Heves Megyei Népújság, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-06 / 55. szám

A közöny szigetei Hosszú évefcn át éltünk fe. leségemmel boldog házasság­ban. Soha nem veszekedtünk, kedvesek és tapintatosak vol­tunk egymáshoz. gyanítom, hogy rólunk írták az egykor oly népszerű Fekete hajú kis gimnazista voltál...” kezdetű tanmesét. így volt ez egészen tegnap estig... Az idézett napon a rádió a KFC—LFC sorsdöntő viadalt közvetítette. Ezzel egy időben a tv Joe Nimolé: Nesze sem­mi, fogd meg jól című musi- cálját sugározta. A dolgok megértéséhez hozzátartozók, hogy nálunk egy szobában van a tv és a rádió. Nejem ragaszkodott, hogy nézzük a színháza közvetítést. Én a tőlem megszokott nyájas­sággal azt tanácsoltam, hogy a rádiót. hallgassuk, hiszen egyetlen magyar hazafi sem lehet közömbös e fontos nem­zeti esemény iránt. Feleségem hallani sem akart a dologról. Ö a népszerű hős- szerelmest akarta látni, én az imádott szpíkert szerettem volna hallani. Érveltem, vitáz­tam. Elmondtam, hogy nincs olyan szép szerelmes monológ, ami olyan élményt jelentene, mint amikor a riporter jelleg­zetes rekedtes hangján, az extázis határán világgá kiáltja, hogy góóól... góóól. Ilyenkor az embernek megbizsereg a háta, könny szökik a szemébe és úgy érzi, hogy érdemes élni. Szeretett feleségem erre kultúrbarbárnak nevezett és valami olyasfélét mondott, hogy Joe Nimolé a világ egyik legjobb formában levő dráma­1 írója, mire én kicsit erősebb hangon utaltam, hogy Fu­szulyka II. a KFC legjobb csatára. Feleségem erre nem átallotta Fuszulykát ostoba fráternek, engem pedig meg­szállott őrültnek nevezni. Erre én is mondtam egy és mást, melynek részletezését szíves engedelmükkel ezennel mellő­zöm. Miután az előzetes tárgyalá­sok nem vezettek eredményre, a tettek mezejére léptem. Be­kapcsoltam a rádiót, perceken belül kezdődnie kellett a mér­kőzés első felvonásának. Ez­zel egyidejűleg a feleségem a tv-t kapcsolta be, melyből máris áradt a musical első fél­ideje. A riporter hangja éppen ak­kor szólalt meg, amikor a képernyőn megjelent az az el­lenszenves hősszerelmes és énekelni kezdett. Kikapcsol­tam a készüléket. A riporter közölte a felállítást és máris kezdődött a nagy rangadó. Kalácska. a KFC szélsője ki­ugrott a labdával és jó ütem­ben szöktette az előretörő Fu­szulyka II-t. amikor... a fe­leségem bekapcsolta a tv-t, ki­kapcsolta a rádiót és a hőssze­relmes megcsókolta a hősnőt, pontosan a szája jobb felső sarkán. A hősnő remekül vé­dekezett, miközben az újra bekapcsolt rádióból megtud­hattam. hogy az előbbi hely­zetet Fuszulyka IX. nem tudta góllá érlelni, mert felvágták. Borzalom, vérlázító. A bíró szabadrúgást ítélt a tizenhatos­ról. Fuszulyka készült neki a rúgásnak. Elcsendesedett a né­zőtér, Fuszulyka készülődött és a feleségem kikapcsolta a rádiót, hogy a közben bekap­csolt televízióban a hősnő éne­kelhessen. De belefojtottam a hangot. növelték önköltségüket. Bár ja szövetkezetek tavaly jelentő­sen segítették a szállítást, még­is sok kívánnivaló maradt, nem is szólva a hiányos cso­magolásról. Gyümölcsexportunk mintegy 75 százaléka bonyolódik le a rendkívül rossz mátrai útvona­lakon és mii-e a gyümölcs va­gonba kerül, jelentősen romlik minősége, sok esetben az áru értéktelenné válik. Sok kíván­nivaló van még abban a tekin­tetben is, hogy a