtagjaink. — Útmutatást és segítséget is várok a szocialista brigádveze­tők tanácskozásától. Hogyan le­hetne gyakrabban és tárgyila- gosabban értékelni a munka­versenyt? Milyen kérdésekben döntsünk mi magunk, mit bí­ráljanak felül a gazdasági és Fegyverek és nyomdagépek hangja 1915 március 17: partizáncsata Sárisápon V?annak ’ nek a történelem­sokatmondó dá­tum-találkozásai. A felszaba­dulás történetének is vannak; rájuk kell csak lelni s néha többet mondanak el, többel tanítanak, mint egy vaskos kötet, teli tényekkel és ada­tokkal. Húsz esztendeje hűvös, de szívet pezsdítő, szépséges már­cius volt már a haza nagyob­bik felén. Tizenhetedikén ülést tartott az Ideiglenes Nemzeti Kormány, rendkívüli ülést, rendkívüli tárggyal. A kom­munisták javaslata volt a té­ma; s a rendelet, amelyet a reakció jobbszárnyának meg­hátrálása után egyhangúlag fogadtak el, azt a címet kapta: „Az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány rendelete a nagybirtok­rendszer megszüntetéséről és földműves nép földhözjuttatá- sáról”. (A kormánynak egyet­len tagja volt, aki nem értett egyet azzal, hogy a föld azé legyen, aki megműveli. Gróf Teleky Géza, vallás- és közok­tatásügyi miniszter nem is vett részt az ülésen, csak a jegy­zőkönyvre firkálta rá: „A ren­deletét rossznak és keresztül­vitelét törvénytelennek tar­tom.”) Volt még jókora darabja a magyar földnek, ahol a hűvös márciusi szél lőporfüstöt ka­vart és csípős hajnalban tank­robajra, ágyúszóra ébredt az ember — g szovjet hadsereg még magyar földön űzte a ná­cikat. A Dunántúl északi felé­ben, ott, ahol a Pilis, a Vértes és a Gerecse hegyvonulatai húzódnak, éppen ezen a na­pon, március tizenhetedikén feleltek harcos hazafiak a tör­ténelmi tettre, a földosztásra — győzelemmel, a náci meg­szállók fölött aratott győze­lemmel. Fegyverrel segítették a szovjet hadsereg harcát, a felszabadulás történelmi pil­lanatát. A Magyar Közlöny, a hiva­talos lap szedői egymás mellé rakták az ólombetűket, a ren­delet szavát, amely azt hir­dette: „a nagybirtok-rendszer megszüntetésével valóra válik a földműves nép évszázados álma... és megnyílik a poli­tikai, társadalmi és gazdasági felemelkedés útja az évszáza­dok óta elnyomott magyar pa­rasztság előtt.” Cárisápon ezen a napon ^ fegyverek ropogtak: a sárisápi partizánok hosszú és eredményes harcuk utolsó csa­táját vívták. 1944 szeptembe­rében kezdődött a kommunista bányászok szervezkedése Sári­sápon. Fegyvereket szereztek és néhány nappal az októberi nyilaspuccs után harcba kezd­tek. Zgyerka János, Gurin La­jos és mások vezetésével min­denekelőtt a fegyver- és lő­szerszállítást biztosították: a faluban állomásozó vagy x>tt átvonuló náci vagy nyilas egy­ségek készleteit dézsmálták meg, nemegyszer a falu fiatal­ságának segítségével. Kisebb- nagyobb katonai csoportok szökésében segédkeztek, ellát­ták a szökevényeket civil ru­hával, élelemmel, búvóhelyet szereztek számukra. A nyilasok megkísérelték a partizáncsoport felszámolását, de nemérhettek el eredményt: a sárisápi partizánharcosokat védte a falu, a környék népe és az elfogottak hősiesen áll­ták a kínzásokat — az ő hall­gatásuk is óvta, segítette a küzdők seregét. Március derekára különös, nehéz helyzet alakult ki a kis bányászfalu táján. A náci hadsereg utolsó magyarországi harcait vívta — a Balaton tá­járól és az osztrák határról német ékek nyomultak előre. (Egy elfogott tiszt vallotta: Hitler parancsot adott, hogy minden erővel kíséreljék meg visszavetni a. Dunához a szov­jet egységeket, „ettől függ az Ausztria-erőd védelme ...”) Sárisápot kettészelte a front. A Malom utca házsorai között a senki földje volt, a falu alatt, egy elhagyott tárnarészben pe­dig a partizánok őrködtek a község odamenekült lakossá­gának élete és biztonsága fe­lett. A sárisápi vasútállomá­son náci lőszer-szerelvények állomásoztak, a dombhajlatok- ban atomban már ott voltak a szovjet hadsereg állásai. A / MpmSG: 3 1965. március 17., szerda náci védelem elkeseredetten helyezgette át lövegeit — kí­sérleteztek, hogy a szovjet hadsereg állásait célba vegyék. Ám minden új lövegállást el­talált a szovjet tűz: a sárisápi partizánok felderítették a hit­leristák ágyúit és minden tü­zelőállásról részletes vázlatot küldtek a felszabadítókhoz. 'J'izenhetedikén, azon a napo-n, amikor az Ideig­lenes Kormány minisztertaná­csán eldőlt a magyar paraszt­ság sokszázados pere, a múlt meg megkísérelte visszaszerez­ni állásait. A próbálkozás egyik, részének színtere a dunántúli bányászfalu volt. Sárisápra ná­ci ^ rohamlövegek érkeztek. Húsz sárisápi partizán, öt szov­jet harcos segítségével akkor elhatározta: megtisztítja a fa­lu északi részét a náciktól. Ebben a csatában halt hősi ha­lált Vitek János, lett rokkant­tá ... X Pál bányászpartizán. De a németet kiverték a falu­ból — utolsó maradékuk már­cius 28-án kotródott el a kör­nyékről. Az ország nagyobbik felén már béke volt. az építőmunka zajai ébresztették hajnal tájt A sárisápi partizáncsata más­napján zörögve indult a vén rotációsgép: a hivatalos lap a nagybirtokrendszer végét ad­ta hírül. Gárdos Miklós és munkába jövet—menet min­dent megbeszélünk. A közös munkában úgy összeforrtunk, hogy kevés szóval is megért- ■ jük egymást. — Ha szót kapnék a tanács­kozáson, elmondanám* hogy Gyalufc, fúrógépek és eszter­gák zakatolnak a nagycsarnok­ban, a daru egymás után emeli a munkapadra a több mázsás vasdarabokat Ha nem is me­netrendszerű pontossággá!, de a korábbiaknál sokkal jobb feltételek között kezdtük az idei évet, a MÁV Kitérőgyártó Üze­mi Vállalat műhelyeiben, szor­galmasan dolgoznak az embe­rek — mondta Boros Vince, a vállalat párttitkára. Herczeg István, a szakszervezet titkára vaskos dossziét tesz elénk, ben­ne mintegy 600 munkás éves versenyvállalásainák dokumen­tumai. A geo-üzem Ságvári Endre szocialista brigádja vállalta és szavukat aláírásukkal erősítet­ték meg, hogy az ózdi kohásza­ti művektől érkező geolemeze- ket gondosan válogatják, A hengerlés és darabolási selej- teket félrerakják, a selejtes da­rabok további megmunkálását megakadályozzák. Vállalták, hogy éves tervüket két nappal korábban befejezik és 585 ezer forintot takarítanak meg. A műhelynapló adatai alap­ján számították ki, hogy a Ság- vári-brigád hat munkása két hónap alatt 25 774 forint meg­takarítást ért el. Amit önszán­tukból vállaltak, becsülettel tel­jesítették. Figyelmes, gondos munkájuk eredménye, hogy 1700 bér-, és 5100 forint rezsi- költséget megtakarítottak a vál­lalatnak. De az előmaró gépen- is ki­bukhat a selejt. Katona Jenő munkabrigádja arra tett fel­ajánlást, hogy az előmarás, fa- zommairás és a sorjázás közben keletkező seiejtet felderítik. Persze alapvető követelmény, hogy csökkentsék a seiejtet.. De legalább olyan fontos, hogy amit el nem kerülhettek, azt idejében felfedjék, mert embe­ri életek forognak kockán, ha a 100 kilométeres sebességgel ro­bogó gyorsvonat alatt a geole- mezek felszakadnak. A MÁV Kitérőgyártó Uzie- mi Vállalat geo-üziemében ta­valy két százalék volt a lyu­kasztás! selejt. Ezerből kettőt rontottak. Ez darabra nem sok. Mégis sok forintot jelent, mórt évente egymillió 250 ezer dara­bot dolgoznak fel. Olyan, mint­ha ennek ériékét az ablakon do­bálnák ki. Megtoldják az éves felajánlást, a seiejtet felére csökkentik. A feltételek bizta­tóak, ha sikerül, 71 ezer forint­tal eredményesebben gazdál­kodnak. A januári és februári terme­lési tervet 101,2 százalékra tel­jesítette az üzem. Az, eddigi eredmények alapján Varga Le­nárt üzemvezető határozottan, mondta, hogy- az idei munka- verseny-vállalások reálisak, azokat teljesíteni lehet. Két és fél hónap telt el az idei tervből. Ezért jogos a kér­dés, hogy milyen összegű meg­takarítást értünk el eddig* mennyivel csökkent a selejt. Ezekre a kérdésekre várnak vá­laszt a munkások. Nemcsak egy üzemben, hanem mindé* nütt és a vállalat egészére. A gazdasági vezetők a verseny folyamatos és gyakoribb értéke­lésével adjanak számot az ered­ményekről, de a munkásoknak idejében mondják meg, hogy mire kell jobban vigyázni, ho­vá kell több erőt összpontosíta­ni, hogy a vállalásokat mara­déktalanul valóra válthassák.

Next

/
Thumbnails
Contents