Heves Megyei Népújság, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-07 / 56. szám

Uj műszer az állatgyógyászatban Föld alatti múzeum Kabriban Vegyileg előállított ínyen cfa latok Japánban jelentős eredmé­nyeiket értek el mesterséges 1 élelmiszerek előállításában. A kiotói algakutató intézetben egy hónap alatt négyezer; négyzetméteres területen, kg- j ként mintegy 38 forintos költ­séggel, egy tonna Chlorella- ' algát állítottak elő. Európában általában azt hi- j szik. hogy az algákból készült élelmiszerek íze olyan, mintha nylont megőrölve dolgoznának fel ennivalóvá. A japán cuk­rászok lisztté őrölt ehlorella- algából viszont olyan ízletes süteményeket állítanak elő, amelyek ínyenc falatokként csak a legdrágább éttermekben és cukrászdákban, kaphatok. Azelőtt az algatenyésztők egy kilogramm alga előállításához mintegy 140 forint értékű elektromos áramot használtak fel. Az elmúlt év júliusa óta az új eljárással sötétben is tudnak algát tenyészteni. (Ad­dig ugyanig állandó világítást igényelt a tenyészet.) Most a 20 méteres átmérőjű medemcé­Forról ég * ug ó rzó berendezés A különféle mezőgazdasági lermékek, továbbá a széna és lenpelyva gyorsabb kiszárítá­sára, az Országos Mezőgazda­sági Gépgyártási Intézet meg­szerkesztette a VPT—440-es iégmelegítőt. Folyékony üzem­anyaggal dolgozik és mintegy 3—4000 kalória hőt fejt ki, amellyel a levegőt felmelegít­ve, egy hatalmas ventillátor légsugarat bocsát a szárítandó termékekre. Az Állatorvostudományi Egyetem belgyógyászati tan­székén új magyar műszert próbáltak ki dr. Horváth Zoltán egyetemi tanár vezetésével. A műszer rendkívül hasznos szolgálatokat tesz akkor, amikyr — a gyors és pontos állat­orvosi beavatkozás érdekében — meg kell állapítani a szarvasmarha szervezetébe került fémtárgy helyét és nagy­ságát. A Csanda—Zalavári—Molnár—Petrikovics-féle elekt­ronikus fémkutató segítségével mindez gyorsan elvégezhető. A tranzisztoros készüléket — amely száz órára elegendő, 4,5 voltos teleppel működik —, kis méret és nagy mérési pon­tosság jellemzi. Képünkön dr. Horváth Zoltán egyetemi ta­nár vizsgál egy szöget nyelt szarvasmarhát. (MTI foto — Szebellédy Géza felvétele) Dokumentáció a Shakespeare emlékévről Münchenben, a színházi könyvtárak és múzeumok nem­zetközi szövetségének VI. kongresszusán elhatározták, hogy központi dokumentációt készítenek az 1964-ben meg­rendezésre került Shakespeare- év valamennyi rendezvényé­ről. A dokumentációt a párizsi Bibliothéque de l’Arsenal vég­zi a nemzetközi kongresszus megbízásából. A mgagat-gaUüeai kabriban nemrégiben egy több ezer éves sírt tártak fel. A régészek még nem fejtették meg az ásatás során felmerülő rejtélyt. A temetkezési helyen ugyanis egymástól több ezer éves időközben készült tárgyakat talál­tak. A képünkön bemutatott termékenység-szobor, amely erősen tükrözi az egyiptomi művészet hatását, a sír viszony­lag fiatal tárgyai közé tartozik. Mindössze kétezerötszáz esz­tendős... ben levő víziben káliumnitrá­tot. szervetlen sókat és csekély mértékben más vegyi anyago­kat is oldanak és abban helye­zik el a továJbbtenyésztendő algákat. Újabban a víz hőfokát sem kell külön szabályozni, pert megállapították, hogy há­rom különféle Chlorella-alga törzs van. Az A törzs nyárt, a B tavaszi és őszi, a C törzs pe­dig téli hőmérsékleten, szapo­rodik. Vákuumszivattyúval dolgozó vízátemelő berendezés A találmány feltalálói Deák Béla oki mérnök, Horváth kászlóné oki mérnök. Ismeretes, hogy a lebegő, Úszó, vagy leülepedő szennye­ződést tartalmazó vizek mecha­nikus