szövetkezetek pontosan, idejében adják át a lejelentett árut, és ez természe­tesen fordítva is fontos, hogy a leszedett árut idejében lehes­sen elszállítani. Raktárkapaci­tásunk sajnos messze alatta marad a szükségletnek és a gyöngyösi hűtőház beállításáig ilyen gondjaink is súlyosak maradnak. A járulékos beru­házások folytatása tehát na­gyon fontos célkitűzés, de ad­dig is, amíg ebben a tekintet­ben nagyobb előrehaladást ér­tünk el a MÉK és a termelő- szövetkezetek szoros együtt­működésével, kooperációjával, a szövetkezeti tagok anyagi ér­dekeltségének szem előtt tartá­sával, jó és gyors szervezéssel, a kapacitások kihasználásával lehet előrébb jutni. Az export­tervek teljesítése mind a nép­gazdaság, mind a termelőszö­vetkezetek elsőrendű érdeke. Kiss József, a MÉK főkönyvelője rű lett ftgőJ 7őíradé” több alkalommal két hangle­mez között többször felhang­zott: „Halló, halló, figyelem! A „Bervai Hangos Híradó” meg­kezdi adását. — Míg a dolgozók műszak után útban a gyár ki­járatai felé igyekeznek (10—15 percig tart az út) egy-egy tánc­szám között megtudják, hogy az elmúlt évben öt szocialista brigád többszörösen elnyerte a szocialista címet, tizennégy bri­gád pedig először lett a büsz­ke cím tulajdonosa. Egy ope­ranyitány után arról értesül­nek, hogy a biztosítási és önse­gélyező csoport nagy összegű élet- és balesetbiztosítást nyújt tagjainak. — Nemes Imre 25 ezer, Rozsnoki Simon 17 ezer­ötszáz forintot kapott kézhez balesete után. — Egy újabb le­mez után ismét a bemondók veszik át a szót: — Az irodalmi színpad, a színjátszó csoport, a tánc- és népi zenekar szorgal­masan készül előadásaira. De a Hangos Híradó jól pergő műso­raiból azt is megtudják az au­tóbuszhoz, vonathoz siető mun­kások, hogy Egerben, a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulatnál még lehet jelentkezni a „Filmmúzeum” előadásaira. De azt a hírt. hogy a bemondók beszédtechnikát tanulnak, még a Hangos Híradó sem mondta be. De a Hangos Híradó nemcsak tájékoztat, hanem dícsér, vagy éppen bírál. Komoly szóval, vagy vidám zenével jobb mun­kára ösztönöz. (sdmon) Fóliák a sarki jégmezők alatt A déli sarkvidéken honos, három méteresre is megnövő Weddéll-fokák 4000 kilométe­res utakat is megtesznek a tengerben, a sarkvidékről Ausztráliáig, New Seeland:g. a La Plata torkolatáig és a Juan Fomádez szigetig. Eközben a déli sarkvidéken hatalmas, zárt jégmezőik alatt kell átúsz­niuk, miközben a többi között 350 méter mélyre is lemerül­nek és ..egy szuszra” 32 kilo­méteres távolságot tesznek meg a jég alatt. Hogy tulajdonkép­pen miként tájékozódnak, azt még nem sikerült megállapíta­ni. r3ÜBSMGj 3 1965. március 6., szombat Lengyelországgal, és az NDK­val folytat kereskedelmi kap­csolatokat a zöldség-gyümölcs tekintetében. Ezenkívül Auszt­riába, NSZK-ba, Svájcba, Ang­liába, Svéd- és Finnországba is eljutnák a Heves megyei áruk. 1964-ben a kapitalista or­szágokba irányuló forgalom részarányának alakulása a kö­vetkező képet mutatta: A 655 vagon paradicsomból 1G2 vagon ment kapitalista or­szágokba, ugyanakkor szőlőből az exportált mennyiség 55, gö­rögdinnyéből 17, zöldpapriká­ból 23, barackból 42 százalékát küldtük tőkés országokba. A külföld általában ismeri és szereti a magyar árukat, bár a múlt évben több olyan jel volt, amelyre feltétlen fel kell figyelnünk. Gyors