Heves Megyei Népújság, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-12 / 60. szám
TEkmLStZÖVÍTKHETPm • .■••a*«*» te ß & .«fja? “ m nagyanyó, a Lajos bácsi félesége, aki a tejet szűri, csendes szeretettel szemléli őket... Mindig morognak, de azért szeretik egymást. A vénember azt mondta az este: Fogni a pénzt, anyja, megvesszük azt a robogómotort ennek a de- zentornak. A gyerek is hangosra kapcsolja a rádiót, ha azok a régi szép nóták csendülnek fel benne, hogy a nagyapja is hallja, vasárnap a misét is megfogja az öreganyjának, s a pénzt is odaadja, csak titokban kéricskél vissza belőle ... Délkeletnek mordul az ég. — Idő készül! — mondja Lajos bácsi, és hasogatni kezd a vastagja combját, ott, ahol az olasz íront Hétközség fennsíkján átszaladt rajta a golyó. — Üssön beléd az istennyila — évelődik Pista, és nagyot markol a csáléfülű birka tő- gyén, mert nehezen indul tőle a tej. De azt ' megvárja türelmesen, míg a fejes befejeződik, valamelyes fejmosás után a „piros” a Pista „jakója” zsebébe kerül, s a bojtár kerékpár-szamárra szállva elkariká- zik a faluba ... Hanem akkor akkorát dördül, hogy a völgyet is keskenynek találja, sokszoros Visszhangot ver a Cserhát, és a Mátra falán... Lajos bácsinak éppen annyi ideje van, hogy tető alá terel' az elszcledt juhokat. Az öregasszony olyan sűrűn cseréli Is lenre a Jézust, Máriára, a fiát, hogy az ura elánja a végén-. — Ne litániázz mar, főzzél lebbencset inkább... Éppen rágyújtani készül, amikor távol azt a fehérséget észreveszi. Juh az, bitang. Szűrt kanyar it a nyakába, érte meg/. Hát a Parázna. Széjjel rakja a lábát, a hátulja szivárog. Elleni akar... — Rád is jókor jött... — évelődik vele. Nyögve felveszi s görnyedve vonszolja a ho- dály végébe, ahol zsákokba tömve ott várakozik a sok-soK gyapjú. A Parázna keservesen •réget, a fejét feltolja az öreg hóna alá, s a kutyák csaholva futnak utánuk... Az ég egybeszakad a földdel. — No, itt megszaporodhatsz, Parázna. Leteszi a sarokba, kevéske almot rúg alá, és visszamegy a szállásra, megtörni a pipát.;. Félig se szívja, csendesedik a zápor, sűrűsödő csendes esőbe megy át, s az alacsonyan szálló fellegek a Mátrának kergetik egymást. De a villámlások nem szűnnek, a dörgések nem csendesednek, s a levegő úgy teli elektromos feszültséggel, szinte rázza az emberfiát... Az öregasszony főzi a bográcsos lebbencset. — Kolbászt karikázzak-e bele? — kérdezi. — Karikázz, hát, lehet, vendég c-zik belőle". ■ • Szombatonként ingencsak erre keiül az a fiatal állattenyésztő-gyakornok. aki a szövetkezet kenyerén tanul. Nincs senkije, csak kíváncsisága. Hogy gyógyították rt0tn a mételyt? Hogy heréinek a juhászok? Hát a büdös sántaságot mivel kúrálták, Lajos bácsi? Mindent tudni akar. Ember is lesz belőle... Bár Pista is. az unoka... Hátha itt vacsorázik az a gyakornok. Valami barátja van a katonai táborban, kilométernyire, az erdőben. ahhoz szokott átvágni a mező n ... A villámlás cikái dugóhúzóikat rajzolnak az égre. amelyeknek mnjdnom s főidbe csavarog a fcacskarimgója... Utolsó szapása kénszaggal tölti meg az udvart. Meggyújtja a hodályt. Lajos bácsi felugrik, szédülő, fájó fejéhez kap, és futásnak ered a füstölve égő hodály felé, amelyen egymás hátán át igyekeznek kifelé a félőrült A katonák az erdőben... A válláról lemarad a szűr, csizmája nyoma, ahogy futva a felázott földbe dobbantja, azonnal teliszalad vízzel. A vastaghúsa fáj, ahol