módon való felemelése különleges szennyvízszivattyú­ikat -vagy bonyolult gépi beren­dezést igényelnek. Ilyen igény lép fel házi, vagy ipari szenny­vizek átemelésénél is. Az eddig alkalmazott szemvy- vízátemelési módok két alap­esete ismeretes, először: a szennyvizet az alkalmazott át­emelése módnak megfelelő mértékben tisztítják, leggyak­rabban ülepítik, majd szenny­vízszivattyúval átemelik, má­sodszor: a nyers szennyvizet a szennyvíz-technikáiban jól is­mert és alkalmazott, úgyneve­zett szűrőtartályok segítségé­vel, vagy pedig sűrített levegő felhasználásával emelik fel. A leírt szennyvízátemelési módok közül az első típus al­kalmazása esetén az előtisztí­tás megoldása jelent külön költséget, a második típus al­kalmazása esetéin elkerülhetet­len a szennyvízvezetékben a Visszacsapó, vagy tolószelepek beépítése, vagy az alkalma­zott szennyvízszivattyúnak az átemelendő víz szintjénél mé­lyebbre való elhelyezése, vagy egy más megoldásban a szi­vattyú szívócsövében légszi­vattyúnak a bekapcsolása. a Szívóvezeték légtelenítésének céljára. Mind a visszacsapó­szelepek alkalmazása — me­lyek szennyvízvezetékekben csak állandó ellenőrzés és ke­zelés mellett alkalmazhatók—, mind a szivattyúnak az át­emelendő víz szintje alá sül­lyesztése, mely költséges szi­getelési és mélyépítési munkát jelent —, mind a légszivattyú alkalmazása, súlyos hátrányt jés hibaforrást jelent az áteme­lte berendezés tervezése és üzemeltetése során. A találmány alkalmazása megoldja a szennyvíznek sza­kaszosan és teljesen automati­kusan történő átemélését. Megvalósult a Fővárosi Csatornázási Művek dél-pesti szennyvízátemelő telepén. A szabadalmat az Országos Ta­lálmányi Hivatal a 151.635 lajstrosnszám alatt engedélyez­te. Motorosok, vigyázzunk! A MOTOROSOKAT és köz­vetve családjukat is óvja a KRESZ-nek az a szakasza, amely február elsejétől kötele­zően írta elő a bukósisak vise­lését. Akadnak bizonyára, akik­nek nincs ínyére ez az intézke­dés, de ők, valószínű, nem láttak még kórházi műtőt és nem ta­lálkoztak olyan nyomorék em­bertársukkal, aki most is makk- egészséges lenne, ha motorbal­esete alkalmával bukósisakot viselt volna... A rendelkezés egyértelműen kimondja; függetlenül a mo­torkerékpár sebességétől, a jár­művön utazó személyek, tehát a pótülésen, vagy az oldalko­csiban ülők is kötelesek bukó­sisakot — becsatolt állapotban a fejükön viselni. Tény és va­ló, számtalan életerős fiatal halt meg a motorkerékpáron szerzett fejsérülés következté­ben. Nem volt csekély azoknak a száma, akik ugyan életben maradtak, de rokkantak. A bu­kósisak nagymértékben csök­kenti a balesetből származó sé­rülést. Ma már a bukósisak által megmenekültek százairól tu­dunk, akik hálásan emlékez­nek meg a bukósisak, vagy ahogy tréfásan nevezik, „durr- kalap” készítőiről. Az egyik motoros például így tudta meg, hogy a koponyacsontja a szo­kásosnál vékonyabb. Az össze­ütközés u'án ugyanis, amikor a mentő kórházba szállította, megvizsgálták, mitől vérzik az arca. Kiderült, olyan erővel repült a kivilágítatlan szekér­nek, hogy az összeütközés pil­lanatában elszakadt a sisak bel­ső bélésének varrata és a sisak pereme sértette fel a motoros arcát. A röntgenvizsgálat álla­pította meg, hogy motorosunk egy lényegesen kisebb ütést Felvételi vizsga — automatával A kijevi építészménöki fő­iskolán a fizikai felvételi vizs­gát ebben a tanévben hétszáz diák már a Lasztocska típusú felvételi vizsgáztató gép kér­déseire válaszolva tette le. Az elektronikus gép által adott osztályzatok átlagos értéke szinte semmiben sem külön­bözött attól az átlagos osztály­zattól, amelyet a felvételizők egy másik, hagyományos mód­szerekkel, tanárok által vizs­gáztatott csoportja kapott. A gép 250 vizsgakérdést tett fel: ezek magukban foglalták a felvételi teljes anyagát. Hogyan zajlott le a kísér­let? Az előadóteremben 15 vizs­gáztató gépet állítottak fel. Mind a tizenötbe különböző kérdéseket tápláltak „ibe”. A felvételiző hallgatókat kiok­tatták a vizsgáztató gép keze­léséről, majd megkezdődött a munka. Hagyományos módszerrel húzhattak a diákok a vizsga- kérdések közül, de azután fe­lelniük kellett azokra a ki­egészítő kérdésekre is, ame­lyeket akkor kaptak, ha a gép véleménye szerint az alapkérdésre nem tudtak he­lyes választ adni. Az oktatóknak joguk volt egy fokkal leszállítani vagy felemelni a gép által adott érdemjegyet. Ám a tapasztalat azt mutatta, hogy a tanári de lenőrzés a legtöbb esetben — a vizsgáztató gépet igazolta. — A gép révén fele-har­madannyi időt vesz igénybe a vizsgáztatás, mint egyébként — mondta Vlagyimir Oasogin, sem bírt volna el — sisak nél­kül, mert csontozata szokatla­nul gyenge. Csakis a rendelet szigorú be­tartása hozhatja meg a kívánt eredményt, a közlekedési bal­esetekből származó halálesetek számának csökkentését. A SISAK VÁSÁRLÁSÁT ne siessük el, mert ha az szűk, vagy bő, akkor hosszabb, né­hány órás viselés után tűrhe­tetlen fejfájást okozhat. Igaz, a belső bélés szabályozható, de a halántékot érintő belső pe­rem nem tágul, tehát ennek mé­rete legyen azonos a kalap mé­retével. Akkor ül jól a motoros fején a sisak, ha azt a szíjazat szorosan tartja. A billegő sisak fárasztja az embert, ilyen mó­don ne vállalkozzék hosszabb útra. A szíjazat úgy van kiképez­ve, hogy a vezető hallását ne zavarja. Többen mégis úgy vi­selik a sisakot, hogy azt az ál­luk alatt nem csajtolják be Aa így használt fejvédő annyit sem ér, mint egy lyukas svájci sapka. Az első döccenésnél le­hullik a motoros fejéről. Nem elég a szíjat a csatba kapcsolni, a szabadon maradt szárát húz­zuk a csat másik fülébe. Kétségtelen, az áruházak, szövetkezeti boltok raktáraiban elegendő bukósisakot tárolnak, csakhogy jelenleg gyermekmé­retű nincsen. Márpedig a KRESZ nem tesz kivételt a si­sak viselését illetően a gyermek és felnőtt között. Bizonyosra ve­hető, hogy a sisakot készítő gyár időben leszállítja a keres­kedelemnek a gyermeksisakot, miként elkészítette a cipzárral kombinált nőit, amelynél a szí- iazatot színes kendő takarja. Ugyancsak gyártás alatt van­nak az újabb típusú, a kopo­nya hátsó felét is takaró sisa­kok. A KULTURÁLT motorozás hozza magával a bukósisak vi­selését. Kötelezővé pedig azért kellett tenni, mert, sajnos, még akadnak, akik többek között azt mondják: „15 éve motoro­zom baleset nélkül, én tudok vigyázni...!” és éppen egy ilyen „ügyes” motoros elé ug­rik egy kutya. Hiába tudott vi­gyázni motorosunk, önhibáján kívül zúzza magát halálra. Rá­juk is, meg családjukra is gon­doltak a KRESZ összeállítói, amikor kötelezővé tették ad életmentő bukósisak viselését Egy év múlva lemérhető lesá ennek az intézkedésnek várhaj tóan hasznos eredménye: a m*v torkerékpárok közúti baleseté1 bői származó halálesetek szá« mának csökkenése. R, Gy. áéat ad M: ezek három-négy hagyományos, vizsgacédulán szereplő kérdésnek felelnek meg. Ily módon ellenőrizzük, mennyire sokoldalú a diákok tudása. T. Kanbiaw — A LMBtocaka vizsgáztat „ a főiskola programozott ok­tatási laboratóriumának veze­tője. — Az osztályozás is el­fogulatlanabb, A 0ép tíz kér-

Next

/
Thumbnails
Contents