Heves Megyei Népújság, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-12 / 60. szám

A forradalmi munliásmo^gíi!oni válogatott dók u ment untai Ili. kötet (1935—1945) hont.útit könyvkiadó, 1964. Áz Országos Filharmónia áriaestje Gyöngyösön Az Országos Filharmónia idei gyöngyösi hangverseny, évadját szerdán este fejezte be a városi zeneiskolában, áriaestjével. A műsor gerincét a jól is­mert Verdi-operák áriái je­lentették. Zenetörténeti előz­ményként Rossini is szere­pelt, majd a Verdi után kö­vetkező operaszerzők közül Bizet. Saint-Saens és Gounod zenéje szólalt meg. Várnai Péter zenetörténész utazáshoz hasonlítva a. hang­versenyt a1 zene birodalmá­ban — Rossiniról festett rö­vid karakterképet, majd Ver­di alkotói módszereit, jellem­ábrázoló zsenialitását érzé­keltette. igazolta elemző be­vezetéseiben. Verdi Trubadúrjából négy részlet hangzott el: Dunszt Mária énekelte az első felvo­násból Leonóra áriáját, a Strettát Szőnyi Ferenc, a Máglyaáriát XJher Zita. Dunszt Mária valamennyi számával (a Trubadúron kí­vül az Aidából, Puccini Má­rtonjából adott elő részlete­ket) nagy sikert aratott. A drámai atmoszférát teremtő énekesnő teljes koncentrált­sággal elevenítette meg a színpadi világot. Uher Zita a Máglyaárián kívül Bizet Carmenjából a Habanerát, Saint-Saens Sám. som és Deliilájából a Bosszú­áriát énekelte. Szőnyi Ferenc a Trubadúr kettősében nyújtott elfogad­hatót, egyébként indiszpo- náltan. influenzától iátyolos hangon énekelte a Celeste Aidát és Bizet Carmenjének Virágáriáját. Az est kellemesebb megle­petését és élményét Dene Jó­zsef, az Operaház fiatal és igen tehetséges basszistája nyújtotta a gyöngyösi közön­ségnek. Nagy lendülettel és tele temperamentummal éne­kelte Rossini Sevillai borbé­lyából a Rágalomáriát, Verdi Don Carlosának nehéz lélek­tani változásokat hozó Fü- löp-áriáját. Gounod Faustjá­nak Rondoját a közönség megismételtette a fiatal mű­vésszel. Indokolt ráadás volt. A zongorakíséretet Dénes Erzsébet látta el. A közönség hálás tapssal jutalmazta a szólisták min­den számát. Azt azonban nem hallgathatjuk el. hogy a hangverseny iránti érdeklő­dés nem repesztette szét a zeneiskola termének egyéb­ként sem nagyra méretezett falait. Még kétszázan sem voltak kíváncsiak erre az egyes részleteiben értékes hangversenyre. Nem hinnénk, hogy Gyöngyös közönsége és főképp fiatalsága ennyire ne érdeklődne a komoly zene iránt. Talán a szervezés hiá­nya vagy az eddigi negatív tapasztalatok tartották távol ez alkalommal az érdeklődő­ket a hangversenytől? Pon­tosan nem tudni. De az alig hihető — televízió ide, sport- közvetítés oda —, hogy egy ilyen mozgalmas életű, szel­lemiekben is fogékony város, mint Gyöngyös, egy tél végi hangversenyen, népszerű ope­raszámok ígéretében bízva, csak így „képviseltesse ma­gát”. A megjelentek viszont lelkesedésből jelesre vizsgáz­tak. A jövő évadban a szak­embereknek és a művelődés- politika helyi irányítóinak jut az a szervezési és agitá- ciós feladat, hogy a komoly zenét, az esztétikai nevelés e fontos anyagát „közvetítsék” a gyöngyösi közönségnek. (farkas) Felsőfokú technikus-felöltek felvétele Pallagon biztosíthatja, hasonlóan a mér­nök-továbbképzéshez — rendes munkakörük betöltése mellett — a tudomány újabb eredmé­nyeivel való lépéstartást A felsőfokú mezőgazdasági tech­nikumot végzettek megszerez­hetik a technikus tanári képe­sítést is. A végzett szaktechnikusok közelmúltban tartott tanácsko­zása — ahol fél és másfél éve munkába kerültek jelentek meg — art mutatta, hogy máris mintegy 50 száza­lékuk havi 1500—2000 forintot. 