szállításra, gondosabb csomago­lásra van szükség A felvásárlás növelésének, ezen belül az exporttervek tel­jesítésének fontos szükség­szerűsége a felvásárlás korsze­rűsítése, a technikai feltételek biztosítása. Igen jelentős azon cikkféleségek mennyisége, amelyeket exportra szántunk ugyan, de amelyek szállítási, vagy egyéb okok miatt belföldi fogyasztásra kerültek, vagy ép­pen a nyíregyházi hűtőházban várakoztak, és így jelentősen Népsze a ,/Berúai ^őa Műszak végié. Megindul az emberáradat a gyár kijárata félé. Mindenki siet Sok dolgo­zó távol lakik az üzemtől. A Fi nomszerelvénygyár párt- bizottságán és üzemi bizottsá­gán sókat töprengtek azon, ho­gyan lehetne a helyi adottsá­gok figyelembevételével gyor­san és frissen tájékoztatni a dolgozókat az üzem termelési híreiről, közérdekű közlemé­nyeiről. — A hirdetőtáblát nem mindenki olvassa, a havonként megjelenő üzemi újság nem tudja követni a napi aktualitá­sokat. Ügy találták, hogy a leghatásosabb hírközlési mód a hangosbemondó. — Rudi of Károly kultúrigaz­gató és segítőtársai rögtön munkához álltak. Közérdeklő­désre számot tartó anyagot gyűjtöttek, közben bemondókat „vizsgáztattak.” Azóta már Megyénk mezőgazdasága a belterjesség irányában fejlődik. Egyik fő profilunk, a zöldség­termesztés, mind területi, mind hozamok tekintetében országos viszonylatban is figyelemre méltó helyezést ér el és lehető­ségeink szinte korlátlanok. Ha megvizsgáljuk a megye zöldség-gyümölcs exportforgal­mát az utóbbi hat év tükrében, kitűnik, hogy 1964. jelentős eredményeket hozott. Tavaly például 2394 vagon zöldséget exportáltunk az azt megelőző év 1992 vagonjával szemben. 1963-ban összforgalomhoz vi­szonyítva az export részaránya 24,2 százalék volt, a tavalyi 34,4 százalékkal szemben. Ez több mint 10 százalékos emel­kedés. Tavaly jelentősen nőtt exportforgalmunk a korábbiak­hoz képest elsősorban burgo­nyából, paradicsomból, zöld­borsóból, görögdinnyéből, sző­lőből. ugyanakkor visszaesett az uborka exportja annak ellené­re, hogy a kereslet megvolt. Amíg 1963-ban 157 vagon ubor­kát exportáltunk, addig 1964- ben csak 54 vagonnal, ugyan­akkor burgonyából 112, para­dicsomból 180, görögdinnyéből 120 vagonnal nett a kivi lei. Heves megye zöldség-gvümölcs exvorttervét 1964-ben 12,6 szá­zalékra teljesítette. Gyenge volt az export a már említett uborkából. zöldpaprikából, cseresznyéből, sárgadinnyéből. Többet, ésszerűbben öntözni! Mind a szocialista, mind a kapitalista országok irányában növelhetők exportlehetősége­ink. Ebben a vonatkozásban azonban elsősorban önma­gunknak kell néhány dologban előrébb jutnunk. így a hoza­mok növelésében, az expor­tált termékek jobb minőségé­ben. A MÉK által termeltetett 1114 hold zöldségből tavaly mindössze 350 holdat öntöztek a termelőszövetkezetek és ezt a területet se mindig ésszerű­en, a gépek maximális kihasz­nálásával. Sajnos, a termelő- szövetkezetek egy jelentős ré­szénél még csak locsolgatásról lehet szó és nem mindenütt ér­tenek az öntöző gépek, beren­dezések célszerű kihasználásá­hoz. A hagyományosan exportált gyümölcsféléken kívül szinte korlátlan kiviteli lehetőségeink lennének ribiziiből, egresből, meggyből, cseresznyéből, spár­gából. A spárgát például igen magas devizaáron a szó szoros értelmében korlátlanul tud­nánk eladni, ennek ellenére termelése inkább visszafejlő­dik. Európa-szerte ismerik áruinkat Megyénk elsősorban a Szov­jetunióval, Csehszlovákiával, Zöldség- és gyümölcsexportunk helyzete Túlteljesítettük a tervet - Korlátlan lehetőségek - A külföld igényes nyelvel mennyire elégedett. Ha a számokat tekintjük, kik és hányán tanulnak üze­meinkben különböző szaktan­folyamokon, szakiskolákon — könnyen a sízámok bűvöletébe kerülhetünk. „Nálunk azitán nincs hiba!” — mondják. És hamar kiderül, hogy igenis, van hiba, a tanuló munkások nagy száma ellenére is: rend­szeresen és folyamatosan nem törődnek a munkások szakmai szemléletének és kulturáltsá­gának növelésével; csak any- nyira, amennyire az égető szakembersizükséglet megkí­vánja. „Takarékoskodni kell!” — mondják sok helyen. És ho­gyan takarékoslkodnak? A legegyszerűbb, mondhatni a legprimitívebb módszert vá­lasztják, az elbocsátásokat. El­bocsátanak x embert, — meg­takarítanak x összeget a bér­alapból. Arra már kevésbé gondolnak, hogy más. okosabb lés hasznosabb útja is van a ta­karékosságnak — ha többlet­értéket termelünk. Gondoljuk csak el, mennyit profitálhatna a népgazdaság, ha a látókör szélesítésének, a szakmai szem­lélet, a kulturáltság ösztönző erejére építenék a termelé­kenység-növelő szándékot! Nemrég több gazdasági és politikai vezetővel beszélget­tem a szocialista brigádok problémáiról. Általánosan, an­nak a véleményüknek adtak hangot, hogy szocialista módon dolgozni már megtanultak, de szocialista módon élni még nem. Általános volt a beszél­getőknek az a véleménye is, hogy „majd minden másként lesz a kommunizmusban”. El- fogadhatc-e ez a vélemény? Egyáltalában nem, Mert kik teremtik meg a kommuniz­must? Azoknak az embereiknek a társadalma, akika szocialista emberré válás útját keresik. A szocialista gondolkodás hiánya károsan befolyásolja a termelő- munkát — ennek ténye vitat­hatatlan; s ebből következően vitathatatlanul fontos az embe­rek átalakítása, átformálása is. ÉS HOL TÖRTÉNHET ez az átalakítás, átformálás? A munkahelyen, a munka nagy közösségében. „A munlcahelyen dolgozni kell, nincs idő a de­dóskodáshoz!” — sokan, le- gyintve, így vélekednek. Rosz- szul vélekednek, mert elma­radott és műveletien! emberek­kel korszerűen1, olcsón, gazda­ságosan termelni lehetetlen. A műveltség és az elmaradottság — a közöny szigetei. Kérdés sem lehet, hogy társadalmunk­nak szüksége nem ez! Pataky Dezső sen a termelési értekezletek, munkamegbeszélések, az üzemi műszaki könyvtárak is sokszor csak formális lehetőségek ma­radnak, kihasználatlan lehető­ségek a munkások számára. A szemléletalakító és művelő­désre serkentő feladatok hát­térbe szorulnak, jelentéktelen­ségre kárhoztatottak a gazda­sági, termelési feladatok mel­lett. NEM MINDENÜTT van ez így. Például az Egyesült Izzó gyöngyösi gyáregységére nem mondható, hogy tudatosan mit sem tesznek a szellemi és fi­zikai munka közötti feszültsé­gek, különbségek csökkentésé­re, hogy nem törődnek azzal, ismerik-e saját üzemüket a dol­gozók, s tisztában vannak-e az egyes részlegek, a fontosabb technikai, technológiai és üzem- gazdasági problémákkal. A munkalélektani laboratórium­ban járva, elmondották a pszichotechnikusok, hogy min­den új munkábalépőt végig­kalauzolnak a gyáron, meg­mutatnak minden műhelyt, csarnokot, a hivatali helyisége­ket, irodákat, a gyár önkiszolgá­ló éttermét, s mikor az új mun­kakönyves már mindent látott, leülnek velük és beszélgetnek, kikérdezik, milyen benyomáso­kat szerzett, mi a véleményük leendő munkahelyiíkről. S a későbbiek során sem feledkez­nek meg az emberekről, az is kell érdekelje a pszichotechni- kusokat, hogyan tudott a mun­kás beilleszkedni az üzemi kollektívába, munkakörülrné­— HANT üzemrésze van a gyárnak? — Várjunk csak... Hát ugye ... Nem tudom! — A szomszédos üzemrész mit termel? — Ott én nem jártam ... — Arrcd biztosan hallott, hogy a régi félautomatákat új, korszerű automatákra cserélik és teljesen új technológiát ve­zetnek be. — Nem hallottam. — Mi a véleménye a kor­szerű műveltségről? — Elvégeztem a nyolc álta­lánost, részt vettem a tovább­képzésií tanfolyamon és jártam a munkásakadémiára... Sze­rintem az a fontos, hogy tud­jon az ember jól dolgozná. Itt kezdődik minden, a munká­nál ... Lehet valakinek ilyen meg olyan iskolája, de ha nem tud jól dolgozni?! Ne forszírozzuk, hol s me­lyik gyárban, üzemben tör­tént ez a beszélgetés, — bár­melyik gyárban megtörténhe­tett. Aki hasonló helyeken meg­fordul, nem egy, de sok-sok munkást talál, aíkik érdektele­nül és közömbösen szemlélik saját környezetüket, akik nem ismerik még saját üzemüket sem, aidk egyáltalában nincse­nek tisztában azzal, milyen munka folyik a szomszédos részlegben, akik nem ismerik a technikai, technológiai és üzemgazdasági problémákat, stb. Nagyobb hiba, hogy a gaz­dasági vezetők tudatosan ke­veset tesznek a helyzet meg­változtatására. Így természete­Pont a magas cénél, így még megtudhattam, hogy Fuszulyka bombája magas lett. A kirúgás után feleségem kikapcsolta a rádiót, és kikapcsoltam a tv-t. Bekapcsoltam a rádiót, ponto­son abban a pillanatban, ami­kor Fuszulyka kapta a labdát és én az első pofont. Ekkor megszólalt a tv-ből a hőssze­relmes, mire én kihúztam a fali dugót. Feleségem az akciót meg akarta akadályozni, és szabályosan, testtel, egy kicsit nyomtam, ennek következté­ben a feleségein a rádiónak ■ esett, én dühömben a felesé- • gemnek. mire a feleségem a vitrinre esett és ettől az összes vitrinben levő mütyürök a fe- . jemre estek. Ennek ellenére volt annyi lélekjelenlétem, hogy bekapcsoltam a rádót, ép­pen abban a pillanatban, ami­kor Fuszulyka a kapu felé, feleségem pedig a televízió felé tört. De Fuszulykát szerel­ték, mialatt feleségem a kihú­zott dugót szerelte vissza. Fu­szulyka elesett, sikoltott a né­zőtér, valamint a feleségem is, mert megrázta az áram. De mindketten felkeltek és újra indult a támadás, újra szólt a tv. Fuszulyka... Fuszulyka egye­dül. ... Fuszulyka az ötösön, amikor a feleségem kikapcsol­ta a rádiót, mert a képernyőn a hős egy énekszóló után fejbe : lőtte magát, csak azt nem tu­dom, hogy Fuszulyka hová lőtt. ' Jogos lelki felindulásomban a tv-hez vágtam egy vázát, a fe­leségem elájult és az így nyert értékes másodperceket arra használtam fel, hogy bekap­csoltam a rádiót. Fuszulykát megint felvágták, feleségem a villanyvasalót vágta a rádió­hoz. Aztán minden csendes lett, s a szereplő híradástech­nikai cikkek bombázása célta­lan lett volna, egymás fejéhez vagdostunk válogatott tárgya­kat és gorombaságokat. E pillanatban csak azon iz­gulok, hogy a válóperes bíró szurkoló, vagy színházrajongó lesz... ősz Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents