Heves Megyei Népújság, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-13 / 61. szám
Öntevékenyen, felelősen Fehér emberek üls5 segítséget csak az várhat, aki saját maga mindent megtett az ügy érdekében. Érdemes ezen elgondolkodni idei gazdasági feladataink számbavételekor és végrehajtásakor. Mert bár kétségtelen, általánosságban a terv nem tartalmaz feszített mennyiségi előirányzatokat, célkitűzéseink végrehajtása mégsem könnyű. Hiszen a tervezett gazdasági előrehaladást a tavalyinál nem több beruházással és alig több munkáslétszámmal kell .megvalósítanunk. Nem is szólva arró* * 1, hogy külkereskedelmünk — nemzetközi fizetési mérlegünk javítása miatt az ipari exportnak lényegesen gyorsabban kell növekednie, mint a termelésnek és az importnak. A múltban szinte gyakorlattá vált egyes vállalatainknál, hogy a termelésnövekedést — csak több beruházással, illetve megnövelt munkáslétszámmal, a többletexportot növekvő importtal teljesítettek. Ez az út hovatovább járhatatlanná vált. Az idei feladatok csak akkor oldhatók meg, ha a vállalatok maximálisan és öntevékenyen feltárják, s kihasználják belső erőforrásaikat. A z öntevékenység tokozá- sának fontos feltétele, a vállalati vezetőknek a korábbinál nagyobb önállóságát a közelmúltban kiadott felsőszintű rendelkezések biztosították. Például az új munkaügyi rendelkezések növelték a vállalatvezetők hatáskörét. Lehetővé vált, hogy a problémákat azon a lépcsőfokon döntsék el, ahol felmerülnek, A nagyobb önállóság azonban nemcsak nagyobb hatáskört, de nagyobb felelősséget is jelent. Olyan értelemben is, hogy a központi határozatokban rögzített elveket miként váltják át a mindennapol: gyakorlatává. Korábban sok panasz hangzott el amiatt, hogy a vállalatok vezetőinek gyakran apróbb kérdésben is megkötik a kezét, s a minisztériumok olyan kérdésekben is maguknak tartották fenn a döntés jogát, amely bőven belefért volna a vállalati igazgatók hatáskörébe. Ezekben a bírálatokban kétségtelenül sok igazság volt. De az utóbbi időben ezzel éppen ellentétes jelenségek tapasztalhatók. A vállalati igazgatók egy része nem számol a megváltozott helyzettel, nem él a kibővült hatáskörrel, és olyan kis jelentőségű — néhány száz vagy ezer forintos — ügyekben is a minisztériumhoz fordul döntésért, mellyel tulajdonképpen még neki sem szabadna foglalkoznia. hanem az illetékes beosztottjaira kellene bíznia. A szocialista gazdaság _ azonban bonyolult, szerteágazó, változékony s ennek fejlődését minden részletében előre látni aligha lehet. Minden útközben támadt problémával és azok megoldási lehetőségeiül még a leggondosabban elkészített terv sem számolhat, s éppen ezért — a tervek mellett — egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a közvetlen gazdasági kapcsolatoknak, a helyi lehetőségek és erőforrá- akkor — joggal elvárhatod az állam segítségét is.” Garant József vmmriywm Írtam egy verset: duzzadó optimizmussal hirdette, hogy bár akadnak bajok az ember életében, de baj ide, baj oda, élni jobb bajokkal, mint gondtalanul meghalni. A szakértők, elolvasták és undorodva dobták félre: tehetségtelen fráter, ciki még a mély lélektan alapelemeit és az ember keserű valóságát sem ismeri fel a kozmoszban elfoglalt parány szerepét illetően. Írtam egy verset: lankadó pesszimizmussal hirdette, hogy bár akadnak kellemes pillanatok az ember életében, de kellemes pillanat ide, kellemes pillanat oda, jobb meghalni egy kellemes pillanatban, mint élni kettőben. A szakértők megveregették a Páliamat, az olvasók megkérdezték, mi bajom, nem óhajtom-e kezeltetni maga? Már majdnem letörtem, amikor jelentkezett a temetkezési vállalat, s felajánlotta, hogy ösztöndíjat fizet halálra buzdító verseimért. Mert a terv őket is kötelezi és ostoba politikusok miatt, mind nehezebben akarnak meghalni az emberek... Segítségemet előre is köszönik ... Köszönöm! (—ó) sok feltárásának, s mozgósításának. A döntések és a felelősségvállalás, valamint a belső tartalékok feltárása azért nem választható ed egymástól, mert az öntevékeny vállalati munkának talán ez a legkönnyebben megoldható eleme, s azok a vállalati vezetők, akik ezzel sem cinek, még kevésbé képesek feltárni a nehezebben *rnozgósítható belső erőforrásokat, tartalékokat. ltylinthogy a népgazdaság teherbíró képessége korlátozott, s ugyanakkor az üzemekben a „kapun belül” még igen sok tartalék lelhető fel, helyes lenne olyan munkamódszert kialakítani és állandósítani, hogy a vállalatok csak abban az esetben forduljanak a külső segítséghez, amikor már a saját lehetőségeiket valóban kimerítették. A „segíts magadon ...” közmondást tehát köz- gazdasági nyelvre így lehetne „lefordítani”; a vállalat fejlesztése érdekében „tedd meg saját erődből mindazt, amit megtehetsz és akkor — de csak Rozsdaként marja a kőpor a földet a vörös cserepet, a jegenyefát. Vastagon ülepszik a hosszú sugarúira, s ha a szél belemar a magas k»íx>r-hegybe, fehér csík marad a völgy közepén, a háztetőkön, a hegy oldalán, amerre elszórja kő- íjióhiárok „lisztjét ’. A Mátrai Bánya és Előkészítő Mű felnémeti őrlőüze- móben, amerre járunk, vastag kőpor borít mindent. — Nincs itt nehéz munka, mindent a gép végez — magyarázza Novák György körzeti üzemvezető. Ez az ország legnagyobb kőőrlő üzeme. 1959-ben épült, azóta teljesen gépesítették. Csak por ne lenne... Akkor örömmel dolgoznának itt. A leadó állomásra kötélpályán érkezik a kő a bervai kőbányából. Innen az előtörőbe. majd az osztályozón és a kalapácstörön keresztül jut fel Tervek és tények a munka verseny ben Figyelmünket ma már erősen leköti mindaz, ami az eredményesebb gazdálkodásra, az olcsóbb, és jobb minőséget biztosító termelésre vonatkozik. Egyre világosabbá válik, hogy a decemberi párthatározat és az annak szellemében foganatosított legutóbbi kormány- állásfoglalás tulajdonképpen milliók akaratát, véleményét összegezte. Végrehajtásukra éppen a tömegekben meglévő akarat, törekvés, készség az alap. Erre szeretnék egyetlen példát elmondani. Sokszor úgy tűnik, hogy a munkások csak egészen apró dolgokban tudnak eredményt elérni, takarékoskodni, költségeket lefaragni. Ismert a vélemény, a felsőbb vezetésnek kell erőteljesebben fellépnie a pazarlás, a nemtörődömség ellen. Ha ez így lenne, ha csak így lenne, ha a munkások valóban csak másodlagos szerepet töltenének be, a megoldás kulcsa csupán a felsőbb vezetés kezében lenne, revidiál- nunk kellene összes eddigi megállapításainkat. Kétségtelen, a felsőbb vezetés is, de a munkások százezrei is kezükben tartják jövőnk alakulását. Mindkét oldalon sok múlik. Itt van például egy látszólag kis üzem, a gyöngyösi központú Mátravidéki Sütőipari Vállalat. Kenyeret és különböző péksüteményeket juttat naponta az asztalunkra. Kérdezhetjük: mit tudnak ők takarékoskodni? Csípjenek el a kenyérből vagy a kifliből? Még csak az kellene! Mennyi reklamáció futna be emiatt a különböző szervekhez naponta! És mégis tudnak ők is tenni a párthatározat megvalósításáért. Érdemes a tavalyi versenyvállalásukat és ennek teljesítését összevetnünk. Közel nyolcvanhatezer forint megtakarítását határozták el, ezzel szemben több mint kétszázkilenc- venezer forintot értek el. A célul kitűzött összegnek több mint a háromszorosát. Majdnem ötvenezer forint származott a termékek minőségének javításából. A tüzelőanyagból több mint százötven- ezer forinttal használtak fel kevesebbet. Egyéb költségeknél hetvenkétezer forintot takarítottak meg, a túlórák csökkentésével pedig több mint tízezer forintot. Valamennyi olyan területe a sütőipari munkának, ami nem okozhatta a fogyasztók megkárosítását .a minőség javítása pedig éppen a fogyasztók érdekét szolgálta. Mondhatnánk azt is a versenyvállalással összefüggésben, hogy a sütőipari dolgozók kicsit bátortalanok voltak a célok megjelölésekor, hiszen az eredményük a tervezettnek több mint háromszorosa. Ez igaz. A tanulság is kézenfekvő: alaposabban kell számba venni a lehetőségeiket. De az is igaz, komolyan vették versenyvállalásukat, ezért tudták így túltel- i jesíteni. Ez a vállalat összesen még két és fél száz dolgozót sem foglalkoztat. És mégis. Fejenként több mint ezer forintot takarítottak meg. Azt hiszem, nagyon elégedettek lehetnénk, ha minden vállalatnál, ahol erre mód nyílik, ilyen mértékű lenne a takarékosság. (g. molnár) jgye összterületének 24 százaléka (168 000 Ich) 68 személy tulajdonában volt A kis-, valamint középparaszti gazdaságok az összterületnek oö százalékát tették ki csupán, bár számuk meghaladta a 79 000-et, A gazdaságok több mint 40 százaléka 1 kh-nál kisebb volt, ugyanakkor az egri főkáptalan 67 000, az egri érsekség cetiig 38 000 kh főidet birtokolt. A II. világháború pusztításai a mezőgazdaság amúgy 'lmaradt állapotát még inkább nehezítették. A háború nagy véráldozatot követeit a paras®tságföldreform a földbirtokviszonyokat Heves megyében is döntően megváltoztatta. Mintegy 100 000 kh földet osztottak ki a földreform során és így a kis- és középparasztok, valamint a nincstelenek közel 36 százaléka, mintegy 28 000 személy földet kapott. A földhöz juttatott parasztság szorgos munkája tette lehetővé, hogy a mezőgazdolgözó parasztságunk jóformán szerszám és igaerő nélkül fogott hozzá a földműveléshez. Nagyon találó a siroki jegyző egykori feljegyzése, amely szerint az összes földhözjuttatottak közül 35-nek volt saját fogata, 297 pedig csak kézi szerszámmal rendelkezett A munkások és parasztok szorgalmas munkája és közös erőfeszítése nyoII©vés megye fő mutatóinak százalékos dinamikája Bázis 1960. Ezek után világos, hogy a mezőgazdaság újjáépítése katasztrofálisan nehéz viszonyok között indult meg. A felszabadulás gyökeres változást hozott A Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére azzal a jelszóval, hogy „Azé legyen a föld., aki megműveli”, földreformot stk^últ végrehajtani. A dasági termelés megindulhatott és mind az élelmiszerellátás, mind a nyersanyagszükséglet fokozatosan a lehetőségekhez képest biztosítva volt. Nagy tettet jelentett ez azért ia. taget mán azonban eredmények születtek és a 3 éves terv időszakúban sikerült felszámolni a háborús károkat a mezőgazdaságban is. a malomba, ahol finom lisztté őrlik. — A mezőgazdaságnak nélkülözhetetlen talajjavító mész- por és iutor készül belőle. Percenként érkeznek a csillék a leadó állomásra. PAcz István átvevő megnézi, milyen osztályú kövek vannak benne, s mintha telefonközpontban lenne, a falon levő számozott táblába bedugja a ceruza nagyságú jelzőfát. — Van rizske, cukorkő, kis- darab, nagydarab és kohókő. Ezek a nevek nagyságot jelentenek — teszi hozzá mosolyogva, észrevéve, hogy csodálkozom az elnevezéseken. — Hány csillét osztályoz műszakonként? — Attól függ, hogyan megy a termelés a bányában. Van, amikor csak 150-et, de van úgy is, hogy 600-at is. Mellettünk kétszer is megszólal egy kis masina, s hangja olyan, mintha kürtöt fújtak volna meg. — Ezzel beszélgetünk a bányával. Két rövid kürtszó a telefont, három az indulást, egy hosszú pedig a leállást jelenti. Sötét pufajkarüháját vékony porréteg fedi. — Pedig ez a legtisztább része az üzemnek. Itt még egyben vannak a kövek. De ha száraz az idő s szél fúj, úgy nézünk ki. mintha hóemberek lennénk. Olyan az üzem területe, mintha poreső esne rá. Messzire hallatszik a malom gépeinek zúgása. Remeg alattunk a lépcső, s ahogy egyre feljebb jutunk rajta, elvesz a zajban az emberi hang. Bent a malomban még a saját hangját sem hallja az ember, öt gép „eszí” a követ, a két molnár — Makóvics Károly és Farkas P. György — pedig a műszereket figyeli. Néha intenek, vagy fütyülnek egymásnak. ami azt jelenti, hogy valami baj van. — Itt beszélni nem lehet, nem hallja meg senki, de mi megértjük egymást — mondja Makóvics. , — A műszerek pontosan figyelik a gépeket — teszi hozzá Farkas, de ha nem néznénk is, már a legkisebb hibát is meghalljuk. Mert a gépek zúgása más, mint a zaj. Ha például. „jajgat“ a gép, akkor elakadt a kő. Igazi molnárok, hiszen valóban őrölnek és olyan fehérek is, mint a lisztesek. — Néha kibírhatatlan a por4 — csóválja a fejét Farkas. — Azt mondják, nem árt. de nézze meg, hogy szétette már a ruhámat. Lehet, hogy igazuk van, én csak molnár vagyok, ehhez nem értek. — Nir.cs nehéz munkánk, jóformán csak figyelni kell. de ebben a porban éppen elég a 8 órát lehúzni — szól közbe Makóvics. öt év óta molnárok. A kőbányából jöttek fel a malomba. Kiváló dolgozók. A malom aljában már megszűnik a zaj, de a porfellegen keresztül csak néha-néha lehet átlátni. Szántási Józsi bácsi zsákokat tart a futor alá, s ha megtelt, 53 éves kora ellenére is, úgy teszi arrébb, mintha húszéves lenne. Ráncos arcát, szakadozott pufajkáját vastag porréteg borítja. — Néha nem is látok tőle. Lassan már a bajuszomat is leeszi — mosolyogva tekint rám, közben ,sapkája belsejével letörli arcát. A malmot hatalmas kőporhegy veszi körül. Szabályos utakat jártak már ki rajta a dömperek, a lánctalpas rakodógépek» — Sajnos, kevés a vagon- Nem tudjuk elszállítani. Pedig költséges játék így a szállítás — mondja az üzemvezető. A leőrölt port először kiszállítjuk ide, s ha kapunk vagont, ismét felszedjük és visz- szavisszük. Nem tudunk mit csinálni. Elhisszük neki, de jó lenne ezen mielőbb változtatni, hiszen ez valóban költséges játék. Nem Is beszélve arról, hogy a környékbeliek egyáltalán nem örülnek a kőpor-hegynek, hiszen a széllel ők is kapnak belőle éPPen eleget. Zúg a malom, s körülötte apró foltókká zsugorodnak távolról az emberek. Apró, fehér foltokká ... Koós József Közgazdasági kislexikon [ A nemzeti jövedelem felhasználása Manapság szinte minden család gyűjt valamire, ki tv-t, ki mosógépet, ki meg családi házat szeretne venni vagy építeni. Az ilyen tervek valóra váltása persze nem megy máról holnapra. A jövedelem egy részét félre kell tenni, fel kell halmozni addig amíg összegyűlik a családi beruházáshoz szükséges ősz- szeg. Valaghogy így jár el az állam is: a nemzeti jövedelmet kétfelé osztja, fogyasztási alapra, meg felhalmozási alapra. Milyen célt szolgál a felhalmozási alap? Hasonlót, mint a családi beruházásokra gyűjtött összegek. Az elhasznált termelési eszközök, gépek pótlása csak azt biztosítja, hogy a termelés ugyanolyan színvonalon és ugyanolyan mértékben megismétlődhessék, mint az előző évben. De hát manapság nap mint nap új cikkek termelésére kerül sor, a korábban gyártott termékek közül is sokat fejlettebb módon állítják elő, s ti mező- gazdaságban is egyre több gépre, épületre, vegyipari termékekre stb., van szükség, mint a megelőző termelési időszakban. A termelésnek ezt a bővítését, tökéletesítését a felhalmozási ala.p- ból fedezzük. Ugyancsak ebből az összegből valósítjuk meg azokat a beruházásokat is, amelyek nincsenek közvetlen összefüggésben a termeléssel. Ilyenek pl. az állami erőből épülő lakóházak, a kórházak, iskolák,, kultúrházak, színházak stb. építése, fejlesztése, egyszóval a kommunális, szociális és kulturális beruházások. A felhalmozás tehát óriási szerepet játszik az ország fejlődésében, nagysága és részletes felosztása döntően meghatározza, hogy a gazdasági élet egyes területein hogyan, milyen ütemben haladhatunk előre. Igen lényeges gazdasági kérdés, hogy a nemzeti jövedelem milyen arányban oszlik meg fogyasztási és felhalmozási alapra. Hazánkban 1963-ban pl. a nemzeti jövedelem mintegy 28 százalékát felhalmoztuk és 72 százaléka szolgálta a fogyasztás céljait. Ez az arány persze nem állandó, az adott időszak gazdasági feldatai szerint változik, de nagy általánosságban a fenti számok körül ingadozik. A fogyasztási alap fedezi az ország lakosainak egyéni fogyasztását, valamint az úgynevezett társadalmi fogyasztást is. Ide tartozik pl. a bölcsődék, óvodák, iskolák, kórházak stb. fenntartása, ösztöndíj, nyugdíj, táppénzkiUzetés, utcák, parkok gondozása, világítás stb. A fogyasztási alap két része tehát eltérő módón áll a dolgozók rendelkezésére. Az egyéni fogyasztási alapot a végzett munka szerint osztják el. a társadalmi fogyasztási alapból viszont más elvek szerint részesednek a dolgozók, A szocialista társadalomra az jellemző, hogy mindenféle jövedelem alapja a munka, munka nélkül senki nem juthat jöveleiemhez, míg a kapitalizmusban éppen a kizsákmányolok, akik nem dolgoznak — vágják zsebre a legnagyobb jövedelmeket. (B. Guó tói és a mezőgazdaságban mérhetetlen pusztítást okoztak a fasiszták. Ez a mezőgazdaság termelésének színvonalát rendkívül alacsonyra süllyesztette. dasági keresők többsége napszámbérből élt, akkor válik igazán világossá az előbbi idézet. Az előbb említetteket tá Riasztja alá az is, hogy a meA főbb «é»(iáíiés. mutatók dinamikája