20 százalékuk pedig 2000 fo­rintnál többet keres. A tanács­kozáson így nem csupán a munkahelyek megjelent kép­viselői mondhattak jó véle­ményt a kikerült szaktechni­kusok munkájáról, de javadal­mazásuk is munkájuk elisme­rését húzza alá. A felvételüket kérők a kö­zépiskolában, vagy közvetlen® a felsőfokú mezőgazdasági technikumban szerezhetnek be jelentkezésükhöz szükséges út­lapot A három évnél régeb­ben végzettek közvetlenül, a többiek középiskolájuk útján, május 15-ig juttassák el a Fel­sőfokú Mezőgazdasági Techni­kum Debrecen-Pallag címre. A jelentkezők majd kémiából és biológiából írásbeli és szóbeli felvételi vizsgát tesznek. szociális támogatásban, tanul­mányi, illetve társadalmi ösz­töndíjban és katonai szolgálat­halasztásban részesülnek. A szociális és tanulmányi hely­zettől függően, külön-külön 300—350 forintra is mehet a havi juttatások összege. A kü­lönböző munkahelyek pedig szívesen kötnek társadalmi szerződést a hallgatókkal. Egy félév után is már csupán az első évfolyamon 40 százalékot tesz ki a társadalmi ösztöndí­jasok száma. A vidéki hallga­tók az intézmény területén parkos, erdei, kellemes környe­zetben. kollégiumi ellátást igé­nyelhetnek. A végzők előtt komoly le­hetőségek állnak. Az állam­vizsga sikeres letétele után szaktechnikusi oklevelet sze­rezve, a termelőüzemekben tölthetnek be szakvezetői mun­kakört, dolgozhatnak szakigaz­gatási vonalon, vagy felvételi vizsga nélkül folytathatják ta­nulmányaikat kereső munká­juk mellett, levelező tagoza­ton — több tárgyból történő tantárgy-beszámítással — egye­temi szinten. A kitűnően vég­zettek szántén felvételi vizsga nélkül kerülhetnék az áL latorvostodamányi Egyetemre. Azok számára pedig, akik nem kívánnak újabb képesítést is szerezni, a rövidesen megin­duló technikus-továbbképzés A mezőgazdasági üzemek speciális fejlődésének arányá­ban egyre nő a felsőfokú szak- technikusok iránti igény. Kor­mányzatunk nemrégen indí­tott Debrecen—Pallagon Fel­sőfokú mezőgazdasági techni­kumot állattenyésztési szakkal. Az eddig végzett két évfolyam eredményei a szerzett tapasz­talatok csak megerősítették a megkezdett út helyességét. Most, az érettségiző tanulók pályaválasztásának idején sze­retnénk erre az új lehetőségre is felhívni a figyelmet. A felsőfokú mezőgazdasági technikum nappali tagozatán a képzési idő négy félév, tehát két év. Az intézményben — jellegénél fogva — elsősorban mezőgazdasági szaktárgyak ok­tatása folyik. Fő formáit elő­adások, szemináriumok, gya­korlati foglalkozások és vizs­gák képezik. A tanszékek mun­kája mellett a tangazdaság és a korszerű igények kielégíté­sét is biztosító könyvtár — ahova csak folyóirat mintegy 50 jár — ad alapot a hallgatók elmélyült, eredményes munká­jához. A nagyrészt szabad délutánok biztosítják az egyé­ni tanulás, a szakköri, sport­köri, táncegyüttesi, síö. munka lehetőségeit A hallgatók minél gondtala­nabb munkáját sok kedvez­mény segíti Így rendszeres liadíraqii szedtek élő és vitték, vitték sza­ladva, rohanva, szélsebese» vágtattak: a malom félé, ahol már ketten hozták a hadnagyot. Ráfektették a sátorlapra és né­gyen szaladták vele Visontai- ékhoz. Aztán orvosért. Az az egyetlen lövés, az a tévedt go­lyó pont az ő fejét találta. Szép, fekete, hullámos haja vértől volt csapzott, lányos arcáról