a golyó átszaladt rajta... A kapuőr először nem érti a zaklatott öreget. birkák... Itt nem megyek semmire, agyongázolmak... A tető kojtolva ég. Milyen jó, hogy a zápor maradását nem viszi a Mátrának a íelleg. Ha nem is oltja d, fojtja legalább ... A gyapjús zsákok... majd negyedmillió! Akkorák, mint egy-egy szalmazsák meg se tudja mozdítani őket-,. — Ki maga, bácsi? — kérdezi tőle. — Ég a szuharéti hodály... kétszázki len even fejősbirka... gyapjú... Jön a tiszt, egy hadnagy, s öt percre se, az öreg juhász nyomaiban kocog a két szakasz. Aztán előzi is, mert a vén lábak nem bírják a tempót az égre bodorgó. fekete füst pedig megmutatja az hiányt... Az öregasszony ügyefogyottan zsolozsmázik a fejénél... A tűzoltók negyedóra alatt elbánnak a maradék tűzzel, s mire Lajos bácsi talpra áll, az egyik kiskatona a juhokat is egybe tereli. A lebbencs odakozmált, így hát néhány istenes noszogatásra gomolyákat hoz a padlásról az öregasszony, s a vén juhász megkínálja vele a tűzoltókat ... — Használják, vitéz urak... Ki-ki kanyari't. eszegetnek... — Belevaló ember maga, elvtárs! — mondja a mokány, kis hadnagy... Nem felt a tűzben? — Akkor se féltem én, amikor tizenhétben, a Hétiközség fennsíkon, átszaladt a combomon a golyó... Pedi g azóta is érzem a helyét, ha rendetlenkedik az idő... A tiszt gcmdoi egyet... — Hogy hívják, bátyám? — Vidróczki Lajos... — Valami Vidróczkiról nóta is van... — Az a szépapám volt... Az alakulat összeáll. Mennek. Túl a folyón már dalolnak is... Lajos bácsi utánuk néz, majd körbejárja az udvart... — Hallod, anyja, kettöszáz- tízenhárom él... Mégiscsak ... A kettőszázti zennegyedik a Parázna ... — Odamegy a szoptató juhhoz. —• Nem is annyi, anyja, hanem kettőszázti zenhét, mert ez meg hármat ellett ... Jól van, Parázna, jól van... Lehajol hozzá, és megtámogatja ... Mire két visszazuhanással átkél a Szuhán.már csatárláncban adogatják egymásnak a vödör vizeket a patakból, s a hetyke hadnagy nagy lendülettel célozza a lángtenger közepébe... — A birkák! — a hangja már nem is kiáltás, üvöltés. — A birkák! Megbomlik a lánc ... — Komiszárnak hiszi magát a veterán! — nevet az egyik vagány katona, de nem arat sikert véle ... Tíz perc alatt a még élő juhokat a levegőre dobálják... Recseg-ropog a tető... — A gyapjú ... A hodály túlsó vége beszakad ... Vastagon száll a parázsló zsarát... A gyapjús- zsákok jó fele is kirepül a szédelgő birkák után. A maradékra rátalál a tűz, s büdös gyapjúszaggal ég... — Kifelé, a tető! — kiabál a mokány kis hadnagy, kormosán, mint a kéményseprő... Az úton tűzoltóautók szirénáznak ... Lajos bácsi a füstöt köhögő katonák között köhécsel... majd rohanni vezd a gyapjús kamra felé. — A Parázna! — Megbolondult! — mondja a vagány... A többiek tehetetlenül nézik ... A tűzoltók célozzák a csövet ... — Van bent valaki? — kérdezi a parancsnokuk ... — Az öreg juhász... Éppen kizuhan az ajtón, ölében a kétségbeesetten bégető juhhal. s ahogy arcra esik, a lábára, térdig máris ráomlik a zsarát Ügy vonszolják ki alóla, akkora füstben, mintha a föld is égne alattuk ... Ájult. Vízzel térítik magához a szállás végén, ahová az ellő Parázna birka mellé le- „ , , ílÜPWM-/ 3 1965. március 13., péntek AZ EMBER ; életre született Borisz Paszternák, most élőké riilt, kiadatlan újévi köszöntő jében. Kell beszélni! És nemcsak beszélni kell, de tenni cselekedni. És bűnös ember az aki a legapróbb szolgálatot ii elmulasztja ma a béke védelmében, a béke megóvásáért! Napjaink problémái, a; atomháború veszélye és a politikai élet minden túlkapása aggodalommal töltenek el embereket. Az aggodalom elég?! A cselekvő aggodalom, a józanul cselekvő ember aggodalma igen. Fegyverek dörögnek Indokínában, amerikai repülőgépek bombáznak békés északvietnami falvakat; tengerészgyalogság száll partra az ezerszer megnyomorgatott, vérrel megöntözött és sanyargatott dél-vietnami földön. És az ember arra gondol, hogy már a XII. századi Franciaországban azért hívtak életre faluközösségi ítélőszékeket, hogy az emberek közötti vitákat békésen, nem pedig erőszakkal döntsék el. És arra is gondol, amiért a magyar származású, Nobel-dí- jas tudós, Szentgyörgyi Albert professzor imádkozik a világ államférfiaihoz, Békehimnuszában, a Psalmus Humánus-ban. A legapróbb szolgálatokat is megteszi a béke védelmében és tettelek el is segíti, hogy ,, .. felépítsenek egy új és jobb világot, Egy világot tele szépséggel, tisztességgel és jóakarattal, Hogy szeretet és béke uralkodjon Mindörökké!” Pataky Dezső 17/ villányin kap a A MÄV az idén tizenhárom, egyenként 3000 lóerős V—43- as sorozatú szilícium-egyen- irányításos és négy Ward Leonard típusú villanymozdonyt kap. Ezek forgalomba állításával még az idén megszüntethetik a gőzmozdonyok közlekedtetését a Budapest—Hegyeshalom és a Budapest— Miskolc közötti villamosított vonalakon. Ebben a-z esztendőben kap a MÁV 52 szovjet, egyenként Ezekben a napokban a tavaszi felkészülés újabb szakaszé zárták le a termelőszövetkeze tek, a járásonként megrendezett gépszemléken adnak számot, hogyan javították ki az erő- és munkagépeket. A füzesabonyi Szabad Nép és a mező szemerei Dózsa Termelőszövetkezetekben együttvéve negyvenhat holdon már elvetették a mákot, másutt csali az időjárás késlelteti a munka kezdését ... F elsőtárkónybcm, a Dózsa Termelőszövetkezet földjein még mindig sok a hófolt, de minden előkészület megtörtént a tavaszra. A termelőszövetkezet termelési terve szerint növelik a belterjes kultúrák termelési területét. Burgonyából 28, cukorrépából 18, mákból 10 holdat vetnek a tavaszon. A közös gazdaság égető kérdése a tápanyag-utánpótlás. Ezen a téren is előbbre akarnak jutni, ennek érdekében 50 hold napraforgót zöldtrágyának vetnek el, ugyanakkor fokozzák a műtrágya fel- használását. Erre a célra rendelkezésre áll 1400 mázsa műtrágya, talajjavításhoz pedig 150 vagon mészpor. Az idei év az első a közös gazdaság életében, hogy a tavaszi vetéshez szüksége® valaosdonyokat MÁV 2000 lóerős Diesel-mozdonyt is. Az első mozdonyok még márciusban megérkeznek. A MÁV-nak az az elgondolása, hogy ezeket a Diesel-mozdonyokat a Budapest—Debrecen —Nyíregyháza vonalon állítja forgalomba, mind a teher-, mind a személyvonatok vontatására. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy erről a vonalról is majdnem teljesen eltűnnek a gőzmozdonyok. Központi probléma a tavaszi kezdés Tervek az idei évre ■ mennyi vetőmagot biztosítót- ; ták. Kijavították, üzemképesei-; ■ az erő- és munkagépek. Az erőgépeknél a gumiabroncs után pótlása bár még gondot okoz A feltételek biztosítottak és £ tagság munkához való viszo nya is kedvező, így a siker serr maradhat el. (Varga Z.) Kaiban, a Március 15. Termelőszövetkezetben a jobb, jövedelmezőbt gazdálkodás egyik kulcsa és forrása a kertészkedés. Az elmúlt évek termelési tapasztalatai is arról győzték meg a tagságot, hogy érdemes öntözéses kertészkedéssel foglalkozni és ezen belül is főleg a primőr zöldségáruk termelésére kell nagyobb gondot fordítaniok. A 127 holdas kertészet felét három öntözőgéppei a Tárnából és kutakból locsolják az idén. A primőráru-termelés elősegítésére egy régi magtárépület tetejét lebontották, üvegfallal fedték be azt és az ily módon elkészített, fűthető hajtatóházban már 3—4 centiméteres nagyságú üdezöld paprika- és paradicsom-palánták nevelkednek. A szövetkezeti kertészek rövidesen hollandi ágyakban, később a szabadba ültetik ki a palántákat, júniusban már termést várnak. Negyven holdon görög-, tíz holdon sárgadinnyét termelnek exportra. A szövetkezet tagjai szakszerű gondozásban részesítik a 33 holdas gyümölcsösüket, amelyből jelentős mennyiségű cseresznyét, meggyet és barackot adnak át a MÉK-nek. Évről évre jelentős bevételt hoz a dohányter- ! mesztés, ebből 30 hold hevesi dohányt termelnek. Üj üzemágként beállítják idén a juhtenyésztést, amely a tej-, a gyapjú- és bárányértékesítés révén gazdaságos üzemágnak ígérkezik. A szövetkezet állattenyésztése az elmúlt évben takarmányellátási gondokkal küzdött, ennek megszüntetésére 50 hold új telepítésű lucernát vet- • nek el, amelyet locsolni is fog* nak. (Cs. I.) Egerben, a városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén tár, gyalta a négy termelőszövetkezet múlt évi eredményeit és meghatározta a feladatokat. Mint a beterjesztett jelentés is megállapította, a termelőszövetkezetek gazdálkodása f jlcw dött, a megelőző év eredményei kedvezően hatottak a szövetkezeti tagokra, az idei tartaléké, lások, a kedvező terméseredmények megteremtették az emberek bizalmát és kedvét a munkához. A közös gazdaságok összes vagyona nagy fejlődés# mutat, különösen nagy volt a fejlődés tavaly, amikor az éib lóeszköz-állomány meghaladta a 41 millió forintot, a tisztává, gyon-állomány pedig közel 25 millió forint. A tagság jövedelme az utóbbi négy év alatt 20 százalékos növekedést ért el. A gazdálkodás biztonságára há* rom és fél millió forintot tartalékoltak. Az eredmények mellett arról is szó volt, hogy a város tér, melőszövetkezeteiben legfontosabb feladat az idén előkészíteni a szőlőrekonstrukciós mun, kákát. Az állattenyésztésben össze kell vonni a szarvasmarha-állományt, gondoskodni kell továbbfejlesztésükről, a munkaerőhiány miatt el kell érni, hogy a kukorica-vetésterületek mintegy harminc százalékán alkalmazzanak vegyszeres gyomirtást. Jobban ki kell használni az öntözési lehetősé, geket. Az elmúlt négy év alatt nagy a fejlődés, de az eredmények megtartásáért, nagyobb sikerekért nagyobb fegyelmet és jobb munkaszervezést is kell biztosítani. >- gyan? A háborúban talán fizi- t- kai vagy pszichikai ismérvek 1; alapján pusztulnak el az em- z berek?! A krematóriumok, tar- a kólövések, röntgensugaras ste- is rilizációk és egyéb gyilkolás! a módok talán az emberiség biológiai elvolúciójának tényezői?! i_ Talán a milliók halála, akiket föld alá kényszerítettek, pin- cékbe, ahol egyetlen telitalá- lat s rájuk omlott a fal, a vas- a beton, a tetőzet, talán ez a természetes kiválasztódás?! Egyes nyugati fajnemesítők j természetes kiválasztódásról be- szélnek s közben a há borúról lo- „ csognak, fecsegnek. És közben történelmi bizonyítékok tanúsít- .iák, hogy az ember nem egy- mást ölni és gyilkolni, egymást elpusztítani született erre a földre. Klasszikus példa, amit a nyilatkozathoz fűzött magyarázatában az említett Tyehnyika —Mologyozsi idéz... Nemrégii ben egy ázsiai barlangban kéz i nélküli neander-völgyi ember i csontvázára akadtak. Talán a kézcsontok elkallódtak volna?- Szó sincs róla. A hajdan élt i emberősnek már életében > hiányzott az egyik keze. Kuta- , tások bebizonyították, hogy a • félkezű invalidus nem erősza- ■ kos halállal költözött el az ár• nyékvilágból a ..szabad vadász- i mezőkre”, hanem természetes . halállal múlt ki. Miért nem öl- , ték meg, miért nem pusztították , el társai, vagy miért nem hagy- . ták, hogy elpusztuljon? Mert az ; ember nem állat és nem arra született, hogy embert öljön. Idézhetek példát a mai kor- ; bői is, hogy a sapiens belső természetétől fogva emberi ember ... Egy fiatal lány félrelé- ; pett, teherbe esett. Szülei előtt titkolta tévedését, elkötözte, elfűzte magát s gyermeke meg- , született. Korán született a vi-f lágra és nem egészségesen. Ez persze csak később derült ki. A gyermek ma vak, és szellemi fogyatékos. De nem dobják a Taigetoszról a mélység sziklacsonkjaira, krematóriumok tü- zébe, gázkamrába. Nem! Mert az ember nem állat, mert az ember sapiens, gondolkodó és értelmes lény; aki életre született, annak sorsa nem lehet erőszakos és irtóztató, elrettentő haláL Kell-e beszélni róla, milyen fontos és édes a béke, milyen jóvátehetetlenül szörnyű a háború? — kérdi a már nem élő Ha a nyelvésKludós helyes írási hibát vét, az lehet véleí len. Ha a rendőr betör, rabol lm a bíró törvényeket tipor, a okszerűen súlyos dolog. Ha halál ellen felesküdött orvo köt szövetséget a halállal, az ; legnagyobb vétek. A szovjet Tyehnyika—Molo gyozsi idei első száma több ne vés, tudós antropológus érdé kés nyilatkozatát közli, véle ményük szerint: milyen lesz ; távoli jövőben az ember. A válaszok ... Prof. J. B. Holdén: „Óriás fejű és igen pici arcú, fogatlar szájú és petyhüdt izomzatú .. Prof. G. L. Sapiro: „Magasabb, nagyobb és kerekebb fejű, meredekebb homlokú, négyujjú és korán kopaszodó .. Prof. M. Roginszkij: „Az ember szép marad .. Prof. A. Bisztrov: „A távok jövő emberei semmiben sem fognak különbözni tölünk, a jelenkor embereitől.. A vélemények tarka csokrából ki, mit fogad el, ki hogyan ítéli meg Holden és Sapiro professzorok „prognózisait”, számunkra kevésbé érdekes. Annál döntőbb, hogy egyes bur- zsoá teoretikusok, akik magukat a homo sapiens-ek, a bölcs és értelmes emberek közé sorolják, a háborút úgy akarják, úgy igyekeznek feltüntetni, mint a „fajmentesítés”, a „kiválasztódás” legegyetlenebb és legeredményesebb módszerét. A történelem ősi korszakaiban még semmi elítélendőt nem találtak a fegyverforgatásban- A görögök úgy vélték, legcélszerűbb a háborúkat húszévenként megrendezni. A spártai katona-államban a Tai- getosz sziklafokáról dobálták a mélységbe a satnya, erőtlen és csenevész csecsemőket, mert olyan újszülöttekre volt szükség, akikből rettenthetetlen katonákat lehet nevelni. Ugyan ki mert volna szót emelni e gyilkosságokért? Hitler a második világháborúban nyugodt lélekkel öldöstette le a munka- képteleneket és a testi fogyatékosakat; és életerős, egészséges férfiakat, asszonyokat, gyerekeiket. Miért? Mert a fajnemesítés így kívánta. Nem lehet épeszű, épértelmű az az ember, legyen bár tudós professzor, filozófus, vagy pont antropológus, aki a háborút, a bűnös emberirtást a kiválasztódás piedesztálára emeli! Ho-