el­tűnt a Pú", a ragyogó szemek rnár opálosan, megtört fénnyel mosolyogtak, mintha azt mon­daná: „Ugye mondtam... Sike­rült! Elzavartuk a fasisztákat, most már nyugodtak lehettek, élhettek békességben ...” A megüvegesedett szemek örökre lezárulták. Visontaiék koporsót készí­tettek, Körtvélyesi bácsi a má­sik szomszéddal, Bodó Ferenc- d megásta a sírt, ott, a kereszt tövében, az utca végén. A ka­tonák felöltöztették hadnagyu­kat fehérbe, mint ahogyan ott­hon tették volna a szülők. A szakasz felsorakozott a sír kö­rül, néhányan a keresztnek tá-i riasztott létrára állva adtak sortüzet végtisztasséricént a hős baj társnak. Az utcabeli asszo­nyok ott sírtak a húszesztendős, gyerekarcú hadnagy sírja kö­rűi ★ HA TAVA3ZODIK, árvács­ka, százszorszép, nyáron viola és estike, ősszel krizantém és őszirózsa borítja az ismeretlen hadnagy sírját. Okos Miklós part pincéibe. — Doszvidánye! — Viszootlátásira! ÍGY MENTEK IX, az éjfél utáni óoos esőt szitáló ködös éjszakán, keresztül a káposztás- földeken, malomiránt. Aztán nemsokára megszólal­tak a szovjet fegyverek. Fél éj­szaka folyt az erős fegyverpár­baj és csak reggel felé kezdett szűnni a német aknatűz. A szovjet fegyverek zaja egyre távolodott, űzték, kergették a német alakulatókat. Már haj- nalodott. Párás köd ülte meg a földeket és a „Cigléd” olda­lát. Varjak serege vájkált a ká- poeztásföldeken öleséig után. A kakasok reggeli ébresztőt kuko­rékoltak a Cifrakapu utcában. A fegyverek zaja teljesen élült. Csend lett. A lakosság felme­részkedett a pincéből. Néme­lyek a ház előtt, mások az ut­ca végén lesfcdcdtek, várták vissza a katonákat Órák teltek el a várakozás­ban. Mindenütt csend volt, az egész határra némaság borult. Felszállt a köd és az erőtlen sugarú nap fénye is kibontako­zott a sűrű felhők közül. Vala­hol a Cegléd felett egy vércse vihogott aztán távolról egyet­len alövós volt hallható. Nemsokára kiskátén ák s®.­ii.diák j nálam felöl, sátorlapot ismert városról, a JenissEej fo­lyam mellett ma is élő rokon népeikről, amikor egyszerre megszólaltak a németek akna­vetői. A Berva-feto jóról lőtték a Cifrakaput. Nagy lett a ria­dalom, a lakosság rémülten szaladt, menekült a pincékbe. A két héttel korábban felszál­lított ágyneműket összekapkod­ták és rohantak a biztonságot jelentő óvóhelyre. A fiatal hadnagy nem kap­kodott, nem idegeskedett, 6 nyugodt maradt. Számtalan szorult helyzetben, sok meghar­colt csatában tanulta meg, hojy a fejvesztettséggel nem lehet bátorságot önteni az emberek­be. Csak a hidegvér, az önura­lom az, ami példamutatói, im­ponáló és követésre is talál Szép fekete szemei ekkor is mosolyogtak, lányosán üde ar­cán végtelen nyugalom ült, amikor parancsot adott az in­dulásra. — Egy-két óra — nyugtatta a házbalieket — aztán nyuga­lom lesz... Ók majd elűzik a fasiszta bandákat, akik közül néhány lemaradt alakulat Felnémet kö. rül garázdálkodott. A fe •óm.- tiek ellepték a putnoki vtsú; vonalat és Eger felé mer tek, megszállták a Cifra-negye­det és bümenekultdk a Cifra­való ez az őirködés. Eltelt egy hét. Már jól összebarátkoztak a fiatal katonák az udvar beli­ekkel. Vezetőjük, a szép, ma­gas, fekete, hullámos hajú had­nagy, nagy tisztelője volt a há­ziaknak. Magatartásával rend­ben tartotta katonáit, akik ve­zetésével minden nap bejárták a környező dombokat, a „Cig­léd” horhosait, az útimenti csa­litokat. Még néhány németet is elföldeltek: ott, túl a sorom­pón, a garádszelen, hogy a ka­tonabecsületen csorba ne essék. Esténként nagy mesélő kedv kerekedett, mondták hol ma­gyarul, hol oroszul és aki nem értette, annak az öreg Körtvé­lyesi segített, aki még az első világháborúban Murmansizk- ban sajátította él az orosz nyel­vet. NAGY VOLT A VIDÁMSÁG azon a november végi, ködös őszi estén — így meséli Vison- tainé, aki mindenre pontosan emlékszik, csak éppen a fiatal, húszesztendős „oficir” nevét felejtette el. — Az öregek, Körtvélyesi bácsi is, mind el­haltak már azóta, a fiatalabbak meg nem tudták megjegyzni a furcsa szláv nevet. Kedélyes hangulatban folyt a társalgás, meséitek a gyerek- arcú katonák Kijevröl. az ős- magyarok vándonlásaí .korából háború előtti Lengyelország életét már a felnőtt ember sze­mével szemlélte. A faluval nem veszítette el kapcsolatait. Leg­jobban izgatják a falun a hábo­rú után végbemenő viharos, forradalmi változások. A. Hamerlinski yvywy/wivwvywyMiv ’ HA TAVASZODIK, árvács­l ka, százszorszép, nyáron viola 1 és estike, ősszel krizantém és [ őszirózsa borítja azt a magános >sírt, amely a Cifrakapu utca i legvégén, a „Cigléd” lankáira [ vezető út mellett, a kereset tö­> vében fekszik. , A szélső ház lakója, Molnár ; Ferenc tanácstag, tizennyolc 'éve gondozza e sírt: ő kapálja »fel és írtja a gyomot tavasszal, ) feleségével beülteti virágokkal (és tavaly megfestette a táblát >a fejfára: „Itt nyugszik egy ist (meretlen szovjet katona”. Az » utca népének kegyelete Min- I denszentkor is megnyilvánul, »elviszik a környék lakói gyer- ‘ tyáikat, hogy a megemlékezés [lángja világoljan a hazájától, > szeretteitől távol nyugvó hős •sírhantján. ; Húsz esztendeje múlt tavaly * ősszel, hogy az Eger városát »felszabadító szovjet csapatok ) egyik részlege a Cifrakapu ut- [cábain szállásolt. Sok-sok gye- < rekarcú szovjet katona lepte el ía 84-es számú ház udvarát és lakásait. A lakók, Visontaiék, [még a pincében bújtak ekkor. [a sok fiatal katona vidámsága, >bátorsága, biztatása meghozta Ja lakók kedvét és felmerész- i k cd tek a pincéből. Németeknek [nem volt se híre, se hamva, el­tűntek a környékről. A szovjet ^ figyelő egész nap a kokereszt- [nek támasztott létráról távcsö- »vezett, nézte a félnémeti utat, Ja Kellett-malom környékét, a ‘•„Cigléd”-«t. Nem is volt hiába? A lengyel prózairodalom újdonságai Az elmúlt hónapban a len­gyel könyvpiacon több figyel­met érdemlő mű jelent meg. Elsősorban regényekre gondo­lunk itt, pontosabban szólva három prózaíró: Kornél Filipo- wicz, Julian Kawalec és Wil­helm Mach legújabb köteteire. Kornél Filipowicz elsőrangú novellista és több remekbe ké- , szült kisregény szerzője. A leg- ■ utóbbi években írott műveit : rendkívül szűkszavú, tömör * szerkesztésmód jellemzi. Üj re-1 gényének, „A fogoly és a lány”-? nak cselekménye a második vi-c lágháború idején játszódik. Aj fiatal svájci leány és a Svájc-5 ba internált lengyel katona ,;ze-< relmi története csupán ürügy) arra, hogy az író remek hu-1 mórral, megragadó élevenség-S gél bemutathassa a két külön-i böző nemzetet képviselő ember j erkölcsi és jellembeli különösé-? geit, az ebből fakadó konflik-í tusokat. 5 A kitűnő kritikus és prózaíró, j Wilhelm Mach öt regényt adott; ki idáig és két ízben tüntették? ki Állami díjjal. Legújabb re-j gényének címe: „Agnes; Ko-í lombusz lánya”. A regény hős-S nője falusi tanítónő, aki tanul-J mányai elvégzése után, igen ne-? héz környezetben vállal mun-S kát. Az író rendkívül érdekes,« sokrétű társadalmi és pszicho-j lógiai képet raizol erről a kör-« nyerseiről, hősnőiének az új' környezethez való elkalmaiko-é dásáról, intellektuális fejlődé-« séről. c A harmadik regény. Julián? K?wa!-c ..Táncoló hóra” címűí műve. Julian Kawalec ItoR-banc született, paraszti családból. Aj portok képviselői is részt vet­lek Uásd 221. dokumentumot). /% német megszállás idő-1 szakában a kommunista pun szervezte és vezette azo-'l kát a fegyveres pariizánakció- ; kát, amelyek nem képeztek ugyan nagy katonai erőt, de mégis komoly károkat okoztak a megszállóknak, másrészt bá­tor ítdlépésűkkel védték a nem­zet becsületét és tekintélyét, elismerést szereztek a kommu­nista mozgalomnak. A váro­sok kiürítésének megtagadása — lásd Csepelt, — a fronterődí- tési munkák, az üzemek, gyá­rak tanításának, a gépek el­szállításának megakadályozása mind szerves része annak az antifasiszta harcnak, amelyet a magyar nép a kommunisták reze lésével vívott. A háború időszakában az antifasiszta harc füzében teremtődtek meg azok a feltételek is, amelyek az ország felszabadulása után a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban, majd a két munkás- í párt egyesülésében, a szociális- j ta forradalom győzelmében nyertek teljes betetőzést. En­nek a politikának győzelméért a párt legjobbjai: Rózsa Ferenc, Schönherz Zoltán, Ságvári Endre, Kulich Gyula és még sok százan adták életüket. Ezekről az eseményekben bő­velkedő évekről igyekszik ké­pet adni az olvasónak a „Do­kumentumok a magyar forra­dalmi munkásmozgalom törté­netéből” harmadik kötete. A kötet iratanyaga híven igyek­szik dokumentálni e korszak legfőbb sajátosságait, a KMP szövetségi politikájának legje­lentősebb eredményeit. Bemu­tatja a tárgyalt időszak két fő szakaszát Az 1935—1941 közöt­ti t, amelynek alapvető felada­ta: a munkásegység és a nép­front megteremtése, harc a fa­sizmus és a háború ellen a de­mokráciáért. Az 1941—1945 kö- zöttit, amelynek legfontosabb tennivalói: a népfront kiszéle­sítése függetlenségi fronttá, harc a kü'önbékéért, majd a német megszállók kiűzése, a Horthy-rendszer megdöntése, a független, szabad, demokrati­kus Magyarország megterem­tése. A kötet a kommunista források mellett tág te­ret ad a szociáldemokrata, az értelmiségi és haladó polgári ellenzéki politikusok, pártok, csoportok megnyilatkozásainak, a tömegek háborúellenes moz­galmairól készült csendőrségi, rendőrségi jelentéseknek. A dokumentumok mintegy 60—70 százalékát olyan írások adják, amelyeket eddig egyálta­lán nem. vagy csak hiányosan publikáltak. Végül a kötetet részletes eseménynaptár, rend­kívül gazdag névmutató és a felhasznált sajtóanyag mutató­ja egészíti ki. Pintér István * rorral, bitóval dacoló Kommu­nistáit Magyarországi Pártja képes egyedül olyan programot adni, (lásd 1—7. dokumentumo­kat), amelyeket nemcsak a nemzet legjobbjai. hanem mindazok magukénak vallhat­nak, akiknek drága az ormós függetlensége, belső és külső szabadsága, a nemzet becsüle­te. s akik nem akarna): Hitler oldalán háborút. A területnö­velésektől, a nacionalizmustól és szociáldemagógiától megszé­dített tömegek, akik egyben ki­ábrándultak a jobboldali szo­ciáldemokrata és ldsgazdapárti vezetőikből is, kezdetben nehe­zen értik meg a KMP hívó sza­vát. A kommunisták türelmes, meggyőző, szilárd elvi alapon álló politikája következeiében azonban egyre többen vannak a szakszervezetekben, a szociál­demokrata párt, a Márciusi Front, majd a Nemzeti Paraszt­párt, s a kisgazdapárt, az értel­miség s a haladó polgárság so­raiban is, akik a KMP állal hirdetett nemzeti összefogás­ban látják a háborús katasztró­fából a kivezető utat lásd a 43 —64. számú dokumentumokat). Olyanok állnak a nemzeti ös­szefogás egyre szélesedő tábo­rába, akik néhány éve még a „túlsó partról” harcoltak nem­csak a kommunisták, de a de­mokratikus erők ellen is. mint Szekfű Gyula, Baicsy-Zsilirsz- kv Endre és mások, s akik kö­zül később többen életüket is áldozták a hazáért. A kommunisták a nemzeti összefogás szellemében — a második világháború alatt a sztrájkok és politikai tünteté­sek egész sorát szervezték. Elég megemlítenünk ezek közül az 1941. október 6-i, (Batthyány emlékmécsesnél) november 1-i, (Kerepesi-temető) az 1942. már­cius 15-i budapesti függetlensé­gi és háborúellenes demonstrá­ciót, vagy az 1943. szeptember 1—3-a között Csepelen lezajlott, a szeptember 9-én és 1944. szeptember 21-én Diósgyőrött lezajlott tüntetést. Ezek az an­tifasiszta akciók a magyar nép igazi akaratának adtak hangot, és élesztették az ellenállás fü­zét. Megteremtődtek a feltéte­lei az 1944 nyarán létrejött Magyar Frontnak, amelyben a kommunistákon kívül szociál­demokraták, kisgazdák, legiti­mista és különböző egyházi cso­A z emberiség történeté­nek neves politikai Küz­delmekkel és súlyos fegy veres összecsapásokkal teli évtizede volt az, amelyet a kötet fel­ölel, s ennek során új társa­dalmi és politikai erőviszonyok alakultak ki az egész világon. A Németországban hatalomra jutott fasizmus meggyújtja a fegyverek kanócát Európában és néhány év alatt a világtör­ténelem legnagyobb és legpusz­títóbb háborúja zúdul az em­beriségre. A főbb események: Ausztria megszállása, Csehszlo­vákia feldarabolása, Lengyel- ország, nyugat-európai orszá­gok leigázása, majd a Balkán, s végül a Szovjetunió megtá­madása, ahol a fenevad halá­los sebet kap, hogy végül saját barlangjában, Berlinben mér­jék rá az utolsó csapást A fa­sizmus, s a háború elleni harc új fejezetet nyit a nemzetközi munkásmozgalom történetében. A kommunisták — az összes haladó erők népfrontjára tá­maszkodva — igyekeznek min­den országban útját állni a fa­sizmusnak, és aunikor a háború kitört, a kommunisták és nem kommunisták, munkások, pa­rasztok, értelmiségiék és a pol­gárság legjobbjai a legtöbb megszállt országban fegyverrel a kézben harcolnak hazájuk függetlenségéért, a náci fene- vad megsemmisítéséért, egy új, békeszerető világ alapjainak megteremtéséért Es Magyarországon? Ma­gyarország kormánya Hitler oldalán háborúra készült szom­szédai és a fasizmus legfőbb ellensége, a Szovjetunió ellen. Egyik oldalon bécsi döntések, győri programok, nacionalista, soviniszta butítás, szociáldema- gógia, valamint — a hadikon­junktúra következtében — egy rövid időre nagyobb szelet ke­nyér. Másik oldalon az ország függetlenségének eladása, az ország háborúba sodrása, és 1941-től részvétéi a Szovjetunió eUcni liáborúban. Magyaror­szágra is rászabadult a pokol. Rendkívül találóan írta erről az időszakról Radnóti Miklós 1944- ben: „Oly korban éltem e föl­dön. mikor ki szót emelt, búj­hatott, s rághatta szégyenében ökleit. — az ország megvadult s egy rémes végzeten vigyorgott vértől és mocsoktól részegen”. 17 zekben a nemzet létét fe- *J nyegető vészterhes idők­ben az ezer sebből vérző, a tér­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents